Professional Documents
Culture Documents
tétel:
A: Médiatörténet:
- előfutár média: kézzel készített agyagtáblák, tekercsek, kódex, szóbeli információk
- másodlagos média: 1450-es évek: könyvnyomtatás, írott sajtó (politikai hatalom)
- elektronikus (harmadlagos) média: rádió, tv (analóg): nem tárol közvetített
információkat
- digitális (negyedleges) média: nagy sebesség, internet (1960: arphanet), okostelefonok,
okos tv-k
B: Kreatív videó:
- képsíkok: nagytotál, totál, kistotál, olasz plán, amerikai plán, szűkszekond (közeli),
nagyközeli (premier plán), choker, szuperközeli (szuperplán)
- kompozíciók: 4:3, 16:9; aranymetszés (harmadolás), tengelyszabály
- kameramozgások: svenk/pásztászás: kamera követi a szereplőt; zoom/varió: érzet
közeledés/távolodás; fárt/kocsizás: vízszintes, elmozdul oldalra, előre vagy bármerre, több fajta:
sín, dolly, monopod, tripod...; krán/daruzás: függőleges
2. tétel:
3. tétel:
A: Médiapiramis:
- személyen belüli kommunikáció (információ-feldolgozás)
- személyközi (diád/kettős helyzetek)
- csoporton belül (család)
- csoportközi (helyi közösség)
- intézményes/szervezeti (gazdasági társaság)
- társadalmi (tömegkommunikáció)
B: - JPG, JPEG (Joint Photographic Expert Group, 5:1-20:1 közti tömörítési arány, 24
bites színmélység, internet elterjedt képfájl-formátuma)
- GIF (Graphics Interchange Format, 256 színtárolás, több képkocka egyetlen fájlban
való tárolása, interneten gyakori formátum)
- PNG (Portable Network Graphics, szabad formátumú internetes formátum
- TGA, MAC, IMG, WI, CPT, ICO, PSD
- Színérzékelés: agyban zöld-sárga-vörös-kék, 20 tiszta szín, 200 színárnyalat, 500 fényerősségi
szint, ibolya átmenet (ellenség, gyűlölet, veszély)
- Vektorgrafika: egyszerű, matematikailag pontosan meghatározott formákból állnak. Egy
egyenes (vektor) pontos meghatározásához három adat szükséges: a kiindulópont koordinátái, a
végpont koordinátái, vonalvastagság. Formátumai: EPS, CDR, CDT, AI, PDF, DXG, DWG,
DXF
- Bittérképes: a képet függőleges és vízszintes irányban rácsszerűen pontokra osztja fel, majd
minden képpontról tárolja annak szín és fényerősség információit. Képpontok
egyesével/csoportosan könnyen módosíthatóak. Formátumai: BMP, DIB, PCX, TIF, TIFF
4. tétel:
B: Videokamera:
- A képi információkat elektromos jellé alakítják át. Lencsék: A képalkotásban a
domború lencsék vesznek részt. A lencsehibák kiküszöbölésére: homorú lencsék és
összetett lencsetagok.
- Két nagy csoport: fix és zoom/vario-objektívek: a ráközelítés és távolodás hatását
képesek megvalósítani, az élességet mindig a legkisebb képszögben, az az a
legnagyobb fókusztávolságban kell beállítani, mert a mélység itt a legkisebb.
- A blende (rekesz, írisz) a képsíkra jutó fénymennyiséget szabályozza, általában
automatikusan.
- Kameravezérlő egység: félprofesszionális kamerákban jelenik meg, több kamera
dolgozik egyszerre.
- Az objektívek szolgáltatásai: automatikus beállítás, amikor a blendét nem kézzel,
hanem szervomotorral szabályozza a berendezés a mindenkori fényviszonyoknak
megfelelően
- Automatikas élességállítás (ultrahangos vagy infravörös távolságmérés).
- A kamkorder rendszerétől függ, hogy a rögzített jelek analóg, vagy digitális formában
rögzítődnek-e a szalagon.
- A fény egy lencserendszeren keresztül (optika) jut egy érzékelő felületre.
- CCD (charge coupled device) eszköz: a fizikailag 0,5 - 2 cm méretű „képfelbontó” eszköz
több százezer pixelből áll. Az elektronika kiolvassa ezt a „töltéstérképet” és időben
folyamatosan továbbítja a kapott jelet. Sok-sok áramkörön átjutva a videojel egy
mágnesszalagon kerül rögzítésre.
- A hangot a kamerán elhelyezett, vagy külső mikrofon érzékeli. Ezt is a videoszalagon
rögzítjük.
- Fényforrások: a jelzett hullámhossz tartományon belül nem egyenletesen sugároznak. Más és
más a jelleggörbéje a napfénynek, izzólámpának, neonnak, és más fényforrásoknak. A
fényforrások által kisugárzott energiaspektrumot különböző hőmérsékletű feketetest sugárzó
által kibocsátott energiaspektrumhoz hasonlítjuk, ezért adhatjuk meg a fényforrások színét
Kelvin fokban. Ha a fényforrás változik, változik a tárgyról visszavert fény is, vagyis változik
a tárgy színe.
- Felvétel minősége: direkt és indirekt. Főfény, derítés, ellenfény.
6. tétel:
7. tétel:
B: Videójelek:
- Analóg videójelek folyamatosan változó amplitúdójú jelek. Meghatározott
maximumot érhet el a jel. Önmagában nem zavarvédett, azonban a kábel
kialakításával, vagy több kábelen átvitt komponens jel használatával könnyen védhető
a külső zajok ellen.
- Digitális videojel 0-1 lehet: vagy van jel, vagy nincs. Egy 0-hoz nagyon közeli jelet
nevezünk ki 0-nak, míg szabványtól függő feszültségértéket pedig 1-nek. Így még ha
a jel össze is szed valami zavart, bizonyos határokon belül kikövetkeztethető, hogy a
beérkezett jel egy 1-es, vagy 0 akart lenni. Sokkal jobb minőséget és sokoldalúbb,
nagyobb kompatibilitású technikai hátteret garantál.
- Tömörítetlen digitális videójel: a digitális kijelzők interfész-jellemzőinek meghatározása a
vizuális tartalomhoz tartozó digitális jelek fogadásához és továbbításához.
- RGB: addiktív (összeadó), vörös-zöld-kék, fényenergiák összegződnek, a fény keveredik;
- CMYK: konjuktív (kivonó), cián-bíbor-sárga+kiegészítő szín, a fényelnyelés után
fennmaradó fényt érzékeljük, azaz a visszaverő közeg elnyeli a teljes spektrumból a rá
jellemző színeket, a többit visszaveri.
8. tétel:
A: Mai média:
- közösségi internetmédia
- mobil eszközök, okostelefonok, táblagépek alkalmazásai
- interaktív televízió, videomegosztó csatornák.
Ezek adatbázisszerűen működnek, a tartalomszerkesztés nem lineáris, különböző pontokon
kapcsolódhatunk be- és ki. Jellemző rájuk az interaktivitás. Az információáramlás nem
egyirányú, hanem kölcsönös. Nem csak az erre hivatottak tudnak tartalmakat közvetíteni a
tömegek felé, hanem gyakorlatilag bárki közzétehet bármit.
- Előny: gyors, szabad vélemény, kreativitás...
- Hátrány: zaklatás, túlkínálat, influenszerek...
9. tétel:
A: Média funkciói:
- tájékoztatás
- ismeretterjesztés
- szórakoztatás
- fórum biztosítása
- szocializáció+nevelés
- kultúraközvetítés
- dokumentálás és archíválás
- rábeszélő funkció