Tétel: József Attila istenes versei

JÓZSEF ATTILA (1905 – 1937)

I. József Attila (1905 – 1937) helye a magyar irodalmi kánonban

 A XX. századi magyar költészet

kimagasló alakja
 életművének jelentősége Petőfiéhez
vagy Adyéhoz mérhető
 munkássága ötvözi a klasszikus
modernség, az avantgard, az
újnépiesség és az újklasszicizmus
törekvéseit

II. Fontosabb életrajzi momentumok

A, Az életút fontosabb állomásai

 Budapesten született 1905. április 11-én – születésének napja ma a költészet

napja hazánkban
 Szülei Pőcze Borbála háztartásbeli és József Áron, két idősebb testvére Jolán
és Etel
 3 esztendős, amikor apja (1908-ban) elhagyja a családot és Romániába
szökik, ahol új családot alapít
 5 évesen (1910- ben) Etellel együtt Öcsödre kerül nevelőszülőkhöz, ahol az
ellátásért a házimunkában és az állatok ellátásában kell segítenie
 12 évesen (1917-ben) újra menhelyre kerül, ezúttal Monorra
 14 éves, amikor teljesen elárvul: 1919 decemberében elveszti anyját, ezután
Makai Ödön, Jolán férje lesz a gyámja
 1924-től a szegedi egyetem magyar – francia – filozófia szakos hallgatója
 Tanul Bécsben és Párizsban is, a Sorbonne-on
 Szeged városához az egyetem első évein kívül még Juhász Gyula barátsága
fűzi
 1927-től a budapesti egyetem bölcsészkarának hallgatója
 1930-tól az illegális kommunista párt tagja, amelyből 1934-ben kizárják
 Hatvany Lajoséknál találkozik a korszak egyik legnagyobb európai
prózaírójával, Thomas Mann-nal, akihez híres ódája, a Thomas Mann
üdvözlése is szól
 1936-ban pszichikai állapota egyre romlik: pszichoanalízisbe jár Gyömrői
Edithez
 1937- ben következik be utolsó, tragikus összeomlása, szanatóriumba kerül
 Balatonszárszón, tragikus körülmények között hal meg: a vonat elé vetette
magát
B, Szerelmei

1. VÁGÓ MÁRTA
 Jómódú pesti polgárcsalád gyermeke
 József Attila címmel 1975-ben kiadja visszaemlékezéseit, leveleit, amelyekben
őszintén vall a költővel való kapcsolatáról
 Ringató ; Klárisok c. versek

2. SZÁNTÓ JUDIT
 1903-tól 1936-ig a költő élettársa
 A kommunista mozgalomban ismerkednek meg
 Szántó Judit is megírja visszaemlékezéseit Napló és visszaemlékezés címmel, amit
1986-ban ad ki
 Judit c. vers

3. MARTON MÁRTA
 Csak egy fellángolás volt, de valószínűleg ő ihlette a költő legszebb szerelmes versét, az
Ódát

4. GYÖMRŐI EDIT
 pszichoanalitikus, aki iránt patologikus szerelemre lobbant a költő
 Gyermekké tettél ; Nagyon fáj c. versek

5. KOZMUTZA FLÓRA
 Utolsó szerelme, a Flóra – versek ihletője, akit halála évében ismert meg a költő és aki
később Illyés Gyula felesége lett
 Flóra pszichológusnak készült, és egy baráti összejövetelen elkészített József Attilával egy
személyiségvizsgáló tesztet, az ún. Rorschach – tesztet
 Flóra csak férje halála után, 1986-ben adja ki könyvét József Attila utolsó hónapjairól
címmel
Flóra-versek

6. Wallesz Luca 1928.Csüngője voltam c. vers ÁLDALAL BÚVAL…..

C, Perek, személyes összetűzések

 József Atttilát életében többször is perbe fogták, versei miatt jó néhányszor

összeütközésbe került feljebbvalóival:

1. 1924, istenkáromlás
 A Lázadó Krisztus c. verse miatt fogják perbe első ízben 1924-ben

2. 1931, osztály elleni izgatás

 Második pere a Döntsd a tőkét, ne siránkozz c. kötete miatt állítják bíróság elé

3. Horger Antal és a Tiszta szívvel c. vers

 Verse miatt összetűzésbe kerül a nyelvészprofesszorral
 József Attila emiatt válik meg az egyetemtől, sértve érezve magát önérzetében
 4. A Babits - bírálat
 Merész hangú kritikát ír a költő Az istenek halnak, az ember él c. kötetéről, amely
kritikával egy életre megbántja Babitsot

5. 1932, az utolsó per

 Több költőtárával együtt perbe fogják, amikor tiltakozó röpiratot fogalmaznak meg
Sallai Imre és Fürst Sándor kivégzése ellen

III. Munkássága: kötetei és a versekben megmutatkozó irányzatok, tendenciák

A, Verseskötetei:

 Szépség koldusa (1922)

 Nem én kiáltok (1925)
 Nincsen apán, se anyám (1929)
 Döntsd a tőkét, ne siránkozz (1931)
 Külvárosi éj (1932)
 Medvetánc (1934)
 Nagyon fáj (1936)

B, Költészetének jellemzői: irányzatok, tendenciák

1. nyugatos hangvétel:
- korai verseiben még érezhető Ady, Juhász Gyula, Kosztolányi és Babits hatása

2. avantgard
- megjelenik verseiben az expresszionista és a szürrealista képalkotási mód
(pl. a Medáliák című ciklus darabjaiban)

3. újnépiesség
- verseibe beépíti a folklór elemeit: a népdalok szerkezetét és a népies motívumokat (pl. a
Tiszta szívvel c. versében)

4. szublimációesztétika: A freudi pszichoanalízis hatása

- megismerkedik a freudi pszichoanalízissel
(A pszichoanalízis olyan lélekelemző gyógyító eljárás, amelynek célja a tudattalan napvilágra
hozatala, mégpedig úgy, hogy a pacienst arra kéri a terapeuta, hogy kontroll és kritika nélkül
fejezze ki azt, ami éppen eszébe jut. A módszer a pszichikum osztott szerkezetének elméletére
épül.)
- a szublimációesztétika értelme, hogy a költő a tudat legmélyéről felhozott élményeket
kifinomult képekbe szervezi (pl. a Nem emel föl, a Bukj föl az árból, a Mama vagy a Kései
sirató című versekben)
- a pszichoanalitikus kezelés hatására született meg az úgynevezett „pszichoanalitikus
önéletrajza, a Szabad ötletek jegyzéke két ülésben

5. újklasszicizmus
- a költő egyre gyakrabban alkalmaz klasszikus műfajmegjelöléseket (pl. az Óda és Elégia c.
verseiben) és klasszikus formákat (hexameter, villoni versforma stb.)

IV. Az utolsó évek versei

 az utolsó évek verseit a szublimációesztétika határozza meg: egyre több versében

bukkannak fel hányatott gyermekéveinek emlékei, az apa és anya hiánya, az
elveszettség érzése
 a költő a kaotikus élményeket kifinomult képekkel, rendezett, szabályos versformával
ellensúlyozza – innen a versek hihetetlen feszültsége
 utolsó verseinek egyik jellemző tematikus csoportját alkotják az istenes versek