Mozaikok Móricz Zsigmond életéből és

munkásságából

Móricz Zsigmond aláírása Készítette:

Radóczné Bálint Ildikó
Születési helye és ideje, szülei
Tiszacsécsén született, a családi hagyomány szerint 1879. június 29-én, az
anyakönyv bejegyzése alapján július 2-án.
Apja, Móricz Bálint ötholdas parasztember volt; anyja, Pallagi Erzsébet egy korán
elhunyt református papnak a leánya.
Zsigmond után még hét fiú és egy leány született a Móricz családban. (Közülük
kettő korán meghalt.)

Édesanyja, Pallagi Erzsébet Édesapja, Móricz Bálint

Móriczék háza Tiszacsécsén. (Ma emlékház.)
„Énnekem Csécse maradt a tündérsziget,
ahová mindig visszavágytam, ahol engem
mindenki szeretett.” (M. Zs.)
(1859–1924). „Sohasem is-
mertem nálánál finomabb
lelkű és a családjáért hősi-
esebben önfeláldozó nőt,
akiről csak Jókai tollával
lehetne írni”. (M. Zs.)
(1851–1919). „Állandóan
valami versenyben élt, ha
mással nem, önmagával:
mindig meg akarta trom-
folni a világot”. (M. Zs.)
 Gyermekévei, iskolái
A vállalkozó szellemű, energikus édesapa egyre gyarapította a családi vagyont egészen
1884-ig, amikor is tüzesgépe (cséplőgép) felrobbant, bérelt vízimalmukat pedig elvitte
a jégzajlás. Minden vagyonukat elvesztették, a boldog csécsei „tündérszigetet” el
kellett hagyniuk. A család felbomlott, a kis Zsigmond nagybátyjához került Istvándiba.
Később visszakerült a szüleihez Prügyre, de továbbra is sok nélkülözésben volt részük.

A ház, ahol Móricz gyermekkorában lakott Istvándiban, a Móriczék háza Prügyön. (Ma
„jellemformáló kohóban”. Nagybátyja, Pallagi László uradalmi emlékház.) „Mintha csak azért lettem
kovács volt. „A gépészház egy nagyon pici, magányos, rideg volna íróvá, hogy megmutassam
skatulyaépület volt az útfélen, a keresztúton, háta megett a Túr. [...] azokat a sebeket, amelyeket hét éves
Nem jó hely volt. Én már az első percben éreztem, hogy itt nem koromtól tíz éves koromig Prügyön át
vagyok jó helyen. Hová lett a mi csudálatos nagy deszkakapunk, kellett szenvednem.” (M. Zs.)
amin két ökör úgy ballagott be, hogy csak párázott a hátuk az A prügyi ház leégése után Móricz
örömtől, hogy már hazajöttek.” (M. Zs.: Életem regénye) szülei Sárospatakra költöztek.
Gyermekévei, iskolái
Elemi iskoláit Istvándiban (1886–1887) és Prügyön (1887–1890) végezte. Középiskolai
tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban kezdte meg 1890-ben, majd négy
év múlva Sárospatakon folytatta. Az itt ért sorozatos kudarcok miatt – nagybátyja,
Pallagi Gyula közbenjárásával – Kisújszálláson (1897–1899) tanult tovább. A családi
hagyományokat követve papi pályára készült Debrecenben, de átiratkozott a jogi karra,
majd Budapesten a bölcsészkarra. Egyetemi tanulmányait végül nem fejezte be. „Nem
akartam elvégezni az egyetemet. Nem akartam hivatalnok lenni, se ügyvéd, se bíró, se
semmiféle foglalkozású ember: csak író akartam lenni.” (M. Zs.)

A Debreceni Református Kollégium A Sárospataki Református Kollégium A Kisújszállási Református Kollégi-

épülete. „Rám egy életre szóló mély épülete. „Sárospatak mindeddig éle- um épülete. Az igazgató (anyai
hatást tett a debreceni öreg kol- tem megoldhatatlan, vagy inkább nagybátyja), Pallagi Gyula segít-
légium”. Az író Légy jó megmagyarázhatatlan szakasza.” ségével tanult itt Móricz. (1902-ben
mindhalálig című regénye is itt (M. Zs.) óraadó tanárként tért ide vissza.)
játszódik.
Pályakezdése
1903-tól – Mikszáth Kálmán hívására – az Újság című napilap munkatársaként
dolgozott hat éven keresztül. Ez idő alatt több alkalommal vett részt népköltészeti gyűjtő
utakon Szatmár megyében, meséket és dalokat gyűjtött. „Az a négy-öt esztendő, míg e
vidéket jártam, az lett az én egyetemem, legfelső életiskolám.”
1908-ban szinte berobbant az irodalmi életbe a Nyugatban megjelent novellájával, a
Hét krajcárral. 1911-ben országos sikert aratott Sárarany című regényével is.

„Második kisfiam koporsója mellett Első nevezetes regényének a

írtam meg az első elbeszélésemet,
amely meghozta az első tiszta hangot:
a Hét krajcár volt ez.” „Igen késő volt,
huszonnyolc éves korom után, mikor
rájöttem, hogy voltaképpen csak azt
lehet leírni, ami fáj. Ami megsebzi az
embert.” (M. Zs.)
Sáraranynak első kiadása. (A mű a
Nyugat gondozásában jelent meg „Én nem az álmok embere
1911-ben. vagyok, hanem az életé.
„Ezt jelenti a szó: sárarany, az az Az én álmom az élet.”
arany, amely sárként használódik el (M. Zs.)
az emberi élet útjain”. (Móricz
Zsigmond: Gondolatok tisztázása)
Pályakezdése – barátsága Adyval
Ady Endre versben üdvözölte Móricz Zsigmond sikereit, mint Petőfi Sándor tette azt
Arany János esetében: „Magyar sors-kockákon ez ígyen döntődött,
Mind összekerülünk közös mártír-hősök,
S ha a lehetetlent nem tudtuk lebírni,
Volt egy szent szándékunk: gyönyörűket írni.”
(Ady Endre: Levél-féle Móricz Zsigmondhoz)
Barátságuk a világról és a művészet feladatáról vallott közös eszméken nyugodott.

Móricz Zsigmond Ady Ady Endre Móricz Zsigmondról:

Endréről: „Móricz Zsigmond a legesemé-
„Óh, hogy ragadott, milyen nyesebb életű, legtöbbet szenve-
ellenállhatatlanul magával, dett, legkeserűbb, legbölcsebb,
mint az örvény, s én hogy legmagyarabb magyarságnak
úsztam boldog sodrában.” szívbéli látója, vérbeli írója.”

Móricz Zsigmond 1903-ban Ady Endre 1908-ban

Móricz Zsigmond Ady Endre ravatalánál mondott beszédéből: „Költő fekszik a ravatalon. Költő jelenik meg a
magasban, a halál által az élet fölé emelt gyászpompában, s vonja magára a néptömegek figyelmét. Költő
tündöklik fekete és vörös fényben a mai idők véres és fekete ködén át. [...] A forradalom költője, éppen az
átalakult világszemlélet szellemi vezére fekszik ravatalon, megilleti őt a lelkeknek minden hódolata, tömjéne és
aranya. [...]
Magánélete
1905-ben megházasodott, Holics Eugénia tanítónőt vette feleségül. Két fiuk korai halála
után még három leányuk született: Virág, Lili és Gyöngyi. Házasságuk huszonegy éve
alatt gyakran mintázta írásai nőalakjait a Jankának becézett asszonyról. „Janka nélkül
nem lettem volna az, aki lettem”. (Házasságuk az asszony öngyilkosságával végződött
1925-ben.)

Móricz és Holics Janka 1905.

január 5-én, az esküvőjük napján

1901-től Móricz a kispesti

polgármesternél lakott. Itt
ismerkedett meg Holics Eugénia
tanítónővel, aki egy felvidéki
bányatisztviselő lánya volt, és a
kispesti polgári iskolában tanított.
„Ő tett íróvá, és ő tart ma is” –
nyilatkozta Móricz 1934-ben, ki-
Virág lányukkal 1909-ban lenc évvel az asszony halála után.
Politikai szerepvállalása, következmények
Az első világháború kirobbanásának híre (1914) leányfalui házában érte. Móricz
haditudósítóként járta a frontot, de a kezdeti lelkesedése után hamar kiábrándult a
háborúból. Frontélményei hatására felzárkózott Ady Endre mellé a háború elítélésében.
Az 1918-as polgári forradalom segített kilépni az írónak a magányból, részt vett a
magyar irodalmi társaság, a Vörösmarty Akadémia megalapításában. Néplap címmel
lapot szerkesztett, és a Tanácsköztársaság idején tagja lett az írói Direktóriumnak
(igazgatótanács) is.
A tanácskormány bukása után Móriczra is mellőzés várt, a Petőfi Társaságból és a
Kisfaludy Társaságból is kizárták. Írásait csak a Nyugat közölte. A hamis vádak hatására
írta meg Légy jó mindhalálig című regényét, amely 1920-ban jelent meg.

A földosztásra váró parasztok között.

Az 1918-as forradalom alatt írta: „Ezentúl
tehetségem legjavát a népnek akarom
Móricz egyik levele a frontról. Egy vöröskeresztes szentelni. Nekem egyforma testvérem
Frontélményei egyre vagon előtt az első minden magyar ember, de a szegényeket
radikálisabb állásfoglalásra világháború végén jobban szeretem, mint a gazdagokat.”
 Írás, szerkesztői feladatok
1929-ben elvállalta a Nyugat prózai részének a szerkesztését, a munkát 1933-ig végezte.
(A másik szerkesztő Babits Mihály volt.)
A húszas és a harmincas években sorra keletkeztek és jelentek meg regényei, így a
Pillangó (1925), az Úri muri (1927), a Rab oroszlán (1936) és az Erdély-trilógia részei:
Tündérkert (1922), A nagy fejedelem (1934), A nap árnyéka (1935) stb. Önéletrajzi
kötete, az Életem regénye 1938-ban keletkezett.
Már hatvanéves volt, amikor saját folyóiratot indított Kelet Népe címmel, elsősorban
az úgynevezett népi írók számára. Jelmondata: „Ne politizálj – építkezz!” volt.

„Realistának könyvelnek
el, és magam is erőssé-
gemnek érzem azt, hogy
éleslátásom olyan, mint a
magyar nép színe-javáé. A
valódi életet valószerű
vonásokkal adom vissza.”

A debreceni napszámo- Az Úri muriban Nagy történel-

sok életét ismerjük meg Móricz mi regénytri-
a szerelmesek történeté- nyilván-valóvá lógiájának
ből. A Pillangó az író teszi, hogy a hőse Bethlen
egyik legkedvesebb írá- dzsentri Gábor erdélyi Meséi a mai napig
sa volt. életforma pusz- fejedelem. igen népszerűek.
tulásra ítéltetett.
Magánélet és írás
1925-ben súlyos tragédia érte, felesége öngyilkos lett. Második házassága (1926-tól)
Simonyi Mária színésznővel nem sikerült, 1937-ben elváltak egymástól.
1936-ban megismerkedett Littkey Erzsébettel (Csibével), aki kezdetben csak az
ihletője volt írásainak, később Móricz élettársa is lett. Árvácska (1941) című regényének
főszereplőjét is a nőről formálta.

Móricz 1924-ben, a Búzakalász című drá- Móricz és Csibe. Kapcsolatuk

Simonyi Mária. májának próbái közben beleszeretett a női úgy indult, hogy a húszéves
Szerelmük történetét főszerepet alakító színésznőbe, Simonyi lány öngyilkossági szándékkal
a Míg új a szerelem Máriába. Házasságuk során hiába kereste a Dunába akart ugrani, tettét
című regényében írta az asszonyban a Jankához hasonló Móricz akadályozta meg. A nőt
meg Móricz. inspiráló szellemet, az irodalmi modellt. később lányává fogadta.
Halála
1942. augusztus 29-én az írót agyvérzés érte, kórházba került, majd szeptember 5-én
elhunyt Budapesten. Hatvanhárom évet élt.

Móricz lányaival élete

utolsó évében, 1942-ben.
1942. augusztus 29-én
telefonon értesült róla,
hogy Gyöngyi lányának
gyermeke született.
Annyira meghatódott,
hogy leejtette a kagylót,
és szélütést kapott. Halála
napján érte az első
légitámadás Budapestet.
Képgaléria

Dr. Pallagi Gyu- Móricz Bálint,

la (1867–1903), az író édesapja
a nagybácsi, (időskori kép).
akinél Móricz
kisújszállási ta-
nulóévei alatt élt.

A Móricz család Sárospatakon, 1895-ben. Álló sor balról: Móricz István,

Pallagi József, Móricz Zsigmond, Farkas Károly, Móricz Dezső; ülő sor:
dr. Pallagi Gyula, Móricz Bálintné Pallagi Erzsébet, özv. Pallagi Józsefné
Nyitrai Katalin, ölében Móricz Ida, Móricz Bálint; alsó sor: Móricz Károly,
Móricz Miklós, Móricz Sándor. Móricz Bálint oly keményen dolgozott,
Unokabátyjaival, Nyilas Gusz-
hogy felesége kívánságára az összes gyermeket taníttatni tudták.
távval és Nyilas Kálmánnal
Tiszacsécsén, 1929-ben.
 Képgaléria
Első feleségével, Jankával.
Házasságuk első évében kisfiuk
született, Bandika. Mindössze nyolc
hónapot élt. 1907 nyarán megszüle-
tett a második Bandika. Neki is Ady
Endre volt a névadója. Tizenhárom
hónapos korában ő is meghalt.
Aztán jöttek sorban a lányok: Virág,
Virág, Lili és Gyöngyi.
Lili és Gyöngyi.
Virágból (1909–1995) író lett, a
Nyugat titkára, filmes segédrendező.
Apám regénye című művéből sokat
megtudunk Móricz életéről.
Lili (1915–1999) színész lett.
Gyöngyi (1911–1990) emlékiratíró és
műkedvelő festő lett.

Móricz és családja leányfalui

házuk kertjében, a háború utáni
években. Móricz 1912-ben
építtetett házat Leányfalun, mely
a nehéz időkben sokszor nyújtott
számára menedéket. 1937-ben
végleg visszavonult Leányfaluba.
Janka utolsó fényképe
Képgaléria

Második feleségé-
vel, Simonyi Má-
riával 1931-ben Simonyi Máriával és a lányokkal
Leányfalun

Családi körben a Családi és baráti ebéd Leányfalun

budapesti lakásukban
 Képgaléria

Csibével

Szerette a vidéki életet, nagy

Mária Sándor (a kép jobb
kedvét lelte a kertészkedésben.
oldalán) író társaságában
Képgaléria

„Az írónak világító embernek kell

lenni, aki megmutatja az utat.”

A Nyugat munkatársainak szilvesztere

1931-ben. A kép közepén Móricz Zsig-
mond és Simonyi Mária, balról a 2. alak A Nyugat munkatársai 1933. január 10-én, a Zeneakadémián.
József Attila. Móricz balról a 4. alak, mellette Babits Mihály áll.
Képgaléria
Móricz Zsigmond Babits
Mihály és Török Sophie
esztergomi házának kert-
jében. 1929 decembere és
1933 februárja között
Móricz Babitscsal közösen
szerkesztette a Nyugatot,
szerkesztői elveiket azonban
nemigen tudták összehan-
golni.

Móricz Zsigmond a Légy jó mindhalálig

színpadi próbáját követően. Középen a
Nyilas Misit alakító Vaszary Piroska, a
kép jobb szélén Móricz Lili látható.
„Oly tökéletes volt az előadás, hogy
visszaéreztem magamat a múltba, s nem
bírtam a fájdalmat. Mert sok fájdalom
vérsara tapad minden szóhoz”.
„Nyilas Misi tragédiájában valóban
nem a debreceni Kollégium szenvedéseit
írtam meg, hanem a kommün alatt s Móricz Zsigmond Blaha Lujza, illet-
után elszenvedett dolgokat”. (M. Zs.) ve Rózsahegyi Kálmán színészek tár-
saságában
Hét krajcár Elmondja: Sinkovits Imre
Hét krajcár
Légy jó mindhalálig
Felolvasás
Pósalaky úrnál

Nyilas Misi a Légy jó mindhalálig című Doroghy Bella,

filmben (Rendezte: Ranódy László, Misi és Doroghy
1960). Nyilas Misi szerepében: Tóth Sanyi.
Laci. Doroghy Bella
szerepében:
Törőcsik Mari.

Misi a nagytiszteletű
igazgató úr előtt. Az
igazgató szerepében:
Nyilas Misi és Török János Bessenyei Ferenc.