Neumann János a számítógép felépítésének és működésének alapelveit a következőképpen

fogalmazta meg:

 A számítógép legyen elektronikus felépítésű.

 A számítógép kettes számrendszert használjon.
 Vezérlőegység és aritmetikai logikai egység.
 Lennie kell a számítógépben tárolóegységnek.
 Lenniük kell kimeneti-bemeneti eszközöknek.
 A számítógép legyen univerzális.

Ezek az elvek mind a mai napig érvényesek. A KETTES SZÁMRENDSZER: Egy kettes
számrendszerbeli (bináris) szám minden számjegye egybites információt jelenít meg. A bit, az
információ alapegysége egy igen-nem választást tesz.

Memória: memóriafajták, jellemzők és felhasználási területük. RAM (közvetlen hozzáférésű

memória) azaz Operatív memória. Az éppen futó programok és az általuk használt adatok tárolása. A
már nem szükséges adatok helyére újat ír. Megcímzett rekeszekben tárolja az egyes adatelemeket. A
megcímezhető tartomány függ a mikroprocesszortól.

Hozzáférési idő: a tároló cella címzése és a neki megfelelő adat megjelzése között eltelt idő (dinamikus
RAM-nál: 90ns). Feszültség hiányában törlődnek róla az adatok. Legfőbb jellemző paraméterei:
DDR – a kettős adatsebességű memóriát, először 1996-ban vezették be. A DDR egyaránt kihasználja a
rendszer órajelének emelkedő és csökkenő élét, tehát potenciálisan megduplázza a sebességét a
memóriának. Ma a DDR technológia megtalálható az összes „high-end” videokártyákban és a
számítógépek memóriájában, mint a DDR-SDRAM.

DDR2 – a második generációs DDR memória 2003 szeptemberében jelent meg. A DDR2 nagyobb
sebességgel képes működni, mint a DDR, nagyobb adatsávszélesség lehetséges, kevesebb az
energiaigénye és kevesebb hőt termel. Ez a memória telepíthető olyan alaplapba, amelyik eredetileg az
első generációs DDR memóriát támogatja.

DDR3 – a harmadik generációs DDR memória 2007 júniusában jelent meg, mint a DDR2 utódja. A
DDR3 órajel sebessége 1333 MHz-ről , akár 2133 MHz-es is lehet (1333-1600-2133), a mérete 1-24
GB, és az energiafogyasztása közel 30% -kal kevesebb, mint elődeik. Itt fontos megjegyeznünk, hogy a
DDR3 RAM asztali számítógépes verziója 240 pin-el van ellátva, míg a laptop verziója 203 pin-es! Ezt
a memóriát csak olyan alaplapra telepíthetjük, amelyik támogatja a DDR3 memóriát, tehát nem
kompatibilis a DDR2 slottal.

DDR4 – a negyedik generációs DDR memória a DDR3 utódjaként, 2014 szeptemberében jelent meg.
A DDR4 órajel sebessége a 2133-3000 MHz között van (2133-2400-2666-2800-3000), a mérete 4-128
GB, valamint sokkal hatékonyabb, hiszen 1,2 V-on képes működni, ellenben a DDR3-al, ami 1,5-1,65
V tartomány között működik. Olyan alaplapra telepíthetőek, amelyek támogatják a DDR4 memóriát,
sajnos nem kompatibilis a DDR3, vagy régebbi generációk slotjába.

DDR5 – az ötödik generációs DDR memóriát jelenleg (2017) fejlesztés alatt van és 2018-ban tervezik
gyártani. Ez lesz a DDR4 utódja, ami kétszer gyorsabb és sokkal energiatakarékosabb lesz elődjénél. A
JEDEC jelentette be, hogy 2018-ban készíti el a DDR5 teljes leírását, 2017 júniusában lehet majd
fizikailag is megtekinteni és 2020-tól lehet majd megvásárolni.
Típus: DDR, DDR-II, DDR-III, DDR-IV, DDR-V; Kapacitás: 512 MB, 4 GB, 8 GB, 32
GB, 64 GB; Órajel: 533MHz, 800MHz, 1600MHz, 3200MHz, 48000MHz (hozzáférés
üteme). ROM - Csak olvasható memória a Számítógép bekapcsolásakor a
hardverkomponensek ellenőrzéséhez szükséges adatok, az operációs rendszer betöltését
végző programok tárolása. Kicsi kapacitás, megbízható tároló, tartalmát csak ritkán kell
módosítani. RAM-mal ellentétben nem igényel áramellátást az adatok megőrzéséhez. Fajtái:
ROM: Csak olvasható, ált. gyári beállításokkal rendelkezik. PROM: Egyszer írható,
egyébként csak olvasható tároló. Írás speciális eszközökkel. EPROM: Újraírható tároló,
törlése UV fénnyel történik. Írás speciális eszközökkel. EEPROM: Újraírható tároló,
elektronikusan törölhető és írható.

FLASH: Hasonló az EEPROMHOZ, de nem byte-ónként, hanem 512 blokkonként

kezelhetőek az adatok. Pen drive-ok, mp3 lejátszó, fényképezőgépek, telefonok.

A tápegység biztosítja az elektronikus alkatrészek számára szükséges felszültségeket.

Kiválasztásuknál fontos szempont a megbízható és csöndes működés. A teljesítményüknek
megválasztásánál figyelembe kell vennünk, a beépített elemek (például HDD-k) számát és
típusát (egy nagy teljesítményű videokártya például sokat fogyaszt). Hosszú távon a
pénztárcánkat kíméljük, ha jó hatékonyságú (80% felett) tápot választunk.

Az alaplap a számítógép központi eleme. Ebbe illesztjük a mikroprocesszort, a memóriákat,

a bővítőkártyákat, és ehhez csatlakoztatjuk a háttértárolókat, valamint sok perifériát is. Az
alaplap felépítésétől és csatlakozóitól függ, hogy milyen mikroprocesszort, memóriákat,
bővítőkártyákat és perifériákat használhatunk. Az alaplapokon lévő vezérlő áramköröktől
függ a számítógép sebessége és megbízható működése is.

Északi híd elsődleges feladata volt a memóriavezérlés, és a PCI/PCI Express foglalatok

kezelése. A processzor és az északi híd között FSB (front side bus) biztosította a
kapcsolatot. Az újabb alaplapokon ilyet nem találunk, ugyanis beköltözött a CPU lapkába.

A déli híd elsődleges feladata a tárolók (HDD/SSD) kezelése. Ezen felül még a natív USB
portok vezérlése is egy fontos feladatkörnek nevezhető, melyből manapság az USB 2.0
mellett már a 3.0-s szabvány támogatása sem ritka. Továbbá a déli hidak az északi hidakhoz
hasonló tartalmazhatnak PCI és/vagy PCI Express sávokat is. Ennél ritkább az integrált
hálózati vezérlő jelenléte, ellenben az audiovezérlővel ami egy ideje rendszerint helyet kap
ebben a lapkában.

A videókártya (más néven videó adapter, grafikus kártya vagy grafikus adapter) a
számítógép megjelenítésért felelős fő alkotórésze. Feladata, hogy a számítógép által küldött
képi információkat feldolgozza, és egy megjelenítő egység számára értelmezhető analóg
jelekké alakítsa.

A hangkártya egy számítógép–bővítőkártya, ami audio jeleket fogad és ad ki, illetve –

hangszórót vagy más hangkeltő/hangsugárzó eszközöket vezérelve – rendeltetésszerű
módon hangokat kelt, számítógépes programok utasítására.
CPU

Órajel: egy olyan jel, amely két vagy több áramkör tevékenységét koordinálja. Az órajelet a
vezérlőkvarc (órajeladó) hozza létre. Az órajel egy alacsony és egy magas jelszint között
ingadozik. Két ilyen jel ad ki egy processzorciklust. Az egyszerű utasításokat kevesebb, míg
a bonyolultabbakat több processzorciklus alatt hajtja végre. Teljesítményét megahertzben
(MHz) vagy gigahertzben (GHz) határozzuk meg. Egy Hertz az a frekvencia, amely 1
másodperc alatt egy rezgést végez. A 3 GHz (=3000 MHz) azt jelenti, hogy a kvarc
másodpercenként 3 milliárdszor rezeg. Ez a rezgés határozza meg az utasítások
végrehajtásának gyorsaságát. Minél nagyobb lett az órajel, annál több feszültséget kellett
felvennie a processzornak, és ezzel óhatatlanul is több hőt termelt.

• Magok száma. Pl.: 1db: Régi számítógépek kb. 2000-ig, 2db: (pl. Core 2 Duo, Dual
Core vagy Core I3) 3db (2007 környéki Xeon CPU-k), 4db (pl.: Q6600, Q9400, Core
i5 vagy korai Core i7 CPU-k kb. 2015-ig), 6-8-10… db (újabb Core i7, Core i9 vagy
Xeon processzorok)

CISC- Processzor típusok: Teljes utasításkészletű processzor, mikro programozott

vezérlés, a CISC processzorok a limitált memóriaméret miatt alakultak ki. Egyszerűen
muszáj volt tömör és hatékony utasításkészletet használni, mert a RAM ára anno ('70)
nagyon magas volt. Az Intel hatással volt az elterjedésre, mivel rendelkezett a CISC
architektúra használatának folytatásához szükséges tudással, erőforrással és nem találta
szükségesnek az x86-os termékvonal újratervezést. A mai x86-os utasításkészlet nem csak
azért bonyolult, mert CISC, hanem azért is, mert valójában egy 8086-os, egy 80386-os és
egy Pentium "mag" is van az x86_64 processzorokban.

AMD-Intel, teljesítmény igény játékra

A Counter Strike esetében mindig is az Intel processzorok teljesítettek jobban. Az AMD

Ryzen 5000 érkezésével azonban, mint látható, a helyzet kissé megváltozott. Ezúttal a
legalacsonyabbra állítottuk a grafikai beállításokat, nagyobb teret adva így a
processzoroknak, hogy megmutathassák nyers erejüket. A Ryzen 5000 processzorok így
újabb előnyre tettek szert.

A PUBG egy időtálló sláger a közelmúltból, amely szinte a semmiből került be az eSportba
és jutott fel a Steam platform csúcsára. A játék a Blue Hole fejlesztői stúdióból származik és
az egyre népszerűbb Unreal Engine 4-en fut. A játékot a Miramar térképén elhelyezkedő Los
Leones városon teszteltük a REPLAY funkció segítségével.

Említésre szorul, hogy a PUBG nem éppen egy technológiai gyöngyszem, éppen ezért a
processzor itt nagyobb teljesítményre képes, mint más játékokban. Mint az látható, a
motorháztető alatti munkálkodó Intel Rocket Lake valóban nagy teljesítményt nyújt, még a
legújabb AMD Ryzen 5000-et is lenyomja.