Adatok tömörített tárolása – előnyök és hátrányok

A számítógépek háttértárainak véges kapacitása és a számítógépes

hálózatok megjelenése indokolttá tette olyan eljárások kifejlesztését,
melyekkel adataink eredeti méretüknél kisebb helyet foglalnak el
háttértárunkon. Ilyen eljárás a 80-as évek elején kifejlesztett tömörítés,
melynek feladata az adathordozón való tároláskor az állományok
méretének csökkentése.

A tömörítő eljárás során az állomány felhasználásának szempontjából két

műveletet hajtunk végre. Az állományok betömörítésével létrehozunk egy
archív állományt. A tömörítés során a program az ismétlődő
karaktereket, karakterláncokat felismeri, és összevonja. Ebben a
betömörített állapotban a programok nem használhatóak, szállítani és
tárolni azonban könnyebb azokat. A kibontás során a becsomagolt
állományt állítjuk vissza eredeti állapotába.

A számítógépen tárolt adatok közül a tömörítés szempontjából négy típust

különböztetünk meg: szöveges, bináris, képi és hang adatokat. A tömörítő
eljárásokat két nagy csoportra oszthatjuk. Az első csoportba tartoznak
azok a programok, amelyek veszteség nélküli tömörítést biztosítanak.
Ezek a programok az eredeti állományt betömörítve, majd újra kibontva
olyan állományt adnak, amely bitről bitre megegyezik az eredeti állománnyal.
Az ilyen típusú tömörítést használnak például szövegfájlok vagy bináris
fájlok tömörítésére, ahol nem veszhetnek el betűk a szövegből. Ezt a fajta
tömörítést valósítják meg például az archiválásra használt WinZip, 7Zip,
WinRar, Arj, WinAce programok. Egyes tömörítő programok nagy
mennyiségű adat archiválásának megkönnyítésére lehetővé teszik az archív
állomány szeletelését, azaz az archív fájl több, előre meghatározott méretű
részre történő szétbontását.

A tömörítő eljárások másik csoportját alkotják a veszteséges tömörítők.

Ebben az esetben a tömörített állományból már nem lehet pontosan
visszanyerni az eredeti állományt. Ezt a módszert főleg képek és
hangállományok tömörítésére alkalmazzák. Veszteséges tömörítési
eljárást alkalmazunk például a JPEG képformátumok, MPEG
mozgóképformátumok és hangformátumok előállítása során. A gépen
lévő hanganyag minden esetben binárisan tömörített digitális dokumentum.
Méretét a mintavételezés frekvenciája, átviteli sávszélessége, formátuma
határozza meg. A mintavételezés alatt azt értjük hogy az analóg sinus hullám
értékét egy másodperc alatt milyen gyakran mérjük meg. (Ezeket a mért
értékeket rögzítjük kettes számrendszerbe) Ez a hivatalos cd minőségnél
44Khz. Ennek csökkentésével romlik a magas illetve mély hangok
hallhatósága. A sávszélesség ennek a két határnak a hollétét jelenti. A
formátumok meglehetősen sokfélék. A cd-n lévő kiterjesztés a számítógép
számára nem kezelhető, de kis átalakításokkal a minőség teljes megőrzésével
átvihető a winchesterre (háttértárolóra.). A file leggyakrabban vaw vagy cda
kiterjesztésű. Ezekkel utána szinte bármit csinálhatunk.
Stúdióprogramokkal részekre szedhetjük, másolhatjuk, hangerejét
1
állíthatjuk vagy hangszíneket vehetünk ki. Mivel ezek az állományok túl nagy
helyet foglalnak a winchesteren érdemes tömöríteni őket. A tömörítés
mindig veszteséggel jár. A két legelterjedtebb kiterjesztés az MP3 és a
Ra (real audio). Az mp3 napjaink legelterjedtebb zenei formátuma 1
perc zene = 1Mb, és a vesztesége is igen kicsi 5-8%. Ez alig hallható
különbség. A real audio nagy veszteségü tömörítés (25-30%), viszont igen kis
méretű. Emiatt lehetséges a valós időben való un real time hallgatás az
interneten. Tehát le sem kell töltenünk. A hozzájuk tartozó lejátszó
programok nagy része freeware azaz nem kell őket megvásárolni. Az
állóképek ma már annyira kis méretűre tömöríthetők hogy csak néhány kb-
nyi helyet foglalnak. Beviteli eszközeik lehetnek scannerek vagy digitális
fényképezőgépek. Ezeket a fájlokat is 2-es számrendszerben tároljuk. Majd
tömörítjük. Rengeteg féle kiterjesztés mind egy-egy tömörítési forma. A
teljesség igénye nélkül: jpg, gif, pcx, iff, tif, wmf stb. Minőségük függ a
felbontástól amit Dpi (dot pro inch) ben adnak meg, és a színek számától,
ami egészen 16 millióig növelhető. Ezektől függ, hogy hány biten kell
ábrázolni egy-egy képpontot. Itt a csúcs a 32bit szokott lenni. Természetesen
a minőséggel nő a méret is. A jobb grafikai programokkal igen magas szintű
műveletek hajthatók végre. A videók nagyon nagy helyigényűek. Az igazán jó
minőségű videók csak a DVD vagy BD hatalmas kapacitásával élvezhetők. A
kép mellett rögzíteni kell a hangot is. Itt is lényeges a film képi felbontása és
a színárnyalatok mennyisége. Az egyszerűbb, nem annyira helyigényes és
gyengébb minőségű tömörítések az a divx vagy xvid kódolású avi és mov
fájlok.

 Tömörítés fogalma: Olyan cselekvés, amivel egy információt (fájlt)

becsomagolunk, kisebb méretűvé alakítjuk, így kisebb helyen tárolható a
háttértárakon. Ezt a tömörítő programok segítségével tudjuk megtenni.
De ezeket a tömörített állományokat nem lehet a szokott módon
használni, előbb ki kell őket csomagolni.

 Miért szükséges? Megnőtt a programok fájlok adatok mérete így

nehézkessé vált a tárolása és szállítása. Ennek megkönnyítését teszi
lehetővé a tömörítés. Hasznos lehet, ha helyet akarunk megspórolni a
lemezen, vagy ha viszonylag lassú (pl.:telefon) vonalon szeretnénk egy
nagyobb fájlt elküldeni. Mára a legfontosabb tömörítési eljárásokká a
hang és videó tömörítések váltak. Hangtömörítésnél az MP3 formátumot
kell megemlíteni, videó tömörítésnél pedig MPEG-t, és az ennél jóval
gazdaságosabb DivX-et és Xvid formátumot.

 Müködése: A tömörítések többek között a fájlban lévő ismétlődéseket és

más redundanciákat használják ki. A számítógépek a felesleges jeleket
iktatják ki, például azt, hogy egy szövegfájl minden egyes byte-ján 256

2
 érték lenne ábrázolható, szemben az általában kihasznált kb. 70 betűvel
és írásjellel. Vannak fájlok melyek nem ennyire rendezettek, azok kevésbé
tömöríthetők. Például egy bináris fájl kevésbé tömöríthető, egy már
tömörített fájl tovább nem tömöríthető.

 Tömörítő programok lehetőségei:

 Becsomagolás: Az archív állomány létrehozása, adat „lekicsinyítése”.
 Kicsomagolás: Az archív (becsomagolt) állomány visszaállítása az
eredeti állapotra.
 Darabolás: A számítógép az adott állományt kettő vagy több részre
tömöríti össze. Erre akkor van szükség ha a fájl még tömörítve is
meghaladja a lemeze tároló kapacitását.
 Önkicsomagoló fájl készítése: Akkor előnyös ha valakinek nem áll
rendelkezésére az eredeti tömörítő program, csak a tömörített
állomány.(általában exe kiterjesztésűek ?)
 Archiváló típusúak…: Képesek egyszerre több fájlt is betömöríteni és a
tömörített adatokat egyetlen fájllá összefűzni.

 Tömörítés típusai:
 Veszteséges: Kicsomagolásnál az eredeti állományt eredeti formájában
nem nyerhetjük vissza. Így ezt a tömörítési fajtát csak speciális
esetekben alkalmazhatók. Például a multimédiában használatos
állományokat tudjuk tömöríteni (kép, zene, video, JPG, MPG, MP3
kiterjesztésűeket), mert ezekben néhány bájtnyi eltérés csak kisebb
minőségromlást okoz. Ez sokkal hatékonyabb, és kisebb méretre
tömöríthető.
 Veszteség nélküli: Kicsomagolásnál teljes mértékben visszanyerhető az
eredeti fájl (bitről bitre). Ez általánosan alkalmazható.

 Tömörítési eljárás csoportosításai:

 Tömörítő programok: ARJ, RAR, ZIP …
 Adattípusok: Grafikus, szöveges, bináris programállományok.
 Rendeltetései: Biztonsági másolat, adattovábbítás, a munkaterület
bővítése…

 Tömörítés fajtái:

3
  Kódolt tárolási mód: Adathordozón történik, adatok veszteség nélkül
tárolódnak.
 Redundancia kiszűrése: Adatok elhagyása lehetséges úgy hogy az
információ vesztéssel nem jár.
 Jobb tárolási kód: A kódolt tárolási mód optimálissá való csökkentését
értjük.

 Az adatok védelme , archiválás

 A sérülés oka lehet a tároló hibája, vagy adatátviteli hiba. Ennek

figyeléséről általában az operációs rendszer és a felhasználói program
gondoskodik.
 Egyszerű esetben elegendő, ha adatainkat más, nagy adatbiztonságú
háttértárolóra másoljuk közvetlenül, vagy tömörítve rendszeres
időközönként. Az eredeti sérülése esetén az arhívált változatot
visszatöltjük, és a szükséges módosításokat elvégezzük.

A szóba jöhető eszközök:

 Pendrive: lassú, esetleg sok kell belőle
 háttér winchester a biztonság elfogadható, gyors, nagy kapacitásúak,
de drágább megoldás. Sok adat esetén érdemes használni.
 DAT (mágnesszalag) a biztonság elfogadható, lassú, csak speciális
célokra jó (szerverek mentése, pl.)
 írható DVD, BD lemez a biztonság jó, az eszköz egyszer használható,
elfogadhatóan gyors, speciális eszközt igényel, esetleg sok kell belőle
 újra írható DVD, BD lemez a biztonság jó, az eszköz többször
használható, elfogadhatóan gyors, speciális eszközt igényel, esetleg sok
kell belőle
 „Felhő” – interneten elérhető tároló helyek. Google drive, Onedrive, stb.
Biztonságuk kiváló, kapacitás is ált. elég, de gyors internet kapcsolat
hiányában nehezen és lassan használhatóak csak.