12.

Tétel
Petőfi forradalmi látomásköltészete / Egy gondolat bánt
engemet, A XIX. Század költői /
1823-1849

Kiskőrösön született. Édesapja vállalkozása csődbe jutott, a

család anyagi helyzete megromlik, Petőfi pedig nem
jeleskedik a tanulmányokban. Nélkülözéssel teli vándorévek
következtek. Katonáskodásból, vándorszínészetből próbál
megélni.
1841-ben megismerkedik Jókaival. 1842-ben volt első
irodalmi sikere, A borozó c. verse nyomtatásba megjelent az
Athenaum c. Vörösmarty által szerkesztett folyóiratban.
Később fordít a Külföldi regénytárnak és Országházi
tudósításokat másol pénzért.
1844ben Vörösmarty segít Pesten kiadni verseit, így 44-től
élete nagyrészt Pesthez kötődik. A Pesti divatlap
segédszerkesztője lesz, 46-ban megalapítja a Tízek Társaságát,
melyet a nemzeti elkötelezettség és közélet jellemzett.
1846-ban Nagykárolyban megismerkedik Szendrey Júliával.
1847-ben Arannyal bensőséges levelezésbe kezd.
1848-tól a forradalom izgalmait, a Szabadságharcot élte.
1849-ben Segesvárnál eltűnt.
Pályaképe: Költői indulása: 1842-44 között. Új irodalmi ízlést
honosít meg: közvetlenség, természetesség, az egyszerűség,
mint esztétikai elv érvényesül. Számára a népköltészet ihlető
forrás Vörösmartyval és Kölcseyvel szemben ők a népdalt
megnemesíteni, a műköltészet szintjére kívánták emelni, mert a
2-őt nem tartották egyenrangúnak.

Általa teremtett műfajok: Népies helyzetdal (A borozó), életkép,

Zsánerkép. A családi lírát is ő teremtette, melyekben a családi
ügyeket közügyként kezeli, közvetlen modorban írja le.
 Témái: Szerelem, Forradalom, Tájköltészet.

Forradalmi látomásköltészete:
Kialakulásának oka: a romantikus szabadságeszmény.
Petőfi megalkotja a VILÁGSZABADSÁG fogalmát,
amely szerinte általános boldogság alapfeltétele. A
világszabadság térségenként eltérő mértékben van jelen.
A közéleti tettnek tekinti a cél elérésében. A költő
(társadalmi) küldetést teljesít ez által.
2 alapvető jellemzője: A látomásos képalkotás,
A bibliai profetikus hang=
kinyilatkoztatásszerűen mondja ki
az igazságot (nem hagy kétséget)

Előzményei:
1844: sikerek, magabiztosság, evvel ellentétes
1845: ahol magánéletében és költői hivatásában
elbizonytalanodik, keresi az útját.
Költői pályája: kritikai támadások, meg nem
értettség, ezért elmagányosodik, verseiben
világfájdalom tükröződik.
Elégikus hangvételű versek, szándékolt töredezettség,
lezáratlanság.
Ezek a versek önálló ciklust alkotnak, 66 epigramma tartozik
ide, a ciklus címe: FELHŐK. 1845-45 eleje a válságkorszak
idején készült versek tartoznak ide.

1846: tavasz: A lelki gyógyulás, bizakodás, hangjai érződnek

versein. Cselekvésvágya ragadja el, megalapítja a Tízek
Társaságát. Értékrendjét a Szabadság, szerelem c. verse tükrözi.
1. Szabadság, 2. Szerelem, 3. Egyéni élet.
Lírája politikai színezetűvé válik.
Egy gondolat bánt engemet
Rapszódia jellemzői a versben:
 Hangulati hullámzás
 Egyenlőtlen hosszúságú sorok (végtelenség) rímtelenség
 Érzelmi kitörés- forradalom, a szabadságér vívott harc.
Miért ezt választotta?
 Mert ezzel a műfajjal ki tudja fejezni érzéseit.
 A hullámzásnak a rapszódia felel meg.
A látomásos képek 2.-6. sor, 10.-19. sor, 20.-35. sorban
vannak, majd az egész vers látomásos képek sorozata a
rapszódia jellegzetessége.
A… és a – jelek szerepe a versben:
 …=hangulatváltás
 - = szoros kapcsolódás
 Eget-földet rázó mennydörgés dönt le…
… - tagolás, ill. hangváltást jelölnek.

A XIX. Század költői

A költők egyikeként szólal meg, akik nem hazugságról írnak.
Próféta- költő, Vátesz –költő szerep / Victor Hugo-tól
származik a fogalma/
Költőtársakhoz szól, felhívja a figyelmüket a költői hivatás
fontosságára.
2 költőszerepet említ meg, az önkifejező költészetet és a
közösségi elhivatottságú költő szerepét. Az önkifejező
költészettel (egyéni érzelmek, érzések megfogalmazásával)
szemben a közösségi szerepet tartja időszerűnek.
Időszerűnek tartja az igazság kinyilatkoztatását.
A közösség szellemi irányítója. Belső meggyőződésből vállalt
feladat, külső körülmények hatására.
Metonimikus képek:szent fa= lant= költészet jelképe
Arc Poétika: költői hitvallás.
Arc poétika a társadalmi elhivatottságú költői szerepről.
Retorikus (szónoki) szerkezetű: meggyőzés szándéka áll a
háttérben. TÉTELMONDAT: nagy munkát vállal az magára,
ki most kezébe lantot vesz.
A tételmondat jelentése, hogy a feladat rendkívüli,
felelősségteljes.
1. Tételmondat
2. Kifejtés, érvelés: metonímiák, Bibliai utalások =>
szemléletessé teszik a gondolatmenetet, a vállalt költői
magatartsát.
Két féle költői magatartás összehasoníltása.
Érzelmi indulati telítetség:/fokozások/
 Gondolatritmus (u.a. mondat ism.)
 Halmozás (u.a. mondatrészből több)
 Szóismétlés
5. vsz.: utópisztikus program, ideális jövőkép, felvilágosodás
eszméinek megvalósulása, az általános jólét feltétele.
Feltételes időhatározói mellékmondatok, 1 főmondat
-körmondat, a mellékmondatok kapcsolódnak-

Az elvont fogalmakat metonimikus képekkel teszi

szemléletessé. Bőség- kosár, jog-asztal, szellem-
napvilág, ragyog-ház,

6. vsz.: „talán” –bizonytalan, a távoli jövőbe helyeződik az

Ideális lét ideje. A harc a küzdelem „küszködés” ad
értelmet a jelennek=> a halál pillanatának lelki békéje
megnyugvás érzését kelti a verszárlat.