Szobeli Anyag 2022

Informatika szóbeli témakörök 2020
Informatika szóbeli témakörök
Kommunikáció
Kommunikáció általános értelemben minden, amiben információ, azaz új ismeret átadása történik.
Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni, a továbbítandó információt előzetesen - megállapodás szerinti jelek-,
szimbólumok segítségével – rögzíteni (kódolni) kell, majd megfelelő közeg segítségével továbbítani a
vevő felé.
A kommunikáció Shannon-féle modellje:
Főbb fogalmak, jellemzők

Adó, vevő
Az adó az információ átadója, a vevő a befogadója.
Irány
Ha az adó és a vevő felcserélhető, akkor a kommunikáció kétirányú, egyébként egyirányú.
(pl.: egyirányú: tv nézés, zenehallgatás, olvasás, riasztó; kétirányú: beszélgetés, telefon, skype;)
Időbeliség
On-line: beszélgetés, telefon, skype;
Off-line: levelezés
Csatorna
A kommunikációs csatorna az a közeg, amely az információt egyik féltől a másikig továbbítja.
(pl.: futár, postagalamb, vonat, vezeték, rádiófrekvencia, hang, fény, stb.)
Sebesség
Az a sebesség, amivel az üzenet terjed.
Hatótávolság
Az a legnagyobb távolság, amelyen az adott módszerrel a kommunikáció történhet (íjjal kilőtt
üzenetek, hang, füstjelek).
Jel
Érzékszerveinkkel felfogható, vagy technikai eszközökkel detektálható jelenség. Lehet elemi vagy
összetett. Elemi jel az, amely tovább már nem bontható (pl. képpont, hang, betű, karakter, stb.)
1
Amennyiben egy jel érzékszerveinkkel felfogható, úgy lehet audio, vizuális, tapintható, hallható jel,
vagy ezek kombinációja. Amennyiben nem, úgy a detektáló eszköz vételi módja alapján lehet a
jeleket csoportosítani.
Információ-technológiai szempontból megkülönböztetünk analóg, illetve digitális jeleket.
Analóg jelek
Egy jel analóg, ha egy folytonos fizikai mennyiség reprezentálja. A folytonosság azt jelenti, hogy a
jel bármely értéket felvehet két határérték között úgy, hogy a folyamat grafikonján nincs szakadás.
Digitális jelek
Azon jeleket, melyek véges sok, jól megkülönböztethető értéket vehetnek fel, diszkrét jeleknek
nevezzük. Az ilyen módon - véges sok számjeggyel - definiált jeleket digitális jeleknek is nevezzük.
Mivel az analóg (folytonos) jelek a digitális számítógép számára közvetlenül nem értelmezhetők,
feldolgozás előtt az analóg jeleket különböző matematikai módszerekkel és közelítésekkel
általában digitális jelekké alakítják (digitalizálják). Ez azonban mindig valamely veszteséggel jár,
hiszen a digitalizálással tulajdonképpen végtelen sok állapotot közelítünk véges sok állapottal.
Adattömeg
Azon információ mennyisége, melyet egy üzenetcsomaggal át lehet vinni.
Kódolás, dekódolás
Kódolásnak nevezzük azt a folyamatot, amikor egy adathalmaz minden elemének valamely szabály
szerint egy másik jelhalmaz elemeit feleltetjük meg. Az így kapott adathalmazt kódnak nevezzük.
Dekódolás, amikor a kódot visszaalakítjuk az eredeti formára.
Redundancia
Adatok többszörös (esetenként hasznos, máskor felesleges) tárolása
Zaj
Zaj a hasznos információhoz hozzáadódó felesleges, ahhoz nem tartozó jel, adat amely a hasznos
információk értelmezését nehezíti.
Tömegkommunikáció
Olyan egyirányú kommunikáció, melyben a fogadó valamely nagyobb létszámú közeg (újság, tv, rádió,
mozi, internet).
A mai kommunikációs eszközök hatása a mindennapi életünkre

Az információszerzés sebessége az utóbbi 20-30 évben robbanásszerűen felgyorsult.
Alapvetően már az újságok-, a rádió, valamint a mozi és tv is elérhetővé tette, hogy bárki értesüljön
távoli eseményekről (tömegkommunikáció). Ez azonban lényegében még egyirányú kommunikáció volt.
A robbanást az internet hozta azzal, hogy gyakorlatilag mindenki számára biztosítja az online, kétirányú,
közvetlen kommunikációt...(ezt lehet kicsit részletezni)
Mindennek a pozitív hatások mellett természetesen az egyénre és a társadalomra komoly negatív
hatásai is lehetnek (tömegek befolyásolása, kommunikáció elszemélytelenedése, internetfüggőség,
magánszféra nyilvánossá tétele, szerzői jogok megsértése, internetes bűnözés, stb.)
2
A számítástechnika története, fejlődése

0. Generáció (mechanikus eszközök kora)
Őskor, ókor, középkor
Kéz ujjai, sziklába vésett vonalak, kavicskupacok, fadarabkák, pálcikák, zsinegre kötött csomók, majd a
római számok, illetve a helyiértékes számolás kialakulása. Különféle golyós számolóeszközök, az
abakusz, valamint különféle táblázatok használata (Mezopotámia, Kína, Egyiptom, stb.)
Újkor
Mechanikus, tekerős, fogaskerekes eszközök, számológépek kora (Európa, Amerika).
Shikhard-, Pascal-, Leibniz: mechanikus, fogaskerekes összeadó- és szorzógépek tervezése.
Pattrige megalkotja a logarlécet (17. század).
Jacquard: lyukkártyák által vezérelt szövőszék készítése (1810).
Babbage: differenciálgép megalkotása (1822), általános matematikai számítások végzésére.
Hollerith: lyukkártyás gép építése az amerikai népszámlálás megkönnyítésére (1890).
20. század elejétől: elektro-mechanikus, részben programozható gépek kora. A fő impulzust az ipari
forradalom adta. A kutatások főleg Németországban, Angliában és az USA-ban folytak, főleg a II.
Világháború közeledtével és alatt folyt nagy versengés a technikai elsőségért (lövedékek röppályájával
és célba juttatásával kapcsolatos számítások, különféle harcászati eszközök fejlesztése … stb.)
1. Generáció (elektroncsöves gépek, 1946 - 54)

ENIAC, EDVAC, EDSAC, UNIVAC gépek. Főbb jellemzők itt már a Neumann-elvek (teljesen elektronikus
működés, digitális, kettes számrendszer használata, belső memória, soros utasításvégrehajtás,
univerzális felhasználhatóság). Óriási méretek (több tonna), sebesség: néhány ezer művelet/s, az
elektroncsövek meghibásodása elég gyakori.
Ki volt Neumann János (pár mondatos életrajz …)
2. Generáció (félvezetők alkalmazása, 1959 - 65)

Az elektroncsöveket felváltották a tranzisztorok és diódák (félvezetők). Jelentősen csökkent így
nemcsak a méret, a súly és a fogyasztás, de a meghibásodás lehetősége is. Ráadásul a
méretcsökkenésből adódóan a műveletvégzés sebessége is nőtt. Sebesség: 100 ezer művelet/s. Külső
tárolásra ekkor már általában különféle mágneses elven működő egységeket alkalmaztak, valamint
megjelentek a magas szintű programozási nyelvek (Fortran, Algol, Cobol, PL1) és az operációs rendszer
is.
3. Generáció (integrált áramkörök, 1965 - 71)

A hatvanas évek közepétől az elektroncsövek helyett elkezdték alkalmazni az integrált áramköröket
(szilícium lapocskára integrált tranzisztorok sokasága). A méretek ismét radikálisan csökkentek, és
szintén nőtt a műveleti sebesség (500 ezer összeadás/s). Megjelentek továbbá a monitorok és a
nagykapacitású mágneslemezes tárak.
4. Generáció (nagy integráltságú áramkörök, 1975 -)

A hetvenes évek közepétől még inkább erősödött az integráltság, megjelentek a mikroprocesszorok, és
ezzel egyidejűleg a személyi-, és mikro számítógépek. A sebesség ismét nőtt (több millió művelet / s). A
3
PC-khez kifejlesztették a flopikat, merevlemezt, nyomtatókat, egeret, CD-t. A személyi számítógépeket
tömegesen kezdték gyártani. A személyi számítógép a háztartások, és a mindennapi élet része lett.
5. Generáció (nagy integráltságú áramkörök, hálózatok fejlődése)

A mesterséges intelligencia kutatások révén megjelennek a párhuzamos architektúrák (egy gép, több
processzor), valamint általánossá válnak a számítógép hálózatok. Az egyes egységek méretei most már
kevéssé csökkenek, azonban a gépek gyorsasága, a háttértárak kapacitása így is folyamatosan növekszik.
A technika lassanként a fizikai korlátokat közelíti (a mai technológiák ugyanis már 100 nanométer körül
vannak, ami néhány száz atomátmérőnek felel meg). Megjelennek az okos eszközök
A számítástechnika fejlődésének hatása a modern társadalomra

Már a személyi számítógépek széles körben való elterjedése is komoly változásokat hozott a
társadalomban, az igazi robbanást mégis az internet, majd az utóbbi években megjelenő okos eszközök
(robotok, önvezető autók, okostelefon, okosóra, stb.) jelentették.
Pozitív hatások:
Kommunikáció egyszerűbbé-, és gyorsabbá válása, online információ elérés lehetősége, fizikai akadályok
leküzdése a gazdaság, a kereskedelem, a munka világában, és lényegében az élet minden területén ...
Negatív hatások:
Függőség (egyéni és globális), túl sok információ, dezinformáció, emberi kapcsolatok
elszemélytelenedése, magánszféra nyilvánossá tétele, szerzői jogok megsértése, internetes bűnözés, ...
Jelátalakítás és kódolás
Jel fogalma, fajtái
Érzékszerveinkkel felfogható, vagy technikai eszközökkel detektálható jelenség. Lehet elemi vagy összetett.
Elemi jel az, amely tovább már nem bontható (pl. képpont, hang, betű, karakter, stb.)
Amennyiben egy jel érzékszerveinkkel felfogható, úgy lehet audio, vizuális, tapintható, hallható jel, vagy
ezek kombinációja. Amennyiben nem, úgy a detektáló eszköz vételi módja alapján lehet a jeleket
csoportosítani.
Információ-technológiai szempontból megkülönböztetünk analóg, illetve digitális jeleket.
Analóg jelek
Egy jel analóg, ha egy folytonos fizikai mennyiség reprezentálja. A folytonosság azt jelenti, hogy a jel
bármely értéket felvehet két határérték között úgy, hogy a folyamat grafikonján nincs szakadás.
Digitális jelek
Azon jeleket, melyek véges sok, jól megkülönböztethető értéket vehetnek fel, diszkrét jeleknek
nevezzük. Az ilyen módon - véges sok számjeggyel - definiált jeleket digitális jeleknek is nevezzük.
Mivel az analóg (folytonos) jelek a digitális számítógép számára közvetlenül nem értelmezhetők,
feldolgozás előtt az analóg jeleket különböző matematikai módszerekkel és közelítésekkel általában
digitális jelekké alakítják (digitalizálják). Ez azonban mindig valamely veszteséggel jár, hiszen a
digitalizálással tulajdonképpen végtelen sok állapotot közelítünk véges sok állapottal. (Ld. zene, kép,
mozgófilm digitalizálása.)
4
Bináris számábrázolás
Mivel technológiailag olyan jel tárolását lehet a legkönnyebben megoldani, melynek két értéke van (megy
feszültség egy vezetőn vagy nem megy, világít egy dióda vagy nem világít), a számítástechnika a bináris
számábrázolást támogatja és használja.
A számok ábrázolásának két legfontosabb jellemzője:

 az ábrázolandó számok nagysága (általában 16 vagy 32 biten történik)
 az ábrázolás pontossága
Fixpontos ábrázolás
A tizedespont helye rögzített. A fixpontos számábrázolásnál a szám első bitje az ún. előjelbit (0: a szám
pozitív, 1: a szám negatív). Ezen felül nemnegatív számokat „normál módon”, a negatív számokat pedig ún.
2-es komplemens kódolással tároljuk/ábrázoljuk. (Erre azért van szükség, hogy a kivonást minden esetben
könnyen vissza lehessen vezetni az összeadásra.)
Kettes komplemens kód:

A szám minden helyiértékén megváltoztatjuk a számjegyet (0 helyére 1-est, 1-es helyére 0-t írunk), majd
az így kapott számhoz hozzáadunk 1-et.
Pl.:
35 = 00100011 (8 biten)
-35 = 00100011 (számjegyek megváltoztatása) --> 11011100 (+1) --> 11011101
(Mivel az első bit az előjelbit, 8 biten az ábrázolható tartomány [–127; 127])
Lebegőpontos ábrázolás
A tizedespont helye nem rögzített. Lebegőpontos esetben a szám első bitje szintén az ún. előjelbit (0: a
szám pozitív, 1: a szám negatív).
A számokat ábrázolása ún. normalizált alakban történik, ahol a mantisszát, és a karakterisztikát külön
tárolják. Pl.: 101,011 = 0,101011 * 23, ahol a mantissza 0,101001, a karakterisztika 3.
Az ASCII-kód
Nyilván nem elég a számokat ábrázolni, hanem a betűket és egyéb írásjeleket is szükséges valahogy
kódolni. Az eredeti ASCII kódtáblázat 128-féle karakter 7 bites kódját tartalmazta. Ez azonban kevésnek
bizonyult. Az ASCII 8 bites kiterjesztése már 256 karaktert tartalmazott, megtartva az első 128 eredeti
kódot.
UNICODE-kód
Hamar kiderült, hogy ahhoz, hogy a világ jelentősebb nyelveinek jelkészletét tárolni lehessen, ez is kevés.
Ezért az UNICODE 16 biten ábrázolja a különböző karaktereket és írásjeleket. Ezzel a 2 8 helyett 216=65536
5
karaktert vagyunk képesek ábrázolni, ami egyelőre elégnek tűnik. Természetesen az UNCODE-kód is
kompatibilis visszafelé, vagyis a korábbi karakterekhez tartozó kódok megmaradtak.
Az információ mértékegységei
A bit az információ alapegysége. Lehetséges értékei: 0, 1. Mivel az ASCII kódtáblában egy karaktert 8 biten
ábrázoltak, s így ez lett a legkisebb címezhető egység, ezt elnevezték byte-nak. Egy byte tehát 8 bit.
További szabványos mértékegységek:
1000 byte = 1 kilobyte, 1000 kilobyte = 1 megabyte, 1000 megabyte = 1 gigabyte, 1000 gigabyte = 1 terabyte
(A hagyományos mértékegység szerint a váltószám mindenhol 1024.)
A számítógép felépítése
A soros működésű elektronikus számítógép működésének elvi alapjait az Amerikában élő, magyar
származású Neumann János (1903 - 1957) írta le 1946 körül. (A számítógépek döntő részben ma is ezen
elvek mentén működnek, habár vannak nem Neumann-elvű gépek is.)
Ki volt Neumann János? (pár mondatos életrajz és munkásság …)
Neumann elvek:
 Teljesen elektronikus működés.
 Kettes számrendszer használata.
 Belső memória használata.
 Tárolt program elve. Az adatokat és a program utasításokat a gép egyaránt a memóriában tárolja.
 Soros utasításvégrehajtás.
 Univerzális felhasználhatóság (a programozási lehetőség ne függjön a hardvertől).
 Felépítés: aritmetikai egység, központi vezérlőegység, memóriák, bemeneti és kimeneti egységek
A Neumann-elvű számítógép (logikai) felépítése
A központi egység részei, feladata

vezérlő egység
(Contol Unit, CU) a gépen zajló folyamatokat szervezi, irányítja
6
aritmetikai és logikai egység
(Arithmetic and Logical Unit, ALU), a matematikai jellegű műveleteket-, a számításokat végzi
memóriarekeszek
az épp aktuális elemi adatok, utasítások, műveletek átmeneti tárolására szolgáló gyors elérésű
regiszterek
buszvezérlő
közvetlenül a processzorhoz kapcsolódik, a külső kapcsolatok irányítására szolgál
címszámító egység
a memória címeket határozza megl
A memória szerepe
A memória szintén közvetlen kapcsolatban van a központi egységgel. Alapvetően az aktuális (futó)
program adatainak tárolására szolgál. Az adatok tárolása elektronikus, így az elérés viszonylag gyors,
azonban így a memória tartalma a gép kikapcsolásakor elvész.
Háttértárak
A háttértárak adatok hosszabb távú tárolására szolgálnak. Általában nincsenek közvetlen kapcsolatban a
központi egységgel, ezért ha szükség van valamely itt tárolt adatra, akkor azt először valamilyen
csatornán keresztül többnyire be kell olvasni a memóriába. Az adatok tárolása a háttértárakon lehet
mechanikus, mágneses, optikai, stb. A technológiától függően az olvasási sebesség változó, de mivel
nem elektronikus a tárolás, a memóriánál sokkal lassabbak. Kikapcsoláskor a tartalmuk hosszabb távon
is megmarad.
(Újabban a háttértárakat az input-output perifériák közé sorolják.)
Perifériák
Általában az ember és a számítógép közötti kapcsolattartást biztosítják.
Input perifériák (adatbeviteli eszközök)

billentyűzet, egér, szkenner, fényceruza, mikrofon, webkamera, digitális fényképezőgép, digitális
kamera, digitalizáló tábla, játékvezérlők
Output perifériák (adatkiviteli eszközök)
monitor, nyomtató, projektor, hangszóró, rajzgép
Input - output perifériák
általában a háttértárakat is ide soroljuk, de érintőképernyő esetén pl. a monitort is
Kapcsolódó megjegyzés:
Egy ma használatos személyi számítógépben (laptop-ban) milyen fajta-, és sebességű processzor, milyen
kapacitású memória, és milyen fajta háttértár lehet? (konkrét példa)
7
Központi egység, memóriák

A központi egység részei, feladata
vezérlő egység
(Contol Unit, CU) a folyamatokat szervezi, irányítja
aritmetikai és logikai egység

(Arithmetic and Logical Unit, ALU), a matematikai műveleteket végzi
memóriarekeszek
adatok és utasítások átmeneti tárolására szolgáló regiszterek
Memóriák
RAM (Random Acces Memory)
Írható, olvasható memóriák. Adatok rövid távú tárolását biztosítják, kikapcsoláskor elvész a tartalmuk.
Statikus (SRAM)
Nem szorul állandó frissítésre, a tárolt adat a tápfeszültség megszűnéséig megmarad.
Energiatakarékos, gyors, főleg processzor regisztereiként illetve gyorsító tárakban alkalmazzák.
Dinamikus (DRAM)
Állandó energiaellátást és folyamatos frissítést igényel. Olcsóbb, de lassabb.
• FPM DRAM, EDO DRAM (régebbi technológiák)
• SDRAM
Olyan DRAM, melyben a memóriát a processzor órajeléhez igazították, így gyorsabbá vált az
adatelérés.
• DDR-SDRAM
Az SDRAM-hoz képest dupla sebességű adatátvitelt biztosít, és a korábbi típusokhoz képest kisebb
az energiafelvétele. Ma a személyi számítógépekben általában ezt használják.
ROM
A gép indításához szükséges alap programokat tartalmazza. Főként olvasásra szolgáló memóriák.
• ROM (Read Only Memory)
Csak olvasható memória.
• PROM (Programmable ROM)
Programozható ROM. Egyszer írható, de ezt követően a tartalom már nem módosítható.
• EPROM (Erasable PROM)
Többször írható és törölhető (UV fénnyel).
• EEPROM
Elektromosan törölhető, és újra írható.
Gyorsítótár (cache)
Rendkívül gyors tárolóegység (jóval gyorsabb, mint a memória). Általában két különböző sebességű
tár közé tehető. Egyaránt lehetnek a processzor-, a memória-, és a háttértárak regiszterei között. A
8
lényeg, hogy a gyakrabban használt tartalmak ide másolódnak, melynek következményeként
gyorsabb lesz a gép működése.
Speciális memóriák
Virtuális memória
Lényege, hogy a háttértár egy részét operatív memóriaként használja úgy, hogy az éppen nem használt
blokkokat kiírja a külső tárolóra, amikor pedig ismét szükség van rájuk, visszaolvassa őket.
Pendrive
Flash memóriának is nevezik, de tulajdonképpen egyfajta hordozható háttértár. EEPROM típusú, melyet
USB porton keresztül csatlakoztatunk a számítógéphez. Kapacitás 1-128 GB
Memóriakártyák
Fényképezőkben, kamerákban, okostelefonokban, táblagépekben nagyon elterjedt.
Főbb tulajdonságai: hordozhatóság, energia nélküli adatmegmaradás, kis méret, többszöri írhatóság.
Egy ma használatos személyi számítógépben (laptop-ban) milyen fajta-, és sebességű processzor, illetve
milyen kapacitású memória lehet? (konkrét példa)
Háttértárak
A háttértárak általában Nagy adatmennyiség hosszútávú tárolására szolgálnak.
Mechanikus tárolók (régen)

Lyukszalag, lyukkártya. Papír alapú adattárolók, működési elvük, hogy adott kódtábla alapján a papírt a
megfelelő helyen kilyukasztották, minek következtében a kívánt adatok tárolása ezen lyuk-kombinációk
segítségével történt. Hátrány a nagy helyigény, lassú adatrögzítés, és az egyszeri használat.
Mágneses tárolók
Mágnesesség elvén működő adattárolók. Jóval korszerűbbek, mint a mechanikus tárolók. Kezdetben a
lyukszalaghoz hasonlóan a mágnesszalagos egyégek voltak divatban, azonban idővel egyre nagyobb
hátrányt jelentett a soros adatelérés, így ezeket a tárolókat fokozatosan kiszorította és felváltotta a
közvetlen adatelérésű mágneslemez. Itt az adathordozó egy (vagy több) mágnesezhető fémkorong,
melynek felületén ún. sávoknak nevezett koncentrikus körgyűrűk tárolják az információt. Az adatelérés a
folyamatosan forgó korongokról az ún. író-olvasó fejek segítségével történik. Az egységet zárt doboz
védi a sérüléstől.
A mágneslemez szerkezeti felépítése:

 sáv (koncentrikus gyűrű)
 szektor (sávon belüli egységek)
 cilinder (több lemez esetén az egymás felett lévő sávok)
Hajlékonylemez (Floppy Disc Drive):
9
Régen igen elterjedt volt, ma már elavult, nem használjuk. Méret: 5,25” és 3,5”, kapacitás: 1,2 MB és
1,44 MB. Az olvasó és a lemez külön egységek. Nagyon sérülékenyek.
Merevlemezes háttértár (HDD Hard Disc Drive):
Leggyakoribb és talán a legfontosabb háttértár manapság. Az adathordozó lemez és a leolvasó egybe
van beépítve. Általában több lemezt tartalmaz. Egy mai átlagos merevlemez kapacitása 1 TB körül van.
Van gépbe épített, és külső (általában USB porton keresztül csatlakoztatható) változata is.
Optikai adattárolók
CD
Lézersugár segítségével írják és olvassák ezeket az adathordozókat. Van gyárilag írt, csak olvasható
(CD-ROM), van egyszer írható (CD-R), és van többször írható (CD-RW).
DVD
Hasonló a CD-hez, de nagyobb az adatsűrűsége. Kapacitása: 4,7-17 GB. Lehet kétoldalas és kétrétegű
is. Kevésbé sérülékeny, mint a CD, mert az adatok mélyebben helyezkednek el. Van csak olvasható,
egyszer-, illetve többször írható fajta is. Létezik DVD audió, és DVD videó is. Előbbi elsősorban
hanganyagot, utóbbi videót tartalmazhat.
Blu-ray Disc
Speciális meghajtót igényel, de felülről kompatibilis a CD-vel és a DVD-vel. Kisebb hullámhosszú, kék
lézerrel dolgozik, nagyobb az adatsűrűség. Kapacitás 25-50GB.
Pendrive
Hordozható háttértár (flash memória), EEPROM típusú, melyet USB porton keresztül csatlakoztatunk a
számítógéphez. Kapacitás 1-128 GB
SSD (Solid State Drive)

Külsőre hasonló a winchesterhez, de más technológiájú (félvezető alapú, az adattárolás tranzisztorok
segítségével történik). Mivel nem tartalmaz mozgó alkatrészt, megbízhatóbb, kevésbé sérülékeny.
Hangtalan, kevés hőt termel. Elérési ideje gyorsabb, a winchsterénél, viszont a kapacitása jelenleg még
általában kisebb. Valamivel drágább. A két meghajtó együtt is használható. Hosszabb távon teljesen
felválthatja a winchestert.
Memóriakártyák
Fényképezőkben, kamerákban, okostelefonokban, táblagépekben nagyon elterjedt.
Főbb tulajdonságai: hordozhatóság, energia nélküli adatmegmaradás, kis méret, többszöri írhatóság.
Egy ma használatos személyi számítógépben (laptop-ban) milyen típusú háttértárakat használunk?
Beviteli és kiviteli eszközök

Azokat a számítógéphez kapcsolt eszközöket, melyek a gépnek a külvilággal történő kapcsolattartását
szolgálják, perifériáknak nevezzük. A perifériákat az adatáramlás iránya szerint csoportosíthatjuk.
10
Bemeneti (input) perifériák
Billentyűzet:
Feladata, hogy adatokat, illetve utasításokat, parancsokat vigyünk a számítógépbe. Típusait a billentyűk
száma és azok nyelv szerinti kiosztása alapján szokás megkülönböztetni (magyar: 102 vagy 105 gombos).
Egér:
A grafikus felhasználói felületek elterjedésével vált nélkülözhetetlenné.
 Vezetékes
 mechanikus (golyó van az aljában, ezzel érzékeli az elmozdulást)
 optikai (az alján optikai érzékelő van)
 Vezeték nélküli
Ekkor az egérhez tartozik egy – a számítógéphez kapcsolt – jeleket észlelő egység
 infrás egér (a kapcsolatot infravörös fény biztosítja, rálátás szükséges)
 rádiós egér (a kapcsolatot rádióhullámok biztosítják, bluetooth)
 Érintőpad:
hordozható gépekben, nyomásérzékeny felület
Mikrofon, kamera
hang, illetve mozgókép továbbítására szolgáló eszközök
Szkenner
Fényképek, rajzok, dokumentumok digitalizálására alkalmas eszköz. Működése hasonló a digitális
fényképezőgép működéséhez. A dokumentum felületéről visszaverődő fényt a CCD képérzékelő
elektromos jellé alakítja, és továbbítja a számítógép felé. Jellemzői a felbontás és a színmélység.
A bevitt adatokat kép formátumban továbbítja a gépnek. Szöveges információ esetén megfelelő szoftver
képes a kép formátumban bevitt szöveget tényleges szöveges dokumentummá alakítani.
Létezik kézi és asztali változata. A jó minőségű képeket készítő telefonok kezdik kiszorítani a piacról.
Joystick
Játékvezérlő
Kimeneti (output) perifériák

Monitor:
A legfontosabb kimeneti eszköz, az információkat vizuális formában jeleníti meg.
Főbb paraméterek:
 képátló (mai monitorok általában 17 - 21 inch képátlóval rendelkeznek)
 képarány (az oldalhosszok aránya, általában: 4/3, 16/10 és 16/9)
 kontraszt (a legfényesebb és a legsötétebb pixel fényerejének hányadosa)
11
 válaszidő (egy képpont megváltozásához szükséges idő)
 fényerő (a monitor fényességét jelzi)
Fajtái a képmegjelenítés alapján:
 katódsugárcsöves (CRT): elektronsugárzás evén alapul
 folyadékkristályos (LCD/TFT): folyadékkristályok elektromos térben való viselkedésén alapul
 gázplazmás (PDP): gázok ionizációs kisülésén alapul
Nyomtató:
A digitális adatok papíron való megjelenítésére szolgáló kimeneti periféria.
Fajtái:
Karakteres nyomtatók
A nyomtatók tulajdonképpeni első generációjának tekinthetők. A 60-as, 70-es években lényegében
csak ezek voltak. Kizárólag a gyári fejen lévő fix karakterkészlettel tudtak gazdálkodni, ugyanúgy, mint
az írógépek. Általában festékszalaggal működtek. Már nem használatosak.
Mátrix nyomtató
A papír előtt vízszintesen mozgó irófejjel rendelkeznek. A nyomtatást az irófejen lévő függőleges tűk
végzik. Grafikus nyomtatásra is alkalmasak, sőt elvileg színes nyomtatásra is, de a képminőség ezen
esetekben általában nem túl jó. Már nem használatosak.
Tintasugaras nyomtató
A működési elv hasonló a mátrix nyomtatóéhoz, csak a nyomtatófejen nem tűk-, hanem
festékfúvókák vannak, melyek festéket szórnak a papírra. Olcsó, csendes, jó minőségű képet ad,
színes nyomtatásra is alkalmas, de a fenntartása a festék miatt drága.
Hőnyomtató
A működési elv hasonló a mártix nyomtatóéhoz, csak a nyomtatófejen nem tűk-, hanem apró
ellenállások vannak, melyek hő hatására felmelegednek, és olyan papírhoz nyomódnak, melyek
szintén hő hatására megváltoztatják a színüket. Előnye, hogy nincs festék vagy színezőanyag költség,
a minőség viszont nem a legjobb, színes nyomtatásra nem alkalmas, ráadásul a papír is drága hozzá.
Lézernyomtató
Egy fényérzékeny, elektromosan feltöltött hengert a nyomtatandó jelnek megfelelő pontokban
lézersugárral megvilágítanak, aminek hatására a henger ezen pontokban elveszíti a töltését, és így a
festékpor ezen részekhez tapad. Ezt követően a hengerről a festék átkerül a papírra, majd beleolvad,
amikor a papír áthalad egy 200 C-os hengerpár között.
Nagyon jó minőségű, grafikus képet adó, gyors nyomtató, de mind a vételi ára, mind a fenntartása
kissé drága, különösen a színes képet nyomtató változata.
Rajzgép, hangszóró
12
A hálózatok fajtái és topológiái. Hálózati eszközök.

A számítógép hálózat több gép összekapcsolásával kialakított kommunikációs rendszer.
Számítógép hálózat fajtái

Távolság szerint
PAN (Személyi hálózat)
Egy-két számítógép, 1-2m-en belül (pl. vezeték nélküli eszközök kapcsolata)
LAN (Helyi hálózat)
Általában munkahelyi hálózat, legfeljebb néhány teremben, illetve épületben, 100 m-en belül.
MAN (Városi hálózat)
Nagyobb távolságra lévő gépek, helyi hálózatok összekötéséből alakult ki. Hatótávolsága 10-20
km.
WAN (Nagy kiterjedésű hálózat)
Nagy kiterjedésű hálózat, mely nagyvárosok, régiók, országok közötti kommunikációt valósít meg.
GAN (Globális hálózat, internet)
Globális hálózat, melybe bármely számítógép bekapcsolódhat. Ez maga az Internet.
Intranet
Internetes technológiákat alkalmazó zárt, kisebb kiterjedésű céges hálózatok.
Extranet
Az intranethez hasonló méretű, de korlátozott mértékben külső felhasználók számára is elérhető.
Topológia szerint (ez alapvetően a LAN hálózatokra vonatkozik)

SÍN
Az összekapcsolt számítógépek egy központi kábelhez csatlakoznak. Előnye az olcsóbb kiépítés.
Hátránya, hogy egy esetleges kábelhiba az egész hálózatra kihathat. Ma már nem nagyon használják.
GYŰRŰ
A hálózatba kötött számítógépek egy gyűrű alakú vezetékhez csatlakoznak. Az adatok csak egy
irányban mehetnek. Olyan helyen célszerű alkalmazni, ahol nem nagyon fontos szempont a
gyorsaság.
CSILLAG
A hálózatban létezik egy központi csomópont, és az összes gép ezzel van összekapcsolva. Előny, hogy
könnyen lehet a hálózatot bővíteni, vagy ha az egyik csomópontot el kell távolítani, az eltávolítás nem
zavarja a többi csomópont működését.
FA
A munkaállomások hierarchikus módon kapcsolódnak a központhoz. Minden összekötött gép felé
csak egyetlen út van. Előnye a kis kábelezési költség, valamint, hogy ezzel a módszerrel nagyobb
hálózatok is kialakíthatók. Hátránya viszont, hogy egy kábel kiesése teljes alhálózatot
működésképtelenné tehet.
13
Erőforrás-elérés módja szerint
Kliens-szerver
Ezek a hálózatok 2 fajta csomópontot tartalmaznak:
 ügyfél (kliens)
 kiszolgáló (szerver)
A kliens gépek a hálózat erőforrásait használják, de egymással általában nincsenek kapcsolatban. A
szerver gép a saját erőforrásait a kliens gépek rendelkezésére bocsátja, azok pedig használják ezeket az
erőforrásokat (pl. internet).
Host-terminal
A host–terminal modell két - általában az interneten keresztül - összeköttetésben lévő számítógép
közötti kapcsolatot ír le. Azt a számítógépet, amely az adatokat és információkat tárolja hostnak, míg az
információt lekérő gépet távoli terminálnak nevezzük.
Peer To Peer
Ezeknél a hálózatoknál minden csomópont egyenrangú. Valamennyi gép lehet kliens és szerver is. A
hálózathoz tartozó minden gép láthatja a többi gépet, és használhatja a többi gép erőforrásait éppúgy,
mint a sajátját. Általában helyi hálózatoknál használják.
Hálózati eszközök
Egy klasszikus hálózat legalább egy központi számítógépből, az ún. szerverből, és a hozzá kapcsolódó
munkaállomásokból áll.
A szerver fő feladata a hálózaton lévő számítógépek kiszolgálása. Ez elsősorban a különféle erőforrások
közös használatát (háttértárak, nyomtatók) jelenti.
A számítógépes hálózatra csatlakoztatott többi gépet munkaállomásnak nevezzük.
A munkaállomás lehet hagyományos értelemben vett személyi számítógép vagy ún. terminál. Utóbbi
általában csak egy képernyőből és egy billentyűzetből álló - adatok továbbítására és megjelenítésére
szolgáló - eszköz, így önálló munkavégzésre nem alkalmas.
A szerver kifejezéssel eredetileg azt a fizikai gépet mely jelölték, mely kiszolgált a többi gépet, a
későbbiek folyamán azonban szervernek magát a gépen futó szoftvert kezdték nevezni.
Lehetséges szerver típusok:

Proxyszerver
A kliens kéréseit köztes elemként más szerverekhez továbbítja. Vagyis közvetítői feladatokat lát el.
Mailszerver
Biztosítja a levelező szolgáltatást a felhasználók számára.
Webszerver
A http protokollon keresztül elérhetővé teszi az internetet.
Adatbázis szerver
Nagy mennyiségű adat biztonságos tárolását és kezelését végzi.
Alkalmazásszerver
Különböző alkalmazások futtatásához biztosít megfelelő környezetet.
Chat szerver
14
A mail szerverekhez hasonló kommunikációs szerver.
Ftp szerver
FTP kapcsolatot menedzseli. Tulajdonképpen egy közös használatú tárhely.
Hálózati kártya
A hálózathoz történő kapcsolódást és a kommunikációt lehetővé tevő kártya. Lehet vezetékes, illetve
vezeték nélküli. Manapság az alaplapok többsége integrált formában tartalmazza.
Modem
Egy olyan eszköz, ami a küldő oldalon egy digitális jelet analóg információvá alakítja (modulálja), illetve a
másik oldalon ennek demodulációjával újra digitális információvá alakítja. Az eljárás célja, hogy egy
digitális adatot analóg módon átvihetővé tegyen.
HUB (elosztó)
Egy sima elosztó, mely az egyik csatlakozóján érkező adat csomagokat mindenfajta vizsgálat nélkül
továbbítja az összes többi csatlakozója felé. Nagyjából úgy működik, mint egy CBrádió, amibe ha
belebeszél valaki, akkor azt mindenki hallja. Hátránya is ebből fakad, ugyanis ha két gép egyszerre
próbál megszólalni, akkor ütközés jön létre. Ezt úgy oldják föl, hogy ütközés esetén mindkét gép egy
random idő múlva újra küldi az infót.
Switch (kapcsoló)
Intelligensebb eszköz, mint a hub. Ha egy adatcsomagot kap, azt csak a címzett felé továbbítja.
Működése így egy telefonközpontéhoz hasonló, ahol mindig csak a hívott fél felé kapcsolják a hívást.
Router (útválasztó, forgalomirányító)

Sokkal összetettebb eszköz, mint a hub vagy a switch. Azon túl, hogy minden átmenő adatcsomagot
ellenőriz, megállapítja, hogy hová kell eljuttatni, és ezt a legrövidebb útvonalon keresztül teszi. A
legtöbb routerben általában már beépített tűzfal is van.
Bridge
A bridge hálózatok összekapcsolására, az adatforgalom optimalizálására szolgáló hardver eszköz. A
bridge közbeiktatásával két hálózat működését tekintve olyan, mintha egy lenne.
Gateway
Nagyon intelligens eszköz. Segítségével teljesen különböző hálózatok és architektúrák kapcsolhatók
össze.
Az adatátvitel közegei
Koax kábel, sodrott érpáros kábel, üvegszálas optikai kábel, és természetesen lehet vezeték nélküli
(infravörös lézersugaras vagy rádióhullámon alapuló) adatátvitel is.
15
Szoftver fogalma. Szoftverek csoportosítása,

felhasználhatósága.
Szoftver definíciója
A számítógép fizikai értelemben vett elemeit, összetevőit hardvernek nevezzük. A működést biztosító
programok és utasítások összessége - vagyis a szellemi termék - pedig a szoftver. (Hardver pl. a monitor
vagy egy pen drive, szoftver a Windows operációs rendszer, és egy rajzolóprogram.)
Szoftverek csoportosítása funkció szerint

 rendszer szoftverek
A gépet működtető operációs rendszerek (DOS, Windows, Linux, OS, Ubuntu, Android, stb.).
 rendszer közeli szoftverek
Az operációs rendszer munkáját segítik, kiegészítik. Fájlkezelők, editorok, tömörítők, vírusirtók,
rendszer karbantartók, biztonsági szoftverek, stb.
 programozási nyelvek, fejlesztői környezetek
Például az iskolában a Visual Studio, C#, Pyton. NetBeans, Eclipse, C++, Java, Delphi, stb.
 alkalmazói szoftverek
Általános célú programok (szövegszerkesztők, táblázatkezelők, adatbáziskezelők, web szerkesztők,
prezentáció készítők, képszerkesztők, videószerkesztők, rajzprogramok, zeneszerkesztők, stb.).
Készülhetnek általános- vagy egyedi céllal.
Szoftverek csoportosítása felhasználhatóság alapján

 egyedi szoftverek
Általában egyedi megrendelésre készülnek valamely nagyobb cég számára, az áruk ezért igen
magas lehet (akár milliós nagyságrend)
 kereskedelmi szoftverek
A kereskedelemben megvásárolható, és a szerződésnek megfelelően használható programok.
Mivel széles körben használatosak, az áruk relatíve alacsonyabb (pl. operációs rendszerek,
alkalmazói szoftverek, melyeket az iskolában is használunk).
 shareware szoftverek
Valamilyen (többnyire időbeli) korlátozást tartalmaznak. Az időkorláton túl már fizetni kell értük.
 demo szoftverek
Valamely funkcióbeli korlátozással kipróbálhatjuk, de a korlátozás nélküli változatért már fizetni
kell.
 freeware szoftverek
A szoftver ingyenesen használható idő-, és funkció korlát nélkül, terjeszthető, de nem módosítható,
nem eladható.
16
 zárt forráskódú szoftverek
A szoftvert szerzői jog védi. Használatának mikéntjéről a tulajdonos rendelkezik. A forráskód
visszafejtése, módosítása, terjesztése tilos.
 nyílt forráskódú szoftverek
A szoftver forráskódja nyilvános (zárt forráskód esetén nem nyilvános).
 szabad szoftverek
Teljesen szabadon használható, módosítható, terjeszthető szoftverek.
 egyéb kategóriák
 adware (a program ingyenes használatáért cserébe reklámokat kell nézegetnünk)
 donationware (a program ingyenes, de adományokat elfogad a készítő)
 mailware (ingyenes program, a készítő csak egy köszönő e-mailt vár cserébe)
Szerzői jog
A szoftvereket szerzői jog védi.
Ez az oltalom nem pusztán a szoftverre vonatkozik, hanem a hozzá tartozó fejlesztői-, illetve felhasználói
dokumentációra (kézikönyv), valamint a szoftver forrás-, és tárgyi kódjára is.
Nem vonatkozik viszont a védelem a szoftver funkcionalitására, az alkalmazott programozási nyelvre, és a
használt adatfájl formátumokra sem.
Az esetleges jogsértés megállapítása a bíróság hatásköre.
Ld. még részletesebben a vonatkozó jogszabályt: 1999. évi LXXVI. törvény.
Operációs rendszer, és főbb feladatai

Fogalma
Operációs rendszernek (operating system) nevezzük azt az alapprogramot, mely közvetlenül kezeli a
hardvert, és egy egységes környezetet biztosít a számítógépen futtatandó alkalmazásoknak.
Kezdetben nem voltak elválaszthatók a gépektől, vagyis minden gépnek saját operációs rendszere volt
(ez nagygépes rendszerek esetén máig jellemző). A függetlenedés fokozatosan, főleg a személyi
számítógépek széles körben való elterjedésével ment végbe.
Feladatai
 indítás, rendszer konfigurálása
 kommunikáció megteremtése a felhasználó és számítógép között (felhasználói felület biztosítása)
 programok betöltése a memóriába és futtatása, szinkronizálás, ütemezés
 a központi tár (memória) kezelése
 háttértárak, perifériák kezelése
 fájlrendszer kezelése
 hibakezelés
17
 védelem, naplózás (mi történt, mi okozott hibát)
 leállítás
Részei
 Rendszermag: A hardver közvetlen működtetéséért, vezérléséért felelős
 Alkalmazói interfész: A programok működését kezeli, támogatja
 Rendszerhéj: A felhasználóval való kapcsolattartást biztosítja
Csoportosításuk:
Felhasználók száma szerint
 Egyfelhasználós: nem tudja több felhasználó adatait és beállításait kezelni, ha többen is
dolgoznak a gépen, látják egymás adatait, állományait stb. (pl: DOS, mobiltelefonok operációs
rendszerei)
 Többfelhasználós: képes elkülöníteni egymástól több felhasználó beállításait, adatait, így

beállítható, hogy az egyes felhasználók egymás állományait ne lássák. A személyi
számítógépeken, laptopokon használt mai, modern operációs rendszerek ilyenek (Windows,
Linux).
Feladatok száma szerint

 Egyfeladatos: egyszerre csak egy program futtatható a gépen (pl: DOS)
 Többfeladatos: több program futtatható egyszerre. A mai operációs rendszerek többségében

ilyenek (Windows).
Felhasználói felület alapján

 Karakteres: a felhasználó szöveges parancsok, karakterek begépelésével tudja használni a
számítógépet. pl: DOS, Unix, Linux
 Grafikus: A felhasználó könnyen használható gombokat, ikonokat, lenyíló menüket, ablakokat és
más grafikus elemeket tartalmazó felületen keresztül adhat utasításokat a számítógépnek. Pl:
Windows, MAC OS, egy grafikus rendszerhéjjal kiegészítve a Linux (p: Ubuntu)
Cél szerint
 univerzális: általános célú (DOS, Windows, Linux)
 speciális: egy multimédiás eszköz, háztartási gép, autó, stb. operációs rendszere.
Telepítése
 Általában valamilyen külső adathordozóról (pl.: CD/DVD, pendrive) történik.
 Kell hozzá egy üres merevlemez vagy SSD, és azon egy üres partíció.
 Telepítőprogram elindítása, annak utasításainak a követése: partíciók létrehozása, azok formázása,

operációs rendszer fájljainak felmásolása, különféle alapbeállítások megadása(pl: nyelv,
18
felhasználók, internet csatlakozás módja, perifériák eléréséhez szükséges állományok, driverek,
stb.)
 Egy gépre általában több op. rendszer is telepíthető, ez esetben ezeknek külön-külön partíciók
kellenek.
A Windows grafikus felülete

 Asztal: A Windows indítását követően megjelenő képernyő terület, más néven munkaasztal, ahol
mappákat, ikonokat helyezhetünk el, melyeket a későbbiekben innen is elérhetünk, indíthatunk.
 Tálca: Alapértelmezés szerint a munkaasztal alján található. Legfontosabb eleme bal oldalon a start
menü, de itt foglalnak helyet a futó alkalmazásaink ikonjai is, a jobb oldalán pedig – az ún. értesítési
területen - látható általában a dátum/idő, a hangszóró, az internet elérést-, a hálózati
feltöltöttséget-, a nemzeti billentyűzetkiosztást jelző ikonok, stb. (A tálcát szükség esetén el is
rejthetjük vagy zárolhatjuk.)
 Ablakok:
o Alkalmazás vagy programablak: ezen ablakokban futnak az egyes alkalmazások, programok.
Elemei: rendszermenü ikon, címsor, kis méret gomb, teljes/előző méret gomb, bezárás gomb,
menüsor, eszköztár, munkaterület, görgetősáv, állapotsor, keretvonal
o Dokumentumablak: programablakokon belül elhelyezkedő ablak, melyekben az adott
alkalmazásra vonatkozó dokumentumok találhatók. Felépítésük hasonló a
programablakokhoz.
o Párbeszédablak: ezeken keresztül tartja az operációs rendszer vagy az adott alkalmazás a
kapcsolatot a felhasználóval. Ezek az ablakok általában több – a kommunikációt könnyítő -
párbeszéd elemet tartalmaznak, mint pl.: adatbeviteli mező, kiválasztó gomb, jelölő négyzet,
legördülő lista, vezérlőgombok (ok, alkalmaz, mégse, törlés), csúszka, stb.
Ablakokkal végezhető műveletek: letétel a tálcára, asztalméretűre nagyítás, előző méret
visszaállítása, áthelyezés, méretezés, bezárás.
Fontosabb felhasználói beállítások a Windowsban (gépház, vezérlőpult)

(Windows 10-ben a „Gépház” ikonja – kis fogaskerék- a start menüben található, míg a „Vezérlőpult” a
Windows Rendszer menüből érhető el.)
 Rendszer: megjelenítés, hang, értesítések, energiagazdálkodás

 Eszközök: bluetooth (rövid hatótávolságú rádiós kapcsolat), nyomtatók, egér (jobb/balkezes,
mutató alakja sebessége, útja, stb.)
 Billentyűzet: ismétlések közötti kivárás, ismétlési sebesség, kurzor villogás sebessége
 Telefon: Android, iphone csatlakoztatása
 Hálózat és internet: Wi-Fi, repülési üzemmód, VPN (virtuális magánhálózat)
 Személyre szabás: háttér, zárolási képernyő, színek
19
 Alkalmazások: eltávolítás, alapértelmezések, opcionális szolgáltatások
 Fiókok: fiókok (felhasználói, rendszergazdai), email kezelése, szinkronizálás, munkahely és család
 Idő és nyelv: dátum-, idő-, időzóna beállítása, módosítása
 stb.
Fontosabb felügyeleti eszközök

 Erőforrás figyelő (merevlemez, hálózat, memória, processzor adatainak monitorozása)
 Lemezkarbantartó (felesleges fájlok eltávolítása a merevlemezről)
 Lemez töredezettségmentesítése (merevlemeznél használjuk, SSD esetében nem!)
 Rendszerinformáció (a gép hardverének paramétereiről ad információt)
 Teljesítményfigyelő (a gép teljesítményét monitorozza)
Az operációs rendszer segédprogramjai

A segédprogramok az operációs rendszerek olyan kiegészítő szolgáltatásai, melyek különböző formában
könnyítik a felhasználó munkáját. Általában minden segédprogram egy adott jellegű feladat megoldásában
nyújt segítséget. A segédprogramok egy része az operációs rendszer telepítésekor automatikusan felkerül a
gépre, mások igény szerint, opcionálisan telepíthetők. És természetesen vannak az operációs rendszerhez
szervesen nem hozzátartozó, külön telepíthető egyéb programok is.
Néhány fontosabb segédprogram funkció szerinti csoportosítása:

1. Rendszer felügyelet
 Feladatkezelő (feladatok diagnosztizálásában, lefagyott programok bezárásában nyújt segítséget)
 Lemezkarbantartó (felesleges merevlemez területek felszabadításában nyújt segítséget)
 Töredezettség mentesítő (állományokat rendezi, összefüggő területekre másolja)
 Erőforrásfigyelő (a gép aktuális erőforrásairól ad információt)
 Teljesítmény figyelő (a gép teljesítményéről ad információt)
 Rendszer információ (kilistázza a rendszerre vonatkozó konfigurációs adatokat)
2. Védelemre szolgáló eszközök
 Tűzfal (illetéktelen külső beavatkozások ellen biztosít hatékony védelmet)
 Víruskereső (Windows Defender, számítógépvírusokkal szemben nyújt belső védelmet)
3. Fájl- és állománykezelőkezelők
 Fájlkezelő (felhasználói felületet biztosít mappák, állományok kezeléséhez)
 Parancssor (DOS parancsok kiadására szolgáló ablak)
4. Fájlszerkesztők
 WordPad (egyszerű szövegszerkesztő program)
 Jegyzettömb (egyszerű szöveg író program)
 Paint (egyszerű grafikus rajzoló program)
 Képmetsző (a vágólap grafikus megfelelője, kijelölt képernyő részeket vág ki, illeszt be)
5. Média, szórakozás
20
 Windows Media Player (hang, videófilm, animáció lejátszására szolgál)
 Diktafon (lehetőséget biztosít a beépített mikrofonnal hangfelvételt készíteni)
 Fényképek (fényképek megtekintésére szolgáló alkalmazás)
 Filmek + TV (filmek, videók megtekintésére szolgál)
 Groove zene (zenei felvételek lejátszására szolgál)
 Kamera (a géphez tartozó webkamera által vett képet kezeli)
 Médiatár (zenék, képek, videók rendszerezésére szolgáló alkalmazás)
6. Egyéb, adminisztrációt segítő eszközök
 Keresés (állományokat keres a gépen)
 Nagyító (a képernyő egy részét tudjuk a segítségével kinagyítani)
 Karaktertábla (lehetővé teszi a billentyűzeten nem található karakterek használatát)
 Óra és naptár
 Számológép
Meghajtók, mappák, állományok. Kezelésük a Windowsban

(3)
Meghajtó
A különböző dokumentumok fizikailag valamilyen háttértáron foglalnak helyet. Ez a háttértár lehet
merevlemez (winchester), SSD, CD/DVD, pendrive, memóriakártya, hálózati eszköz, stb. A számítógépen
való adatelérés szempontjából ezeket a háttértárakat (vagy ezek partícionált részeit) nevezzük
meghajtónak. Az operációs rendszer ezeket általában egy betűjellel azonosítja (pl. A, B, C, D, E, stb.). A
betűk kiosztását a Windows automatikusan generálja.
Mappaszerkezet
Egy háttértáron általában nagyon sok állomány fér el, ezért nehéz lehet az eligazodás közöttük. Ennek
megkönnyítésére vezették be a valóságos könyvtárak szerkezeti felépítését alapul véve az ún. könyvtár-
vagy más néven mappaszerkezetet. Ez azt jelenti, hogy a meghajtón a valamilyen szempontból
összetartozó állományokat ún. mappákba helyezzük el. Az egyes mappákon belül aztán lehetnek
állományok, melyeket újabb mappába helyezünk el és így tovább, szükség szerint. Így egy hierarchikus
mappaszerkezet (egyfajta fastruktúra) jön létre.
A meghajtón lévő legfelső szintet gyökérkönyvtárnak is szokták nevezni, a többi mappát pedig
alkönyvtárnak.
Állományok, mappák tulajdonságai

A mappák mérete elvileg nem korlátozott, annyi állományt és újabb mappát teszünk bele, amennyit
akarunk. Nagyságának legfeljebb a meghajtó fizikai mérete szab határt. Egy mappa lehet írásvédett, rejtett,
tömörített, illetve hálózat használata esetén kizárólagos használatú vagy más felhasználóval megosztott.
21
Az állományokat a kiterjesztésük alapján csoportosíthatjuk. A fontosabb állomány kiterjesztések a
következők:
 rendszer állományok: sys, ini, bin, log, inf, drv
 futtatható: exe, bat, com
 forrás fájlok: cs (c#), c (c), bas(basic), py (Pyton), js (javascript), php
 formázatlan szöveg: txt, dat
 word: doc, docx
 excel: xls, xlsx
 power point: ppt, pptx, pps, ppsx
 acces: mdb, accdb
 hipertext: htm, html
 kép: bmp, gif, png, jpg, jpeg, tif
 film, video: mov, avi, mpeg, wmv, mp4
 hang: wav, wma, mp3, mid, snd
 tömörített: zip, arj, rar, tar, ace
 ideiglenes: tmp, bak
Műveletek mappákkal fájlokkal

Létrehozás, kiválasztás, megnyitás, másolás, áthelyezés, átnevezés, törlés (pl. a Windows Intéző
segítségével).
Keresés (helyettesítő karakterek)

A helyettesítő karakter olyan karakter, amellyel a fájlok és mappák keresésekor valós karakterek
helyettesíthetők. Ilyen helyettesítő karakter például a csillag (*) vagy a kérdőjel (?). Helyettesítő karakter
használható például egy vagy több nem ismert karakter helyettesítésére, vagy ha nem szeretné
begépelni a teljes nevet.
A csillag (*) nulla vagy több karakter helyettesítésére használható.

A kérdőjel (?) egyetlen karakter helyettesítésére használható.
Pl.:
A tan* minden olyan állományt keres, mely a tan karaktersorozattal kezdődik.
A *tan* minden olyan állományt keres, melynek a nevében előfordul a „tan” karaktersorozat.
A ?tan* minden olyan állományt keres, melynek első karaktere ismeretlen, a következő három pedig
a „tan” karaktersorozat.
A *t*n* minden olyan állományt keres, melynek a nevében előfordul először egy „t”, betű, aztán
pedig valahol egy „n” betű.
Háttértárak karbantartása
Partícionálás
A partícionálás azt jelenti, hogy a háttértárat (általában merevlemezt) több, kisebb logikai egységre
osztjuk fel, melyeket aztán külön egységként kezelhetünk. Gyakori, hogy az egyik partícióra telepítjük az
operációs rendszert, a többit pedig csak adatterületként használjuk. Ez azért előnyös, mert az operációs
22
rendszer esetleges újra telepítésével az adataink megmaradnak. Több operációs rendszer használata
esetén azt is szokás csinálni, hogy az egyik partícióra telepítjük az egyiket, a másikra a másikat.
Lemezkarbantartás
Felesleges állományok törlése
Formázás
Ahhoz, hogy egy háttértár egység alkalmas legyen adatok tárolására, létre kell hozni a tároláshoz
szükséges fájlrendszert. Ezt formattálásnak nevezzük. A formattálást minden egy bizonyos partícióra
hajtjuk végre. Formattáláskor az adott partíción lévő fájlok törlődnek.
Töredezettségmentesítés
A merevlemezes háttértárolóikon az adataink nem egyben és nem is folytonosan vannak tárolva. A
rendszer az adatainkat darabokra szabdalja, s az egyes darabokat a rendelkezésre álló üres helyek
feltöltésével tárolja el. Ha eredetileg folytonos is volt a tárolás, az egymást követő adatok zárt rendet
képeztek, ez a különféle állományok módosítása, törlése, új állományok létrehozása során megváltozik,
a tárolás hézagossá, töredezetté válik. Ezt a töredezettséget lehet megszüntetni az ún.
töredezettségmentesítő karbantartó programmal.
Az SSD teljesen más módon működik, mint a merevlemez. Az SSD-ben nincs forgó alkatrész, nincs
olvasófej sem, így az esetleges töredezettség nem jelent adatelérési lassulást, sőt, az SSD az egyenletes
blokk terhelés érdekében mesterségesen töredezetté teszi a lemez tartalmát. Az SSD-t ezért nem
töredezettség mentesítjük!
Biztonsági mentés
A hardver meghibásodása, vírusfertőzés, vagy egyéb okok következtében adataink bármikor
megsérülhetnek, elveszhetnek. Ezért időnként ajánlott biztonsági mentést készítenünk. Ezt érdemes
valamely külső háttértárra készíteni (pl.: CD, DVD, pen drive, külső winchester)
Állományok tömörítése és kicsomagolása.

Tömörítés
Állományaink méretei folyamatosan növekednek. Ez sokszor problémát jelent, mivel kevés a
rendelkezésre álló tárhelyeink sokszor nem képesek lépést tartani. Észrevehető, ezért a jobb
helykihasználás, és az egyszerűbb másolás/mozgatás érdekében sok esetben felmerül, hogy valamilyen
módon tömöríteni kellene őket. A tömörítő eljárásokat két nagy csoportra bonthatjuk: veszteség
nélküli-, illetve veszteséges tömörítésekre.
Veszteség nélküli tömörítés

Ebben az esetben minden eredeti információ tárolásra kerül, csak a tárolási módszer más (általában
helytakarékosabb), redundancia mentesebb, mint eredetileg. A tömörített fájlból ekkor maradék nélkül
visszaállítható az eredeti állomány.
23
Karakteres állományok (szövegek, programkódok) esetén a legtöbb esetben nyilván csak ez a fajta
tömörítés jöhet szóba, mivel egy szövegben a legkisebb változás is nyelvtani hibát eredményezhet,
illetve egy programkód egyetlen karakterének megváltoztatása is működésképtelenné tehet egy akár
több ezer soros programot.
A veszteségmentes tömörítők tehát nem veszíthetnek adatot, hanem csak a meglévő adatokat
megtartva, azok tárolási logikáján, technikáján változtathatnak, azt optimalizálhatják.
Egyik legismertebb ilyen eljárás a Huffman-kódolás, melynek lényege, hogy gyakrabban előforduló
adatokhoz rövidebb kódot rendel, csökkentve ezzel az átlagos kódhosszat. Huffman kódolást alkalmazó
formátum pl. a jpg.
Szintén gyakran alkalmazott módszer a futáshossz alapú tömörítő eljárás (RLE )karakterekhez, mely
sorfolytonosan tárolt adatok – elsősorban képek - esetében rendkívül hatékony. Lényege, hogy az
azonos értékek helyett csak azok számát tárolja (gondoljunk pl. egy olyan képre, ahol a kép nagy része
ugyanolyan színű. Ez esetben nem szükséges minden képpont színét külön-külön eltárolni, hanem csak
az adott színt, és azt, hogy a képen mettől meddig ilyen színűek a pontok). RLE formátumok: BMP, PCX
Alkalmazott módszer még az LWZ alapú tömörítő eljárás, mely ismétlődő karaktersorozatokat-,
csoportokat indexel, és ezeket mintegy szótárként tárolja. LWZ formátumok: GIF, TIFF, PNG.
Veszteségmentes tömörítők pl.: WinRAR, WinZip. Veszteségmentes képformátumok: GIF, PNG.
Veszteséges tömörítés
Alapvetően más a helyzet, kép, mozgófilm vagy hang állományok tárolása esetén. Itt ugyanis a tömörítés
hatékonysága érdekében bizonyos esetekben köthető valamilyen kompromisszum, azaz megengedhető
valamilyen mérvű minőségromlás. Pl.: ha egy kép, vagy egy video felbontását- vagy a bitrátát valamivel
kisebbre állítjuk, a különbséget ránézésre esetleg észre sem vesszük (vagy csak kismértékben) viszont
komoly méretcsökkenést érhetünk el a tömörítéssel. Egy filmet akár a tizedére lehet tömöríteni úgy,
hogy az kisebb monitorokon még mindig teljesen élvezhető. Zenék esetében pedig az a gyakori elv, hogy
az emberi fül számára nem-, vagy csak kevéssé hallható tartományok hangjait egész egyszerűen
elhagyjuk, a frekvenciát jelző görbéről levágjuk. És persze ezen felül itt is lehet a mintavételi
intervallumot, vagyis a felbontást csökkenteni. Veszteséges hangformátum pl. az mp3.
Legismertebb veszteséges tömörítő algoritmusok: diszkrét koszinusz transzformáció, wavelet tömörítés,

fraktál tömörítés.
Gyakorlati feladat lehet egy mappa vagy néhány állomány összetömörítése és kicsomagolása adott
programmal, valamint (opcionális lehetőségként) egy hangfájl mp3 formátumúra való tömörítésének
bemutatása.
24
Számítógépes vírusok fogalma, jellemzése, védekezés ellenük

A számítógépes kártevők
A számítógépes kártevők olyan programok, melyek a gépre jutva káros tevékenységet folytatnak.
Kártevőkre utaló jelek

 Lelassul a gép működése, hosszú ideig csak tölt, miközben semmilyen funkció nem elérhető
 Váratlan-, furcsa-, a megszokottól eltérő jelenségek. Az egyes funkciók nem úgy működnek, ahogy
megszoktuk vagy beállítottuk.
 Adatvesztés történik, illetve ismeretlen adatok, furcsa nevű állományok is megjelenhetnek a
rendszerben.
 Az internetes kommunikáció lelassul.
Mivel sokféle kártevő program van, és a tevékenységük igen összetett, nem könnyű a csoportosításuk.
A kártevők egy lehetséges osztályozása

Vírusok (viruses)
Olyan programokat nevezünk vírusnak, melyek egy bizonyos gazda közegben rejtőzködve képesek
reprodukálni, sokszorosítani önmagukat, majd kárt okozni. Működésük így hasonló a biológiai
vírusokhoz. A tevékenységük során először megpróbálnak minél hatékonyabban elterjedni, majd ezt
követően egy adott időben vagy esemény bekövetkezésekor kifejtik káros tevékenységüket. Ez lehet
adatok törlése, felülírása, a memória feltöltése, a gép lassítása, a programok lefagyasztása, vagy
egyéb szokatlan, kellemetlen jelenségek okozása. Léteznek olyan vírusok is, melyek képesek egyes
hardvereszközök tönkretételére is.
A vírusoknak három fajtáját különböztetjük meg:
 Fájlvírus
Leggyakoribb vírusfajta. Általában futtatható (exe) állománnyal együtt terjed egyik gépről a
másikra. Amikor a program elindul, akkor aktiválódik a vírus is.
 Bootvírus
Nevét onnan kapta, hogy a háttértárolók boot szektorába írja be magát. Ez azért veszélyes,
mert már a gép indításakor aktiválódik, ugyanis indításkor a BIOS a boot szektorban található
programokat alapból elindítja.
 Makróvírus
Általában nagyobb programcsomagok (pl. MS Office) dokumentumaihoz kapcsolódnak az ún.
makrókon keresztül. (A makrók kisebb programok, melyekkel általában az alap program
funkcióit bővítik.) Ha megnyitjuk a dokumentumot, akkor elindul a vírus is. Azért is nagyon
hatékony, mert az ilyen dokumentumokkal rendkívül sokan dolgoznak.
Férgek (worms)
A vírusokhoz hasonló elven működő programok, de általában veszélyesebbek, mert nem szükséges
hordozóközeg a terjedésükhöz. Ez azért rendkívül kellemetlen, mert mire észreveszik, és elkészítik az
ellenszert a vírusirtásra szakosodott cégek, addigra rossz esetben a féreg a neten keresztül már
rengeteg gépet megfertőzött.
25
Trójai programok (trjojans)
Olyan programok, amelyek önmagukban nem okoznak kárt, (sőt sokszor hasznos programnak
álcázzák magukat) de képesek a háttérben segíteni egyéb ártó szándékú programok bejutását, és
működését a számítógépen. Azért veszélyes, mert mivel hasznos programnak látszik, a felhasználó
sokszor maga tölti le a gépére.
Kémprogramok (spyware)
Céljuk a gépen tárolt bizalmas adatok (jelszavak, kódok, személyes adatok) megszerzése, és
továbbítása. Sok kémprogram pl. azt figyeli, hogy a felhasználó mely weboldalakat látogat. Az
ártalmatlanabbak ennek megfelelő reklámokat, hirdetéseket küldenek a gépre, azonban ezen
információkkal való visszaélés adott esetben sokkal messzebbre is vezethet. (ld. „Nagy Testvér figyel
minket”.)
Egyéb károkozók
Lánclevél
A lánclevél olyan e-mail, mely rendszerint arra kéri az olvasót, hogy minél több címre továbbítsa a
levelet. Általában valami nyereményt helyeznek kilátásba, vagy beteg, szegény sorsú emberek
megsegítésére hivatkoznak, stb. A cél minél több email összegyűjtése, hogy később ezekre a címekre
reklámokat, és egyéb kéretlen leveleket lehessen küldeni.
Spam
Kéretlen reklámlevél. Legtöbbször teljesen felesleges, a fogadó által nem kért, mégis nagy számban
elküldött reklám a spam. Mivel a spameket milliós nagyságrendben küldik, ezért jelentősen terheli az
internetet.
Adathalászat (fishing)
Adathalászatnál a csaló egy ismert cég hivatalos weboldalának a nevében próbálja meg a felhasználót
rávenni, hogy különféle személyes adatait adja meg (jelszavak, azonosítók, bankszámlaszám). Ehhez
általában egy e-mailt küld körbe, melyben arra kérik az felhasználót, hogy nézze meg az adott weboldalt.
Védekezés a kártevők ellen

1. Vírusirtók használata
A pontos elnevezés inkább „kártevőirtók” lehetne, mivel a mai vírusirtók már alapból képesek felismerni
és eltávolítani úgy a vírusokat, mint a férgeket, vagy a trójai programokat. Sőt sok esetben a legtöbb
kémprogram ellen is védenek. Figyelni kell azonban arra, hogy a használt program rendszeresen
frissüljön (általában automatikusan történik), hogy naprakészen felismerje a legújabb kártevőket is. Az
ingyenesen elérhető vírusirtók közül az AVG Free, vagy az Avast Home ajánlható, a fizetősek közül
például a NOD32, az F-Secure, vagy a Norton Antivírus.
2. Tűzfalak
A tűzfal feladata megvédeni a mögötte lévő gépeket a kívülről (pl. internet) jövő veszélyekkel szemben,
illetve ellenőrzik a bonyolított hálózati forgalmat. Egy hasonlattal élve ha a vírusírtó a gép belső
„biztonsági szolgálata”, akkor a tűzfal a „határvédelem”. A tűzfal lehet hardveres, például routerbe
épített, vagy szoftveres. A Windows operációs rendszer az XP SP2 óta rendelkezik saját tűzfallal is. (A
beépített tűzfal mellé általában nem szükséges másik tűzfal telepítése, a legtöbb esetben csak
feleslegesen lassítja a gépet.)
3. Titkosító programok
26
Ha bizonyos mappáinkat, állományainkat fokozottan szeretnénk védeni, a Windows lehetőséget ad rá,
hogy elrejtsük ezeket (jobb click, Tulajdonságok/Rejtett). Ez azonban nem túl hatékony védelem, mivel
ezen mappákat és állományokat bármikor, bárki láthatóvá teheti, akár a Windowsban, akár egy Total
Commanderrel. Vannak azonban komolyabb titkosító programok is erre a célra (ingyenes változatok is),
melyek speciális titkosító eljárással kódolják a megfelelő anyagainkat, ami már nem törhető fel olyan
könnyen.
4. Egyéb fontos tevékenységek
A) Adatmentés, archiválás. Minden esetben csináljunk dokumentumainkról biztonsági másolatot
B) Ismeretlen feladótól érkező levél megnyitás nélküli törlése, de legalább a csatolt állományok
figyelmes kezelése.
C) Az operációs rendszer és a fontosabb programok rendszeres frissítése. Sokszor programhibát
kihasználva terjednek a kártevők. Ezeket a hibákat, biztonsági réseket a programok újabb verzióiban
többnyire kijavítják, így kisebb az esély a károkozásra.
D) Csak jogtiszta programok használata. A kártevők sok esetben ingyen elérhető, de normál esetben
fizetős programokba rejtve kerülnek a gépekre.
Egy gyakran felvetett kérdés:

A számítógépes vírusok károsíthatják-e a hardvert, vagyis a „fizikai” gépet?
Válasz: mivel a vírusok maguk is szoftverek, ezért direkt módon a hardvert nem károsítják, azonban
bizonyos esetekben mégis okozhatnak gondot. Pl. ha egy vírus folyamatosan össze-vissza ír és töröl
valamely meghajtón, akkor a meghajtó a fokozott igénybevétel következtében károsodhat, stb.
Az internet története, felépítése, működése és szolgáltatásai.

Az Internet története
Az Internet is - mint sok más technikai eszköz - katonai fejlesztésnek köszönhető. Mint ismeretes, a
második világháborút követő évtizedekben a hidegháború komoly katonai versengést hozott létre az
Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Az amerikai védelmi minisztérium egy olyan
számítógépes hálózati rendszert szeretett volna létrehozni, amely túlél egy atomtámadást. Az így
létrehozott, kísérleti jellegű hálózat volt az ARPA. Fő szempont volt egyrészt, hogy a hálózatnak ne
legyen központja (ne lehessen egyetlen csapással megsemmisíteni). másrészt, hogy az egyes üzenetek
csomagokra bontva, egymástól függetlenül, adott esetben akár más-más útvonalon haladhassanak a
célhoz.
A 70-es években kutatási intézmények és egyetemek is csatlakoztak a hálózathoz. Ekkoriban
fejlesztették ki a ma is használatos TCP/IP protokollt, mely 1983-ra vált hivatalossá. Ugyanebben az
évben az ARPANET-ről levált a katonai szegmens, és MILNET néven futott tovább. A 80-as évek végére
pedig a elnevezés is INTERNET-re változott.
A következő mérföldkövet az 1992-es év jelentette, amikorra kifejlesztették a World Wide Web-et.
Innentől az alkalmazás grafikus felületet biztosított a felhasználók számára.
27
Az internet főbb szolgáltatásai
 World Wide Web (www)
 Email (elektronikus levelezés)
 Levelezési listák
 Chat (csevegés)
 Beszélgetés élő szóval
 FTP (File Transfer Protocol)
 Telnet (távoli gépek elérése)
 Usenet (kommunikációs fórumok, hírcsoportok)
 Online adatbázisok
Mi kötheti össze az internet gépeit?

Az internet egy, az egész világra kiterjedő rendszer, melyet sok ezer számítógép hálózat együttesen alkot.
Az alkotó (helyi vagy lokális) hálózatok egységes szabvány alapján kommunikálnak.
Az internet-hozzáférésnek több fajtája is létezik:
 Betárcsázós
Hagyományos telefonvonalat használ, modem kell hozzá. Hátránya a kis sebesség (max 56 Kbit/s)
és a drágaság. Előnye, hogy csak telefonvonal és modem kell hozzá.
 Szélessávú
ISDN, ADSL, TV-kábel, műholdas vagy más speciális összeköttetést igényel. Szokásos sebességek:
512 Kbit/s, 1, 4, 8, 15, 30 Mbit/s, stb.
 Mobilinternet
A mobil szolgáltatók 3G/HSDPA hálózatokon keresztül biztosítanak gyors internetezési lehetőséget.
Használhatjuk laptopokon és mobil telefonokon egyaránt.
TCP/IP protokoll, IP-cím, DNS

A TCP/IP az Internet működését biztosító, hálózati protokollcsomag elnevezése. A TCP/IP protokoll két
alrendszerének az alábbi feladatai vannak:
TCP (Transmission Control Protocol)

Feladata a továbbítandó adathalmaz feldarabolása adatcsomagokra, és az adatcsomagok címkézése. Az
adatokat fogadó számítógépen a kapott csomagok összerakása, és így az eredeti adathalmaz előállítása.
IP(Internet Protokoll)
Feladata az adatcsomagok irányítása, a kommunikációban résztvevő gépek azonosítása.
IP cím
Az internetprotokoll az egyes munkaállomásokat (host) címekkel azonosítja. Ez az ún. IP cím.
Egy hagyományos IP cím egy 4 byte-ból (32 bit) álló számsorozat. Leginkább pontokkal elválasztott
decimális formában találkozhatunk vele: A.B.C.D alakban. Mind a négy tag 0-255 közötti értéket vehet
fel.
Példa egy lehetséges IP címre: 192.168.2.15
28
Az IP címek felépítése hierarchikus. A szám bal oldala a legfelső szintet jelenti, majd ettől jobbra haladva
az ez alatti szinteket kapjuk meg, például egy szolgáltatót, a szolgáltató alatti ügyfeleket, és az ügyfelek
alatti egyes számítógépeket.
A hagyományos IP-protokoll szerinti IP-címeket nevezzük "IPv4" címeknek is, ami a negyedik generációs
internetprotokollt jelenti. Az internet növekedése közben idővel kiderült, hogy a 4 byte-os cím esetén
nem elégséges a kiosztott címek mennyisége. Gondot jelentett az is, hogy nem támogatta a protokoll a
mobilitást, a titkosítást. A problémák orvoslására jött létre az IPv6 szabvány. Ez már 128 biten ábrázolja
a címeket (mintha a mostani 4 helyett 16 byte-ból álló IP-címeket használnánk), például
3ffe:2f80:3912:1.
DNS (Domain Name System)

Legfontosabb funkciója, hogy a felhasználók számára értelmes tartományneveket a hálózati eszközök
számára érthető numerikus azonosítókká alakítsa.
Pl.: az ember beírja a böngészőbe, hogy www.met.hu, amit a DNS szerver lefordít a számítógépek által
használt címzési módra, azaz: 84.206.25.187
Kommunikáció az interneten
Az interneten sokféle – és egyre több - kommunikációs forma létezik.
Jelenleg a legfontosabbak:
 E-mail (levelezés)
 Chat (online beszélgetés)
 Blogok (általában adott téma köré szerveződött napló, lehet privát, vagy nyilvános)
 Fórumok (hasonló a bloghoz, de inkább a közösségi eszmecserén, megvitatáson van a hangsúly)
 Levelező listák (általában zártabb csoportok használják, a kommunikáció formája a levelezés)
 Közösségi oldalak (szintén adott téma köré szerveződött weboldal, a hangsúly a témában
összegyűjtött információkon van, melyekhez a tagok hozzáférhetnek)
Elektronikus levelezés
Az e-mail (elektronikus levél) számítógépes hálózatokon keresztül továbbított levél, üzenet. Tartalma lehet
szöveg, kép, hang, mozgókép. Az e-mail cím felépítése: felhasználónév@kiszolgáló.domain.
Az e-mail levél megírásához tehát papír és toll helyett egy szövegszerkesztő programot, továbbításához
pedig az Internetet használjuk.
Előny
 bárhol, bármikor elkészíthető (csak egy számítógép vagy telefon kell hozzá)
 kényelmes (nem kell hozzá papír, toll, postaláda)
 gyors (gyakorlatilag azonnal célba ér)
 olcsó (lényegében ingyenes)
 írás közben könnyen módosítható
 egyszerre több címzetthez is eljuttathatjuk
29
 csatolhatunk hozzá egyéb dokumentumot, képet, zenét, filmet
 könnyen és kényelmesen archiválható, a postafiók egyszerűen kezelhető
Hátrány
 személytelen
 sok kéretlen levelet (SPAM) kap az ember
Az elektronikus levél felépítése, részei

 Feladó (from): a küldő neve, e-mail címe
 Címzett (to): a címzett e-mail címe
 Másolat és titkos másolat (Cc,Bcc): további e-mail címek
 Tárgy (subject): a levél témája röviden
 A levél szövege (text): formázott szöveg
 Mellékletek (attachment): levéllel együtt küldött állomány (szöveg, kép, hang, videó)
 Kísérő adatok: prioritás, visszaigazolás, titkosítás, aláírás, elektronikus aláírás stb.
Levelezőprogram fajtái
Alapvetően kétféle levelezőprogram létezik.
Saját eszközre telepített alkalmazás

A leveleket helyileg, a saját eszközön tárolja.
Akkor is tudjuk használni, ha épp nincs internetes kapcsolat, mivel csak a levelek küldéséhez és
fogadásához kell bejelentkeznünk az internetre.
Például, a Microsoft az Internet Explorer böngészőjéhez az Outlook Express levelezőprogramot adja, míg
a Microsoft Office programcsomag levelezőprogramja a Microsoft Outlook.
Web-alapú levelezőprogram
A saját gépen ez esetben csak a böngésző van telepítve, és a levelezést egy internetes felületen
valósítjuk meg. A legismertebb web alapú levelezőprogramok: Hotmail, Gmail, Freemail.
Ezek csak élő internetes kapcsolat mellett használhatók, viszont ezzel nem vagyunk géphez kötve.
Bármelyik gépen-, amelyik csatlakozik az internetre - megnézhetők a leveleink.
Levelezéssel kapcsolatos egyéb fogalmak

POP, IMAP
Mindkettő lehetővé teszi a kliensnek, hogy kommunikáljon az e-mail szerverekkel, de különböző módon.
A pop az e-mail szerveren tárolt leveleket letölti e-mail kliensbe. Előnye, hogy ha nincs internet
kapcsolat, akkor is hozzá lehet férni a levelekhez.
IMAP esetén a levelek a szerveren tárolódnak, az IMAP csak megjeleníti a mailbox tartalmát.
SMTP
Az SMTP egy szabvány kommunikációs protokoll az e-mailek interneten történő továbbítására.
30
FW, Re
Ha egy levélre válaszolunk, nincs szükség címzett megadására, mert a program automatikusan
bemásolja a megfelelő mezőbe. A levél tárgyát levelezőnk kiegészíti a Re (Fw): szócskával, amiből a
címzett tudni fogja, hogy korábbi levelére válaszoltunk.
NETIKETT
Az Internetre vonatkozó illemszabályokat, szokásokat, viselkedési formákat hálózati etikettnek, röviden
netikettnek nevezzük. A netikett célja a kulturált kapcsolattartás az Internetes kommunikációban.
A netikett az általános etikettre épül, vagyis a hétköznapi viselkedési szabályok nagyrészt a netiketthez is
hozzátartoznak. A nekitett ezen felül azonban specifikus elvárásokat is magába foglal.
Levelezés
 lényegre törően, tömören fogalmazzunk
 email-t nagyon egyszerű írni, ezért a válasszal ne várakoztassuk meg feleslegesen a partnerünket
 levelet csak az írója engedélyével továbbítsunk
 a tárgy rovatot mindig töltsük ki
 kerüljük a láncleveleket, és a reklámjellegű levelek automatikus továbbítását
 érzelmeink jelzésére emotikonokat használhatunk,
 pl.: :-) - mosoly, :D – nevetés, ;-) – kacsintás, :-( - szomorúság, stb.
 a csupa nagybetűs írás olyan, mintha kiabálnánk, így csak kiemelésre használjuk, indokolt esetben
Fórum, chat, levelezési lista

 tanusítsunk önmérsékletet, ne irkáljunk feleslegesen mindenfélét
 használhatunk általánosan bevett rövidítéseket (valszeg, szvsz, emil, stb)
 ha lehet, vállaljuk fel magunkat, ne burkolózzunk az ismeretlenség homályába
 lehetőleg ne munkaidőben chateljünk,
 ha egyvalakivel beszélünk, kérdezzünk rá, hogy alkalmas-e az időpont
 levelezési listák esetén tartsuk tiszteletben a konvenciót, maradjunk a fórum témájánál
 csak olyan stílusban szóljunk hozzá, melyet személyesen is bárki előtt felvállalnánk (ne
trágárkodjunk)
Egyéb online felületek (pl. Microsoft Teams)

 csoportok kialakítása
 csevegések (egyénileg, csoportszinten)
 fájlmegosztás
 képernyőmegosztás
 videókonferencia
(A Teams használatának rövid ismertetése, eddigi tapasztalatok megosztása.)
31
Keresés az interneten. On-line adatbázisok

Keresőprogramok
A keresőprogram olyan (általában web-es felületű) kereső rendszer, melynek segítségével az
Interneten a kívánt információkhoz juthatunk.
Fajtái:
 kulcsszavas keresők
A leggyakrabban használt keresőfajta a kulcsszavas kereső. Pontosabb keresés igénye esetén
általában több mezőbe is írhatunk be különféle kulcsszavakat, valamint dátum, méret, állomány
típus, nyelv, régió alapján is szűkíthetjük a keresés eredményét. A kereső azokat a találatokat
jeleníti meg, amelyekben szerepelnek az adott kulcsszavak és megfelelnek a feltételeknek. Logikai
operátorok használatával is pontosíthatjuk a keresést.
(Google, AltaVista, HotBot)
 tematikus keresők
Ezek a keresők előre rendezett adatbázisokban keresnek, ahol az oldalak kategóriákba vannak
rendezve.
Esetenként a kulcsszavas és a tematikus keresés összemosódik, előfordulhat, hogy a kulcsszavas
keresők is felajánlanak kategóriákat.
(Yahoo, Lycos)
 portálok, linkgyűjtemények
A linkgyűjtemények a szó szoros értelmében nem keresők, nem használnak indexelt
adatbázisokat. Ezek olyan oldalak, ahol adott témával foglalkozó oldalakra mutató linkek vannak
összegyűjtve.
(Startlap)
 metakeresők
A metakereső olyan keresőmotor, ami továbbküldi a keresendő fogalmat más keresőknek, és az
így kapott eredményt összegzi és adja vissza.
A keresőeszközök adatbázisai lehetnek

 keresőrobot-bázisú adatbázisok
Itt a keresőrobotok folyamatosan pásztázzák az internetet új weboldalak, új tartalmak után, letöltik
azok tartalmát, majd a begyűjtött anyagokat indexálják, metaadatokkal látják el őket, mely által
aztán könnyen elérhetővé válnak a keresés során (Google, Yahoo)
 épített adatbázisok
Itt az input az emberi erőforrás, ennek használatával készül el az adatgyűjtemény. A változtatásához
ennek köszönhetően folyamatos manuális beavatkozás szükséges (könyvtárak vagy a telefonszám-
tudakozók).
32
Google kereső
Talán a legismertebb kulcsszavas keresőprogram. A szokásos keresési operátorokon felül a szűrési
feltételek között beállíthatjuk a nyelvet, a régiót, az időtartományt, a fájltípust, a témát.
Kereshetünk vele általános oldalakat, képeket, videót, térképeket, stb. A korábbi keresések-,
illetve a begépelt karakterek alapján a továbbiakhoz kulcsszavakat is ajánl.
Online, közhasznú adatbázisok

Az adatbázis valamilyen alkalmazáshoz tartozó (általában nagy mennyiségű) rendezett adatok
összessége, gyűjteménye. Az adatbázis szerkezetét adatmodell írja le, amely megadja az adatok
típusát, kapcsolataikat és a végezhető műveleteket is. Az adatbázisban több szempont szerint lehet
keresni, kérdéseket feltenni, illetve műveleteket végezni.
A forrás típusú adatbázisok magukat a (forrás-) adatokat tartalmazzák (pl. Sulinet), míg a hivatkozó
adatbázisok nem a (forrás-) adatokat (például dokumentumokat), hanem hivatkozásokat tartalmaznak
(pl. Magyar Címtár).
Állami és önkormányzati adatbázisok

Az állami és önkormányzati online informálás és ügyintézés egyre fontosabbá válik, és lassan
megteremti egy korszerű elektronikus demokrácia és államiság lehetőségét.
Kormányzati webhelyek:
 Európai Unió (https://europa.eu/european-union/index_hu)
 Magyar Köztársaság Kormánya (http://www.kormany.hu/hu)
 Magyarország kormányzati portál (https://magyarorszag.hu/)
 Alkotmánybíróság (https://alkotmanybirosag.hu/)
 Ügyfélkapu (https://gate.gov.hu/)
 Földhivatal (http://www.foldhivatal.hu/)
Kulturális, oktatási adatbázisok és webhelyek

 Országos Széchenyi Könyvtár (http://www.oszk.hu/)
 Magyar Elektronikus Könyvtár (http://mek.oszk.hu/)
 Nemzeti Erőforrás Minisztérium (http://www.nefmi.gov.hu/main.php)
 Közoktatás: Sulinet (http://tudasbazis.sulinet.hu/hu)
 Szakoktatás: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (https://www.nive.hu/index.php)
 Felsőoktatás: Felvi.hu (http://www.felvi.hu/), ELTE (http://www.elte.hu/)
Média (újság, tévé, rádió, szórakozás)

 Magyar Televízió: (https://www.mediaklikk.hu/m1)
 ATV: (http://www.atv.hu/)
 CNN: (http://edition.cnn.com/)
 The New York Times: (https://www.nytimes.com/)
 Origo hírportál: (https://www.origo.hu)
 Index hírportál: (https://index.hu/)
 444 hírportál: (https://444.hu)
33
 Heti Világgazdaság: (http://hvg.hu/)
 Portfolio hírportál: (https://www.portfolio.hu/)
 PC World: (https://pcworld.hu/)
 film, zene: (https://www.youtube.com/)
Közhasznú magyar adatbázisok

 buszmenetrend (http://www.menetrendek.hu/cgi-bin/menetrend/html.cgi)
 vonatmenetrend (http://elvira.mav-start.hu/)
 repülőgép menetrend (http://bogair.hu)
 Magyar Címtár (http://www.hun-web.hu/)
 időjárás (https://www.idokep.hu)
 mobil tudakozó (http://www.mobiltudakozo.hu/)
 Lap.hu (http://www.startlap.hu/lapkatalogus/)
Kereskedelem
 Árukereső: (https://www.arukereso.hu/)
 Árgép: (http://www.argep.hu/)
 Ingatlan: (http://ingatlan.com/)
 Gépjármű: (http://hasznaltauto.hu/)
 TESCO webáruház (http://bevasarlas.tesco.hu/hu-HU/)
Gyakorlati feladat:
Tegyük fel, hogy a jövő hónapban egy hétvégén Sárvárra szeretnétek utazni a családdal. Keresd meg,
hogy milyen áron és mennyi idő alatt lehetne ezt megtenni vonattal, vagy autóbusszal!
Szálláslehetőséget is próbálj keresni.
Például http://menetrendek.hu/ vagy https://www.mavcsoport.hu/ használatával
Az internetböngésző (browser) használata

A böngésző (browser) egy olyan szoftver, amellyel az interneten fellelhető – HTML kódban megírt -
oldalakat (webhelyeket, webszervereket) megtekinthetjük vagy tartalmukat letölthetjük saját
számítógépünkre.
A böngészők alkalmasak fájlok letöltésére (HTTP vagy FTP protokollal), teljes weboldalak, képek,
elmentésére.
Legismertebb böngészők: Google Chrome, Mozilla Firefox, Opera, Internet Explorer.
A böngészők főbb funkciói

• Weboldal megnyitása, mely a címsávba beírt URL-címmel történhet, pl.: szigbp.hu
• Linkek (ugrópontok, hivatkozások) használata
• Előre-, ill. visszafelé haladás a már bejárt weboldalak között
• Frissítés, vagyis az aktuális oldal ismételt betöltése
34
• A túl sokáig tartó letöltés leállítása, megszakítása.
• Kezdőlap beállítása (minden belépéskor az itt beállított lapot nyissa meg)
• Kedvenc webhelyek listájának megadása
• A korábban látogatott weboldalak (előzmények) tárolása
• Az aktuális lapon adott szövegrész keresése
Bővítési lehetőségek (ún. plugin-ek): pl.: mozgófilm letöltése, könyvjelzők szinkronizálása, konfigurációs
lehetőségek bővítése, megjelenésre vonatkozó beállítások bővítése, stb.
Webcímek szerkezete
A webcím, más néven URL (Uniform Resource Locator: egységes erőforrás-azonosító rövidítése), az
Interneten megtalálható bizonyos erőforrások (például szövegek, képek) szabványosított címe. Ez a cím
minden információt megad a keresett dokumentum megtalálásához. Részei:
1. tag: a célgép eléréséhez szükséges protokoll (pl.: http, ftp)
A legtöbb böngésző nem igényli ezt a tagot, alapértelmezettként feltételezi
2. tag: annak a kiszolgálónak a neve, ahol az adott forrás található (pl.: www.met.hu)
3. tag azon hálózati port száma, amin az igényelt szolgáltatás a célgépen elérhető
(HTTP esetén ez elhagyható, mert a 80-as portot használja alapértelmezettként)
4. tag: a fájlhoz vezető elérési út a célgépen belül (pl.: /idojaras/elorejelzes)
Példák
Iskolánk informatikai szabályzatát a következő webcím jelzi:
http://szigbp.hu/media/dokumentumtar/infszabsima.pdf
Az OMSZ honlapján a magyarországi települések időjárási előrejelzését az alábbi cím azonosítja:
http://www.met.hu/idojaras/elorejelzes/magyarorszagi_telepulesek/
A használtautó hirdetések között a Nissan GT-R gépkocsik listáját mutatja az alábbi cím:
https://www.hasznaltauto.hu/szemelyauto/nissan/gt-r/
A könyvtár fogalma, története, részei.

A könyvtárak története
Ókori -középkori könyvtárak
A könyvtárak többezer éves történetének talán legrégebbi ismert gyűjteménye az eblai (észak-szíriai)
királyi levéltár-könyvtár volt (Kr. e. 2500-2250 körül). A szövegek főként sumér eredetű írások voltak. A
királyi palota 2250 körül leégett, az agyagtáblák - melyeken az írott anyagot tárolták - kiégtek, így
megmaradhattak az utókor számára.
35
A könyvtárak történetében a következő híres állomás Asszurbanipal, Asszíria királyának ninivei
könyvtára (Kr. e. 650-ből). Szerencsére az itteni agyagtáblák nagy része is megmaradt épségben. A
táblák egy részén levéltári anyagokat őriztek, más részükön tudományos és irodalmi jellegű szövegek
voltak (pl. Gilgames-eposz ). Jelenleg a British Múzeumban őriznek több, mint 20 ezer ilyen agyagtáblát.
Az ókor talán leghíresebb könyvtárát (Muszeion) a Ptolemaios uralkodók alapították és tartották fenn
(Kr. e. 3. század) Alexandriában. A könyvtár készlete fénykorában mintegy 600 ezer papírusztekercset
tárolt. Sajnálatos módon a könyvtár tűzvész áldozata lett.
Az ezt követő időszakokban az ókori Kínából és Indiából is vannak már leleteink, a görög, és később
római könyvtárak pedig szintén tovább szaporodtak, egyre növekvő anyagokkal.
A középkor első felében némi visszaesés mutatkozott, mivel ekkor a kolostorok, és egyetemek
könyvtáraiban tárolt anyagokhoz csak egy szűk réteg juthatott hozzá (szerzetesek, papok, tudósok). A
reneszánsz idején azonban ismét nagyhírű gyűjtemények jöttek létre - főleg Itáliában és egyéb nyugat-
európai területeken - mivel a polgárság egyre inkább igényelte a művelődést, és az ezekhez való
hozzájutást.
A papír általánossá válása, de különösen a könyvnyomtatás megjelenése adott új lendületet a könyvek

terjedésének és a könyvtárak szaporodásának, mivel így a korábbi kézi másolás helyett gépesített
módon lehetett sokszorosítani bármely írott anyagot. A könyvnyomtatást Johannes Gutenberg
forradalmasította a 15. század közepén.
Mai könyvtárak
A világ lenagyobb könyvtárai jelenleg:
 Kongresszusi Könyvtár, Washington (33 millió kötet)
 Kínai Nemzeti Könyvtár, Peking (28 millió kötet)
 Orosz Tudományos Akadémia Könyvtára, Szentpétervár (20 millió kötet)
 Kanadai Nemzeti Könyvtár, Ottawa
 Német Nemzeti Könyvtár, Frankfurt
 British Library, London
Magyarország
Magyarország legrégebbi könyvtárát, a Bencés Főapátsági Könyvtárat 1001-ben alapították
Pannonhalmán. Az 1500-as évek közepén a könyvtár többszáz kódex-el és kézirattal rendelkezett,
melyek közül a török időkben, valamint a Bencés rend ideiglenes feloszlatásakor sajnos sok elveszett. A
36
mai könyvtárépület 1832-ben készült el, jelenleg 320 ezer kötettel rendelkezik, köztük sok értékes
kódex-el. Itt őrzik a legrégebbi magyar nyelvemlékünket is, a Tihanyi alapítólevelet (1055).
A következő, jelentős könyvtár Mátyás király budai könyvtára (Bibliotheca Corviniana). Mátyás király
gyűjtötte az ókori írók remekműveit éppúgy, mint az egyházatyák írásait, vagy a kor divatos könyveit. A
könyvállomány meghaladhatta a 2500 kötetet is, azonban a török pusztítás következtében a könyvtár
nagy része elpusztult. Mára csak egy töredék maradt meg, Magyarországon jelenleg 44 Corvina
található.
Az elkövetkező századok híres nagy könyvtárai a Református Kollégium Könyvtára Sárospatakon (itt
tanított pl. Comenius is), valamint Debrecenben.
Előbbi állománya mintegy 260 ezer, utóbbié 600 ezer kötet. Jelentős még a Helikon Könyvtár
Keszthelyen, melyet gróf Festetics Kristóf alapított 1763-ban.
Magyarország nemzeti, és egyben legnagyobb könyvtára az Országos Széchenyi Könyvtár. Alapjait gróf
Széchenyi Ferenc (gróf Széchenyi István édesapja) teremtette meg, amikor is 1802-ben megalapította, és
saját, 15 ezer kötetes könyvtárát, több ezer kézirattal, sokszáz térképpel egyetemben a nemzetnek
adományozta. Ezt követően főleg adományozásokból bővült a könyvtár, az alapító egészen a haláláig
gyarapította, és gondját viselte a könyvtárnak. A könyvtár mintegy 140 évig a Nemzeti Múzeum
épületében működött, majd átköltözött a Budai Várba, ahol jelenleg is található.
A könyvtár feladata minden magyar vonatkozású anyag gyűjtése, ezért jelenleg törvény írja elő, hogy
minden megjelent műből a kiadó kötelespéldányt tartozik küldeni.
A könyvtárba minden felnőtt, magyar állampolgár beiratkozhat és látogathatja, de mivel muzeális
feladatot lát el, a könyvtárban csak helyben lehet olvasni, kölcsönözni viszont nem.
Ma a könyvtár kb. 8 millió egységgel rendelkezik, ebből 2 millió a könyv.
A könyvtár fogalma, fajtái, részei

Fogalma
Bizonyos szempontok szerint összeválogatott, megőrzésre és olvasásra (tanulmányozásra) szánt,
rendezett dokumentumok gyűjteménye.
Típusai
Kiszolgálói kör szerint
 nemzeti könyvtár (Országos Széchenyi Könyvtár)
 közművelődési könyvtár (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Bp. Szabó E. tér)
 szakkönyvtár (Országgyűlési Könyvtár, Bp. Kossuth L. tér)
 megyei- és városi könyvtár (pl. Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár, Székesfehérvár)
 felsőoktatási könyvtár (pl. Egyetemi Könyvtár, Bp. Ferenciek tere)
 iskolai könyvtár
 elektronikus könyvtár (mek.oszk.hu)
37
Hozzáférés szempontjából
 nyilvános (közkönyvtárak)
 korlátozottan nyilvános (intézményi könyvtárak)
 magán (csak engedéllyel látogatható magán gyűjtemények)
Olvasók kora szerint
 felnőtt
 ifjúsági
 gyerek
A könyvtárak funkcionális terei

 szabadpolcos rész
 olvasóterem
 kutatószoba (pl.: mikrofilmek, oklevelek, térképek, metszetek tanulmányozása)
 számítógépes terem
 zárt raktár (a könyvtári dolgozók számára fenntartott tér)
 adminisztráció (kölcsönzés)
Dokumentum, könyv. Keresés a könyvtárban.

Könyvtári dokumentumok
Könyvtári dokumentumok azok az írásos, nyomtatott vagy egyéb sokszorosító eljárással készített anyagok,
melyek a könyvtár állományába beletartoznak. A könyvtári dokumentum tartalmi és formai szempontból
igen sokféle lehet. Szigorúan formai jellemzők alapján a következőképpen csoportosíthatjuk:
Hagyományos dokumentumok
Analóg technikával rögzített és tárolt dokumentumok
 könyv jellegű dokumentumok

 anyagtábla, papirusztekercs
 kézzel írott (kódex, levél)
 nyomtatott (könyv, térkép, kotta, oklevél, stb.)
 egyéb (rajz, dia, hanglemez, film, mikrofilm)
Nem hagyományos dokumentumok

Digitalizált formában tárolt dokumentumok.
 elektronikusan (vagyis bitekben) tárolódnak

 terjedelmük byte-okban van megadva
 azonosítási pont az URL cím
 reprodukálhatók (nincs példányszám)
 nincsenek földrajzi és időbeli korlátok
38
Könyv részei, tartalmi és formai jegyei, azonosító adatai
A könyv formai részei
 könyvborító
 védőborító
 kötéstábla
 gerinc
 fülszöveg
 könyvtest
 védőlap
 előzéklap
 címlap
 számozott oldalak
 mellékletek, táblák
A könyv tartalmi részei
 megelőző járulékos részek (kolofon, fülszöveg, előszó, bevezetés)
 főszöveg (a tulajdonképpeni könyv)
 utólagos járulékos részek (irodalomjegyzék, utószó, tárgy- és névmutató, hibajegyzék)
Kézikönyvtár dokumentumai
A könyvtárak állományát használatuk szerint két részre osztjuk: vannak kölcsönözhető könyvek, és vannak,
amelyek csak helyben olvashatók.
A könyvtár kézikönyvtári részlegébe tartozó dokumentumok, más szóval kézikönyvtári könyvek csak
helyben használhatók, nem kölcsönözhetők. A kézikönyvtári állományba tartozó műveket általában vagy
külön olvasóteremben, vagy legalább külön polcon helyezik el, valamilyen megkülönböztető jelzéssel
ellátva.
A könyvtár kézikönyvtári részlegébe tartozó dokumentumok csak helyben használhatók, nem
kölcsönözhetők. A kézikönyvtári állományba tartoznak a tájékoztatásra és önálló tájékozódásra használt
kézikönyvek, például a lexikonok (általános- és szaklexikonok), enciklopédiák (adott szakterületre
vonatkozóan ad összefoglaló ismereteket), szótárak (idegennyelv, etimológia, szinonima, értelmező,
helyesírási), jogszabálygyűjtemények, bibliográfiák, valamint a szintén nem kölcsönözhető időszaki
kiadványok (folyóiratok, évkönyvek), az audio-, audiovizuális és vizuális dokumentumok, továbbá a
számítástechnikai adathordozók.
Elektronikus dokumentumok
Elektronikus dokumentumnak tekintjük az elektromos, mágneses, optikai, magnetooptikai,
szilárdtest adattárolókon tárolt dokumentumokat.
Előnyök:
 gyors elérése
39
 kis helyigény
 nagyobb tárolókapacitás
 egyszerű kereshetőség
 egyszerű sokszorosíthatóság
 ugyanazon adatokat egyszerre többen is olvashatják, (bizonyos környezetben módosíthatják is)
40

Szobeli Anyag 2022

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Szobeli Anyag 2022

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Informatika szóbeli témakörök 2020

Informatika szóbeli témakörök

A kommunikáció Shannon-féle modellje:

Főbb fogalmak, jellemzők

A mai kommunikációs eszközök hatása a mindennapi életünkre

A számítástechnika története, fejlődése

1. Generáció (elektroncsöves gépek, 1946 - 54)

Ki volt Neumann János (pár mondatos életrajz …)

2. Generáció (félvezetők alkalmazása, 1959 - 65)

3. Generáció (integrált áramkörök, 1965 - 71)

4. Generáció (nagy integráltságú áramkörök, 1975 -)

5. Generáció (nagy integráltságú áramkörök, hálózatok fejlődése)

A számítástechnika fejlődésének hatása a modern társadalomra

A számok ábrázolásának két legfontosabb jellemzője:

Kettes komplemens kód:

A Neumann-elvű számítógép (logikai) felépítése

A központi egység részei, feladata

Input perifériák (adatbeviteli eszközök)

Központi egység, memóriák

aritmetikai és logikai egység

Mechanikus tárolók (régen)

A mágneslemez szerkezeti felépítése:

SSD (Solid State Drive)

Beviteli és kiviteli eszközök

Kimeneti (output) perifériák

 katódsugárcsöves (CRT): elektronsugárzás evén alapul

 folyadékkristályos (LCD/TFT): folyadékkristályok elektromos térben való viselkedésén alapul

 gázplazmás (PDP): gázok ionizációs kisülésén alapul

A hálózatok fajtái és topológiái. Hálózati eszközök.

Számítógép hálózat fajtái

Topológia szerint (ez alapvetően a LAN hálózatokra vonatkozik)

Lehetséges szerver típusok:

Router (útválasztó, forgalomirányító)

Szoftver fogalma. Szoftverek csoportosítása,

Szoftverek csoportosítása funkció szerint

Szoftverek csoportosítása felhasználhatóság alapján

Operációs rendszer, és főbb feladatai

 Többfelhasználós: képes elkülöníteni egymástól több felhasználó beállításait, adatait, így

Feladatok száma szerint

 Többfeladatos: több program futtatható egyszerre. A mai operációs rendszerek többségében

Felhasználói felület alapján

 Telepítőprogram elindítása, annak utasításainak a követése: partíciók létrehozása, azok formázása,

A Windows grafikus felülete

Fontosabb felhasználói beállítások a Windowsban (gépház, vezérlőpult)

 Rendszer: megjelenítés, hang, értesítések, energiagazdálkodás

Fontosabb felügyeleti eszközök

Az operációs rendszer segédprogramjai

Néhány fontosabb segédprogram funkció szerinti csoportosítása:

Meghajtók, mappák, állományok. Kezelésük a Windowsban

Állományok, mappák tulajdonságai

Műveletek mappákkal fájlokkal

Keresés (helyettesítő karakterek)

A csillag (*) nulla vagy több karakter helyettesítésére használható.

Állományok tömörítése és kicsomagolása.

Veszteség nélküli tömörítés

Legismertebb veszteséges tömörítő algoritmusok: diszkrét koszinusz transzformáció, wavelet tömörítés,

Számítógépes vírusok fogalma, jellemzése, védekezés ellenük

Kártevőkre utaló jelek

A kártevők egy lehetséges osztályozása

Védekezés a kártevők ellen

Egy gyakran felvetett kérdés:

Az internet története, felépítése, működése és szolgáltatásai.

Mi kötheti össze az internet gépeit?