Jókai Mór

Az Arany ember
Készítette: Erdélyi Abigél
I. 1. Jókai Mór, a legismertebb romantikus regényírónk, regényeiben a
romantikát és a realizmust dolgozta fel. Eszményeket közvetített az 1850-
es és a 60-as évek során. Főbb jellemzői műveinek a romantikus
optimizmus, a nemzeti liberalizmus, a fantáziadús kalandregények,
melyek fordulatos cselekményekkel telik voltak.
2. Jókai Mór 1825 február 18.-án, Komáromban született. Egy nemesi
családban született. Elemi és Gimnazista éveit Komáromban, majd Pápán
töltötte, hogy tanulmányait befejezhesse. Később Kecskeméten tanult
jogot. A szabadságharc idején, Budán a Nemzeti színházban, felrohant a
színpadra, hogy onnan szóljon a tömeghez. Ekkor Ismerte meg Laborfalvi
Rózát, színésznőt, első feleségét. Tanulóéveiben megismerte Petőfit,
Kozma Sándort, és további, később sikeres fiatalembert.
3. Legkedveltebb és egyben a legtöbbet írt témája a Romantika volt.
Karrierje során még írt számtalan mesekötetet, kritikákat. Leghíresebb
munkái, mely napjainkig is előszeretettel olvasnak kicsik és nagyok.
4.A Kőszívű Ember Fiai (1869.A történelem alapján íródott, hazaszeretet
és az önfeláldozást feldolgozó mű.) és az Arany ember.
5.Az utóbb említett mű egy társadalmi regény, A mű a romantikát és a
realizmust állítja egymással szembe. A regény Jókai legolvasottabb, és
legkedveltebb műve lett.
II. Az arany ember egy romantikával és realizmussal egybefordított mű,
mely megmutatja Tímár Mihály Karrierjét, befutását, meggazdagodását,
de egyben megmutatja hátsó életét. Élete negatív oldalát, fájdalmait,
gyötrelmeit, szenvedéseit. A mű egy tökéletesen megírt alapja Jókai
életének, a jó módú élet kibontakozása, de ez mögött megbújó fájdalom,
szenvedés, a kettős élet, ahogy a műben úgy Jókai életében is.
6. Az olvasók általi fogadtatás is nagyon jól sikerült, megjelenéskor egy
sajtó se hozott le kritikát.
7.Ez elmondható volt ekkori műveiről. A műből megállapítható
korjellemzők, a vaskapu, a török incidensek, a senki szigete.
 8. A mű egybevonható Midas király legendájával, hisz Midas király azt a
képességet kapja, hogyha megérint valamit akkor arannyá változik. Timár
megmagyarázhatatlan szerencsesorozatának, Midas sorsa az allegóriája.
Timárban kettő erő küzd egymással, belső és külső gazdaság, Mint ahogy
a mítoszban is történik. Innen eredeztethető Timár nyugtalansága is. A
főszereplő, Tímár az egyéni boldogságának lehetőségeit keresi egy
modernizálódó társadalomban.
9. A mű Jókai korában, a jelenben játszódik, a mű tömérdek mennyiségű
fordulattal, titokkal, és kalanddal büszkélkedhet.
10. Az arany ember regény bölcseleti alapját az ember, s polgár közti
ellentét adja meg. Paradox módon a polgári világot magasabb szintre
juttató felvilágosodás hozta fel nagy erővel a, civilizáció és a természet
szembenállását, az egységek végleges megbomlását. Ezt Rousseau is
kimondja bővebben.
11. A mű kettő fontosabb helyszíne Komárom, és a Senki szigete, mely e
két helyszínt a Duna köt össze. Tímárnak mindkettő helyszínről megvan a
véleménye/jelentése. A Senki sziget számára a paradicsomot jelenti az
örök ideát, az utópiát mely megnyugtatja, a polgári élettől való
menekülést, a pénzre épülő társadalommal megy szembe a főszereplő
gondolkodásmódja. A város pedig a gondokkal, teherrel teli életet jelenti
számára, melyben kereste a boldogságot, de mégse találta meg benne,
gazdasága és sikere ellenére sem. És még Timéa szerelmével sem tudott
boldog lenni. Ezért húzódott a csöndes békés „rejtett” senki szigete felé a
szíve.
12. A mű több szálon fut, (például mikor Tímár felfedezi a senki szigetét
egy új szál jött be regénybe hisz az egész műben minden problémájára
ott lenne a megoldás, de erre csakugyan a mű végén, tesz pontot.) így a
történetszálak egységbe szerkesztődnek. Főbb visszatérő motívumok a
Hold és a Duna. A mű a társadalmat, és pénz erkölcsromboló erejét
valósághűen ábrázolja. Ezzel is látszik, hogy a mű hemzseg a realista
vonásokkal. Romantikus vonások pedig, a fekete-fehér alakok (Noémi,
Teréza, Krisztyán, Brazovics.), kincstalálás, heroikus Kacsuka féle
szerelem, az édeni sziget, és a téli Balaton képe.
13. Tímár egy megoszló szereplő fajta. Hisz vannak jó és rossz tettei,
(Elrakta a török kereskedő pénzét, melyet lányának szánt volna, kettős
életet folytat Noémivel.) Akárcsak Jókainak. Mivel Jókai is a boldogságát
keresi, megromlott házassága miatt, új szerelemre vágyik. A cím pedig
Tímár jó oldalát mutatja be hisz a műben is megnevezték, „Hisz ő egy
arany ember!” (Mivel a hajóban szállított búzát jó érdekre fordította
ezzel „elmosta” szerzett pénzét, viszont nem kért a búzáért semmit.) A
főszereplő erkölcséről a Vörös félhold fejti ki a vívódását. A főszereplő
vívódik azon, önmagában, hogy helyesen cselekedett. Ezáltal egy másik
elbeszélő lép a képbe. („Te hoztad a hajó útjába a veszedelmes tőkét,
amitől az elsüllyedt? - Nem. -Rosszat akarsz-e te Timéával? -Nem!)
14. Timéa, Tímár későbbi felesége, Ali Csorbadzsi lánya, alabástrom
szépség.
Ali Csorbadzsi, Timéa apja, török Szultán főembere. Álnevén Trikalisz
Euthym.
Athalie, Brazovics úr leánya, később leesett cselédlány.
Brazovics Athanáz, Athalie apja, gátlástalan komáromi üzletember
gazdag nemes.
Zófia asszony, Brazovics úr felesége, szobalányból lett úrnő. Kacsuka
Imre, Athalie vőlegénye, Timéa férje, katonatiszt.
Noémi, Teréza mama lánya, romantikus, szerető nőalak.
Teréza mama, Noémi anyja, a romantikus sziget úrnője.
Bellováry, Noémi apja, Brazovics úr öngyilkossá lett adósa.
Krisztyán Maxim, Krisztyán Tódor apja, nagyvonalú pancsovai kereskedő.
Krisztyán Tódor, Noémi „jegyese”, csavargó, semmirekellő gazember.
Fabula János, A szent Borbála hajó kormányosa, később komáromi sáfár.
15. Regény tetőpontja után, mikor Krisztyán Tódor azzal kezdi el
fenyegetni Tímár Mihályt, hogy elárulja tetteit. Mihály kitervel egy tervet
mellyel örök nyugalomra, és mindenkinek jót téve ezzel, eltűnik a
társadalomból. Méghozzá ezt azzal éri el, hogy a miután Krisztyánt holtan
találja a Balatonban, meggondolja magát, és visszamegy a senki
szigetére, majd elmondja, hogy többet nem hagyja őket ott. Ilyenkor
Tímár lemond a pénzéről, megromlott házasságáról, minden értékéről és
korábbi életéről. Majd tavasszal az olvadó jég alatt egy holttestet
találnak, (Tódor holttestét) a halászok, de mindenki Tímár Mihályt látja
benne. Ezért Krisztyán Tódor testét a Szent Móric-rend és a brazil
Annunziata-rend kitüntetettjeként, a Levetinczyek saját sírboltjába
 temetik. Timéa összetud házasodni Kacsukával, viszont ő úgy érzi, hogy
Tímár még él.
III. 16. Véleményem szerint ez egy nagyon részletes és szép mű, a főszereplő
a jelenkorban már nem lenne az „Arany ember” annyira arany, mivel a jó
tettei nem múlják fel a jókat. De ezt elfogadva egy nagyon érdekfeszítő
és remek mű. A regényről többféle feldolgozás is készült, először a Jókai
által alapított Hon című napilapban közölték 1872-ben. Majd megjelent
még ugyanebben az évben az Athenaeum gondozásában öt kötetben.
1894 körül Bródy Sándor megjelentette ifjúsági átdolgozásban, A rózsák
szigete néven, ez a feldolgozás a senkii szigetének lakóinak életet emeli
ki. Elterjedésének köszönhetően több nyelven is lefordították. Először
1918-ban jelent meg filmvásznon némafilmként, majd 1936-ban Gaál
Béla rendezése által, 1962-ben a regényre alapúló harmadik, és egyben
legelterjedtebb filmet Gertler Viktor rendezte. Legutóbbi film
feldolgozásban Gárdos Péter 2005-ös TV filmjében láthattuk.