ARS POETICÁK PETŐFI SÁNDOR ÉLETMŰVÉBEN

A REFORMKOR:
- reformkor: az 1825-1848 közötti időszak
 reformországgyűlések
- reformkorral párhuzamos irodalmi korszak a romantika
 a művész magánya, a világból való menekülés vágya a középpontban
- nálunk sokkal nagyobb szerepe volt a társadalmi-politikai kérdéseknek
 közélethez való szoros kötődés
 nemcsak az önkifejezésre, hanem fontos a közvélemény formálásában
- 1825: országgyűlés, Széchenyi egy évi jövedelmét ajánlja a magyar nyelv és kultúra fejlesztésére
- 1832-36: országgyűlés, fő kérdés a jobbágyok helyzete
- Kölcsey több híres szónoklatában felhívta a figyelmet a jobbágyhelyzetre
- 1844: országgyűlés, a magyar hivatalos nyelvként való elfogadása
PETŐFI SÁNDOR ÉLETE:
- 1823: Kiskőrösön született
 tanult Félegyházán, Kecskeméten, Szabadszálláson, Pesten és Aszódon is
 beállt katonának, de betegeskedései miatt elbocsátották
 vándorszínészek életét éli
- 1844: felkeresi Vörösmartyt, aki támogatja
 Pesti Divatlapnál segédszerkesztő
 parasztköltő szerepét, subában jár, pipázik
- bordalokat és népies helyzetdalokat ír, ezekkel mind nagy sikert arat
 1845: János vitézzel növeli a hírnevét
- első szerelme Csapó Etelke
 fiatalon meghal
 Petőfi versciklust ír emlékére (Cipruslombok Etelke sírjáról)
- megkéri a tehetős Mednyánszky Berta kezét, de nem adják hozzá
- 1846: megismeri Szendrey Júliát
 1847: összeházasodnak
- megismerkedik Arany Jánossal
- 1848: tagja lesz a Tízek Társaságának
 a forradalom előkészítésében nagy szerepet vállal
 részt vesz a szabadságharcban is Bem oldalán
- 1849: Segesvárnál eltűnik
- Ars poetica: (a költészet mestersége)
 a költői szerepről, a világban betöltött helyéről, a helyes költői felfogásról szól
o Horatius: Ars poetica
 egy adott költő saját költői szerepértelmezését jelenti
o Petőfi: A természet vadvirága
- Petőfi ars poeticáinak meghatározó jegyei és összetevői a következők:
 a költőnek (költészetnek) társadalmi-politikai szerepe van
 a költészet, az irodalom nem egyesek kiváltsága
 a költő-ideál a poeta natus, a született zseni
 elhivatottság, vátesz-szerep

1
KÖLTÉSZETI FORRADALMA:
- azt jelenti, hogy teljesen átalakul a líráról alkotott felfogás
- Petőfi tett azért, hogy a költészet ne csak a művelt emberek kiváltsága legyen
 Berzsenyi, Kölcsey vagy Vörösmarty költészete csak kevesek számára volt érthető
 Petőfi célja: a költészethez mindenki hozzájuthasson, megérthesse
- ezzel magyarázható költeményeinek egyszerű, közérthető stílusa
 nem alkalmaz bonyolult versformákat
 előnyben részesíti az egyszerű, népdalszerű formát
 nyelvezete közelebb áll a hétköznapi nyelvhez
- beteljesítette a költői programot: az irodalmi népiesség programját
- irodalmi népiesség programjának állomásai a következők:
 Csokonai írt már verseket népies stílusban, de nála a népiesség csak egy stílus a sok között
 Kölcsey megfogalmazta a népiesség programját, de nem tudta beteljesíteni
o erőltetettek és nem igazán jól sikerültek
 Petőfi egyetértett Kölcsey programjával, és sikeresen be is teljesítette azt
o Arany Jánosban társra lelt a program megvalósításában
- ideálja a poéta natus volt
 tipikus romantikus felfogás
 legfőbb jellemzője az egyéniség kinyilvánítása
 a közösségi szereppel is összeegyeztethetőnek tartotta ezt a zseni-szerepet
 eredetiséget bizonyítják költői újításai (keretes szöveg)
- vátesz-szerep, elhivatottság
 a túldimenzionált költőszerep is romantikus jegy
o a költő próféta, vátesz, aki a jövőbe lát
 elképzelése szerint a költő fogja a világot egy boldogabb élet felé vezetni
 a szerep érzékenyen és ambivalensen fogalmazódik meg Az apostol című elbeszélő
költeményében
- Petőfi nagysága, hogy felismerte a költészet megváltozott szerepét és funkcióját
- Petőfi stílusát 50 éven keresztül utánozták
 egy újabb költői forradalom, a szimbolisták (Vajda János, Reviczky Gyula, Komjáthy
Jenő) fellépése zárta le ezt a korszakot
PETŐFI SÁNDOR ÚJÍTÁSAI:
- tájköltészet
 Csokonai: a természet a nyugalmas alkotás helyét, a romlatlan állapotot fejezi ki
 Berzsenyi: hangulatok és érzések kifejezésére látta alkalmas
 Petőfi: a táj a hazaszeretet legfőbb kifejező eszközévé válik (A Tisza, Az Alföld)
- családi költészet
 Petőfi írt először Magyarországon családi verseket (Egy estém otthon, Anyám tyúkja)
- szerelmi költészet
 olyan nőhöz szólt eddig, akit a költő a jövőben meghódítani kívánt
 feleséghez soha nem írtak szerelmes verseket
 az első, aki Szendrey Júliához később is rajongó szerelmes verseket írt (Minek
nevezzelek)
 megjelenik a bizonytalanság is (Szeptember végén)
- hazafias és forradalmi költészete
 a hazafias költészet a romantika jellegzetes témája

2
  nem a haza romlásáról és nemzethalálról írt, hanem megfogalmazta a világszabadság korát
(Nemzeti dal, Egy gondolat bánt engemet, Respublika, Szabadság, szerelem stb.)
 forradalom utáni verseiben azonban hasonlóképp sötéten látja a jövőt (Szörnyű idő)
- népies tárgyú költemények
 korai költői szakaszára jellemzők
 fő műfaj a népies helyzetdal
 egy népi alak helyzetébe képzelve magát, népies nyelven és stílusban írja költeményeit
(Befordultam a konyhára, Temetésre szól az ének)
- ars poétikus költemények
 ars poétikájában a költői szerep, a költészet megváltozott feladata a fő téma:
 a költő a nép vezetője (A XIX. század költői)
 az új korszak költőideálja a népiesség programjának beteljesítője (A természet vadvirága)
A TERMÉSZET VADVIRÁGA (1844):
- támadások érték népies költészete miatt → támadó, kihívó, megvető hangot üt meg
- fő érték a természetesség
- allegorikus képrendszere
 természet vadvirága = Petőfi versei
- a mű válasz a kritikusok éles támadásaira
 „durva, parlagi” nyelvhasználata miatt utasították el verseit
- vers alapképe, a lírai ént megjelenítő metafora szerepel a címben
- öntudatos, saját értékeivel tisztában lévő ember nyilatkozik meg
- indulatosan szól támadóihoz, kemény hangon utasítja vissza a kritikát
- feszes, lekerekített kompozíciójú
- az első és az utolsó versszak
 kritikusokhoz fordul, az őt ért támadásokra reflektál
- a középső rész
 költészetének jellemzőit, költői ars poeticáját fogalmazza meg
- a refrénben hangsúlyosan tér vissza az önmetafora
- alapképe a vadvirág–metafora
- sűrítve jeleníti meg ars poeticájának eszmei tartalmát:
 a kifinomultságot elveti, mégis szép, erőteljes, természetes, a beszélt nyelvhez közelálló
költészet eszményét
- a vers motívumai két ellentétes pólus körül csoportosíthatók
 vadvirág – üvegházak satnya sarjadékai
 szabad, korlátlan lélek – bottal beléjük vert szabályok
 ép ízlés – gyönge, kényes, romlott gyomor
- a természetes, szertelen, ösztönös, szabályokat elvető költészet eszményét vallja
- erőteljes kifejezéseket, hétköznapi fordulatokat használ
- versforma: kétütemű 8 és 7 szótagos sorok váltakozásaiból épül fel
- szándékoltan hanyag rímek
DALAIM (1846):
- leltár, mely összegzi addigi költészetét → ihlet- és élményesztétika, sokszínűség
- refrén:
 metaforikus szerkezete arra utal
 a költemény a költő lelkiállapotaiból fakad
- következtetni enged költői programjára
 a költészet meghatározó szerep

3
  előtérbe kerül az egyéniség
 nem hagyományos ars poetica
- Petőfi seregszemlét tart költészete felett, szemrevételezve a különböző tematikájú
költeményeket

- az első versszak:
 jellemzett daltípus a romantikus költészeteszményt valósítja meg, épp úgy, mint a
Képzetem című vers (1845)
- a romantikus költészeteszmény csupán az egyik lehetőség
- a vers további szakaszaiban jellemzett verstípusok legalább annyira kötődnek alkalomhoz, mint a
képzelethez
- a refrénben hangsúlyozza, hogy az alkotás legalább annyira természeti, mint amennyire lelki
A XIX. SZÁZAD KÖLTŐI (1847):
- két költőtípust állít szembe
 a jó költő vezeti a népet Kánaán felé, mint Mózes (társadalmi, közösségi költészet)
 a rossz költő, aki csak saját érzelmeiről ír (alanyi, egyéni költészet)
- bibliai utalások (Mózes, Kánaán, lángoszlop) hitelesítik üzenetét
- utópiája a tökéletes társadalomról
 jogi, vagyoni, szellemi egyenlőség
- erőteljes, állásfoglalásra késztet
- új költői hitvallásának lényege
 a költő feláldozza magát a népért, jóban, rosszban vele tart
 a költészet szent küldetés
 látnoki szerepével vizionálja az új, igazságos társadalmat, ami felé vezeti a közösséget
- új költői szerep
 közösségért felelős költő = próféta/vátesz
- Az apostolban ír ennek a költői szerepnek a válságáról is
- szerkezet:
 1.versszak: tiltással figyelmeztet a feladat rendkívüliségére
 2.versszak: meghatározza a költők szerepét, rendeltetését
 3-4.versszak: felháborodottan átkozza meg a gyáva és hamis, hazug próféták magatartását
 5-6.versszak: a látnokköltő kétségbeesetten tengődő millióknak vigaszul feltárja a
jövendőt
- a költemény megnyugvással, a feladat teljesítésének boldogító tudatával zárul
- biblikus motívumok átszövik a verset
- ódai téma
 költői hitvallás + politikai program
- a költőnek a versíráson túlmutató feladata, hivatása van
- a felütésben Petőfi tiltással figyelmezteti a költőket a feladat rendkívüliségére
- toposz: lant a költészet jelképe
- bibliai képsor: a költőket a Mózes népét vezető lángoszloppal azonosítja
 elátkozza a hazug, demagóg költőket, politikusokat
- fokozás és anafora segítségével vázolja az elérendő célt
- a munkának már csak egy következő nemzedék látja hasznát
- az utolsó versszakban kemény szavak helyett lágy, finom kifejezések
- biblikus motívumok a vallás magasságába emelik az ars poeticát
- átgondolt, kidolgozott retorika

4
- érvelő, meggyőző forma