A korponai országgyűlés
1605. december 12.
1604. október 15-én kezdődött az álmosdi győzelemmel és 1605. december 12-én fejeződött be a
Korponai Országgyűlésen a Bocskai Szabadságharc.

Ezen az országgyűlésen 9254 hajdú vitéz letelepítéséről és megnemesítéséről intézkedett, majd

1608-ban a bécsi békében biztosította a protestánsok vallásszabadságát. Elérte, Rudolf király
ígéretét, mely szerint az tiszteletben tartja a magyar alkotmányt és a magyar hivatalokat magyarokkal
tölti be.

A hajdúk kiváltságlevele

A korponai országgyűlés idején Bocskai, mint Magyarország és Erdély fejedelme, kiadta a hajdúknak
adományozott kiváltságlevelet (1605. december 12.), amelynek értelmében megnemesít és letelepít
9254 hajdút Szabolcs megyében. Indoklásul felsorolta a szabadságharc sikere érdekében hajdúk által
nyújtott katonai támogatást (Kereki és Sólyomkő várának felszabadítása, az álmosdi győzelem, Kassa
felszabadítása, hadi sikereik Felső-Magyarországon), melyek következtében Rudolf békét kért a
magyar nemzettől, „s teljes egészében visszaállította a törvényeknek és vallásoknak letiport
szabadságát”.

„A korponai országgyűlésén megjelent karok és rendek hozzájárulásával és helybenhagyásával a

hajdúkat egyenként és összességükben a paraszti és nem nemesi állapotból, melyben születtek, és
amelyben eddig éltek, kegyelmesen kiemeljük és elrendeljük, hogy említett katonáinkat, törvényes
utódaikkal együtt a mai Magyar- és Erdélyországunk igazi nemesei sorába számlálják és beírják” –
írta a kiváltságlevél.

„Hogy pedig a mi említett vitézeink bizonytalan lakhelyeikről el ne széledjenek, együttesen mindig

készen találtassanak: nekik adományozzuk Szabolcs vármegyében fekvő Kálló városát” s ezzel együtt
jó néhány birtokot. Az adománylevélben a hajdúknak biztosított jogok feltételéül meghatározta, „hogy
ők és az ő örököseik nekünk, Magyar- és Erdélyországnak esküvel kötelezzék magukat, (...) hogy
fegyverrel és felszereléssel jól felkészülve, a mi vagy utódaink parancsára minden hadjáratban
kötelesek legyenek megjelenni, és a hazának híven szolgálni”.

Egy év múlva hasonló kiváltságokkal látta el és telepítette le március 16-án kelt adománylevelével
Köleséren a hozzá Egri István vezetésével legkorábban csatlakozó 300 hajdút (akik később
Szalontára költöztek át), szeptemberben pedig Szoboszlón Halasi Fekete Péter kapitány 700 lovas
hajdúját.
design & honlap: made in mate