Hazai embermentők – Karády Katalin

Szilágyi Erzsébet
"Aki megment egy életet,

az egy egész világot ment meg."

(Misna, Szanhedrin 4:5).

Ne kérdezd, ki voltam…

„Egy feje tetejére állított világban az látszik kitűnni, aki egyszerűen csak a talpán marad.” 1

Ezekkel a szavakkal emlékezett vissza Karády Katalin a vészkorszakban betöltött szerepére. Az

ünnepelt színésznő, akinek dalait milliók énekelték, filmjeit hatalmas sikerrel vetítették, a
második világháború legszörnyűbb időszakában is Ember maradt. Ember, aki minden erejével az
üldözöttek segítségére sietett: kimentette őket a nyilasok kezei közül, bújtatta, hamis papírokkal
látta el, vagy éppen kapcsolatai segítségével megmentette őket a munkaszolgálat gyötrelmeitől.

Karády titokzatos, zárkózott ember volt. Kevés konkrét adatot tudunk róla. Mind az ő, mind pedig
kortársai visszaemlékezései homályosak, sokszor pontatlanok.

Még a születési évszáma is helytelenül maradt fent az utókor számára. Nem 1912-ben –
mintahogyan ez a Nyáry Pál utca 9-es számú ház emléktábláján olvasható – hanem 1910-ben
született. 1991-ben, amikor az emléktáblát avatták a hajdani Kaas Ivor utcai ház falán, még nem
volt lehetőség betekinteni az állami anyakönyvekbe. Azóta ez megváltozott, s bizonyossá vált,
hogy Karády – eredeti nevén – Kanczler Katalin, 1910. december 08-án született Budapesten. 2

Gyermekkorát Kőbányán, a Százados úti lakótelepen töltötte. Édesapja – Kanczler Ferenc –

cipész volt, édesanyja – Lőrinc Rozália – pedig háztartásbeli. A család hét gyermeke közül Katalin
volt a legkisebb. A család nagy szegénységben élt. Katalin a kor egyik gyermekmentő akciójának
keretében néhány hónapot (?) vagy néhány évet (?)3 Svájcban és Hollandiában töltött.

1
Mezei András (1980): Megkérdeztük Karády Katalint – Miből nem lesz már soha sláger?. Élet és Irodalom, 24.
5. sz. 21.
2
A hiteles születési anyakönyvi bejegyzés. Letöltés ideje:2014.11.22. Webcím:
https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-266-11629-208401-80?cc=1452460&wc=92QJ-
YW5:40678301,64280001,1077302901

3
Szinte minden forrás különböző adatot ad meg erről. Karády, a Sándor Pállal való beszélgetése (1973) során
egy évet említ. Viszont önéletrajzi könyvében, melyet minden bizonnyal Egyed Zoltán írt, öt év szerepel.

1
Kereskedelmi iskolába járt, de két év után abbahagyta a tanulást. 20 évesen férjhez ment a nála
18 évvel idősebb Varga András Rezsőhöz, aki végrehajtóként dolgozott. 4 Két év múlva elváltak.

Mindeközben a nagyvilágban, s így Magyarországon is hatalmas változások zajlottak.

1914-1918 között lezajlott az első világháború, melynek végén már tudni lehetett, hogy
hamarosan követi egy újabb… 1919. március 21-én kikiáltották a Magyarországi
Tanácsköztársaságot, amely 133 napig létezett. 1920. június 04-én Trianonban aláírták a
békeszerződést, mely megpecsételte Európa, s benne Magyarország sorsát. 1920. augusztus
26-án az Egyesült Államok kormánya az alkotmány részének nyilvánította a 19. kiegészítést,
amely biztosította a nők számára a választójogot. A magyar nők is ebben az évben járulhattak
először a szavazóurnákhoz. Az Egyesült Államokban, Pittsburgh-ben, 1920. november 02-án
szólalt meg először az első kereskedelmi rádió, a KDKA. S Magyarországon – Horthy Miklós
kormányzása alatt – törvényre emelték az 1920. évi XXV. törvénycikket, a numerus clausust.
1925-ben, Németországban megjelent Hitler Mein Kampf (Harcom) című könyve, mely a náci
ideológia alapművévé vált. 1929-ben kitört a nagy gazdasági világválság. Milliók váltak
munkanélkülivé, s szegényedtek el egyik napról a másikra. Világszerte fokozódott a
kilátástalanság. 1933. január 30-án Hitlert Németország kancellárjává nevezték ki.

A szívemben titokban…

1932-től Karády – ekkor még mindig Kanczler – Katalin életének következő hat évét részleges
homály fedi. Ami biztos, hogy létezett egy titokzatos úr, akinek jóvoltából Párizsba, Londonba, sőt
egyszer még Egyiptomba is elutazhatott. Majd úgy döntött, hogy színészetet tanul Tarnay Ernőnél
és Bárdos Artúrnál. De tanulmányaiban ismét nem volt elég kitartó. 5

Hiába menekülsz, hiába futsz…

1938-ban ismerkedett meg Egyed Zoltánnal, s ő, valamint Csathó Kálmánné Aczél Ilona indította
el a színészi pályán. Ők adták neki a jól hangzó Karády nevet is. Valószínűleg az is Egyed Zoltánnak
köszönhető, hogy Karády pályakezdéséről oly keveset tudunk. Az 1930-1940-es években a
4
A hiteles házassági anyakönyvi bejegyzés 1930-ból. Letöltés ideje: 2014.11.22.
http://mandarchiv.hu/kepgaleria/211/Karady_Katalin_Kavehaz_es_Muzeum

5
Karády Katalin (1941): Hogyan lettem színésznő?. Wanner kiadás, Budapest. 22.

2
színházi élet rendkívül zárt, erkölcsileg fedhetetlen közegnek számított. Ebbe a világban nem
léphetett be akárki. Főleg nem olyasvalaki, aki elvált nő volt, akit kitartottak, s aki a pletykák
szerint, a saját neméhez vonzódott. Mégis Karády személyisége, karrierje azért lett példaértékű,
mert közönsége tudta, hogy mélyről jött, s megdolgozott a sikeréért.

A három év kemény tanulásnak és a kiváló menedzselésnek köszönhetően, Karády olyan sztár lett
Magyarországon, mint előtte soha senki. Öltözékével, hajviseletével stílust teremtett. Szívesen
viselt nadrágkosztümöt, és elegáns kalapokat, ezekkel is hangsúlyozva a férfias határozottságot
és a női gyengédséget, amelyek kettősével azonosították őt. Színházi fellépései sikeresek voltak,
de az igazán átütő sikert az 1939-ben bemutatott Halálos tavasz hozta meg a számára.

Ebben az időben vált a film a legnépszerűbb művészeti, illetve szórakoztatóipari ággá. A

mozijegyek olcsók voltak, ezért a jó filmekre özönlött a közönség. S filmekből nem volt hiány:
1931 és 1944 között összesen 352 film készült Magyarországon. Ez részben a tudatos állami
beavatkozásnak volt köszönhető, amely azt jelentette, hogy a külföldi filmekre 1930-tól külön
adót vetettek ki, s a forgalmazóknak előírták, hogy minden huszadik külföldi film után egy
magyart is be kell mutatni. Ennél is fontosabb volt azonban a hangosfilm feltalálása, amely
előnyös helyzetbe hozta a magyarul beszélő filmeket a feliratozott külföldi alkotásokkal szemben.
A hírközlés, ismeretterjesztés és szórakoztatás másik forradalmian új találmánya a rádió volt.
1943-ban 10 ezer lakosra 600 készülék jutott. 6

Karády népszerűségét mutatja, hogy 1939-1943 között huszonkét nagyjátékfilmben szerepelt.

1941-től vált ismerté a film noir stílusa, amelyből kihagyhatatlan a végzet asszonyát alakító női
szereplő. Magyarországon erre a szerepkörre Karádyt találták legalkalmasabbnak. Ő volt az, aki
az első ilyen stílusú magyar filmben – a Hamza D. Ákos által rendezett Külvárosi őrszoba címűben
– egy olyan nőtípust testesít meg, aki titokzatos, okos, s mindenkit az orránál fogva vezet.

Karády számára tehát minden adott volt, ami őt a világégés korában ünnepelt színésznővé, már-
már bálvánnyá emelhette. A rádió népszerűségével, a gramofonok elterjedésével egyre többen
ismerhették meg jellegzetes bársonyos hangját. A kor legkiválóbb szövegíróival és zeneszerzőivel
dolgozott együtt: Békeffi Istvánnal, G. Dénes Györggyel, Hajdú Júliával, Nadányi Zoltánnal, Polgár
Tiborral, Rákosi Jánossal, Szenes Ivánnal. Búgó hangján olyan slágereket énekelt, mint a

6
Romsics Ignác (1999): Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó, Budapest. 217-218.

3
Hamvadó cigarettavég, Gyűlölöm a vadvirágos rétet, Ugye, gondolsz néha rám? , Valahol
Oroszországban…

Mindeközben a nagyvilágban s Magyarországon…

1936. július 17. és 1939. április 01. között Spanyolországban lezajlott a polgárháború, mely
többszázezer áldozatot követelt. A magyarországi zsidókérdés „végső megoldásáig” vezető út
első állomása az 1938. május végén elfogadott, „a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának
hatályosabb biztosításáról” szóló törvény volt. 7 1939. május 5-én elfogadták a második
zsidótörvényt. Ez már faji alapon határozta meg, hogy ki számított zsidónak. Korlátozták a
zsidók választójogát, 6%-ra maximálták helyüket az értelmiségi pályákon. 1939. szeptember 1-
jén, hajnali 4 óra 40 perckor a német légierő (Luftwaffe) bombázni kezdte a
lengyelországi Wieluń városát. Ezzel az eseménnyel megkezdődött a második világháború.8
A tengelyhatalmak szövetségeseként, Magyarország 1941. június 27-én belépett a második
világháborúba. 1941 augusztusától újabb zsidótörvények következtek. 1943 januárjában 75-80
ezer magyar katona esett el a szovjetekkel vívott harcokban Voronyezsnél. 1944. március 19-én
a náci Németország csapatai megszállták Magyarországot, hogy megelőzzék azt a veszélyt,
amit a Kállay-kormány béketapogatózásai jelentettek a Harmadik Birodalom számára.
Innentől kezdve fokozatosan szigorították a zsidóságra vonatkozó törvényeket. A
Magyarországra érkező Adolf Eichmann vezetésével pedig megkezdték a zsidó kérdés végső
megoldásának előkészületeit. 9

Nincs kegyelem, nincs kegyelem…

S mindeközben Karády a szerelemről énekelt. Arról, amit abban az időben egyetlen férfi oldalán
élt át, s ez a férfi nem volt más, mint Ujszászy István vezérőrnagy, aki 1939–1942 között a Vkf-2
(katonai felderítés és kémelhárító osztály) 1942–1944 között az ÁVK (Államvédelmi Központ )

7
Ladányi Andor (2010): Az első zsidótörvény megszületése. Múlt és Jövő, 2, 102.
8
Eberle, H., Uhl, M. (2006, közreadók): A Hitler-dosszié, Park Kiadó, Budapest, 91.
9
Tarján M. Tamás (2014): 1944. március 19. A náci Németország csapatai megszállják Magyarországot.
Rubiconline. Letöltés ideje: 2014.11.23. Webcím:
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/
1944_marcius_19_a_naci_nemetorszag_csapatai_megszalljak_magyarorszagot/

4
vezetője. Ujszászy kapcsolatot keresett a legális és illegális baloldali erőkkel a háborúból való
kiugrás előkészítése érdekében. 10

Karády ekkor már elkötelezetten segített üldözött barátainak, kollégáinak, ismerősöknek és

ismeretleneknek. Nem politikai meggyőződésből tette azt, amit tett. Emberként, igazságtalanul
meghurcolt embertársain akart segíteni. Erre az időszakra később így emlékezett:

„Tisztességes, becsületes ember voltam és az is maradtam. Ugyanúgy, mint a többi neves ember,
akiket velem együtt elvittek, hogy csak Jávor Pált és Titkos Ilonát említsem a hosszú sorból azok
közül, akik még csak nem is másvallásúak, hanem katolikus emberek voltak. Keresztények, velem
együtt. Hogy nagyon sok embert mentettem meg abban az időben, az nem számít ellenállásnak?

A vád valójában az volt ellenem, hogy szemben álltam azzal a korszakkal. Aki jól figyelt, az
mindezt kiérezte a dalaimból. De nem csak a mit-en, hanem a hogyan-on van itt hangsúly... Azzal
a korszakkal pedig azért szálltam szembe, mert ki merem mondani, ilyen "giccsesen": az én
gyenge lelkületem nem bírta elviselni, hogy tízezrével viszik az embereket a vagonokba, a halálba.
Ennek ellenére nem politizáltam akkor sem. Segítettem, bújtattam, hiszen három lakásom volt
11
akkoriban, s ha már elvittek valakit, utánamentem, és kihoztam Kistarcsáról is."

Ujszászy minden bizonnyal tudott Karády embermentési tevékenységéről, és valószínűleg

többször is segédkezett neki ebben. Például G. Dénes Györgyöt (Zsütit) – aki Karády több
slágerének zenéjét is szerezte – ő hozatta haza a munkaszolgálatból. 12

Karády Katalin Békeffi István, Ferda Manyi, Frank Irma, G. Dénes György (Zsüti), Gömöri János,
Ráday Imre és még nagyon sok felnőtt és gyermek életét mentette meg. A nyilas őröket
ékszerekkel és arannyal vesztegette meg. A gyermekeket, akiket megmentett, városmajori villája
pincéjében rejtegette, gondozta, egészen a háború végéig. Gömöri János, akit több zsidó
gyermekkel együtt Karády mentett meg attól, hogy a nyilasok a Dunába lőjék, így emlékezett:
„Nagyon jó életünk volt Karády Katalinnál. Gyakran ült a zongorához és énekelt nekünk.” 13

10
Kenyeres Ágnes (1994, főszerk.): Magyar Életrajzi Lexikon A-Z (1978-1991), Akadémiai Kiadó, Budapest, 921.
11
Mezei András (1980): Megkérdeztük Karády Katalint – Miből nem lesz már soha sláger?. Élet és Irodalom, 24.
5. sz. 21.
12
KoPé (2007): Vallomások a holtak házából. orzse.hu. Letöltés ideje:2014.11.23. Webcím:
http://or-zse.hu/hirdetes/harasztikonyvbem2007-1.htm

13
n.a.(1997): Karádynak köszönheti az életét. Mai Nap, n.a. n.a. 8.

5
S Karády közben énekelt frontra induló katonáknak, sebesülteknek is. Azonban már különös
hírek jártak róla. Azt suttogták, hogy kettősügynök. Azt is, hogy vagy az oroszok vagy az angolok
kémje. A szélsőjobboldaliak tüntettek ellene. Zsidóbérencnek nevezték. A baloldaliak
jobboldalinak tartották. A háború okozta zűrzavarban, a titokzatos Karádyban mindenki azt vélt
felfedezni, amit csak akart. S Karády nem cáfolt semmit. Hallgatott, de cselekedett…

Először a németellenességéről híres Ujszászyt tartóztatta le a Gestapo. Majd 1944. április 18-án
Karádyt is. Az ellenük felhozott vád: kémkedés, a Német Birodalom elárulása volt. Karádyt
három hónapig, embertelen körülmények között tartotta fogva a Gestapo. Többször megverték,
megkínozták. Kiverték a fogait, kitépték a haját. Befolyásos barátai segítségével szabadult. A
Gestapo ezután rendőri felügyelet alatt tartotta. Egyik alkalommal nem jelentkezett időben,
ekkor bevitték, megverték. Egyszer még a rakpartra is odaállították, s csak egy váratlan légiriadó
miatt tudott elmenekülni. 14

Szerencsétlen véletlen, hogy éppen ebben az időszakban készítette Machita című filmjét,
melynek főszerepében egy kémnőt alakított. Később úgy vélte, hogy talán ez a film volt a kiváltó
ok arra, hogy a Gestapo kémkedés vádjával letartóztatta. Így mesélt erről 1980-ban Mezei András
kérdéseire válaszolva: "Legyenek gazdagabbak az igazsággal: amikor a Gestapo letartóztatott,
épp akkor mutatták be a mozikban a Machita című filmemet, melyben egy kémnőt alakítottam. A
legendák ebből indulnak ki. Egy feje tetejére állított világban az látszik kitűnni, aki egyszerűen
csak a talpán marad. De kérdés: meg tudják-e ezt bocsátani neki? Vagy inkább e helyett Mata
Harinak képzelik? Meg unalmas is, bizonyára, hogy minduntalan csak azt válaszolgatom: Kérem,
15
én ember voltam az embertelenségben."

A háború befejezése után, az igazolóbizottságok felállításával, Karády viszonylag hamar játszási

engedélyhez jutott. 1945. december 21-én pályájának legnagyobb színpadi sikerét érte el, Jacobi
Viktor Sybill című operettjének címszerepében, a Fővárosi Operettszínházban. Színpadi sikerei
ellenére, 1945 után Karády fokozatosan mellőzötté vált. A meginduló filmgyártás már szinte nem
is számolt vele. 1947-ben elkészült ugyan egy rövidfilm Betlehemi királyok címmel, az ő
szereplésével, valamint játszott 1948-ban a Forró mezőkben is, de ezeket már nem követte újabb
14
K.B. (2010): Karády Katalin – mégsem hamvad el a cigarettavég?. Hvg.hu. Letöltés ideje: 2014.11.23.
Webcím: http://hvg.hu/velemeny/20101229_karady_ujszaszy_javor/#2fvdcj

15
Mezei András (1980): Megkérdeztük Karády Katalint – Miből nem lesz már soha sláger?. Élet és Irodalom, 24.
5. sz. 21.

6
felkérés. 1949-től filmjeit betiltották, azzal az indokkal, hogy a Horthy korszakot, a polgári-nemesi
világ kultúráját kiszolgáló alkotásokat ne lássák a nézők, s a régi rendszert ne dicsőítse egyetlen
film sem.

Ujszászy István vezérőrnagy 1948-ban eltűnt. Karády soha többé nem találkozott élete nagy
szerelmével. Az államosítások, a politikai változások miatt, Karády már nem léphetett fel többé a
pesti színházakban. Vidéken szerepelt, ahol gyakran katasztrofális körülmények között kellett
helytállnia. A munkás-paraszt kormányzás szerint, nem volt szükség kiemelt sztárokra, az
egyszerű nép fiait kellett megmutatni helyettük. Az új rendszer nem bocsájtotta meg neki, hogy
az Államvédelmi Központ egykori vezetője volt a jegyese, mint ahogy azt sem, hogy a Magyar
Királyi Honvédség megrendelésére készített rövidfilmekben is szerepet vállalt.

Karády 1951. február 19-én hagyta el Magyarországot. Úti célja az Egyesült Államok volt, ám oda
nem kapott vízumot. Ezért először Salzburgban telepedett le barátnőjénél, Frank Irmánál. Majd
Svájcban és Brüsszelben éltek közel egy-egy évet. 1953 tavaszán innen, Brüsszelből, hajóztak át
Brazíliába. Sao Paolóba telepedtek le, ahol Frank Irmával együtt kalapszalont nyitottak. Tizenöt
évig éltek itt. 1968-ban, Frank Irmával, és házvezetőnőjével, Mohácsi Ilonával, Karády Katalin
New Yorkba települt át. Ekkor – állítólag a Kennedy fivérek segítségével – végre megkaphatta a
letelepedési engedélyt. Egy jól menő kalapszalont vezettek, ebből éltek. Karádyt hiába kérlelték
sokan és sokszor, soha többé nem látogatott Magyarországra. Mégis azt kérte, hogy Budapesten
temessék el.

Az 1970-es években újra fellángolt a Karády-kultusz Magyarországon. 1973-ban, Sándor Pál New
Yorkba utazott, hogy riportot készítsen Karádyval. A színésznő fogadta ugyan a stábot, de Sándor
Pál kérdéseire nem nagyon akart felelni. Kikötötte, hogy közeli felvételek nem készülhetnek róla.
1978-ban a Filmmúzeumban bemutatták a felújított Halálos tavasz című filmet. Rövid időn belül
90.000 ember látta az alkotást. 1979-ben, a Hungaroton kiadta Karády 18 dalát tartalmazó
lemezválogatását. Napok alatt több mint 200.000 példány fogyott el belőle.

Hankiss Ágnes találóan így fogalmazott erről, a Karády személye körül kialakult
nosztalgiahullámról: „A társadalmi méretű nosztalgiahullám a társadalom jelenbeli
feszültségéről, közérzetéről, értéktörekvéseiről többet árul el, mint a múltnak arról a darabjáról,
melyet a nosztalgia „tárgya”, Karády Katalin felidéz. Karády személye azért rendelkezett olyan

7
gazdag szimbólumtartalmakkal, mert azt az időszakot idézte fel, melyet a kollektív emlékezetben
„súlyos elfojtások és feldolgozatlan ellentmondások” terhelnek.16

Karády azonban még ennek a sikernek a hírére sem jött Magyarországra. Talán azért, mert úgy
akart megmaradni abban a bizonyos kollektív emlékezetben, ahogyan őt az 1940-es években
ismerték: szépnek, sejtelmesnek, búgó hangú végzet asszonyának.

Karády Katalin 1990. február 08-án hunyt el New Yorkban. Végakaratának megfelelően, a budai
Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

2004 decemberében a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet posztumusz a Világ Igaza kitüntetést
adományozta Karády Katalinnak. Az indoklásban ez állt:

"Környezete azt is tudta róla, hogy németellenes és emberiességi okokból védi a zsidókat. 1942-
ben bíróság elé állították, majd magas pénzbüntetésre ítélték, mert közbenjárására hazahozták
az orosz frontról, a munkaszolgálatból, G. Dénes György zeneszerzőt.”

Karády 2004-ben, azaz tizennégy évvel a halála után kapta meg a Világ Igaza kitüntetést. Vajon,
miért nem kapta meg korábban? Vajon még életében nem kérvényezte volna ezt senki? Vagy
talán éppen maga Karády nem akarta, hogy bárki is kérje ezt a kitüntetést számára?
Magyarország 1989-ben vette fel Izraellel a diplomáciai kapcsolatokat ismét. Addig talán azok a
Magyarországon élő emberek, akiket Karády mentett meg, nem is tudtak erről a kitüntetésről. De
a külföldön élők bizonyára igen. Egy újabb rejtély, amelyre már nem valószínű, hogy választ
kapunk.

Karády sírkövére csak a nevét vésték rá. Nincsenek évszámok, nincsenek magasztaló sorok. Egy
gyertyaszobor áll a sírkövön. Gyertya, amelynek nincsen lángja, s amely félig elégett már,
körülöleli a viasz, amely belőle fakadt. Szimbolikus síremlék ez: sokértelmű, s mégis nemesen
egyszerű. Olyan, mint ő volt. Karády Katalin.

16
Hankiss Ágnes (1984): Kötéltánc. A társadalmi azonosságtudat válsága. Magvető Kiadó, Budapest, 132–134.

8
 Bibliográfia

A hiteles születési anyakönyvi bejegyzés. Letöltés ideje:2014.11.22. Webcím:

https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-266-11629-208401-80?cc=1452460&wc=92QJ-
YW5:40678301,64280001,1077302901

A hiteles házassági anyakönyvi bejegyzés 1930-ból. Letöltés ideje: 2014.11.22.

http://mandarchiv.hu/kepgaleria/211/Karady_Katalin_Kavehaz_es_Muzeum

Eberle, H., Uhl, M. (2006, közreadók): A Hitler-dosszié, Park Kiadó, Budapest, 91.

Hankiss Ágnes (1984): Kötéltánc. A társadalmi azonosságtudat válsága. Magvető Kiadó,

Budapest, 132–134.

Karády Katalin (1941): Hogyan lettem színésznő?. Wanner kiadás, Budapest. 22.

K.B. (2010): Karády Katalin – mégsem hamvad el a cigarettavég?. hvg.hu. Letöltés ideje:
2014.11.23. Webcím: http://hvg.hu/velemeny/20101229_karady_ujszaszy_javor/#2fvdcj

Kenyeres Ágnes (1994, főszerk.): Magyar Életrajzi Lexikon A-Z (1978-1991), Akadémiai Kiadó,
Budapest, 921.

KoPé (2007): Vallomások a holtak házából. orzse.hu. Letöltés ideje:2014.11.23. Webcím:

http://or-zse.hu/hirdetes/harasztikonyvbem2007-1.htm

Ladányi Andor (2010): Az első zsidótörvény megszületése. Múlt és Jövő, 2, 102.

Mezei András (1980): Megkérdeztük Karády Katalint – Miből nem lesz már soha sláger?. Élet és
Irodalom, 24. 5. sz. 21.

n.a. (1997): Karádynak köszönheti az életét. Mai Nap, n.a. n.a. 8.

Romsics Ignác (1999): Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó, Budapest. 217-218.

Tarján M. Tamás (2014): 1944. március 19. A náci Németország csapatai megszállják
Magyarországot. Rubiconline. Letöltés ideje: 2014.11.23. Webcím:
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1944_marcius_19_a_naci_nemetorszag_csapatai_megs
zalljak_magyarorszagot/