Sinka István

Nagyszalonta, 1897. szeptember 24.-én született és Budapest,

1969. június 17.-én hunyt el. Kossuth-díjas költő, író és

népi mozgalom tagja volt. Ihari ridegpásztor családban
született, maga is bojtár, majd juhász volt Nagyszalonta
környékén. 1919-ben házasságot köt Pap Piroskával és
1920-ban Vésztőn telepedett le. Vésztőn található a Sinka
István Művelődési Központnál egy Sinka szobor amit Kő Pál
szobrász csinált Himnuszokban, szabadversekben fejezte ki
a keleti „őserő” kultuszát és a táltosi küldetést .A Magyar
Falu című fajvédő újság pályázatára küldte be első verseit.
Féja Géza 1932-ben Bajcsy-Zsilinszky Endre Szabadság című
hetilapjában közölte verseit és a szeghalmi gimnázium
vállalta első kötetének kiadását. Első műve a Himnuszok
Kelet kapujában amit 1933-ban írt meg. 1936-ban
Budapestre költözött. Felesége halála után Péczeli
Katalinnal kötött házasságot 1937-ben. A háború idején jobboldali nézetek hatottak rá. 1957 óta újra
megjelennek művei.

Anyám balladát táncol c. vers elemzése:

Az Anyám balladát táncol című vers az Egy vers sorozatban jelent meg
és rendkívül szuggesztív költemény amit 1939-ben írta meg. Élmény és
kifejezés tökéletes összhangban van és látomásos vers. Átmeneti műfaj
(sűrít, balladai homály, drámai, lírai, epika műfaj). Versszakok, rímekkel
és tragédia is történik benne. Személyes élmény alapján íródott mivel
vagy hallotta vagy ismerte a történetet; mert a versében említett Mados
Imre, valamint Simon Virág létező emberek voltak, csakugyan mint a mai
napig is megtalálható és látogatható Korhány és Pusztapánd települések.
Halott sirató, gyászünnep leírása, mert meghalt a 19 éves Ács Lajos
akinek nem volt párja és így bucsúztatták el. Ennek formája: lassú körtánc
(engesztelő áldozat bűnös lelkeért), mágikus halottas tánc (pásztor
szertartás volt), és az égő gyertyák körbe táncolása. A kör nő és ezzel
együtt a résztvevők száma is (Esőnek az anya, utána a 4 pásztor, utána az
apa és végül megint az anya).