15.

József Attila

József Attila
Bevezetés/lezárás
 születésének napja (április 11.) a költészet napja
 3 éves korában az apja elhagyta a családot, később nevelőszülőkhöz is került, akik
kegyetlenül bántak vele
 a Tiszta szívvel c. verse miatt elhagyta az egyetemet (Szeged, magyar-francia szak)
 mentora: Juhász Gyula (Nyugat első nemzedéke)
 első világháború
 labilis idegrendszer
 szellemi út: Nyugat  Barta Miklós Társaság  kommunisták  urbánusok
 a XX. század első felének legjelentősebb alkotója
 művészien fogalmazta meg a század problémáit
 egy vonat gázolta halálra
 Radnóti gondozta a hagyatékát

Pályakép
 7 kötet
 útkeresése
o az 1920-as évek végéig
o ezt nevezhetjük első pályaszakasznak
o versei a Nyugat mentalitását tükrözik
o avantgárd
 szociális érzékenységű témák
 az egyre erősödő társadalmi válság idézte elő
 lázadás, formabontás, építés szándéka
o újnépiesség
 az avantgárd „ellen” szólt, mégis szinte azzal egyszerre volt hatással a költőre
 pl. szegényember-versek
o kötetei
 Szépség koldusa
 pályája kezdetén
 útkeresés
 Nem én kiáltok
 Tiszta szívvel c. vers
 avantgárd, új népiesség
 1930-as évek
o az 1920-as évek végére megtalálja a hangját, találkozik Vágó Mártával és belép a
kommunista pártba is (ebben az időszakban jelent meg a harmadik kötete, a Nincsen
apám is)
o sajátos, egyéni mondanivaló
o 1934-ben kilépett a pártból (versei miatt bizalmatlanok voltak vele)
o találkozik Szánthó Judittal (élettárs)
o kiábrándulás  gondolati tájversek (pl. Holt vidék, Téli éjszaka, Elégia, Külvárosi éj)

1
 15. József Attila

o tájversei (részletesebben lent)

 lelki, tudati állapot megjelenése
 erőteljes gondolatok
 a harmincas évek elején még a külvilággal is foglalkozik (ekkor még nem
olyan erős a szeretet- és az otthonhiány érzése, nincs annyi problémája a
karrierjével és az egészségével [gyomorfekély])
 témák
 Elégia: hazaszeretet
 Holt vidék: kiszolgáltatott parasztok
 Téli éjszaka: saját út- és otthonkeresése
o kötetei
 Döntsd a tőkét, ne siránkozz (1931)
 Külvárosi éj (1932)
 Medvetánc (1934)  válogatás
 Nagyon fáj (1936)  kései versek
o 1936 Szép szó c. folyóirat
o szakított Szánthó Judittal  új „szerelmei” a szanatóriumi ápolói
o önmegszólítás
o „bűn nélküli bűnösség” (feltételezi, hogy bűnös)
o anyahiány
o pszichoanalízis
o felháborította a törvény és az erkölcs szétválása

Tájköltészete
 2. pályaszakasz
 érett költő, nem keresgél
 természet, falu megjelenítése (konvenció a magyar irodalomban)
 töredékes, mozaikszerű ábrázolás
 városi környezet (külvárosok, gyárak, műhelyek, teherpályaudvarok)
 komplex képek
o alapja metafora (több metafora egymásba fonódása)  több valóságsík
o összetett költői kép
o főleg a 20. sz. lírájára jellemző, de már Petőfinél is megjelent
o pl. Külvárosi éj
 expresszionizmus
o német avantgárd
o szubjektív reflexiók kifejezése
o polgári társadalom elleni tiltakozás
o nem csak ábrázolja a valóságot, hanem megjeleníti az erről képzett érzéseket és
gondolatokat is
o expresszió = kifejezés
o gondolati és belső tartalmak megragadása
 nézőpont-váltakoztatás
 tipikus motívumok (köd, nyirkosság, pára, füst, homály, kint felejtett ruha, penész, szalma,
mosogatórongy, eldobott hulladék, alak, ajtó, kapu, korom)

2
 15. József Attila

 tudati állapot (magány, szeretethiány)

 elődei
o Petőfi a hazaszeretetet fejezte ki
o Ady a maradiságot

Elégia
 1933 (két világháború között, ekkor írta A város peremén c. ódát is)
 műfajjelölő cím
o lelki szemlélődés
o jövő = elérhetetlen, távoli dolog
o a lelkéhez szól
o visszaemlékezésből fakadó válaszérzelmek kifejezése
 a költő a saját lelkéhez szól (mint korábban pl. Hadrianus császár, Babits vagy Janus
Pannonius)
 fentről letekintő nézőpont (mint pl. Radnóti: Nem tudhatom… c. versében)
o az első sorokban a füstről ír, majd ehhez hasonlítja a lelkét, megszemélyesíti azt
o a haza „húz-vonz”, akármilyen komor
o megjeleníti a modern világ elidegenedettségét
 hazaszeretet
o itt van otthon, itt érzi magát biztonságban
o szemrehányó kérdésekkel ébreszti rá a lelkét (magát), hogy mit is jelent számára a
haza
o megszemélyesítések sorozata: ellensúlyozza a komorságot
o a lelkén kívül több dolgot is emberi tulajdonságokkal ruház fel (pl. nyomor, kutyatej)
o gyönyörűen ír le olyan mindennapi dolgokat, amik ismerősség teszik számára a
környéket  ezeket az apróságokat idegen helyek szépsége sosem múlhatja felül
o mindig hazatér (mint Ady A föl-földobott kőben)
 jövőkép
o pesszimista
o a szép jövőt utópiának tartja