KÉZAI SIMON MESTER

MAGYAR KRÓNIKÁJA.

FORDÍTOTTA

SZABÓ KAROLY.

PEST, 1862.
KIADJA RÁTH MÓR.
X
 Előszó.

IVéza;
.ézai Simon mester krónikája, mellyet e füzeiben olvasóim
mal közlök, nemzetünk eredetét, legrégibb multját, a vezérek
és királyok alatti történeteit időrendben előadó krónikáink közt,
niellyek korunkra jutottak, a legrégibb s egyetlen, mellynek
r
szerkesztése Arpád-házi királyaink korába esik.
Szerkesztőjéről nem tudunk egyebet, mint mit munkájából
kivehetünk, hogy tudniillik a XHI-dik század utolsó Telében
Kun László királyunk idejében élt és irt, hogy papi hivatalt
viselt, s hogy, mint a mester czím e korban divatozott értelme
bizonyítja, tudományos képzettségű férfiú volt. Született magyar
voltát a Bihar vármegyei mai Kéza pusztától, igen hihetően
ősi birtokától, vett nevén s egész krónikája szellemén kivűl a
munkája latinságában föltünő számos eredeti magyar kifejezés,
s a magyar nyelvre mint „a mi nyelvünkre" való hivatkozása
kétségtelenné teszi.
Kézai krónikáját nemzetünk eredetén kezdve, mellyet a
bibliai Nemródig, Noé unokájáig felvisz, a maga idejéig lehozza
s Kún László királyunknak a kunokon 1282-ben a Hód tavá
nál nyert győzedelmével végzi. Mint a figyelmes olvasó bizo
nyosan könnyen észre fogja venni, krónikájának egyedűl a
Kún László király koráról szóló része az, mellyet mint egykorú
tanú tulajdon tudomása után az előbbi királyok koránál sokkal
bővebben saját szerkesztésével ir le, munkájának hasonlíthatat
lanul nagyobb részét régibb forrásokból , még pedig több
 — VI —

helyen kihagyásokkal, rövidítésekkel irta át Nem lehet e felől

kételkednünk, ha Kézait gondosan egybe hasonlítjuk később
kori szerkesztményü hazai krónikáinkkal, mellyek a régi közös
forrás szerkezetét néhol vele szóról szóra egyezőleg, de néhol
nála bővebben, az eredeti csonkitása vagy összevonása nél
kül adják.
Forrásai, mellyekből részint böngészett, részint másolt, a
hún korszakra nézve az ajánló levelében általa név szerint is
említett külföldi régi irók és a nemzeti hagyományainkat s nép
énekeinket is használt régibb krónikáink voltak; a magyar
vezérek és királyok korára legfőkepen e hazai régibb króniká
kat irta ki, használva e mellett, bár igen röviden, a magyar
szentek legendáit s néhol a korában még élő néphagyományo
kat is. Hogy az általa használt hazai krónikák, a XH-dik szá
zad elejénél tovább alig terjedhettek, bizvást következtethetjük
abból a körűlményből, hogy Kézai II. Bélától kezdve IV-dik
Lászlóig több mint másfél századnyi időközt alig egy pár
lapon ir le, s e korból királyaink sora, uralkodásuk és haláluk
ideje, s temető helyök száraz feljegyzésén kivűl alig említ rö
viden egy két nevezetesebb eseményt, míg hazánk Xl-dik szá
zadi történeteiről, e tőle távolabb korról, sokkal részletesebben
és alaposabban tudósít bennünket.
Krónikája utódai előtt századokon át teljesen ismeretlen
maradt; különben nem fejthetnők meg, hogy a pozsonyi, budai,
dubniczi, a bécsi képes krónika szerkesztői s Túróczi szerzőnk
Kun László koráról szóló bővebb adatait s néhol néhol egye
bütt is bővebb előadását miért nem vették vagy használták föl
szerkesztményeikbe.
Legelsőben említette Kézai krónikáját Kollár Ferencz Ádám,
a bécsi császári könyvtár igazgatója 1766-ban (Supplement,
ad Petri Lambecii Commentariorum Librum I. 688. has.), ki e
 — vn —
krónikának az említett könyvtárban lévő hártya codexéről, melly
pda Zsámboki János történetirónk könyv járával kerültx s e
könyvtár 1636-baji_elhídt ára Tenguagel kezétől „Simonis de
Keza Chronicon Hungaricum, elegans opusculum" czimet kapott,
bőven értekezik. Kollár e codexet a XlV-dik század végére,
Endlicher a XV-dik, Engel a XVI-dikra helyezi.
Ezen kivűl volt még a mult században Kézai krónikájának
két hártyára irt codexe, egyik Kosa Jenő ferenezrendi szer
zetes birtokában, másik a herczeg Eszterházyak kismartoni könyv
tárában. Az elsőnek ma már csak másolata van meg a magyar
tud. akadémia könyvtárában, a másodiknak, mellyet irodalom
történelünk nagy érdemű btívára Toldy Ferencz már ez előtt
mintegy husz évvel hasztalan nyomozott, két másolata maradt,
egyik Hevenesi Gábortól 1701-ből a magyar királyi egyetemi,
másik 1705-ből a maros-vásárhelyi Teleki könyvtárban.
Kézai két első kiadását Kosa Jenő említett codexéből Ho-
rányi Elek eszközölte Bécsben 1782-ben, s ez első kiadás te
temes hibáit némileg kijavitva Budán még azon évben. Har
madik jobb kiadását Hevenesi másolata után Podhradczky József
adta Budán 1833-ban, ki a szöveget több krónikáinkkal össze
vetette és sok tekintetben használható magyarázó jegyzetekkel
kisérte. A legujabb és legpontosabb kiadás érdeme Endlicher
István Lászlóé, ki Kézainkat a bécsi cs. könyvtár codexéből
adta ki (Berum Hungaricarum Monumenta Arpadiana. Sangalli
1849. 8r.).
Bégi krónikáink e legelső magyar fordításához az emlí
tett kéziratokat nem használhatva, mind e négy kiadást
figyelemmel kisértem, kétes esetekben azonban Endlicheréhez,
mint leghűbb- és legpontosabbhoz, tartottam magamat. Tekin
tettel voltam e mellett a Chronicon Posoniense, a Chronicon
Budense és Túróczi nyomtatásban megjelent szövegeire is.
 — vm —
A munka külső alakjára nézve Podhradczky felosztását,
ki e krónika fejezeteit szakaszokkal különböztette meg, meg-
tartandónak véltem, nem csak a könnyebb áttekintés kedvéért,
hanem azért is, mert ujabb történetiróink Kézai adatait több
nyire Podhradczky kiadása és felosztása szerint szokták idézni.
Kézai s általában hazai krónikáink hitelére és becsére
nézve hosszasabb fejtegetésbe itt nem ereszkedhetvén, bátor
vagyok az olvasót birálati jegyzeteim figyelemmel tartására
kérni, mellyekből kiki meggyőződhetik, hogy valamint a mi
krónikánkban alapos és elfogadható, kimutatni és igazolni, úgy
mindent, mi benne, akár az általa használt források elégtelen
sége, akár a hagyomány tévedései;. iikár a középkori gyer
mekes nyelvészkedés botlásai miatt' tarthatatlan, elfogulatlanul
megróni és czáfolni igyekeztem.
Ez eljárásom által, mellyet követni mulhatatlan kötelessé
gemnek tartottam, hazámfiai érdekeltségét krónikáink, multunk
e nemzeti irott emlékei, iránt meggyőződésem és ohajtásom
szerint inkább emeltem és erősítettem, mint sem attól tarthatnék,
hogy azt az igazság részrehajlatlan nyomozása és kideritése
által csak némileg is lankaszthattam vagy csökkenthettem volna.
Kolozsvárit, nov. 15-dikén 1861.

Szabó Károly.
Leggyózhetetlenebb és leghatalmasabb urának Ill-dik Lászlónak').
Magyarország nagydicsó királyának, hü papja Kézai Simon2) mester
kivánja, hogy ahhoz áhitozzék, kinek dicsőségéi a nap és hold
csudálja).

llLinthogy erősen szíveteken -fekszik, hogy a magyarok tetteit

ismerjétek, s azt én igazán tudom, gondoskodtam, hogy azon
nemzet történeteit, mellyek különbkülönbféle irományokban4)
Olasz-, Franczia- és Németországban szerteszét vannak szórva,

') Kézai IV-dik vagy Kún László előtt, kinek idejében élt és irt, csak I.
vagy szent Lászlót, és II. LászIót, Vak Béla fiát emliti a magyar királyok sorá
ban; ez utóbbiról is csak ugy szól, mint a ki III. István idejében az országot
fél évig bitorolta; Imre király fiáról, az öt éves gyermek III. Lászlóról pedig, kit
atyja meg éltében 1204-ben megkoronáztatott, de a ki nem sokára 1205. majus
7-dikén meghalt, szóval sem emlékszik. Ezt a királyok sorába nem számitva,
nevezi Kún Lászlót Ill-dik Lászlónak. — Hogy egyébiránt Kún Lászlót okleve
lesen is III- dik Lászlónak irták, kitetszik az esztergomi káptalannak a Semjén
nemzetségbeli Ubul (a maig virágzó Kállay család őse) fiának Mihálynak részére
kiadott leveléből, melly 1292-ben, László halála után két évvel kelt. Lásd
Fejér. Cod. Dipl. VI. köt. I. d. 220. I.
*) Simon de Keza. — Kéza nevű puszta maig is létezik Bihar várme
gyében Szalonja, és Okány közt. Igen hihető hogy Kézai e helyről mint birtoká
ról irta magát,
') Csak igy véltem helyesen fordithatónak az eredeti e szavait: Ladislao
tercio . . . Simon de Keza fidelis clericus eius, ad illum aspirare, cuius
pulchritudinem mirantur sol et luna, az aspirare szónak, megszólitásban,
óhajtó értelmet tulajdonitva. Tudom, hogy némelyek e sorokat ugy értelmezik,
mint ha általok Kézai Simon mester királyának testi szépségét akarta volna
magasztalni; de ugy hiszem aligha tévedek, ha felfogásomat és értelmezésemet
az emlitett magyarázatnál nyelvészetileg is helyesebbnek, s a dolog természetével
és az iró papi szellemével is egyezőbbnek tartom.
0 Podhradczky kiadásában diversis scartabellis helyett értelmet zava
rólag áll: diversis sparsae bellis . . . sparsae sunt. — Scartabellus
I
 — 2 —

egy kötetbe szerkeszszem, nem követve Orosiust, ki Ottó császár

kedvét keresve, kinek a magyarok különböző csatáikban sok
zavart okoztak, könyveiben sokat hamisan koholva azt állította,
hogy a magyarok lator ördögöktől származtak'). Azt irta
ugyanis, hogy Filimer, a nagy Aldarik góth király fia, midőn
Scythia határaira haddal támadt, a mint beszélik, seregében
számos asszonyt vitt magával, kiket Alirumnáknak2) nevez
nek. S ezeket, minthogy a katonáknak igen alkalmatlanok
voltak, csábitásaikkal sokat elvonván közzülök a katonai mun
kától, a mint mondják, a király tanácsa ezért a sereg társasá
gából kiverte. Kik is a pusztákon, kóborogva végre a Meotis
tava3) partjain szállottak meg,; s «mjdőn ptt férjeik vigasztalá-
sától elesve hosszasan tartózkodtak,, említett Orosius állítása
szerént lator ördögök jöttek hozzájok s ölelkeztek velök. S
ez ölelkezésből eredtek, mint mondja, a magyarok4). De hogy
állítása nyilván nagy hazugság, bizonyítja először a szent irás,

középkori romlott latin szó, papirosra irt codexet jelent. Lásd: Du Cange,
Glossarium mediae et in limai" Latinitatis.
') Szerzőnk Paulus Orosiusra, szent Ágoston tanitványára, ki az V-dik
század elején élt és irt, s kit ü a X-dik századba, I. Ottó császár idejére hibásan
helyez, alaptalanúl háritja e mese koholását; mert az ő munkájában (Histo-
riarum adversus paganos Libri VII.) ez egész meséről egy szót sem
találhatunk. — Legelsőben em1iti e mesét, talán germán népmonda után, a VI.
század közepén élt s a húnok ellenében igen elfogult góth eredetű Jornandjs *.
e szavakkal: Filimer Rex Gothorum .... reperit in populo suo quasdam magas
mulieres, quas patrio sermone Aliorumnas is cognominat; easque habens
suspectas, de medio suo proturbat, longeque ab exercitu suo fugatas in solitu-
dinem coé'git terrae. Quas spiritus immundi per eremum vagantes dum vidissent,
et earum se complexibus in coitu miscuissent, genus hoc ferocissimum edidere...
Tali ergo stirpe Hunni creati Gothorum linibus advenere. De rebus Geticis
24. fej.
2) Kézai bizonyosan romlott szövegében mulieres nomine Baltrame
olvasható, Jornandes Aliorumne-ja helyett, melly utóbbi leirás is az ősgermán
All-runn (minden-tudó) név eltorzitása.
3) A Meotis tava (Palus Meotis) a mai Azowi tenger.
0 Hogy ez egész előadás Jornandes idézett helyéből van véve, kétséget
nem szenved.
 — 3 —

hogy a lelkeknek húsok és csontjok nincs, és hogy „a mi

testtől van, test az, a mi pedig lélektől van, lélek az"'). De
kitetszik, hogy a természet törvényeivel is ellenkezői mondott;
tökéletesen ellenkezik is a valósággal, hogy a lelkek nemzhes-
senek, mellyeknek nemző tehetség nem adatott2). Miből nyil
ván van, hogy a magyarok is, mint a világ más nemzetei,
eredetöket férfitól és asszonytól vették. Ugyanő ott is eléggé
tul ment az igazságon, a hol a magyarok harczainak csak
szerencsétlen kimeneteleiről látszik emlékezni, a szerencséseket
pedig hallgatással mellőzi, mi nyilván való gyülöletét világosan
mutatja. A valóságpjt akarván tehát követni, ugy szerencsétlen
mint szerencsés ha.rczaikat. beigtatom s meg fogom irni az em
lített nemzet eredetét", .éá'ihogy hol laktak, hány országot fog
laltak, s hányszor Változtatták Iakhelyöket; azonban annak
segélyével és kegyelmének eszközlésével, ki mind annak, mi
a hold köre alatt és azon tul e teremtett világon él, teremtő,
megtartó és megváltó istene, kinek legyen tisztesség és dicső
ség mind örökkön örökké.
Vége az előbeszédnek.
Kezdődnek a hunok tettei.

') Sz. János evang. III. rész. 64. vers.

*) Quibus non sunt concessa naturalia instrumenta, quae virtutem ac of-
ficium dare possint generandi, valentes perficere veram formam embrionis.
 Első könyv.
A hunok történetei eredetöktó'l Attila haláláig s
birodalmuk felbomlásáig.
• : y'. ':•*;
I. FEJEZET.'

A hunok és magyarok eredetéről és ősi lakaikról.

1. §. Bevezetés a magyarok krónikájába.

Hajdan az ó szövetség idejében és most a világ hato

dik korszakában') különböző irók, különböző történeteket sok
szor és sokféle módon irtak le, mint Josephus2), Isido-
rus8), Orosius4), Gotfridus5) és mások minél többen,

') A közép korban kedvelt szokás volt a világ történeteit hat korszakra
osztani, mellyek közzül az első Ádámtól Noéig, a második ettől Ábrahámig, a
harmadik ettől Dávidig, a negyedik ettől a babyloni fogságig, az ötödik Jézus
születéséig, a hatodik az ezután következő időkre terjedt.
') Josephus Flavius, zsidó születésű iró Kr. u. az I. században élt.
Munkája, mellyre szerzőnk czéloz, De antiquitate Judaeorum Libri XX.
3) Isidorus Hispalensis, Spanyolországban Sevilla (Hispalis) város
püspöke volt Kr. u. 595— 636-ig. Irt világtörténetet a legrégibb kortól Kr. u.
607-ig. Megirta a góthok történeteit is Kr. u. 176 — 628-ig.
') Paulus Orosius, az V-dik század elején élt s pap volt Catalonia
Tarragona nevű városában. Világtörténeti munkájáról már fentebb emlékeztünk.
6) Gotfridus, Olaszországban Viterbo városában született s a Xll-dik
században élt. A Hohenstaufeni házból való III. Konrád, I. Fridrik és VI. Henrik
 — 5 —

kiknek neveit említenem nem szükség. Én pedig a világ azon

korában, kezdtem e munkához, midőn a szeretet meghűlt, a gonosz
ság eláradott és minden test hajlandóbb vala roszra mint jóra.

2. §. A Bábel tornyáról.

Minthogy az özönviz csapása által Noén és három fián

kivűl minden test elpusztúlt, végre Semtől, Kámtól és Jáfettől
az özönviz után hetvenkét nemzetség származott: Semtől hu
szonkettő, Kámtól harminczhárom, Jáfettől pedig tizenhét').
S midőn azon nemzetségek, mint Josephus mondja, zsidó nyel
ven beszéltek, az özönvíz .után. a kétszázegyedik esztendőben2)
a Jáfet magvából eredt Menróth3)^óriás, Thana4) fia,
minden atyafiaival a mult veszedelemre gondolva tornyot
kezde építeni, hogy ha az özönviz ismét találna jönni, a to
ronyba menekűlve a bosszuló itéletet elkerűlhessék. Azonban
az isteni titkos akarat végzése, mellynek emberi értelem ellent
nem bír állni, úgy megváltoztatta és összezavarta nyelvöket, hogy
miután rokon rokonát nem érthette, végre különböző tájakra

német császárok káplánja és jegyzője volt. Világtörténeti munkáját 1186-ig

hozta le.
') Mózes könyvében, Genesis 10. fej. a magyar krónikák ezen számi
tásától eltérőleg, Jáfet nemzetsége 14-re, Kámé 31-re, Semé 27-re van téve.
*) Endlicher kiadásában dicto primo anno hibásan áll ducentesimo
primo anno helyett, a mint azt Josephus Flavius irja, ki után irta Kézaink
a Bábel tornyáról való elbeszélését.
3) E nevet a budai, pozsonyi, dobniczi krónikák és Thuróczi Nemroth,
Nemproth, Nembrothus változékokkal irják. — Mózes szerint Genesis X.
fej. 6. 8. v. Nemród Cham fiának Chusnak fia volt, mitől eltérőleg krónikánk,
őt Jáfet magvából eredteti. Jáfet fiától Mágógtól származtatja a magyarokat
Béla király névtelen jegyzője is I. fej.
4) Nemzeti hagyományunk Nemród atyjáúl Thanát emliti, kiről Mózesnél
emlitést nem találunk. Hogy azonban e nevet nem a magyar hagyomány költötte,
ki tetszik a II-dik század közepén élt Justinus-ból, ki I. könyv I. fej. Assyria
legelső királyánál Ninusnál is régebben éltnek irja Sesostris egyiptomi és Ta-
naus (Tana) scythiai királyt.
 — 6 —

széledének. Az említett toronyban, mint Josephus mondja, a.

legtisztább aranyból istenek templomait, drága kövekkel kira
kott palotákat, arany oszlopokat s szinezett kövekkel különb
nél különben kirakott utczákat csinálának. És azon torony
négy szögre emelkedett; széle egyik szegletétől a másikig
tizenötezer lépés, hossza ugyanannyi volt, magassága még nem
volt bevégezve, hanem szándékuk szerént a hold köréig, mellyet
az özönvíz fel nem ért, fel kellett volna emelve lennie. Alap
jának vastagsága háromszáz lépés volt, emelkedtével azonban
lassanként keskenyedett, hogy aljának vastagsága a rá nyomuló
terhet megbírja. Vala pedig helyezve Nubia és Egyiptom közzé,
s maradványait Memphisből Alexandriába menve maig is láthatni ').
;• *.,*' '. * c' * *

3. §. Nemrót Persiába költözik. Fiai Hunor és Mogor

a hunok és magyarok ős atyjai.
Mellőzve tehát az eseményeket, mellyek kezdett tárgyunk
nak színt adnak, viszsza kell térnünk Menróth óriásra, ki a
nyelvek megkezdődött összezavarodása után Eviláth2) földére

') Kézai, mint látjuk, a Bábel tornyát Egyiptomba, Memphis (a mai Kairo)
és Alexandria közzé helyezi, s igy az egyiptomi pyramisokkal egynek tartja. Kézai
e tévedését elfogadja sőt nagyitja Horváth István, ki Rajzolatok a
magyar nemzet legrégibb történeteiből 12. 1. azt állitja, hogy a Kámtól
származott szittyáknak, a magyarok őseinek, eredeti hazája Afrikában volt,. legy
ezek fejedelmei épittették az egyiptomi pyramisokat, s hogy a Mózes által em
litett Bábel tornya ezek által „a Sennaar mezején Nubiában, nem pedig Ázsiá
ban" épült. — Hogy azonban ez állitás valódi tévedés, s hogy a régi Bábel
tornya Babyloniában az Eufrat folyó mellékén feküdt, kitetszik a borsippai ék-
iratti felirat Oppert által 1857-ben adott megfejtéséből, melly ezen toronynak
Nabukhodonozor babyloni király által (Krisztus előtt Vl-dik században) romjai
ból történt ujra fölépitésére vonatkozik. Lásd bővebben Budapesti szemle
I. köt 427. I.
*) Eviláth földét emliti Mózes Genes. II. fej. 11. vers. — Jászay
e földet a török birodalom diarbekri helytartósága éjszakkeleti részén a Van tó
közelében eső Achlat város vidékével hiszi egynek tarthatónak, melly vidék
régebben csak ugyan Persiához tartozott. A magyar nemzet napjai a leg
régibb időktől az arany bulláig 20. 1.
 — 7 —

méne, mellyet ez időben Persia tartományának neveznek, és

ott nejétől Eneth-től') két fiat nemze, Hunort tudniillik és
Mogort2), kiktől a hunok vagy magyarok származtak3). De
mivel Menróth óriásnak Enethen kivűl mint tudjuk, több neje is
volt, kiktől Hunoron és Mogoron kivűl több fiakat és leányo
kat is nemzett; ezen fiai és maradékaik Persia tartományát
lakják, termetre és szinre hasonlítnak a hunokhoz, csak hogy
kissé különböznek a beszédben, mint a szászok és thüringek4).
S minthogy Hunor és Mogor első szülöttek valának, atyjoktól
megválva kölön sátrakba szállnak vala5). Történt pedig, hogy
a mint egyszer vadászni kimentek, a pusztán egy szarvas ünőre
bukkanának, mellyet, a mint előttök futott, a Meotis ingová-

') E név későbbi krónikásainknál Enech, Enach, Onech és Oneth

változékokkal jön elő. — Enach Mairól, mint óriási fajról, emlékezik Mózes
IV. könyv 13. fej. 23—34. v.
') Nimród e két tiának nevét Mózes könyveiben hasztalan keressük. E
nevek a magyar hagyomány sajátjai.
'J A közép korban kedvencz szokás volt a nemzeteket egy hasonló nevű
törzsapától származtatni, péld/á cseheket Czech-töl, a lengyeleket Lech-tői
stb. így költék krónikáink legelső szerkesztői a hún, hungar, vagy magyar
nemzet ösatyjaivá IIunort és Mogort, kikről még Béla király névtelen jegy
zője mit sem tud. — Nem hagyhatjuk szó nélkül J á s z a y e két névhez kötött
gyermekes szójátékát, melly szerint Hunor hunyó, hunyoritó szemétől,
Mogor (Magyar) pedig zömük, kemény (magyaró keménységű) termetétől
kapta volna e nevet, e. h. 21—23. I. — Ö a Nimród vagy Nemrót nevet is
tiszta magyarrá teszi és folyvást Nem-rút-nak irja!
4) Mennyire félre értette a túlbuzgóságában igen is elfogult Horváth
István Kézaink e nagyon is világos szavait, kitetszik e szavaiból: „Kézai Simon
ból is láthatjátok, hogy ő a szász és turringus nemzetek nyelvét még magyar
nyelv dialectusának esmérte." Rajzolatok 55. 1. — De már ezt a Horváth
István nyomdokain járó Jászay is megsokalja s nem hiheti el. e. h. 24. 1. —
Krónikáink ez emlékezését Persiában lévő rokonainkról nézetem szerint nemze
tünk IX-dik századi eseményeihez helyesebben csatolhatjuk , mint Nimród mesés
korához. E század utolsó előtti tizedében történt ugyanis, mint a csak nem
egykorú Biborbanszületett Konstántin császár 38. fej. irja, hogy volgán
túli hazájokból kiköltözöttjőseink a besenyőktől nyomatva, Lebediából két felé
váltak s egy részök Persia felé vonult s ott telepedett meg.
5) A magyar ősrégi szokáson alapuló törvény szerint az apai lak a leg
kisebb fiút illette, s az előbb szülöttek azt ez ellenében nem követelhették. —
Kézai e helye e magyar szokásnak ősrégi volta mellett tesz tanúbizonyságot.
 — 8 —

nyaiba kergeiének. S midőn az ott szemök elől tökéletesen

eltűnt, sokáig keresek, de semmi módon nem találhatták. Végre
is az említett ingoványokat bejárván, azon földet baromtartásra
alkalmasnak szemlélték x).

4. §. Hunor és Mogor a meotisi ingoványok közzé

költöznek.

Visszatérvén onnan atyjokhoz s búcsút vévén tőle, minden

vagyonostól a meotisi ingoványok közzé szállának lakozni.
Meotis tartománya pedig Persia hazával határos s egy igen
keskeny gázlón kivűl mindenfelől tenger övezi környíil; folyói
teljességgel nincsenek, fűben, fában, madárban, halban és vad
ban bővölködik. Nehéz oda bé, s onnan kimenni 2). S a meotisi
ingoványokba bémenvén, ott öt esztendeig mozdulatlanul mara-
dának. Hatod évre tehát kimenvén véletlenűl, a pusztában
Belár3) fiainak nejeire, kik férjeik nélkűl sátrakban tanyázá-
nak, s gyermekeikre bukkanának, kiket is vagyonostól sebes

') Feltaláljuk e mondát már a Vl-dik századi Jornandesnél is, ki sze

rint a Meotis túl partján tanyázó húnokat egy Unő szarvas kalauzolja bé az ingo
ványok közzé, e. h. 24. fej. — Him szarvas vezeti a későbbi monda szerint
Bors vezért is azon helyre, hol a Garan mellett Bars várát alapitja. Béla király
névtelen jegyzője 34. fej. — Hasonlóan szarvas mutatja meg Gejzának és
sz. Lászlónak a helyet, hol a czinkotai győzelemért hálából a váczi egyházat
épitsék. Túróczi II. könyv 53. fej. — Hasonló mondákat találunk a németek
nél is. Has. Ipolyi, Magyar Mythologia 241. 1.
'0 E leirásból tisztán kitűnik, hogy e tartományon a mai Krim félsziget
értendő.
3) E név Kézainál Belar, későbbi krónikáiban Bereka, Wereta le
irással jön elő. — Névtelen jegyzőnk a régi Bolgárországot, melly a volga-
melléki Magyarországgal szomszéd volt, terra Bular, a XIII-dik századi Plan-
Carpini pedig a volgamelléki bolgárokat Byler név alatt emliti. Ezen adatokkal
kapcsolatban Kézai Belár fiain a bolgár nemzetet vélem értendőnek. —
Jászay e. h. 28. I. e szavakat „magyar nyelven fogalmazott eredeti krónikából"
latinra forditottaknak képzelve „a berek liainak feleségei és gyermekei"-re
értelmezi.
 — 9 —

nyargalva a Meotis ingoványaiba vivének. Történt pedig, hogy

azon gyermekek közt az alánok fejedelmének') Dulának
két leányát is elfogták, kiknek egyikét Hunor, másikát Mogor
vevé nejűl. S ezen nőktől vették eredetöket minden hunok és
magyarok2). S miután azon ingoványok közt hosszasabban
időztek, lőn, hogy igen erős nemzetté kezdtek növekedni és a
tartomány őket béfogadni és táplálni nem birta.

5. §. Hunor és Mogor Scythiába költöznek.

Scythia leirása.

Kémeket küldvén tehát onnan Scythjába, miután Scythia

országát kikémlelték, gyermekeikkel és barmaikkal azon hazába
vonulának, hogy ott lakozzanak. Midőn tehát azon országba
bémentek, abban lakókiíl az alpzürokat és pruténokat ta
lálták3), kiket eltörölvén, kivervén vagy megölvén, azon or
szágot, mint tudjuk, szomszédaik ellenére mai napig békessé
gesen birják4). Scythia tartománya ugyanis Europában fekszik
s kelet felé terjed; egy felől az éjszaki tenger, más felől a

') Az alánok a Fekete és Káspi tenger közt a Kavkáz hegyláncztól

éjszakra terülő sikon tanyáztak.
*) E monda, melly szerint a húnok és magyarok ősapái bolgár nőket
raboltak, s alán leányoktól szaporiták nemzetségükei, a magyaroknak a bolgárok-
és alánokkal való rokonságára mutat, s némi bizonyságot nyujt arra, hogy őseink
régi hazájokban a Volga mellékén, e népekkel szoros érintkezésben éltek.
') A pozsonyi, budai krónikák és Turóczi az alprosur nemzeti nevet a
korukban divatozott Prutenus (Túróczinál Ruthenus) névvel egynek veszik;
A 1 pro sn r os, qui nunc Pruteni nominantur, irják e krónikák. — Kézai,
kinek szövegében Alpzuros áll, e nemzeti nevet bizonyosan Jornandestől
vette, ki azt viszont az előtte egy századdal élt Priscus Rhetorból irta át.
'•) Krónikánk e szavaiból az tűnik ki, hogy krónikáink legelső szerkesztői,
— mert Kézait t2S2-ben csak compilatornak és átirónak kell tartanunk, — azon
hitben és meggyőződésben voltak, hogy Scythiát a húnok korukban is békessé
gesen birtokolták. S a történettudomány csakugyan bizonyitja, hogy szerzőnk
Scythiájában a Volga mellékén Nagy-Magyarország és Nagy-Bolgárország, honnan
a magyarok és a hun fajhoz tartozó bolgárok a Duna mellé költözködtek, a
XIII-dik századi romboló mongol hadjáratig fen állott.
 — 10 —

Rif hegyek') zárják be; a forró égaljtól távol esik. Kelet

felől Ázsiával van egybe kapcsolva. Két nagy folyóviz is
ered benne: egyik neve Etöl2) másiké Togora3). Az abban
az országban termett nemzetek pedig henyeségbe merűltek,
hijábanvalóságoknak hódolók, fenhéjázó természetüek, bujaságra
hajlandók, rablásra áhitoznak , s általában inkább barna mint
fejér szinűek. A Scytha országgal keletre határos a Joria-
beliek országa4) ezután Tarszia5) s végre Mangalia6), hol
Európa végződik. A nyári nap alatti táj felé a korozmi
nemzet7) fekszik és Ethiopia, mellyet Kissebb Indiá-nak

') A Rif hegyeken (monles Kifei), mellyeket Scythiában már a legré

gibb irók emlegetnek, szerzőnknél nem csak az Ural, hanem az Altai hegylánczot
is vélem érthetőnek. Scythiát ugyanis, mint mindjárt látjuk, krónikánk keletre
egész Mongolországig terjeszti, s midőn egy felöl az éjszaki tenger, más felöl
a Rif hegyek által záratja be, e hegyeket az éjszaki Jeges tengerrel átellenben
Scythia déli határának s igy az Altai hegyeknek annyival inkább magyarázhatjuk,
mert krónikánkban mindjárt olvassuk, hogy Scythiával kelet felé Ázsia határos.
*) Az Etöl (szövegünkben Etul) a Volga folyó, mellyet a tatárok maig
is Edel-nek, Idel-nek hivnak.
3) Kézainál e folyó neve Togora, későbbi krónikáink szövegében To-
gota, Togata. — E névben véleményem szerint az Ural keleti oldalán eredő
Tobol folyó neve rejlik, melly folyó Tobolsknál az éjszaki Jeges tengerbe ömlő
Irtisbe szakad.
') Ezen országon (regnum Jorianorum) tudósaink közzűl némelyek az
éjszaki Oroszországban az Ural melleit feküdt Juhria vagy Jugria tartományt,
mások a Kavkáz hegyláncától délre fekvő Georgiát vagy Juriát kivánják
értetni. — A magyarok éjszaki őshona ellen küzdő tudósaink, mint Horváth
István e. h. 57. I., Jászay e. h. 30. I., valamint Wenzel Gusztáv, Esz
metöredékek a magyarok eredetéről Uj M. Muz. 185% 497. 498. 1. a
kérdéses Juriát a magyarok regi hazájától különböző vidéknek állitják. — A
Juriára, Ugriára, az Ogor vagy Ugor népre vonatkozó adatokat össze
állitva láthatni Fejérnél, De peregrinis nominibus Magyarorum.
5) Tarsia Jászay szerint e. h. 30. I. a turkistani Tarasz város vi
déke, mellyröl emlékezik llammer, Gesch. der Osmanen. 1. köt. 34. I. —
Mások e név alatt, melly Túróczinál Tartia változékkal jön elő, Tartariát,
Tatárországot értenek.
6) M a n g a 1 i a alatt a mongolok hazáját vélem értendőnek Felső-
Ázsiában.
') A korozmi nemzeten (gens Corosmina) a mai Kharesm értendő,
mellynek sivatagja az Ara1 tótól délre, a Káspi tengertől keletre s Persiának
Khorassan tartományától éjszakra terül.
 — 11 —

hivnak'), s aztán délszak és a Don folyó közt áthatolhatatlan

puszta van2). A Don folyó, mellyet a magyarok Etölnek
neveznek, Scythiában ered ugyan, hanem a mint folytában a
Rif hegyeken átmegy, Donnak nevezik, melly is osztán a sikra
kiérvén az alánok földén foly3), azután pedig három ágon
szakad a kerek tengerbe4). A Togora folyó pedig Scythiá-
ból ered, s puszta erdőkön, mocsárokon, és havas hegyeken át
folydogálván, hol a köd miatt, a nap soha sem süt, végre
Irkániába szakad5), az éjszaki tengernek tartva6). Scythia
tartománya hosszában háromszázhatvan, széltében százkilenczven
stadiumra terjed. S oly erős természeti fekvése van, hogy egyet
len nagyon kicsiny helyen lehet beléje jutni7); miért is sem a
római császárok, sem Nagy Sándor nem btóÉfe.belé jutni, jól
lehet megkisérlették vala. Scythiának fölcfe*"buja, ligetekkel,
erdőkkel, legelőkkel ékes, különféle vadakban csuda gazdag és
tele. Nyugot felől szomszédai a bese.nyők és fejér hunok8).
Az éjszaki tenger körül pedig, melly vele szomszéd, Susdal

') Kézai Aethiopiáján, más névvel Ki seb b Ind i áján, nem ért
hetünk mást miut az Elő-Indiától nyugotra fekvő mai Afghanistant. — Kézai
itt az Ae thi ops ne\et a Sarac e n us, magyar szerecsen, eredetileg
szeldzsuk névvel azonositva, nevezte ezen szeldzsukok, szerecsenek által
birt vidéket Ethiopiának (szerecsen országnak).
a) A déli Volgától keletre terülő Kirgiz sivatag.
3) A régi A 1 a n i a a Káspi tengertől keletre a Kavkáz hegyláncz és a
déli Volga között feküdt. — Hogy Kézai Don és Elölnek nevezett folyója a mai
Volga, már fentebb megjegyzettük.
') Azaz a Káspi tengerbe, mellybe ömlik a Volga.
5)A Togora folyót már fentebb a mai Tobolnak magyaráztuk.
Miután ezen folyó az I r t i s be szakad, Kézai szövegét ki Y r c a n i a-t ir, rom
lottnak s ez Yrcania névben az lrtis nevét hihetjük eltorzitottnak.
6) Az lrtis, s vele együtt mellek folyója a Tobol (Kézai Togorája)
csak ugyan az éjszaki Jeges tengerbe szakad.
T) Ezen Scythiába vezető keskeny' földszoroson a Káspi tenger nyúgoti
partján vonuló derbendi szoros értendő, melly egyedüli közlekedési út volt
hajdan a Kavkáz hegylánczon keresztül.
') A besenyők a IX-dik század vége felé még a Jajk vagy Ural és
Volga között laktak s onnan nyomultak elő a költözködő magyarok nyomában
 — 12 —

országáig') emberi nemzetnek járhatatlan sivatag erdő van,

melly mint mondják nagy messze terűl, hol kilencz hónapon át
sürű köd fekszik; ott a napot sem láthatni, hanemha csak
junius-, julius- és augustusban, azt is csak napjában annyi
ideig, a mennyi hat órától kilenczig vana). Az említett sivatag
hegyeiben kristályt találnak és griffek fészkelnek3) s vadász
sólyom madarak4) költenek, mellyeket magyarul kerecset-nek
hívnak5). Scythia országa egy területbe van ugyan foglalva,
de uralkodásra nézve három országra, Baskar-6), Dent-7) és
Etelközbe a székely havasokig a Szeret, Prút, Dniester, Búg és Dnieper mellé
kére. Konstantin császár bizonysága szerint 38. fej. — A fejér kúnok
alatt pedig a khazarok vagy k o z á r o k értendők, kik Krimen s a Fekete
és Azowi tenger éjszaki partjain uralkodtak. — Krónikáink irói, midőn e népeket
Scythiával nyugotra irják szomszédoknak, bizonyosan e népeknek az ő koruk
ban létezett hazáit értették.
') S u s d a 1 országa (regnum S u s d a 1 i e) a felső Volga mellékén a
mai Sudislawl vidékén terült, melly város a Volgához közel Moszkvától
éjszak-keletre, Nisnej-Novgorodtól éjszaknyugotra fekszik.
*) Itt Európának az éjszaki sarkvidékhez közel eső része van leirva.
3) Az Ural hegységben (montes Ripaei) tanyázó s aranyat őrző griffek-
röl szóló ősrégi mesét már a történetirás atyja Herodotus III. és IV. kön y v.
s utána Pomponius Mela is emliti De si t u orbi s II. könyv 1. fej.
0 Kézai szövegében aves Legerfalc áll, mi kétségtelenül a német
Jegerfalk (Jágerfalk) vagy Geierfalk névből van elferditve. Későbbi
krónikáink németül bizonyosan nem értő átirói e nevet még eltorzitottabb alak
ban adják.
S)A kerecset névre, mellyet Kézai magyarnak állit, megjegyzendő,
hogy Jerney szerint Uj Magyar Muzeum 185% I. köt. 256. 1. hazánk
több vidékén léteznek Kerecseny, K erecsend nevű falvak , mellyekben
hajdan oklevelek bizonysága szerint királyi solymárok (Falconarii regii) laktak
s igy kétség nem lehet róla, hogy a magyar királyság első századaiban e madár
név népünknél divatozott. Hogy azonban e név magyar eredetű volt volna,
maga Jerney több adatok nyomán, melyekből kitűnik, hogy a Geierfalk ot
az oroszok k erecs e t-nek, és gorocsun-nak nezezik, méltán kétségbe
vonja. E nézet ellenében a kerecset szó tiszta magyarságát C z u c z o r
u. o. I. k. 357—370. I. egy hosszas nyelvészeti czikkben igyekszik bizonyitni.
6) Kézai bizonyosan romlott szövegében Barsacia, a budai króniká
ban helyesebben Bascardia, a pozsonyiban Woscardia áll. — Bascardia
a baskirok vagy baskurtok hazája az Ural és Volga között, hol a baskirok
az ufai és permi kormánykerületekben laknak.
') D e n t i a , mellyről valamint Bascardiá ról Kézai után szerkesztett
valamennyi krónikáink, mint Mogoriától (Magyarországtól) külön scythiai
 — 13 —

Magyarországra') oszlik. Száznyolcz tartománya van a

száznyolcz nemzetség miá, a mennyire osztották hajdan Hunor
és Mogor fiai, midőn Scythiába berontottak. Mert száznyolcz
nemzetségből áll a tiszta Magyarország, s nem többől, s ha
tán hozzájok mások is csatlakoztak, azok idegenek, vagy fog
lyoktól eredtek. Mivel Hunortól és Mogortól a Meotis ingo-
ványban minden jöttmenteken kivűl száznyolcz nemzetség szár
mazott volt2). Melly jövevények nemzetsége e könyv végén
rendre ki lesz téve.

II. FEJEZET.
tír.\
A hunok Pannóniába jövetelétől a zeiselmauri
ütközetig.

I. §. A hunok kapitányairól és hadi szerkezetéről.

Tehát a világ hatodik korszakában a hunok Scythiában

laktokban mint a fövény ugy megszaporodván, az Ur hétszá-
tartományról beszélnek, B é 1 a király névtelen jegyzőjénél 1. fej.
ki Baskardiáról nem emlékezik, a magyarok seythiai ősi laka Dentumoger
nevében előfordúl. — E Dontnmoger nevet Jerney, Keteti Utazás
U. köt. 74. 1. és Jászay e. h. 31. 1. Dontő azaz Dontövi Magyarország
nak értelmezi, melly véleményt azonban sem a Dentumoger, sem aDentia
helynévből, e hely hol fektéről legkisebb adat sem lévén iróinknál, biztosan ki-
magyarázhatónak és elfogadhatónak nem tartok.
') Mogoria, Magyarország azon föld, mellyen őseink mai hazánkba
költözések előtt laktak. Hogy ez a Közép-Volgán túl az Ural hegy nyugoti
oldalán feküdt, hazai és külföldi forrásaink e honra vonatkozó adatainak
összevetése után bizonyos. Azért nem tarthatom elfogadhatónak azok véleke
dését, kik e Mogoria nevet, a Kavkáz fölött terülő sikon a Kuma folyótól
éjszakra nem igen távol fekvő M a d z sa r város romjaival hozzák összeköttetésbe.
3) Ezen 108 eredeti magyar nemzetség közzül Horváth' István, Ma
gyarország gyökeres régi nemzetségeiről ez. munkájában G8-at
'BZStnTaT'SloVezekTiez némi toldalékokat közül Czech János Tud. Gyűjt.
1828. V. köt. 79—89. 1. Podhradczky pedig Kézai kiadásához mellékelve épen
108-ra kiegészitve adja a magyar nemzetségek névsorát. — Hogy a Podhradczky
által elősorolt 108 nemzetség (áe genere) nevén kivül oklevélbuvárainknak
 — 14 —

zadik esztendejében') egybe gyülekezve ma gok között kapi

tányokat, azaz vezéreket, vagy fejedelmeket állítának, kik köz-
zűl egy vala Béla2) Csele fia3) a Szemeny nemzetségből4);
kinek testvérei Köve5) és K a docs a6) mind ketten kapitányok;
a negyedik vezér neve pedig Ethele7) vala, Bendaguz8)
eddig is számos abban mellőzött nemzetségét sikerű1t felfedezni, hogy a de ge
nere kifejezés okleveleinkben nem vonatkozik mindig ősrégi nemes nemzet
ségre, hogy krónikáink ősrégi 10S nemzetségét biztosan egybeállitani teljes lehe
tetlen, elégnek tartom itt röviden csak emliteni.
') Kézai ez évszámitása kézzelfoghatóig hibás, s nem lehetetlen hogy e
hiba tulajdonkép nem is az ő, hanem másolóinak hibája. Ha e tévedést neki
tulajdonitjuk, csak onnan magyarázhatjuk meg, hogy ő a magyarok bejövetelét
Attila birodalmának felbomlására sokkal korábban következettnek gondolta es
hitte, mint valósággal történi, s az időszámitással tisztában nem lévén, az előtte bi
zonytalan idő helyett a Krisztus után 700-dik évet önkényesen vette fel bizonyos
gyanánt. — A pozsonyi és budai krónikák már kisebb tévedéssel teszik a hunok
Európába jövetelét 32S-ra, Thuróezi pedig helyesen irja 373-ra.
*) Kézai e nevet VVela.nak, a pozsonyi és budai krónikák Belenek,
Thurórzi Bela-nak irják; ezért mertem e nevet, a b és w betűk régi okirataink
ban, mint például a Buda és Wuda névben, egymással gyakran fel szokván
cseréltetni, Bélának magyarázni.
3) Szövegünkben Thele, más krónikáinkban Chele, melly utóbbi leirás
nak Csele hangoztatás felel meg.
') Kézainál e nemzetségnév Z eme in, többi krónikáinkban Zeraeyn,
Thuróczinál Zemen. — Podhradczky a 108 magyar nemzetségnek Kézai
kiadásához általa mellékelt jegyzékében 105. 1, e Zemein nemzetségre vonat
kozónak irja az esztergomi káptalan 1 292-diki oklevelét, Fejérnél Cod.
Dipl. VI. dar. I. köt. 219. I., de hibásan, mert ott Michael, lilius Vbul, de
genere Semyen Ozaz Semjén) olvasható.
5) Szövegünkben Cuvre, minek Köve kiejtés felel meg; későbbi króni
káinkban Cue, Kewe és Kéve.
6) Szövegünkben K adu eh a áll, minek Kado csa kiejtés felel meg;
más krónikáinkban Kadicha. — E Kadicsa név emlékét látszik fentartani
az Udvarhelyszéken az Attila testvérére B u d á ra emlékeztető ősrégi B u d v í r
közelében eső Kadicsfalva helység.
7) Kézai mindig Ethela-t ir; mi az eredeti magyar Etel, utánhang-
zóval Etele kiejtésnek felel meg. — Valamint ez Etel, ugy a görög és latin
iróknál használt Attilas és Attila név, melly utóbbi a latin irókból króni
káinkba s népünk ajkára is átment, tulaj donkép nem más mint a Volga folyó
Atil, Etel s Ide1nek is ejtett régi, de még maig is feledékenységbe nem
ment neve.
") Etele atyját Kézai B e n d a c u z-nak, más krónikáink B e n d e c u z-nak
is irják. Az Etele udvarában járt Priscus Rhetor őt \u.s.t:ol./,u
 — 15 —

fia, kinek testvérei Rova (Rof') és Buda2), mind ketten ve

zérek valának az Érd nemzetségből3), hogy együtt egy szivvel
foglalják el a nyugoti tartományokat. S állítának magok kö
zött egy Kádár4) nevezetű birót, a Torda nemzetségből5),
ki a köz hadi népet ítélje, a visszálkodók pereit igazítsa, a
gonosztevőket, tolvajokat, latrokat büntesse ; ugy azonban, hogy
ha azon biró mértékletlen itéletet hozna, a község megsemmi
sítve visszavonhassa, a vétkes kapitányt és birót letehesse,
mikor akarja. Mert azon törvényes szokás a hunok vagy
magyarok közt Gyeics6) vezér, Takson*) fia, idejéig sértet-
(Mundiukhosz) nevén em1iti, minek Mundiukh vagy Mundzsukh kiejtés felel
meg. Ez utóbbi kiejtést látszik igazolni a Priscusból meritett Jornandes
Mundzuccus leirása e. h. 35. fej. — E nevek közt a kiejtés és leirás elté
rései mellett is némi hasonlóságot lehetetlen észre nem vennünk.
') Kézai szövegében e nevet Reuwa-nak találjuk, minek Rőva olvasás
felelne meg. Miután azonban az egykorú Priscus Rhetor, ki öt Attila nagybáty
jának irja, e nevet 'ivJa<-nak irja, minek mint Thierry Attilájának forditásában
37. 1. kifejtettem, a görög a? végzet elvetése után Rov vagy Rof név felel meg,
igen hihetőnek tartom, hogy Kézai eredetiében Rouwa állott, s ezért bátorkod
tam e nevet eredeti alakjára visszavinni.
*) A magyar krónikák öt Budának és Wudának, a görög Priscus
BXiíiac-nak s utána Jornandes Bleda-nak irják.
3) E nemzetségről csak krónikáink, de okleveleink nem emlékeznek. —
Érd nevű helységet (ujabb néven Hanzsabég) épen a hunok régi nagyszerű
temetőhelyéhez, a régi Keveházához nem messze találunk Fejér vármegyében, a
Duna partján.
0 Némelyek hajlandók a Kádár nevet nem tulajdon hanem hivatalnévnek
venni, mint Ipolyi, Magyar Mythologia 465—467. I. — Szövegünkből ezt
biztosan nem állithatjuk ugyan: de nem tartjuk lehetetlennek, hogy az eredetileg
hivatalnév, azon személynek, ki azt viselte, mintegy tulajdonnevévé válhatott. —
így találunk krónikáinkban az Erdélyt meghóditó Töhötöm utódai közt két Gyula
nevű főnököt, holott a X-dik századi Konstántin császár tudósitásából bizonyos,
hogy a gyula név nem személy-, hanem méltóságnév.
5) A Torda nemzetséget (nobiles de genere Turda) emlitve találjuk
egy 1265-diki oklevélben. Fejérnél Cod. Dipl. IV. d. III. köt. 2S8. 1. —
A Velek vezér véréből származott Torda püspökről emlékezik Béla király
névtelen jegyzője 19. fej.
6) Valamint a névtelen jegyző Geysa, ugy Kézai és későbbi krónikáink
Geicha leirását csak Gyeics-nek, vagy a régi magyar nyelvben erősen divott
utánhangzóval Gyeicsá-nak, talán Gyicsá-nak, de semmi esetre sem lehet
az ujabb korban divatossá lett Gejzának olvasnunk és ejtenünk.
 — 16 —

lenűl fen vala tartva. Mielőtt ugyanis a magyarok megkeresz

telkedtek és keresztyénekké lettek, a kiáltók a táborokban illy
szavakkal gyüjték hadba a magyarokat: Isten és a magyar
nép szava, hogy ez s ez nap, ez s ez helyen kiki
fegyverben pontosan megjelenjen, a község tanácsát
és parancsát meghallani'). Valaki tehát a parancsot, he
lyes okát nem tudva adni, megvetette, az olyat a seythiai
törvény karddal vágatta ketté2) vagy veszett állapotoknak tétette
ki3), vagy a köznép szolgaságába taszította4). Tehát az
illyes vétkek és kihágások választották el egyik magyart a
másiktól; különben, miután minden magyar egy apától s egy
anyától származott, hogyan mondhatnák egyiket nemesnek,

*) Kézai öt Tocsum-nak, a névtelen jegyző Tocsun-nak irja, a vele

egykorú Konstántin császár pedig, ki róla mint Árpád unokájáról emlékezik,
Tá|!«-nak irja, melly utóbbi leirásnak a görög végzet elvetésével az egyszerű
Taks név felel meg. — A krónikáinkban kivétel nélkül használt Takson név
nek felel meg Taksony falu neve Pest megyében a Duna mellett, épen az
Árpád családja által birt vidéken, hol a hagyomány szerint Takson vezér te
metve van.
') Valamint ezen ugy ama fentebbi adatból is, melly szerint a község,
(communitas) azaz a nemzet közgyűlése a vétkes kapitányt és birót letehette,
mikor akarta, — miből természetesen következik, hogy hivataluk is csak a nem
zet választásán alapúihatott, — világosan kitetszik, milly távol "állott a vezérek
korában nemzetünk kormányformája az egyeduralmi rendszertől.
*) A csiki székely krónika szerint, a székelyeknek Árpáddal kötött vér-
szerződése utolsó hatodik pontjában ketté hasitás büntetése volt arra szabva,
ki a legfőbb rabonbán áldozatára (melly mellett tartattak a nemzeti közgyűlések),
meg nem jelent. Lásd: A nemes székely nemzet constitutiói 277. I.
3) A veszett állapotokba való kitétel (exponi in causas desperatas) bün
tetés alatt véleményem szerint azon eljárás értendő, melly szerint a hadban meg
nem jelent s igy halálra vagy szolgaságra kárhoztatandó bűnöst, életveszélylyel
járó vakmerő kalandokra s hadi vállalatokra késztették, mellyek szerencsés vég
rehajtásával vétkét mintegy eltörölhette, s szabadságát, — mellyet a húnok és
magyarok közt, mint tudjuk, vitézség által a szolgák is megszerezhettek, —
megtarthatta.
4) Egy illy itélet emlékét tartották fön későbbi krónikáink, mellyek szerint
az augsburgi csatában foglyúl esett hét magyar ellen, kiket a németek társaik
leölése után levágott fülekkel mintegy gúnyúl bocsátottak vissza hazájokba, „a
miért nem ölették meg inkább magokat bajtársaikkal együtt, a község illy itéletet
hozott, hogy minden vagyonukat, ingó vagy ingatlan marhájokat veszitsék el, elválasztva
 — 17 —

másikat nem nemesnek, ha illy esetekért elmarasztalva nem

lett volna szolgává').

2. §. A hunok bejöveteléről.

A száznyolez nemzetségből osztán kiválogaták a hadra erős

férfiakat, mindegyikből tizezer fegyverest szedvén, s a többit
Scythiában hagyván, hogy országukat az ellenségtől őrizzék.
S emelt zászlókkal megindulván a besenyők és fehér ku
nok földén átvonulának; azután Sus daliába, Ruthéniába és
a fekete kunok földére nyomulván2), végre minden kár nél
kűl, az említett népek ellenére, a Tisza vizéig3) jutának. Melly
tartományt körültekintvén az egész községnek tetszett, hogy

nejeiktől és gyermekeiktől, mezitláb sátorról sátorra koldulva járjanak mind halá

lokig." Lásd: Chron. Budense, Podhradczky kiad. 45. I. és Thúróczi,
Chron. II. rész 9. fej.
') Hogy a magyarok közzűl, kik eredetileg egy iránt szabadok és fegy
veresek voltak, sokan, talán legtöbben, a keresztyénség felvételekor, mint az
nj hit ellenzői vettettek szolgaságra, bizonyitják krónikáink, mellyek szerint szent
István idejében „sok magyar nemes, ki Kopány vezérrel tartott és a keresztséget
s hitet megvetette, csúf szolgaságra vettetett: mert azon dolgok folyásában azt
itélték nemesebbnek, a ki Krisztus hitéhez hamarább ragaszkodott." Lásd:
Chronicon Budense (Podhradczky kiadása) 49. I. és Thúróczi,
Chron. Hung. II. rész 13. fej.
2) Kézai és összes krónikáink a húnok bejöveteli utjának e leirásában,
ugy látszik, azon hagyományt követték, melly nemzetünknél a magyarok bejöve
teléről fönmaradt s mellyet Béla király névtelen jegyzőjénél látunk legeleveneb
ben föntartva, ki bőven emlékezik Susdal-ról és Butheniá-ról, mint a melly
országokon át vonultak őseink a Kárpáton keresztül mai hazánkba. — A besenyők
(Bessi) és fejér kunok (Comani albi) földén a Konstantin császár által
emlegetett Lebediá-t, melly a kozárok, szerzőnk fejér kúnjai, birodalmával
határos volt, és Atelközt, a Szeret, Prúth, Dniester, Bug és Dnieper folyók
mellekét vélem értendőnek, melly utóbbi helyen a magyarok elvonulásával a
a besenyők ütöttek tanyát s állitottak birodalmat. — A fekete luinok-on ugy
hiszem, hogy ismét csak a besenyőket kell értenünk, kiket krónikáink besenyő
s kún név alatt váltva emlegetnek, s kiknek birodalma, mint közönségesen
tudva van, iróinknál és okleveleinkben századokon át Cumania néven jön elő.
3) Usque Tize flumen. — Alább 5. §. (lumen Tiza. — Ez utóbbi leirás,
mert Tize itt birtokesetben áll, tökéletesen megfelel a Tisza kiejtésnek.
2
 — 18 —

ne menjenek tovább barmaikkal és cselédeikkel; mert felesé

geikkel, sátrakkal és szekerekkel szállottak vala ki országukból.

3. §. Macrinus és Veronai Ditrik hadi készületeiről.

S minthogy azon időben Pannoniát, Pamflliát, Frigiát,

Macedoniát és Dalmatiát alongobárd nemzetből l) Szabaria
városából2) származott Macrinus3) hadíbly tatásban tanult
tetrárkha4) kormányozta, hallván hogy a hunok a Tisza mellé
telepedtek s országát napról napra szaggatják, országa népével
rájok támadni félvén, követeket külde a rómaiakhoz, hogy a
hunok ellen hadi népet és segítséget kérjen, mert a rómaiak
részéről parancsol vala ".az említett országokban. A rómaiak
osztán Veronai Ditrik et5), alemann nemzetet*), emelék

'JA longobárdok a nemet törzshöz tartoztak, s ös hazájok az Élbe

folyó keleti partján feküdt. Az V-dik század közepén nyomultak a Fel-Dunához
s a Vl-dik század közepén hazánkban az avarokkal együtt tették tönkre a ge
pidák uralmát. Nem sokára ezután Felső-Italiába vonultak, hol uralkodásuk em
lékét a mai Lombardia név örökiti. Hogy Szabaria várost a húnok bejöve
telekor a longobárdok birták volna, Kézai, ki a hún korszak eseményeinek
időrendjével teljességgel nem volt tisztában, bizonyosan csak a zavaros hagyo
mányok által félrevezetve gondolhatta.
*) Sabaria, a rómaiak virágzó gyarmata, a mai Vas vármegyei Szom
bathely város helyén feküdt, hol maig is sok római emléket találnak. — E
város raultjáró1 s emlékeiről nagy becsű tudományos munkát irt Schönvisner
István, Antiquitatum et Historiae Sabariensis Libri Novem. Pe-
stini 1791.
3) Szerzőnk Macrinus, többi krónikáink M'atrinus és Malernus név
alatt emlegetik e római kormányzót, kiről hazai krónikáinkon kivül más forrá
sok teljességgel nem emlékeznek.
') A görög t e t r a r c h a nevezet eredetileg olly főnököt, kormányzót
jeleni, ki egy birodalom negyedét kormányozta; divatozott e név a rómaiaknál
is, kik azt utóbb, eredeti értelmétől eltéröleg, helytartó vagy kormányzó
értelemben használták.
5) Theoderikh vagy Ditrikh, a keleti góthok nagy királya, Kr. u.
475 — 526-ig uralkodott, s igy uralkodása a hún birodalom fölbomlása utánra
esik. A német hősmonda erre nem tekintve, őtDitrichvon Bern név alatt
Etele korában s ennek udvarában szerepelteti, holott ennek halálakor Ditrich
még meg sem született. Róla a középkorban századokon át folyt a német nép
 — 19 —

önkényt akkor magok fölé királylyá, kit meg is kértek, hogy

vigyen Macrinusnak segítséget. Ditrik tehát szives jó lélekkel
rá állván, olasz és német sereggel s más nyugoti vegyes nem
zetekkel megindulván Száz hal omhoz') juta, hol a longo
bárdok Potenciana város s) alá összegyülekeztek vala s
tanácsot tarta Macrinussal, vajon a hunokat a Dunán átkelve
tanyájokon vagy más alkalmas helyen kellene-é megtámadniuk.

4. §. A tárnok völgyi, és zeiselmaueri ütkö

zetekről.

Míg hát Ditrik és Macrinus ebben a tanakodásban vesz

teglettek, a hunok csendes éjtszaka a Dunán Sicambriánál3)
tömlőkön átkelének, és Macrinus és Ditrik seregét, melly Po

éneke. — Theoderikh, Alarikh lia, a nyugoti góthok királya, az Attila ellen

vivott chalons-i ütközetben esett el 451-ben. A magyar hagyomány hihetőleg
ezen Theoderikh vagy D i t r i k-ről szólhatott eredetileg; de a Berni Pitrikh-
ről szóló népmondák és énekek befolyása által, mellyek e hősből költött sze
mélyt alkottak, félrevezetett énekeseink és krónikásaink mesés személyt alkottak
belőle, kit valamint a hónok bejövetele után a tárnokvölgyi és zeiselmaueri üt
közetekben úgy Attila halála után birodalmának felbontásában is fő tényezőül
szerepeltetnek.
*) Az alemannok vagy svábok egyikét képezték a német faj öt nagy
törzsének.
') Krónikánk Z a z h o I in leirása, Százhalom vagy Szászhalom
olvasást egyiránt megenged. Miután azonban a Kézainál két századdal elébb
irt névtelen jegyző 46. 47. fej. e helyet Centum montes (Száz halom)
név alatt emliti s igy ebből bizonyos, hogy legrégibb történetirónk e nevet
S z á z h a 1 o m-nak ejtette, nem tartom elfogadhatónak Horváth István véle
kedését, ki Rajzolatok 40. 1., e helyet, melly Érden alól Fejér vármegyében
a mai Batta falunál feküdt, s bizonyosau a hún temetöhely számos sirhalmátó!
nyerte nevét, Szászhalo m-nak nevezi.
*) Potenciana város emlékét a régi római történet- és földrajzirókban
nem találjuk. — Krónikáink leirása szerint e város a régi Százhalom, azaz a
mai Batta táján Érdtől nem messze feküdt. — Fekvése helyéről, valamint a Po
lemia név alatt rá vonatkozó feliratokról emlékezik Luczenbacher (Érdy)
János, M. Akad. Értesitő 1847. 28(». I.
3) Sicambria alatt krónikáinkban a mai Ó- B u d a értendő.
2*
 — 20 —

tenciánába nem fért s kint a mezőn sátrakban tanyázott, ke

gyetlenűl öldöklők. Melly támadáson Ditrik elkeseredvén, a
maga és Macrinus embereinek igen nagy romlásával és vesze
delmével ütközetet állván a hunokkal, a Tárnokvölgy')
mezejére kivonula; e helyt azonban, úgy mondják, hogy a
hunokat hatalmasan meggyőzte. A hunok maradványa pedig
megfutamodva sátraiba vonult vissza. Mert ebben az ütközet
ben a hunok közzűl százhuszonötezer ember veszett el, Köve
kapitány is ugyanott elesvén. Ditrik és Macrinus katonaságá
ból pedig azokon kivűl, kiket az említett város alatt sátraikban
öldököltek volt le, kétszáztizezeren vesztek el. Látván tehát
Ditrik, hogy embereiben illy nagy öldöklés esett, más nap hogy
az ütközetet vívta, Macrinussal Tulna2) város felé vonula. A
hunok osztán észrevévén, hogy Macrinus és Ditrik a viadal
helyéről táborukat visszavonták, a viadal helyére visszatérve,
bajtársaik tetemeit, mellyeket megtalálhattak, és Köve kapitányt
az országút mellett3), hol a kőbálvány van felállítva4), seytha
módon ünnepélyesen eltemették5) s azon táj környékét ezért

') Tárnokvölgy, szövegünkben Tawarnucwelg, Fejér vármegyében

Érdtőt nyúgotéjszaki irányban terül, közepén Tárnok faluval, melly nevét ki
rályi tárnoki szolgálatot tevő lakosaitól (Tawarnici regii) kapta.
3) Tulna, a mai Tuln város Alsó-Austriában, a Duna partján, Bécsen
feljül négy mérföldre.
3) Ezen az a római rakott út értendő, mellynek maradványai Érd és Batta
határában a Dunával párhuzamos irányban inaig is láthatók.
4) Krónikánk e kifejezéséből, melly későbbi krónikáinkban is megvan, az
tünik ki, hogy e kőbálvány (statua lapidea) Kézai sőt még Thuróczi korában
is fenállott. — Hogy a Fekete tenger éjszaki parajain lakó kunoknál még a
XIII- dik században is szokásban volt a sirokra kőszobrokat állitni, kitetszik
Kubruquis tudósitásából, melly szerint „a kúnok a halott fölé nagy halmot
hordanak s neki arczczal kelet felé fordult s kezében köldöke előtt csészét
tartó szobrot emelnek." Fejérnél Cod. Dipl. IV. d. II. köt. 465. I.
s) Mikép történt e seytha módon való temetés, kétségtelenül kitetszik
magokból a százhalmi kún halmokból, mellyek közzül 1847-ben Luczenbacher
János többet felásatott. E halmok mindegyikében szénre, hamura, fegyver- és
cserépdarabokra találtak. — Hogy a magyarok is, halottaikat, mint a kúnok, égetni
szokták, bizonyitja a X-dik századi Ekkehardus, Casus S. Galli, Pertznél
Monum. Germ. Hist. II. köt. 105. 1. ki elbeszéli, mint égették meg a
 — 21 —

K ö v e h á z á-nak nevezték '). Megismervén tehát a hunok, meny

nyi és millyen a nyúgoti nemzet fegyvere és lelke, neki báto
rodva seregökkel Tulna felé indulának, hogy Ditrikkel és Mac-
rinussal megvívjanak. Kiknek jövetelét a mint Ditrik megértette,
velők Czézőnmaurnál2) szembe szálla, s reggeltől délestig 3) olly
hevesen és dühösen folyt az ütközet, hogy Béla, Réva4) és
Kadocsa dicső hún kapitányok azon viadalban negyvenezered
magokkal elestek. Kiknek testeit is onnan visszavivén az emlí
tett bálványkőhöz, többi bajtársaik mellé temették. Elesett azon
nap Macrinus is a római seregből s minél több német fejede
lem, Ditrik homlokán nyillal halálosan megsebesittetvén5) és
csak nem az egész nyugoti sereg fogságba jutván és megsza-
lasztatván.

5. §. Etele és Buda uralkodásáról.

Miután a sereg elszéledt, a hunok római módra Ethelét
teszik magok fölé királylyá*); ki is testvérét Budát a Tiszától
magyarok a sz. galleni kolostor tornyáról leesett két bajtársuk tetemet; bizo
nyitja a „se hire se hamva" köz példabeszéd is.
') Köveháza vagy Keveháza, szövegünk leirása szerint Cuve azoa,
emlékét tartja fen a százhalmi kun sirokhoz egy mérföldre fekvő Kajászó-
.Szent-Péter falu, mellynek Kajá szó előneve Keveházá-ból van elferditve.
.') Kézai Cesunmaur leirásának Czézönmaur olvasás felel meg. —
Zeiselmauer, a régi római Cetii murus, Alsó-Austriában Sant-Pöltenhez
nem messze fekszik a Dunától egy negyed óra távolra.
') A mane usque nonam. — A nap kilenczedik órája reggeltől számitva
dél utánra esik.
J) Szövegünkben R e w a-t találunk ugyan, de hogy itt a fentebb Reuwa-
nak irt kapitányról van szó, kinek igazi Ruv vagy 11 u l nevét kimutattuk, bi
zonyos.
5) Ditrik e sebéről, mellyröl a német mondák mit sem tudnak, a ma
gyar hagyományt bővebben föntartotta Thuróczi, Chron. 1. rész. 12. fej.
ki szerint Veronai Ditrik ez ütközetben nyillal homlokon lövetve, a nyil vasát
a viadal bizonyságáúl homlokában a római udvarba vitte, miért is, a mint be
szélik halhatatlanság hirébe jött, s a magyarok nyelvén Halathalon Detrch
névre tett szert mind mai napig. — A XVI-dik század közepén élt Oláh
Miklós bizonyitása szerint a magyaroknál még az ő korában is fen voltak
a Veronai Ditrikről és homlokán viselt sebéről szóló énekek , Attila
II. rész. 2. fej.
 — 22 —

a Don vizéig') különféle idegen nemzetek fejedelmévé és birá-

jává tette. Maga pedig alattvalóival magát hunok királyának,
világ félelmének, isten ostorának neveztette2).

6. §. Ethele jellemzése s udvara leirása.

Ethele király ugyanis barna szinű, fekete s villogó szemű,

széles mellű, büszke járású, alacsony termetű vala; szakállát
mint a hunok megeresztve hordja vala. Vakmerőségben maga
mérséklő, csatákban ravasz és ügyelő, testéhez illő erejű, aka
ratjában nagylelkű, fegyvere csinos, sátra s öltözete tiszta, és
szerfölött buja is vala. Szekrényében pénzt tartani nem sze
retett; miért is az idegen nemzetek szerették, minthogy bőkezű
és barátságos vala, szerfölött nagy keménységéért pedig
hunjai csudálatosan félnek vala tőle. Azért is az egész föld
kerekségéről különféle országok nemzetei tódulnak vala hozzá,
kikhez tehetsége szerint bőkezűen viseli vala magát. Mert tá
borában tizezer kaszás szekeret vitet vala különféle müvekkel,
mellyekkel a városokat és várakat romboltalja vala. Sátrait is
a különböző országok különféle módja szerint szokta vala ké
szittetni, s egy sátra olly híres és pompás vala, hogy csudá-

*) Attila, ki a húnok bejövetelekor még születve sem volt, s igy az ak

kori vezérek közt krónikáink szerint nem szerepelhetett, nagybátyja Rof halála
után 434- vagy 435-ben jutott bátyjával Budával együtt a hún birodalom kor
mányára. Lásd: Priscus Rhetor, Excerpta de legationibus
(bonni ki ad ás) 47. I.
') Kézai szerint az Etel (Volga) folyót is nevezték D o n-nak, mit nagyon
természetesnek fogunk találni, miután mind két név eredetileg nem tulajdon
név, hanem általában csak folyói jelent. — Hogy a húnok uralma dunamelléki
birodalmuk fenállása korában egészen a Volgáig kiterjedt, történettudományilag
bizonyos.
2) Hogy Attila „Isten ostora" czime, mellyet az egykorú irókban épen
nem, s legelsőben szent Lupus VIH-dik vagy IX-dik században készült legendá
jában találunk, csak a középkori legendák és mondák után alakult, s igy ő maga
e czimet krónikáink szerint nem viselhette , érdekesen fejtegeti s bizonyitja
Th i e r r y Amadé, H i s t o i r e d' A t 1 i 1 a 11. köt. 248. s k ö v. I.

^
 — 23 —

latosan összekapcsolt arany lemezekből lévén összealkotva, az

ember tetszése szerint szétszedhette s ujra egybe állíthatta,
mellynek vert munkáju arany oszlopai kapcsokra jártak, közepett
azonban üregesek, s eresztékeiknél bámulatos mivű drága kö
vekkel voltak egybefoglalva. De aklai is, mikor táborba
szállt, különféle országok lovaival valának telve, mellyeket, bár
látszott hogy kedve telt bennök, olly bő kézzel osztogat vala
a szükölködőknek, hogy ollykor ollykor magának nyereg alá
alig volt egy két lova. Azon aklok készsége bársonyból és
biborból vala, királyi székei aranyból és drága kövekből valá
nak készítve, asztala s konyhaedénye is arany vala. A leg
tisztább aranyból csudálatos munkával készűlt ágyat hord vala
magával a táborban. Hadserege az idegen népeken kivűl tiz-
százezer fegyveresre telik vala, ugy hogy ha egy seytha meg
talált halni, helyébe rögtön mást tesznek vala. Azon nemzet
fegyverzete leginkább bőrből és különféle érczekből különféle
képen vala készítve, minthogy íjakat, kardokat és láncsákat
%£ hordtak. CjEthele király czimerén is, mellyet tulajdon pajzsán
szokott volt hordani, koronás fejü madár vala ábrázolva, mely-
lyet magyarul turulnak hívnak'). Mert ezt a czi mert hordták
volt magokkal a hunok mindig a hadban Gyeics vezér idejéig,
míg magokat községben kormányozták} Tehát ezen s más ef
féle pompákban Ethele király, minden korabeli királyoknál di
csőségesebb vala e világon. A városoknak, váraknak ura
vágyott lenni s azokon uralkodni, de bennök lakni nem szere
tett. Mert nemzetével együtt a mezőn sátrakkal s szekerekkel

') Avis, quae hungurice turul dicitur. — Miután a turul madárnévnek

nyelvünkben nyomát nem találjuk, ellenben közönségesen ismeretes a karvalyt
népiesen karoly és karuly madárnév, lehetetlen azon gyanitásra nem jön
nöm , hogy Kezainak sok másoló kezén átment szövegében turul hibásan áll
curul (= karoly, karvaly, mint Turzol = Tarczal) helyett. Annyival bátrabban
merek e véleményem mellett állani, mert ki középkori eredeti okiratainkat figye
lemmel vizsgálgatta, vehette észre, milly kevés, gyakran alig észrevehető bennök
a c és t betű között a különbség.
 — 24 —

jár s kel vala; idegen fajta kisérete lakik vala városokban és

falvakban. A viselet módjában és alakjában mind maga mind
nemzete a médok módját tartja vala').

ni. FEJEZET.

1. §. Ethele badjáratáról s a chálons-i csatáról.

S miután a czézönmauri ütközetben a rómaiak megbuktak

és szerte szét széledtek, Ethele király megtére népe táborába
s néhány nap ott tanyázok tiszántuli szállásán. Azután Sze-
vény-ben*) ünnepélyes udvart tartata; mellyre Németország
fejedelmeivel Veronai Ditrik is megjelenvén, Ethelének és a hu
noknak, mint mondják, teljesen meghódola, és rá vevé a ki
rályt, hogy a nyúgoti tartományokat támadja meg. Kinek ta
nácsát Ethele elfogadván, tüstént parancsold, hogy hirdessék meg a
hadjáratot. S megindulván Sicambriából, először az illíreket3)
hódoltatá meg, azután a Rajnán Cons tantiánál4) átkele. S a

1 ) Attila alakjának és jellemének e rajzában, inellyet krónikásaink a ko

rukban még élénk nemzeti hagyományok után irtak üssze, több olly vonást talá
lunk, melly Attila történeti hűségű képével, a mint azt az udvarában megfordult
Priscus Khetor, és utána Jornandes vázolták, feltünőleg talál. De a magyar
hagyomáuy Attilájának roppant pompaszeretete, arany sátra, asztala, ágya s edé
nyei, bársonynyal biborral diszitett aklai, a keleti képzelödés szüleményei. —
A/, egykorú Priscus, ki Attilát, mig környezete fenyben úszott, egyszerű de igen
tiszta vászon öltözetben, fatálról enni, fakupából inni, s fapalotában látta lakui,
e tekintetben őt éppen ellenkező szinben tűnteti föl. Lásd: Mutatvány Prisz-
kosz töredékeiből, Uj Magyar Muzeum 185°/, I. köt. 622. 1.
*) Némelyek e Scewen helynevet, mellyet Szevény-nek kell olvas
nunk, a Csongrád vármegyei mai Sövényháza pusztának tartják, melly a Tisza
partján Szeged és Puszta-Szer közt fekszik. ASzevény név azonban szint
úgy sőt még könyebben egyeztethető a dunaparii Szöny város nevével is.
0 A régi lllyria a Száva s Dráva folyók és az Adriai tenger közt
terült.
4) Constantia ciuitas a mai Constanz város Schweizban a Kajua
folyónak a Boden See-böl való kiszakadásánál.
 — 25 —

mint onnan a Rajna mellett alább szállt, Zsigmond király')

Basileá-nál2) roppant sereggel jött ellene, kit legyőzvén
uralma alá hódoltata. S azon helyről megindulván Argentina
városát szállá meg, mellyet eleitől fogva egy római császár
sem birt megvívni, s a világ félelme falait lerombolva megvívá,
és hogy rajta mindenki szabadon járhasson s kelhessen keresz
tül, parancsot ada, hogy míg ő él, falát meg ne építsék. Mi
ért is azon várost később nem Argentiná-nak hitták, hanem
mai napig Strassburg-nak nevezik3). S megindítván onnan
seregét Luxollium4), Bizancia5), Chalon(i), Masticonia7)
L i n g o n a 83 és Lugdunum9) burgundiai városokat lerom-
bolá, s végre a Rhodanus'6) folyó mellett a katalaunok'')

') Az Y-dik századi Prosper Aquitanus és a VIII. századi Paulus

Uiaconus emlékeznek Gondicarius nevű burgundi királyról, ki Attilának
galliai hadjáratakor 451-ben a Rajnánál ellenszegülni megkisérlette, de sikeret-
leuűl. — Igen hihető, hogy Kézai ez idegen szerű nevet változtatta Sigis-
m u n d ii s-ra.
*) Hasi le a a mai Basel Schweizbau a Rajna partján.
0 Hogy ez a Strassburg névből a középkori külföldi krónikások által
koltött monda házai krónikáinkba külföldi forrásokból szivárgott át, bizonyosnak
tarthatjuk. A régi Argentoratum lerombol tatása Attila hadai által történeti
valóság; de hogy későbbi német Strassburg, Kézainál S trosburc neve,
mellyet e város több út egyesülésénél való fekvéséért olly igen természetesen
kaphatott, Attila hadjáratával semmi összeköttetésben nincs, jelesen kimutatja
Thierry, Histoire d'Altila II. köt. 237. 1.
') Luxollium a mai Luxeil Saöne megyében.
) Bizancia a mai Besancon város Doubs megyében.
") C halon burgundi város a mai Chálons sur Saóue a Saóne
folyó mellett.
') Masticonia a mai Macon városa a Saóne partján.
*) Lingonensis civitas alatt talán a mai Langres várost érthetjük
Marne megyében.
'} Lugdunum a mai Lyon, a Rhone folyó mellett.
'0) A Rhodanus a mai Rhone folyó.
") Hogy az Attilával 451-ben Aetius által vivott döntő csata szinhelye
nem a déli Francziaországban Toulouse város közelében fekvő cataloni sikság,
hanem a mai Champagne-bau fekvő Chálons sur Marne, a régi caiupi
Catalaunici, volt, a legrégibb források adatai utáu minden kétségen feljiil
emeli Thierry e. h. 1. köt. 179. II. k. 235. 1. — Krónikánk azonban, a közép
kori külföldi költött helyi mondák és legendák által félre vezetve, mint mindjárt
 — 26 —

ellen szálla, hol is seregét megosztván, népének harmad részét

választott kapitányaival Miramammona marokkói szultán ')
ellen küldé. Minek hallattára M i r a m a Sevilla városából 2) a
hunok elől, a sevillai tengerszoroson átkelvén 3), Marokkóba')
futott, E közben azonban Ethele királyt Aetius5) nevezetü római
patricius tiz nyugoti királylyal hirtelen megtámadta. S Ethele,
midőn rögtön támadást akartak intézni ellene, követei által
fegyverszünetet kére tőlök, hogy népének nagy részével, melly
távol volt, csatlakozzék : de azok nem állván rá, a két sereg
közt Belvider mezején6) reggeltől éjjelig folyt a csata. Vala
pedig a két sereg közt egy palak, olly kicsinyke, hogy ha
valaki egy hajszálat vetett volna belé, a viz csendes folyása
alig birta volna alább vinni; ez a csata beálltával állatok és
emberek vérével olly séddé nőtt, hogy kocsist szekerestől s
fegyvereseket sodrott el, és a seregben e séd által igen nagy
pusztulás lőn7). Ez a csata tehát, melly a hunok és nyugoti
királyok közt az említett helyen történt, a mint a régiek be
szélik, nagyobb volt a világ valamennyi csatájánál, mellyet egy
helyen és egy napon vívtak. Melly ütközetben a góthok ki
rálya Aldarikh*) nyomorultan elesik; kinek halálát a mint a

látjuk, Attila hadait a Rhone folyótól déli Francziországba, sőt a mai Spanyolor
szágba is táboroztatja.
') Miramammona (mindjárt alább M iram a) Soldanus Marroquie.
— Mondai költött személy.
*) Urbs Sibilie a mai Sevilla városa Spanyolországban.
3) Hrachio Sibilie transpassato. — Későbbi krónikáinkban : brachio maris,
quod strictum Sibilie dicitur, transpassato. — E tengerszoroson krónikásaink bi
zonyosan a mai Gibraltar szorosát értettek.
4) In Maroquiam. — Kézai Podhradczky féle kiadásában hibásan: in
Marchiam.
s) A e t i u s római vezér neve szövegünk középkori helyesirása sze
rint Ecius.
6) Belvider mezejét, campus Behiider, e képzelt csatahelyet, megha
tározni hiú kisérlet volna. — Későbbi krónikáink ez elöttök ismeretlen helynevet
Kel ti ti de r, Beuinder, Wewinder stb. alakban eltorzitva adják.
') E hagyományt a vértől dagadt folyóról „ha az öregeknek hinni lehet"
megjegyzés előrebocsátásával, már Jornandes közli e. h. 40. fej.

k^
 — 27 —

többi királyok megtudják, futásnak erednek. E naptól fogva

emelkedett osztán fel a hunok és Ethele király lelke, s félelem
szállotta meg a föld kerekségét, és ennek hallatiára több or
szág adófizetéssel szolgált nekiek.

2. §. A hunok spanyolországi hadjáratáról.

A sereg harmadik csapata pedig, melly Miramammona

ellen volt rendelve, a késedelem miatt a csatában nem ve
hetvén részt, Ethele haláláig a katalaunok közt maradt s
végre Katalaunia lakosaivá lett. Mert csupán a hunok, az
idegen nemzeteken kivűl, háromszázharminczezeren és harmincz-
ketten voltak'). Ezen hunok közzűl többen voltak a. seregben
kapitányokká téve, kiket a hunok nyelvén s p á n-oknak hívnak
vala2) s kiknek nevéről nevezték később egész Ispániá-t3),
holott előbb katalaunoknak hívták őket.

3. §. Ethele diadalmi hadjáratáról.

Ethele és a hunok Belvidernél darabig időzvén, végre dia

dallal visszatérve bémenének Tolosa városába'), hol őket a
') A nyugoti góthok királya, ki a chálousi ütközetben 451-ben elesett,
Theoderikh, Alarikh fia, volt. — A Kézainak forrásúi szolgált zavart hagyo-
máuy ugy látszik az apát tévesztette össze a fiával.
') Ez már a bámulatra mélló pontos tudomás, milyenre a középkori kró
nikásoknál, kik még nem igen tarthattak, hogy olvasóik az eíTéléken meg talál
nak botránkozni, akármennyire találunk.
*) A jó Kézai, mint látszik, nem tudta, hogy spán, zsupán, nem hűn
vagy magyar, hanem valóságos szláv szó, mellyet sok mással őseink a szlávok-
tól vettek át s magyarositottak i s p á n-ná.
3) Midőn Kézai, vagy ha fölteszszük hogy ő e szerencsétlen szójátékot
csak átirta, előde e sorokat szerkesztette, aligha tudta, vagy tán ha tudta is ön
kényt tudatlanná tette, hogy a Hispania név a római iróknál Attila előtt szá
zadokkal előjön s igy a hún vagy magyar ispán szótól nem származtatható.
') Tolosaua ciuitas, a mai Toulouse városa déli Francziaországban,
e korban a nyugoti góth királyok székhelye, mellyet Attila hadai 451-ben Or-
léans-ig nyomulván s onnan a Rajna felé visszahúzódván, meg sem közelitettek.
 - 28 —

polgárok roppant dicsőséggel fogadták. S innen visszatértök-

ben Reims') galliai várost, melly Ethelének menet ellent állott
volt, felégették, a katonaságot és polgárokat, kik belé zárkóz
tak volt, mind leöldökölvén. S miután Ethele Francziaországot
és Flandriát igy feldulta, a Rajnán Coloniá-nál2) átkele, a
hol szent Orsolyát a britanok királyának leányát a tizenegy
ezer szüzzel a kegyetlen hunok irgalmatlanul leöldöklék3).
Innen Ethele Thuringiá-ba menvén, miután Eisenach-ban4)
udvari tartott, a dákok (dánok), norvégek, friesek,
litvánok és pruténok ellen5) nagy sereget rendcle, kiket meg
győzvén és megalázván meghódoltata6).

4. §. Buda megöletéséről.

Eisenachból osztán, miután ott udvari tartott, Ethele meg

indulván Sicambriába vonúla, hol testvérét Budát tulajdon ke
zével megölé, s testét a Dunába vetteté, azért hogy, míg ő a
nyúgoti részeken harczolt, a közte és testvérei közt megállított

') R e i m s városát, R e m e n s e m ciuitatem Gallicorum, Attila hadai a

történetirók bizonysága szerint a chálonsi csata, sőt meg Orleáns megszállása
előtt 451-ben épen húsvét napján vivták meg és dúlták fel.
*) C o 1 o n i a a mai K ö I n a Rajna mellett.
3) Mit kelljen e legenda történeti becséről tartanunk, kitetszik Thierry
e szavaiból : „a középkori legendairók határozottan Attilának tulajdonitják szent
Orsolya, s a tizenegyezer szűz lemészárlását, nem gondolva a nehézséggel, ho
gyan vértauúskodtassák Kölnben 451-ben a Bretagne-ból 383-ban megindúlt lija-
tal szüzeket: de az illy nehézségek soha sem tartóztatják föl a legendát. II isi.
d' A t 1 i I a II. köt. 231. I.
'JIn Isnaco. — Eisenacb a weimari nagy herczegség városa a
régi Thuringiában.
5) Super Dacos (helyesebben Danos), Noruagios, Frisones,
Lituanos etPrutenos exercitum magnum destinauit.
'0 Hogy Attila hatalma a Német és Balti tenger partjág ki volt terjedve
s hogy a germán faj legtávolabb eső népei is viszonyban voltak roppant biro
dalmával, bizonyitják az Attiláról és udvaráról, hadjáratairól még a távol Scaa-
dinaviában és Islandban is élénkeu fönmaradt emlékezések, mellyekre a régi
germán höskölteményekben találunk.
 — 20 —

határon uralkodásában tul ment vala, minthogy Sicambriát maga

nevéről neveztette. És mivel Ethele király a hunoknak és más
népeknek megparancsolta volt: hogy azt Ethele városá
nak ') hívják: a németek a tilalomtól félve azt Eczelburg-
nak nevezték2); de a hunok azon tilalommal keveset gondolva
mint előbb mai napig is O-Budá-nak hívják3).

5. §. Ethelének a világ négy része felé felállított

őrseiről.

Miután tehát ezeket igy végezte, öt esztendeig folyvást

Sicambriában nyugodott, őrszemeit a világ négy része felé
szétosztván. Örseinek ugyanis első csapatja Sicambriától kezdve
sorjában, a mennyire egyik kiáltása a másikig elhallhatott, Né
metország Colonia (Köln) városáig szokott vala éjjel nappal
állani, a másik Litvá-ig4), a harmadik a Don folyó part
ján, a negyedik Jadra5) dalmatiai városig állomásoz vala,
kiknek riadó szavából a világ négy része megtudhatta, mit
csinál Ethele, vagy milly táborozással foglalkozik6).

') U r b s Ethele. — Civitas Athile Regis. Béla király névtelen

jegyzője 52. fej.
*) Eam Echulburg (Eczölburg = Eczelburg) vocarunt. — A középkori
német hösköltemények élénken emlékeznek erről az Etz elburg-ról, Attila
fejedelmi lakáról. — E néven emliti Ó-Budát Ciliei Borbála, Zsigmond királyunk
neje is, a bécsi biróhoz Holczler Jánoshoz 1425-ben intézett német levelében,
„unser Sitz ze Eczelburg" szavakkal, Fejér, Cod. Dipl. X. darab
VI. köt. 730. I.
3) Ó-Buda (Oubuda) e nevet a mongol pusztitás következtében 1245—
1247 táján az akkor Pest város határában esett Uj-Buda, oklevelekben novum
castrum montis Pestiensis, a mai budai vár épittetése után, s igy Kézai króni
kájának szerkesztetése előtt alig több mint hannincz évvel nyerhette. — Buda ha
lálát hibásan helyezi krónikánk Attila 45 1-diki galliai hadjárata után; mert a
449-ben Attila udvarában mai hazánkban megfordult Priscus őt ekkor már mint
megholtat emliti.
') Us(]ue Lituam. — AChronicon Posoniense és Thuróczi Lithuaniá-t ir.
5) Jadra, a mai Zara, Dalmatia jelenlegi fővárosa.
6} Ezen Attila által a világ négy része felé fölállitott eleven telegraph-
ról, mellynek eszméje Attila lángeszéhez s kivitele világbiró hatalmához méltó
 — 30

IV. FEJEZET.

Ethele olaszországi táborozásától birodalma felbomlásáig

s a magyarok bejöveteléig.

1. §. Aquileja megvívásáról.

Pannonia, Pamfilia, Macedonia, Dalmatia és Frigia városai,

mellyeket a hunok gyakor rablásokkal és megszállásokkal zak
lattak, Ethelétől szabadságot nyervén, szülöttjök földét oda
hagyva, az Adriai tengeren át Apuliá-ba') költözének, az
oláhok, kik pásztoraik és jobbágyaik voltak2), önkényt Pan
noniában maradván. S miután Ethele király Sicambriában öt
esztendeig nyugodott, gondoskodék, hogy serege harmad rész
híját, melly Kataloniában maradt volt, kipótolja, s ünnepélyes
udvart tartván, megindula Pannoniából, és Stirián, Karinthián s
Dalmát ián átvonulván Salona és Spalato városánál3) éré az
Adriai tengert, hol is mind két várost földulatá és égetteté. S
megindulván osztán a tenger mellett Tragura, Sebenicum,
Scardona, Jadra, Nona, Sena, Pola, Parencia, Capo-

volt, tudtomra a külföldi forrásuk tökéletesen hallgatnak, s igy e nagyszerű in

tézmény emlékét, egyedül a magyar hagyomány tartotta fon. E hagyomány ala
posságáról annyival kevésbbé lehet okunk kételkedni, mert az itt leirt őrszem-
lánczolat mind a négy emlitett végpontja közvetve vagy közvetlenül csak ugyan
Attila birodalmához tartozott.
') A p u 1 i a déli Olaszország tartománya. — Az ide Attila korában tör
tént népvándorlásról a történettudomány nem emlékezik.
*) Az oláhok-at krónikánk Blacki néven emlegeti, mellynek vlákh
kiejtés felel meg. BA»x0! (v 1 á h) néven emlékeznek e nemzetről a Xll-dik
századtól fogva a byzanti irók is, kik őket mint hegyi pásztor népet ismertetik
s nevüknek is épen illy értelmezést adnak. — A magyar ajak a nehez kiejtésű
idegen vlákh névből előbb u 1 á h-ot, mint Kézai is, ki alább II 1 a h i-t ir, ké
sőbb o I á h-ot csinált.
3) Salona, mint Spalato közelében fekvő nagyszerű romjai mais is
hirdetik, hajdan a legvirágzóbb római városok egyike, ma Dalmátiában jelenték
telen helység.
 — 31 —

stria és Terest in a városait') és sok más várost elfoglalván,

a hegyek közt végre Aquilejá-hoz*) érkezék, mellynek nagy
ságán a mint körültekintette, elámulván, magát vereségben
gondolta volna, ha az említett várost megvívatlan hagyja, azért
legkivált, mivel híre vala, hogy igen sok longobárd menekűlt
volt bele Pannoniából, kik a hunok uralmát és Ethelét megve
tették, kiket a polgároktól követei által vissza is köveiele. S
midőn azok vonakodtak kiadni, a várost különféle vívó szer
számokkal vívni kezdé, s miután semmi módon meg nem ve
hette, más fél esztendeig megszállva tartotta3). Egyszer hát
történt, hogy a mint a városi sok varázsló kiséretében4), kikbe
babonás hite szerént igen nagy bizodalmát helyzi vala, körül
járta, látá hogy egy gólya a tengerből fölszállva egy palota
ormára űle, mellyen fészke vala, és fiát szájába fogva szemök
láttára a tenger nádasába vivé, s visszatérve többi fiait is fész
kével együtt, mint mondják , áthordá. Minek láttára Ethele
király vitézeit magához egybe hivatván monda: „Lássátok íme
bajtársak! e gólya a jövendő veszedelmet, hogy mi e várost
föl fogjuk dulni, előre érzi, s menekülni törekszik, hogy a
polgárokkal együtt ne veszszen. Legyetek azért holnap a csa-

') Tragura, ma Trau, Sebenicum ma Sebenico, Scar-

ii n ii a , s / 1 ;'i v ú I S z k r a d i n , Jadra ma Zara és Nona mind dalmátor
szági városok; Sena a mai Segna vagy németesen Zeng a horvátországi
határőrvidéken; Pola, Parencia, ma Parenzo, Capostiria, ma
Capo d' Istria mind istriai városok, Terestina a mai T r i e s t.
*)AquileJa, a rómaiak korában nagyon virágzó kereskedelmi hely,
népes város, és nevezetes erősség, ma csekély helység Gradótól éjszakra a tri-
esti kormányzóság görzi kerületében, fél órára a tengertől; környékét 3 négyszög
mérföldnyi területen régi nagyságát bizonyitó romok boritják.
3) Az egykorú vagy közel egykorú irók nem határozzák meg, meddig
tartott a város vivása, de miután bizonyos, hogy Attila egész olaszországi had
járatát a 452-dik évben bevégezte, más fél évet Aquiléja vivásával nem tölt
hetett.
') Multis fitonicis (helyesebben pythonicis) lateri eins adheren-
tibus. — Jornandes szerént is e. h. 37. fej. Attila varázslókat, jósokat
(aruspices, divinatores) szokott volt magával hordani.
 — 32 —

tában annál vitézebbek ; meglássátok, hogy a város bukni fog."

S azután parancsot hirdetvén, miután a várost mindenféle vivő
szerszámmal sem birta megvenni, utoljára scytha furfangosság
gal tizszer százezer emberétol mindegyiktől egy egy nyerget
kivána, s a fal mellett nyeregből halmot hányatván a nyerge
ket meggyujtatá, mellyeknek lángja és tüze miatt a fal meg
repedezve tornyaival együtt földre omlott. Mit látván a pol
gárok a várost mind oda hagyva a tenger szigetébe menekü-
lének. Azon szigetbe ugyanis ugy szállottak, hogy örökre ott
maradjanak : de kevés ideig lakozván benne, Ethele királytól
féltökben a Rialto') ingoványai közzé vonulának, hol ma is
lakoznak. Miért is ama szigetet a velenczeiek nyelvén mai
t
napig Vecca Venesia-nak (O-Velenczének) 2) nevezik. A
velenczeiek azonban Trójából valók, mint a régiek krónikája
mondja; „a velenczeiek trójabeliek" stb. Trója romlása után
ugyanis Aquilejába szállának meg, mellyet mint mondják ők
alapítottak. Némellyek azonban ugy vélekednek, hogy a ve
lenczeiek Sabariából származtak. Sabariát pedig longobárdok
lakták vala, hol a föld kereksége nemzetének3) közönséges
iskolája vala, melly a költők énekeivel, a bölcsek tudományá
val jelesen ékeskedik s különféle bálványzó tévelygéseknek
hódol vala. Mellyet elsőben a góthok Archelaus nevű
királya pusztított el'), de azután őket a Inínok Pannoniából

') Szövegünkben paludes Realt. — Hogy e néven a mai Velenczében csö

Rialto, eredeti néven Ripa alta (magos part) értendő, kétségtelen.
*) Vecca Venesia (Ó-Velenrze) szigete az Aquilejától délre az
Adriai tenger partján fekvő Grado közelében a tenger ingoványai közt feküdt.
3) In qua erat generalis schola orbis terre nacioni, azaz a világ
uralmat biró rómaiaknak.
') Hasonló nevű góth királyról a történettudomány nem emlékszik. — Gya
nitható, hogy krónikásunk, ki az V—X. századi események folyamával épen nem
volt tisztában, ez Archelaus góth király nevét A 1 b o i n u s longobárd ki
rály nevéből ferditette el, ki a Vl-dik század közepén Pannoniát és igy Sabaria,
a mai Szombathely, vidékét csak ugyan birta, s 568-ban költözött át, e vidéket
az avaroknak hagyva, Italiába, hol a longobárd birodalmat alkotta.
 — 33 —

kiverték') s most, mint tudjuk, a Ticino2) folyó partjain

laknak, kiket Papiabeliek-nek is neveznek3).

2. §. Et he le olaszországi hadjárata, Ravennába

vonulása, Leo pápával találkozása.

Miután pedig Ethele király Aquileját megvívta, onnan

Friaul-ba4) mene, hol Concordia5) városát elfoglalván a
longobárdiai őrgrófságba °) vonula, hol Trevisót, Iiresciát,
CTemonát, Veronát, Mantuát, Bergamót, Milanót, Ale
xandriát, Ferrarát7) és Italia több más városát uralma alá
hódítá. Azután a mint Ravenna felé közeledett, az arianusok
érseke, ki az említett városban, bő kincse lévén, az apostoli
szék ellenére hitfelekezetéből tizenkét bibornokot emeltetett volt,
a hunokat a polgárok tudta nélkül a városba titkon bebocsátá,

') Itt Kézai, valamint későbbi krónikásaink, kik az avarok majd nem három
századig virágzott hatalmas birodalmáról szóval sem emlékeznek, az eseményeket
igen összezavarják, a longobárdok kiveretését Pannoniából a kúnoknak tulaj
donitván ; holott a longobárdok Alboiu királyukkal, a hónok dunai birodalmának
felbomlása után több mint egy századdal, s miután már az avarok birodalma
mai hazánkban megalakúlt, Kr. u. 568-ban vonultak Narses hivására Felső-
Italiába.
2) Kluuius Tycini, a Lombárdiát Piemonttól választó mai Ticino folyó.
*) A mai Pavia a Ticino partján, a középkori latin iróknál s krónikánk
ban is Papia, a közép korban igen nevezetes város volt. Alboin király, mi
után 3 évi vivás után bevette, e várost tette a longobárd birodalom fővárosává.
0 Friaul, szövegünkben Forum Julii, a közép korban önálló her-
czeaek által kormányzott tartomány volt; magába foglalta a mai udinei és görzi
kerületeket. Mai neve a területén feküdt Forum Julii régi római város nevéből
alakult.
s) Concordia, római város, a római irók tanúsága szerint, a mai ve-
lenczei királyságban a Lemene folyó mellett feküdt.
"j Marchia Longobardie, a velenczeiek hatalmának kiterjedése előtt
a mai velenczei királyság területének legnagyobb részét is magában foglalta. —
Neve a mai lombárdiai királyságban maradt fon.
*J Taruisium, Brixiam, Paduam, Cremonam, Veronam, Man-
tuam, Pergamum, Mediolanum, Alexandriam, Ferrariam urbes
— — subiugauit.
3
 — 34 —

a catholicusokat, kik abban tehetősebbek valának, áltatok le-

öletéji igérvén Ethelének, hogy ha hitfelekezetét követendi s a
keresztyéneket üldözendi, Róma városát s egész Italiát és Af
rikát népe fáradsága nélkűl ingyen urasága alá veti. S miután
erre Ethele inkább az uralkodás mint az említett hitfelekezet
kedvéért rá állott, a rómaiak átlátván a veszedelmet, melly eb
ből a keresztyénekre támadhatott, Leó római pápát Etheléhez
küldék, kérvén hogy vonuljon ki a lombárdok határából, miért
neki adót fizetnének és, mikor kivánja, sereget adnának. A
pápa tehát az országnagyokkal és a római papsággal Ethelé
hez sietvén, összejövének értekezni a mezőn Ravenna előtt. S
a mint mind ketten lóháton beszélgettek s a királynak úgy
tetszett nehéz arra állnia, mit a rómaiak kivánnak vala, beszél
getés közben Ethele történetből föl felé tekinte, s feje fölött a
levegőben egy férfiút láta lebegni, kezében kardot villogtatva,
ki fenyegetőzik vala, hogy fejét lecsapja. Min osztán szivében
megrettenvén a rómaiak minden kérelmébe bele egyezék, s igy
a pápa örömmel megtére Rómába, Ethele pedig Ravennába vo-
nula. Holott is az arianus érseket valamennyi követőjével és
czimborájával együtt elfogatván, tőle hatvanezer márka aranyat
csikara s azután mindnyájokat legyilkoltatá').

3. §. Szoárd győzedelméről, Ethele haza tértéről.

Ugyanezen napokban, míg Ethele Ravennában mulatott,

Szoárd2), a király katonaságának főkapitánya, a hun sereggel

') Hogy Attila 452-ben hadaival a Mincionál megállapodván Ravennáig

nem nyomúlt, historiai bizonyosság. — Kézai és utódai Attilának ezen költött
ravennai kalandját, valamint Leo pápával tartott összejövetelének mesés leirását,
a középkori legendákból irták át, mellyek Attiláról hasonló sőt badarabb mesék
leirásától hemzsegnek.
*) Szoárd szövegünkben Zoard, kapitány vagy vezér, kinek délolasz
országi hadjáratát Kézai s többi krónikáink hibásan helyezik Attila korába, Béla
király névtelen jegyzője szerint 7. 33. 38. s több fej Árpád atyjafia sa
 — 35 —

bémegy Apuliába és Calabriába, hol Reggio városát'}

és C a tonát2), mellyben Cato született és lakott, lerombolja,
azután a Terra diLavorót3) földulván seregével a Cas-
sino hegyéig dűl4) s onnan osztán diadallal tér meg Raven-
nába5). Miután hát mind ezt igy véghez vitte Ethele király,
megtére Pannoniába. Es midőn e szerént hatalmát nyugoton és
keleten, éjszakon és délen, széltében és hoszszában uralkodva
kiterjesztette, elméjében azt forgatja vala, hogy a tengeren
átkelve Egyiptomot, Assziriát és Afrikát hódítsa meg6).

4. §. Ethele menyegzőjéről, haláláról és temetéséről.

E közben azonban a braktai király7) emberi alaknál sok

kal gyönyörűbb, Mik olt nevezetű*) leányát viszik hozzája

honfoglalási harc/ok egyik hőse volt. — Emliti öt Salardus név alatt (Sza
lán! palócz kiejtéssel Szóárd, mint szalma = szórna, alma = öma)
mint a 924-ben Felső-Olaszországra tört s I'áviát lerombolt magyar hadak ve
zérét Liutprandus III. könyv 2. fej. Pertznél Monum. Germ. Hist.
III. k. 304. 1. — S csak ugyan ez idötájra 922-re teszi a magyarok Apuliába
ütését a Chron. Monasterii Cassinensis. U. o. VII. k. 619. 1
') Regina ciuitas, a mai Reggio város Calabria déli részében.
*) Cathona, a mai Catona falu Reggiótól éjszakra, a messinai ten
gerszoros mellett.
3) Terra Laboris, a mai Terra diLavoro, mintegy 110 négyszög
mérföldnyi termékeny, gyönyörű tartomány Nápoly városától éjszakra Róma felé.
') A Cassino hegye (mons Cassinus), olaszúl Monte Cassino,
a közép korban gazdag és diszes benedekrendi apátságáról volt nevezetes. E
dúsgazdag monostort a magyarok a monostor évkönyve szerint Pertznél e. h.
937-ben Terra di Lavoro földúlása közben sarczolták meg.
5) Fentebbi jegyzeteink nyomán bátran kimerjük mondani itéletünket, hogy
Kézai a X-dik századi magyarok délolaszországi hadjáratairól fönmaradt emlé
kezéseket tévedve kötötte össze Attila Ravenna alatti táborozásával, melly maga
is a költemények sorába tartozik.
6) Attilának a persák ellen tervezett hadjáratáról az egykorú Priscus
is emlékezik. Lásd: Uj M. Muzeum 1S5I. I. köt. 618. I.
') Szövegünkben Bractanorum regis fíliam áll, hasonlóan a budai kró
nikában; a pozsonyi krónikában pedig Bar actanorum-ot olvasunk. Egyedül
Túróczi krónikájában találjuk e nevet Bactrianorum-nak irva. Túróczi vitte
3*
 — 36 —

szeretőűl, kit is mint mondják, annyira megszeretett, hogy nem

győzött betelni szerelmével. Azon éjjel ugyanis, midőn vele
menyegzőjét üllötte, az ivásba szokásánál jobban bele merűle,
s a menyasszonyi éj gyönyöre után hanyatt fektében orra vére
megerede, s szabad folyása nem lévén torkára mene, s ott
megaludván s lélekzetét elfogván a világ félelmét megfojtá.
Mikolt osztán álmából felserkenvén, a mint urát föl-fölrázo-
gatva ébresztette, de csak meg sem mozzanthatta, látván hogy
dermedt testéből az élet melege kifogyott, a királyi ajtónálló
kat sikoltozásával magához híva kiáltozá, hogy ura a minden
test útjára elköltözöit. Kiknek rettentő kiáltozására az egész
őrség a palota ajtaihoz riadva nyargalásza. S eltemeték őt
a föntebb említett helyen, Béla, Kadocsa s a többi kapitányok
mellé').

5. §. A hún birodalom fölbomlásáról.

A mint osztán halálának híre terjedt, a föld kereksége

elámula, s ellenségei nem tudják vala, sirjanak-é vagy örül
jenek, rettegvén töméntelen sok fiától, kiket mint valamelly
népet alig lehetett megszámlálni 2). Mert azt hitték, hogy majd

Prayt s utána többeket azon tévedésbe, hogy azt gondolják, hogy itt az ázsiai
Baktriá-ról volna szó, melly állani Attila korában már nem is létezett. —
Kézai B raktát nem Ázsiába, hanem Europába, még pedig Szvatoplug egykori
birodalmába helyezi, midőn, mint mindjárt meglátjuk, mondja, hogy Szvatoplug
„Braktát megbóditván a bolgárokon és morvákon uralkodik vala."
" ) Attila ez utolsó menyasszonyát Jornandes e. h. 49. fej. Ildi co
iiak irja, a középkori német hösköltemények pedig e kétségtelenül német nevet
Hildegund-nak adják. A magyar hagyomány Mikolt-ja (Mikolt), mint e
nevek föltűnő hasonlósága bizonyitja, az lldico és Hildegund név magyaro
sitott kiejtése.

s ') Attila halálát krónikánk Jornandes e. h. után irja le; temető helyét
azonban a magyar hagyomány szerint teszi a százhalmi nagyszerű hún temetőbe.
i< í E hagyománynyal ellenkezőleg a magyar nép egy része a Tiszán túl a Csanád
^vármegyei Dombegyházán is keresi Attila vas, ezüst és arany hármas koporsóját.
') Jornandes szerint 50. fej. Attila fiainak száma „csak nem nép
vala."
 — 37 ^

utána valamellyik fia uralkodik. Azonban Veronai Ditrik és a

németországi fejedelmek álnoksága miá, kiknek Ethele király
uralkodva nyakokon űl vala, a hunok községe pártokra sza-
kada, ugy hogy némelyek Csabát Ethele királynak a görög
császár Honorius leányától való fiát1), mások a Krimhild
német fejedelemasszonytól született Aladárt2) törekesznek
vala Ethele után királylyá emelni. Mivel pedig a józanabb rész
Csabával, az idegen nemzet pedig Aladárral tart vala, azért
mind ketten kezdenek uralkodni. Ditrik álnokságából osztán,
ki Aladárhoz szít vala, kettejök közt a dolog háborúra kerül.
Az első ütközetben tehát Aladáron erőt vesznek, de a máso
dikban, melly Sicambriánál két álló hétig foly, Csaba hadát ugy
legyőzik és szétverik, hogy Ethele fiaiból és a hunokból igen
kevesen maradnak. Ez ugyanis azon csata, mellyet a hunok
Krimhild csatájá-nak neveztek s maig is e néven emleget
nek ''). Melly ütközetben annyi vér ömlött, hogy ha a néme
tek szégyenből nem titkolnák és tisztán meg akarnák vallani,
a Duna vizét néhány nap sem ember sem barom nem ihatta,
minthogy Sicambriától Potentia városáig4) vérrel volt áradva.

') Attila Csaba nevű fiáról, kit a magyar hagyomány az Attilának II o-

noriá-val volt viszonyára vonatkozó homályos emlékezések után keresztelhetett
Honorius görög császár leányának szülöttjévé, egyedül a magyar hagyomány
emlékezik.
*) Attila e másik fiának emléke is, kinek Aladár (Aladarius) neve .
élénken emlékeztet bennünket az Attila birodalmának fölforgatásában vezérsze
repet vitt Anlarik gepida királyra, szintén csak a magyar hagyományban él,
melly a német hősköltemények Krimhild-jét, bizonyosan a német mondákból
átszivárgott emlékezések után teszi Attila e fiának anyjává. — Csaba és Aladár
személyében egyébiránt nézetem szerint a magyar nemzeti hősköltemény, melly-
nek töredékeiből szerkesztették krónikáink e zavaros előadásukat, a hun vagy
kún és germán népfajok élethalálharczát testesitette meg.
3} Quod Huni prelium Grumhelt uocauerunt. — Hogy itt e Crumhelt
név nem más, mint Attilának a német Niebelungenlied-ben emlegetett neje
Krimhild neve, bizonyos. — Úgy látszik, hogy a Niebelungenlied krónikáink
szerkesztői előtt nem lehetett ismeretlen.
') Itt krónikánk e város nevét nem Potenciana-nak mint föntebb, ha
nem Potencia-nak irja. Krónikáink szerint ez a dunai hím birodalmo sorsát
 — 38 —

Csaba tehát tizenötezer hunnal Görögországba Honoriushoz

futa, s bár az ott kivánta marasztani s görögországi lakossá
tenni, nem marada, hanem visszatére Scythiába atyafiaihoz és
rokonaihoz. Ki is mihelyt Scythiába visszatért, mindjárt kezdé
sürgetni, hogy mindenestől menjenek vissza Pannoniába, hogy a
németeken bosszút álljanak.

6. §. A székelyekről, és Csaba fiairól; Edről és

Edeménről.

Maradt volt még a hunokból háromezer ember, kik a

krimhildi csatából futással menekűllek, kik is félvén a nyugoti
nemzetektől Árpád idejéig a Sziklamezon') maradtak s ott
magokat nem hunoknak hanem székelyek-nek2) nevezték.
Ezen székelyek ugyanis a hunok maradványai3), kik midőn
megtudták, hogy a magyarok Pannoniába másodszor vissza
jöttek, a visszatérőknek Rulhcnia határszélein eléjök menének*)
s Pannoniát együtt meghódítván abban részt nyertek, de nem

eldöntő harcz Sicambria (a mai Ó-Buda) vidékén, Jornandes szerint is

50. fej. Pannoniában és igy a Dunán túl a Netad nevű folyóviz mellett folyt.
E folyót azonban nem lehetünk képesek meghatározni. — Ipolyi Magyar
Mythologia 77. 1. közöl egy pilis-csabai helyi mondát, melly szerint ez
Ó-Budától néhány órára eső dunántúli helység határában még most is minden
évben meg lehet hallani a sirjaikból viadalra kikelő Csaba vitézeinek kardzör
gését és a haldoklók hörgését.
') In campo Chigle. — A pozsonyi krónikában campus Siglamezei,
a budaiban campus Chigladmezei, Túróczinál campus Czyglamezew. —
Vannak kik e mezőt a mai Czegléd mezejére vélték magyarázhatni, én ter
mészetesebbnek tartom krónikáink újmutatása szerint e mezőt a székelyek mai
bérezes honában keresni, s igy e nevet Sziklamező-re magyarázni.
*) Kézai a székelyek nevét, mellyet későbbi krónikáink Siculi-nak ir
nak, folyvást Zaculi-nak irja.
3) Ezt irja a székelyek eredetéről a XI. századi névtelen jegyző is
50. fej. mondván: „Omnes Siculi, qui primo erant populi Athile regis." — Hogy
Kézai s későbbi krónikásaink a jegyző munkáját nem ismerték s igy ez állitást
nem tőle kölcsönözték, munkáik gondos egybevetése után kiki bizonyosnak
fogja ismerni.
 — 39 —

a pannoniai síkon, hanem az oláhokkal együtt a határszéli he

gyek közt kaptak osztályrészt. A honnan az oláhokkal össze
elegyedve, mint mondják, azok betűit használják '). Ezek a
székelyek azt hitték, hogy Csaba Görögországban veszett. A
honnan a köznép ma is mondja példabeszédben: akkor térj
meg, — mondják a távozónak, — mikor Csaba Görögország
ból2). Tehát ez a Csaba Ethelének Honorius görög császár
leányától született törvényes fia, kinek fiait Edeménnek és Ednek S>
hívták3). Jídemén osztán, mikor a magyarok másodszor visz- A ",^ <
szatértek Pannoniába, atyja és anyja igen nagy atyafiságával \V. i

*) Tökéletesen egyezöleg állitja ezt a csiki székely krónika is, melly a

székelyek Árpáddal ekkor kötött vérszerződése pontjait is adja. Lásd: A
nemes székely nemzet c o n s t i t u t i o j i 277. 1.
') Kézai e szavait: Vnde Rl a c kis commixti, literis ipsorum uti
perhibentur, véleményem szerint erőltetés nélkül másként mint forditottam, értel
mezni nem lehet. U, mint látszik azon hiedelemben volt, hogy a székelyeknél
számos későbbi hiteles iróink tanusága szerént divatozott régi sajátságos irás
betűi oláh betűk voltak volna. Hogy azonban ezen hiedelme alaptalan volt, arra
már csak az az egy körülmény is elég bizonyság, hogy semmi nyoma, semmi
hiteles bizonysága nincs annak, hogy az oláhoknak Kézai korában a XIII-dik
században tulajdon betűik voltak volna. Ellenben a Kézai korától nem olly igen
távol eső XlV-dik századi bécsi képes krónikától fogva le a XVIII-dik századig
számos teljesen öszhangzó hiteles tudósitásaink vannak arról, hogy a székelyek
nél saját irásmód, tulajdonkép rovás divatozott. — Nem terjeszkedhetvén itt ki
az ezt bizonyitó irók adatainak részletes ismertetésére, elégnek tartom a két
legrégibb tanú bizonyságát idézni. A bécsi képes krónika igy ir: „Ezen szé-
kely_ek__a__s_c_y_t_h a betűket még el nem felejtvén, azokat nem tenta és pa
piros segitségével, hanem botok metszésének mesterségével, mintegy rovás
gyanánt használják." Túróczi pedig, ki e szavakat Krónikája I. rész.
24. fej. átirja, munkája előbeszédébe erre vonatkozólag e szavakat szövi bé:
„e mi időnkben (a XV. században) is e nemzet egy része, melly az ország er
délyi részeiben lakik; némi jegyeket ró fába és az illy rovással betűk gyanánt
él." — Ki ez érdekes tárgyról szóló forrásokat bővebben akarja ismerni, olvassa
meg Horváth István erre vonatkozó értekezését a Tud. Gyűjt. 1819. 10. köt.
76— 83. 1. s Jerney János közleményét a hún-scytha betükkel irott Túrócz
vármegyei régiségről. Tudománytár 1840. Értekezések. VIII. köt. 109.
s k ö v. 1.
*) Túróczi szerint I. rész 24. fej. e közmondást a székely köznép
tréfásan szokta mondani (d e r i s o r i e dici solet) a távozónak.
3) E két testvért Ed és Eduraen (Edömén) uév alatt mint az Árpád
hadaihoz Kiovnál csatlakozott kúnok vezéreit emliti Béla király névtelen
 — 40 —

bejöve, anyja ugyanis a korozmin nemzetből való vala; Ed

pedig Scythiában marada atyjánál'). Ezen Csabától származott
az Ab a nemzetsége2). Midőn hát Csaba Scythiába vissza
menvén a község előtt anyja nemes voltával hánykolódott, a
luínok nemessége megveti vala, azt állítván, hogy nem igaz
növendéke Scythia országának, hanem csak olyas jöttment
idegen fajta. Miért is Scythiából nem kapott, hanem a koroz
min nemzetből vett feleséget3).

7. §. Szvatoplugról és atyjáról Maróiról.

Miután pedig Ethele fiai a krimhildi csatában csak hogy

nem mind elvesztek, Pannonia tiz esztendeig király nélkűl
vala4), csak jövevény szlávok, görögök, németek, morvák
és oláhok5) maradván benne, kik Ethele életében neki köznépi
szolgálattal szolgáltak vala. Támada végre egy fejedelem Lengyel-

jegyzője 8. 10. s. (. fej, ki mit sem tud arról, mit Kézai s későbbi króni
kásaink tévedve irnak, hogy ezen testvérek Attilának Csabától való unokái vol
tak volna. — Mennyire nem volt tisztában Kézai az időszámlálással, csak ez
egy helye is eléggé bizonyitja, mellyben az V-dik század közepén elhalt Attila
unokáit Edet és Edemént, a magyarok bejövetelekor Árpád alatt, a IX-dik szá
zad végén élteknek legkisebb megütközés nélkül regéli..
') Béla király névtelen jegyzője szerint e. h. kinek hitelét
Kézai s utódai ellenében e pontra nézve nincs okunk kétségbe vonni, Ed is
együtt működött E d ö m é n-nel a honfoglalásban.
*) A b a királyunkat, s igy általa az A b a nemzetséget, mellynek emléke
igen számos oklevélben maradt fön, a névtelen jegyző is 32. fej. a kim
Ed és Edömén véréből származtatja.
3) E mondából látszik, hogy őseink, kiknek kormányrendszere a keresz
tyénség és királyság kora előtt vérségi volt, in i Ily sokat tartottak őseik vérének
vegyületlen tisztaságára.
0 Attila (iainak bukása után Árpád bejöveteléig 400-nál több esztendő
helyett Kézai csak 10 esztendőt hitt lefolytnak!
5) S c 1 a u i s tantummodo, Grecis, Teutonicis, Messianis et
U 1 a h i s aduenis remanentibus. — Hogy a M e s s i a n i , (Moesiabeliek) nevezet
/C alatt krónikánk a felső-magyarországi morva szlávokat értette, kitetszik mind
járt következő helyéből, melly szerint Szvatoplug „Bulgaris, M e s s i a n i s-que
 — 41 —

országban, Szvatoplug') Marót fia2), ki Braktát^) meghó

dítván a bolgárok-on és morvák-on uralkodik vala4), ki a
hunok kiveszte után Pannoniában is hasonlóan kezde ural
kodni. Ezt a Szvatoplugot a magyarok az Ung vize mellől5)
különféle ajándékokkal édesgetvén 6) és követeikkel kikémleltet
vén, miután katonaságát erőtlennek tapasztalták, hirtelen meg
támadván a Rákos vizéhez közel7) Bánhida mellett8) egy
városban, mellynek romjai maig is látszanak, egész katonasá
gával elvesztették. S igy Pannonia föntebb említett népein
kezdének uralkodni. Némelyek ugy beszélik, hogy a magyarok
második bejövetelökkor Marótot, nem Szvatoplugot találták
Pannoniában fejedelműl. Ez onnan ered, hogy atyja Marót na-

imperabat," valamint azon helyből is, hol Léi vezérről azt irja, hogy Galgócz
körül lakott „exinde M e s s i a n i s extirpatis." — A pozsonyi krónika M e s-
s i a n i helyett M a r h i a n i-t, azaz m a r a h á n-okat, morvá k-at ir.
') Szvatoplug (szövegünkben Zuatapolug), kiről Béla király
névtelen jegyzője nem emlékezik, a Felső-Magyarországra is kiterjedt nagy-morva
birodalom fejedelme volt épen a magyar honfoglalás korában. Halála a kül
földi források szerint, mellyek róla bőven irnak, 894-ben történt.
'.) Szvatoplug atyja a külföldi teljes hitelű források szerint R a s t i s 1 a v
volt. Kézai s utána krónikáink ezt Marót-tal (Morot) zavarják össze, kiről
a XI. századi névtelen jegyző, mint a Szamos s Maros melléki kozárok fejedel
méről, a honfoglalás történetének előadásában bőven emlékezik.
3) B r a c t a subiugando. — E hely krónikáink szerént Szvatoplug biro
dalmában esett. Nem lehetetlen, bár nem bizonyitható, hogy Prága értendő
alatta.
4) A bolgárok, kik az avarok hatalmának megtöretése után a IX-dik
század elején terjesztettek ki hatalmukat mai hazánkba a Duna s Tisza alvidé-
"kére, S kiknek Szalán nevű főnökéről a mai hazánk elfoglalásáért vivott har-
.ezok"előadása közben a névtelen jegyző élénken emlékezik, a történeti források
bizonysága szerint Szvatoplug morva birodalmának nem voltak alattvalói, hanem
szomszédai.
5) E folyó nevét, mellytöl származtatja alább krónikánk a magyarok
Hungarus nevét, szövegünk Hung-nak irja.
6) Itt Kézai a fejér lóról szóló ismeretes magyar mondára czéloz, mellyet
valamennyi későbbi krónikánk terjedelmesen elbeszél.
") Prope fluuium R a c u s , iuxta Banhida. — Rákos nevű folyó vagy
patak Bánhida táján ma nincs.
") Bánhida, Komárom megyében Tatától délre egy mérföldre eső falu.
 — 42 —

gyobb hirQ vala, de mint elaggott öreg azon várban nyug

szik vala, mellyet Veszprém-nek hívnak') s meghallván a
szerencsétlenséget melly fián esett, fájdalmában rögtön halállal
végezte életét, fia pedig az uralkodásban uj ember vala2).

Vége az első könyvnek a bejövetelről.

Kezdődik a második könyv a visszajővetelről.

') Castrum Besprem. — Béla király névtelen jegyzője

szerint 48. fej. e várat honfoglaló űfeink német őrseregtöl vivták ki; mi any-
nyival inkább elfogadható, mert a Veszprém (Weissbrünn) név e hely német
telepitőire utal, s hogy Szvatoplug hatalma a Dunántúlra is kiterjedt volna, egy
korú forrásokból nem bizonyitható.
*) Látszik Kézai e helyéből, hogy még az ö korában, ha bár homályosan,
élt a magyar hagyományban az Árpád ellen küzdött Marót fejedelem emléke,
mellyet ő, a névtelen jegyző munkáját nem ismerve, tisztába nem birt hozni,
sőt még jobban összezavart, midőn e hagyományokat egyeztetni törekedve Ma-
rótot Szvatoplug atyjává tette.
 Második könyv.
A magyarok története bejovetelöktol 1282-ig.

I. FEJEZET.

A magyarok dolgairól a vezérek korában.

1. §. Bevezetés.

Miután tehát előadtuk a hunok eredetét, szerencsés és

szerencsétlen harczaikat, s hányszor változtatták lakhelyeiket,
most nézzük, mikor tértek vissza ismét Pannoniába. Kik vol
tak a visszatérők kapitányai s mennyi volt fegyvereseik száma
jelen munkába igtatni méltónak tartottam.

2. §. A magyarok bejöveteléről s hét kapitányáról.

Midőn Német- ós Olaszországon a sváb Ottó, Franczia-

országon Lajos király, Lolhár fia, uralkodott, Görögországot
pedig Antonius Durus, Theodorus fia, kormányozta, Jézus
Krisztus születésének nyolczszázhetvenkettedik esztendejében
jővén be ismét a hunok vagy magyarok Pannoniába '), átkelének
') Kézai e helye világosan bizonyltja, mennyire nem volt ő tisztában a
magyarok bejövetele idejének meghatározásával, melly hiteles források egybeve
tése után 869-ben történt Kr. u., midőn Németországon Arnulf, Görögországon
Bölcs Leó uralkodott. — A Kézaihoz korra legközelebb álló pozsonyi krónika
 — 44 —

a besenyők^, & fejér kunok országain_és Kió városán'), s

aztán az Ung nevezetű folyónál szállának meg, hol várat
építének2), melly folyótól nevezték őket a nyúgoti nemzetek
hungar-oknak3). S miután ezen kivűl még más hat várat is
alapítottak4), egy ideig azon vidéken maradának. Végre mi
után Szvatoplugot, mint föntebb elbeszéltük, megölték, hét
seregre oszlának, ugy hogy mind egyik seregnek a százado
sokon és tizedeseken kivűl egy egy kapitánya legyen , kinek
mint vezérnek egy szivvel lélekkel szót fogadjanak és engedel
meskedjenek5). Vala pedig mindegyik seregben harminczezer
fegyveres vitéz a tizedeseken és századosokon kivűl.

sokkal helyesebben teszi ezt 888-ra, ezt követi a budai krónika is, melly azon
ban Kézai után az ekkori európai uralkodók neveit hibásan közli. Legnagyobbat
botlott az időszámitásban Túróczi, ki a magyarok bejövetelét 744-re helyezi.
') Ciuitas Kyo. — A névtelen jegyző, kinek munkáját Kézai épen
nem ismerte, hasonlóan Kiov felé vezeti be a magyarokat 8. fej. — Mind kettő-
jök előadását igazolja az orosz történetirás atyja a Xl-dik század végén s a
XII- dik elején élt Nestor, ki hasonlóan emlékezik arról, hogy a magyarok Kiov
alatt vonultak mai hazánkba. Lásd: Nestors Russische Aunalen von
Schlözer III. köt. 107. I.
*) A névtelen jegyző 13. fej. szerint Ung vára a magyarok bejövete
lekor már fönállott, ellenben Munkácsot, melly helyet legelsőben foglaltak el, ők
nevezték igy. Nem szól ugyan ő e várnak a magyarok által történt épitéséről,
de a helyi hagyomány azt egyenesen a bejövő magyaroknak tulajdonitja.
3) E névszármaztatás, valamint a névtelen jegyzőé, ki 2. fej. a
Hungari nevet Hunguari-ra erőszakolva Hung várá-tól eredteti, nem egyéb
alaptalan szójátéknál.
') Kézai ez elbeszélése a magyarok által épitett hat, a fentebb emli
tettel együtt hét, várról kétségtelenül az Erdélyben a szászok által aXII-dik szá
zadban épitett hét vár (Siebenbürgen, Septem Castra) emlékezetének helytelen
ide alkalmazásából származik. Későbbi krónikáink e hét várat a honfoglaló ma
gyarokkal csak ugyan Erdélyben épittetik, s tévedve állitják, hogy Erdély Sie
benbürgen, Septem Castra nevét, mellynek a szászok beköltözése előtt
nyoma nincs s nem is lehet, a magyarok által Árpád korában épitett hét
vár-tói kapta volna.
s) Hogy a magyarok, mielőtt hazánkba értek, hét nemzetségre voltak
oszolva, hét önálló hadnagy alatt, kik már Etelközben ruházták át Árpádra a fő
vezéri hatalmat, s hogy e szerint Kézai, ki a hét kapitányság felállitását mai
hazánkban Szvatoplug halála (894) után történtnek irja, tévedésben volt, biz
vást feleslegesnek tarthatom fejtegetni.
 45

3. §. A magyarok átkeléséről a Dunán.

Megindulván tehát emelt zászlók alatt feleségeikkel, gyer

mekeikkel és barmaikkal, a Dunán Pest-nél') és a szobi
réven2) átkelének, hol egy várat a Duna körűl, mellyben
gyűltek volt össze Szvatoplug katonái, kik futással menekűltek,
midőn urok elveszett vala, megvívának, mellyben egyebek
közt Marót bizonyos igen agg atyjafiát megölvén, mai napig
is mesélve azt állítják, hogy az maga Marót volt3).

4. §. Első kapitány Árpád.

r r
Azon kapitányok közt tehát Árpád, Almos fia, ki
Előd fia, ki ügyek fia volt'), a Turul nemzetségből5) va
gyonban gazdagabb s hadban hatalmasabb vala. Azért is 'ezen

') Pest-et mint már Taksony vezér korában fönállt várat emliti a név
telen jegyző 57. fej. — Szláv neve arra mutat, hogy épitői, mint Nógrád,
Esztergom s több szláv nevű várainknak, az e vidéken a magyarok bejötte előtt
lakott szlávok voltak.
') In portu Zub. — Szob falu Hont vármegyében az Ipolynak a Dunába
szakadásánál.
*) Ezen mondát, Marót-nak a Duna mellett Szob vidékén fekvő bizonyos
várban történt megöletéséről, a magyar nép bizonyosan az Esztergom várme
gyében Szobbal átellenben eső Maróth falu nevéből költötte.
') Kézai s utána valamennyi krónikánk Álmos atyjának Előd-öt mondja,
kinek a többieknél helyesen Eleud-nek irt nevét egyedül Kézai hihetőleg rom
lott szövege adja Elad-nak, valamint a helyes Ugek (Ügyek) nevet Uger-nek.
— Előd-öt a névtelen jegyző a hét nemzetségfönök közt mindjárt Álmos után
emliti, a csak nem egykorú Konstantin császár pedig őt Lebedias (Leved,
Eleved, Eleűd, Előd) vajda néven mint a magyarok közt Árpád vezérré válasz-
tatása előtt legtekintélyesebb férfiút emlegeti; miért is legkevesbbé sem kétel
kedhetünk Kézai és utódai ellenében a névtelen jegyzőnek adni hitelt, ki Al
mos atyjának Ögyek-et irja
5) E nemzetségről, de genere Turul, emlékező két oklevelet 1305. és
1313-ról emut Horváth István, Magyarország gyökeres régi nemzet
ségeiről 63. 1.
 — 46 —
r
Arpád tört ád hadával elsőbon a ruthénok havasain') s ő
ütötte föl legelsőben táborát az Ung vize mellett; minthogy
az ő vérsége a többi scythiai törzsek fölött azon kiváló méltó
sággal van fölruházva, hogy a seregnek menet közben előtte,
visszavonuláskor mögötte jár2).

5. §. Arpád szállásáról túl a Dunán.

És midőn a Dunán átkelve Pannoniába béjöttek, maga

Árpád azon helyt üté föl sátrait, hol most Fejervár városa3)
van telepítve. S az a hely vala Árpád vezér első szállása4).

6. §. Második kapitány Szabolcs.

A másik sereg kapitányát Szabolcs-nak hívják vala5),

ki azon a helyen ütött tábort, hol most Csák vára fekszik

') Azaz a hazánkat a ruthénok földjétől elválasztó Kárpátokon.

.) Kézai e szavai azt bizonyitják, hogy azon régi szokás, melly szerint
az Árpád vérének kellett a hadban elől járni, még az ö korában az Árpád házi
királyok idejében is fönvolt. — E szokás későbbi törvényeink alapja, mellyek
szerint a nemzeti haderőt, a fölkelést, addig az ellenségre nem lehetett vinni,
mig a királyi hadak az ellen ki nem állottak.
3) Endlicher kiadásában Alben ciuitas áll Albensls helyett.
4) Hogy Árpád és családja birtokai az ország szivében a Duna mellett
Buda és Fejérvár környékén feküdtek, bizonyitják az e vidéken fönmaradt hely
nevek, mellyek Árpád fiai s unokái, mint egykori birtokosaik, neveit viselik és
örökitik. Hlyenek az Ó-Buda fölötti elavult Árpád völgye (vallis Arpad) né
ven kivül Solt vár és megye a Duna mellett, Jutas falu Veszprém, Tevel
falvak Tolna és Veszprém, Yál Fejér, Taksony és Tas Pest vármegyében a
Duna mellett, mellyek neveiben Árpád fiainak és unokáinak az egykorú Kon
stántin császár által 40. fej. föntartott neveire ismerünk.
5) Szövegünk Zobole leirása kétségtelenül a másolók tévedése. —
Zob.olsu név alatt emlegeti őt, mint az Álmos után mindjárt második helyen
emlitett nemzetségfőnök Előd fiát, Szabolcs vár épitőjét, Béla kir. névt.
jegyzője 6. 21. s több fej.
 — 47 —

romokban'). Ezen Szabolcstól veszi eredetét a Csák nem-

zetséjrj).___
7. §. Harmadik Gyula.
A harmadik sereg kapitánya Gyula3) vala. Ez, miután
a többiekkel Pannoniába béjött, utóbb az erdőelvi (erdélyi)
részeken lakozott4).

8. §. Negyedik Örs.
A negyedik kapitányát Örs-nek hívták5). Ez, mint mond
ják, a Sajó vize mellékén ütötte föl sátrait6).

9. §. Ötödik Könd.
Az ötödik sereg kapitányát Könd-nek hívták7). Ez a
/ Nyír körüT) lakott; fiait Kücsid-nek és Kopján-nakhivták**).
') Csákvára (Chakwara), a mai Csákvár Fejér vármegyében, mellyet
a névtelen jegyző 50. fej. szerint Szabolcs unokája Csák (Saac) épittetett.
— A budai krónika s Túróczi szerint e vár lerombolása a Xl-dik században,
András, Béla és Levente idejében, a magyarok köz végzéséből történt.
*) A névtelen jegyző szerint is 6. 20. fej. a Csák nemzetség Sza
bolcstól Előd fiától származott.
*) Gyula, szövegünkben Jula, a nevt jegyzőnél 6. és 20. fej.
GyylaésGeula, a hét vezér egyikének az Erdélyt meghóditott Töhötömnek
unokája volt. — Hogy Kézai és utódai őt hibásan sorolják az Árpád idejebeli
hét vezér közzé, kitetszik onnan is, hogy hiteles források szerint szent István
anyja ezen Gyula leánya Sarolt volt, miből könnyen kiszámitható, hogy Gyula
889-ben a honfoglaló vezérek közt nem szerepelhetett.
') In partibus Erdewelu. — Erdöelíi, Erdőelv, Erdőelve, a mai
Erdély név eredeti alakja, melly valamint Havaselve Transalpinát, havason-
túli földet, Transyl vaniát, erdőntúli földet jelent.
s) Örs-öt, szövegünkben Capitaneus Urs-ot, a névtelen jegyző
8. 10. fej. csakugyan Árpád korában, de nem a magyar hét vezér közt, hanem
mint a magyarokhoz csatlakozott kún vezérek egyike Acsád fiát, Ursuur (Örs
úr) néven emlegeti.
6) A névtelen jegyző 32. fej. szerint is Örs-úr csakugyan a Sajó
vidékén, Kézai szerint circa fluinen Soio, Borsod vármegyében Kács falu táján
épitett egy várat, mellyet még a jegyző korában, a Xl-dik században Örs- úr
várá-nak neveztek.
'} Könd, szövegünkben Kund, a névtelen jegyzőnél Cundu, ez utóbbi
szerint is 6. fej. a hét magyar vezér egyike volt.
 — 48 —

10. §. Hatodik Lél.

A hatodik sereg vezére Lél') volt. Ez elejétől fogva
Galgócz2) körűl lakván, miután onnan a morvákat és cse
heket kiirtotta, utóbb mint mondják többnyire Nyitra táján8)
lakozott. Tőle ered a Szoárd törzs és rokonság4).

11. §. Hetedik Bulcs.

A hetedik sereg vezérét pedig Vérbulcs-nak nevezték5).
Ez Zalá-ban a Balaton tava körűl6) szállott meg. Azért

*) Circa Nyr, azaz a Szabolcs és Szatmár vármegyei Nyir vagy Nyir

ség nevű vidéken.
**) Cuius lilii Cusid et Cupian. — Cusid, kinek nevét leghihetöbben
Kü esi d-nek vélem magyarázhatni, későbbi krónikáinkban, mint Árpádnak Szva-
toplughoz a fehér lóval küldött követe szerepel. — A Cupian (Kopján") nevet
a pozsonyi krónika és Thúróczy Cupan, a budai krónika Cupa változékkal
irja. — A névtelen jegyző 46. fej. Kqnd egy fiáról emlékezik s ezt Cur-
zan-nak nevezi.
') Léi, szövegünkben Lel, a névtelen jegyzőnél Lelu, Thúróczynál
Leel (= Léi), miből ujabbkori iróink a Lehet nevet csinálták, a névtelen
jegyzőnél Arpád korában ugyan, de nem mint a hét vezér egyike szerepel. — A
kétségtelen hitelű egykorú nyúgoti évkönyvek, sőt hazai krónikáink szerint is,
mint Kézaiban is látni fogjuk, Léit társával Bulcscsal együtt a németek az augs-
burgi csata után 955-ben akasztották föl. Ez adat után bajos elhinnünk, hogy
Léi és Bulcs a bejövő magyarok hadnagyai közt az augsburgi csata előtt mint
egy 65 évvel működhettek volna, ha csak két hasonló nevű Léi és Bulcs léteztét
nem engedjük meg e két különböző időben.
*) Circa Golgocha. — Galgócz-ot mint a magyarok bejövetelekor már
fönállott várat Golgoucy néven emiiti a névtelen jegyző 37. fej. — Bi
zonyosan krónikáink nyomán keletkezett azon helyi hagyomány, nielly Galgócz
város piaczán egy ódon tornyot Lehel tornyá-nak.állit.
3) In partibus Nitrie. — Hogy Nyitra vára, mint Szvaloplug birodal
mának egyik legnevezetesebb erőssége s püspöki székhelye, Árpád bejövetele
előtt állott, külföldi forrásokból is bizonyos.
') E nemzetségről, de genere Zuard, a XIH-dik századból okleveles
adataink vannak.
5) Werbulchu dux est dictus. — Bulcsot, Bogát fiát, a névtelen
jegyző 39. fej. vir sangviuis melléknévvel emliti, mi kétségtelenül a magyar
Yér-Bulcs nevezetre vonatkozik.
') In Zala, circa lacum Bolotum. —A Balaton neve a szláv blato,
mocsár, szótól származik.
 — 49 —

nevezték pedig Vérbulcs-nak, mert minthogy nagy atyját a

krimhildi csatában a németek megölték, s ő ezt mint bizo
nyost tudta, bosszút akarván rajtok állani, sok németet nyár
son süttetett'), és. a mint mondják olly kegyetlenséggel dü
höngött ellenök, hogy némelyiknek vérét is úgy itta mint
a bort*).

12. §. A magyarok morva- és csehországi s karin-

thiai hadjáratairól.

Ezen kapitányok, mint föntebb mondottuk, magoknak

lakhelyet és szállást választának, szintugy a többi nemzet
ségek is, ott választva, hol nekiek tetszett3). Miután pedig
megtelepedtek , Pannonia elfoglalása után Morva- és Csehor
szágot minden javaitól megfoszták, vezéröket Vratiszláv-ot
ütközetben megölvén'). Ez után Karinthiát támadván meg s
Laibach5) várán tul Merania6) Gottfrid nevezetű herczege

') Hogy Bulcs-ot krónikáink szerint azért nevezték volna Vér-Bulcs-

nak, mert a németeket nyárson (super vem) süttette volna, olly gyermekes
szójáték, melly czáfolatra sem érdemes.
*) Ez is szerencsétlenül nyelvészkedő krónikásaink szójátéka. Miért ne
vezték őseink Bulcs-ot, kit a vele egykorú Konstántin császár 40. fej.
BovXt?oJ< néven emleget, Yér-Bulcs-nak, annak kulcsát az em1itett császár
azon tudósitásában találhatjuk fel, melly szerint az előtte személyesen is isme
retes Iiuli's, Kál Ha, az ország harmadik méltóságát, a birói harkász tisztet vi
selte, és igy vér biró volt.
' ) Nézetem szerint Kézai s többi krónikáink sokkal helyesebben fogják
föl e pontban az Árpád idejebeli birtokviszonyok keletkeztet, mint a névtelen
jegyző, ki kora jogviszonyait Árpád korára visszavive, azzal mint valami király-
lyal az ország előkelői részére földeket adományoztat.
') Wratiszlaw (Wratislaus), cseh fejedelem 912 —026. uralkodott. Ha
lálát egyedül Kézai tulajdonitja a magyaroknak. Későbbi krónikáink szerint a
magyarok, országának feldulása után, vele szövetséget kötöttek s úgy tértek
vissza hazájokba.
5) Szövegünkben Castrum Leopach.
") Merania, Tyrolban Meran városának vidéke, az Etsch folyó mellett,
mellynek urai a régi századokban tekintélyes hatalomra emelkedtek.
4
 — 50 —

és Eberhard herczeg az aquilejai patriárkával szembe szállván

velök, egymással keményen vivának, és jóllehet a magyarok
közzűl az említett ütközetben sokan elestek, mind a két her-
czeget megölik, a patriárka futással menekülvén'). Azután
Karinthiát, Styriát és Karnioliát kifosztván, roppant zsák
mánynyal térnek Pannoniába. Konrád császár osztán, a mint
népe roncsoltatását meghallotta, a svábföldi Agosta varosaba
vonula*), hogy onnan Magyarországra jojön a magyarokat
megtámadni. £ közben azonban Rómában belháború támad és
a császár visszatér Rómába.

13. §. A bolgárországi és lombárdiai magyar had

járatokról.

Akkor a magyarok kimenvén Bolgárországba ütnek, melly-

ln'í] számtalan marhát és foglyot hurczolnak ki, diadallal térvén
végre meg Pannoniába3). Ismét máskor Friaulon át Lombar
diába ütnek, hol Luitvárdot, Vercelli város püspökét4), Ká
roly császár leghívebb tanácsosát megölvén, egyházából roppant
kincset rablának, s csak nem egész Lombardiát földulván, rop
pant zsákmány nyal térnek meg Pannoniába5).

') E hadjáratot, külföldi krónikák nyomán, mellyek a magyaroknak ekkor

csak veszteségét emlitik, a 901-dik évre határozhatjuk.
*) Ciuitas Augusta, a mai Augsburg, régi magyarositott néven
Agosta.
3) A magyaroknak a honfoglalás idejében (893-ban) Bolgárországba tör
tént berohanásáról a névtelen jegyző 42. fej., s némelly nyugoti évkönyvek
is emlékeznek.
') Luitardus VVeroellane ecclesie episcopus. — Vercelli városa
Milano és Turin közt a mai piemonti királyságban esik.
5) E lombárdiai hadjáratról szóló rövid tudósitást, melly hiteles források
bizonysága szerint 899-ben történt, valamint Kézai ugy a névtelen jegyző
is 53. fej. Kegino krónikájából irta ki.
 — 51 —

14. §. A magyarok nyúgot-európai hadjáratáról.

Ezek után Szászországot, Thüringent, a sváb földet, a

Rajnán M a i n z-nál *) átkelve, keleti Francziaországot és Bur
gundiát földulván, több egyházakat is lerombolának, és midőn
visszajövet a Rajnán C o n s t a n z-nál átkeltek, s igen nagy tisz
tességgel Bavariába értenek, A b a c h vára körűl *) a német
sereg véletlenül rajtok üte, kik ellen emberűl csatát állván, a
németeket nyilaikkal legyőzik ; holott is a császár marsalja azaz
seregének vezére Schwarzenberg Hertind3) és vele mi
nél több más nemes fogságba esik. És jóllehet váltságokért
megbecsülhetetlen pénzt adtanak, a magyarok őket Regens-
burg előtt4) czélba állítva, a kőfalon álló polgárok bámulatára
nyilaikkal nagykegyetlenül átlövöldözik, és igy osztán diadallal
és nagy sok zsákmánynyal térnek hazájokba5).

15. §. Az ágostai veszedelemről.

Kevés idő multával osztán a magyarok községe Lélt

és Bulcs-ot Németországba küldi, kik is midőn Agostá-hoz
érkezének, a Lech folyón túl6) a réten ütének tábort, a
') Mainz, szövegünkben Maguncia, a Rajna partján.
*) Castrum Abah. — Abach ma egy kisváros Bajorországban, Regens-
burgtól nem messze a Duna partján.
') Hertindus de Suarchumburc Imperatoris Mariscalcus. — Hogy e
név Sch warzenberg-nek felel meg, bizonyos. — Ezen Schwarzenberg meg-
öletéseről szóló adatot, melly tudtomra a nyugoti évkönyvekben nem található,
egyedül Kézainál találjuk.
') Ante Ratisbonam. — Regensburg a Duna partján Bajorországban
már a X-dik században erősitett város volt.
') Ez eseményt a pozsonyi csata után következett bajorországi berohanás
idejére, 907-re tehetjük; melly idö előtt a magyarok a Rajnáig még nem
száguldoztak.
') Ultra fluuium Lyh. — A Lech vize Augsburg alatt foly, partján e
város közelében terűi a magyarok 955-diki nagy vereségéről emlékezetes
Lech feld.
4'
 — 52 —

várost éjjel s nappal viadalokkal háborgatva. S miután azt

gyors rohamokkal bevenni nem birták, Ulrik püspök és a
polgárok a külvárosból megátalkodva nem akarván visszavo
nulni, a császárhoz követeket küldenek s buzdítják, hogy siessen
a város alá, mivel az őket megszálló magyarok sokan vannak
ugyan, de nem vigyáznak magokra, ügy hogy nagyon könnyü
lesz őket leküzdeni. Megindulván tehát a császár ulmi ud
varából') s gyorsan és titkon megérkezvén, miután a magya
rok állását és seregét kikémlelte, napkelte után három órával,
mikor eső esett, rájok rohana és a városhoz közelebb eső
egyik seregöket hirtelen legyőzé. Mit látván Lél és Bulcs
futásban keresve menekülést hajóba veszik magokat s a Dunán
aláereszkednek, hogy Magyarországba meneküljenek. Kiket is
Regensburgon átkeltökben fogságba vetvén a császárhoz kül
denek, s a császár őket akasztófára itélvén Regensburgban
bitófán végeztette ki2). Némelyek ugyan mesésen azt állítják,
hogy másként végezték őket ki, hogy a mint a császár elé
voltak állítva, egyikök kürijével a császárt agyon ütötte volna3):
de bizony e mese a hihetőséggel ellenkezik, s a ki illyest
hisz, elméje gyenge voltát árulja el; mert a bünös személyekel
kötött kézzel viszik a fejedelmek színe elé. Igaz azonban, s
a krónikás könyvekben is megvagyon, hogy vakmerőn szitko
zódva sérelmesen szólottak a császárnak, mondván, hogy ha
őket megöletendi, nemzetéből többé egy fogoly sem élhet,
hanem vagy örök rabságra vetik, vagy minden itélet nélkűl

') De I: I in e a s i curia. — U l m, régi nevezetes város a Felső-Duna

mellett, a mai Bajorország nyugoti határán.
*) Léi és Bulcs Regensburgban kötél által történt kivégeztetését a kül
földi egykorú évkönyvek is bizonyitják, mellyek egyike a szent galleni évkönyv
B u I c s-ot P u I s z i rex néven emliti.
3) Ezen igen érdekes magyar regét Lehel kürtjéről, melylyel Lé1 Konrád
császárt, ki már 918-ban meghalt, a monda szerint agyonütötte, mint látszik
Kézai ismerie, de hátván hogy a birálatot nem állhatja ki, önkényt mellőzte, sót
czáfolta. Későbbi krónikáink szerkesztői e mesét gyermeteg jóhiszemmel s
egész komolysággal beszélik el.
 — 53 —

megölik. Mi meg is történt. Mert a mint a magyarok meg

hallották, hogy a császár őket igy ölette meg, valamennyi
német foglyot, még az asszonyokat és csecsemőket is, husz
ezerig valót leöldököltek.

16. §. A magyarok másik csapatának diadaláról.

A másik sereg pedig, melly Agostától távolabb vala, a

mint megértette, hogy a császár bajtársaikra ütött, egy erdőbe
gyülekezék, és a mint megtudta, hogy a császár serege el
széledt, népe nagyobbik csapatát, melly a Rajna felé tart vala,
űzőbe vevé, s a mini e sereget a mezőn nyargalva beérték,
az mint a méh egyszerre egybe tódula, mellyet is nyilaikkal
lövöldözve se megszállani se visszavonulni nem hagyának, kik
is végre magokat mintegy elhalva a magyarok kezébe adták.
Kiket is a mint elfogtak, mindnyájoknak fejöket vették, bajtár
saik torául'). Valának pedig katonák és pajzshordók, kiknek
fejét vették, mintegy nyolczezeren.

17. §. A magyar had diadalmas visszatértéről.

Innen osztán megindulván a Duna vizén Ulmnál átkelének

és a fuldai monostor-hoz érének2), abból nagy kincset
rablának, és azután az egész sváb földet földulván, a Rajnán

') Pro e x e q u i i s sociorum. — Önkényt használtam itt a tor szót,

mellynek ma már egyszerűen halotti lakoma jelentése van ugyan, de a mellynek
a meg tor1 a ni, megtorlás bosszúállást jelentő szavaink értelméből eredeti
jelentését könnyen kivehetjük, hogy t. i. a tor épen azon pogány vallásos szer
tartás volt, melly szerint őseink harczban elesett bajtársaik halálát ellenségeik
leölésével szokták mintegy kiengesztelni, megtorolni.
*) A fuldai monostort, krónikánkban Vultense coenobium,
melly a régi frank földön, a mai Hessen-Casselben esik, s melly a IX-dik szá
zadban a benedekrendiek egyik legvirágzóbb apátsága volt, a magyarok külföldi
források szerint 915-ben és 937-ben két izben dúlták föl.
 — 54 —

Worms-nál átkelének') s ott két herczegre t. i. a lothrin-

genire és a svábföldire akadának, kik igen nagy sereggel
jöttek ellenök; kiket legyőzvén és megszalasztván, azután Fran-
cziaországba menének, hol a keresztyéneken és szerzeteseken
erős üldözést követtek el. Onnan osztán megindulván s a
Rodanus (Rhone) folyóig menvén, két várost, tudniillik Se-
gusát és Taurinát2) kirablának, az olaszországi havasokon
át véve útjokat, és midőn Lombardia síkját meglátták, sebes
nyargalva sok zsákmányt rablának s igy térnek végre vissza
hazájokba s).

18 §. A németek szövetkezéséről a magyarok ellen.

Miután pedig Lél és Bulcs mint föntebb el van mondva,

elveszett, a had elhallgatott s nem ment többé Németországba :
mert Franczia- és Németország egy szívvel lélekkel megegye
zett, hogy egymással egyesűlve a rájok menő magyaroknak
mind halálokig ellen álljanak. Azért is a magyarok Aleman-
niá-ba4) menni István király idejéig mindig haboztak volt, ne
hogy nyúgöt népe egyesűlten támadjon rajok.

1 ) W ii i ni s (Wormacia) mellett a magyarok 954-ben törtek át a Rajnán,

Ottó német király veje, a pártütő Konrád lothringeni berezeg vezetése mellett.
' ) Segusa a mai Susa, Taarina a mai T u r i n város Piemontban.
.') Turin és Sasa bevétele, s innen a magyar hadaknak Burgundba átron-
tása, az egykorú külföldi évkönyvek szerint 924-ben történt. Valamint a név
telen jegyző, úgy Kézai is, kik e hadjáratot az augsburgi vereség utánra teszik,
mennyire nem voltak tájékozva a vezérek korabeli magyar hadjáratok időrend
jére nézve, s milly zavartan hányták össze s vissza azon néhány adatot, mellyet
egykét középkori évkönyvből s legfőkép Reginóból és folytatójából meritettek,
csak fentebbi néhány jegyzetünkből is eléggé kitűnik.
0 Alemannia eredetileg az a 1 e m a n n vagy sváb törzs hazája a
mai délnyugoti Németországban; itt azonban az egész Németországra értendő.
 — 55 —

19. §. A konstantinápolyi hadjáratról s Botond

bajvívásáról.

Miután pedig Olaszország néhány tartományát kirablották,

öt esztendeig meg sem mozdultak, végre Bolgárországba menvén
Idropolisz-ig') jutának, s midőn látták, hogy nem jön
sereg ellenök, Konstantin ápoly-ig menvén, annak fala mellé
szállának2). Akkor egy óriás nagy görögöt küldenek ki, ki
azt kivánja vala, hogy két magyar birkozzék vele, ekként ki
áltozva, hogy ha mind a két magyart földhöz nem veri, akkor
Görögország a magyaroknak adót fizetve hódoljon. S mint
hogy azon görög a sereget igen bosszantotta, egy Botond
nevezetű magyar áll ki vele birkozni; s a mint a küzdő tér
elkészült, bárdját, mellyet hordani szokott vala, ragadva, a vá
ros réz kapujához rohana, s abba bárdjával egy csapásra,
mint mondják, ollyan rést vága, hogy a görögök azon kaput
mint csudát»nem akarták kiigazitani. S a mint ezt megtette,
a viadal terére fegyvertelenül kiáll, s a magyarok lóháton, a
görögök a kőfal bástyáira mint nézők egybegyülekeznek. A
mint osztán a görög a városból kijött, hogy a viadal terére
menjen, látja hogy Botond egymaga áll küzdeni készen s ki-
álta neki: miért nem veszen maga mellé másik magyart se
gítségűl? Akkor Botond rá rohanván mint mondják úgy meg
ragadta, hogy alig telt a birkozásban egy kis óra, a görög
ügy földre terűlt, hogy semmi módon nem birt többé fölkelni.
Minek láttára a görög császár s a görögök többi nagyai, a

'1 Vsque Ydropolim. — A görög Hydropolis név tulajdonkép

vizi várost jelentene; de illy nevű városról a keleti birodalomban nincs
emlékezet. — Gyanitható, hogy e név alatt a mai Drinápoly (Adrianopolis)
neve lappang.
*) Byzanti történetirók tanúbizonysága szerint a magyarok a X-dik szá
zadban két izben is nyomultak Konstantinápolyig u. m. Kr. u. 934. és 958-ban,
sőt az egykorú Liutprandus szerint Legatio 45. fej. 966. táján 300 ma
gyar Tbessalonikáig s csak hamar ez után 200 magyar Konstantinápolyig szá
guldozván, vidékéről sok foglyot hajtott el magával.
 — 56 —

császárné is úrasszonyaival a falról eltávozva palotáikba vonu-

r

Iának, nagy szegyennek tartva, a mi történt vala. Es jollehet

az igy földhöz vágott görög törött karral életben maradt,
csakugyan ezen viadal lön oka halálának. A magyarok tehát a
viadal dicsőségét megnyervén, követeket küldenek a görögök
höz az adót követelni, kiknek, mint mondják, a császár mo
solyogva egy szót sem válaszolt. Akkor a magyarok vezé-
rökkel Takson-nal tanácsot tartván, azon helyről megindulván,
egész Görög- és Bolgárországot fosztogatva, azokból aranyat,
gyöngyöket, drága köveket, számtalan foglyot és töméntelen
barmot rablanak s úgy térnek meg osztán vígan Pannoniába').
Ez volt ugyanis az utolsó rablás, mellyet a pogány valláson
lévő magyarok elkövettek. A magyarok községe tehát kapi
tányaival vagy vezéreivel, kiket időnként szokott vala tenni2),
Gyeics vezér idejéig egyszer s másszor illy zsákmánylásokat
és veszedelmeket ejtett e világon.

H. FEJEZET.

Magyarország története szent István királytól Aba

haláláig.

1. §. Szent István királyról.

Úr születésének kilenczszázhatvanhetedik esztendejében

nemzette Gyeics vezér, isteni szózat által előre megintve,
') Kézai s többi krónikáink e kalandos hadjáratot Takson korába, az
augsburgi csata után helyezik ; de előadásukból ez esemény idejét pontosan
meghatároznunk nem lehet. — A Botond kalandjáról szóló mondát Béla ki
rály névtelen jegyzője 42. fej. mint „a parasztok hiú meséjét" a
magyarok Árpád idejében folytatott hadjárataival összeköttetésben emliti, a nél
kül hogy azt munkájába átvenni érdemesnek tartotta volna.
*) Itt ismétli krónikánk fentebbi állitását, hogy a magyarok vezéreiket.
a X-dik században, mikor szabályozott öröködési következésről nézetem szerint
is csakugyan nem lehet szó, közgyűléseikben szabadon választották.
 — 57 —

Szent István királyt'). Mihály, Gyeics testvére, pedig

nemzette Vazult és Szár Lászlót2). István király pedig
nemzett több fiút, de egyet, isten és emberek előtt mindnyá
jánál kedvesebbet nemzett, Imre nevezetűt9). Szent István
királyt tehát megkoronázzák4) s ő, miután Koppány vezért
megölte5) s anyai nagybátyját Gyulát6) feleségével és két
fiával7) Erdélyből Magyarországba hozta s Erdélyt Magyaror-

') A budai krónika és Túróczi szent István születését 969-re teszi; ez

évet fogadja el szent István születése idejéül Szalay, Magyarország
tört. I. köt. 2-dik kiad. 47. 48. I. — A szent István születése előtt atyjának
és anyjának éjjel álmukban megjelent csudás látványokról bőven beszél H a r t-
vicus, Vita s. Stephani. 3. és 4. fej, ki azonban szent István születése
évét nem határozza meg.
2) Mihal . . . genuit Wazul et Zar Ladislaum. — Wazul a
B a s i I i u s név magyarositása, Szár László pedig Kopasz Lászlót
jelent, mit kétségtelenné tesz az, hogy későbbi krónikáink e nevet latin forditás
ban Calvus L a d i s I uu s-nak irják. — A régi szár melleknév kopasz
értelmét fentartotta a székely földön Gyergyóban fekvő Szárhegy (kopasz
hegy) helynév, valamint a Bécshez nem messze eső Kahlenberg régi ma
gyar Szárhegy neve is.
3) Imre (Emericus) berezeg a kereszségben anyai nagy atyja
Henrik (Hemericus, Henricus) nevét kapta. — Hartvicus e. h. 18. fej.
Imrét csakugyan Henri cu s-nak nevezi, s egyszersmind szent István több ko
rán elhalt fiairól emlékezik, kiket azonban nem nevez meg.
') Sz. István királylyá koronáztatása Esztergomban az 1000-dik év au-
gustus 15-dikén történt.
s} Duce C u p p a n interfecto. — A pozsonyi krónika öt épen igy C u p p a n-
nak, Túróczi és a budai krónika C n p a n-nak s mindnyájan Kopasz Zirind
fiának (fílius Calvi Zirind) irják. — E név emlékét tartják fen, épen a Koppány
vezér által birt somogysági vidéken, a somogyi Török-K o p p á n y , a zalai
Zala-K oppány és a veszprémi Koppány helységek. — Mind ebből kitűnik,
hogy a Kupa név, melylyel némelly ujabb iróink e főnököt nevezik, helytelen.
— Koppány lázadása s Veszprém alatt a német Wenczelin által megöletése még
szent István megkoronáztatása előtt történt.
6} Szövegünk e nevet J u 1 a-nak adja. — A névtelen jegyző
27. fej. őt minor Geul a-nak nevezi, hogy Töhötöm unokájától Gyulá-tól,
kinek leánya Sarolt Gyeics vezér első felesége s szent István anyja volt,
megkülönböztesse. E kissebb Gyula szerinte Töhötöm másik unokájának, Gyula
testvérének, Zsombornak fia voll.
') E két fiút Bua és Bucna néven emliti a névtelen jegyző e. h, —
A budai krónika és Túróczi szerint e két testvér, kiket ők Bua és Buhna né
ven neveznek, később 1046-ban fő részes volt a Péter elleni fölkelésben s
 — 58 —

szaghoz csatolta'), ezután Keán-nal a bolgárok és szlávok

fejedelmével hadakozott2), kit legyőzvén kincseiből a boldog
ságos szűz székes-fejérvári egyházát, mellyet ő alapított, nem
mtílasztá el gazdagítni 3). Minekutána pedig az Úr szent Ist
ván királyon irgalmasságát megsokasította s uralkodása alá ve-
tette sok nemzet népeit, elhatározta, hogy az ország koronáját
letéve e világ pompáiról lemond, és a világi gondoktól szaba
dulva egyedűl isten szolgálatjára szenteli magát, s föltette ma
gában, hogy az ország koronáját fiának Imre herczegnek fogja
adni. Szent István király ugyanis tudományos, természetes
észszel is istentől megáldott férfiú vala, valamint Imre is. Mi
dőn azért a szentséges atya a kormány vezetésének gondját
szentséges fiára szándékozik vala bízni, a herczeg hirtelen ha
lállal meghala4). Siratá tehát atyja vigasztalhatatlanúl egész
Magyarországgal és a szertelen fájdalom és szomorúság miatt
betegségbe esék, mert lábfájás is kinozza vala5), különösen a

András és Béla behivásában, miért őket Péter király elfogatván társukkal Visk-
kel együtt fölakasztatta.
') Ez esemény idejét a hildesheimi évkönyv, melly Gyulát Julus
néven s két fiát is emliti, 1003-ra, a pozsonyi s budai krónika és Túróczi
1002-re teszi.
*j A pozsonyi krónika őt Kaan-nak, a budai, Kézaival egyezöleg, vala
mint Túróczi is Keán-nak irja. — A névtelen jegyző 11. 12. fej. Keanus
magnus dux Bulgarie, és magnus Keanus név alatt az Árpád idejében élt
Szalán bolgár főnök egyik ősapját emlegeti. — Mind ebből gyanitható, hogy a
Kean, Kaan név tulajdonkép nem személynév, hanem a hún vagy kun eredetű
bolgárok, valamint az avarok közt is divatozott khán, kán, méltóság neve.
3) A szent István által a boldogságos szűz tiszteletére épittetett székes
fejérvári egyházról, ez egyháznak szent István és utódai által tett gazdag aján
dékokról, valamint viszontagságairól, régibb hiteles iróink nyomán jelesen érte
kezett Szvorényi József. Lásd: Uj Magyar Muzeum 185*/, I. köt.
416-427. 1.
0 Imre herczeg halálát Hartvicus Vita S. Steph. 18. fej. és a rövid
Chronicon Posoniense Endlicher-nél Rerum Hung. Monumenta Ar-
padiana 55. 1. az 1031-dik évre jegyzetté föl.
'') Szövegünk e helye: pre nimio dulore ao tristicia incurrit egritudinem ;
pedum enim dolore urgebatur. Nam maximé eapropter, ut de suo
sanguine dignus nullus esset Kegni corona sublimari, igen zavart és értelmetlen. —
 — 59 -

miatt, mert véréből senki sem vala méltó, hogy az ország

koronájával fölmagasztaltassék és a ki a keresztyén hitben olly
ujdon nemzetet abban megtarthassa. E közben azonban kezde
testi erejében rögtön hanyatlani, és érezvén, hogy bágyadtság
nyomja, sietve külde követeket, kik Vazult, nagybátyja fiát, a
nyitrai tömlöczből hozzák ki'), hogy őt maga után a magya
rok fölé királylyá tegye. Mit Gizella királyné2) meghallván
s pártosaival tanácsot tartván, elküldé udvari emberét Seb öst3),
hogy a király követét megelőzve Vazul szemeit vájja ki, füleit
olvasztott ólommal öntse be, s azután fusson Csehországba.
Kit is osztán a mint a király követe eléje vezetett, keservesen
síra a király a megtörtént eseten. Magához hivatván azért
Andrást, Bélát és Leventét4), Szár László fiait, taná-
csolá nekik, hogy sietve fussanak Csehországba. Szent István

A budai krónika és Túróczi e helyet bővebben és értelmesebben igy adja: Sanctus

Rex Stephanus in grauissimam incidit infirmitatem, et posl mul tos di es v \x
qualemcunque reparacionem recepit, sed pristine sanitati nun-
qiiam plane potuit restiiui; nam et pedum doloribus tirgebatur, et
tristicia ac gemitibus al'fi cieb a l n i . presertim prnpterea, quod
nullus videbatur de consanguineis suis idoneus ad hoc, ut eo moituo regnum
in fide Christiana conseruaret. — Látszik ez összevetésből, hogy nem Kézai
szöveget irták ki és bővitették meg későbbi krónikásaink, hanem Kézai rövidi
tett, s itt elég helytelenül, azon általa használt régibb krónika szövegén, mellyet
utódai terjedelmesebben átirtak.
') Későbbi krónikáink bővebb szövege szerint szent István maga záratta
volt Vazult a nyitrai tömlöczbe „propter iuuenilem lasciuiam et stulticiam."
•') Kysla regina. — A pozsonyi krónikában Kesla, a budaiban Keysl a,
Túróczinál Keisla. — Kétségtelenül a német Geissel (kezes, túsz) szóból
alakult e név, mellyet az ujabb kor Gizellá-ra változtatott.
33 Misit comitem Sebus. — E név nem más, mint a magyar sebes
(gyors) melléknév,
') Conuocatis ad se Andrea, Béla et Leventa, filiis Zar Ladislai. —
Podhradczky Kézai kiadásában e helyre tett jegyzetében 49. I., azon körül
ményből, hogy a Chronicon Posoniense II. könyv 2. fej. 12 §. Szár László
fiainak behivásáról szólva csak Andrást és Leventát emliti, továbbá abból, hogy
az egykorú külföldi Alol d u s Béláról nem szólva Andrást mindig Lauenzá-val
emliti együtt, s hogy Albericus Monachus Bélát valahányszor emliti, mindig
pugil-nek (bajvivónak) nevezi, kétségtelennek tartja, hogy Béla a pomerán
hőssel vivott párviadalért kapta a Leventa nevet; mi ha állana, Kézai hitele e
 — 60 —

király pedig uralkodásának negyvenhatodik esztendejében a bol

dogságos szűz fogantatásának napján az úrhoz költözött').
Eltemettetett Fejérvártt a boldogságos szűz egyházában. A ma
gyarok kobza tehát rögtön siralomra válta, s az egész ország
népe nagy kesergéssel siratá olly igen szent királyát. Ujaik és
szűzeik gyászba öltözve három esztendeig tánczba nem eredtek.

2. §. Péter király d öl y fér ől.

Gizella királyné pedig a gonoszok tanácsából huga fiát, a

velenczei Pétert2), kinek atyja a velenczeiek herczege volt,
tevé királylyá a magyarokon, hogy kénye kedve szerint telje
síthesse akaratjának gerjedezéseit, s hogy Magyarország, sza
badságát vesztve, a németek alattvalója legyen. S miután Péter
uralkodni kezdett, a királyi méltóság minden szelidségét levetkezé,
és német dühösséggel tombolva az ország nemeseit megveti vala,
az ország javait a németekkel és olaszokkal3) fönhéjázva és

három testvérről szóló előadásában meg lenne döntve. Ha azonban meggondol

juk, hogy a pozsonyi krónika e kor eseményeit a legrövidebb száraz kivonatban
adja, ennek Béla nevéről e helyen való hallgatását, igy a külföldi Aloldusét sem
vehetjük döntőnek Kézai s a nála még bővebben iró budai krónika és Túróczi
ellenében, kik „a három testvért" egymástól határozottan megkülönböztetik; sőt
az utóbbiak Leventáról azt is emlékezetben hagyták, hogy pogány volt, s épen
ezért a Duna mellé Taksonyban temették el, hol nagyatyja Taksony van po
gány módra eltemetve.
') Szent István, életirója Hartvicus bizonysága szerint, 21. fej. 1038-ban
halt meg aug. 15-dikén. — Midőn Kézai őt uralkodásának negyvenhatodik évé
ben irja elhaltnak, ebbe bele számitja azon időt is, inelly alatt István, még
atyja életében, ki őt a nemzettel utódjává elfogadtatta, osztozott az ország kor
mányzásában. Kézai számitása szerint az időpont, midőn a kormányzásban István
részt kezdett venni, 992-re vagy 993-ra, s igy Gizellával 995-ben kötött házas
sága előtt egy pár évi időközre esik.
*) Petrum Uenetum, filium sororis sue. — Péter, Urseoloi Otto, Ve-
lencze néhai herczege, fia volt szent István egyik ismeretlen nevű leánytestvé-
rétől. Lásd bővebben: Szalay, Magyarország tört. I. köt. 2. kiad. 95. 1.
3) Cum Alemannis et Latinis. — Latini néven emlegetik krónikáink
és okleveleink az olaszokat, kik mindjárt a magyar királyság kezdetével számosan
telepedtek országunk nevezetesebb városaiba, Fejérvárra, Esztergomba, Váradra stb ,
 — 61 —

telhetetlen szívvel falván. Az erősségeket, várakat, és az ország

minden méltóságát a magyaroktól elszedvén németeknek és
olaszoknak osztja vala. De szerfölött kicsapongó is vala, s
inasai féktelen bujaságukat csúfosan űzve, a magyarok nejeit
és leányait, a hol csak Péter király járt s kelt, erőszakosan
megfertőztetik vala. Nem is volt azon időben senki biztos fe
lesége s leánya tisztasága felől Péter király udvari népének
incselkedései miatt. Látván tehát az ország főpapjai és nemesei
nemzetök bajait, mellyek a törvény ellen történnek vala, közön
séges tanácsból kerék a királyt: parancsolja meg embereinek,
hogy olly utálatos viselőtökkel haladék nélkűl hagyjanak föl.
A király azonban kevelységének dölyfében fölfuvalkodva és
megdühödve, gonoszságát, mellyet szívében rejtegetve hord
vala, egész méreggel kiönté a világ elébe, igy szólván: „Ha
darab ideig egészségben maradok, valamennyi birót, tekintetes
urat, századost, országnagyot és méltóságot németekből és
olaszokból teszek '), és Magyarország földjét idegenekkel töltve
be a németeknek adom birodalmúl." Ez volt tehát a visszál-
kodás szűlő oka Péter király és a magyarok között.

3. §. Aba király uralkodásáról és haláláról.

Tehát Péter uralkodásának harmadik esztendejében2) az

ország nagyai és nemesei a püspökök tanácsára egybe gyüle-
kezének Péter ellen, szorgosan keresve ha valakit találhatnának

hol em1éköket a későbbi századokban is több oklevél, Váradon pedig egy

külön városrész 0 I a s z i neve is örikiti.
' I Omnes iudices, spectabiles, centuriones, principes et potestates statuam
Teutonicos et Latinos. — E helyen is bővebb és értelmesebb a budai krónika
és Túróczi szövege: omnes iudices, tam clarissimos et specta
biles, quam pedaneos, centuriones ac vilii cos, omnes-
que principes et potestates in regno Hungarie Teutonicos
constituam.
*) Azaz 1041-ben.
 — 62 —

a királyi nemből, ki alkalmas lenne az országot kormányozni

s őket Péter zsarnokságától hatalmasan megszabadítani. S mint
hogy az országban Hlyet semmi módon nem találhattak, magok
közzűl egy Aba nevezetű ispánt'), szent István király hu
gának férjét2), tették királyukká. Aba király osztán összegyüjt
vén a magyarok seregét megindula Péter ellen harczolni. Lát
ván Péter, hogy a magyarok segítségétől elesett, Henrik csá
szárhoz futa Bavariába, hogy magának segítséget kérjen. Miután
tehát Pétert az országból kikergették, a magyarok azon zsar
nokokat, kiknek tanácsából nyomorgatták vala őket, fölkeresék,
s közzülök egyet darabokra vagdalának s két fiának szemeit
kiszúrák, másokat vas mangorlókban törének össze, némelyeket
agyon kövezének, Sebösnek pedig, ki Vazul szemeit kiszúrta
volt, kezét lábát kerékben törék s úgy veszték el. Aba osztán
királylyá szenteltetvén, Péter rendeleteit eltörölve a magyarok
törvényeit parancsolá megtartatni.
Aba királyságának osztán harmadik esztendejében Péter
király Henrik császárral alá szálla, igen nagy sereget vezetve
Aba ellen8). Mit midőn Aba megtudott, követeket küldvén a
császárhoz, megkisérté, ha tudna-é vele békét kötni vagy tel
jességgel nem: a császár azonban válaszában ellenségének mu-
tatá magát. Megértvén hát Aba, hogy a császár vissza ügyek-

') Quendam comitem, nomine Aba. — Hogy neki, mint keresztyénnek

keresztneve Sámuel volt, egyedül a névtelen jegyző tartotta Tön 22. fej.
ki öt az Árpád korában vitézkedett Ed és Edömér kán vezérektől származtatja,
és „Sámuel király" néven em1iti „kit kegyességéért Abá-nak neveznek
vala." — Tőle s illetőleg az A b a nemzetségtől vette nevét a régi Aba-Ujvár
s ettől a mai A b a u j vármegye.
*) Szent István e bugának, mint a másiknak is, kitől Péter király született,
egy iró sem tartotta fon nevét.
3) Aba uralkodásának harmadik éve 1044-re esik, melly évben ö a mén
fői csata után futása közben gyilkosok által vesztette éleiét. — Péter segélyére
III. Henrik német császár 1042. 1043. és 1044-ben három i/bcii is indúlt haddal
Magyarország ellen. Lásd: Szalay e. h. I. köt. 139 — 141 I. — Kézai s
többi krónikáink e hadjáratok idejét pontosan nem birván megkülönböztetni, azok
részleteit zavartan adják elő.
 — 63 —

szik Pétert a magyarok közzé állítani, megbosszankodva rá

ronta Austriára és a Trense') vizéig rablá s azután megtére.
Karinthiába is küldvén azután seregei rablani, azt mondják,
hogy a mint onnan rakodtan tértek vissza, Gotlfried austriai
őrgróf Pettau táján2) rajtok ütvén zsákmányukat elvette. Ak
kor ugyanis Austriának nem voltak herczegei hanem őrgrófjai.
S minthogy ekkor a császár Kölnben mulatoit, meghallván, hogy
a magyarok ok nélkűl fosztogatták a németeket, Németország
fejedelmeivel tanácsot tarta, miként torolja meg a magyarok
által okozott sérelmeket hasonló sérelemmel. Azért is roppant
hadjáratot indíta és R a ti szláv cseh fejedelem3) tanácsából
a Duna éjszaki partján jöve Magyarország határához. Aba
király és a magyarok követei osztán igérik vala a császárnak,
hogy mindenben eleget tesznek, csak hogy Pétert királyuknak
nem fogadják el, mit a császár végbe vinni szerfölött áhít
vala. Mert esküvel kötelezte volt magát neki, hogy Magyar
ország királyságába ujolag behelyezi. Minthogy azonban a
magyarok Pétert nem fogadák el, a császár, miután ajándéko
kat küldtek és hitet adtak, hogy a fogoly németekei szabadon
visszaeresztik hazájokba, a lothringeni herczeg tanácsát követve
s még inkább csábittatva az ajándékok által, megtére Bizanciába,
Burgundia városába4).
Ettől fogva tehát Aba király bátorságot véve garázda
kezde lenni, s a nemeseket megvetve kevélyen dühöng vala a

') Usque in fluuium T r e n s e. Ez a mai T r a i s e n folyó Alsó-Austriá-

ban a Duna jobb partján, melly St- Polten mellett elfolyva Traismauernél sza
kad a Dunába. — Aba e pusztitó beütése még 1042-ben történt.
*) Circa Petouiam. — Pettau Steierországban a Dráva partján esik.
a) Ratizlaus dux Boemorum. — Ez időben 1037—1055.1. B r e t i s z-
I á v volt csakugyan Csehország herczege.
0 B i z a n c i a a mai Besancon város Francziaországban. — Henrik
császár e visszatérése a magyar határoktól 1043-ban törtent; mikor Aba nem
csak töméntelen ajándékkal engesztelte meg őt, hanem hazánknak a Lajtán túl
a Szárhegyig (Kahlenbergig) terjedt részét is, mellyet hazánk ekkor vesztett el,
végkép oda engedte a német birodalomnak.
 — 64 —

magyarok ellen, valamint az esküszegést is semmibe veszi vala.

A magyarok osztán ezt tőle tűrni nem akarván összeesküvének,
hogy őt halálra szánják és megöljék. De valaki elárulá szán
dékukat, s kiket közzűlök Aba elfogathatott, birói vizsgálat nélkűl
megöleté, mi kiváltképen legfőbb veszedelmére vált. Behívata
ugyanis ötven embert egy házba tanácskozni, s oda rekesztet
vén őket, a nélkűl hogy vétköket bevallották, a nélkűl hogy
törvényen marasztattak volna, fejöket szedeté. Miért is Szent
Gellért csanádi püspök az egyházi törvény szigorúságával
dorgálván a királyt, megjósolá hogy veszedelem fenyegeti').
Akkor a magyarok közzűl néhányan a császárhoz futván ki-
kelének Aba ellen, mondván hogy esküjét megszegni semmibe
sem veszi, s a nemeseket, kik királylyá tették volt, megveti
vala. Kiknek mondá a császár: tehát vissza kell adnia a fog
lyokat s a károkat meg kell téritnie. A császár tehát a ma
gyarok tanácsán fölbátorodva bajor és cseh sereggel Austriába
mene, titkolva hogy Magyarországba be fog törni, sőt tettetve
hogy Abával egyezkedik. Ekkor Aba király követei szünetlen
követelik vala a császártól a magyarokat, kik a császárhoz
szöktek volt, vádolva mondván, hogy azok rablók és orvok s
a császár és a magyarok közt a háború föfő gerjesztői, azért
is az illy . gazság koholóit Aba király kezébe ki kell adni.
Mit tenni a császár semmi módon nem igérkezett. Tehát
gyorsan előnyomulva Magyarország határaira üte, Sopron-on
át törve bé 2) : de midőn B a b ó t-on 3) át akart vonulni, a vizek

') A Vita S. Gerardi 17. fej. szerint Endlichernél eh.

226. I. ez Csanádon egy húsvéti ünnepély alkalmával történt, mikor Gellért püs
pök vonakodott a király fejére, mint e korban ünnepélyeknél szokás volt, a ko
ronát föltenni, s miután ezt más püspökök megtették, s Aba az egyházba vonult,
ott ellene kegyetlenségéért a szószékből keményen kikelt, s harmad évre bekö
vetkezendő bukását megjósolta.
*) Per Suprunium. — Sopron, mellynek várától vette nevét
Sopron vármegye, már ekkor nevezetes hely volt.
*) Cum uellet in B o b u t pertransire. — A budai krónika és Túróczi
szerint : per B o b u t h Rabcha pertransire fluuium —Babot, mellyet Podhradczky
 — 65 —

miatt nem lehetett. A magyarok tehát, kik a császárral

és Péter királylyal valának, a császár seregét fölvezeték a
Repcze') folyó mellett, s egész éjjel lovagolva nap keltekor
mind a két folyón2) könnyű gázlón átkelének. Aba király
pedig Ménfő-nél3) szálla vele szembe roppant sok fegyveres
sel, igen bizakodva győzedelmébe, mivel némely bajorok jelen
tették volt neki, hogy a császár kevesed magával jött. S a
mint beszélik, Aba királyé lett volna a győzedelem, ha csak
némely Péter barátságában megmaradt magyarok zászlaikat
földre nem dobták s meg nem futamodtak volna. Tehát hosz-
szan és erősen folyt csata után végre is, isten segitségébe
bizva, a császár diadalt nyere. Aba király pedig a Tisza felé
futa s a magyarok, kiknek uralkodtában vétett vala, egy falu
ban, egy ó veremben4) megölik s egy egyház mellé eltemetik.
Néhány év mulva, midőn testét a sírból kiásták, szemfedőjét
és öltözetét rothadatlan és sebhelyeit begyógyulva találták, s
eltemették osztán testét tulajdon monostorában5). A németek
ből azonban abban az ütközetben számtalan hullott el. A honnan
azon helyet, hol a csata történt, mai napig Florum-pajor-nak,
a mi nyelvünkön Veszsz némöt-nek hívják6).

e helyre tett jegyzetében tévedve vett egynek Sopron város oklevelesen emlitett
régi Bobet nevű kapujával, később azonban a Ghronicon Budense kiadásához
e helyre tett jegyzetében helyesen magyarázott a Sopron megyei Babót-ra, maig
is e néven főnálló falu Sopron vármegyében, Kapuvár közelében, melly a
régibb századokban, mint neve is mutatja, a Rába egyik ágának maig is ország
uiban eső legjártabb révét védelmezte.
') Juxta (lumen Rebche.
*) Tudniillik a Répczén és a Rábán (a Kis- vagy Kapuvári-Rábán).
*) In Menfeo. — Ménfő ma puszta, Győrtől délre egy mérföldre.
') In uilla quadam, in scrobe ueteri iugulatur.
s) Túróczi e monostort megnevezve Saar-nak irja. — Sár Heves megyei
falu Gyöngyöshöz közel a Mátra aljában. — Azon hagyomány, mellyet krónikánk
Aba király öltönyeinek rothadatlan maradtáról, sebhelyeinek beforradtáról emlit,
bizonysága, hogy a magyar nép milly kegyelettel ragaszkodott Abához, s meny
nyire fájlalta halálát.
') Idem Iocus . . . eorum lingua Florum paiur est vocatus, et Wez-
nemut nostra lingua, — A budai krónika e két nevet Ferlorun Payrés
5
 — 66 —

Hl. FEJEZET.

Aba halálától I. András haláláig.

1. §. Péter király visszaállításáról.

A császár, miután diadalt nyert, Székes-Fejérvárba szálla,

hol Péternek az országot visszaadá, s igy osztán megtére Re-
gensburgba. Péter király pedig és a magyarok, kik őt az or
szágba visszahozták, ismét erőre és hatalomra kapva garázdák
kezdének lenni. Miért is az egész magyarság szorgosan ügyel
vala, hogy Pétert elkergetve miképen hozhatnák vissza Szár
László fiait. Míg ezek így történtek, András, Béla és Le-
venta Csehországból Lengyelországba átmenvén Miska') lengyel
fejedelem által barátságosan lőnek fogadva. Hol Bélának, miután
a pomerániai herczeget párviadalban legyőzte, Miska nejűl adá
leányát2). Mit András és Leventa nehezen szívelvén, ne hogy
az ő becsületéből éljenek Lengyelországban, átmenének Ruthé-
niába. S midőn ott őket Lodoméria fejedelme, Péter király
miatt, nem fogadta bé, onnan a kunok földjére3) menének.
Kik is azt hivén, hogy országukat kémlelik, elvesztésökön
gondolkoztak, de miután egy magyar rab rájok ismert, azontul

Vezett Nemet-nek, Túróczi Ferlorum payer és Vestnempti-nek irja. —

A német név, mellyet ugy látszik Kézai vagy másolói nem érteltek, bajorok
vesztét jelenti.
') Miska (Misca) a szláv Micziszláv, népiesen Miesko, név
magyarositása. — II. Micziszláv 1025—1034. uralkodott Lengyelországban. —
Micziszláv leányát, Béla nejét Richsának hivták.
3J Későbbi krónikáink e párviadalt, mellyről Kézai egy két szóval csak
felületesen emlékezik, kétségtelenül a róla élénken fönmaradt monda ulán terje
delmesen beszélik el.
3) A kúnok földje (terra Comanorum), a besenyők vagy más néven
kúnok akkori hazája, a székely havasoktól a Dnieper mellékéig terűit. — Innen
költöztek be a kunok IV. Béla alatt a mongolok rohama elöl hazánkba.
 — 67 —

igen jól bántak velök. E közben pedig Péter király a magya

rokat előbbi sanyargatással kezdé terhelni. Akkor Csanádon')
mind egybejövének s tanácsot tartván köz érfelemmel Szár
László fiaiért küldenek, hogy jőjenek vissza az országba.

2. §. A magyarok fölkeléséről, Péter haláláról.

Kik is midőn, a milly titkon csak lehetett, Pestre megér
keztek, a három testvér hírnökei mindjárt azon éjtszaka Péter
király udvarába nyargalva kikiáltják, hogy minden németet és
olaszt, akárhol találják, le kell ölni, és a pogány vallást vissza
kell venni. Reggelre kelve tehát tudakozódván Péter a dolog
okáról, mint bizonyost tudá meg, hogy bent vannak Magyar-
r

országon. Es jóllehet rettentő fájdalom érte, magát vígnak

mutatja vala. Aztán titkon embereket külde, hogy foglalják el
Fejérvárt: de terve kitudódván, a magyarok mindenhol kezdének
lázadni, egyszerre öldökölvén a németeket és olaszokat, még
az asszonyoknak, gyermekeknek és azon papoknak sem kegyel
mezve, kiket Péter tett vala prépostokká, plébánosokká és
apátokká. S miután Péter Fejérvárba nem mehetett bé, futás
nak eredve Mosony*) felé mene, hol, mint mondják, sereg
indula ellene. Eltérve tehát onnan is, sietve Fejéivár felé lova-
gola; mert a polgárok izenték vala, hogy jőjön vissza s a
várost neki adják3). S a mint Fejérvár körűl egy faluba érke
zett, a sereg hirtelen körülvevé, hol is fogságba jutván szemeit
kiszúrják. S jóllehet életben marada, lelke fájdalmában életét
végezvén Pécs-ett temetik el, mellyet mint mondják ő alapított4).

') In Chenad. — Csanád nevét a Kézai előtt két századdal élt név
telen jegyző 11. fej. a legrégibb magyar helyesirás szerint Sunad (Csimád,
Csonád, Csanád) alakban irja.
*) Iuit uersus Mnsun.
*) E körülmény is bizonyitja, mit okleveleink különben is kétségtelenné
tesznek, hogy hazánk legrégibb városainak polgárai idegen eredetűek voltak.
4) Hogy Pécs-et (Quinque ecolesie), sőt a pécsi nagyszerű székes egy
házat is, melly római épület alapján áll, nem Péter király alapitotta, bizonyos. —
5*
 68 —

3. §. I. András megkoronáztatásáról.

A három testvért osztán, a mint Fejérvár városába be

mentek, valamennyi püspök, nemes, és az egész nép igen nagy
dicsőséggel fogadá. S Andrást, mint idősebbet, az ország trón
jára emelik. Némellyek ugyan azt állítják, hogy ezen testvére
ket Vazul vezér egy Táton nemzetségbeli leánytól') s nem
törvényes házasságból nemzette s hogy ezért kapta volna azon
jöttment Táton nemzetség a nemességet : ez nyilván mendemonda
és nagyon rosszul beszélik , mert a nélkűl is nemesek és Scy-
thiából erednek. Miért is azok a testvérek Szár László fiai.

4. §. Szent Gellért vértanúságáról.

Mi közben tehát ezek történtek, Gellért Csanádi püspök,

kit a magyarok Pest-en egy hegyről kocsijával együtt leta
szítottak2), vértanúi koronát nyer; ki előbb barát volt a
rosatei apátságban, melly Aquiléja terűletén esik3); azután
Pannoniába jővén Bél-ben4) sokáig remetéskedett.

A pécsi püspökséget már szent István alapitotta; azt Péter hihetőleg csak ujabb
adományokkal gazdagitotta.
') Ex quadam uirgine de genere Tatun. — Ez ősrégi magyar nemzet
ség emlékét csak krónikáink tartották fon.
.') Szent Gellért (Gerardus) vértanúi halálát a Vita Sancti Gerardi
után körülményesen leirják későbbi krónikáink. — A mai Szent Gellért he
gyét, melly ez eseménytől nyerte nevét, krónikáink helyesen irják pesti hegy
nek; mert e hegy Pest városnak akkor még a Dunántúlra is kiterjedt határában
esett.
*) De Rosacensi abbacia. — Túróczi szerint monachus de Rosatio. —
Rosatium, ez apátság helye, a mai Rosate mezőváros Lombardiában, Paviá-
tól éjszaknyugotra.
4) Bél (Beel), a mai Bakony-Bél Veszprém vármegyében, legrégibb
zárdáink egyike.
 69

5. §. András király háborújáról Henrik császár ellen.

Miután tehát András az ország koronáját fölvette, a ba

jorokkal, csehekkel és lengyelekkel mint mondják hadat folyta
tott, kiket harczolva legyőzvén, mint mondják, három évig
adófizetőivé tett'). Miért is Henrik császár Bodajk-ig2) lejővén
öt hónapig ostromolta Fejéivár városát, hol végre erejében és
hatalmában, mint mondják, úgy megfogyatkozott, hogy németei
és olaszai sátraikban éjiszaka magokat elevenen eltemették;
mert a magyarok a sötétben táborukba nyomulva nyilaikkal
kegyetlenűl öldöklik vala őket. Végre a császár megbánva
dolgát, András királytól és a magyaroktól bocsánatot kezde
kérni, úgy hogy minden terhét Magyarországon hagyja lovain
kivűl, és esküt tesz, hogy soha sem maga sem utódai Magyar
ország ellenségei gyanánt Magyarországba nem lépnek s addig
Bodajkról lábát sem vonja ki, míg leányát Zsófiát, kii előbb
a franczia király fiának jegyzett volt el nagyerős esküvéssel,
Németországból elhozatva nőűl nem adja Salamon királynak3).
S a király tanácsot tartván mint mondják kegyelmesen meg
engedett neki. Ki is táborát meginditván, legelsőben bizonyos
hogy a Bársonyos hegyen szálla meg. Mivel pedig emberei
éhen szomjan el valának alélva, azon helyen a király ételt
italt nagy bőven szolgáltata nekik, mellytől legnagyobb részök
megmámprosodék. S midőn a császár őrei látták, hogy a ma
gyarok semmire sem ügyelve nyargalásznak ide s tova, azt

0 Hogy András király 1049. és 1050-ben Austriát és Bajorországot dúlta,

külföldi évkönyvek bizonyitják. Has. Szalay e. h. I. köt. 147. I.
*) E helynevet szövegünk Bodoct-nak adja; a névtelen jegyző
50 fej. mons Bodoctu név alatt emliti. — Hogy mind két helyen a mai Fejér
megyei Bodajk értendő, bizonyos.
3) Henrik császár leányának Zsóliának Salamon részére történt eljegyzé
séről nem ezen 1051-diki szerencsétlen hadjáratkor, hanem a következő 1052-
ben megujitott szintén sikeretlen hadjárat után 1053-bau kötött béke alkalmával
lehetett szó. — Kézai e két hadjáratot egynek véve nem különbözteti meg.
 — 70 —

hitték hogy a szerződés alatt csel lappang, mit a seregnek

tudtúl adva mondák, hogy a magyarok üldözésökre jöttek. S
jóllehet sokan, betegen bádgyadtan, zsellye-székekben bársony
vánkosokon heverve vitették magokat, oda hagyva zsellye-
székeiket és bársony vánkosaikat lóra kapának, s napkeltekor
Örs falu') alá érének. S a mint a várnagy, ki a kapuban
vala, észre vette, hogy fegyveres nép, az ország útról letérve,
vad járhatatlan ingoványokon vonul keresztűl, embereivel fegy
vert ragása, s a mint az átkelő csapatot messziről szemmel tartva ki-
séré, a betegek, kik zsellyeszékeiket és bársony vánkosaikat a
Bársonyos hegyen hátra hagyva lóháton jöttek, szekerekre
kapva hajtatnak vala az ingoványokon keresztűl. Kiknek csat
lósai, a mint mögöttök a várnagy csapatát megpillantották, ott
hagyva a kocsikat s a kocsikon uraikat, a mint csak tudtak
ügy elfutottak. Akkor a parasztok rajtok ütvén a kocsikat
elszedve az urakat a kocsikon leöldöklék s (esteiket a vizbe
hajigálák. Melly betegekben némellyek lovagok, mások gró
fok s néhányan őrgrófok valának. A honnan azon gázlóban,
midőn a viz kiszárad, mai napig is lópatkókat, kardokat s
több efféléket szoktak találni. A hegyet pedig az igy ott ha
gyott bársony vánkosokról nevezte a föld népe Bársonyos-nak*).

6. §. András király haláláról.

Szent István király halálától tehát tizenegy esztendő és
négy hónap telt el András király uralkodásának első eszten-

') Villa Vrs. — Ez a mai Mezö-Örs falu a Székes-Fejérvártól Győr felé

vivő országúiban, Győr vármegye legszélén, a Kézai által említett Bársonyos
hoz egy mérföldre.
*) Kézai, ki ezt a Bársonyos név eredetéről szóló mondát egy maga
közli, e néven hegyet (mons Barsunus) emleget. Bársonyos, melly nevét
igen hihetőleg hason nevű hegytől vette, ma falu Veszprém vármegyének Győr
és Komárom vármegyék közzé szögellő legéjszakibb részében. — Többi króni
káink, valamint a névtelen jegyző 50. fej. a Vértes hegyláncz nevét szár
maztatják a németeknek e hadjárat alkalmával itt elhányt vérteitől.
 — 71 —

dejéig'). E közben Péter uralkodott első és másod izben ha

todfél esztendeig, Aba pedig uralkodott három esztendeig2).
András osztán öregségében elgyengülve uralkodásának tizen
kettedik esztendejében3) fiát Salamont még kis gyermek korá
ban királylyá tette, testvére Béla és fiai, tudniillik Gyeics
és László megegyezésével ; maga pedig elhala uralkodásának
tizenötödik esztendejében, és eltemeték tulajdon monostorában
Tihany-ban4) fiával Dávid-dals).

IV. FEJEZET.

I. Béla királytól V. István haláláig.

1. §. I. Béla királyról.

Ez után uralkodott Benin Béla6). Kinek uralkodása

alatt a magyarok a hitet és keresztséget elhagyták, esztendeig
tévelyegvén a hitben, ugy hogy sem pogányoknak sem ke
resztyéneknek nem látszának, azután azonban tulajdon szántok
ból a hithez ragaszkodának. Ez minden vásárt adásvevésre

') Szent István halálától 1038-tól András uralkodásának kezdetéig 1047-ig

mikor András megkoronáztatott, kilencz év sem telt el.
2) Itt Kézai Péter és Aba uralkodását helyesen kilenczedfé! évre teszi; s igy
világos, hogy a föntebbi számitási hiba nem tőle, hanem gondatlan másolóitól
eredt.
3) Ezen esztendő 1058-ra esik, mikor Salamon alig hét éves lehetett.
0 In Tyon monasterio proprio. — Ezen monostort András király „a
maga és neje, fiai és leányai s minden élő vagy elhalt rokonai lelki üdvéért"
1055-ben alapitotta. Fejér, Cod. Dipl. I. köt. 388. I. — András uralkodásá
nak tizenötödik éve, s igy halála, — melly az öcscsével Bélával folytatott há
borúban történt, — 106 l-re esik.
5) Ezen Dávidról 1091-ben és 1094-ben még mint előröl Dux Dauid
név alatt emlékezik két oklevél. Fejér, Cod. Dipl. I. köt. 469. és 487. 1.
") Benyn Bela. — A Benin vagy Belin név Cornides szerént Ge
nealogia Regum Hung. 348. I. nem más mint a Béla név oroszos kicsi
nyi tője.
 — 72 —

szombat napra rendele ') s országa területén byzanti aranyakat

hozata forgásba, mellyeket igen kis ezüst dénárokkal, tudniillik
negyvennel, kellett beváltani. A honnan mai napig negyven
dénárt aranynak hívnak, nem mintha aranyból volnának, hanem
mivel negyven dénár ér vala egy byzanti aranyat. Uralkodott
pedig két esztendeig s a harmadikban mult ki e világból, és a maga
Szögszárd2) nevű monostorában temették el. 0 ugyanis
szár (kopasz) és szög Q>arna) szinű vala3), miért is mo
nostorát arról nevezve, a millyen testi tulajdonságú maga vala,
igy parancsolá hivatni4).

2. §. Salamon királyról.
Végre Salamon, László és Gyeics közt nehéz meghason
lás támad; a haza fiai egymás közt megoszlanak. Némellyek
ugyanis Salamonnal, mások Lászlóval és Gyeicscsel tartá
nak. Salamon király osztán ipát a császárt László és Gyeics
ellen Nyitrán át igen nagy sereggel behozza. Ki Váczra ér
kezvén, miután László seregét megszemlélte, magát betegnek
tetteté és Pozsonyon át Austriába visszatere, csehekből és ba
jorokból elegendő segítséget hagyván Salamonnak. A császár
visszatértével osztán megtörtént az ütközet köztök Monyo-
ród-nál5). S hát aztán? Salamont legyőzik, a németeket és
') Hogy régebben a vásárokat vasárnap szokták tartani, mutatja maga e
nap elnevezése, melly eredetileg bizonyosan vásárnap volt.
*) In suo monasterio dicto Sceugzard. — A mai Szekszárd Tolna
vármegyében.
3) Hic enim caluus erat et colore brunus — Hogy itt a caluus a
magyar szár (kopasz), s a brunus a magyar szög (barna) szó forditása, a
Szögszárd név innen származtatásából bizonyos.
0 Mennyire erőltetett és alaptalan e szójáték, mellyet Túróczi is elfogad,
de a pozsonyi és budai krónikák mellőznek, ugy hiszem nem szükség hosszasan
fejtegetnem. — Részemről a Szögszárd nevet sokkal egyszerűbben és termé
szetesebben származtathatónak hiszem a szög zárda (barna monostor) elne
vezésből.
s) E hely nevét Kézai Munorod-nak irta, minek Monyoród felel meg.
— Ma Mogyoród falu Pest vármegyében Fóth és Kerepes között. — A budai
 — 73 -

cseheket leverik. S a mint Salamon látfa hogy őt és hadait

legyőzték, futásnak erede, a Dunán Szigetfő-nél') átkele, s
onnan osztán Moson-ba vonula. A monyoródi ütközetben
pedig nem csak a németek és csehek hullottak el, hanem az ország
katonaságából is a nagyobb rész elveszett2). Salamon tehát
unokatestvéreitől félve egész családostól Styriába mene, hol is
családját az admonti monostorban3) hagyván, Mos onba visz-
szatére, ujolag sereget akarván gyüjteni. De miután ügye
napról napra alább szállt, amazoké pedig szerencsés előmene
telt nyert, megzavarodva visszatére a császárhoz, hogy segít
séget kérjen. S jóllehet katonaság fizetésére bőséges pénzt ada
ki, a németek a magyaroktól fél tökben nem akarák elfogadni.
Miért is minden reményét vesztve visszatére Admon t-ba a
királynehoz, kivel néhány nap együtt lakván, onnan barát ru
hában Fejérvárra mene. S midőn bátyja László a boldogságos
szűz egyháza csarnokában saját kezével alamizsnát osztogata,
ő is, úgy mondják, kapott közöttök. Kit is, a mint rá tekin
tett, László mindjárt megismerő, s az alamizsnaosztásból meg
térve szorgalmatosan kerestete, nem azért, hogy ártani akart
volna neki; ő azonban, rosszat tévén föl felőle, eltávozék on
nan az Adriai tenger felé, hol is Póla nevű városban halá-

krónika és Túróczi ez ütközet helyét Czinkotára s igy csakugyan Mogyoród

szomszédságába teszi.
') In Scigetfeu. — Szigetfő nevű helység oklevelek bizonysága sze
rint a Csepel sziget déli csúcsán Duna-Pentele közelében feküdt. — Hihető, hogy
hasonlóan nevezték a szent-endrei sziget déli csúcsát is, melly Mogyoródhoz nem
messze esik, hol Salamon a csata elvesztése után a Dunát legközelebb érhette.
*) Részletesen leirja e csatát a budai krónika, s még bővebben
Túróczi.
3) In A g ni und monasterio. — Az admonti monostor mellett Stiriában
apácza zárda csak 1120. táján épült; miből világos, hogy Salamon, ki kiűzetése
után sógorához IV-dik Henrikhez Németországba vonult, e zárdában nem lak
hatott. Kézai e tévedése onnan fejthető meg, hogy ő Salamon nejét Zsófiát
összetévesztette II. Béla magyar király Zsófia nevű leányával, ki csakugyan az
admonti monostorban végezte mint apácza életét — Salamon özvegye Zsófia a
lengyel irók szerint 1088-ban Wladiszláv lengyel herczeghez ment nőül.
 — 74 —

Iáig igen nagy szegénységben, vezeklésben tölté életét. Ott is

fekszik eltemetve, mert haláláig soha vissza nem tért feleségé
hez. Felesége Zsófia királyné pedig nagy lelki tisztaságban
maradván követei által gyakran látogattatja vala férjét, küldvén
neki költséget, a mint kaphatott, egyszersmind hivogatván is,
hogy méltóztatnék őt haláláig meglátogatni. Ki is, jóllehet
szándékában vala, roppant szegénysége miatt szégyenelve ma
gát, vonakodék elmenni. S midőn neje megtudta, hogy elha
lálozott, jóllehet Németország sok fejedelme akart volna vele
házasságra lépni, mind megvetve, a mi világi java vala eladat
ván a szegényeknek osztogatá, maga pedig apáczává lőn, s
igen szigorú életet élve költözék az Úrhoz. S az említett
monostorban temettetve, mint szentet tisztelik').

3. §. I. Gyeics királyról.

Salamon után pedig Gyeics uralkodék három esztendeig2),

és meghalván eltemetek Váczon, mellyet, mint mondják, ő ala
pított3).

4. §. Szent László királyról.

Gyeics után pedig uralkodék László harmincz esztendeig

és három hónapig4); Váradon nyugszik*). Ennek idejében
') Épen most jegyzők meg, hogy az admonti monostorban II. Béla leánya
Zsófia apáczáskodott, s igy Kézai e pontra nézve tévedésben volt. — A mit
Kézai Salamon Fejérvártt barát ruhában jártáról és pólai remeteségéről ir, azon
a népmonda szinezete ömlik el, mellyet a történettudomány nem igazolhatván,
nem fogadhat el.
*) I. Gyeics király 1074— 1077-ig uralkodott.
') Nem Vácz városa értendő, mellyről Kézai már a mogyoródi ütközet
leirásában mint ekkor fönállottról emlékezik, hanem a váczi székes egyház, melly-
ben e királyunkat temették.
4) Szent László király 1077-től 1095-ig s igy csak 18 esztendeig ural
kodott. Kézai, úgy látszik, László uralkodása éveihez számitotta Salamon korát
is, meltyben László mint hadvezér fényes szerepet vitt.
 — 75 —

tehát a magyarok nagy ellenségeit, a besenyőket ') , kik Ma

gyarország rablása után megfutottak, Erdély-ben2), Kerlés
nevezetű hegynél3) elérik, s László király és a magyarok úgy
meggyőzik, hogy, a mint mondják, egy sem maradt éleiben
közzűlök 4).

\ 5. §. Kálmán királyról.

László halálával pedig utána Gyeics király (ia Kálmán5)

uralkodék tizennyolcz esztendeig6), kinek teste Fejérvártt fek
szik. Ez egyébiránt főpap vala, s onnan áttéve koronázták
királynak. Könyves Kálmán-nak is hívták7), azért mert

*) Hogy a váradi püspökséget szent László alapitotta, bőven megmutatta

Podhradczky, szent László király hist. I. rész 61—64. I. és a Chro-
nicon Budense általa eszközlött kiadásában 174—178. I. — Hogy Váradon
temették el, számos hiteles adat után kétségtelen.
') Kézai besenyők-ről (Bessi), későbbi krónikáink, kik ez eseményt
részletesebben beszélik, kúnok-ról (Cuni) szólanak. — Hogy e két név alatt
ugyanazon nép értendő, kétséget nem szenved. O í
*) In septem castris, mint krónikánk Erdélyt folytonosan nevezi. .' .../'. ' ' " ' -.
*) In monte Kyrioleis. — E névben lehetetlen a görög eredetű Kyrie
eleison (Uram! könyörülj) imádságszavakra nem ismernünk, mellyböl a magyar
kiejtés Kerlés-t csinált. — Kertes, hol a magyarok diadala történt a kunokon,
Doboka vármegyében, a Szamosba szakadó Sajó völgyében fekvő falu. — Bon-
fini e helyet, II. tiz. 3. könyv, minthogy cserfával volt benőve, Cserhalom
"néven emliti.
' ) Ez ütközet és diadal, mellyben krónikáink szerint Gyeics és László
berezegek mellett az ifjú Salamon király is személyesen vett részt, Kr. u. 1070-
ben történt.
) Filius Geiche Begis Colomannus. — Krónikáink e teljes hitelt ér
demlő adata ellen, melly szerint Kálmán Gyeics fia volt, — mit oklevelek is
támogatnak, — a mult század végén tudósaink Pray, Cornides, Palma, Katona s
többen azért küzdöttek, s azért erőlködtek Kálmánt szent László fiává tenni,
mert az ö nézetök szerint a korona már a Xl-dik században az első szülöttség
jogán szállott volna atyáról fiúra. — Ez elévült tan ellenében krónikánk hitelét
jelesen kimutatja Szalay e. h. I. köt. 180. 1.
") Kálmán szent László halálától 1095. julius 29-től 1114. febr. 3-dikáig, s
igy csakugyan 18 évig s néhány hónapig uralkodott.
') Qunuues Kalman est uocatus.
 — 76 —

könyvei valának, mellyekben mint püspök olvasa vala a maga

óráin'). Ez Dalmátországba sereget küldvén megöleti Pétert,
kit a magyarok, a mint velök a Gozd nevezetű hegyek közt
szembe szállott, az említett hegyek közt meggyőzének és meg-
ölének. A honnan azon hegyeket magyarul mai napig Pétőr
gozdjá-nak nevezik2). Mert ezen király széke és trónja
Tenén3) városában vala. Ezt tehát megtévén s Dalmátorszá
got meghódítván, gályákat, hajókat és dereglyéket fogada a
velenczeiektől, magyar sereget küldvén azokkal Apuliába, hol
Monopoli és Brindisi városokat4) elfoglalák, némelly polgá
raik a velenczeiekhez hűségben maradván. S miután azon vá
rosokat a velenczeieknek hagyták birni, Apulia síkját némelly
helyeken sebes nyargalva feldulván, abban három hónapig
maradának. Végre a hajókhoz visszajövén a tengeren megtér
nek Dalmátországba, magyar kapitányt s a magyar király zász
laját ott hagyván a velenczeiekkel. Melly városokat azután
Vilmos Siczilia ifjabb királya a pisaiak segítségével nagy költ
séggel bajosan foglalt vissza*).
') Egyedül a Chronicon Posoniense irja őt várad i püspöknek. E
krónika kiadója Toldy Ferenc/, e szavakat későbbi kéz becsempészésének hiszi.
0 Kézai e névszármaztatását épen olly helytelennek merem állitni, mint a
Hungarus és Szekszárd név eredetéről közlött gyermekes szójátékát. E he
gyeket szerinte még az ő korában is magyarúl nevezték volna igy „usque hodie
in Hungarica Petur Gozdia nominantur." — Hogy azonban ez nem áll, meg-
czáfolja e begyláncznak, melly a szluini határörezredből az Unna vizéig húzódik,
maig is élő román-szláv eredetű Petrova-gora (köves hegy) nevezete, melly
a szlávba is átment római petra és a szláv gor (némelly szójárásban gozs =
hegy) szavak összetételéből áll. — E hegylánczot Peturgoz név alatt Spalato
és a Kulpa folyó közt emliti a Xl-dik században Kálmán ez 1096-diki hadjárata
előtt élt és irt névtelen jegyző 43. fej. — Kézai s későbbi krónikáink Pétert
dalmát királynak irják, a Petrova gora csakugyan a Kulpától délre e folyó és
Dalmátország közt esik: s igy nem szükség hosszasan vitatnom, mennyire tévedtek
azon tudósaink, kik e helyet a Dráva közelében a mai I. báni végezredben eső
Gvozdanszko helységnek magyarázták.
3) Szövegünk Tenen-je, okleveleinkben TinUiium, hajdan megyei és
püspöki székhely, a mai Knin város Dalmátországban a Kerka folyó mellett.
0 Monopolis és Brundusium ma Monopoli és Brindisi városok
déli Olaszországban, az Adriai tenger partján.
 77

6. §. II. Béla királyról.

Kálmán után pedig Béla uralkodik tizenegy esztendeig

s két hónapig'). Fejérvárott van eltemetve.

7. §. II. Gyeics királyról.

Béla után pedig Gyeics uralkodék husz esztendeig'),

végre meghal s eltemetik Fejérvárott.

8. §. III. István, II. László és IV. István királyról.

Ez után uralkodék István tizenegy esztendeig, kilencz

hónapig3). Kinek uralkodása alatt László herczeg bitorlá az
országot és koronát fél esztendeig4). Fejérvártt van temetve.
Ez után testvére István bitorlá a koronát öt hónapig és öt
napig5); végre legyőzik, melly ütközetben az ország több ne
meseit leölik. Maga pedig az országból kiűzetve végre Zi-
monyba6) jöve s ott végzé életét. Fejérvártt nyugszik.

*) Kézai Kálmán után liát II. Istvánt, ki 1114—1131. uralkodott, s kiről

többi krónikáink mind emlékeznek, szóval sem emlitve hibásan következteti
Kálmán után 11-dik Bélát.
') II- dik vagy Vak Béla, Kálmán testvérének Álmosnak fia, 1131 — 1141-ig
s igy mintegy tiz évig uralkodott.
0 11. Gyeics, Vak Béla fia, uralkodott 1141-1161.
3) II. Gyeics fia, III. István király, 1161— 1173-ig uralkodott.
*j Ladislaus Dux. — László, Vak Béla fia, a megkoronázott III. István
ellenében az ország határait hadsereggel fenyegető Mánuel görög császár segé
lyével ismertette el magát királynak ; miért Kézai őt, ki sor szerint II-dik Lászlo
volna, királynak el nem ismerve bitorlónak irja. Meghalt 11(52. januárius 14-dikén.
s) IV. István, a föntebb em1itett László testvére, Vak Béla fia, III. István
ellenében Mánuel görög császár által segitett ellenkirály, 1163-ban halt el Zi-
monyban.
6) In Zemin. — Zimonyt szláv eredetű Zemlin (földvár) nevén hivják
maig is a németek.
 78 —

9. §. III. Béláról. .

Ez után uralkodék görög Béla'), kit Becsa és Gregor*)

a görög császárnál hosszacskán tartott. Ez az orvokat és rab
lókat üldözte, s ez hozta bé szokásba a folyamodványnyal
való szólást, mint a római s a birodalmi udvarnál szokásban
van. Fejérvártt fekszik temetve.

10. §. Imre királyról.

Béla után uralkodott fia Imre3).

11. §. II. András királyról.

Ez után uralkodott András hatalmas és dicső király4).

Ez a szent földet megjárta, hol az összes keresztyén fejedel
mek kapitányukká választották, s a babiloni szultán seregét a
magyarokkal és székelyekkel megszalasztotta, és az assziriabe-
liek s más nemzetek által népével együtt nagy tisztességgel
lőn fogadva. Onnan igen nagy dicsőséggel tért meg Magyar
országba5).

') Bela grecus. Kézai öt azért nevezi görö g-nek, mert Mánuel császár
udvarában növekedett s vele sógorságban is állt. — III. Béla 1174— 1196.
uralkodott.
a) Becha et Gregor. — Ezen Francziaországból beköltözött nemesek
ről Kézai alább, a jövevény nemesek jegyzékében is, emlékezik.
3) Uralkodott 1096—1204. — Imre fiáról, az atyja által még 1204-ben
megkoronáztatott, de nem sokára 1205-ben elhalt gyermek Lászlóról, Kézai nem
emlékszik.
4) II. Andrást, kinek korát (1205—1235) hazánkra nézve nagy és dicső
nek nem mondhatjuk, a buzgó pap Kézai csak szentföldi táborozásáért mondhatta
hatalmas és dicső királynak.
s) E hadjárat 1217-ben történt minden nevezetes eredmény nélkül. András
1218-ban tért vissza az e közben bomlásnak indult hazába.
 79

12. §. IV. Béla királyról.

Ez után uralkodott fia Béla'), ki a minorita barátoknál

Esztergomban van eltemetve. Ennek idejében a mongolok
vagy tatárok2) három oldalról beütnek Magyarországba öt
százezer fegyveressel, ezen kivűl lévén még negyvenezerig
való századosuk és tizedesök; kikkel a nevezett király a Sa-
jó-nál3) szembe szállván, a mongolok legyőzik, Urunk szüle
tésének ezerkétszáznegyvenegyedik esztendejében; hol az or
szág csak nem egész katonasága tönkre jutott, maga Béla
előlök a tengermellékre szaladván. S miután a tengermellék-
ről visszatért, Fridrik austriai herczeg haddal támada rá4), kit
Bécs-Ujhely előtt5) a magyarok háncsával mellbe szúrva
elvesztének 6).

13. §. V. István királyról.

Azután fia István király uralkodott'), ki Csehország Otto

kár nevű királyát, a mint tudniillik cseh, osztrák, steier, bran
denburgi és más vegyes hadakkal ellene jött, a Rábcza
folyó mellől8) dicsőségesen kiverte9). Ez Bodon városát'6)

') IV. Béla uralkodott 1235- 1270-ig.

') Mongli siue Tartari.
3) In Soio. — Ezen ütközet helyéi a Chronicon Posoniense
II. könyv II. fej. 40. §. határozza meg legpontosabban, azt Muhi mellé, (prope
villam Muhi) helyezvén. — Muhi ma puszta Borsod vármegyében, Ónodtól
délre a Sajó partján.
4) IV. Béla e háborúja Fridrik ellen 1246-ban történt.
s) Ante Ciuitatem Nouam.
') E csata napja 1246. junius 15-dike volt
') 1270-től 1272-ig.
") Ante fluuium R eb eh a.
"t E csata a Rábcza mellett 1271. majus 24-dikén történt.
'") Ciuitatem Budun. — Hogy e városon, mellyet a névtelen jegyző
II. fej. Bundyn néven emlit, a bolgárországi Viddin értendő, bizonyos; hogy
azonban a Budun leirást Kézai és kortársai Bodon-nak vagy Bödön-nek
 — 80 —

is urodalma alá hajtá, s míg élt, a bolgárok urát engedelmes

ségre kényszeríté. Végre e világból elköltözvén, a boldogsá
gos szíiz szigetében') az apáczák kolostorában nyugszik
temetve.

V. FEJEZET.

IV. László király dolgairól (1272—1282).

1. §. László király háborúja Ottokár cseh király lyal.

Ez után uralkodik fia harmadik László. Ezt ugyanis,

az Úr úgy rendelvén, még gyermek korában koronázták az
ország királyává2). Tehát ennek idejében Ottokár cseh ki
rály, ki a német birodalom jogából erőszakkal és igaztalanul
sokat bitorolt, honnan erőt és hallatlan hatalmat merített, Ma
gyarország szélein különböző helyeken igen nagy vidéket dult
vala fel3); miért rajta László atyja méltó boszút még nem
állott, mivelhogy véletlen halála előbb meglepte vala4). Miután
azonban időközben Németország fejedelmei a frankfurti gyűlé
sen Rudolf habsburgi grófot királyukká választották5), ugy
hogy a birodalom igazait, mellyek el voltak foglalva, tartozzék

(mint (í ii ni ii r = Gömör) ejtették-é, miután az u betű e korban az o és ö

hang kifejezésére egy iránt használtatott, biztosan el nem határozhatjuk. —
V. István e bolgár hadjáratot még atyja IV. Béla idejében, mint az ország keleti
részét önállóan kormányzó ifjabb király, folytatta.
') In insula uorata beatissime uirginis. — Ez a mai Margitsziget Buda
közelében.
*) 1272-ben, néhány nappal atyja halála után, midőn még csak tiz éves volt.
3) Ottokár 1273-ban dúlt Pozsony, Nyitra, Győr és Sopron vidékén.
4) V. István 1272-ben augustus 1-sején halt el. — E pontban Kézai Otto
kár régibb hadjárataira, hihetőleg a magyarok által a Morva folyó mellett 1260-
ban István vezérlete alatt vesztett csatára czéloz.
s) 1273-ban september 29-dikén.
 — 81 —

visszavenni, ő, mint a birodalmi hűbérek visszaszerzője, legel

sőben is Austriába mene, mellyet Ottokár megtámadott és
birt vala. S miután Bécsben hosszasabban űlt és jogait a
cseheken követelte, a cseh király olly töméntelen, nagyerős
sereget külde ellene, hogy Németország fejedelme kételkedik
vala tulajdon erejével ellene állani. Miért is tehát Magyaror
szág nagyságos királyát, mint a katholika anyaszentegyház
fiát, kiváná alázatosan segítségére, örök barátságra kötelezvén
azért magát nekie ; hozzá tévén azon fölül, hogy a király ebben
a római szentegyháznak is legnagyobb szolgálatot látszatik
tenni; ő maga pedig, bármikor megkeresendi a magyar ki
rály, hasonló segítséggel tartozik nekie szolgálni. Minthogy
pedig László, Magyarország királya, lelkében és szivében rej
tegeti Vala Ottokár vakmerő dölyfét, melylyel atyja ellen s ő
ellene tört, mivelhogy gyenge korú s testi erejű vala, elhatá-
rozá magát, hogy a németországi fejedelem kérelmének eleget
teszen. Megindulván azért Fejérvár városából, mint Mars fia,
kinek csillagzata fogantatása és születése napjától fogva neki
bátorság és más természeti erények dolgában erőt s gyarapo
dást szolgáltat, a legfelségesebb isten hatalmában és ősei tudni
illik szent István, Imre és László királyok és szentek fogadá
saiban híve, s közbenjárásaikba bizakodva, a királyi felség
zászlaját felemelve, seregével Marchegg-nél') hudolfhoz csat-
lakozék, ki jövetelét és segítségét, mint az istenét, úgy várja
vala. Mivel pedig Rudolf hadi népe nehezebb féle fegyver
zete miatt nehéz mozgású s olly roppant sokaságnak, mellyet
hirlenek vala hogy Ottokár vezet, ellenállni igen megréműlt
vala, azért is ellene menni s mozdulni kételkedik vala. Látván
és megértvén ezt László király, Ottokár elébe vonul, ki Still-
fried vára2) körűl a Morva vize mellett, csatára sietett és
') In Marhec. — Marchegg Pozsonytól mintegy" 3 mérföldre Alsó-
Austriában a Morva folyó partján esik.
*) Circa Castrum Stilfrid. — Stillfried mezőváros Marcheggtől éj
szakra a Morva folyó partján fekszik.
6
 — 52 —

idői körülkeríti. Kiknek

kún-jai') nyilaikkal
Milot, Ottokár katonaságának
bízik vala, a magya-
karra, embereivel megsza-
seregben futának a
közben a cseh király
fosztogatva zsákmányra
királyt, a mint a sereg
elfogják és megölik.
fcstyál hozzák Magyarországba a
és límUlm vitézekkel együtt.
egyedül a mindentudó
Radotf Németország s a rá
csát áfl vila. nézve mi törté-
király László királynak
Austru és Stiria neki nssa
királya László diadallal
■áradván3).
győzedelme, mellyel
ada. melly hadjá-
ől eredő Renold
art* < inh. zászlaját emberül, és halai-
László, s Magyarország más
a király űr mellett
László király illy
lengyelek és
és zászlaik a
 — 82 —

készen állt, s a cseh sereget minden felől körűlkeriti. Kiknek

lovait és magokat is a király magyarjai és kún-jai') nyilaikkal
sebzve úgy háborgatják, hogy Milot, Ottokár katonaságának
vezére, kiben a sereg nagyja leginkább bizik vala, a magya
rok rohamait és nyilait kiállani nem birva, embereivel megsza-
lada, s utána a lengyel zsoldosok bomlott seregben futának a
csehekkel együtt, a kunok ezen csaták közben a cseh király
és serege podgyászait és fegyverneműit fosztogatva zsákmányra
hányván. Ezen csatában tehát Ottokár királyt, a mint a sereg
közt eszeveszetten ide s tova bolyong, elfogják és megölik.
Fiát Miklós herczeget pedig foglyul hozzák Magyarországba a
többi fogoly bárókkal, grófokkal és számtalan vitézekkel együtt.
A halottak számát az említett ütközetben egyedűl a mindentudó
isten tudta volna megbecsülni. Rudolf Németország s a ró
maiak királya pedig embereivel csak áll vala, nézve mi törté
nik2). E diadal után tehát a német király László királynak
megköszöné, hogy általa az nap Austria és Stiria neki vissza
lőn szolgáltatva. S igy Magyarország királya László diadallal
megtére, a német király Austriában maradván3).
Ez ugyanis László királynak első győzedelme, mellyet
isten kegyelme neki még ifjusága korában ada, melly hadjá
ratban azon nap a Bastech nemzetségéből eredő Renold
gróf, Renold fia4), tartá a király zászlaját emberűl, és hatal
masan; testvérei András, Salamon, László, s Magyarország más
nemesei, mint az ég csillagai számtalanan, a király úr mellett
állván. Hogy tehát emlékezetben maradjon László király illy
dicsőséges és diadalmas győzedelme, a csehek, lengyelek és
morvák szégyenére és örök gyalázatára, paizsaik és zászlaik a

') Hogy a hunok, Comani, nyilzáporukkal e csatában nevezetes részt

vettek, más források is bizonyitják.
*) Hogy ez nem betű szerinti értelemben veendő, magában érthető.
3) E döntő csata 1278. augustus 26-dikán történt.
') Renoldus comes, filius Renoldi, de genere Bastech oriundus. —
E Bastech nemzetségről oklevelek nem emlékeznek.
 — 83 —

fejérvári egyházban, az ország székes helyén, a falra függesztve

örökre fenmaradnak.

2. §. László király másik harczáról a kunokkal.

Más csudálatos ütközete is vala László királynak a ku

nokkal fiatal korában, mellyet az előbbeni ütközethez Jiasuii-
líthatni. Midőn ugyanis a kunok, kiket a király kegyes em
lékü nagyatyja Béla király hozott be elsőben ' j, utóbb mint a
fövény elszaporodtak, magának Béla királynak is forgott eszé
ben, hogy őket vármegyénként elszéleszsze, de soha nem bá
torkodott megtenni, attól tartván hogy az országnak általok
sérelme származik. S azt mondják, hogy ugyanezt gondolta
felőlök atyja, jó emlékezetű István király is, s az említett óva-
kodás miatt vonta vissza szándékát. De a dicső, lelkes és
nagyratörő László király, megtudván hogy közöttök ellene
hütlenséget koholnak, ugy vonula ellenök hadakozni, hogy
azon csatában keményen legyőzetvén, sokan fogságba jutának,
némellyek pedig közzűlök, feleségeiket, gyermekeiket s minden
vagyonukat elhagyva, a barbár népekhez futának 2). Azon ke
vesek is, kik benmaradtak, a király parancsainak annyira hó
dolnak , hogy remegő szivvel alig mernek a király arczára
tekinteni. Ezen ütközetben tehát a kunok megölik Olivért,
Pata fiát, az Aba nemzetségből3), Andrást, Lő r in ez

') A névtelen jegyző szerint már Árpáddal költöztek he kánok hazankba;

később besenyő név alatt forrásaink többször emlegetnek kissebb csapatokat
betelepültöknek; itt azon tömeges kán bevándorlásról van szó, melly IV. Béla
idejében a mongol hadjárat előtt történt.
*) László király e győzedelmet a kánokon krónikáink szerint a Hód tavá
nál 1282-ben nyerte.
3) Oliuerius filius Pata de genere Aba. — A névtelen jegyző
32. fej. Aba király egyik ősét is Pata (l'ota) néven emliti, kinek emlékét a
Mátra alatt, mellynek vidékén az Aba nemzetség nagy birtokos volt, Pata vára
és városa tartotta fen.
6»
 — 84 —

testvérét, Miklós gróf fiát, a Vigmán nemzetségből'),

Lászlót, Panyit2) gróf fiát, a Miskolcz nemzetségből,
és Demetert, Mihálka fiát3), a Rosd nemzetségből4).

'j E nemzetséget de genere Bygman néven emliti egy 1309-diki oklevél

Fejér-nél Cod. Dipl. VIII. d. I. köt. 365. I. — Ez oklevél szerint birtoka
Igmánd vidékén túl a Dunán feküdt.
') Ladislaus lilius Comitis Ponyth de Miscouch. — A Miskolcz
nemzetségről 1234— 1324-ig több oklevél emlékezik. — Panyit név Gömör vár
megyében a sajóvölgyi Gömör-Panyit és balogvölgyi Úza-Panyit helynevekben
maig is él.
•') Demetrius lilius parui Michaelis. — Aligha csalatkozom, ha e nevet
a Mihálka név forditásának veszem.
') Szövegünkben de genere Kusd bizonyosan hibásan áll Rusd helyett.
— Rusd és Rosd néven emliti e nemzetséget a Regest r. Varad. 366. §. és
két oklevél 1286. és 1320-ról. Fejér-nél Cod. Dipl. V. d. III. köt. 315. és
VIII. d. II. köt 269. 1.
 Függelék.
I. FEJEZET.

A jövevény nemesekről.

1. §. A jövevények beköltözéséről Gyeics vezér ide

jében.

Minthogy a tiszta magyarságban nincs több törzs vagy

nem, mint a száznyolcz nemzetség, lássuk, honnan veszik ere-
detöket azok nemzetségei, kik az olasz földről, vagy Német
országból vagy más tartományokból származtak. Gyeics vezér
a Turul nemzetségből vala ugyanis az, kinek mint mondják,
a magyarok közt legelsőben szózat zendűlt meg az égből,
hogy a keresztyén hitet és keresztséget vegye föl. Mivel
azonban keze embervérrel volt fertőzve, nem vala alkalmas a
hitre térítni illy nagy nemzetet. S jóllehet maga és háznépe
szent Adalbert által a keresztség kegyelmét fölvette'): mind
azáltal az égi trónról szózat jöve hozzá, hogy e gondolattal
hagyjon föl; minthogy mind ennek véghez vitelét a felséges
isten kegyelme a tőle származandó szent Istvánra bizta vala2).
A honnan ezt hallván, nemzete megtérítése dolgában, a mit

') Adalbert prágai püspök, ki szent Istvánt is megkeresztelte, nem

ennek születése előtt, mint Kézai gondolta, hanem az után mint egy 15 évvel
994. táján mulatott Magyarországon. Has. Szalay e. h. I. köt. 45. 46. I.
J)llas. Hartvicus, Vita s. Stephani. 3. fej., honnan vette
Kézai ez előadását.
 — 86 —

tehetett s a mivel tartozott, szent Adalbert prágai püspök ren

delése szerint nem mulasztotta el megtenni. Külde azért kö
veteket a keresztyén tartományokba, hogy óhajtását mindenkinek
hireszteljék. Miért is ennek hallattára sok gróf, vitéz és nemes
jöve hozzá a keresztyénség országaiból'). Némelyek ugyanis
jövének isten szerelméből, hogy a vezért a pogányok ellen,
kik a hitet nem vennék föl, segítsék, mások pedig hogy a
pogányoktól és üldözőiktől szabaduljanak: mert ez a nemzet,
míg pogányságban élt, kegyetlen üldözője vala a keresztyé
neknek.

2. §. Tanbergi Tibold grófról.

Akkor jöve osztán Gyeics vezérhez Tibold tanbergi

gróf2) kit Graf Tibold-nak hittak3). Ahonnan némelyeket
azon nemzetségből maig egyszerüen Graf-oknak hivnak4).
Ettől származnak a Babocsa i-ak •')• Ezek ugyanis D e u t-
schenland-ból valók6).

') A n é v t e 1 e n j e g y z ő 4G. fej. szerint már Árpád udvarába is tó

dullak az általa szivesen fogadott idegen jövevények.
*) Kezainál Comes Tiboldus de Fanbeig, a budai krónikában és
Túróczinúl de Samberg, mindenütt hibásan de T a n b e r g helyett.
'0 Qui G r a u n Tibold est vocatus. — A G r a u n szót Podhradczky he
lyesen igazitja Gravu-ra, mi az eredeti helyesirása szerint bizonyosan Grauu-
nak volt irva.
') G r a u n simpliciter nominantur. — A gróf, német Graf, czim ere
detileg nem más mint a grau (ősz, öreg, vén) szó.
'') Ilii de B o b o c h a. — E nemzetség , mellyel Horváth István
szerint Magyarország gyökeres nemzetségeiről 78. lap. egy
1275-diki oklevél de genere Tybold néven emlit, Rabocsát birta Somogy
vármegyében, honnan Babocsai nevet is viselt. S csakugyan Somogyban
Aracs falu mellett, s igy épen Babocsa szomszédságában, létezett Tibold nevű
föld, terra Tybold, IV. Béla 1269-diki levele szerint. Fejérnél, Cod.
I) i p I. IV. d. III. köt. 492. I. , melly körülmény Kézai hitelét tetemesen erősiti.
6) Isti etenim sunt de Deuchunlant, Horányi és Podhradczky kiadá
saiban Von Deuchunlant.
 — 87 —

3. §. Hont és Pázmán testvérekről.

Ezután jöve Hont és Pázmán') két egy testvér; sváb

földi eredetű pánczélos vitéz. Ezek ugyan is vitézeikkel Ma
gyarországon át utazva tul a tengerre igyekeznek vala, de
Gyeics vezér által letartva utóbb szent István királyt a G a r a n
vizében német módra vitézi karddal övezték2).

4. §. Venczelin grófról.

Ezután jő be Wasserburg-ból Wenczelin gróf3).

Ez ölte meg Kopány somogyi vezért4). Ennek nemzetségét
Jáki-aknak5) nevezték.

5. §. Wolfer és Hedrik testvérekről.

Ezután Wolfer jöve be He d rik testvérével Vildo ni á-

ból'!), negyven tegzes lovaggal; ennek a Ki szén7) hegyét

') Hunt et P a z m a n. — Ezek nemzetségéről, de genere H u u t p a z-

nan a MII. századbói és a XlV-dik elejéről igen számos oklevél emlékezik. —
E testvérek elsejének nevét örökiti Ilont vár és vármegye. — Hogy Pozsony
vára, mellyet külföldi évkönyvek már a Xl-dik század közepén német Press-
burg nevén emlegetnek, Pázmán-tól vette volna nevét, — mit Horváth
István e. h. 72. I. állit, — el nem fogadható. — E nemzetségből származnak
a Batlhyániak, Forgácsok, Kubinyiak és Újhelyiek.
I Ez még sz. István királylyá koronáztatása előtt történt, midőn Garan
melléki táborából Koppány ellen indúlt. — Sz. István 1001-diki oklevelében,
melylyel a pannonhalmi apátságot alapitja, e két lovag Poznanus és Cun-
tins néven van emlitve. Fejér, I. köt. 281. 1.
3) Intrat de Wazurburc (Endlicher kiadásában hibásan de W as tu
fa u r c) Comes W e c e 1 i n n s. — Későbbi krónikáinkban helyesen Vencelinus.
' ) Kupan, ducem in Simigio.
5) Istius generacio de Jaki dicti sunt. — A J á k nemzetsegről igen
számos oklevél emlékezik; ebből származnak a Niczkyek és Sztárayak.
6) Wolfer cum Hedrico . . . de Uiltonia.
') Mons Kyscen, Kiszén hegye, a mai Német-Újvár, mellynek
német neve Gi ess ing, Vas vármegyében.
 — 88 —

adják szállásul, mellyen favárat, s végre barátkolöstort is épit-

tete'), mellyben halála után temetve lőn. Ettől veszik erede
tűket a Hedrik-ek2).

6. §. Lébéni Pothról.

Ez után jöve bé Lébéni P ó t h 3), kit más néven E r n e s z t-

nek4) neveztek. Ez sok vitézzel jött Magyarországba; tőle
veszi eredetét Konrád, altenburgi gróf5).

7. §. Kelád és Gúthról.

Hanem az ulán Péter király idejében jőnek bé Kelad és

Güth lestvérek6) a svábok nemzetségéből; Stof várából
erednek 7).

') E monostort, in loco .... qui dieiiur Quizin, Volfer gróf, Wal-
ferus Comes, 1157-ben, II. Gyeics király idejében alapitotta. Lásd az alapitó
oklevelet Fejérnél, II. köt. 144.— 146. 1. — Kitetszik innen, hogy hibásan
állitja Horváth I s t v á n e. h. 72. I e német vitézeket Gyeics vezér alatt
beköltözőtteknek.
*) E nemzetségről, de genere Heydrich, emlékezik egy 1326-diki
oklevél. Fejér, VIII. d. III. k. 125. 1. — Hedrich-től vette nevét Héder-
vára Győr vármegyében, s ettől a Hédervári kihalt nemzetség. — E nem
zetségből származnak a gr. PállTyak.
3) Pot de L e b y n. — Lébény, mellyet e nemzetség birt, hol e nem
zetség tagjai monostort épitettek, mellynek alapitványait II. András 12US-ban
megerősitette, (Fejér, III d. I. k. 58—66. 1.) Moson vármegyében fekszik.
') Alio nomine E r n i s t u s. — Krónikáink szerint „azért nevezték P ó t li-
nak, mivel követ volt Konrád császár és András és Salamon királyok kózL
Póth ugyau is németül követet jelent."
5) Conradus de Altenburg. — Ezen A 1 1 e n b u r g a mai Magyar
óvár Moson vármegyében, az e nemzetség által birt Lebenyhez mintegy két
mérföldre.
6) Kelad et Guth intrant tres (helyesen i n t r a n t e s) fratres. —
E Guth- Keled nemzetségről, mellyböl való volt a Salamon idejében nagy
szerepetjátszott Vid, számos oklevél emlékezik.
') De castello Stof. — Ez Staufen, Hohenstaufen vára.
 — 89 —

8. §. Altmannról.
Ezek után jő bé Állmaim Fridburgból, pánczélos vitéz
a (hüringiek hazájából. Ettől származnak a mai Balogiak').

9. §. Olivérről és Rát oldról.

Ezek után jönnek bé Olivér és Rátold2) Kálmán ki
rály idejében, Apuliából, Casertá-ból veszik eredetöket3).

10. §. A Zsámbokiak őseiről.

A mostani Zsámboki-ak pedig a campaniai grófoktól
Francziaországból erednek 4).

11. §. Becse és Gregorról.

Becse és Gregor nemzetsége5) hasonlóan Francziaor
szágból ered, Vilmos nemzetségéből, kit Cornes-nek neveznek.

12. §. Buzádról.
Buzád nemzetsége6) Meissen-ből7) veszi eredetét; a
wartburgi kerületből való nemesek8).
') Ilii de Bolugi.
*) 0 I i u e r i u s et R a t o 1 d u s, de regno Apulorum. — Rátold nem
zetségéről, de genere Ratold, számos oklevél emlékezik.
3) C a sert a városa Nápolytól éjszakra esik Terra di Lavoro tartomány
ban. — Olivér és Rátold lovagok Kálmán király menyasszonyának, Roger sicihai
herczeg leányának, Busillának kiséretében 1097. jottek hazánkba.
4) Ilii de S u m b u k de comitibus C a m p a n i e ex Francia oriuntur. —
A Zsámboki család e Champagn e-ból bevándorolt idegenektől való szár
mazását oklevelekkel nem bizonyithatjuk.
5) A Beőse-Gregor nemzetségről a XIII dik században több oklevél
szól. — Kézai lentebb II. könyv IV. fej. 9. §. mint III. Béla kisérőit Mánuel
császár udvarában emliti őket.
6) A Buzád nemzetségről, de geuere Buzad, a XII. és XIII. század
ból több oklevél emlékezik.
'3 De M e s n.
"} De districtu Wurburg. — Wartburg régi vára fél órára
esik Eisenachtól.
 — 90 —

13. §. Hermaimról.

Hermann nemzetsége') pedig Nürnberg-ből2) szár

mazik; eléggé nemesek; Gizella királynéval jöttek bé3).

14. §. Radván és Bogáthról.

Hanem a kik Radván és Bogáth nevet viselnek4)

azok nemzetsége Csehországból veszi eredetét.

15. §. A Lu d á n y iakról.

Hasonlóan azok nemzetsége is, kiket Lu il á n yi—aknak

neveztek 5).

10. §. Simon és Mihály spanyol grófokról.

Simon gróf és testvére Mihály nemzetsége pedig,

kiket Martinsdorferek-nek hívnak c), harmadik Béla király

') II e i m a n ii nemzetségéről szóló okleveleket 1255. és 12fi0-ról emlit

Horváth István e. h. 72. I — Az enlélyi Szelien II e r m a n u s t a d t neve
e Herma n n-tól származik.
3 ) De N u'r i n b e r k. — Nürnberg Bajorországban esik.
3) Hogy szent István nejével Gizellával sok német jövevény telepedett
hazánkba, kitetszik II András 1230-diki kiváltságleveléből, mellyet a szathmár-
németii polgároknak adott, mellyben őket e szavakkal emliti: hospites Teutonici
de Zattmár Nemethi ioxta fluuium Zamos residentes, qui se dicebant in fide
Domine Regine Keysle ad Hungariam conuenisse. Fejér. C o d. Dipl. III. d.
II. köt. 211. lap.
') Qui Rodoan et Bakath nominantur. — A Bogáth-Kadván
nemzetségről több oklevelet emlit H o r vá th I s t v á n e. h. 68. I.
s) Qui de Lodan sunt uocati. — A Ludán nemzetsé::, de genere
Ludan, emlitve van két oklevélben 1283. és 1291-ről.
6) Qui Mertinsdorfarii nominantur. — A Martinsdorfer nevet
e család a Sopron vármegyei Nagy-Márton (Martensdorf) helységtől , mint
birtokától, vette.
 — 9t —
fia Imre király idejében Constantia királynéval, az arragoniai
király leányával, ki Imre király felesége vala, jött bé Magyar
országba') magokkal becsületes vitézeket és igen diszes kisé
retet hozván. Mivel ugyanis nemzetségök bizonyos nagy
gróffal2) igazságos és bizony okokért folytonosan harczolt,
végre azon gróf ellen, mint mondják, sereget gyüjtve hada
kozott, mikor az említett nagy grófot Simon, t. i. Simon és
Mihály gróf atyja, és nagybátyja Bertrám3) elfogván meg
ölte. Miért is Simon és Bertrám ellenségeskedést vonván
magokra, az emlitett királynéval mindjárt bejönnek Magyaror
szágba. Kiknek nemes voltukat tapasztalván Imre király, öröm
mel fogadá őket s széles és bő hűbéri jószágokkal adományozá
meg Magyarország különböző részeiben. Mivel pedig az emle
getett nemzetség Spanyolországban több várat bir, mellyekben
azonban egy Bojót nevű a fő: azért is az említeti grófok
és elődeik legelső szállásukat Nyergedszeg') körűl Bojót-
nak nevezték'). Nemzetségök sast szokott pajzsán viselni,
mellyet más vitézek és grófok Spanyolországban hordani nem
bátorkodnak, még pedig .ízért, mert a tunisi szultán seregét,
melly Majorika és Minorika szigetét hajókkal és hajós se
reggel megszállva elfoglalta volt, az arragoniai király többi
vitézei nem birván, mint mondják, az ő nemzetségök verte ki.
'A honnan a király és a vitézek községének végzéséből hatá-

') Ez 1199-ben történt, mikor Imre király Constantiának hitbérül Vas és

Sopron vármegyéket kötötte le. Szalay I. k. 2. kiad 2S6. I. — llibázik tehát
a Chron. Budense és Túróczi , kik e családot II András idejében mondják be
költöződnek.
') Cum quodam magno Comite.
3) B e r t r a m u s patruelis ipsorum. — Comes Bertrandus, nobilis
de uilla Mortun, ki kétségtelenül e családból való volt, emlitve van két
1265-diki oklevélben. Fejér-nél IV. d. III. k. 301. és 306. I.
') Circa Nergedsceg. — Ez a mai Nyerges-Újfalu Esztergom
vármegyében a Duna partján.
s) Boiot uocauerunt. — Baj ót falu Esztergom vármegyében épen az
emiitett Nyerges-Újfalu szomszédságában esik.
 — 92 —

rozva lőn, hogy előbbi czimeröket, melly irott alak nélkűl

tiszta vörös vala, sassal cseréljék föl. Elhozta volt Constantia
királyné magával Simon és Bertrám gróf Tata nevezetű hu
gát is'), olly szép és gyönyörű leányt, hogy azon időben a
világon hozzá hasonlót alig tartanak vala. Melly leány Be
nedek herczeggel, Konrád fiával, kelt egybe, Martinsdorf
faluval együtt más jegyajándékokat is kapván Imre király és
Constantia királyné részéről2).

17. §. Gottfrid nemzetségéről.

Ezeken kivíil III. István király idejében jöve Magyaror

szágba egy Gottfrid nevezetű vitéz Meissen tartományából,
kitől származik Kelad fiai Filep, László és Gergely nem
zetsége3). Ezen Goltfrid ugyanis, ki nemes fiú, t. i. a Hert-
fel di gróf fia vala, a frankfurti gyülésen, hol császárt kellett
választani, lázadást támasztván, mint mondják, a thüringeni
tartomány grófját megölte, s onnan futással menekülve mint
bujdosó jött István királyhoz, kitől ellenségei vissza is köve
telték. S minthogy István király ellenségeinek ki nem adta,
Németországon ellene számkivetési itéletet hoztak, s igy marada
akaratlanul Magyarországban. Kit azután a király sereggel
Bosznia fejedelme ellen küldött, kinek legyőzése után a király
hoz visszatérvén, azon tul az vele kegygyel bánik vala.

') iVomine Totam. — Nobilis domina Tota néven, mint Benedek,

Korlát fia (Benedictus Dux, filius Korlath) nejét emliti őt II. András király 1221-
diki oklevele. Fejérnél, III. d. I. köt. 317. 1. — Thota nobilis mulier név
alatt mint Benedek vajda neje van emlitve Imre 1202-diki levelében. U. o. 318. 1.
') Kézai ez előadását tökéletesen bebizonyitják Imre és II. András ki
rályaink épen most idézett levelei , mellyekben Mártont Sopronban (villam
Martini) és Bojót nevű falut (villam nomine B o i o i t t h) Tatának adomá
nyozzák, ki Constantiá v;il Imre király nejével jött be Magyarországba.
3) Generatio Philippi, Ladislai et Gregorii filiorum Kelad. —
Gregorius, filius Calad emlitve van III. Honorius pápa 1 223-diki bullájában.
Fejérnél, III. d. I. köt. 406. 1.
 93

18. §. Miurkról és testvéreiről.

Csákányi Miurk') is, Venczel és Jakab testvéreivel

Magyarország: fejedelmeitől veszi eredetét. Magyarországnak uj
lakosai, IV. Béla királylyal sógorsági összeköttetésben vannak 2).

19. §. Több idegen nemzetbeli jövevényekről.

Valamint Gyeics vezér úgy más királyok idejében is jöttek

volt bé csehek3), lengyelek4), görögök5), besenyők6),
örmények7) s majd minden külföldi nemzetből, melly az ég
alatt van, kik a királyoknak vagy az ország más urainak szol
gálván s tőlök hűbéreket szerezvén, idő multával nemességet
nyertek, kiknek neveit jelen könyvbe foglalni terhesnek gondoltam.

') Myurk de Chakan. — Podhradczky véleménye szerint a Miurk

név Márk-nak felel meg. — Csákány, mezőváros Vas vármegyében a Rába
mellett. — Mint krónikáinkbó1 s okleveleinkből kitetszik, a hazánk első száza
daiban beköltözött idegen nemzetségek legtöbbnyire a Dunán túl kaptak bir
tokokat.
') Ezen család sógorsága IV. Bélával III. Béla leánya Constantia által
történhetett, ki I. Ottokár cseh király neje volt.
3) Hogy a fentebb emlitett cseh lovagokon kivül tömegesen is telepedtek
hazánkba csehek, mutatják számos Cseh, Csehi nevű helységeink az ország
különböző vidékein.
*) Ezek emlékét tartják fen Lengyel, Lengyelfalva nevü hely
ségeink.
6) Görögök betelepedtét, mi igen csekély számmal történhetett, ok
levelesen nem tudnók e korból bizonyitni. — Podhraczky e helyre tett jegy
zetében a Greci név alatt a hazánkban több helyt tömegesen lakott oroszokat
véli értendőknek.
') Hazánk első századaiban hányszor költöztek be hozzánk besenyők,
s az ország legkülönbözőbb vidékein mennyi okleveles emlék, mennyi uiaig is
létező helynév hirdeti és jeleli meg a régi besenyő telepeket, melyek a régi
korban saját ispánjaik, biráik hatósága alatt állottak, jelesen összeáltitva közli
Jerney, a magyarországi besenyőkről czimü értekezésében, Keleti utazás.
I. köt. 227—270. 1.
') Örményes, németül Armenisch, nevű falut Karan-Sebestöl délre
egypár mérföldre találunk hazánkban. — Hogy e falu nevét nem a közelebb
 94

H. FEJEZET.

Az udvarnokokról, várnépekró'l, várjobbágyokról, cselé

dekről, szabadosokról és rabszolgákról.

I. §. A szolgák eredetéről Magyarországon.

Mivel azonban némelyeket érdekel, mik az udvarnokok,

várnépek, továbbá a cselédek, szabadosok és rabszolgák, kikkel
csak nem egész Magyarország telve van, és honnan vették
eredetöket, ezt is méltónak gondoltam jelen munkámhoz csatolni.
ügy volt, hogy midőn a magyarok, Pannoniát birtokukba
vévén, keresztyén és pogány foglyaik közzűl a népek szokása
szerint némelly ellenszegülőket leöltek, némelly derekabbakat
magokkal vivén a háborúba, nekik a ^zsákmányból némi részt
juttattak, némellyeket pedig különféle szolgálatra alkalmazván,
sátraik körött szoktak tartani: ezen foglyoknak barmaik jöve
delméből és csupán zsákmányból vala élelmök, mint a kunok
nak'). Később azután, a mint a magyarok a hitet és kereszt
séget fölvették, a római egyház Gyeics vezérnek és szent
István királynak, miután a Krisztust megismerték, mint mondják,
erős parancsolatba adta, hogy ne zsákmányoljanak, s a keresz
tyén foglyokat ezentul hagyják régi szabadságukban, minthogy
^ a foglyok közt sok nemes van. Minthogy azonban az ország
igen tágas és néptelen vala, s az egész község a pápának nem
is adá erre nézve megegyezését ; utóbb a pápa ekként ada föl-
mentést, hogy a foglyok földet miveljenek s a föld terméséből
éljenek, mint más keresztyének. Azért is a foglyok, kiknek

mull századokban történt örmény betelepedés idejében kapta, bizonyos; mert

Ewrmenes neven több XV-dik századi oklevélben találjuk emlitve.
') Kitetszik ez adatból , hogy a kunok hazánkban még Kézai korában is
pusztai eletet éltek s szántásvetessel nem foglalkoztak.
 — 95 —

földjök nem volt, ön szántokból béradásra vállalkoztak, mellyet

uraiknak fizettek.

2. §. Az udvarnokokról.

Idő multával pedig, miután a hit megerősödött, az ország

előkelői, kényökre akarván élni s számtalan foglyuk lévén, nem
engedék őket szabadon menni, mint a pápa akarja vala, hanem
udvaruk szolgálatára rendelének közzűlök, kiket hazai néven
udvarnokok-nak neveztek'). S jóllehet azon időben az ország
több nemesei tétettek volt foglyaikkal illy szolgálatot: Kálmán,
Gyeics király fia, idejében ez el lőn törölve. 0 az illyes szol
gálatokat foglyaitól egyedűl magának akará megtartani, és a
főpapoknak, kiknek foglyaiból ajándékozott*). S ne hogy a
nemesek községe ezen eltörlést nehezen vegye, a király az ő
foglyaikat az ország nádorának adá használni, kit a nemesség
hasznáért tesznek.

3. §. A várnépekről.

De mivel az új keresztyén magyaroknak nehéz vala a hit

terhét viselni, mivel el kell vala szokniok a zsákmánytól, fog
lyaikra nehéz munkákat és terheket raknak vala, mi a főpapok
nak nem tetszvén, a pápával e felől szólának. S hallván a
pápa a főpapok panaszát, miután szent István király dicsőséges

') Uuos patrio nomine Udwornicos uocauerunt. — E szavakból

ugy látszik, hogy Kézai az udvornik, iidvarnik szót magyarnak hitte: holott
az nem egyéb a szláv dvornik-nál, s a hozzá hasonló pohárnok, komornik,
d us uik stb. hivatalnevekkel együtt kétségtelen szláv eredetű.
') Az egyházak ezen udvarnokaiból lettek később az egyházi nemesek
(nobiles praediales), kik 1848-ig saját székeikben külön hatóság alatt állottak.
Hajdan, mig főpapjaink saját zászlóaljakat (banderiumokat) tartottak, minden fő
papnak voltak illy udvarnokak az újabb ideig azonban csak az esztergomi ér
seknek, a győri püspöknek és káptalannak, a szent-mártoni apátnak, és a zágrábi
püspöknek maradtak fön hazánkban egyházi nemesei.
 — 96 —

életéről a követektől, kik nála valának, tudakozódott, mint

mondják illy szavakra fakada : „Én, úgy mond, apostoli vagyok,
de ő valódi apostol. Azért országa egyházainak rendezését is
az ő tetszésére bizom, s az általa megváltott foglyokat egyedűl
magának hagyom hogy birja." Miért is mindnyájukat megváltá
a magyaroktól, kiket nálok találhatott, azokon kivűl, kiket az
ország nemesei az egyházaknak engedtek volt birni. Kik köz-
zűl némelyeket váraihoz rendele szolgálni könnyebb szolgálatra').

4. §. A várjobbágyokról.

A várjobbágyok pedig szegény nemesek, kik a király

hoz folyamodtak s kiknek a király a vár földeiből adott, hogy
a vár birtokait s a várat háború idején őrizzék2).

5. §. A cselédekről.

Ugyanazon foglyok közzűl másokat cselédek-ké tettek3),

kiket azután Kálmán király annyifélékké változtatott4).

') A vár népei, castrenses, kiket a katonáskodó várjobbágyoktól meg

különböztetve civiles-eknek is hivtak, a vár földei mivelésével, az eleség
beszállitásával, bürtönőri szolgálattal, gyepűk készitésével, árkok ásásával stb.
tartoztak foglalkozni. Lásd: Bartal, Co m mentarii. I. k. 276. I.
*) A várjobbágyok (Jobbagiones castri) osztályáról, melly mint a
várak védő katonasága a hazát fegyverrel szolgálta, s a valódi eredeti nemesek
' osztályához szabadságra nézve legközelebb állt, bőven értekezik Bartal e. h.
277. s köv. I.
3) A con di (ionari us szót magyarul cseléd-nek véltem leghelyesebben
forditandónak. Valamint a királynak és királynénak, ugy a főnemeseknek is
voltak illy cselédei , kik bizonyos foglalkozásra voltak rendelve. Ez osztályba
tartoztak a tárnokok, asztalnokok, pohárnokok, lovászok, vadászok, solymárok,
kovácsok, szekerészek stb. — Ezek szolgai sorsu (servilis conditionis) emberek
voltak ugyan: de a rabszolgáktól, kiket gazdájok szabadon eladhatott, kü
lönböztek.
') Törvénykönyvünkben, Kálmán király 1-ső végzésében, csak töredékes
intézkedéseket találunk a kóbori szolgákról (servi vagi), a keresztyén és po
gány rabszolgákról (mancipia).
 — 97 —

6. §. A szabadosokról.

El vala végezve szent István király által az is, hogy a

cseléd, ha meg akarja magát váltani, száz byzanti aranynyal
váltsa meg magát és háznépét; ha pedig nőtelen és gyermek
telen, maga személyét huszonnégy byzanti arannyal vagy any-
nyit érő szolgálattal. Mert a magyarok foglyaikat nem örömest
engedték_ a királynak ^megváltani, hanem kényszerítve voltak
szent István_ király és a főpapok által').

7. §. A rabszolgákról.

Csupán azon foglyokról van ez irva és előadva, kik ke

resztyén nemzetből jutottak fogságba, azokról pedig, kik po
gány népből valók voltak, a pápa mit sem szól : mert azt
akarja az apostoli szék, hogy a pogányok a keresztyének alá
legyenek vetve. A honnan az illy foglyokat özvegyek-nek
nevezik *) : mert ezeket minden magyarnak megengedte az
egyház birni és tartani.

') A szolgáknak szabadosok-ká (libertini) emeléséről szóló számos

oklevél szállott ránk a magyar királyság első századaiból.
*) Szövegünkben Vheg bizonyosan hibásan áll. Szent László törvényei
ben III. könyv 2. fej. "illi qui dicuntur Wzbeg olvasható, minek özvegy
olvasás felel meg. — Kézai szerint a pogány foglyokat, kiknek sorsuk legsiral
masabb volt, nevezte nemzetünk özveg v-nek, melly szó, polgári viszonyaink
átalakultá val eredeti értelmét elvesztvén, a hites társát vesztett házas félre alkal
mazva maradt Tón nyelvünkben.
 — 98 —

Tar t a 1 o m.

Lap.
Kézai Simon mester előbeszéde 1

Első könyv.
A hunok történetei eredetüktől Attila halátáig s birodalmuk felbomlásáig.

I. Fejezet. A hunok és magyarok eredetéről és ősi lakaikról 4

1. §. Bevezetés a magyarok krónikájába —
2. §. A Bábel tornyáról 5
3. §. Nemrót Persiába költözik. Fiai Hunor és Mogor a húnok és
magyarok ős atyjai 6
4. §. Hunor és Mogor a meotisi ingoványok közzé költöznek . . 8
5. §. Hunor és Mogor Scythiába költöznek. Scylhia leirása ... 9
II. Fejezet. A húnok Pannoniába jövetelétől a zeiselmaueri ütközetig . 13
1. §. A húnok kapitányairól és hadi szerkezeléről —
2. §. A húnok bejöveteléről 17
3. §. Macrinus és Veronai Ditrik készületeiről 18
4. §. A tárnokvölgyi és zeiselmaueri ütközetekről 19
5. §. Ethele és Buda uralkodásáról 21
6. §. Ethele jellemzése s udvara leirása 22
III. Fejezet 24
1. §. Ethele hadjáratáról s a chálons-i csatáról "—
2. §. A húnok spanyolországi hadjáratáról 27
3. §. Ethele diadalmi hadjáratáról —
4. §. Buda megöletéséről ' 28
5. §. Ethelének a világ négy része felé felállitott őrseiről ... 29
IV. Fejezet. Ethele olaszországi táborozásától birodalma felbomlásáig s
a magyarok bejöveteléig 30
1. §. Aquileja megvivásáról —
2. §. Ethele olaszországi hadjárata, Ravennába vonulása, Leo
pápával találkozása 33
3. §. Szoárd győzedelméről, Ethele haza tértéről 34
4. §. Ethele menyegzöjéről, haláláról és temetéséről .35
5. §. A Imii birodalom fölbomlásárót 36
6. §. A székelyekről és Csaba fiairól: Edről és Edeménről ... 38
7. §. Svatoplugról és atyjáról Marótról 40
 99

Második könyv.
A magyarok története bejövetelöktHl 1282.ig.

Lap.
I. Fejezet. A magyarok dolgairól a vezérek korában 43
1. §. Bevezetés —
2. §. A magyarok bejöveteléről s hét kapitányáról —
3. §. A magyarok átkeléséről a Dunán 45
4. §. Első kapitány Árpád —
5. §. Árpád szállásáról túl a Dunán . 46
6. §. Második kapitány Szabolcs • . —
7. §. Harmadik Gyula 47
8. §. Negyedik Örs . . —
9. §. Ötödik Könd -
10. §. Hatodik Léi 48
11. §. Hetedik Bulcs -
12. §. A magyarok morva- és csehországi s karinthiai hadjáratairól 4!)
13. §. A bolgárországi és lombárdiai magyar hadjáratokról .... 50
14. §. A magyarok nyúgot-europai hadjáratáról 51
15. §. Az ágostai veszedelemről —
16. §. A magyarok másik csapatának diadaláról 53
17. §. A magyar had diadalmas visszatértéről —
18. §. A németek szövetkezéséről a magyarok ellen 54
19. §. A konstantinápolyi hadjáratról s Botond bajvivásáról ... 55
II. Fejezet. Magyarország története szent István királytól Aba haláláig . 50
1. §. Szent István királyról —
2. §. Péter király dölyféről 60
3. §. Aba király uralkodásáról és haláláról 61
III. Fejezet. Aba halálától I. András haláláig 60
1. §. Péter király visszaállitásáról —
2. §. A magyarok fölkeléséről, Péter haláláról 67
3. §. I. András mogkoronáztatásáról OS
4. §. Szent Gellért vértanúságáról —
5. §. András király háborújáról Henrik császár ellen 69
6. §. András király haláláról 70
IV. Fejezet. I. Béla királytól V. István haláláig 71
1. §. I. Béla királyról -
2. §. Salamon királyról 72
'3. §. I. Gyeics királyról 74
4. §. Szent László királyról —
5. §. Kálmán királyról 75
6. §. II. Béla királyról 77
7. §. II. Gyeics királyról —
8. §. III. István, II. László és IV. István királyról —
 — 100 —
Lap.
0. §. III. Béláról • 18
10. §. Imre királyról -
11. §. II. András királyról -
12. §. IV. Bála királyról '.''
13. §. V. István királyról
V. Fejezet. IV. Lás/.ló király dolgairól (1272—1282) M
1. $. László király háborúja Ottokár cseh királylyai -
2. §. László király másik harczáró1 a kúnokkal 83

Függelék.
I. Fejezet. A jövevény nemesekről s
1. §. A jövevények beköltözéséről Gyeics vezér idejeben . . . . -
2. §. Tanbergi Tibold grófról 86
3. §. Mont és Pázmán testvérekről 87
4. §. Venczelin grófról
5. §. Wolfer és Hedrik testvérekről ~
6. §. Lébéni Pothról 8
7. §. Kelad és Gúthról "
8. §. Altmannról 89
9. §. Olivérről és Rátoldról
10. §. A Zsámbokiak őseiről
11. §. Becse és Gregorról
12. §. Buzádról
un
13. §. Hermannról
14. §. Radván és Bogáthról
15. §. A Ludányiakról
16. §. Simon és Mihály spanyol grófokról
17. «. Gottfrid nemzetségeről
93
18. §. Miurkról és testvéreiről
19. §. Több idegen nemzetbeli jövevényekről •
II. Fejezet. Az ndvarnokokról, várnépekről, várjobbágyokról, cselédekről,
szabadosokról és rabszolgákról
1. §. A szolgák eredetéről iMagyarországon • • "j
2. §. Az udvamokokról - " "
3. §. A várnépekről . . . • ""
4. §. A várjobbágyokról
ó. §. a cselédekről ~
6. §. A szabadosokról
7. §. A rabszolgákról

Bécsben, nyomatott Jacob é« HoilhAUsen.néi.