Házasságon kívüli gyermekként született, édesanyja Nagy Júlia cselédlány volt.

Édesapja
személye bizonytalan, egyesek szerint Basa Lajos református lelkészfiú, mások szerint egy
Basch nevű helybeli zsidó bérlő lehetett az apja. [1] Nagy Lajost iskolás koráig nagyszülei nevelték.
1901-ben érettségizett; eredetileg matematika-fizika szakos tanárnak készült, mégis jogot tanult.
Az egyetem mellett ügyvédi irodákban és házitanítóként dolgozott. 1906-ban rövid
ideig szolgabíró lett, bár a jogi diplomát sosem szerezte meg.
1907-ben jelent meg első novellája, 1911-ben első kötete. 1915-ben besorozták, de
frontszolgálatra nem került és két év múlva ideggyengeségre hivatkozva felmentették a szolgálat
alól.
1918-tól a Bolond Istók című szatirikus lap szerkesztője, 1922 és 1929 között
a Nyugat főmunkatársa. Ennek ellenére, bár kora szerint is ennek a nemzedéknek a tagja, sosem
tartozott igazán a nyugatosok közé. A későbbiek során munkatársa volt az Esti Kurir, az Együtt,
a 100%, a Független Szemle és a Forrás című lapoknak, és 1945 után a Szabad Népnél is
dolgozott.
1935-ben vette feleségül Szegedi Borist (1895-1967).[2] 1940-ben könyvesboltot nyitott, miután az
írói munkásságáért kapott pénzből nem tudott megélni. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista
Pártba, és az egyik legfontosabb szocialista írónak tekintették; az 1950-es évek elején mégis
háttérbe szorult.
Három alkalommal (1932, 1935 és 1938) kapott Baumgarten-díjat és egyike lett az első Kossuth-
díjasoknak 1948-ban. Legnagyobb sikereit novelláival aratta.

Művei[szerkesztés]
1919-ig[szerkesztés]
 Az asszony, a szeretője, meg a férje. Novellák; Politzer, Budapest, 1911 (Modern
könyvtár)
 Mariska és János. Elbeszélések; Athenaeum, Budapest, 1913 (Modern könyvtár)
 A szobalány. Novellák; Tevan, Békéscsaba, 1913 (Tevan könyvtár)
 Egy leány, több férfi. Novellák; Tevan, Békéscsaba, 1915 (Tevan-könyvtár)
 Egy berlini leány; Galantai, Budapest, 1917 (Galantai könyvtár)
 A jó fiú. Elbeszélés; Népszava, Budapest, 1919 (Világosság-könyvtár)
1920–1944[szerkesztés]
 Képtelen természetrajz; Kultúra, Budapest, 1921 (Tréfás könyvek)
 Találkozásaim az antiszemitizmussal; szerzői, Budapest, 1922
 Kiskunhalom; Nyugat, Budapest, 1934 (Nyugat könyvek)
 Uccai baleset. Novellák; Radó Ny., Budapest, 1933
 Három magyar város; Kosmos, Budapest, 1935 (Kis kosmos könyvek)
 Budapest nagykávéház; Nyugat, Budapest, 1936
 A falu álarca; Nyugat, Budapest, 1937
 Három boltoskisasszony. Regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1938
 Nagy Lajos különvéleménye. Június; Radó Ny., Budapest, 1939
 Nagy Lajos különvéleménye. Augusztus; Radó Ny., Budapest, 1939
 Nagy Lajos különvéleménye. Szeptember; Radó Ny., Budapest, 1939
 Dunaparti szerelem. Regény; Centrum, Budapest, 1941 (A Film Színház Irodalom
regénymelléklete)
 Ruha teszi az embert; Hungária Ny., Budapest, 1942 (Pepita regények)
  Kassák Lajos: Tavaszi felhők / Nagy Lajos: Prof. Csizmadia / Szántó György: Erdélyi
biedermeier / Szép Ernő: Karacsné nagyasszony; Grafika Ny., Nagyvárad,
1942 (Örök betűk)
 Kalandos szekrény; Fabula, Budapest, 1943 (Pepita regények)
 A csúnya lány; Bartl, Budapest, 1943
 Vilma, az uzsorás; Aurora, Budapest, 1943
 Hat kocka cukor; Aurora, Budapest, 1943
 A titokzatos idegen; Áchim, Budapest, 1943 (Százezrek könyve)
 Ha pénz van a zsebben; Áchim, Budapest, 1943 (Százezrek könyve)
 A süket asszony. Regény; Rubletzky, Budapest, 1943 (Budapesti regények)
 Szatírvadászat a Tölgyligetben. Regény; Rubletzky, Budapest, 1943 (Budapesti
regények)
 Fő az illúzió; Áchim, Budapest, 1943 (Százezrek könyve)
1945–1954[szerkesztés]
 Pincenapló; ill. Toncz Tibor; Hungaria, Budapest, 1945
 A tanítvány. Regény; Hungária, Budapest, 1945
 Falu; ill. Dési-Huber István; Szikra, Budapest, 1946
 Emberek, állatok. Mese és valóság; Irodalmi Intézet, Budapest, 1948 (Pesti könyvtár)
 Január; Szikra, Budapest, 1948
 Farkas és bárány; Révai, Budapest, 1949
 1919 május. Válogatott elbeszélések; sajtó alá rend. Barát Endre; Szikra, Budapest,
1950
 Tanyai történet. Elbeszélések; Szépirodalmi, Budapest, 1951 (Szépirodalmi
kiskönyvtár)
 A rémhír. Négy jelenet; rendezői útmutató Csajági János; Művelt Nép, Budapest,
1953 (Színjátszók könyvtára)
 Válogatott elbeszélések; Szépirodalmi, Budapest, 1953
 Tanyai történet. Színmű; Népszava, Budapest, 1953 (Műsorfüzet)
 Új vendég érkezett. Színmű; Népszava, Budapest, 1954 (Színjátszók könyvtára)
 A menekülő ember. Önéletrajz; Művelt Nép, Budapest, 1954
1955–[szerkesztés]
 Egy lány a századfordulón; Szépirodalmi, Budapest, 1955 (Nagy Lajos művei)
 Válogatott elbeszélések. 1907–1953. 1-3.; vál., sajtó alá rend. Vargha Kálmán;
Szépirodalmi, Budapest, 1956 (Nagy Lajos művei)
 Válogatott karcolatok; vál., sajtó alá rend., jegyz., utószó Gordon Etel; Szépirodalmi,
Budapest, 1957 (Nagy Lajos művei)
 Vadember; Szépirodalmi, Budapest, 1959 (Nagy Lajos művei)
 Író, könyv, olvasó. Válogatott cikkek és tanulmányok, 1-2.; gyűjt., vál., sajtó alá rend.,
jegyz., utószó Gordon Etel; Szépirodalmi, Budapest, 1959 (Nagy Lajos művei)
 Nagy Lajos válogatott művei; vál., sajtó alá rend., bev. Kardos Pál; Szépirodalmi,
Budapest, 1962 (Magyar klasszikusok)
 Élőkről jót vagy semmit!; vál., szerk., utószó Gordon Etel, ill. Szántó Piroska;
Szépirodalmi, Budapest, 1967
 Egyiptomi íródeák; vál., sajtó alá rend. Kónya Judit; Szépirodalmi, Budapest, 1979
 A hűséges szegényember. Novella- és karcolatgyűjtemény; vál., szerk., utószó
Ruzsicska Mária; Népszava, Budapest, 1983 (Népszava könyvtár)
 Szállás egy éjszakára. Elbeszélések, karcolatok; vál., előszó Bálint Tibor; Kriterion,
Bukarest, 1985
  Tízezer kilométer Szovjetoroszország földjén; sajtó alá rend. Kónya Judit; Interart–
Szépirodalmi, Budapest, 1989 (Visszatérés...)
 Nagy Lajos; vál., szerk., bev., jegyz. Tarján Tamás; Alexandra, Pécs, 2002 (Kossuth-
díjas írók)
 Razzia. Válogatott novellák; vál. Réz Pál; Noran, Budapest, 2008
 Képtelen természetrajz és más karcolatok; vál., utószó Gordon Etel, ill. Réber László;
3. jav. kiad.; Holnap, Budapest, 2009
 A szobalány. Novellák; Tevan Alapítvány, Budapest, 2011 (Tevan könyvtár)
Életműkiadás (Nagy Lajos művei, szerk. Kónya Judit,
Szépirodalmi, Budapest, 1981–1986)[szerkesztés]
 A falu meg a város. Szociográfiai írások; gyűjt., szöveggond., jegyz. Kónya Judit;
Szépirodalmi, Budapest, 1981
 A vadember; gyűjt., szöveggond., jegyz. Kónya Judit; Szépirodalmi, Budapest, 1981
 Egy lány a századfordulón; szerk., szöveggond., jegyz. Kónya Judit; Szépirodalmi,
Budapest, 1982
 Fő az illúzió; gyűjt., szöveggond., jegyz. Kónya Judit; Szépirodalmi, Budapest, 1982
 A lázadó ember; szöveggond., jegyz. Kónya Judit; Szépirodalmi, Budapest, 1983
 A menekülő ember; szöveggond., jegyz. Kónya Judit; Szépirodalmi, Budapest, 1984
 Meggyalázott vágy. Elbeszélések, 1907–1920; gyűjt., szöveggond., jegyz. Kónya
Judit; Szépirodalmi, Budapest, 1985
 Jeremiáda. Elbeszélések 1921–1930; gyűjt., szöveggond., jegyz. Kónya Judit;
Szépirodalmi, Budapest, 1986