4.

Petőfi Sándor költői látásmódjának változásai

1. Bevezetés-költő élete felől

 Petőfi Sándor 1823. január 1-jén született Kiskőrösön
 19 évesen írta első művétA borozó (1942)
 életszakaszainak meghatározó műveibenköltészetről, szabadságról ír
 3 életszakasz3 ars poetica
2. Népiesség korszaka (1942-1945)
 szembefordult a romantika veretes, fennkölt stílusával, hatalmas újítás
 Herderi-jóslat értelmezésenépköltészethez kell visszanyúlni
o meglévő népi gyökerek, nem új teremtése
 nyelvezeteegyszerű, közérthető, népies, témái is
A természet vadvirága (1844)
 kritikusainak írja-kemény válasz
 poeta doctus-poeta natus közti különbség
o tanult költő-tökéletességre törekszikösztönös költő-szabályok nélküli
o üvegházba zárt satnya virágtermészet vadvirága
o doctust bírálja, hamis költő
o metaforára épülsaját költői szerepe=természet vadvirága
 refrénes szerkezetnépiesség, szabadság=vers legfontosabb üzenete
 utolsó versszakmás refrén-variációs ismétlés
 tájleíró költemények, családi versek
o Az alföldnem tipikus romantikus témaválasztás, alföld motívumához-
pozitív gondolatok (puszta=végtelenség=szabadság)
o István öcsémhez, Egy estém otthonszemélyes, vallomás-szerű
3. Romantikus individualizmus korszaka (1844-1846)
 válságidőszak, egyéni hang keresése (Csapó Etelke halála váltja ki)
 képi tömörítésköltői képekkel érzelmek kifejezésére
 epigramma szerű versek szabad formában
o Felhők ciklus-A bánat egy nagy óceán
Dalaim
 elbúcsúzik régi témáitól, szabadság iránt érdeklődik
 felnőtté válás gondolatakülvilág felé fordul, környezettel törődik
 teljes költői szabadság megfogalmazása (költő olyan verset ír amilyen hangulata
van)
 variációs, ismétlődő refrén
o változó részkulcsfontosságú, természetből vett metaforák
 4. Szabadság, szerelem korszaka (1846-1848)
 szabadság, szerelem kérdései
 közösségi érdekek fontosak
 költő fő feladatanép vezetése a szabadság felé
A XIX. század költői (1847)
 megszólítottakköltők, önmaga is
 ódai jellegű ars poetica
 személyes problémák háttérbe szorítása
 prófétaszerep/váteszszerep
o útmutatás, közösségi felelősségvállalás
 „Kánaán” egyenlő vagyoni elosztás-jólét, jogi egyenlőség, műveltség
 társadalmi különbségeket hangsúlyoz ki
 retorikus szerkesztettség
 különlegességküzdelem utáni jólét ki van dolgozva (általában csak dicső halál)
 általános alanyok, közösségi szerepvállalás
5. Befejezés
 1848-banelkomorul költészete, kiábrándul
 meghatározó alakmai napig terjedő hatás (Laczkfi János: Megy Béla bá
trabanton-2004)