 Versek (1899)

 Még egyszer (1903)

 Új versek (1906)
 Vér és arany (1907)
 Az Illés szekerén (1908)
 Szeretném, ha szeretnének (1909)
 A minden titkok versei (1910)
 A menekülő élet (1912)
 A magunk szerelme (1913)
 Ki látott engem? (1914)
 A halottak élén (1918)
 Az utolsó hajók (1923)

Ady Endre
 költő, újságíró, novellista
 irányzat: szimbolizmus
 született: 1877. november 22., Érdmindszent
 meghalt: 1919. január 27., Budapest
 Apja: Ady Lőrinc, hétszilvafás nemes
 Anyja: Pásztor Mária, papok és tanítók leszármazottja
 Házastársa: Boncza Berta
 A gimnáziumot a Nagy Károly Piarista gimnáziumban végzi, majd a gimnázium felső osztályát Zilahon,
református gimnáziumban folytatja.
 Debrecenben jogi akadémiára iratkozik, de otthagyja és újságírással kezd foglalkozni.
 A debreceni Hírlap munkatársa és itt jelenik meg az első verseskötete “Versek” címen 1899-ben. Ez a kötete
még nem az igazi Ady hang.
 Majd meghívják Nagyváradra ő elfogadja a meghívást, szintén újságírónak megy át, ez az első nagyváros az
életében. Itt ismerkedik meg a politikai életben a polgári radikalizmussal.
 Nagyváradi napló munkatársa lesz.
 Nagyváradon bohém éjszakai életet élt. (itt kapja el a szifiliszt)
 Szintén itt ismerkedik meg Diósy Ödönné Brüll Adéllal. (első lényeges szerelem)
 1904-ben érkezik Párizsba, itt találkozik a modern költészettel (Baudelaire, Verlaine és Rimbaud).
 1906-ban megjelenik az Új veresek majd a Vér és Arany kötet.
 Rengeteg bírálat közömbösség éri. Az elszigeteltséget az 1908-ban induló NYUGAT enyhíti, melynek
főszerkesztője Ignótus Pál, Osváth Ernő, akik fölfedezik Ady tehetségét, verseit közlik a lapban, és Ady haláláig
munkatársa a Nyugatnak. A Nyugat mércéje az író tehetsége.
 Majd később Nagyváradon egy irodalmi társaságot alapítanak, Ady itt is aktívan részt vesz.
 1914-ig évente jelennek meg kötetei. Ezek közül legkiemelkedőbb az Illés szekerén című könyve, ahol új
témaként jelentek meg Istenes és forradalmi versei.
 1912-ben szakít Lédával (Elbocsátó szép üzenet).
 Ezidőtájt leveleket kezd kapni Svájcból egy intézetből, Boncza Bertától. Ebből a levelezésből házasság lesz.
Ady 37, Berta 20 éves.
 Ekkor következik a Világháború. Ady az első pillanattól kezdve háború ellenes, verseit alig közlik.
 Betegsége ekkorra mindinkább elhatalmasodik rajta.
 Egy ideig Csucsán élnek Csinszkával a Boncza birtokon, de az öreg Boncza halála után felköltöznek Pestre.
 Utolsó kötete a Halottak élén, ekkor írja gyönyörű szerelmes verseit Csinszkának.
 Halála után jelenik meg az Utolsó hajók című kötete.
 1919-ben hal meg. Mikor meghal a Nemzet halottjaként temetik el.
  Az elveszett alkotmány (eposz, 1845)
 Toldi (elbeszélő költemény, 1846)
 Toldi estéje (elbeszélő költemény, 1847)
 A nagyidai cigányok (eposz, 1851)
 Buda halála (elbeszélő költemény, 1863)
 Toldi szerelme (elbeszélő költemény, 1879)

 A walesi bárdok (ballada)

 Szondi két apródja (ballada)
 Ágnes asszony (ballada)

 Letészem a lantot (vers)

 Őszikék (ciklus) (1877)

Arany János
 nyelvész, költő, író, újságíró, műfordító
 irányzat: népiesség
 jellemző műfajok: elbeszélő költemény, dal, ballada
 született: 1817. március 2., Nagyszalonta
 meghalt: 1882. október 22., Budapest
 Apja: Arany György, kevés földdel és kis házzal bíró földműves
 Anyja: Megyeri Sára
 Házastársa: Ercsey Julianna
 Gyermekei: Arany Julianna, Arany László
 A család súlyos tüdőbajjal volt megáldva, a nyolc gyerek közül csupán kettő maradt életben (János és Sára).
 Érzékeny, félénk, visszahúzódó gyermek volt.
 Iskoláit 1823 és 1833 között végezte Nagyszalontán (segédtanítói állás), majd ezt követően Debrecenben
(Debreceni Református Kollégium).
 Ezután Kisújszálláson egy évig segédtanító volt.
 Tanulmányait 1835 tavaszán fejezte be Debrecenben, de érettségivel nem rendelkezett, viszont rengeteget
olvasott (leginkább római alkotóktól).
 1836 februárjában színésznek állt. Ezalatt anyja meghalt, apja pedig megvakult. Ezek hatására a bűntudattól
vezérelve felhagyott a színészettel.
 1836 ősze és 1839 januárja közt korrektor (rektorhelyettes) Szalontán (magyar és latin grammatika), 1839 elején
lemondott róla. 1840 tavaszán másodjegyző lett.
 Ez biztosította a családalapítás lehetőségét, 1840-ben meg is házasodott. Feleségét az irodalomtörténeti könyvek
Ercsey Julianna néven jegyzik (törvénytelen gyermek és egy évvel idősebb Aranynál).
 Két gyermekük született: 1841-ben Juliska, 1844-ben László.
 1844-tõl (Szilágyi István rektor unszolására) fordítgatott görög és angol (Shakespeare) drámákat.
 1845 júliusa végén hozzá fogott Az elveszett alkotmány című vígeposz megírásához. Ezzel megnyerte a
Kisfaludy Társaság 25 aranyos pályadíját.
 Igazi sikert, elismerést és Petőfi barátságát az 1846 nyarán írt Toldi hozta meg számára.
 1847-ben ismét megnyerte a Kisfaludy Társaság pályadíját.
 Ebben az időben sok epikus művet írt: Rózsa és Ibolya, Szent László füve, Murány ostroma, valamint ekkor írta
a Toldi estéje nagy részét is.
 Az 1848-as forradalom külső szemlélője volt egy ideig.
 Rövid ideig nemzetőr volt, majd BM-i fogalmazó lett Debrecenben és Pesten.
 Az orosz beözönlés után bujdosnia kellett. Elveszítette állását, Világos pedig még az anyagi összeomlást is
jelentette.
 Fél évig Geszten, a Tisza családnál nevelősködött.
 1851 őszén tanár lett a nagykőrösi főgimnáziumban.
 Egyre többet szenvedett a testi ill. lelki problémái miatt.
 1860-ban Pestre költözött, ahol a Kisfaludy Társaság igazgatója lett.
 Bekapcsolódott a pesti irodalmi és politikai életbe (Csaba-trilógia első része: Buda halála).
 1865-ben az MTA titkára lesz, 1870-ben főtitkára.
 1863-ban meghalt Juliska, emiatt sokáig elhallgatott benne a költő.
 1876-ban lemondott a főtitkárságról.
 1877-es boldog nyarat a Margit-szigeten töltötte. Ekkor írta titokban (nem a nyilvánosság elé szánta) az Őszikék
(kapcsos könyv) verseit.
 1879-ben befejezte a Toldi szerelmét.
Petőfi Sándor
 Költő,
 irányzat:
 jellemző műfajok:
 született:
 meghalt:
 Apja:
 Anyja:
 Házastársa:
 Gyermekei: