Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete

 Élete: 1823. január 1-jén született Kiskőrösön. Édesapja Petrovics István, édesanyja Hrúz
Mária, öccse Petrovics István.
o Iskolái: ált. iskola – Kiskunfélegyháza; középiskola – Aszód, Selmecbánya  ott
hagyja az iskolát
o 1839. márciusában a Nemzeti Színházban kisegítő munkás
o 1940-41: Sopronban jelentkezik a császári hadseregbe, de gyenge testalkata miatt
leszerelték
o 1841-44: Vándorévek  vándorszínésznek áll, de a költészetet jobban szereti
o 1842: megjelenik az első verse – A borozó
o 1844-től törzsvendég a Pilvax kávéházban eldönti, hogy költő lesz
o felkeresi Vörösmartyt
 anyagilag segíti Petőfit
o 1844: Pesti Divatlap segéd szerkesztője lett
o 1846: depresszió – byroni világfájdalom
 Felhők (vers ciklus)
 elkezd komolyan foglalkozni a politikával
 próféta-tudat: a költő az nem önmagáért születik, hanem mások
boldogságáért
o Cselekvés vágy fogja el:
 népi program: tudatosítani, hogy elnyomásban élnek, a népet uralkodóvá
tenni a politikában, egyszerű nyelven ír, a versei az egyszerű emberről
szólnak
o 1846. szept. 8- megismeri Szendrey Júliát
o 1847. szept. 8- összeházasodnak  hitvesi költészetet megteremti
o 1848- forradalmi lázban ég, nyíltan támadja a kormány politikáját
 politikai program: ha a nép uralkodóvá vált az irodalomban, akkor már
csak egy lépés kell ahhoz, hogy uralkodó legyen a politikában is
o 1848. dec. 15- megszületik a fia: Petőfi Zoltán
o 1849: jelentkezik Bem tábornok seregébe
o 1849. június 31 – eltűnik a segesvári csatában

 Forradalmi látomásköltészete
1846 volt élete fordulópontja, ekkor kapcsolódott be a politikai közéletbe. 1846
tavaszán a világforradalom lázában égett, a nemzeti és egyetemes szabadság ügye szorosan
összekapcsolódott gondolkodásával. Ekkor erősödött fel költészetében a politikai líra. Ilyen
tárgyú verseit az a hit hatja át, hogy az emberiség halad végső célja felé, ami az általános
boldogság, e cél elérésének eszköze pedig a szabadság. Azzal is tisztában van, hogy ez sok
vérrel és áldozattal jár, és áldozatul eshet ő is. E verseiben megjövendöli halálát, akárcsak azt,
hogy az utókor hálás lesz hősiességeiért. Látomásos képalkotás jellemzi, a beszélő látnoki
képességekkel rendelkező, jövőbeni igazságok kinyilatkoztatója. A beszélő mártírhalált hal a
jövőért (Sors nyiss nekem tért.., Egy gondolat bánt engemet, XIX. század költői). A
forradalom gondolata először a Levél Váradi Antalhoz című episztolájában jelenik meg.
 Egy gondolat bánt engemet…
A forradalom víziója, 1846 végén írta. A legjelentősebb látomásvers, műfaja rapszódia
(szélsőséges, ellentétes nézeteket ütköztet, hangulata ingadozó). Zaklatott hangvételű, benne
szenvedélyesen hullámzanak érzelmei és gondolatai.
Első rész: A kétféle halált állítja szembe egymással: a hétköznapi halált és az erőszakos halált.
A természetes, észrevétlen elmúlást elviselhetetlennek véli, folyamatát pedig visszataszítóan
hosszadalmasnak tartja. Ezt érzékelteti a hervadó virág, és az elfogyó gyertya képével. Két
izgatott felkiáltásban elutasítja e halálnemet, majd két metaforával óhaját fejezi ki (fa, kőszirt)
Második rész: A világ népeinek ütközetét írja le a szabadságért. A látomásában nagy ütközet
elképzelését izgatottan írja le, ahol a látás és a hallás érzéseire hat. (pl. az összecsapás
forgatagának és a vad rohanásnak leírásával). Erőteljes hangjelenséget érzékeltet, például:
acéli zörej, trombitahang, ágyúdörej. Nagyon dinamikus, mozgalmas a leírás, sok igével.
(idézni!) Petőfi erkölcsi leszántsága maximumon van: ebben az ütközetben tudja csak
elképzelni számára a megnyugtató halált, mely az önfeláldozás misztériuma. Halála ugyanis a
kivívott diadal előidézője.