Jókai Mór: Aranyember

Romantikus és realista vonások Jókai Mór Az arany ember című regényében

Élete röviden

● 1825, Komárom
● kálvinista, hb ellenes család
● pápai kollégium (petőfivel)
● 1842: Kecskeméten jogot tanul (46: ügyvédi oklevél)
● Tízek társasága tagja
● első regénye: Hétköznapok (1846)
● 1847: Életképek folyóirat szerkesztője
● Pesti hírlap munkatársa
● megfogalmazta, felolvasta a 12 pontot
● 4 hónap bujdosás
● felesége: Laborfalvi Róza
● 1854: első nagy sikere: Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán
● jelentősebb műveit 1867 után írta
○ A kőszívű ember fiai (családregény, a szabadságért vívott küzdelem)
○ Aranyember
○ Fekete gyémántok (Berend Iván küzdelme a fejlődésért)
● 1904, Budapest ♰
● Munkássága:
○ egyik legolvasottabb írónk - megteremti Magyarországon a mai értelemben
vett olvasóközönséget
○ első magyar író, aki meg tud élni az írásművészetből
○ művészetét sajátos kettősség jellemzi: a romantika és a népiesség ötvözete
○ romantikus jegyei: anekdotaszerűség, drámai jelentek, váratlan fordulatok
○ népies, humoros
○ hiteles társadalom- és korrajz (realizmus)
Az aranyember

● Jókai a legkedvesebb művének nevezte

● A regény az 1820-as években játszódik (kb. 10 év eseményeit öleli fel)

A bonyodalom kezdete a vörös félholddal megjelölt zsák kincseinek megtalálása. A

cselekmény két szálon bontakozik ki. Részben Timár üzleti vállalkozásai, részben
magánéletének fordulatai szövik a regény szövetét. Mindkét szálon láthatólag sikeres ember
képe bontakozik ki előttünk, valóságos "arany ember" a kívülállók szemében a főhős. „De,
akihez hozzáér, az mind szerencsétlenné lesz, átok és szenvedés terem az öt ujjának
helyén."Életében a fordulópontot az jelenti, amikor Athalie szavainak hatására ("Tímea önt
nem szereti.") elmenekül otthonról, és a Senki szigetén felfedezi a valódi boldogságot
Noémi odaadó szerelmében. Ettől kezdődően Timár kettős életet él, örökösen vívódik,
szenved attól, hogy mindenkit becsap, kínlódik, mert nem tud dönteni Komárom és a Senki
szigete, a hűség és a szerelem között. De a véletlen közbeszól akkor, amikor Krisztyán
Tódor megjelenik Balatonfüreden, hogy leleplezze a arany embert. A tetőpont a Timár és
Tódor között lezajló heves párbeszéd, mely után a főhős öngyilkosságra készül. A
megoldást szintén egy váratlan esemény hozza: Krisztyán Tódor Timár ruhájában a
Balatonba fullad. A befejezés azonban nem szokványos. Timár ugyan kivonul a
társadalomból, és boldogon él a Senki szigetén, de Athalie gyilkossági kísérlete
Komáromban mégis nyitva hagyja a történetet Tímea házassága ellenére is
.
● Témája:
○ a közéleti siker és a magánéleti boldogság összeegyeztethetetlensége
○ cselekménye központjában egyetlen személy áll: Tímár Mihály
○ A főszereplő nem az erkölcsi feddhetetlenség megtestesülése, hanem gyarló
ember
○ sorsát a bűn, bűnhődés, megtisztulás archetipikus alakulás történetét követi
● Elbeszélésmódja:
○ teljes elbeszélői mindentudás
■ olyan információkat is közöl amelyeket a szereplők nem tudnak
○ az elbeszélő a világ dolgaiban jártas, művelt ember
■ a cselekményhez szorosan nem tartozó információkkal szolgál
különböző érdekes jelenségekről
○ az elbeszélő átadja a szót szereplőjének, aki maga is elbeszélővé válik
● Szigetmotívum (Defoe - Robinson Crusoe, Homérosz - Odüsszeia, Golding: Legyek Ura,
stb. → hol az elszigeteltség és a magány motívuma, hol a szabadság és a felfedezés)
○ Senki szigete: a pénz által fertõzött világ ellenképe, utópia
= paradicsom
● 1. fejezet:
○ megjelenik a romantika két jellegzetes toposza: hegyvonulat, folyam
■ a folyam latin nevének használata (ister) és a mitikus utalások mitikus
színtérré alakítják a Vaskaput
■ a vízen küszködő hajó az antikvitás óta ismert toposz, sorsszimbólum
○ Tímár alakjának állandó jelzője (aranyember) = Midász király

Midász phrügiai király egyszer egy részeg vénemberben

felismerte Szilénoszt, Dionüszosz isten nevelőjét. 10 napig
gondozta, majd átadta az istennek.
Jutalmul azt kérte, hogy változzék minden arannyá, amihez
hozzáér. Vágyát Dionüszosz teljesítette. Valóban minden
arannyá vált a kezében, még az étel is, amit megevett volna, s az
ital is, amit megivott volna.
Dionüszosz végül megkönyörült rajta, elküldte a Paktolosz
folyóhoz, hogy mossa le magáról az oktalan kívánság vétkét.
Midász ezután egyszerű életet élt, magányosan vándorolt, Pánt,
a természet és a termékenység istenét követte.

○ Tímár Mihály:
■ csalással alapozza meg vagyonát - a bűnbeesés pillanataként éli át,
hordozza lelkében meggazdagodásának kezdetét
■ a két világot az ő alakja köti össze
● Az utolsó fejezet:
○ Az elbeszélés én-formára vált.
○ A történetmondó maga is szereplővé válik.
■ Megerősíti a történet valószerűségét azzal, hogy
● az elbeszélő saját gyerekkori emlékeihez kapcsolja Timár
eltűnését Komáromból,
● személyes tapasztalatként beszéli el a senki szigetén élőkkel
való találkozást.
○ A két világ ellentéte:

Senki szigete Komárom

Természeti otthon. Reális világ.

Az időn kívüliség jellemzi. A pénz világa.

Nincs semmi, ami az állami

szervezetben jelen van –
Ez a világ korrupt.
megjelenik a rousseau-i
szentimentalizmus.

Biztonság- és menedékjelkép.

Hozzá kapcsolódó képzetek:

harmónia, paradicsom,
családiasság, szelíd érzelmek.

Különállás- és kivonulásjelkép
is.

○ A két világ jellemei:

Senki szigete Komárom

Noémi Timéa (←Ali Csorbadzsi)

Brazovicsék: Athanáz, Zófi asszony,

Teréza mama Athalie

kutya Kacsuka

macska

Krisztyán Tódor

■ Mindegyik világban van olyan, aki nem oda való.

 ■ A szereplők jó vagy rossz tulajdonságai felerősítettek (a másik oldal is
jelen van, de épp csak érintőlegesen).
■ A jellemek nem formálódnak, nem változnak.
■ Belső állandóság jellemzi őket.
■ Tartalmilag összhangban vannak sorsukkal

Romantika és realizmus határán

Romantika Realizmus

A véletlenek meghatározó
szerepe A környezetábrázolás
● Krisztyán Tódor halála

A leírások
Szélsőséges jellemek ● Senki szigetén a rózsavíz készítés
● Athalie (vad szenvedélyek, gyűlölet) ● vihar, rianás, házépítés,

A társadalom hiteles bemutatása

Az elvágyódás ● Komárom hétköznapjai, a kapitalista
● Tímár Mihály üzleti világ helyszíne, az itt élő
emberek életmódja

Távoli, mesés táj Lelki érzések

● Senki szigete (de messziről érkezik ● Mihály vívódásai
a Szent Borbála is) ● Sofia mama tulajdonságai

Szereplői már nem mágnások,

Kilépnek a múltból idealizált világba
nemesek, hanem egyszerű, hétköznapi
● Noémi, Teréza mama
emberek

Változatos helyszínek
● Komárom, Balaton, Al-dunai Vívódó, meghasonlott főhős
hajózás, Senki szigete

Egyéni érzések
 ● egyéni boldogság keresése (Tímár
Mihály, Tímea)

Nagy ellentétek
● Komárom - Senki szigete
● Tímea-Noémi
● Tímár Mihály vívódásai

Fordulatos cselekmény
● Athalie úrnő - Tímea cseléd, majd
fordítva

Kivételes tulajdonságú hős

● Tímár Mihály (szerencsés
kereskedő, jó gazdálkodó, a
hajózáshoz is jól ért)