JÓZSEF ATTILA-TISZTA KÖLTÉSZET

Nem véletlen, hogy április 11-e a magyar költészet napja. 1905-ben ezen a napon született az egyik
legnagyobb és legismertebb költőnk: József Attila.

I.Élete
 tragikus: szeretet hiánya, mellőzöttség, szegénység
 betegség-borderline személyiségzavar (félrediagnosztizálják, nem jól kezelik, skizofrénnek tartják)
 tragikus halál: öngyilkos-Balatonszárszó, 1937, vonat elé ugrik
II.Költészete
 II. Nyugat nemzedék tagja (vita a népi és urbánus költők között a 20-as években)
 urbánus: modern világ, nagyvárosi, kozmopolitán létérzés, elidegenedés, magány, új kérdések
 újnépiesség részben jellemzi: közösségi érdekeltség, élmény és vallomásköltészet, valóságfeltárás
 objektív líra: személytelenség, tárgyiasság, fogalmi nyelvhasználat, modern személyiség válsága,
alakzatok használata képek helyett, önmegszólítás=többszólamú, dialogizált beszédmód
 pályakezdése:
 kortársak közül sokan a Megfáradt ember címűt (1923) tartották az első „igazi” József Attila-versnek
 Nem én kiáltok című vers (1924), amely József Attila második kötetének címadója
 Tiszta szívvel (1925) <-> Szegedi egyetem dékánja, eltanácsolják
 1927-1929: Tiszta költészet és szürrealizmus (ezt részletesebben bemutatni)
III.Tiszta költészet (1927-29)
 nyugatosok stílusait próbálgatja
 képalkotás:
 hagyománykövetéssel tudatosan összeegyeztetett modernség
 francia szürrealizmus, szimbolisták hatása
 merész de tudatos képalkotás
 cél: költészet öncélú szépségére való igény (nem a tanítás, mint Horatiusnál láttuk)
 jellemzők: kihagyások, sűrítés, szabályos forma megtartása
 ekkor keletkezett versek: Gyöngy, Klárisok, Ringató, Medáliák,
Tedd a kezed, Harmatocska

IV.Gyöngy
1. cím: értékes, szép, ritka
2. téma: szerelem
3. motívumok, azonosítások:
 1.vsz.
 gyöngy = csillag
csillag = szőlő
csillag = vízcsepp

gyöngy = szőlő
gyöngy = vízcsepp
(fényesség, gömb alakú, hűs, fürthöz hasonló)
 intertext. utalás: Csongor és Tünde
 „Csillag, gyöngy és földi ágból: Három ellenző világból.”
 csillag – égi világ
 faág – földi világ
 JÓZSEF ATTILA-TISZTA KÖLTÉSZET

 gyöngy – alsó világ (mélység)

 2.vsz. Gyöngy Göröngy

• - ritka  közönséges
• értékes  értéktelen
• tiszta  sáros
• szilárd  törékeny
• szabályos  szabálytalan
• szép  rút

 a két szó hangalakja igen hasonló

 ellentét, különböző értékminőségre utal
 a göröngy is gyöngy metafora („csámpás, barna gyöngy”)
 3.vsz.
 női alak a gyöngy (keze csillag)
 a férfi alak a göröngy (keze göröngy)
 próbálja érzelmileg elérni („ott porlad a szíveden”-> törekvés kudarca)
csillaghullás
 4.vsz.- elmúlás motívum
 elmúlás
porlad  földi világba aláhullás
 elmúlás
 széthullás

mulandóság + csoda
ég és föld találkozása
 Két világ egyesülése
 Uranosz (Ég)
és
 Gaia (Föld)
közös egymásra találás-disszonancia
Önmagába záruló tökéletesség,
beteljesült egység
4. Gyöngy:
 irodalmi toposz, ékszertoposz
 értelmezés: a művészet és a vers is egy önmagába záruló
tökéletes gyöngyszem

V. Klárisok
1. cím: kláris: néptáncosok ékszere, gyöngysor
2. téma: szerelem
3. vershelyzet: lírai én beszél egy nőhöz, végignéz rajta
4. beszédhelyzet: lírai én megszólítja a lányt (E/2. „nyakadon”
személyes névmás)
5. forma:
sorok kötőszók nélkül kapcsolódnak egymáshoz
(aszindeton)-> többértelműségre utal
3.-4. vsz-ben áthajlások (enjambement)
 JÓZSEF ATTILA-TISZTA KÖLTÉSZET

3. sor rövid, egy szavas, nem rímel (a a x a rímképlet) ->koppan, disszonancia
6. nincsen ige: nominális stílus: statikus szöveg, állóképszerű
7. asszociációk:
rózsa, kláris, aranyöv: körbe fog valamit
békafej, kláris: sok van belőle
8. státusszimbólumok: kláris, aranyöv
9. természeti képek:
folyóvíz
két jegenye hajlása
néma lombok hullása: végül nem találnak egymásra, szomorú
10. kenderkötél:
ez is körbe vesz valamit: a nyakát
ellentétes jelentés
halálképzet: büntetés/öngyilkosság
11. ismétlés, ellentét, párhuzam: népies jelleg, DE a vers nem az
12. ékszer toposz: az ékszer, amit a lánynak ad, maga a vers
13. groteszk: (komikum tragikum egyszerre megjelenik)
disszonáns
szerelmes vers, de undorkeltő szavak (béka, ganéj)

VI.Összességében
 J.A. a XX. századi modern költészet egyik legjelentősebb alakja
 költészete nagyon gazdag és sokszínű
 mai világban is mindenki megtalálhatja a rengeteg verse közül azt, ami éppen neki szól/tetszik