a.

Műfaji sajátosságok
Romantikus regény – társadalmi regény
Lineáris, előrehaladó történetalakítás
Romantikus motívumok: kalandos epizódok, váratlan fordulatok,
kincstalálás, különleges helyszínek
Nagy történet + különböző történetek
Két világ – két cselekményszál: 
Komárom, civilizáció – társadalmi hierarchia
Senki szigete – társadalmon kívüli, paradicsomi idilli világ
Szervezőelve: ellentét
Jellemformálás: kontrasztok alkalmazása; jó vagy rossz
tulajdonságokkal rendelkező figurák
Sarkított jellemábrázolás - a figurákat csak jó vagy rossz tulajdonságai
alapján ragadja meg – ellentétes értékrendet képviselő szereplők
Főszereplő: Timár Mihály – sorsának alakulása
a véletlennek köszönhető
Önmagával maghasonlott vívódó hős – jó és rossz tulajdonságaival
vívódó hős 
• bűnbe eső – bűnhődő – megtisztuló hős
• mitikus és bibliai archetípusokra épül
Az elbeszélő: mindentudó, szubjektív, szemtanú
a.A mű térszerkezete
Reális és irreális helyszínek
Vaskapu – Al-Duna, Szent Borbála hajó
Timár kalandjai, küzdelme a természet erőivel
Mitikus teljességeszmény, romantikus nagyság a leírásban
Komárom: társadalmi küzdelmek színtere
Önmegvalósítás, karrierépítés – a bukás, a meghasonlás
színtere – negatív szféra
Senki szigete: menedék, magánszféra, újrakezdés lehetősége –
utópisztikus 
Hajó-motívum – sors
Víz: élet-halál szimbóluma – sorsfordító szerep – Duna: világokat
elválasztó
Az utazás és a szereplők sorsa
Konkrét utazások
Timár Mihályt kalandok során ismerjük meg.
Magabiztosan kormányozza a Szent Borbála hajót – Vaskapu, Al-
Duna, Komárom
Szembeszáll minden veszéllyel – uralkodik a természet erőin
– mitizálja,hérosszá emeli a főszereplőt.
A Dunán a természeti erőkkel szemben az emberek javára
kamatoztatja leleményességét és bátorságát (megmenti a hajó
utasait, amikor kitör a vihar).
Egy ideig a pénz kísértésének is ellenáll.
Emberfeletti birkózása a természet erőivel későbbi sorsának
alakulását, küzdelmeit is előrevetíti.
Harmóniában van önmagával – a pénz megbontja ezt.
Senki szigete: az újrakezdés lehetősége, a harmónia megtalálása
Metaforikus utazás
A társadalomba való beilleszkedés, önmegvalósítás, karrierépítés
Duna: határ a civilizáció és az utópisztikus Senki szigete között.
A határhelyzetet a folyón való átkelés is jelzi: felfele vagy lefele
haladás
Lélekjelkép 
A befagyott Balatonon, ködben való utazás – jelképes jelentésűvé
válik.
A jellemábrázolás sajátosságai
Romantikus-realista ábrázolás: Timár Mihály
• bűnbe eső – bűnhődő – megtisztuló hős
• mitikus és bibliai archetípusokra épül
• felemelkedő, karriert teremtő polgár romantikus és realista
jellemzőkkel
• boldogságkereső ember, utazó hős
• önazonosságát elvesztő, helyreállításáért küzdő
• vívódó, lelkiismeretét megőrző
• csak részben eszményített: a regény elején és végén
• sorsának megoldása utópikus
 Sorsának romantikus megoldása: újrakezdési lehetőséget kap.
Sorsát véletlenek is irányítják: midászi sors
Realista: képességeinek köszönhetően válik sikeressé
Pozitív és negatív tulajdonságok egyaránt jellemzik, nem
állandó, hanem folyamatosan változó hős. 
Belső vívódásait monológjai vetítik ki.
A regény nőalakjai megformálásában az ellentétezés – Timéa és
Noémi alakjában ugyanakkor az eszményítés - elve érvényesül. 
úlzással megalkotott Jókai-hősök
Timéa
• feleség, áldozat
• eszményített
• értékei: 
külső szépség
erkölcsi érzék
Noémi
• szerető társ, anya
• maga az eszmény
• értékei:
harmónia
nyugalom
szeretet
boldogság

eréza
• Timár számára ő a példa
• erős lélek
• öntörvényűség
• nemes erkölcs
Athalie a regény negatív nőalakja. Külső és belső tulajdonságai
homlokegyenest ellentétesek.
• rontó, pusztító erő, a Rossz, démoni természet
• negatív értékei:
gonoszság
 gyűlölködés
bosszúvágy
rontás, de önpusztítás is
pozitív értékei: 
külső szépség
 
Krisztyán Tódor jellegzetes romantikus negatív hős – kalandor,
szerepjátszó, erkölcstelen gazember
Brazovics Athanáz a gyorsan meggazdagodott, vagyonos kereskedő
alaptípusa.
A jellemek nem formálódnak, nem változnak, belső állandóság és
függetlenség jellemzi 
őket – a főhős kivételével.
A megformált alakok személyiségének állandósága.
A történet menetében szorosan összefügg kezdet és vég: a jellem
felvezetése és sorsának
 lezárása. 
A stílusirányzat jellemzői
Romantikus alkotás
Az érzelmek szenvedélyes kifejezése – Noémi
Szerelmi háromszögek 
A képzelet szabad szárnyalása – romantikus meseszövés
A festőiség kedvelése – a Vaskapu leírása, a dunai hajóút leírása
Jellemformálás: kontrasztok alkalmazása – pl. Noémi – Tímea
Eszményítés a pozitív hősöknél
Egzotikum: a Senki szigete
A teljesség elérésének szándéka
Hangnemek keveredése: komor alaphangulat + melankólia, idill
Titok
Dilemma
Kiélezett konfliktusok
Mitológiai, bibliai történetek újraírása
Stílus: líraiság, ünnepélyesség, emelkedettség a leírásokban és
párbeszédekben
 Zeneiség, festőiség, lírából ismert alakzatok
A család bemutatása
Több családtörténet pozitív és negatív jellemzőkkel
Timár – Tímea: felbomlott család, ok: szerelemhiány, hűtlenség,
bűntudat
Timár – Noémi: romantikus családi idill, gyermek, szerelem
Brazovics család: háromtagú, kapitalista, kereskedői
magatartás, érdekviszonyok,elidegenedés, tisztelethiány,
szeretetlenség , bosszúvágy
Tereza – Noémi: férje halála után - erkölcsi és erkölcs feletti
értékeknek a képviselője

d) A jellemábrázolás eljárásai

e) Értékrendek ütközése
A társadalom – természet törvényei befolyásolják az életet, a családi
kapcsolatokat
Morális értékek: hűség – hűtlenség; közösség normáihoz igazodás –
másság
Timár Mihály megítélése: külső nézőpontból – arany ember - folytonos
bűntudat gyötri - saját belső nézőpontjából – tolvaj; örökös lelki
vívódásait, önmagát egyre kegyetlenebbül vádoló tépelődéseit a
vissza-visszatérő belső monológok jelenítik meg – az erkölcsi
értékek harcának kivetülései
Arany ember motívum
A természet és a szereplők viszonya
Teréza, Timár Mihály a társadalmi közegben megélt erkölcsi-érzelmi
veszteségei elől menekül a Senki szigetére.
Sziget: otthon, archaikus idill – nem fizetnek adót, nincs állam, egyház
Biztonság- és menedékjelkép
A harmónia paradicsomi állapota
Kertszerűség, családiasság, érzelmek
Különállás- és kivonulásjelkép
 Timár csak úgy lel lelki békére és nyugalomra, ha feladja élettervét,
lemond a kapitalista világról, annak alkotó formálásának vágyáról, és
visszalép a szentimentális idill világába.
Krisztyán számára üzleti lehetőség a sziget világa – nem fogadják
szívesen, nem lelhet nyugalmat benne.
A szerelem megjelenítése
A romantikus szerelem változatai
Timár – Tímea: a társadalom törvényei szerinti szerelem nélküli
házasság – boldogtalanság
Timár - Noémi: a természet törvényei szerinti viszony – romantikus
idill, megvalósult boldogság, család, otthonteremtő, gondoskodó
társ
Athalie – Kacsuka: érdekszerelem aférfi részéről, meghiúsult
házasság – női bosszúvágy
Tímea – Kacsuka: megkésett szerelem, házasság, bűntudat,
boldogtalanság
Brazovics és Zsófia asszony: kiüresedett szerelem
Teréza és Bellováry: boldog, tragikus végű szerelem

Motívumok a műben
Mesei-mítoszi
motívumok: kincs,titok,mesés meggazdagodás, Midász király
Romantikus motívumok: titkos kamra, méreg, tőr
Az arany ember, a hold (kísértetjelkép)motívuma – azok jelentései
Sziget: biztonság- menedékjelkép, otthon, archaikus idill, paradicsom,
belső értékek
Víz, Duna: élet-halál jelkép, megtisztulás – vezérmotívum, amely
a cselkemény helyszíneit, a szereplők közti viszonyokat rendezi,
elválasztja, összekapcsolja  - több szereplő sorsszimbóluma, határvonal
Malom: élet-halál találkozásának a tere