Örkény István

TÓTÉK
 Örkény István Budapesten született, zsidó származású.
Vegyészmérnöki, gyógyszerészi oklevél.
 Munkaszolgálat, háború, szovjet hadifogság.
 Folyóiratok: Magyarok, Új hold, Csillag
 Pályáját elbeszélések indítják.
 Fellép az ’56-os események ellen, ezért 5 évig nem
jelenhetnek meg művei a Lila tinta című regénye miatt.
 A 60-as években talál magára és magasabb színvonalon
folytatja.
 Groteszk helyzetképek
 Racionális világlátás
 Avantgarde irányzatok
 Humanista hit DE
 Irónia, szatíra, keserűség
 Az ember tragikomikus torzulásai:
 a méltatlan életszinten tengődők élete,
 az emberiség ellen vétők lelke,
 a magányos, öreg emberek lelkivilága,
 az emberben rejtőző halálfélelem.
 Művei:
 első novellás kötetei:
 Tengertánc

 Budai böjt
 Ezüstpisztráng

 kisregények:
 Macskajáték

 Tóték

 verses kötet:
 Jeruzsálem hercegnője
 Nászutasok a légypapíron
 1968: egyperces novellák Egyperces novellák: önálló
kötet.
 „Kevés szóval sokat mondani.”
 A közlést jelzéssé sűríti.
 Több műfaj: népmese, pesti vicc, elbeszélés.
 Groteszk látásmód.
 Enigmaszerűség: rejtvény, talány, matematikaszerűség
 Életének utolsó szakaszában a drámaírás felé fordul.
Tóték (1966)
 A cselekmény röviden:
 A keleti fronton harcoló katona szülei igyekeznek
mindenben kedvében járni az őrnagynak, akinek a fiú
ajánlotta vendéglátóul mátraszentannai családját.
 A fiú elesik, ám a szülők nem szereznek tudomást róla, és
a rigolyás tisztnek minden kívánságát teljesítik.
 A tiszt egy pszichopata, és idővel a békés család élete
horrorrá válik, míg végül az apa vágógéppel feldarabolja a
tisztet.
 Műfaja: tragikomédia (kisregény, dráma)
 Konkrét helyszín: Mátraszentanna.
 Fő cselekménysíkja a háború hátországában
játszódik (a fronttal egyidejűleg-a háború kritikai
ábrázolása)
 Időpont: II.világháború
 Főszereplő: Varró őrnagy. A háború idegronccsá
változtatja.
Alapkérdések:
 -háború elleni tiltakozás(emlékek, barátok, személyes
tapasztalatok)
 -A fagyás-mint halálnem- végigkíséri az író életét. Az ettől
való rettegése fejeződik ki a műben.
 -A háború milyenné teszi az embert.
 -Családtagok egymáshoz való viszonya.
 -A hatalom és az áldozat viszonyának értelmezése.
 (őrnagy-hatalom, Tóték-kiszolgáltatottak)
 Műfajikeveredés: levélbetétek, fejezetek, a postás
monológja.
 Stílusok: expresszionista, futurista: háború elleni
tiltakozás, kritikai realizmus keveredik a
groteszkkel és az abszurddal, szürrealizmus.
 Abszurdok: zseblámpa, dobozolás, árokugrálás
Jellemek
 Őrnagy: a hatalom képviselője, az idegrendszere zavart,
 - a háború tönkretette,
 - vezetőként leleményes, éber,
 - a háború előtt is lehetett személyiségzavara, ezt a háború még inkább
eltorzítja,
 -érzékeny a szagokra, csendre,
 -fordított életmódot él,
 -alacsony és nem szereti a magas embereket,
 -nem szereti, ha valaki ásít előtte,
 veszélyhelyzettel nincs tisztában, nem lát reálisan,
 -családi viszonyáról keveset tudunk.
 Tóték: eleinte tűrőképességük határtalan, a tempót Ágika bírja a
legtovább. Ők a szolgalelkűség és lázadás groteszk képe.
 Tót: a faluban nagy tiszteletben álló, a legokosabb emberének
tartották.
 Tót nem magát a háborút kirobbantó embereket, az eszmét
pusztította el, hanem csak egy embert.
 Feltételezés: Tót és az Őrnagy egy személy ellenpólusa.
 A zsarnok csak az áldozat- szerepet elfogadók révén válhat
zsarnokká.
 „Én Tóttal érzek, de az Őrnagy is én vagyok:”
 -Groteszk, abszurd.
 -Deformáció: Tóték szokásainak fokozatos átalakulása, deformálása.
 -Központban a családfő (a 2 nő tűr)
 Értelmiségi lét devalválódása:
 -Cipriani: ideggyógyász-WC puculó, Gyuri atyus: bolond-postás, Tót Gyula:
tanító -zászlós, Tót Lajos: vasutas, tűzoltó- dobozoló, postás-katona
 Őrnagy: teljesen deformált személyiség.
 -maga is áldozat
 -szolgalelkűség + hatalom
 -képtelen a civil élethez alkalmazkodni
 -átformálja a Tót családot, cél: Tót Lajos, szövetségesek: 2 nő
 A cselekmény 2 szálon fut: - hátország
 -front
 Tóték az őrnagy kiszolgálásával önkéntelenül a háború kiszolgálóivá
válnak.
 Fiktív dokumentumok (levelek) növelik a mű hitelességét.
 -Kulcsszerepe van a postásnak, a hátország és a front történéseit
kapcsolja össze
 (a halálhírről szóló sürgöny megsemmisítése! -konfliktus)
 -Tóték végigjárják az alkalmazkodás különböző fokait.
 Egymásra épülő fokozatok: 1-2. fejezet: helyzetábrázolás
 3-4. fejezet: deformálás
 -Az őrnagy agresszív játékot űz Tóttal(szokásainak feladatása)
 1. dobozolás, 2. új margókés készítése
 Tót szökése = képtelen az ellenállásra- kivárás: életben maradni és a
világrendet átmenteni (tipikus háborús magatartás)
 Az őrnagy visszatérése: a rossz önként nem távozik életünkből, az
erőszakkal szembe kell szállni.
 Tót fellázad: a személyisége volt a tét.
A mű értelmezési lehetőségei
 Az őrnagy a háború, a Tóték a kisember, és a kettőjük
kapcsolatát példázza a mű.
 A kisemberek felelőssége a zsarnoki formációk
létrejöttéért.
A dráma és a kisregény közötti eltérés
 Mondanivalóját és a lényegi pontokat tekintve azonos.
 Eltérés: Cipriani professzor alakja, aki a kisregényben
nem jelentős, egyetért Tótékkal, mely szerint ki kell
szolgálni az Őrnagyot  az alkalmazkodást hirdeti.
 A drámában viszont az Őrnagy által képviselt világ
ellensége, ő az aki kimondja, hogy Tót normális, amikor
fellázad. Kimondja, hogy az őrnagyokat és azok
parancsnokait hamarosan ki fogják végezni  háború,
fasizmusra való utalás.