Információ, jel, adat, zaj, redundancia

Közlemény, hír, információ

Az információ az informatika fontos fogalma, nincs egyetlen, egyértelmű definíciója.

Meghatározásai (inkább: körülírásai) hasonlítanak egymáshoz, de tudományterületenként eltérnek
egymástól. Az informatikában: információ egy hír újdonság-értéke, váratlanságának tartalma.

Az információ merésének alapegysége a bit: ha egy eldöntendő kérdésre adható válaszok

valószínűsége egyforma, akkor a válasz éppen egy bit mennyiségű információt hordoz.

A hír jelek sorozata. Ha a hírt egy N elemű alapkészletből (ABC) lehet összeállítani és M darab
elemből áll jel, akkor a hír H információtartalma éppen:

H=M*log2N

feltételezve, hogy a hírnek mind az M darab jelet az N elemű alapkészletből véletlenszerűen

válogattuk ki. (Hartley-képlet) Ez a valóságban csak igen ritkán teljesül (pl. a lottóhúzás esetében
igen), ezért valós hír információtartalmát a bemutatottnál komplexebb képlettel (Shannon-képlet)
szokás számolni.

Jel

A jelek és használatuk szabálya együtt jelrendszert alkot (pl. morzejelek). A jel csoportosítása:

Érzékszervi csoportosítás: aszerint, hogy miként érzékeljük a kérdéses jelet, megkülönböztetünk:

Audió jel: jel, amit hallunk, hangok sorozata. A hangnak a térbeli mellett időbeli kiterjedése is
lényeges.

Vizuális jel: jel, amit látunk. Álló képek, ábrák vagy mozgóképek. Az állóképeknek csak térbeli, a
mozgóképeknek tér- és időbeli kiterjedése hordoz információt.

Egyéb: más érzékszerveinkkel felfogható jelek, pl.: a számítógép billentyűzetén, az F és J betűk

billentyűjének kiemelkedése (tapintás), illatszerek (szaglás), ételek (ízlelés) által közvetített jelek.

Jelek csoportosítása:

Analóg jel: az értéke szerint folytonosan változó jel. Az analóg jelsorozat végtelen számú érteket
tartalmaz, bármely értékek között folyamatos az átmenet.

Időtartományban diszkrét jel: a jel értelmezési tartománya diszkrét, értékkészlete folytonos. A jel
csak adott időpillanatokra értelmezett, ott viszont tetszőleges értékeket felvehet. Ilyen pl. egy
óránként leolvasott hőmérő jelsorozata.

Amplitúdóban diszkrét jel: az értelmezési tartománya folytonos, de értékkészlete diszkrét.

Tetszőleges helyen lehet értéke, de ez az értek csak megadott lehet. Ilyen pl. a tápegység, amelynek
kimenő feszültsége adott értékekre állítható. Digitális az a jel, amely mind értelmezési
tartományában, mind pedig értékkészletében diszkrét.

A digitális számítógép csak diszkrét jelekkel tud dolgozni. Az analóg jeleket át kell alakítania
diszkrét jelekre, ez a digitalizálás. Ennek során fontos a mintavételezési gyakoriság.
Speciális feladatra léteztek analóg számítógépek: ezek elektronikai áramkorok jellemzőivel
modelleztek valóságos folyamatokat (pl. hőtani, lengéstani modellezés) 10

Adat

Az adatot hordozó jelek valamely tulajdonsága. (Szokásos megfogalmazás még: az adat nem
értelmezett, de értelmezhető formája az információnak.)

Zaj

Jel, mely az adott közlésfolyamatban nem hordoz információt. Lényeges, hogy a jel hasznos vagy
haszontalan (zaj) jellege nem tartalmi, hanem értelmezésbeli kérdés! Szokásos felosztása:

Véletlenszerű zaj: eredete nem ismert, ezért teljesen nem lehet kiküszöbölni.

Determinisztikus zaj: a zaj forrása ismert, a zajkeltő mechanizmus hátasára a zaj szabályszerűséget
mutat a hasznos jel megváltoztatásában.

Redundancia

Fogalma: informatikai értelemben redundanciáról akkor beszelünk, ha a jelsorozatban több a(z

elemi) jel, mintsem a jelsorozat információtartalma azt megkívánná. Szokás a redundanciát a
jelsorozat terjengőssége mértékének is nevezni.

Kára: továbbításra, tarolásra nem közvetlenül az információ, hanem az azt hordozó jelek kerülnek.
Ezért a továbbító és/vagy tárolókapacitás több mint amennyi az információ kezeléséhez feltétlenül
kellene!

Haszna: a sztochasztikus zaj a jelsorozat előre nem meghatározható elemét változtatja meg.
Amennyiben a jelsorozat redundáns, azaz információtartalmát tekintve többszörözött, akkor e több
jelsorozatból még a sztochasztikus zaj mellett is jó eséllyel helyreállítható az eredeti jel-sorozat és
ezen keresztül az eredeti, sértetlen információ.

Példák:

Humán nyelv: erősen redundáns. A szavak első néhány szótagja alapján azok felismerhetőek.
Erősen zajos környezetben, ha nem is halljuk a szó valamennyi szótagját, hangját, a szót ma-gát és
így a beszédet is megértjük.

Adattömörítés: legtöbb számítógéppel kezelt adat erősen redundáns. Tömörítés esetén ezt a
redundanciát kiküszöbölve csökken a helyigény.

Mozgóképek: az egymást követő képkockák tartalma csak kicsit különbözik egymástól, a teljes
képkocka leírása valamennyi képre erősen redundáns adatsorozatot eredményez.

Kérdések:
1. Azonos-e az ötös lottó egyszerre kihúzott öt nyerőszámának információtartalma? Miért?
2. Miért nem számítható a klasszikus, logaritmikus képlettel egy humán nyelven megfogalmazott
mondat információtartalma?
3. Redundáns-e a közlekedési (forgalomirányító) lámpa jelzése? Válaszát indokolja!