Az 1920-as évek végén magyarosított vezetéknévhez Halál oka lőtt seb

Radnót falu nevét választotta, ahol – a Felvidéken,

Sírhelye Fiumei Úti Sírkert
Gömör vármegyében – volt kocsmáros a nagyapja,
Glatter Jónás[7] s itt született az apja. Hivatalosan a
Radnóczi név használatát engedélyezték. 1945 IMDb (https://www.imdb.com/name/nm
februárjában Gyarmati Fanni, Radnóti Miklós múzsája és 1432307) ·
PORT.hu (https://port.hu/pl
felesége felhívta az akkori belügyminisztert, Erdei s/pe/person.person?i_pers_id=13391
Ferencet, hogy közbenjárjon a névváltoztatás ügyében,
9)
hogy mire hazaér Radnóti, az új nevét tudja használni.[8]
De nem ért haza, 1944. november elején megölték. A Wikimédia Commons tartalmaz
Radnóti Miklós témájú
Élete médiaállományokat.

Sablon • Wikidata • Segítség

Gyermekkora, családja

Radnóti Miklós 1909. május 5-én született Budapesten, a

mai újlipótvárosi Kádár utca 8.-ban, asszimilált zsidó
családban. Születése édesanyja, Grosz Ilona (1881–1909)
és utónevet nem kapott fiú ikertestvére életébe került.[10]
Édesapja, Glatter Jakab (1874–1921) kereskedő (a kornak
megfelelő szóhasználattal: kereskedelmi utazó) volt. Egy
nővére volt, Klára.

Édesapja, családtagjai tanácsát követve, 1911-ben újból

megnősült, felesége az erdélyi zsidó származású Molnár Radnóti Miklós emléktáblája a
Ilona (1885–1944) lett, aki Radnótit úgy szerette, mint szülőháza falán, a Kádár utca 8. szám[9]
saját gyermekét, megteremtette számára a kellemes családi alatt
légkört. A költő az öt évvel fiatalabb féltestvéréhez, Ágihoz
is rendkívül ragaszkodott, aki később Erdélyi Ágnes (1914–
1944) néven lett ismert újságíróként és szépíróként. Radnóti többször megjeleníti alakját
műveiben. (Molnár Ilona és Erdélyi Ágnes mindketten Auschwitzban haltak meg, 1944-ben.)

Tanulóévei

1915-től 1919-ig a lipótvárosi Szemere utcai elemi iskolába (a Falk Miksa utca 7. szám alatt
lakásukhoz közel) járt. 1919-től 1923-ig a budapesti 5. kerületi Magyar Királyi Állami Bolyai
Reáliskolában folytatott alsófokú középiskolai tanulmányokat, majd 1923-tól 1927-ig a 6. kerületi
(ma VII. kerület) Izabella utcai Székesfővárosi Községi Négyévfolyamú, 1927-től br. Wesselényi
Miklós Fiú Felső Kereskedelmi Iskola (ma az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Izabella utcai
épülete) tanulója volt, 1927. június 11-én kereskedelmi érettségit tett. Diákkorában kiváló atléta
volt, több versenyen is érmet nyert és a labdarúgásban is jeleskedett.

1921. július 21-én agyvérzésben meghalt édesapja. Radnóti csak ekkor tudta meg, hogy az őt
felnevelő asszony nem az édesanyja, és testvére, Ágika, a féltestvére. Nagynénje nem tudta
felnevelni, így anyai nagybátyjához, Grosz Dezső vagyonos textilkereskedőhöz került, akit a
Budapest Főváros Árvaszék 1921. október 20-án nevezett ki gyámjának. Radnóti a kívánságára
ment kereskedelmi iskolába, hogy cégét majd vihesse tovább, mikor nagybátyja már nem tudja.

Újabb három évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Radnóti azt is megtudja, hogy születésekor nem
csupán édesanyja, hanem utónevet nem kapott ikertestvére, öccse is elhunyt. Ezt a traumát a költő
élete végéig magában hordozta, több versében is megemlítette, az Ikrek hava című prózai
munkájában írt róla. A téma az 1940-es önéletrajzi vázlatában is felmerült: „Iker gyerek vagyok,
korszak nagy hatású, konzervatív felfogású irodalomtörténészét tisztelték.

1930 márciusának elején jelent meg Pogány köszöntő című, első verseskötete a Kortárs kiadónál.
1929–30-ban részt vett a Kortárs című, avantgárd szellemiségű folyóirat megalapításában és
szerkesztői munkájában. 1930 júliusának végén Grosz Dezső feleségének rokonainál nyaralt a
csehszlovákiai Trencsénben, itt tudta meg azt is, hogy a numerus clausus miatt a szegedi
egyetemre vették fel és nem a pestire. 1930 augusztusában eltöltött néhány napot Nagyváradon is,
nevelőanyjánál és féltestvérénél, Áginál.

Az egyetemi évek

1930. szeptember 11-én érkezett meg Szegedre, s másnap be is

iratkozott a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem
bölcsészeti karának magyar–francia szakára. 1930-tól 1934-ig
Szegeden lakott szerényebb hónapos szobákban, amelyek
alaprajzát Gyarmati Fanninak elküldte levélben.

1930-ban egyik alapító tagja volt a Szegedi Fiatalok Művészeti

Kollégiuma nevű baloldali diákcsoportnak. Radnóti
verseskötetei közül kettő: a Lábadozó szél (1933) és az Újhold
(1935), valamint Kaffka Margit művészi fejlődése (1934) című
doktori értekezésének második kiadása is a Kollégium
kiadásában jelent meg. Radnóti a Kollégium falujárásainak is
résztvevője volt, a parasztság nyomorát így saját szemével
láthatta meg. A kiszállásokon a népköltészettel is kapcsolatba
került, élményei és az innen merített tájszavak az Újmódi
pásztorok éneke, s legjobban talán a Lábadozó szél című
kötetének némely versén érzékelhetők. Nem vállalt viszont
közösséget a népi írók mozgalmával.
Radnóti Miklós – az első szegedi
kép (1930) Szegedi egyetemistaként részese volt az 1930–31-es években
zajló zsidóellenes egyetemi incidenssorozatnak, melyben a
korszak népszerű ifjúsági szervezete, a Turul Szövetség egyetemista csoportjai inzultusokkal és
tüntetésekkel fejezték ki ellenérzésüket az egyetemen tanuló zsidó származású diákok magas
aránya miatt.[11]

1930. szeptember 12-én kereste fel Sík Sándor költő piarista paptanárt, neves cserkészvezetőt és
irodalomprofesszort, s egyhamar a privát szemináriumába került be, amelyet Sík a piarista
rendházban tartott. A beszélgetések kellemes légkörben folytatódtak, a résztvevők között voltak
Radnótin kívül Baróti Dezső, Ortutay Gyula és Tolnai Gábor is. Sík Sándor a fiaként szerette
Radnótit, s egyúttal nagy hatást is gyakorolt rá, gyakran tettek közös sétákat a Tisza-parton, s a
költő későbbi katolizálásában is döntő szerepe volt. Radnóti egyetemi éveit követően is fennállt
közöttük a kapcsolat, Sík több munkájába is bevonta a költőt, többek között az 1943-as Himnuszok
könyvébe és egy 1940-es imádságos könyv munkáiba is.

Zolnai Béla irodalomtörténész, nyelvész is nagy hatással volt Radnótira. Zolnai kiválóan ismerte a
francia kultúrát, s szerkesztette a Széphalom című szegedi irodalmi folyóiratot. Ugyan szigorú
vizsgáztató hírében állt (1932-ben Radnóti a francia alapvizsgán megbukott nála), kapcsolatukat
kölcsönös megbecsülés övezte. Radnóti ismertetőt írt tanára könyvéről a Nyugat 1940. március 22-
i számába Szóhangulat és kifejező hangváltozás. Zolnai Béla új könyve címen. 1943-ban, amikor
Radnóti felvette a katolikus vallást, keresztapjául Zolnait kérte fel.
Ősszel tanári alapvizsgát tett. Részt vett az Országos
Ifjúsági Bizottság szegedi csoportjának, valamint a
Hétvezér utcai munkásotthon szavalókörének munkájában
is.

1932. december 1-jén publikált először a Nyugat című

folyóiratban. Az Estefelé című versét közölte. 1932
decemberében magyar nyelv és irodalomból, illetve francia
nyelv és irodalomból tett középiskolai tanári alapvizsgát. A Lábadozó szél c. verseskötetének egy
példányát, Balla Sándornak, a Szegedi
A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma 1933. február Fiatalok Művészeti Kollégiuma titkárának
elején kiadta Lábadozó szél című kötetét. A címlap dedikálta, 1933
linómetszetét Dóczi György készítette. A kötetről több
kritika is megjelent, ám Radnóti számára a legfontosabb,
Babits Mihályé volt számára az összes közül legfájdalmasabb. Babits a Nyugat 1933. február 16-i
számában megjelent Új népiesség című írásában taglalta a könyvet Sértő Kálmán kötetével
egyetemben, kifogásai között szerepelt Radnóti költői nyelvének keresettsége és erőltetett népi
fordulatai. A kritikán Radnóti felháborodott, noteszébe 1933. február 17-én a következő bejegyzést
írta: „Megjött az új Nyugat. Babits brutálisan nekimegy új könyvemnek.” Egyidejűleg két,
verseskötetben meg nem jelent gúnyverssel „állt bosszút” Babitson, ezeknek kézirata Radnóti
hagyatékában maradt fenn. 1933. február 19-én a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának
művelődési programja keretében tartott előadást Az új magyar költészet és irodalmi problémák
címmel.

1933. július 17-én egy hétre Nagyváradra látogatott húgához és nevelőanyjához. Ott-tartózkodása
során a Nagyváradi Naplóban megjelent féltestvérének, Erdélyi Ágnesnek a verse, amit neki
ajánlott, ennek címe: Nyújtsd harcos kezed, Testvérem.

1933. szeptember elején Gyarmati Fannival Dalmáciába utaztak. Az egyik kirándulás alkalmával
ismerkedett meg Kapetánovics Pero montenegrói földművessel, akinek hatására írta Montenegrói
elégia című költeményét.

1934 májusában sikeres doktori szigorlatot tett. Júniusban summa cum laude minősítéssel a
bölcsészettudományok doktorává avatták. Kaffka Margit művészi fejlődése című doktori
értekezését az egyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézete és a Művészeti Kollégium is kiadta.
Elkészítette francia szakdolgozatát, majd Müller Lajos nyomdász jóvoltából a Gyarmati
Könyvnyomtató Műhelyben külön kötetben is megjelent Ének a négerről, aki a városba ment
című költeménye. A Nyugat 3. nemzedéke munkatársa lett.

A költő családi nevét a B. M. 42986/1933/III. sz.

határozatával „Glatter”-ről „Radnóczi”-ra változtatta.
Budapest, 1934. június 4.
1935 májusában magyar nyelv és irodalomból, illetve
Kedves Glatter úr!
francia nyelv és irodalomból szakvizsgázott, majd az
Van szerencsém értesíteni, hogy 1935/36-os tanévben tanítási gyakorlatot szerzett a
a Belügyminiszter az ön budapesti Báró Kemény Zsigmond Reáliskolában.
nevének Radnóczi névre történt Ugyancsak 1935 májusában jelent meg Újhold című
magyarosítását engedélyezte. verseskötete, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma
Nem vigasztalásképpen kiadásában, Buday György fametszeteivel illusztrálva. A
mondom, de sokkal különb, kötet 22 verset foglal magába, ezek nincsenek ciklusokra
mint a Radnóti.
Sok sikert osztva.
kívánok a vizsgájához.
Maradok szíves üdvözlettel:
1935. augusztus 11-én feleségül vette Gyarmati Fannit,
dr. Szigeti László ügyvéd
dr. Gyarmati Dávid Dezső és Weisz Aranka lányát,[12] s a
Pozsonyi út 1. számú házban béreltek lakást. Gyarmati
Rádióban. 1938 nyarán egy hetet a francia PEN Club meghívására, további három hetet
magánemberként újra Párizsban töltött, feleségével.

1938. december elején jelentkezett újabb verseskötettel, Meredek út címmel. A Cserépfalvi

Könyvkiadó által megjelentetett kötet, akárcsak az Újhold, könyvészetileg is kiváló, a Magyar
Bibliophil Társaság megválasztotta az év legszebb könyvének. Radnóti ebben a indította el Eklogák
sorozatát, itt található az Első ecloga. 1939. február 3-án a Rádióban felolvasta Gaal József és A
peleskei nótárius című előadását.

A Radnóti- és az Ortutay házaspár, illetve Wagner (Tamássi) György – akit a Holnap-körben

ismert meg – és neje 1939. július 8-án a közösen Párizsba utaztak. Radnóti többször kirándult
vidékre, Pierre Robinnel is találkozott. Augusztus 7-én érkeztek vissza Budapestre.

Sík Sándor felkérésére írt át régi magyar nyelvről modern magyar nyelvre egy katolikus
imakönyvet 1939 októberében, amely 1940-ben jelent meg Dicsőség! Békesség! címmel Sík Sándor
neve alatt. 1939 őszén megpályázta a Baumgarten Alapítvány könyvtárosi állását, ám nem járt
sikerrel, az állást Devecseri Gábor kapta meg. 1940 májusának végén az Almanach-Kiadónál jelent
meg az Ikrek hava című elbeszélés-naplója és ezzel egyidejűleg a Válogatott versek (1930–1940)
című kötete. Utóbbi könyvének végére a régi versein felül kilenc új költeményét is beillesztette.
Hozzákezdett Guillaume Apollinaire verseinek fordításához. 1940-ben megjelent a Vas Istvánnal
közösen fordított Guillaume Apollinaire válogatott versei.

1940. szeptember 9-én kezdte meg első munkaszolgálatát a IX. kolozsvári hadtestparancsnokság
X. munkaszolgálatos zászlóaljában, a 209/16. munkásszázadban. Leveleit ekkor a
következőképpen címezte: Szinérváralja 243. Mu. Vez. Csoport 209/16. különleges munkásszázad.
Bevonult Isaszegre, majd innen ment tovább Veresegyház, Szada, Gödöllő, a partiumi Nagykároly
érintésével Szinérváraljára, ahová október 5-én érkezett meg, majd folytatták útjukat
Szamosveresmartra. A második bécsi döntés alapján elbontották a román erődítésrendszer
drótsövényeit a vasoszlopokkal együtt a magyar–román határvonalon (ún. Carol-vonal). Október
22-től irodai munkát végzett. Százada Dobrára ment, de Radnótit otthagyták az irodán, az I/2
utászszázadhoz beosztva. Nagybánya, Veresmart, Szamosborhíd, Szatmárnémeti, Krasznabéltek,
Ákos, és Tasnád érintésével került vissza Budapestre december 18-án. Sárga karszalagot első
munkaszolgálata alatt hordott, ezen időszakról naplót vezetett.

A Beck Judit festőművésszel 1941 tavaszán kezdődött viszonya körülbelül egy évig tartott.[13] Hogy
mely verseket ihlette kapcsolatuk, az vita tárgya, azonban az ismert, hogy Radnóti Harmadik
eclogája hozzá szól. Beck Juditnak egy 26 évvel a halála után sugárzott interjúja szerint ő ihlette a
Két karodban és a Zápor című verseket is.[14]

1941. június 14-én Esztergomban meglátogatta Babits Mihályt Vas Istvánnal és Ortutay Gyulával,
ekkor találkozott vele utoljára. Babits ekkor már nem tudott beszélni, s alig két hónappal később,
1941. augusztus 4-én elhunyt. Halálára írta Radnóti a Csak csont és bőr és fájdalom című
költeményét. 1941. július végén Runyára utazott a feleségével, hogy meglátogassa unokanővérét.
1941 októberében sajtó alá rendezte József Attila fiatalkori verseit, Galamb Ödön
visszaemlékezésének függelékeként Makói évek címmel. November 1-jén részt vett Kossuth Lajos
és Táncsics Mihály sírjánál rendezett néma tüntetésen. 1942-ben a Hungária Kiadó gondozásában
megjelent külön kötet formájában Naptár című versesfüzete. Március 15-én részt vett a Történelmi
Emlékbizottság kezdeményezte háborúellenes tüntetésen a Petőfi-szobornál. Július 1-jén újabb
munkaszolgálatos behívót kapott. Többek között Élesden és a hatvani cukorgyárban dolgozott.
November 19-én egy pesti ládagyárba vezérelték. Aláírásgyűjtés kezdődött a kiszabadítása
érdekében.

Szegedi barátai közösen 1941. október 30-án megkoszorúzták Kossuth Lajos és Táncsics Mihály
sírját a Kerepesi temetőben. Gyarmati Fanni így írt erről naplójában: „Félhivatalos tüntetés ez…”
November 9-én elhunyt Gyarmati Dezső, Gyarmati Fanni édesapja.
 megkeresztelkedem. Krisztus A költő már korábban is elhatározta, hogy a krisztusi
harminchárom esztendős múlt s korba érvén, harmincnegyedik életéve betöltése előtt
még nem volt harmincnégy, felveszi a keresztséget. Ezen döntését nem befolyásolta
mikor megfeszítették – ezért politikai megfontolás, a zsidótörvények miatt már
gondoltam így. S azért – bár előnyben ezáltal nem részesülhetett, lelki igénye,
tizennyolc éves koromtól meggyőződése okán döntött így. Tudta, hogy nagybátyja
katolikusnak érzem és vallom nem örül annak, ha felmenői hitét elhagyja, Radnóti
magam –, mert azt hittem, ebből kifolyólag úgy érezte, hogy megkeresztelkedését
hogy ez a megőrült és aljas követően nem tarthat igény a havi járandóságára. Grosz
világ csak rendbe jön addig, Dezsőhöz intézett levelében megköszönte addigi anyagi
megszűnik a zsidóüldözés, támogatását, amelyről a továbbiakban lemondott.
magánügy lesz az én
megkeresztelkedésem is, nem A Magyar Nemzet 1943. szeptember 19-ei száma közölte
gondolhatja senki Páris című versét, egyúttal Páris, délután öt óra címmel
spekulációnak vagy egy fordításrészlete is megjelent Jules Romains Les
menekülésnek. A világ ugyan hommes de bonne volonte (Jóakaratú emberek) című
ma őrült és aljas igazán, de regényéből. 1943. szeptember 21-én munkaszolgálatos
spekulációnak vagy társai levelezőlapon gratuláltak a költőnek ezen esemény
menekülésnek valóban nem alkalmából.
hihető ma már a
megkeresztelkedés, hisz semmi Orpheus nyomában. Műfordítások kétezer év költőiből
reális előnye nincs. Erkölcsi címmel láttak napvilágot válogatott versfordításai 1943
aggályaimat így elmosták a nyarán, a Pharos kiadónál. A kötetben szereplő
burjánzó törvények és nyomtatott dedikációja Ortutay Gyulának szól. Szabó
rendeletek.
Lőrinc mellett Radnótit tartják nemzedékének egyik
Sík Sándor keresztel május 2- legkiválóbb műfordítójának. Fordítási munkamódszere
án, vasárnap, a Szent István megfigyelhető munkáinak vázlatán. Ezekből kitűnik,
Bazilikában. Szeretném hogy sokáig dolgozott rajtuk, folyamatosan csiszolgatta
Professzor Urat felkérni a őket, akárcsak verseit.
keresztapaságra.

1943. október 5–től 15-éig Mátraházán, a Magyar

Mély tisztelettel és szeretettel
Államvasutak Takarék és Segélyszövetkezete üdülőjében
köszönti régi tanítványa.

pihent Ortutay Gyulával. Az ifjúság számára itt dolgozta

Radnóti Miklós
át Cervantes Don Quijote című művét. Erre Cserépfalvi
Imre kérte fel (a kötet karácsonykor jelent meg).
Rimbaud egyik versét is lefordította. 1943 karácsonyán
jelentette meg a Franklin Kiadó La Fontaine verses
meséiből készített válogatását. 1943-ban közreműködött az ugyanennél a kiadónál megjelent
Conrad Ferdinand Meyer válogatott költeményeit tartalmazó kétnyelvű kötetén is. Ugyancsak 1943
karácsonyán a Pharos kiadó adta ki Huizinga: Válogatott tanulmányok. Tudomány, irodalom,
művészet című esszékötetet, Tolnai Gábor válogatásában és Radnóti fordításában. Bálint György
felesége, Csillag Vera tervezte a könyv tipográfiáját és borítóját.

1943–1944 telén írt, egyik legismertebb verse:

Nem tudhatom….

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,

”
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt

kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.

Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága

s remélem, testem is majd e földbe süpped el.

„
külön lapokra öt versét, amelyeket a lágerben írt. Ezek a
következők voltak: Hetedik ecloga, Levél a hitveshez, À la
recherche…, Nyolcadik ecloga, Erőltetett menet. A verseket
barátjának, Szalai Sándornak (1912–1983) adta át – aki később
szociológus professzor lett – azzal, hogy juttassa őket haza.
Versei a tábori élet sötét körülményeit mutatták be vagy
feleségéhez, Fannihoz szóltak. Itt írta a két utolsó eclogát, a
Gyökér, a Levél a hitveshez és az À la recherche[m 2] című
verset.

Radnóti munkaszolgálatos csoportja szeptember 17-én indult

el, Bor, Lager Heidenau, Žagubica, Krepoljin, Petrovac, Mala
Krsna, Požarevac, Smederovo (Szendrő), Belgrád, Zemun
(Zimony), Pančevo (Pancsova), Jabuka (Torontálalmás),
Galagonyás, Opovo (Ópáva), Perlez (Perlasz), Titel, Újvidék,
Szenttamás, Čenej (Csenej), Vrbas (Verbász), Kúla, Crvenka Levél a hitveshez – kézirat
(Cservenka) útvonalon. A csoport őrzését Cservenkán a német
SS átvette a magyar kerettől. Október 7-éről 8-ára virradó
éjszakán 700 és 1000 fő közötti számú munkaszolgálatost végzett ki az SS. Radnóti második
Razglednicáját Cservenkán írta, 1944. október 6-án.

Cservenkán a csoport kétfelé oszlott, Radnótié a Veprőd, Ószivác, Sombor (Zombor), Bezdán,
Kiskőszeg, Darázs, Mohács útvonalon haladt. A költő a Harmadik Razglednicát Mohácson írta,
1944. október 24-én. Innen marhavagonban mentek tovább Szentkirályszabadjára, ahol az utolsó,
a negyedik Razglednicát írta, amely egyben utolsó verse is. Ez kelt 1944. október 31-én.
Szentkirályszabadján a bori keret visszavette az SS-től a foglyok felügyeletét. Szentkirályszabadja
után Radnóti sorsa nem ismert, hogy Abdáig mi történt vele, nem tudni, a két település közötti
útvonalról a vélemények különbözőek.

1944. október 30-án, a bori deportáltak verseiből egészlapos válogatást közölt a temesvári Déli
Hírlap című újság, Költők a szögesdrót mögött főcímmel. Radnótitól a Hetedik ecloga és az A la
recherche jelent meg. A Hetedik eclogának itt Az alvó tábor címet adták. A két verset Szalai
Sándor tette közzé, azon öt vers közül, amelyeket a költőtől kapott meg külön papírlapokon
hazajuttatás céljából. Szalai a második bori menetoszlopba volt beosztva, annak foglyait a
partizánok kiszabadították. Szalai átjutott Romániába, s Temesváron megjelentette Radnóti két
versét, még a költő életében.

Jegyzőkönyv a gyilkosság bűntette miatt ismeretlen

Halála
A már járni sem tudó Radnótit a győri
kórházba irányították. Mivel a várost a
szövetségesek éppen szőnyegbombázták, így
rengeteg súlyos sebesült és halálos áldozat
lett a romok alatt. Emiatt az intézmény nem
tudta fogadni, elküldték. A beteg
munkaszolgálatosokat – köztük Radnótit –
egyetlen győri kórház sem fogadta be.[17]
Halálának pontos körülményei nem teljesen
ismertek, de egyes források szerint Marányi
Ede honvéd alezredes parancsára, Tálas
András hadapródőrmester négyfős kerete
1944. november 4-én vagy november 9-én
tettesek ellen indított bűnügyben ismeretlen
holttestek szemléjéről és boncolásáról: Abda, 1946.
június 19.
Orvosi vélemény: A tömeges gyilkosság
elkövetésének időpontját mintegy 1,5-2 évvel
datáljuk vissza: a rothadás fokát, a ruházat
állapotát a talajviszonyokkal hozva
összefüggésbe. A lövések általában hátulról
előrehaladó irányúak (tarkó-arc), voltak azonban
ellenkező irányúak is. A bűncselekmény 22 egyén
életének erőszakos módon való kioltásában
állott.
A 12. számú holttest.

Abda község határában, a Rábca partján Ruházat: Hosszú steppelt szürke kabát, kötött
lőtte agyon a végsőkig kimerült Radnóti nadrág, turista bakancs.

[ 8]
Radnóti Miklós harmadik temetése 1946. augusztus 14-én volt, Budapesten a Kerepesi temetőben,
a 41. parcella 41. számú sírjában helyezték örök nyugalomra. A gyászszertartást egykori
professzora, lelkiatyja, Sík Sándor végezte. Barátai nevében Ortutay Gyula mondott búcsúztatót.

Pályakép
Radnóti Miklós a Nyugat harmadik
nemzedékének lírikusa. Költészetét
az avantgárd – elsősorban az
expresszionista – öröksége és az
újklasszicista verseszmény
határozzák meg, a késő modern
kérdésirányok nem jelentkeznek az
életművében.

Első versei a húszas évek végén az Dombormű a szegedi Dóm téren

avantgárd Kortárs című folyóiratban
és a Jóság antológiában jelentek meg. Korai kötetei a Pogány köszöntő (1930), Újmódi pásztorok
éneke (1931) és a Lábadozó szél (1933), melyek műveit az újklasszicista verseszmény és az
avantgárd hatás alakítja. Antikizáló idill, bukolikus motívumvilág, erotika, szerepjáték, ódai és
elégikus jelleg, ugyanakkor expresszionalista versnyelv, kötetlen ritmus, rímtelenség jellemzi a
verseket. Fel-feltűnnek a későbbi költészetben megerősödő keresztény motívumok is. A Pogány
köszöntő hol zsoltárszerűen megfogalmazott áhítattal, hol átesztétizált, természetbe kivetített
pogánykodással köszönti kedvesét, de már a költészetére mindvégig jellemző „variációk
szomorúságra” is megjelennek benne. Második és harmadik kötetében József Attilával
párhuzamosan a proletárköltészet lehetőségeit keresi. Saját eszközöket talál hozzá, a másoktól
sohasem használt, eredeti képek mellett a szabadversek kiáltásait. A sokszínűség inkább eklektikus
hatást kölcsönöz a korai költészetnek, a pályaszakasz versei kevésbé jelentősek, maga Radnóti is
csak 16 verset vesz föl majd ezekből az 1940-es Válogatott versek kötetbe.

Forradalmas reményeinek megtépázása után az Újhold (1935) és különösen a már címével sokat
sejtető Járkálj csak, halálraítélt! (1936) versei, szerelmének még mindig fölragyogó idilljei ellenére
is a megnehezedett politikai helyzet (Hitler hatalomra jutása) szomorította kedélyét, sőt
haláltudattal töltötte el (Háborús napló). Korán rájött, hogy a „világ új háborúba fordul”, s mihelyt
jóslata beteljesedett, a kollektív élményt a retorikát és érzelgősséget mellőző együttérzés lírájával
kristályosította hitelessé (Lángok lobognak, Emlékeimben).

Költészete új szakaszának alapélményét és a leginkább termékenynek látszó magyarázóelvét

mégsem annyira a halálfélelmekben, mint inkább az óhajtott szabadság és a jelenvaló rabság
kettősségének átélésében kereshetjük. „Szabad szerettem volna lenni mindig, s őrök kísértek végig
az úton” (Negyedik ecloga). Az ilyen versei messze túlmutatnak saját világán, egyetemesebb
érvényűek, és számos európai költőtársával vagy akár a szabadság fogalmának új értelmezést adó
francia egzisztencializmussal párhuzamosan az általános korérzést fejezik ki. A korábbiaknál egyre
nagyobb helyet kapnak verseiben a gondolati elemek; elmélyül az ön-elemzés (Huszonnyolc év), s
mindehhez bonyolultabb szerkezeteket, műfajokat keres. Így amikor a római polgárháborútól
veszélyeztetett idilli pásztorélet költőjének, Vergiliusnak eclogáit fölfedezi, világukat annyira
hasonlónak találja mindahhoz, ami napjaiban körülveszi, hogy modern folytatásukra szánja el
magát. Az antik örökséget szabadon használó eclogáival és előhangjukkal (Száll a tavasz) új és
egyéni műfajt teremt. Különösképp akkor, amikor az antikvitástól már eltávolodott XX. századi
ember individualitását, bonyolult érzékenységét, sőt tragédiáit jeleníti meg, és amikor a pesti
kávéház (a „városi berek”), a repülők vagy épp a láger „modern” szavaival szól róluk. A rövid
föllobbanásokat kivéve egyetlen szerelme volt, amelyből az évek során a költészet történetében
ritka hitvesi líra született meg. Széles skálája a pársoros dicséretektől, a pillanatfelvétel-szerű
asszonyportréktól (Együgyű dal a feleségről) a hosszabb struktúrákig terjed (Tétova óda), hogy
 Válogatott versek. 1930-1940; Almanach, Bp., 1940
Naptár; Hungaria, Bp., 1942
Tajtékos ég. Versek; Révai, Bp., 1946 - MEK (https://me
k.oszk.hu/13600/13665) változat
Radnóti Miklós versei; sajtó alá rend. Trencsényi-
Waldapfel Imre; Kner, Gyoma 1948
Versek és műfordítások; sajtó alá rend., bev., jegyz.
Koczkás Sándor; Szépirodalmi, Bp., 1954
Tanulmányok, cikkek; összeáll. Réz Pál; Magvető, Bp.,
1956 (Magyar könyvtár)
Radnóti Miklós összes versei és műfordításai; sajtó alá
rend. Koczkás Sándor; Szépirodalmi, Bp., 1959 (Magyar
Parnasszus)
Eclogák; utószó Trencsényi-Waldapfel Imre, ill. Szántó Botlatókő Radnóti Miklós nevével
Piroska; Magyar Helikon, Bp., 1961
Radnóti Miklós összes versei és műfordításai; 2. bőv. kiad.; Szépirodalmi, Bp., 1970
Bori notesz. Radnóti Miklós utolsó versei, 1-2.; bev. Ortutay Gyula; hasonmás kiad.; Magyar
Helikon–Szépirodalmi, Bp., 1970
Próza. Novellák és tanulmányok; sajtó alá rend., jegyz. Réz Pál; Szépirodalmi, Bp., 1971
Radnóti Miklós művei; szöveggond., jegyz. Réz Pál; Szépirodalmi, Bp., 1976 (Magyar
remekírók)
Napló; sajtó alá rend. Radnóti Miklósné, utószó, jegyz. Melczer Tibor, szöveggond. Melczer
Tibor, Székely Sz. Magdolna; Magvető, Bp., 1989
Radnóti Miklós összegyűjtött versei és versfordításai; szöveggond., utószó, jegyz. Ferencz
Győző; Osiris, Bp., 1999 (Osiris klasszikusok)
Radnóti Miklós összegyűjtött versei és versfordításai; szöveggond., utószó, jegyz. Ferencz
Győző; 2. jav. kiad.; Osiris, Bp., 2003 (Osiris klasszikusok)
Radnóti Miklós összegyűjtött versei és versfordításai; szöveggond., utószó, jegyz. Ferencz
Győző; 3. jav., bőv. kiad.; Osiris, Bp., 2006 (Osiris klasszikusok)
Radnóti Miklós összegyűjtött prózai írásai; szerk., utószó, jegyz. Ferencz Győző; Osiris, Bp.,
2007 (Osiris klasszikusok)
Bíró-Balogh Tamás: Könyvvel üzenek néked. Radnóti Miklós dedikációi; Szépmíves, Bp., 2016
Különben magyar költő vagyok. Radnóti Miklós levelezése I.; sajtó alá rend., jegyz., utószó
Bíró-Balogh Tamás; Jaffa, Bp., 2017
Napló; szöveggond., utószó, jegyz. Ferencz Győző; Magvető, Bp., 2018

Szerkesztések, közreműködések
Korunk. Tizenkét fiatal költő; összeáll. Dénes Béla, Radnóti Miklós, bev. Fejtő Ferenc;
Független Szemle, Bp., 1935
Galamb Ödön: Makói évek / József Attila válogatott, kiadatlan versei; jegyz. Radnóti Miklós;
Cserépfalvi, Bp., 1941 (József Attila élete nyomában)

Műfordítások
Apollinaire Guillaume válogatott versei; ford. Radnóti Miklós, Vas István, tan. Cs. Szabó
László, rajz Pablo Picasso; Vajda János Társaság, Bp., 1940 (Flora mundi)
Szerelmes versek. Világirodalmi antológia két ezredév költészetéből; ford. Képes Géza,
Radnóti Miklós et al.; Szukits, Bp., 1941
Jean de La Fontaine: Válogatott mesék; ford. Radnóti Miklós; Franklin, Bp., 1943 (Kétnyelvű
remekművek)
 Radnóti Miklós családfája
Apai nagyapja:
Apai nagyapai dédapja:

Glatter Jónás
n. a.
Apja:
(Rozsnyó, 1822 – 1886)

Glatter Jakab
kocsmáros Apai nagyapai dédanyja:
(Radnót, 1874. márc. Nemesradnóton n. a.
1.–

Apai nagyanyai dédapja:

1921. júl. 21.)
Apai nagyanyja:
n. a.
kereskedő Groszman Katalin

(Uzapanyit, 1846 – 1899) Apai nagyanyai dédanyja:

Radnóti Miklós
n. a.
(Budapest, 1909. máj.
Anyai nagyapai dédapja:
5.–
Anyai nagyapja:
Grosz Izrael
Abda, 1944. nov. 9.)
Grosz Móric

költő (Vác, 1848 – ?) Anyai nagyapai dédanyja:

Anyja:
Weisz Léni
Grosz Ilona
Anyai nagyanyai dédapja:

(Vác, 1881 –
Weisz Jákob

Budapest, 1909. máj. (Domony, 1824 – Pest,

5.) Anyai nagyanyja:

Weisz Matild
1869)
(1853– ?) Anyai nagyanyai dédanyja:

Reif Cecilia

(1831–1873)

Megjegyzések
1. episztola – Levél a hitveshez; himnusz – Himnusz a békéről; óda – Nem tudhatom…; ekloga –
Eclogák
2. Az À la recherche… címe Marcel Proust regényére, a Bergson filozófiájának és
időszemléletének jegyében írott Az eltűnt idő nyomában című regényére utal.

Jegyzetek
1. LIBRIS (https://libris.kb.se/katalogisering/j
gvx0wq20jfr7bh), 2018. március 26.
(Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
2. Radnóti 100 éve 7. rész 15'50" – 18'30" (h
ttp://videotar.mtv.hu/Videok/2009/04/25/1
8/Radnoti_100_eve_7_resz_.aspx). MTV
videótár. Hozzáférés ideje: 2010. március
15.
3. 1950 óta születési helye már Újlipótváros
része
4. Születési bejegyzése a Budapest V. ker.
polgári születési akv. 431/1909.
folyószáma alatt.
5. Abdai gyilkosok (http://nol.hu/archivum/lap
-20090425-20090425-11-330285)
6. Halálesete bejegyezve az abdai polgári
halotti akv. 31/1946. folyószáma alatt.
7. Babus Antal, Radnóti Miklós. Száz éve
született Radnóti Miklós. A Magyar
Tudományos Akadémia Könyvtárának
kiállítása, 2009. május 5. (http://radnoti.mt
ak.hu/hu/01.htm)
8. A névváltozatokról a Radnóti 100 éve c.
műsor 7. részében beszél Bálint András (h
ttp://videotar.mtv.hu/Videok/2009/04/25/18/
Radnoti_100_eve_7_resz_.aspx)
9. é. sz. 47° 30′ 42″, k. h. 19° 03′ 17″ (https://
geohack.toolforge.org/geohack.php?langu
age=hu&pagename=Radn%C3%B3ti_Mik
l%C3%B3s&params=47_30_42_N_19_3_
17_E_type:landmark)
10. Édesanyja családjáról az első fellelhető
adat az 1790 körül Domonyban született
Weisz Márton, akinek a fia Weisz Jákob.
Ő is Domonyban született 1824-ben, és
Pesten halt meg, 1869-ben. Felesége Reif
Cecília (1831–1873) volt. Hat gyerekükről
tudunk, akik közül a legidősebbnek tudott
Weisz Matild (sz: 1853) ment feleségül
Grosz Mórichoz, akiknek a lányuk volt
Grosz Ilona.
11. Nyilas Péter: Zsidóverések a szegedi
egyetemen Radnóti Miklós levelei és a
szegedi lapok tükrében, Szegedi Műhely,
2009. 1. sz. 97–103.
Sőtér István: Romantika és realizmus (Bp., 1956)
György István: Halálraítéltek (Bp., 1957)
Radnóti Miklós. 1909-1944; bev. Ortutay Gyula; Magyar Helikon, Bp., 1959 (A Petőfi Irodalmi
Múzeum kiadványai)
Tolnai Gábor: Radnóti Miklós és a felszabadulás előtti szocialista irodalmunk egyes kérdései
(Bp., 1959)
Ortutay Gyula: Radnóti Miklós (Kortárs, 1959. 5. sz.)
Tolnai Gábor: Radnóti Miklós (Irod. tört. Közl. 1962)
György István: Soha többé! (Bp., 1963)
Diószegi András: Radnóti Miklós (Irod. tört. Közl. 1964)
Sőtér István: Radnóti Miklós (Kritika, 1965)
Bori Imre: Radnóti Miklós költészete (Újvidék, 1965)
lNemes István: A képszerűség eszközei Radnóti Miklós költészetében; Akadémiai, Bp., 1965
(Nyelvtudományi értekezések)
Vasvári István: Radnóti Miklós. Bibliográfia; bev. Sós Endre; Fővárosi Könyvtár, Bp., 1966 (Írói
arcképvázlatok)
A XX. századi magyar iodalom tanítása a középiskolában / Pálmai Kálmán: József Attila /
Megyer Szabolcs: Radnóti Miklós; Tankönyvkiadó, Bp., 1967
Kőszegi Ábel: Töredék. Radnóti Miklós utolsó hónapjainak krónikája; ill. Ámos Imre;
Szépirodalmi, Bp., 1972 (Mikrokozmosz füzetek)
Nemes István: Radnóti Miklós költői nyelve. "Annyit érek én, amennyit ér a szó versemben";
Pécsi Tanárképző Főiskola, Pécs, 1974
Nagy évfordulók. Előadás, javaslatok Ady Endre, Radnóti Miklós, Móricz Zsigmond, Mikszáth
Kálmán születésének évfordulója alkalmából; szerk. Szarka Erzsébet; Osvetový ústav,
Bratislava, 1977
Baróti Dezső: Kortárs útlevelére. Radnóti Miklós. 1909-1935; ill. Buday György; Szépirodalmi,
Bp., 1977
Pomogáts Béla: Radnóti Miklós; Gondolat, Bp., 1977 (Nagy magyar írók)
Radnóti Miklós. 1909-1944. Ajánló irodalomjegyzék; összeáll. Varga G. Károlyné; Kisfaludy
Megyei Könyvtár, Győr, 1979
Emery George: Radnóti Miklós Ignotus-vonatkozásairól; Akadémiai Ny., Bp., 1982
Pokolból született csillag. Radnóti Miklós, 1909-1944; Lapkiadó Vállalat, Bp., 1984
Emlék és varázslat. Vallomások Radnóti Miklósról; vál., szerk., előszó, jegyz. Pomogáts Béla;
Kozmosz Könyvek, Bp., 1984
Radnótitól, Radnótiról; összeáll. Z. Szabó László; Tankönyvkiadó, Bp., 1985
Radnóti tanulmányok; szerk. B. Csáky Edit; Magyar Irodalomtörténeti Társaság, Bp., 1985
Radnóti Miklós. Bibliográfia; összeáll. Nagy Mariann, szerk. Varga Katalin; PIM, Bp., 1990 (A
Petőfi Irodalmi Múzeum bibliográfiai füzetei. XX. századi magyar írók bibliográfiái)
Imre Katalin: A Szép szó és József Attila. Irodalmi tanulmányok; Pásztor M., Bp., 1991 (Z-
füzetek)
Radnóti Miklós. Általános és középiskolások számára; összeáll. Matyasovszki József; Tóth
Könyvkereskedés, Debrecen, 1997 (Nagyjaink)
Radnóti Miklós. Fényképek; összeáll. Bókay László; Osiris, Bp., 1999
Erőltetett menet. In memoriam Radnóti Miklós; vál., szerk., összeáll. Réz Pál; Nap, Bp., 1999
(In memoriam)
Vilcsek Béla: Radnóti Miklós; Elektra Kiadóház, Bp., 2000 (Élet-kép sorozat)
Melczer Tibor: "Ha minden összetört...". Radnóti Miklós költészete utolsó versei tükrében; sajtó
alá rend. Sárközy Péter; Argumentum, Bp., 2003 (Irodalomtörténeti füzetek)
Radnóti Miklós és kora. Előadások az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolában; szerk. Gordon
Győri János, Kiss Zsuzsanna; ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola, Bp., 2003
 Szemenyei-Kiss Tamás: Wass Albert és Radnóti Miklós a második világháborúban, Új Kelet,
Sofar (http://regi.sofar.hu/hu/node/89809)
Radnóti Miklós művei (https://mek.oszk.hu/html/vgi/kereses/kereses.phtml?id=13666&sub_id=
1&table=dc_creator) a Magyar Elektronikus Könyvtárban
Köteteinek címlapjai (https://web.archive.org/web/20060307233912/http://www.sk-szeged.hu/ki
allitas/radnoti/radnoti.html) Somogyi Károly Könyvtár, Szeged
Radnóti 100 éve 1–9 rész (http://videotar.mtv.hu/Videok/2009/04/25/18/Radnoti_100_eve_7_re
sz_.aspx). MTV videótár. Hozzáférés ideje: 2010. március 15.
A digitalizált Bori notesz a REAL-MS-ben (http://real-ms.mtak.hu/209/)
Radnóti abdai sírja (https://web.archive.org/web/20140403142156/http://muemlekek.info/mue
mlek/radnoti-sir-abda.php)
Bognár Béla: Gyötrelmek útja. Dokumentum-regény; Győr-Sopron Megyei Tanács, Győr, 1987
Radnóti koszorúja. Magyar költők versei Radnóti Miklósról; vál., szerk., utószó Z. Szabó
László; Győr-Sopron megyei Tanács, Győr, 1979
Hulesch Ernő: Stációk. Dokumentumriport Radnóti Miklósról; Győr Megyei Lapkiadó Vállalat,
Győr, 1989 (Műhely-könyvek)
Nem bírta hát... Radnóti Miklós utolsó versei; rajz Miklosovits László; Kner Ny., Békéscsaba,
1989
Hulesch Ernő: Tarkólövés. Dokumentumriport Radnóti Miklósról; 2. bőv. kiad.; Hazánk, Győr,
1997
Gerencsér Miklós: Abdai talányok. A Radnóti-mítosz cáfolata; Antológia, Lakitelek, 1998
Egy vers, egy rajz. Radnóti Miklós versei, László Anna rajzai; Officina Ny., Szeged, 1999
Hulesch Ernő: Tarkólövés. Dokumentumriportok Radnóti Miklósról; 4. átdolg., bőv. kiad.; SZIF-
Universitas Kft., Győr, 1999
Sárközy Vendel Gergely: Irgalmatlanul. Oratórium Radnóti Miklós életéről öt tételben; Sárközy
V. G., Bp., 2000
Versajándék. A Látó Irodalmi Színpadán 2009. április 11-én elhangzott Radnóti-emlékest
szerkesztett változata; Romániai Írók Szövetsége, Marosvásárhely, 2009
Radnóti-emlékhely, Abda; szerk., fénykép Somogyi Éva; II. Rákóczi Ferenc Kulturális
Alapítvány, Abda, 2009
Radnóti Miklós emléke Abdán; szerk. Fűzfa Ottó; Vízjelek Vállalkozás, Szombathely, 2009
Radnóti 100; szerk., graf. Sós László, Kemény Éva; József Attila Művészeti Centrum
Közhasznú Alapítvány, Bp., 2010
Erőltetett menet. Hommage á Radnóti Miklós. Csorba Simon grafikái; kiállításrend. Perlaki
József; s.n., s.l., 2014
Te. József Attila és Radnóti Miklós idézésével; Cseresznye, Drezda, 2016
„Az égre írj, ha minden összetört” – In memoriam Radnóti Miklós (https://www.evangelikus.hu/
az-egre-irj-ha-minden-osszetort-videos-beszamolo) | Ferencz Győző és Galambos Ádám
beszélgetése (Asztali beszélgetések, 2019)
Barabás Ferenc: Andaházi Katalin emlékezése (Glatter) Radnóti Miklósra; MMBKT,
Békéscsaba, 2020 (Labor omnia vincit)

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Radnóti_Miklós&oldid=25198252”

A lap utolsó módosítása: 2022. augusztus 22., 09:42

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon
is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.