Ars poeticák Petőfi életművében

Költészetének kezdete:
 A Borozó című verset 1842-ben írja meg
 Az Atheneumban jelenik meg ez a bordal

Jövendölés (1843):
 Korai halált jósol magának
 Tudja, hogy nagy költő lesz

Merengés (1843):
 Petrarcához hasonlítja magát
 Petrarca – poeta laureatus = babérkoszorús költő
-> legnagyobb költőknek jár

A nép (1846):
 Nemzeti irányzat kezdete

Én (1846):
 Ír benne a hazáról, a szerelemről, a becsületességről

A Honderű kritikája:
 1844-től
 A Honderű kritizálja Petőfit, mert
o a néphez szól
o nemzetben gondolkodik
o érthető nyelven írja költeményeit
o kifiguráz műfajokat
o pl. János vitéz, A helység kalapácsa
 Petőfi válasza rá: A honderűhöz (1845), A természet vadvirága

A természet vadvirága (1844):

 A természet vadvirága maga Petőfi
 Ösztönös (=poeta natus), fiatal, lázadó -> tudatos népvezér
 János vitéz (1845):
 Könnyű nyelvezetű, érthető
 Mesés
 A felemelkedésről szól

A helység kalapácsa (1844):

 Azeposzi műfaj elavult
 Témája egy kocsmai verekedés
 Eposzi kellékeket figurázza ki

A felhők ciklus (1845-46):

 66 vers
 Hírnév, sikertelen szerelmek, kritikák és barátai elvesztésének hatása
 Témái:
o általános kedvtelenség – A bánat? Egy nagy óceán
o emberi gonoszság – Hány csepp van az óceánban
o barátok hűtlensége – Barátim vagytok
o idő múlása – Az ember ugyan hova lesz?
o asszonyi hűtlenség – Az özvegy
 Hangulata depressziós
 Apokaliptikus képek
 Önirónia

1846:
 Tudatos forradalmár
 Meglátszik a verseiben
 Tízek Társasága – Pillwax kávéhéz
-> értelmiségiek, akikre nagy hatással van a francia kultúra és a forradalom

Dalaim (1846):
 Ars poetica
 Kezdete: fiatal, felelőtlen, hedonista
 Vége: forradalom, rabság, felelős szerepvállalás
 Egyén -> közösség
Magánélete:
 1846-ban megismerkedik Szendrey Júliával
 1847-ben összeházasodnak
 Udvarló és hitvesi lírákat ír
o Szeretsz tehát…
o Szeptember végén
o Reszket a bokor, mert…

A 19. század költői (1847):

 A költők forradalmárok
 Feladatuk a nép irányítása
-> felszólítja őket
 Látnok költő, felvállalja sorsát
 Mózeshez hasonlítja magát – nagyra hivatott

Forradalmi líra (1848/49):

 Táj és szerelmes versei is a forradalomra utalnak
 Beszámolók a harcról
o A vén zászlótartó
o Csatadal
o A honvéd

Az apostol (1848):
 Önéletrajzi mű
-> Szilveszter Petőfi önképe – pesszimista
o mártírhalál
o sikertelen merénylet/forradalom
 20. rész: szomorú konklúzió – az új nemzedék szégyelli az apáit
o szabadság
 Szőlőszem hasonlat: a növekedéshez és a Földnek napsugarakra van szüksége
– nagy lelkek

Szabadságharcos költészet:
 Utópia (1848)
o szabadságharc elbukik
o Petőfi áldozata felesleges, a nép nem érdemli meg

Családi líra:
 Fiam születése, Itt van az ősz, itt van újra