Különböző típusú jelek digitalizálhatósága, a módszerek

jellemzése (szöveg, szám, kép, hang…)

Digitális adatfeldolgozás alatt értjük azt a folyamatot, amikor az analóg adatokat tömörített digitális
adatokká alakítjuk át. A digitális adatfeldolgozás három elég jól elkülöníthető részfolyamatból áll:
 az analóg adatok digitális adatokká történő átalakítása (digitalizálás),
 a digitális médiumok szerkesztése,
 adattömörítés

Célja:
A két- ill. háromdimenziós térben lévő objektumokról a számítógép által értelmezhető és
feldolgozható adatokat állítson elő. A digitalizálás speciális eszközökkel (scanner, hangkártya,
digitális fényképezőgép, digitális kamera, stb.) történik.
A digitalizált objektumok, típustól függően szerkeszthetők, amely műveletek végrehajtására a
legkülönbözőbb programok állnak rendelkezésünkre. Ezen szerkesztő műveletek célja lehet az
analóg-digitális átalakítás hibáinak kijavítása, az eredetitől különböző virtuális objektumok
létrehozása

Eszközei

 szkenner
A szkenner tárgyasztala egy üveglap, amelyre a beolvasandó dokumentumot kell helyeznünk. A
leggyakoribb esetben a tárgyasztal alatt található a képérzékelő, az optika és a megvilágító
egység egy síkpályán mozgó mechanikus berendezésre szerelve, amelyet egy motor működtet. A
megvilágító egység alulról egyenletes fényerővel megvilágítja a beolvasandó dokumentumot,
amely a ráeső fény egy részét visszaveri. A visszavert fény információt szállít a dokumentum
alakjáról, elhelyezkedéséről és felületének jellemzőiről. A visszavert fényt optikai eszközök
(például tükrök, lencsék) képezik le és a kicsinyített valódi képet a CCD érzékelőre. Az érzékelő
a dokumentumról érkező visszavert fényt elektronikus jellé alakítja, amelyből az eredeti
dokumentum digitális képe állítható elő. A képletapogatás soronként történik.

 A digitális kamera. A digitális kamerák felépítése hasonló a hagyományos

fényképezőgépekéhez: lencserendszerből és képérzékelőből állnak.
A digitális kamerák működési elve: a képet a lencserendszer vetíti a CCD érzékelőre, majd
megtörténik a képek kiolvasása, digitalizálása. A kamerák saját állandó memóriával rendelkező
processzorral rendelkeznek, amely elvégzi a kép korrekcióját (a leképező rendszer okozta hibák
stb.). Az elkészített képek egy kis LCD képernyőn megtekinthetők, módosíthatók és törölhetők.
A digitális kamerák felbontása 1-6 Megapixel körüli. A kamerával tömörített és tömörítetlen
képfájlok is létrehozhatók. A tömörítés mértéke és típusa (veszteségmentes, ill. veszteséges)
beállítható. A veszteségesen tömörített képek formátuma JPEG, a veszteségmentesen
tömörítetteké TIFF. A készülék számítógéphez és/vagy nyomtatóhoz csatlakoztatható.

Dokumentumok digitalizálása
A dokumentum-digitalizálás célja a leggyakrabban a dokumentum jobb hozzáférhetőségének
biztosítása és állományvédelme. A dokumentum jobb hozzáférhetőségének biztosítása elsősorban a
digitalizált változat hálózaton keresztüli elérhetővé tételét jelenti. Ebben az esetben a dokumentum
széles körben elérhető a hálózaton keresztül; sok esetben a digitalizálás az egyetlen lehetőség
dokumentumok hozzáférhetővé tételére (például az eredeti dokumentumok kis példányszáma
esetén). A jobb hozzáférhetőséget az is növeli, hogy a digitalizált változat hatékonyabban

1
visszakereshető. A digitalizálás a dokumentum állományvédelmét, megőrzését is szolgálhatja.
Ilyenkor a digitalizált változat az eredeti dokumentum helyett áll.
Az eredeti dokumentum formai és tartalmi jellemzőkkel rendelkezik. A digitalizált változat akkor a
leghitelesebb, ha az eredeti dokumentum mindkét jellemzőjét megtartja. A formai és tartalmi
jellemzők megtartására akkor szoktak törekedni, ha a digitalizálás célja az állományvédelem, a
megőrzés. Ebben az esetben a digitalizált változat kép, az eredeti dokumentum formai sajátosságai
ebben a formában őrizhetők meg a legjobban. Az eljárás hátránya, hogy a képek tárhely igénye nagy,
az eredeti dokumentum tartalma számítógéppel nem feldolgozható, előnye, hogy az eredeti
dokumentum minden formai jellemzőjével bír, és sajátos hangulata van.
Ha digitalizálás célja a dokumentumhoz való hozzáférés biztosítása, akkor a digitális változat
általában szöveges állomány, amely többé-kevésbé megőrizheti az eredeti dokumentum formai
jellegzetességeit.
Módszerei
 Képi formában történő tárolás.. Ezen a módszeren belül lehetségesek további megoldások is attól
függően, hogy milyen módon teszik hozzáférhetővé a digitalizált dokumentumot. A weben
elérhető digitalizált dokumentumokat gyakran képi adatbázisokba szervezik; az interneten
elérhető dokumentumok esetében határt szab a digitalizált változat minőségének az is, hogy a
képek nem lehetnek túl nagyok. Ha a digitalizált dokumentumokat nem a webre szánják, akkor a
képek minőségét nem befolyásolja olyan nagy mértékben az, hogy mekkorák a képek.
 Szöveges állományok létrehozása. Először itt is az eredeti dokumentum képe készül el, amelyet
aztán szöveges állománnyá alakítanak OCR (karakterfelismerő) programok segítségével. A
felismert szövegek különböző formátumúak lehetnek, leggyakrabban ASCII szövegek,
amelyeket további módon fel lehet dolgozni. A digitalizált szövegek első követelménye az
eredeti dokumentumhoz való tartalmi hűség, de a formai jellegzetességek is visszaadhatók.
Ha a dokumentumot webre szánják, akkor egyik megoldás a HTML formátum, amely nem
biztosítja az eredeti dokumentum formai jellegzetességének visszaadását. A formai jellemzők
visszaadásához PDF (Portable Document Format) formátumot használni.
A legjobb megoldás digitalizálás során olyan szöveges állományok létrehozása, amelyek hasonló
formai jellemzőkkel bírnak, mint az eredeti dokumentum, tehát visszaadják annak tipográfiai
megoldásait, (betűtípus és -méret, bekezdések, a szöveg elrendezése ), valamint tartalmilag
megegyeznek azzal.

Képek digitalizálása
A látható kép lényegét tekintve analóg információ. A képek számítástechnikai feldolgozásának első
lépése a látvány számjegyekké alakítása, digitalizálása. Ezt a műveletet végzik el a szkennerek és a
digitális fényképezőgépek.
A képek digitalizálása során a fénymásolóhoz hasonló elven működő lapolvasó eszköz (a szkenner)
fényérzékelő egysége pásztázza végig a digitalizálandó képet pontról pontra. A számítógép a
szkenneren keresztül érkező, minden egyes apró pontról összegyűjtött információkat tárolja.
A színminta vételezés A színes képek rögzítése a hagyományos fotográfiához hasonlóan itt is úgy
történik, hogy az adott valós színt szétbontják a három alapszínre (R-red-vörös, G-Green-zőld, B-
Blue-kék). Ez után meg kell határozni, hogy az adott szín milyen értékű vörös, zöld és kék
összetevőt tartalmaz. Ebből a szkennelő program meghatározza a színek számszerű értékét.

Hangok digitalizálása
A megszólaló hangok tulajdonképpen a levegőben keletkező apró rezdülések, és az ekkor keletkező
parányi légrezgéseket fogja föl dobhártyánk. Az információ végül az agyunkban hangként tudatosul.
A hang a keletkezésétől tudatosulásáig megtett útja során többször is átalakul. Hasonlóképpen

2
működik a mikrofon is: a beérkező hanghullámokat elektronikus hullámokká alakítja. Ezzel szemben
a hangfalak pontosan ellentétes módon működnek, ugyanis az elektromos hullámokat alakítják
vissza légrezgéssé.

A mintavételezés

A digitalizálás legfontosabb eleme a mintavételezés. A számítógép a beérkező hanghullámokat

számokká alakítja, ezt a folyamatot digitalizálásnak nevezzük. A digitalizálás folyamán a
számítógép rendkívül sűrűn mintát vesz a hanganyagból: megméri, hogy a hang az adott pillanatban
mennyire erős. Az így kapott értékekkel megfelelően sűrűn végzett mintavétel esetén a gép
valósághűen le tudja jegyezni a hanghullám alakját. Minél sűrűbb a mintavétel, annál jobban
hasonlít az eredmény az eredeti hangra, viszont annál nagyobb lesz a keletkező fájl kiterjedése is.
A digitalizálás eredményeként az emberi fül számára majdnem tökéletes hangminőség érhető el. Az
egyetlen gond ezzel a technológiával, hogy az általa létrehozott zenei fájlok mérete szinte
kezelhetetlenül óriási lesz. Egyetlen percnyi hanganyag elkészítéséhez kb. 10 Mbyte tárhelyre van
szükség. Ezért van az, hogy a boltokban vásárolható zenei CD-lemezeken, amelyek 650 Mbyte-os
tárterülettel rendelkeznek, mindössze 74 percnyi zene található.
Az MP3 tömörített formátummal lehetőség nyílt arra, hogy sokkal kisebb hely felhasználásával
lehessen a zenei anyagokat tárolni. Előre meg lehet határozni, milyen mintavételi frekvenciával
kívánunk dolgozni. Magasabb számú mintavétel (nagyobb mintavételi frekvencia) esetén kevesebb
adatveszteséggel lehet számolni, de ebben az esetben természetesen a megtakarított tárterület is jóval
kisebb lesz.

Videodigitalizálás
Az analóg videojelet videodigitalizálókártya segítségével bittérképek sorozatává alakítjuk és az így
kapott állományokat háttértárban tároljuk. Megjegyzendő, hogy ezen állományok a nagy méret miatt
veszteségmentes tömörítésen is átesnek (pl. MPEG). Visszajátszás során az egymásután tárolt
tömörített képek "kifejtődnek" és a visszajátszási sebességgel lejátszódnak. A szemünk a megfelelő
képváltási sebesség miatt az egymást követő képkockákat mozgóképként érzékeli.
Ahhoz, hogy video- és/vagy audioinformációt olvassunk be a számítógépbe az alábbi eszközökre
van szükség:
 videomagnó vagy videokamera vagy DVD lejátszó, amely tárolja, rögzíti az analóg vagy
digitális videojelet. Felmerülhet az a kérdés, hogy miért kell egy digitális videojelet tovább
digitalizálni. Az ok elég prózai: más rendszerű digitális, mint amit a számítógép fogadni tud.
 video-digitalizálókártya, amely végrehajtja a digitalizálás folyamatát.
 nagy kapacitású háttértár, amely a nagy méretű digitalizált videoállomány tárolására hivatott.
A videoadatmennyiség mérete annál nagyobb, minél jobb minőségű felvételt (finom felbontás, nagy
színmélység) szeretnénk készíteni. Ez az adatmennyiség, amelyet ráadásul valós időben kell átvinni
a merevlemezre, háromféleképpen csökkenthető:
 a képek hardveres vagy szoftveres tömörítése,
 a színfelbontás, képfelbontás csökkentése,
 a képváltási arány csökkentése.