BABITS MIHÁLY ÉLETE, PÁLYÁJA

1. Babits Mihály életének legfontosabb jellemzői:

a.) Élete pályakezdő korszakáig
Született: 1883. november 26., Szekszárd
Édesapja: Babits Mihály, törvényszéki bíró
Édesanyja: Kelemen Auróra
Iskolái:
- Elemi iskola: Budapest (1889-1891), Pécs (1891-1893)
- Pécsi cisztercita gimnázium (1893 szept.-től)
5.-es gimnazista, mikor elveszíti édesapját (1898) 
visszaköltöztek az anyai nagyapa (Kelemen József) szekszárdi házába,
Mihály Pécsett tanult
- Érettségi után a család jogásznak szánta
- 1901 ősz: Budapesti egyetem bölcsészettudományi kara (magyar-francia tanári szakcsoport 
franciát latinra cserélte)
Négyesy-szeminárium: filozófia, pszichológia, korai versei, megismerkedik Kosztolányi Dezsővel
és Juhász Gyulával
Filozofált Babits, kezdetben filozófusnak készült 
mesterének tartotta: Spinozát, Hume-ot, Schopenhauert és Nietzschét.
b.) Pályakezdés (1900-tól)
- 1904 óta levelezik Kosztolányival és Juhásszal
Babits elküldi verseit, nyilvánosság elé lépésre ösztönzik, de ellenkezik
- Tanári munka: Baja, Szeged, Fogaras (1908-1911)
- 1908. szeptember: ismertté tette nevét az „irodalom piacán”
Holnap (modern magyar antológia, Juhász Gyula közreműködésével) közölte 5 versét
sikeres próbálkozás, Osvát Ernő (a Nyugat szerkesztője) címét kéri
- 1908. július 24.: elkeserítő fordulat: erdélyi Fogarason („világ végén”) kap tanári állást leverte
kedélyállapotát, büntetésnek tartotta (1908-1911)
- Előtte Itáliába utazott
- Fogarason rengeteg verset írt, művelődött
- 1909. április: Holnap új versei (15 verse)
- 1909. május: Levelek Iris koszorújából megjelenése (1. verskötete)
- Újabb utazgatások Itáliában és Franciaországban
- 1911. április: Herceg, hátha megjön a tél is! (2. verskötete)
- Nyugat állandó munkatársa lett, irodalomtörténeti tanulmányokat folytatott
- 1911 nyár: újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumba helyezték Pestre (Rákospalota) költözhetett, 1
évig tanított itt
- 1912. november- 1916 eleje: Budapesti tisztviselő-telepi gimnázium tanára
- 1913: Dante-fordítás: Pokol megjelenése, A gólyakalifa (regénye) megjelenése a
Nyugatban (1920: Purgatórium, 1923: Paradicsom)
- Szekszárdon érte az I. vh. kitörésének híre, első perctől kedve tiltakozott
- 1915: hecckampány indul ellene (Játszottam a kezével című szerelmes verse miatt) 
hazafiatlanság vádja, tanári pályára alkalmatlan, jóakarói megmentették
- Budapest vidéki Főigazgatóságon dolgozott
- Másik gimnáziumba helyezték (1918 júniusáig itt tanított, nyugdíjazásáig)
- 1916. március 26: Nyugat zeneakadémiai matinéja: szerepelt, felolvasta Húsvét előtt
című nagy háborúellenes versét
- 1917. március 1.: erőteljesebb Fortissimo miatt a Nyugatot elkobozták, a költőt
„vallás elleni vétség” címén perbe fogták
- 1916. január: Recitativ (3. kötet)
- 1919. január: őszirózsás forradalom idején egyetemi tanár, később zaklatások
Költészete pályakezdőként:
- Holnap c. antológia (1908), első irodalmi siker
- A változatosság és a teljesség igénye, művészi becsvágy, szembehelyezkedés a
tömegízléssel
- Változatos témák, hangnemek, stílusok, versformák,
- Dallamos nyelv, szokatlan rímtechnika, bravúros alliterációk,
- Antik és modern formák ötvözése
- Filozófiai, bölcseleti tartalom
- Nyelvi bravúr (kimunkált rímek, sajátos mondatszerkezetek, hatalmas versmondatok
- A fogarasi száműzetés magánya, elégikus hangnem
- A közéleti események kiváltotta erkölcsi állásfoglalás
- A tartalom és a forma művészi összhangja
Kötetei, versei:
Levelek Iris koszorújából (1909)
In Horatium
Messze...messze...
Fekete ország
A lírikus epilógja
Herceg, hátha megjön a tél is! (1911)
Esti kérdés
Az őszi tücsökhöz
A Danaidák
Recitativ (1916)
Levél Tomiból,
Cigánydal,
Május huszonhárom...
Húsvét előtt
Nyugtalanság völgye (1920)
Fortissimo
c.) A 20-as évek költészete
- 1921. január: házasság Tanner Ilonával (Török Sophie)
- 1923. Esztergomban házat és telket vásároltak, kiegyensúlyozott életet éltek örökbe
fogadtak egy rokon kislányt
- 1920: Nyugtalanság völgye (4. kötet)
- 1922: Timár Virgil fia című lélektani regénye
- 1923: Kártyavár című regénye (1927: Halálfiai megjelenése)
- 1933: Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom megjelenése (utolsó regénye,
hátborzongató utópia)
- 1929-től: a Baumgarten-alapítvány kurátora, a Nyugat főszerkesztője 1941-ig
(halálával szűnt meg a Nyugat)
- 1925: Sziget és tenger (5. kötet)
- 1929: Az istenek halnak, az ember él (6. kötet)
Költészete a 20-as években:
- Szemléletének elkomorulása, keserű hangnem
- Elidegenedés a politikától, a politikai jelszavaktól (a Trianon utáni Magyarország)
- Visszahúzódás a magánélet nyugalmába
- Új téma: szociális érzékenység, a mások iránti szánalom
- Formai egyszerűsödés, klasszicizálódás
Kötetei, versei:
Sziget és tenger (1925)
Petőfi koszorúi,
A gyémántszóró asszony
Az istenek halnak, az ember él (1929)
A gazda bekeríti házát,
Engesztelő ajándék,
Cigány a siralomházban
d.) A 30-as évek költészete
- 1933: Versenyt az esztendőkkel! (7. kötet)
- 1934-től: súlyosbodó betegség
- 1938. február 10.: gégemetszés , időre hangját is elvesztette, beszélőfüzetei
- 1934: Az európai irodalom története című könyvének megjelenése (olvasmánynapló)
- 1938. szeptember: Jónás könyve megjelenik a Nyugatban  1 év múlva: Jónás imája
- 1940: az olasz állam kitüntetése a Dante-fordításért, MTA tagjai közé választotta
- betegsége válságosra fordult
- 1941. augusztus 4.: életét vesztette
Költészete a 30-as években:
- A magányérzet felerősödése
- Aggodalom a fasizálódás és a háború előérzete miatt
- A prófétai küldetés vállalása
- A halálközelség érzése
Kötetei, versei:
Versenyt az esztendőkkel! (1933)
Holt próféta a hegyen,
Mint különös hírmondó
Ősz és tavasz között
Balázsolás
Jónás könyve (Nyugat, 1938)
Jónás imája