A számítástechnika

alapjai

Alpár Tibor

NymE
Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar
 Informatika

• Az informatika az információ
• megszerzésével,
• feldolgozásával,
• tárolásával,
• továbbításával foglalkozó tudományág.
Információs társadalom
• Az információs társadalom messze több, mint az
informatika és vagy az elektronikus szolgáltatások
köre.
• A társadalom, a gazdaság és a hétköznapi élet olyan
nagyléptékű átalakulása, amely a foglalkoztatásban, a
termelésben és a fogyasztásban az információs- és
tudásterméket, a kulturális javakat, az oktatás és
tudomány teljesítményét értékeli fel és teszi ezeket a
versenyképesség zálogává.
 Információs társadalom
• Az információ, mint a technológiai fejlődés alapja az ipari
társadalomban is fontos szerepet kapott, mára már önálló
értékké válik.
• Az információs társadalom középpontjában az
információfeldolgozó technológia áll.
• Az "érvényes tudás" felezési ideje (az az idő, mialatt elavulttá
válik) a fejlődés gyorsulása miatt jelentős mértékben csökken.
Állandó követelmény a LLL, mely a munkavállalótól az
ismeretterületek közti mobilitást követeli meg.
• Az információ hatalmi tényezővé válik - a hatalom azé lesz, aki
az információt termeli és elosztja.
Információs társadalom
• Fritz Machlup (1962) vezette be a tudásipar
fogalmát - öt szegmens:
• oktatás,
• kutatás és fejlesztés,
• tömegmédia,
• információ technológiák és
• információ szolgáltatások.
• Szerinte az USA GDP-jének 29%-a tudásipar
alapú 1959-ben.
Információs társadalom
• Marc Porat (1977) - az információ gazdaságban két
szektor:
• elsődleges: információs javak és szolgáltatások,
amelyeket az információ termelésében, elosztásában
vagy feldolgozásában közvetlenül felhasználnak
• másodlagos: a kormány és információt nem előállító
vállalatok belső felhasználására készülő információs
szolgáltatások.
• Ezek alapján az USA GDP-jének 50+%-a információ
gazdaság alapú 1983-ban (Deutsch) - az emberek jelentős
része nem hagyományos értelemben vett munkát végez.
Információs társadalom
• Alain Touraine már 1971-ben
posztindusztriális társadalomról beszélt:
• „A posztindusztiális társadalomba való átmenet
akkor megy végbe, amikor az értékeket,
szükségleteket és értelmezéseket megváltoztató
szimbolikus javak előállításába irányuló
befektetések jóval meghaladják a materiális
javakét vagy „szolgáltatásokét”.”
Információs társadalom
• Jean-François Lyotard (1984) szerint a „tudás a
termelés fő erejévé vált az elmúlt pár évtized
során” - a tudás árucikké válhat.

• Peter Otto és Philipp Sonntag (1985) szerint is

az információs társadalom az a társadalom, ahol
a foglalkoztatottak nagy része az információ
munkaköreiben dolgozik, többet foglalkoznak
például információval, jelekkel, szimbólumokkal
és képekkel, mint energiával vagy anyaggal.
Információs társadalom
• Nico Stehr (1994) szerint a tudás alapú
társadalomban a munkahelyek nagy része tudással
való foglalatosságot foglal magában.

• Castells (2000) szerint “civilizációnk új társadalmi

morfológiája a hálózatokra épül. A hálózatépítés
logikájának terjedése lényegileg módosítja mind a
működési folyamatokat, mind az eredményeket a
termelés, a tapasztalat, a hatalom és a kultúra
folyamataiban.”
Információs társadalom

• Jan Van Dijk (2006) már a

hálózattársadalom fogalmat használja:
„társas formáció a társadalmi és
médiahálózatokkal, amelyek lehetővé teszik
annak elsőrangú szerveződését minden
lehetséges szinten - egyéni, csoportos/
szervezeti vagy társadalmi.
Információs társadalom
Kialakulásának szakaszai:
• Beszéd
• Írás
• Könyvnyomtatás
• Távközlés
• Elektronikus információfeldolgozás
 Kommunikációs rendszer

Visszacsatolás

Adó/Forrás Kódoló Csatorna Dekódoló Vevő/Nyelő

Zaj
Információs hálózat

Elsődleges érzékelés: látás, hallás

Az információ érzékelése
• Közvetlen érzékelés
• kódolatlan képinformációk
• kódolatlan hanginformációk
• egyéb információk
• Kódolt érzékelés
• kódolt képinformációk
• írott információ
• speciális jelek (pl. zászlójelek, karjelzések)
• kódolt hanginformációk
• szóbeli információ
• zenei információ (pl. kürtjelek)
 Jel
• A jel érzékszerveinkkel vagy műszereinkkel
felfogható (mérhető) jelenség, amelynek jelentése
van, ezt a jelentést valamilyen egyezmény, szabály
rögzíti.

• A jelek az információ hordozására alkalmas

szimbólumok. Például:

• magyar abc betűi,

• karjelzések,
• térképeken alkalmazott jelek,
• közlekedési táblák.
 Alapvető jeltípusok
Analóg jelek

Analógnak nevezzük azt a jelet,

amelynek az értelmezési
tartománya is, az értékkészlete is
folytonos, a jel minden
időpillanatra értelmezett.
 Alapvető jeltípusok
Diszkrét vagy digitális jelek

A digitális jel mind

értelmezési tartományában,
mind pedig értékkészletében
diszkrét.
 Átalakítás

• Mindkét irányban
lehetséges az átalakítás.

• Az átalakítás jóságát a
mintavételezés gyakoriság
határozza meg.
 Adat
Az adat az információ
megjelenített, rögzített formája.

Különböző adatok is hordozhatnak azonos

információt. (január) (1)
Azonos adatok is hordozhatnak különböző
információt. 7900 7900
 Jelek a számítógépben

Mágneses

Fény

Elektromos
 Adatok a számítógépben

• A számítógépben általában kétállapotú jelekkel

segítségével próbáljuk az információt tárolni
(bit: 0/I).

• A hétköznapi információkat (szöveges, képi, hang)

általában számítógépen is tudjuk tárolni.

• Eleinte számítógépen csak számot, szöveget, és

logikai adatokat tároltak.
Az adat megjelenési formái
• Szám (numerikus adat): 1,2,3,4,…,9
• Szöveg (alfanumerikus adat):
• betűk: A, a, B, b, ...
• számok: 0,1,2,3,4,…,9
(A numerikus adatokkal ellentétben számítási
műveletekre nem alkalmasak.)
• írásjelek: . , ; - ? ! …
• műveleti jelek: + - / * ^ …
• speciális jelek: @ $ # & ...
• Logikai adat: az állítások tartalmának megfelelően
kétféle lehet, igaz (true), vagy hamis (false)
 Jel – adat – információ
• A jel az információ hordozója,
• az adat az információ tárolására szolgáló halmaz,
• míg az információ számunkra új ismeretet jelöl,
azaz új hír, közlés vagy tájékoztatás.
 Fontosabb alapfogalmak
1. Információ: új ismeret, amelynek feldolgozásához háttérismereteink
vannak. Az információ új ismeretet, értesülést jelent. Az információt mindig
valamilyen adat hordozza, más szóval, az információ az adat jelentése.
Ugyanazt az információt többféle adattal is közölhetjük.
Az információ adattá alakítása a kódolás (pl. szavakba öntött gondolatok),
az adatból az információ visszanyerése a dekódolás. Kódolásról és
dekódolásról beszélünk akkor is, mikor egy adatot információtartalmának
megőrzése mellett más adattá alakítunk (pl. fordítás egyik nyelvről a
másikra).
2. Kód: az adatban szereplő jelek halmaza. Kód lehet pl. a magyar ABC (írott
szöveg esetén), egy nyelv hangjainak halmaza (beszéd esetén), vagy akár a
hangjegyek és egyéb kotta-elemek halmaza (lejegyzett zene esetén).
Számítógépeknél a kód többnyire számokból áll (a legegyszerűbb esetben
csak a 0 és 1 számjegyből).
3. Adatfeldolgozás: adatbevitel vagy input, a bevitt adatok feldolgozása
illetve tárolása, eredmény megjelenítése, majd adatkivitel vagy output.
Információ megjelenési formái

• Beszéd (gondolat kialakulása, jégkorszak

végén volt összefüggő beszéd)
• Írott anyag (mássalhangzók, magánhangzók
kialakulása)
• Nyomtatott anyag (Guttenberg János 1445,
London 1866 első gőzhajtású rotációs gép,
amely 12.000 pédányban nyomtatott)
• Hírközlés (telefon, telex, telefax)
• Számítógép
• Telekommunikáció (video-konferencia, GPS)
 Adatábrázolás

• Az ember a tízes számrendszert,

a számítógép a - technikailag legegyszerűbben
megvalósítható - kettes számrendszert használja.
• A számítógép-ember kommunikációban az -
egyszerűbb felírhatóság kedvéért - a tizenhatos
számrendszer alkalmazott.
 Tízes (decimális) számrendszer

• Alapszám: Az egyes helyértékeken szerepelhető különböző

együtthatók száma. A tízes számrendszer esetén: 10
• Helyérték: Az alapszám egészkitevős hatványai. A tízes számrendszer
esetén: 100, 101, 102, 103 …
• Együttható: Az egyes helyértékeken szereplő szorzók. A tízes
számrendszer esetén: 0,1,2...9
• A szám értékének meghatározása: Szám = ∑ (együttható *
helyérték)
Pl: 2*1000 + 6*100 + 5*10 + 7*1 = 2657
 Kettes (bináris) számrendszer

A bináris számrendszerben is helyértékek vannak, melyek a

kettő hatványai szerint jobbról balra növekednek.
Alapszám: 2
Együtthatók: 0,1
A számítógépben egy bináris helyértéket bitnek nevezünk,
melynek állapota - a bináris számrendszer együtthatói alapján
- 0 vagy 1 lehet.
Tizenhatos (hexadecimális) számrendszer
Alapszám: 16
Együtthatók: 0, 1, 2, ..., 9, A, B, C, D, E, F
Az együtthatók nem adhatók meg minden esetben a tízes
számrendszerben alkalmazott számokkal, szükség volt a 9
utáni számokhoz egy-egy jelet hozzárendelni. Ezek a
következők: A=10, B=11, C=12, D=13, E=14, F=15

Pl.: 1*4096 + 0*256 + 14*16 + 15*1 =4335

 Átváltás binárisból decimálisba
Az átváltáskor az együtthatókkal (0,1) szorozzuk az
adott helyértékeket.
Például:

11001100(2)=
=1*2 7 +1*2 6 +0*2 5 +0*2 4 +1*2 3 +1*2 2 +0*2 1 +0*2 0 =
=128+64+0+0+8+4+0+0 = 204(10)
 Átváltás decimálisból binárisba
A decimális bináris átalakítást speciális formában,
"maradékos osztás elve" alapján végezzük. Pl.:

A bináris számot úgy kapjuk, hogy a maradékokat

alulról felfelé összeolvassuk: 204(10) = 11001100(2)
 Az adatábrázolás adategységei
• Bit
A bináris szám egy helyértékét bitnek nevezzük. A bit
állapota ennek megfelelően 0 vagy 1 lehet.
• Byte
8 bit összekapcsolásával kialakított egység.
• Szó
A processzor típusától függő érték. Jelenleg a 64 bites
szervezésű processzorok az elterjedtek, így ezek
esetében a 64 bitből kialakított egységet nevezzük
szónak.
 Az adatábrázolás adategységei
• 1Kilo az 1000-t jelent.
• A bináris számrendszerben a helyértékek mások,
így az 1Kilo 1024-nek felel meg.
• Ennek megfelelően változik a Mega, illetve a Giga
értéke is.

1 Byte = 8 bit
1 KB = 1024 Byte = 8*1024 bit
1 MB = 1024 KB= 1024*1024 Byte = 8*1024*1024 bit
1 GB=1024 MB=1024*1024 KB =1024*1024*1024 Byte =
8*1024*1024*1024 bit
 Számok ábrázolása

Fixpontos ábrázolás
• Ez a számok műveletvégzésre alkalmas formában
történő tárolására szolgál.
• Pozitív és negatív egész számok ábrázolására.
• Törtrésszel rendelkező számokat is ábrázolhatunk, de
ekkor a törtet jelző pont csak logikailag létezik, a
számítógép nem "teszi ki", helyét nem változtatja.
• Nyomtatásnál az elhelyezéséről a programozónak kell
gondoskodnia.
 A számok ábrázolása

• A fixpontos számábrázolás hátrányai:

• az ábrázolható tartomány kicsi: 2 Byte-on a
legnagyobb 32.767, a legkisebb -32.768
• a számok pontossága erősen korlátozott:
ha egész számot ábrázol 7/4 =1 és a 4 /4=1
 A számok ábrázolása
Lebegőpontos számábrázolás

A fixpontos hátrányait kiküszöbölő, a számok

hatványkitevős (matematikában használt normál alakhoz
hasonlatos) felírásán alapuló számábrázolás.
Például:

175(10) = 0.175 * 103

0.375(10) = 0.375 * 100

 A számok ábrázolása
Lebegőpontos számábrázolás általánosan felírva:

A = M * pk
A = az eredeti szám
M = az együttható,
ennek a tört része az ún. mantissza
p = a hatvány alapja
k = a hatvány kitevője, az ún. karakterisztika

A legkisebb pozitív valós szám 6 bájton: 0.5 * 2-127 ≈2,938*10-39

 Logikai műveletek
• A számítógép nem csak matematikai műveletek, hanem
logikai műveletek végrehajtására is képes.
• A logikában állítások vannak, melyek vagy igazak vagy
hamisak.
• Ennek megfelelően a logikai adatok két értéket vehetnek
fel: ha igaz, az értéke 1, ha hamis, az értéke 0.
• A logikai adatok ábrázolása általában 1Byte-on történik:
00000001 = logikai igaz
00000000 = logikai nem
 Logikai műveletek
• Negáció (NOT) az állítás logikai értékét megfordítja.

• ÉS (AND) logikai értéke csak abban az esetben IGAZ, ha

minden, a műveletben részt vevő kifejezés logikai értéke
IGAZ, minden más esetben HAMIS logikai értéket ad.

• VAGY (OR) logikai értéke IGAZ, ha a műveletben részt vevő

kifejezések logikai értékének bármelyike IGAZ. A művelet
logikai értéke csak akkor lesz HAMIS, ha a műveletben részt
vevő kifejezések logikai értékének mindegyike HAMIS.

• KIZÁRÓ VAGY (XOR) logikai értéke akkor ad IGAZ

eredményt, ha a műveletben részt vevő kifejezések logikai
értékei különbözőek. Abban az esetben, ha a műveletben
részt vevő kifejezések logikai értékei megegyeznek, HAMIS
logikai értéket kapunk eredményül.
Számítástechnika fejlődése
• Ókori Babilon (A számolómesterek tudtak
összeadni, kivonni, szorozni, sőt, egy
reciproktáblázat segítségével osztani is)

• Számológépek a középkor végén (1642-ben Pascal

megalkotta mechanikus összeadó­gépét.

• Babbage (1791-1871) gépei: „számítástechnika

atyja”

• Neumann János (1903-1957) (kiviteli eszközök,

beviteli eszközök, háttértárolók kérdése)
Babbage mechanikus
számológépe

Neumann János
és az EDVAC
 Számítógépek definíciója

•Minden olyan berendezés, amely képes adatok

tárolására, visszakeresésére, feldolgozására emberi
beavatkozás nélkül a gépben korábban elhelyezett
utasítássorozat segítségével.
•A számítógép egy információ átalakító eszköz,
amely a bemeneti eszközein közölt információkat
átalakítva, a kimeneti eszközein jeleníti meg
valamilyen, az ember számára érzékelhető
formában.
Neumann elvű számítógép
• bináris (digitális)
• elektronikus
• belső programvezérlés
• memória tárolja a programot és az
adatokat
• soros feldolgozás
Neumann elvű számítógép
• A (központi egység) részei:
• a vezérlő egység (control unit),
• az aritmetikai és logikai egység (ALU),
• a tár (memory) és
• a ki/bemeneti egységek.
• Mindezek teljesen elektronikusak legyenek és bináris számrendszert
használjanak. Az ALU képes legyen elvégezni az alapvető logikai és
aritmetikai műveleteket (néhány elemi matematikai és logikai
művelet segítségével elvileg bármely számítási feladat elvégezhető).
• Tárolt program elvű (a program és az adatok ugyanabban a
belső tárban tárolódnak).
• A vezérlő egység határozza meg a működést a tárból
kiolvasott utasítások alapján, emberi beavatkozás nélkül.
 1. Generáció
1945-1956
• 1941 Konrad Zuse, Z3, elekromágneses relék,
repülő és rakéta tervezés
• 1943 Alain Turing, Colossus,
német rejtjel visszafejtés (célgép)
 1. Generáció
1945-1956
• 1944 Howard H. Aiken, Mark I.,
lövedékpálya táblázatok,
fél focipálya méret, 800 km vezeték, relé,
3-5 sec/számolás,
alapműveletek, komplex egyenletek
 1. Generáció
1945-1956 (ENIAC)
1946, ENIAC
John Presper Eckert, John W. Mauchly,
első elektronikus digitális számítógép
18.000 vákuumcső, 70.000 ellenállás, 5 millió forrasztás,
160 kW fogyasztás
5000 + /sec , 400 * /sec, 10 jegyű
számok, 20 regiszter,
1000* gyorsabb mint Mark I.
külső programvezérlés (huzalozás)
30 Tonna , MTBF 40sec
MTBF = Mean Time Between Failures
(meghibásodások közt eltelt átlagos idő)
 1. Generáció
1945-1956
• 1945 EDVAC, Neumann János
(John von Neumann 1903-1957)
memória tárolja az adatokat és a programot
feltételes vezérlés átadás
központi vezérlő egység
• 1951 UNIVAC I.
első kereskedelemben kapható számítógép
• 1964 IBM 360
első „igazi” általános célú számítógép
 1. Generáció blokkvázlata
Processzor
Vezérlő egység vezérlés

Aritmetikai
Beviteli egység logikai Kiviteli egység
(Input) egység (Output)

perifériák adatátvitel Operatív tár perifériák

(Memória)
1. Generáció összefoglalás
• Rendelésre készült műveletek, az elvégzendő
feladathoz :
tudományos műszaki számítások
• Binárisan kódolt gépi nyelvű program (minden
gépnek különböző)
• Programozás gépi kódban
• Processzorcentrikus
• Soros feldolgozás
1. Generáció összefoglalás
• Vákuumcsövek (nagy méret)
adat tárolók : mágnesdobok
• Elektroncsöves
• 10e3..10e4 művelet/sec
• 10..100kW teljesítményfelvétel
• Kis megbízhatóság
• Magas ár
• Néhány darab
 2. Generáció
1956-1963
• 1948 Tranzisztor felfedezése
• Félvezetős áramkörök (tranzisztor, dióda)
• 10e4..10e5 művelet/sec
• Megbízhatóbb, kisebb méret, teljesítmény
felvétel csökken
• Teljesítmény/ár arány megnő
 2. Generáció
• Önálló (a központi feldolgozó egységtől
függetlenül) párhuzamosan működő csatornák
(I/O)
• Memória centrikus
• Perifériák, háttértárak
• Ferritgyűrűs memória (megbízhatóbb,
olcsóbb, gyorsabb, nagyobb kapacitás)
 2. Generáció
processzor
Vezérlő egység

vezérlés
Aritmetikai logikai egység

Operatív tár
Csatorna Csatorna
(memória)
adatátvitel
perifériák háttértárak
2. Generáció összefoglalás

• Gépcsaládok
• Assembly nyelv (rövidített kódok), COBOL,
FORTRAN, ALGOL, software ipar...
• Kötegelt (batch) feldolgozás, gazdasági
adatfeldolgozás, ipari folyamatirányítás
 3. Generáció
1964-1971

• 1958 Jack Kilby (Texas Instruments)

Integrált áramkör (IC)
3 elektronikus elem 1 szilícium lapkán
 3. Generáció
• Integrált áramkörök (10..1000 egy tokban)
• 10e5..10e6 művelet /sec
• Modularitás, bővíthetőség
• Párhuzamos működés, több processzor
• I/O processzorok
• Olcsó nagy tárak
 3. Generáció

Tár modul Tár modul Tár modul

Átviteli sínrendszer (busz)

adatátvitel

Aritmetikai, logikai I/O I/O

processzor processzor processzor
 3. Generáció

• Operációs rendszerek, szoftverek

• Multiprogramozott üzemmód
• Időosztásos rendszerek (Time sharing), távoli
terminálok
• IBM 360 / 370, PDP 11 (DEC másolat)
 4. Generáció
1971-napjainkig
• Egyre több elem egy tokban (chipben) LSI,VLSI, ULSI (1e6 )
• Csökkenő méret, csökkenő ár
• Növekvő teljesítmény, megbízhatóság
• 1971 Intel 4004 : központi feldolgozó egység, memória, I/O
vezérlés 1 chipben
• Egy mikroprocesszor - több feladatra programozva
• Mikroszámítógépek
 4. Generáció
1971-napjainkig
• 1976 Cray 198 MFLOPS
• Mini-számítógépek (Commodore, Apple, Atari)
• 1981 IBM PC „személyi számítógép”
• 1981: 2Millió, 1982: 5.5Millió, 1990: 65millió
• Desktop, laptop, palmtop
• 1984 Macintosh Apple, grafikus operációs rendszer
• Hálózatok, LAN, internet
 5. Generáció
Jelen és Jövő
• HAL9000 (2001 Űrodüsszea...)
• Mesterséges intelligencia...
• Párhuzamos (nem Neumann elvű) feldolgozás
• Problémák ? (Hő, vékony réteg,...)
• Új technológia, új elvek ?

• Kvantum számítástechnika...
 Fejlődés
• Technológia : eletroncső, tranzisztor, integrált áramkör, LSI,
VLSI
• Operatív tár : művonal, ferritgyűrű, félvezető
• Struktúra : processzorcentrikus, tárcentrikus, moduláris
• Méret csökken („teremnyi” -> „körömnyi”), darabszám nő
(1-2db. -> 10e6 db/típus.)
• Alkalmazás : tudományos-műszaki számítások, gazdasági
adatfeldolgozás, ipari folyamatirányítás, általános
• Programozás : gépi, assembler nyelv, magas szintű nyelvek,
operációs rendszerek
• Árarány : hardver / szoftver csökken
 Számítógép-kategóriák
• Személyi számítógép (personal computer): általános célú,
egyfelhasználós számítógép. Leggyakoribbak: IBM-PC, Apple Macintosh
• Szerver: több személyt és munkahelyet kiszolgáló gép, nagy
teljesítmény jellemzi
• Terminál: csak adatbevitelre és -kivitelre alkalmas, főképp hálózati
használatra.
• Nagyszámítógép (mainframe): Kb. egy termet betöltő
többfelhasználós berendezés nagymennyiségű adat kezelésére,
tárolására, bonyolult számítások elvégézésére (pl. nagyvállalatoknál
jellemző)
• Szuperszámítógép: a legdrágább nagy teljesítményű gép, nagy
számításigényű programok gyors végrehajtására. (Pl. időjárás-
előrejelzésekhez, filmanimációk készítéséhez)
 Számítógépek definíciója és
fizikai felépítésük

Számítógép fizikai (hardver) felépítése:

• Központi eszközök, olyan eszközök amelyek a
számítógép központi működéséhez szükséges.
• Beviteli eszközök, olyan eszközök amelyekkel
valamilyen információt juttatunk a számítógép felé.
• Kiviteli eszközök, olyan eszközök, amelyekkel a
számítógép valamilyen információt, adatot közöl
velünk.
A beviteli és a kiviteli eszközöket együttesen perifériának
hívják.
 Főbb hardver elemek
• Központi egység: a gép lelke, a vezérlés a feladata
• Alaplap
• Operatív tár: a memória , itt futnak a programok
• Háttértár: adatok tárolására szolgál
• Perifériák: az ember és a gép közti kapcsolattarás
eszközei. Billentyűzet, egér, monitor, nyomtató...
• Beviteli eszközök
• Kiviteli eszközök
• Ház: a CPU-t, alaplapot, memóriát, háttértárat különíti el
a külvilágtól
 A központi feldolgozó
egység - CPU

• A központi feldolgozó egység (Central Processing

Unit - CPU) részei :
• műveleti egység (aritmetikai logikai egység)
(Arithmetic Logical Unit - ALU)
• vezérlő egység (Control Unit - CU)
• regiszterek (registers)
• sínek (bus)
 CPU - Utasítás ciklus
•Fetch („elérés”) :
• Utasítás kód beolvasása
• Utasítás kód értelmezése (dekódolás)
• Operandusok beolvasása
•Execute („végrehajtás”) :
• Műveletvégzés (ALU)
• Eredmény tárolása
• Következő utasítás címének kiszámítása
 Számítógép vázlatos
működése
Központi vezérlőegység (CPU) órajelgenerátor (ütemező)

Bemeneti egységek Vezérlőegység Műveleti Kimeneti egységek

(Input perifériák) (CU) egység (ALU) (Output perifériák)

slotok

Memória

ROM RAM

Be-/Kimeneti egységek
(Háttértárak)
 CPU IBM/Motorola
INTEL AMD
PowerPC
Alaplap
Hűtők
 Memória
• ROM (Read Only Memory): Csak olvasható
memória. A gép kikapcsolásakor nem veszíti el a
tartalmát.

• Tárolja a gép legfontosabb beállításait, fontos

programokat.

• RAM (Random Access Memory) operatív tár: Írható-

olvasható memória. A programok ide töltődnek be. A
gép kikapcsolásakor elveszíti tartalmát.
 Gáttértárolók
• HDD (Hard Disk Drive): merevlemez

• SSD (Solid State Drive): szilárdtest-meghajtó

 Videokártya
• Video jelet továbbít a monitor felé Hídba kötés:
NVidis - SLI,
ATI - CrossFire X
 Hangkártya
• Audio jelek ki- és bemenetéül szolgál
Ki-/Bemenetek:
Analóg
Digitális
Optikai
 Tápegység
• Tápegység, amely a megfelelő és szükséges feszültséget
biztosítja az egységek számára, 220 Voltból transzformál
5-12 Volt feszültséget.
 Optikai meghajtók

• MO - 128MB ... 2.3GB

• CD - 90 perc/790 MB és 99 perc/870 MB
• DVD - 3,68 GB ... 8,75 GB
• Blu-Ray - 25 GB ... 128 GB
Optikai lemezek írása/
olvasása
Újraírható lemezek
 Újraírható lemezek

• Adatréteg - különleges fázisváltó anyag: hő hatására amorf

(matt) és kristályos (reflektív) állapotok
• Íráskor: olvadás pont fölé melegíti a lézer (500 - 700 °C).
• A következő hűléskor az olvadt rész amorf állapotba
megy át.
• Ha csak 200 °C-ra melegítik a lemezt, ismét kristályos
lesz: ha az egész adatréteget kristályos állapotba hozzuk,
azzal töröljük a lemezt.
• A két dielektromos (szigetelő) réteg feladata a hűtés, így
bár az adatréteg megolvad de nem tud elpárologni.
 Magneto-Optical Drive
• A lemez műanyagába ágyazva alacsony (160° Celsius)
olvadáspontú különleges ötvözetréteg.
• Íráshoz és törléshez mágneses térre és lézerfényre is
szükség van.
• Olvasás csak lézerfénnyel történik.
 Compact Disk
• préseléssel készült (csak olvasható)
• CD-R (írható)
• CD-RW (újraírható)
• Élettartam: 15-20 (100) év

A. Polikarbonát réteg tárolja a kódolt adatokat gödrök

révén.
B. Fényvisszaverő réteg.
C. Lakkréteg, a fényvisszaverő réteg védelmére.
D. Felarat, mintázat, nyomdai úton.
E. Lézersugár olvassa a CD-t, és visszaverődik (B.-ről) egy
érzékelőre.
 Digital Versatile Disc
• DVD–Video (mozgóképek tárolására)
• DVD–Audio (hang tárolására)
• DVD–ROM (adat, préselt)
• DVD–RAM (adat, közvetlen (direkt) elérésű)
• DVD-R és DVD-RW (adat; az R egyszer írható
[recordable], az RW újraírható [rewritable])
• DVD+R és DVD+RW (fenti kettőhöz
hasonló, azokkal rivalizáló formátum)
• Élettartam: 10-15 (100) év
 Blu-ray disc

• Kisebb fénynyaláb - pontosabb fókuszálás:

• kis gödröcskéből („pits”) is kiolvashatunk
adatokat, amik csak 0,15 mikrométer hosszúak
(< 0,5xDVD).
• A sávok szélessége 0,74 mikrométerről 0,32
mikrométerre csökkent.
Optikai meghajtók
 Perifériák
• Bemeneti eszközök
• Billentyűzet
• Egér, trackball, trackpad
• Scanner, vonalkód olvasó
• Digitalizáló tábla
• Joystick, botkormány, controller
• Kamerák
• Kimeneti eszközök
• Monitor
• Hangszóró
• Nyomtató, plotter
• Külső adattárolók (USB, eSATA, Firewire, Thunderbolt)
• HDD, SSD, Pendrive, külső MO, CD, DVD, Blu-ray
Billentyűzet, egér...
Scanner, kamera...
Játék
Digitalizálás
 Színképzés
RGB - Monitorok CYMK - Nyomtatás
 Monitorok
• A monitor adja a vizuális kapcsolatot a felhasználó és a
számítógép között. A monitoron jelennek meg a program
üzenetei és rajta ellenőrizhető a bevitt adatok helyessége.
• A képmegjelenítés szerint lehet:
• Katódsugárcsöves (CRT) – nagymértékű a sugárzás
• Folyadékkristályos (LCD)
• Vékonyfilm tranzisztoros (TFT)
• Világítódiódás (LED)
• Organikus LED (OLED)
• Gázplazmás
CRT
LCD, TFT-LCD
Plazma
LED - OLED
• Mátrixnyomtató
Nyomtatók
• Nyomtatófejen levő tűk a festékszalagra ütve nyomtatnak
• 100-200 dpi
• Olcsón üzemeltethető
• Tintasugaras nyomtató
• Nyomtatófej gyorsan száradó tintacseppeket lövell a papírra
• Színes is (4 vagy több színkomponens - BYMC)
• 300-4800 dpi
• Olcsó, de üzemeltetése drága
• Lézernyomtató
• Lézersugárral vezérelt:
• 1. Forgó henger elektromos feltöltése
• 2. Kép inverze a hengerre kerül (a lézersugár által)
• 3. Festékkel bevont henger a papírra nyomja a képet
• Színes nyomtatásra is alkalmas (4 vagy több színkomponens)
• Drága, de üzemeltetése viszonylag olcsó
• 300-2400 dpi
Mátrix nyomtató
 Mátrixnyomtató

• Az írógép továbbfejlesztett változata.

• A nyomtatófejben apró tűk (7-9-18-24 db).
• A papír előtt egy kifeszített festékszalag mozog, amelyre a
tűk ráütnek, és létrehoznak a papíron egy pontot.
• A tűket elektromágneses tér mozgatja, és rugóerő húzza
vissza eredeti helyükre.
• A nyomtatott képek felbontása gyenge
• Olcsó és alkalmas indigós számlanyomtatásra.
Mátrixnyomtató
 Hőnyomtatók
• speciális papírtekercset, ún. hőpapírt használ,
• a fehér bevonata hő hatására megfeketedik,
• a papírnak nyomódik neki az írófej,
• a fejen a képpontoknak megfelelő kis ellenállások helyezkednek
el,
• ahol az ellenállást elektromos árammal melegítik, a papír
megfeketedik
• a fej a mátrixnyomtatókhoz hasonlóan mozoghat jobbra balra,
de lehet fix is, ekkor a papírt teljes szélességében le kell fedni,
• előnye a nagy élettartam és a „végtelen színezőanyag”,
• hátránya viszonylag drága papír, gyenge minőség, hő és napfény
ellen védeni kell a kinyomtatott dokumentumot
Tintasugaras nyomtató
 Tintasugaras nyomtató
• tintapatronok segítségével tintacseppeket juttatnak a
papírlapra
• a színes tintasugaras nyomtató színes tintapatronokat
használ, általában négy alapszín használatával keveri ki a
megfelelő árnyalatokat: ciánkék, bíborvörös, sárga és fekete
színek használatával
• a porlasztás módszere történhet :
• piezoelektromos úton,
• elektrosztatikusan,
• gőzbuborékok segítségével.
• igen jó minőségű, színes képek, akár fotók is nyomtathatók.
Tintasugaras nyomtató
1. Lapadagoló tálca
2. Nyomtató fej
tintapatronokkal
3. Nyomtatófej léptető motor
4. Vezeték
5. Fogasszíj
6. Nyomtatófej
7. Tintapatronok
8. Fúvókák
9. Tintatartó
10.Tinta cseppek
11.Hőellenállás
 Plotterek
• A rajzgéppel hagyományosan vektorgrafikákat lehet
papírra rajzolni.
• A rajzgép egy tollat mozgat a papíron
• x-irányú mozgás: toll,
• y-irányú mozgás: papír.
• A rajzgépeket nagyméretű műszaki rajzok (CAD)
papírra vitelénél, a számítógépes tervezésben használják.
• Mára felváltják őket az univerzális nyomtatók
(tintasugaras), amelyek már elegendően nagy méretben
(A0, roll) is képesek a nyomtatásra, akár fotó
minőségben is.
Plotter
 Lézernyomtató
• Speciális, fényérzékeny anyaggal bevont és elektromosan
feltöltött henger.
• Ezen lézersugárral jelölik meg a nem fehér pontokat: ahol a lézer
a hengerhez ér, ott a henger semleges lesz vagy ellentétesen lesz
töltött a henger többi részéhez képest.
• Amikor a henger a festékporral érintkezik, akkor azokra a
részekre tapad festék, melyeket ért a lézersugár.
• A festék ezután átkerül a papírra, majd beleolvad, mikor a papír
áthalad egy 200 °C-os hengerpár között.
• A színes lézernyomatóban négy lézernyomtató mechanikája épül
egybe; az egyetlen fényérzékeny hengerre a CMYB
festékhengerekről egymás után kerülnek fel a színek.
• A lézersugárnak négyszer kell végigfutnia a fényérzékeny
hengeren.
Lézernyomtató
Lézernyomtató