Petőfi látomásköltészete a történelemről, az emberiség jövőjéről

Harmadik költői korszak: 1847-1849

● Petőfi 1846 tavaszától a világforradalom lázában égett, a nemzeti és az egyetemes
szabadság ügye összekapcsolódott gondolkodásában
● világszabadság és szerelem témája
● forradalmi látomásköltészete:
▪ az egyén szabadsága csak a világméretű kiterjesztésével lehetséges
▪ látomásos képalkotás, látnoki magatartás, vátesz
▪ bibliai próféciák beszédmódja
▪ jövendő igazságok → vérözön és harc előzi meg az új világszabadságot
▪ kiválasztott személy
▪ saját verstípus
▪ versei politikai tartalmúak
▪ olvassa a francia forradalom történetét
▪ hatással van rá a felvilágosodás gondolatköre
▪ művei király-és zsarnokellenesek
▪ visszatérő motívumok:
o a világszabadság gondolata (Egy gondolat bánt engemet)
o a jók és gonoszak harca (Világosságot)
o a világot megtisztító vérözön (Ítélet)
o az eljövendő Kánaán (A XIX század költői)

XIX. század költői:

● cím:
▪ hiányos szerkezetű mondat
▪ meghatározza az időt (saját kora)
▪ ars poetica
▪ hagyományos verstípus
▪ témamegjelölő cím
● téma: a költő feladatai a XIX. században
● szerkezet:
▪ retorikus
▪ tételmondatok → állít, érvel, megismétel → költői feladatvállalás
▪ kifejtő rész, 3-5. vsz.: váteszszerep (népvezéri szerep)
▪ megerősíti a költői magatartást, küszködni kell, nem várnak fizettséget, költő
sorsa a halál → zárórész: 6. vsz.
● poétikai jegyek:
▪ 1. vsz.: metonimikus képek, kiemeli a költészet szerepét
▪ 2. vsz.: bibliai hasonlatok/párhuzamok, mitológiai utalások, általánosító
képzet, isteni küldetés
▪ 3-4. vsz.: hamis próféták, bibliai képek

1
 ▪ 5. vsz.: központi versszak (kép és gondolati szempontból is), felvilágosodás
eszméi, Rousseau gondolatai, egyszerű és megfogható képek, kosár képe,
asztal képe, ablak képe, elvont fogalmak/mondatok, párhuzamos szerkezet,
feltételes mód, késleltetett mondatok, főmondat a végére kerül

Egy gondolat bánt engemet:

● téma: világszabadság, visszatérő motívum
● műfaj:
▪ rapszódia → váltakozó sorhosszúságok, szabálytalan forma, zaklatottság
▪ látomásvers
● szerkezet:
▪ megsejtett jövő látomása → küzdelem és boldogság
▪ személyes hangú
▪ vezérszerep
▪ nem tagolja versszakokra, de határozott a szerkezete
▪ 1. rész: hálál alternatívái, elutasítja a halál típusait → vagyis az előtte lévő
életet → hitvallása
▪ 2. rész: népvezér szerepe, apokaliptikus képsor, gyorsul a ritmus, hanghatások
▪ 3. rész: ritmus lelassul, ünnepélyes temetési képpel zárul, hősök dicsőítése.
szent világszabadság gondolata

Beszél a fákkal a bús őszi szél:

● mézeshetek idején írta
● szerkezet:
▪ hangulatmegkötő helyzetképpel indul
▪ őszi szél elmúlást susog, ami ellen a fák tiltakoznak → ki nem mondott
halálsejtelemmel áll szemben a szerelmi idill meghittsége
▪ merengő, nyugodt hangulat jellemző az első versszakra, de ez későbbiekben
csak a refrénben jelenik meg újból
▪ a nyugalommal, pihenő mozdulatlansággal kerül ellentétbe a következő négy
strófában a költői én → egyre szenvedélyesebben elmélkedik, távolodik a
békés csendjétől
▪ érzelemorkán forrása: olvasmányán, szabadságháborúk történetén való
töprengés
▪ „vérpanoráma”: jövendő kor jelenéseinek már ismert látomása
▪ minden sor végén megpihen a képzelet a refrénben
▪ indulatok csatája tombol a végső képben → de közben mellette piheg halkan a
refrén, ezzel jelezve a távolságot a bús őszi szél beszélgetése és a kiszabadult
érzelemvihar között