Szabó

Lőrinc
BARTA LILI
Született: 1900. március 31, Miskolc
Elhunyt: 1957. október 3. (57 évesen), Budapesten
Sírhely: Fiumei Úti Sírkert
Nemzetiség: magyar
Szülei: Szabó Lőrinc, Panyiczky Ilona
Házastársa: Mikes Klára
Gyermekei Gáborjáni Klára, G. Szabó Lőrinc

Szabó Lőrinc, teljes nevén Szabó Lőrinc József, Kossuth- és

József Attila-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik
nagy alakja

ÉLETE
A második nemzedék

Nyugat második nemzedékének tagja,

akárcsak József Attila, Illés Gyula, Németh
László vagy Márai Sándor.
A századforduló táján születtek.
A forradalom után kerültek az irdoalmi élet
középpontjába.
 Fontosabb díjak, elismerések:
1932, 1937, 1944 – Baumgarten-díj

1940 – Budapest Székesfőváros Arany János Érme

1943 – a Debreceni Irodalmi Társaságok és a Nyári Egyetem Csokonai-díja

1994 – az Irodalompártoló Társaság díja

1954 – József Attila-díj

1957 – Kossuth-díj

2022.12.04.
 Néhány műve
•Föld, erdő, Isten. Versek; Kner, Gyoma, 1922
•Kalibán! Versek; Athenaeum, Bp., 1923
•Fény, fény, fény. Versek; Kultúra, Bp., 1926
•A sátán műremekei. Versek; Panadora, Bp., 1926
•Te meg a világ. Versek; Pantheon, Bp., 1932
•Csinnadratta; rajz Janovits István; Athenaeum, Bp., 1933
•Szabó Lőrinc válogatott versei; Nagy K. és Tsai., Debrecen, 1934 (Új írók)
•Különbéke. Versek; Athenaeum, Bp., 1936
•Reggeltől estig. Egy repülőutazás emléke. Molnár C. Pál fametszeteivel; Magyar Bibliofilek Szövetsége, Bp., 1937
•Harc az ünnepért. Versek; Egyetemi Ny., Bp., 1938
•Szabó Lőrinc válogatott versei; Singer–Wolfner, Bp., 1940
•Laurent Szabó: Sigismond Móricz; előszó Illyés Gyula; Société de la Nouvelle Revue de Hongrie, Bp., 1942
•Szabó Lőrinc összes versei. 1922–1943; Singer–Wolfner, Bp., 1943
 Életműve
Költői és műfordítói életműve a magyar líra ritka kivételes teljesítménye. Életműve nemcsak
valamely történeti jelen idő eseményeinek átélése, emberi és társadalmi igények bejelentése, hanem a
létezés egészében való jelenlét átgondolásának poétikai alkalma. A költő Tao te king című, 1931-ben
írott versének szavaival: „igaz egész csak ellentéteiddel együtt lehetsz”. Szabó Lőrinc versében
egyszerre minden „épül és omlik”. Minden állítását ugyanabban a mondatban kétségbe is vonja.
Nem a tagadás szándékával, hanem a kérdezés pontossága érdekében. „Te is egy lehetséges világ
vagy” – hangoztatja a Russell filozófiájából átvett biztatást. Ennek érdekében kérdezi végig Russell
és Stirner filozófiáját, majd a kelet bölcseit. Szabó Lőrinc verseinek sokak által dicsért formai
erőssége: ennek a sokféleségnek az összefogása a kompozícióban. Sokat emlegetett merész poétikai
szabálytalanságai: a változtathatatlannak látszó rend szabályain ütött sebek; az üdvözülésért kiáltó
szenvedés ziháló jajdulásai. Mintha a 20. század világirodalmának olyan nagy lírikusai vitatkoznának
ezekben a költői szólamokban, mint Gottfried Benn és T. S. Eliot, akiket ő maga is fordított.
Verseinek többféle olvasata érvényes lehet, mégis, talán a többféle tendenciájú olvasatnak egyszerre
való megjelenítése adhatja a Szabó Lőrinc-i költészet világirodalmilag is érvényes jelentőségét.

Életműve a huszadik századot leginkább reprezentálók közé tartozhat. Azt a századot szólaltatja meg,
amelyben minden következetes törekvés éppen önmaga ellentétére váltott át; ahol a kimondott szó a
megfogalmazásba fogás pillanatától máris mást fedez; a tett pedig oly sokszor élt ellenkezésben az
erkölccsel; és az ember végső menedéke, a magány is újabb kiszolgáltatottság terepévé lényegül át:
„Magányod barlangját kard kutatja át” – írta 1931-ben Politika című versében. Minden látványosan
önmaga ellentéteként is létezik. Egyidejűleg is, de utólag szemlélve még inkább. Költőként is, és
magánemberként is keresztúton állt, mint évszázadának emberisége.
Iskolái
A költő apja különbözött családja értelmiségi foglalkozást is elérő tagjaitól: a gimnáziumot a IV. osztály
után tanulmányi sikertelenségek miatt abba kellett hagynia, géplakatos, majd mozdonyvezető lett.
Miskolcon dolgozott, itt ismerkedett meg feleségével. Id. Szabó Lőrincnek és Panyiczky Ilonának négy
gyermeke született. Az elsőszülött: Zoltán (1898–1964), mérnök, a Magyar Államvasutaknál dolgozott. A
második gyermek Szabó Lőrinc. Őt két lány követte: Rózsa (1905–1905), aki 10 hónapos korában hunyt
el fertőző betegség miatt; Hajnalka (1910–1936), akinek egész életét végig kísérte a betegeskedés, TBC-
ben halt meg.

Szabó Lőrinc az elemi iskolát Miskolcon kezdte el 1906 őszén. 1907 és 1909. március 31. között
Balassagyarmaton végezte el az elemi második és harmadik osztályát, a család a Templom (ma Szabó
Lőrinc) u. 10. számú házban lakott az Ipoly partján. (Bizonyítványában beírás: „Debrecenbe való
költözködését bejelentette. Balassagyarmat 1909. márc. 31.”)

1909 és 1918 között iskoláit Debrecenben folytatta: az elemi negyedik osztályát, majd a gimnázium nyolc
osztályát a Református Főgimnáziumban. Lakásai a városban a Késes u. 3., a Déli sor 22., és a Rákóczi u.
67. szám alatt volt. Családja 1916-tól a húszas évek elejéig, a Tücsökzenében Érlelő diákévek-nek
nevezett felsős gimnáziumi évei idején a Veress u. 22. számú házban lakott.

Olvasta és iskolai füzetekbe másolta Ady, Babits, Baudelaire, Verlaine verseit, ekkor születtek első
műfordítói kísérletei.
 Kardos Pállal, Kardos Lászlóval, Juhász
Gézával, Bay Zoltánnal, Gulyás Pállal.
Jelentős hatással volt szellemi fejlődésére
a Dienes családdal való kapcsolata.
Osztálytársa volt Dienes Kató, akihez
fűződő barátsága reménytelen szerelemmé
vált, testvérei Dienes Pál, matematikus,
filozófus, Babits Mihály tanárkollégája,
Dienes László, szociológus, író, a
Tanácsköztársaság idején könyvügyi
népbiztos, és Dienes Barna, aki később
református püspök lett az USA-ban.

Életének meghatározó barátságai

Köszönöm a
figyelmet!

2022.12.04.