A magyarokhoz I.

Osztályrészem
● cím: ami jutott az életből, a sorsa
● téma: megérkezés, révbe jutás = egy állomásra érkezett az
életében és arról számvetés
● keletkezésével kapcsolatban van: Sömjénben
megházasodik és ott telepszenek le, önálló életet kezdenek
→ az új élet kezdete
● szerekzete:
● 1-2 vs:

● alapképe a hajó

● antik utalás: Charybdis

● 3-5. vs:

● jelen életének megelégedettségére utalnak

● 3-4 vs egymással ellentétben áll

● 3. vs: ókori táj gazdagsága: Tarentum,

Larissa, Tibur
● 4. vs: ókori világhoz képest szegényesebb

táj, de még megelégedett vele

● földbirtokosi életforma jelenik meg

● földbirtokosként gazdálkodik

● kies: itt pozitív, gazdag, termőföldet

jelent, biztos megélhetés

● végén szónoki kérdés: elégedett ezzel

az életformával, nem kell több

● 5. vs: megelégedett ezzel az életformával

● 6-7. vs
 ● Camoena a múzsa jelenléte az igazi boldogság
feltétele
● megszólítással kezdődik: Camoenát szólítja meg

● ellentétek

● 6. vs: Grönland havas tája

● 7. vs: forró, szerecsen homok

● de ezek se olyan szerencsétlen helyek ahol ő van

ha ott van Camoena

● műfaja: elégikus óda
● elégikus: a boldogság látszatát kelti, de nem boldog a

költő
● óda: a költészetet, a múzsát dicsőíti pl:

megszólításban
● stílusa: klasszicista és romantikus
● klasszicista:

● antik utalások

● strófaszerkezete: szapphói → antikvitás

● logikus az elrendezése

● romantika:

● nagy érzelmek

● túlzás

● tündérkép: fantázia, álom

● ellentét a két tájegységeknek meg pl: itt és ott

 A közelítő tél
● eredeti cím ötlet: Ősz
● halál fele tartás → elégia

● Niklán vannak

● téma: öregedés, halál, emberi élet elmúlása

● önmagára vonatkoztatva és általában is

● szerkezet:

● 1-3 vs:

● negatív festés

● tagadó szavak és igék: tavasz és nyár → ←, ősz

és tél
● lát, hall, illatot érez, víg dal nincs

● érzékterületekhez kapcsolja az évszakokat

● antik utalások: zephyr, labyrinth

● tájelemek: növények, állatok

● 4. vs:

● általános érvényű filozófiai tartalom fejeződik ki

a szárnyas idő metaforájában

● mindenre vonatkozik az idő múlása, példa a

nefelejcs
● dedukció

● 5-6. vs:

● saját magára vonatkoztatja az idő múlását

● metaforák visszkapcsolnak az évszakokhoz

● a költő életében a törvényszerűség az idő múlása

bekövetkezik, amit semmi nem írhat felül

szerelmet testesiti meg Lolli: nem választja el a haláltól
 Levéltöredék barátnémhoz
● létösszegző vers - verstípus
● 4 verstípus ami van:
● időszembesítő vers: a múltat és jelent vagy a múltat,

jelent és jövőt egymáshoz viszonyítottan jeleníti meg

● értékszembesítő vers: olyan verstípus, mely
értéktelített és értékszegény állapotokat ütköztet
● létösszegző vers: számvetést készít az életéről, egy
adott helyzetben értékeli az életét
● ars poetica: a gondolati líra egy költemény típusa;
magáról a költészetről, a költészet lényegének
gondolati megragadásáról, költészet értelméről szó
 Az Estve
● propozíciós vers: házi feladatként feladott versírás volt
● pictura - kép: emberek, tájak, évszakok leírása

● sentencia - bölcs mondás az antikvitásból:

felvilágosodás nagy írói jelennek meg: Rousseau,

Voltaire
● műfaja: filozófiai tanköltemény
● keletkezése:
● első változata: Az Estve leírása

● végleges változat - 1794

● az eredeti leírást sentenciával kibővítette

● szerkezeti egységek:
● 1. egység pictura:

● 1. rész - este:

● az este leírása

● nyitókép: monumentális, barokk jellemzője

● természet: madarak, lemenő nap, fülemüle

● békés, nyugodt, harmonikus a természeti

táj
● rokokós jegyek: rózsa, kicsinyítő képzős

alakok, madarkák, kis filemile, hangicsál =

apró hangot ad ki
● 2. rész: költő

● költő lelki állapota → szentimentalista

● táj szépsége: csendes szellők fuvallata

● természet hangja
 ● oximoron - vidám melancholia
● antik elemek megjelenése: zefírek,

theátrum, gráciák
● 3. rész:

● társadalmat negatív jellemzőkkel mutatja

be
● társadalmi kivetettség: világba semmi

részem sincs
● mozgás, hang, tolongás, nagy erőteljes

mozgás szemben a természet

elcsöndesedésével az 1. részben
● 2. egység sentencia:
● Rousseau:

● a magántulajdon elítélése

● mindenki egyenlő

● mindenki jónak és egyenlőnek születik és a

vagyon választ el
● költői eszköz ami által bemutatja a társadalom

kritikát: negatív festés

● nem, sem tagadószavak

● nincs, sincs, tagadó igékkel

● egyszerre tud egy értéktelített és egy

értékszegény világot bemutatni

● negatív dolgok felsorolása:

● bilincs szabadságra - határok szabása

● dézsma

● lárma, háború
 ● az ember beletörődött a neki rossz feudális
rendszerbe
● uraság életmódja: torta, pástétom, dézsma,

porció, tonkin fészek

● szolgaság életmódja: rozskenyér

● erkölcsi megállapítás alapja: mindenki jónak

születik
● rossz erkölcsi emberek: fösvény,

haramia, tolvaj
● bekerítés: amihez a szegénynek nincs

jogosultsága
● bírálat: szerinte a társadalom romlott,

erkölcstelen és züllött
● 3. egység pictura:

● amihez neki joga van, mert ingyen van:

● arany holdvilág, éltető levegő, természet

hangja = legszebb hangú szimfónia

● legvégén megszólítja a természetet

● ódai hangvételű

● csak ez marad számára vígaszként

● klasszicista mű:
● tudatos felépítés miatt

● verselés: felező 12es, páros rímes

 A boldogság:

● Lillához kapcsolódik
● 1. rész: 14 sor - leírás
● szerelmi együttlét idejét, helyét és annak

hangulatát tükrözi
● tér és idő jelölés: most, itt

● rokokós vonásai: finom erotika, csókolózás,

● antik mitológiai elemek: Anakreón, zefír,

● üveg borocska, rózsaszál, kis eper

● virágmotívumok: rózsa

● miniatűr kultusz: kis eper, borocska

● 2. rész - tanulság
● a költő 2 kérdést fogalmaz meg: szónoki vagy

költői kérdés
● a vers előző részéből meg tudjuk a választ: senki

nem boldogabb nála

● verselése:

● - - | U - | U - | U/-

anakreóni sor: 3 jambus + fél versláb → rokokó jellemző

 Tartózkodó kérelem:
● eredetileg nem Lilla vers, csak később lett az
● egy tulipánhoz
● témája: szerelem
● antik utalás: ambrózia - istenek eledele
● jelen van a miniatűr kultusz: kis tulipán, szemeid, ajakid
● finom erotika: csók
● verselése: szimultán = egy időben, egyszerre
● egy sor lehet egyszerre időmértékes és

ütemhangsúlyos
● időmértékes:

● U U - - | U U - - : ionicus a minore (Anakreón:

Töredék a halálról)
● U U - - | U U - : anapesztus

● U U - - | U U - -

● U U - - | U U -

● ütemhangsúlyos:

● felező 8-as vagy ősi 8-as

● kétütemű 7-es

● felező 8-as

● kétütemű 7-es

● rím szerkezete: abab - keresztrím

● vágyakozás jelenik meg: fennkölt, magasabb rendű
 A Reményhez
● műfaja: óda
● remény megszemélyesítése
● témája: szerelmi bánat, szerelmi reménytelenség
● bizonyos versszakok párhuzamba állíthatók:
● 1-4.:

● 1. versszakban megszólítja a reményt

● isten, égi magasságba emeli a megszólítással

● negatív róla a véleménye: csalfa, vak

● biztatja, kecsegteti erre a szerelemre, a költő

csalódik benne
● 4. versszakban is megszólítja a reményt

● teljes kétségbeesés és teljes kilátástalanság

jelenik meg
● halálra készül a költő, elköszön az élettől

● a költő hangulatát a természeti képek fejezik ki:

komor hangvételűek
● a rét kisült

● kietlen

● elköszön a Lillához írt versektől, szerelemről írt

versektől
● elköszön a kedvtől

● minden szerelemtől elköszön: Lillák

● szerinte nincs aki boldoggá tehetné

● végérvényes a búcsúzás → belehal a történtekbe

● 2-3.:
● egymás ellentettjei
● 2. versszakban a rokokó jelenik meg: virágok,
boldog szerelem képe, tavaszt idézi, miniatűr
kultusz
● 3. versszakban: megjelenik a tél, elhervadt és
kiszáradt a virág
● a társadalmi kudarcokat fel tudta volna dolgozni
ha megmarad szerelme
 A Magánossághoz

1. keletkezési körülménye:
● dunántúli vándorlása során Kisasszondon
vendégeskedett
● az itteni környezet ihleti a költeményt
2. műfaj:
● a magányosságot egy isten asszonnyal azonosítja →
óda
● megszemélyesíti a magányt és ez az egész
költeményen végigvonul
● megszólítja: Ó kedves istenasszony
● hozzá könyörög → fohász: jöjjön el
● 1. vs a vershelyzet
● 2-3. vs: pictura:
● vidéki tájat mutat be

● csend, béke, nyugalom ,harmónia, tisztaság

● természet bemutatása: völgy, tó, patak, bikkfák

● szép a táj

● mitológiai elemek: nimfák

● 4-5 vs: sentencia:

● társadalom bemutatása

● ellentétes a korábbi nyugalommal, harmóniával

● fösvény, nagyravágyó → emberi tulajdonság

● zsibongó városok, kastély

● ez mind negatív társadalomkritika

● 6-7 vs: sentencia:
● ellentétes 4-5-el

● magány megjelenése, szomorkodók,

boldogtalanok, bölcsek, poeta → pozitív

értelmezés
● 8-9. vs: költő és a magányosság istenasszonyának
kapcsolatáról szól
● bensőséges, baráti, bizalmas kapcsolat - megértő

társ
● 10-11 vs: végső nyugalom
● téma: halál - nem ijesztő, rút

● eufémizmus: halál megszépítése

● vágyott állapot

● műfaj: elégika - óda

● elégiának és ódának a keveréke

● óda → magánosság elvont fogalom

megszemélyesítése, magasztos hangvétel

● elégia: komor hangvétel, halál

● keresztrím, jambikus lejtés → játékosság

● utolsó előtti versszak páros rímes