HATÁRON TÚLI MAGYAR IRODALOM

A XX. SZÁZADBAN

ERDÉLY
FELVIDÉK
DÉLVIDÉK
NYUGATI DIASZPÓRA
 TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEK

Az első világháború végéig egységes mederben létezett a magyar irodalom. A

magyar írók – ha akarták – mind Magyarországon élhettek, a központi irodalmi
áramlatokba nehézség nélkül bekapcsolódhattak. Az első világháború, illetve
Trianon után azonban eszmei és földrajzi széttagozódás következett.
A hatalomra kerülő erők elől sokan emigrációba kényszerültek; Trianonnal
bekövetkezni látszott Ady Endre fájdalmas jóslata a szétszóródásról. A
békeszerződésekben megvont új országhatárokon kívül rekedt a magyarság mintegy
harmada. Romániához (Erdély és Partium) kb. kétmillió, Csehszlovákiához (Felvidék)
kb. egymillió-egyszázezer, a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz ((1929–1991 között
Jugoszlávia) Délvidék) kb. ötszázezer magyar került.
TRIANON 1920. JÚNIUS 4.
 A határon túli magyarok száma országok szerint, a hivatalos helyi népszámlálási
adatok alapján, kerekítve a következő:
 Erdélyi magyarok (Románia): 1 440 000
 Felvidéki magyarok (Szlovákia): 520 500
 Vajdasági magyarok (Szerbia): 293 000
 Kárpátaljai magyarok (Ukrajna): 170 000
 Ausztriai magyarok (Őrvidék): 70 000
 Horvátországi magyarok (Drávaköz): 16 500
 Szlovéniai magyarok (Muravidék): 10 000
 ERDÉLY
Erdély a 16. század közepéig a Magyar Királyság része volt. A hozzákapcsolt Részekkel (Partium) együtt
1571-ben alakult önálló fejedelemséggé. Ebben a régióban együtt éltek magyarok, románok és szászok,
közös történelmük alatt minden nép megteremtette és megőrizte a maga kultúráját, egyszersmind
gazdagították is egymáséit.
Az első világháború végén Gyulafehérvárott az egybegyűlt románok kimondták Erdélynek
Magyarországtól való elszakadását és Romániához való csatlakozását; döntésüket a békekötés
szentesítette. A hatalomváltás időszakában ezen a területen mintegy 2 millió magyar élt.
Erdély és a Partium századokon keresztül adta az értékeket a magyar történelemnek a magyar kultúrának.
Erdély küldte Hunyadi Jánost és Mátyás királyt, Bocskai Istvánt, Bethlen Gábort, Rákóczi Györgyöt,
Apáczai Csere Jánost, Mikes Kelement, Bolyai Farkast és Jánost, Kemény Zsigmondot, ez volt többek
között Kölcsey Ferenc, Arany János és Ady Endre szülőföldje. Budapest után Kolozsvár volt a magyar
tudományosság legnagyobb központja. A 20. század elején azonban az irodalmi élet már haloványabb volt
Erdélyben. Író szülöttei – Szabó Dezső, Kuncz Aladár, Laczkó Géza – már Budapesten éltek. Mikor a nagy
történelmi változás jött, nem volt olyan író Erdélyben, akinek "magas kezében fáklya lobogott volna". A
hatalomváltozás után mintegy 200 ezren hagyták el Erdélyt, s az ottmaradottak is kifosztottnak,
reménytelennek érezték az életüket. Megszűnt, elköltözött a magyar egyetem, nem volt lap, nem volt
folyóirat, nem volt kiadó.
KÓS KÁROLY (1883–1977)
 Reményik Sándor (1890–1941)
Az ige

Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek,

És áhítattal ejtsétek a szót,
A nyelv ma néktek végső menedéktek,
A nyelv ma tündérvár és katakomba,
Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek!

E drága nyelvet porrá ne törjétek,

Ne nyúljon hozzá avatatlanul
Senki: ne szaggassátok szirmait
A rózsafának, mely hóban virul.
Úgy beszéljen ma ki-ki magyarul,
Mintha imádkozna,
Mintha aranyat, tömjént, myrrhát hozna!

És aki költő, az legyen király,

És pap, és próféta és soha más,
Nem illik daróc főpapi talárhoz,
S királyi nyelvhez koldus-dadogás.

Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek,

Vigyázzatok: a nyelv ma szent kehely,
Ki borát issza: Élet borát issza,
Előre néz s csak néha-néha vissza -,
S a kelyhet többé nem engedi el!
NYIRŐ JÓZSEF DSIDA JENŐ
Tamási Áron
Farkaslaka, 1897. szept. 20. – Bp., 1966. máj. 26.
 Lélekindulás (elb., Kolozsvár, 1925);
 Szűzmáriás királyfi (r., Kolozsvár, 1928);
 Erdélyi csillagok (elb., Kolozsvár 1929);
 Címeresek (r., Kolozsvár, 1931);
 Helytelen világ (elb., Kolozsvár, 1931);
 Ábel a rengetegben (r., Kolozsvár, 1932);
 Ábel az országban,
 Ábel Amerikában (Kolozsvár, 1934);
 Énekes madár (színmű, Bp., 1934);
 Jégtörő Mátyás (r., Kolozsvár, 1936);
 Tündöklő Jeromos (színmű, Kolozsvár, 1936);
 Virágveszedelem (elb., Bp., 1938);
 Vitéz lélek (színmű, Bp., 1941);
 Bölcső és bagoly (r.; Bp., 1953);
 Hazai tükör (r., Bp., 1953)
 Versek:
Üzenet haza
A bujdosó imája
Emlékezés egy régi márciusra
Intelem
Hontalanság hitvallása
Regények és más prózai írások:
Farkasverem
Csaba
Jönnek!
Adjátok vissza a hegyeimet!
Tizenhárom almafa
Elvész a nyom
Az Antikrisztus és a pásztorok
A funtineli boszorkány
Átoksori kísértetek
WASS ALBERT (1908–1998) Elvásik a veres csillag
Kard és kasza
KÁNYÁDI SÁNDOR SÜTŐ ANDRÁS
SZILÁGYI ISTVÁN
SZILÁGYI DOMOKOS
 FELVIDÉK
A Trianon által Csehszlovákiához kapcsolt Felvidék két része
Szlovenszkó (ma Szlovákiához tartozik, Felvidék alatt ma már
csak ezt a részt értjük) és Ruszinszkó (1944-ben a Szovjetunióhoz
csatolt, ma Ukrajnához tartozó Kárpátalja) volt. Ennek a vidéknek
a magyarsága adta a korábbi századokban Balassi Bálintot,
Madách Imrét, Jókai Mórt, Mikszáth Kálmánt, Reviczky
Gyulát és Komjáthy Jenőt; ezen a tájon dolgozott Pázmány
Péter, Kazinczy Ferenc és Batsányi János, s itt írták le a 12.
században a Halotti beszédet.
FÁBRY ZOLTÁN MÉCS LÁSZLÓ
Márai Sándor

(Kassa, 1900. április 11. –

San Diego, 1989. február 21.),

Legismertebb művei
Versek:
Mennyből az angyal
Halotti beszéd
Regények, prózai művek:
Egy polgár vallomásai
A kassai polgárok
A gyertyák csonkig égnek
Napló 1943–44
Füves könyv
DOBOS LÁSZLÓ GRENDEL LAJOS
 Délvidék
A kisebbségi magyar irodalmak közül a jugoszláviai született a legnehezebben. A
magyarság létszáma itt volt a legkisebb – kb. félmillió –, itt volt a legnagyobb a
többségi nyomás és legkevesebb a közvetlen irodalmi hagyomány.
A középkorban ez a táj volt a magyar irodalmiság egyik bölcsője.
Itt működtek a bibliafordító huszita papok, Tamás és Bálint, szlavóniai születésű volt
Janus Pannonius, Brodarics István és Szerémi György, reneszánsz központ volt Bács –
de Mohács után, a 150 évig tartó török uralom megsemmisítette az itt kibontakozó
humanista kultúrát. Horvátország szülötte Zrínyi Miklós. A művelődés csak a 18. század
derekán indulhatott meg újra. A 19. században erről a tájról származott Herczeg Ferenc,
Papp Dániel, Kosztolányi Dezső és Csáth Géza. Munkásságuk azonban már Budapesten
bontakozott ki. Mikor a nagy történelmi változás jött, a Szerb–Horvát–Szlovén
Királysághoz került részeken nem volt igazán jelentős író. Olvasók is alig voltak .
SZENTELEKY KORNÉL
(1893–1933)
TOLNAI OTTÓ

GION NÁNDOR
 Nyugati diaszpóra (emigráció)
Történelmünk tragikus eseményei után új és új rajokban tömegek kerekedtek föl,
hogy életlehetőséget keressenek maguknak Nyugat-Európában és a tengeren túl. Az
Amerikai Egyesült Államok néhány nagyobb városában (például Clevelandben)
„magyar szigetek” alakultak ki, de eljutottak honfitársaink Kanadába, sőt
Ausztráliába is. Sokan Dél-Amerikában, kivált Brazíliában és Argentínában
próbáltak szerencsét.
Nyugat-Európában szinte mindegyik állam befogadott magyar menekülteket, akik között
rendszerint írók és művészek is voltak.
Az anyanyelv megőrzése különösképpen azoknak a generációknak volt célja, amelyek a
századforduló körül, a második világháború előtt és után hagyták el Magyarországot.
A legnagyobb exodus (=kivonulás) az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése
után következett be, ekkor menekült a nyugati világba (nyugat-európai és amerikai
országokba) a legtöbb magyar fiatal.
CS. SZABÓ LÁSZLÓ (1905–1984)
FALUDY GYÖRGY

HATÁR GYŐZŐ