A PC összeszerelése

Videómagyarázat - Munka-
és tűzvédelem
 Videómagyarázat - A
tápegység beszerelése
 A számítógépház és a
hűtőventilátorok kiválasztása
●
A használni kívánt alaplap és külső alkatrészek befolyásolják
a ház és a tápegység kiválasztását.
●
Az alaplap alakjának meg kell felelnie a számítógépház és a
tápegység fajtájának.
●
Egy ATX-alaplap például ATX-kompatibilis házat és
tápegységet igényel.
●
Választhatunk nagyobb számítógépházat, ha a jövőben
további alkatrészek beépítését tervezzük. Vagy kisebbet, ha
kevés hely áll rendelkezésünkre.
●
Összességében a ház legyen masszív, könnyen szerelhető
és rendelkezzen elég bővítőhellyel.
●
A számítógépházak gyakran tápegységgel együtt kerülnek
forgalomba.
●
Ebben az esetben is meg kell győződnünk arról, hogy a
tápegység kellően nagy teljesítményű az összes beszerelendő
alkatrész ellátásához.
●
Működés közben számos alkatrész termel hőt.
●
A ház ventilátorainak feladata a meleg levegő eltávolítása a
belső térből és helyére hideg levegő áramoltatása.
●
A ventilátoroknak olyan légáramlást kell együttesen létrehozniuk
a ház belsejében, hogy a hideg és meleg levegő cseréje
zavartalan legyen.
●
Ha fordítva szereljük be, vagy nem megfelelő méretű vagy
sebességű ventilátort használunk, akár azt is okozhatjuk, hogy
a ventilátoraink egymás ellen dolgoznak.
 A tápegység kiválasztása
●
A tápegységek váltakozó áramból egyenáramot állítanak elő.
●
Jellemzően 3,3 V, 5 V és 12 V feszültségű kimenetekkel
rendelkeznek.
●
A tápegység elegendő energiát kell szolgáltasson mind az
aktuálisan beépített, mind a jövőben hozzáadásra kerülő
összetevők számára.
●
Ha olyan tápegységet választunk, amely csak a jelenlegi
komponensek ellátását biztosítja, akkor további alkatrészek
beépítése esetén a tápegységet cserélni kell.
●
Legyünk óvatosak, amikor a tápegység kábeleit más
alkatrészekhez csatlakoztatjuk!
●
Ha a csatlakozó beillesztése nem sikerül, vegyük el és
pozícionáljuk újra, ellenőrizzük, hogy nem deformálódott-e
valamelyik érintkező, vagy nem került idegen tárgy a csatlakozó
útjába.
●
Ha egy kábel vagy összetevő csatlakoztatása
nehezen megy, az valamilyen hibára utal.
●
A kábelek, csatlakozók és alkatrészek úgy lettek
kialakítva, hogy pontosan illeszkedjenek egymásba.
●
Soha ne erőltessük a csatlakozókat vagy
alkatrészeket!
●
A nem megfelelően bedugott csatlakozók
károsíthatják magát a csatlakozót és az aljzatot is.
●
Ne kapkodjunk és bizonyosodjunk meg az egyes
hardverösszetevők pontos csatlakoztatásáról!
●
Ügyeljünk arra, hogy olyan tápegységet válasszunk,
amely megfelelő csatlakozókkal rendelkezik a
táplálni kívánt eszközökhöz!
2.1.2.5 - Laborgyakorlat -
Tápegység beszerelése
Videómagyarázat - A CPU
beszerelése
Videómagyarázat - A RAM-
modulok beszerelése
Videómagyarázat - Az
alaplap beszerelése
Az alaplap kiválasztása
●
Az új alaplapok általában új tulajdonságokkal is rendelkeznek, vagy
olyan szabványnak felelnek meg, amelyek nem kompatibilisek a régi
összetevőkkel.
●
A cserealaplap kiválasztásánál bizonyosodjunk meg arról, hogy az
támogatja a meglévő processzort, a RAM-modulokat, a videokártyát és a
többi illesztőkártyát.
●
Az alaplapi processzorfoglalatnak és lapkakészletnek kompatibilisnek
kell lennie a meglévő CPU-val.
●
Ezen felül a meglévő hűtőborda-ventilátor együttesnek is illeszkednie kell
az új alaplaphoz.
●
Fordítsunk kiemelt figyelmet a bővítőhelyek típusára és számára.
●
Mind a meglévő, mind az új illesztőkártyáknak illeszkedniük kell az
alaplap foglalataiba.
●
A tápegységnek is megfelelő csatlakozókkal kell rendelkeznie.
●
Végezetül, az új alaplapnak fizikailag is be kell férnie a meglévő
számítógépházba.
●
Ha számítógépet szerelünk össze, válasszunk igényeinknek
megfelelő tulajdonságú chipkészletet.
●
Például vásárolhatunk olyan alaplapot, amely több USB és
eSATA porttal rendelkezik, valamint támogatja a térhatású
hangzást és a videót.
●
A CPU-nak pontosan illeszkednie kell a CPU-foglalat
típusához!
●
Amit a mindennapokban CPU-nak hívunk, azt CPU
csomagnak (CPU package) is nevezik: a processzormag
vagy magok, az érintkezők az alján és a hő elvezetéséhez
szükséges egyéb dolgok (sapka).
●
Az alaplap részegységei közötti adatáramlás vezetékeken
történik, ezek összefoglaló neve busz.
●
Az adatbusz továbbítja az adatokat a számítógép
komponensei között, a címbusz pedig az írásra vagy
olvasásra kerülő adatok memóriacímeit szállítja a CPU
számára.
●
A busz szélessége határozza meg az egy időben
továbbítható adatmennyiséget.
●
A 32 bites busz egyszerre 32 bit mennyiségű adatot szállít a
processzor és a RAM vagy más alaplapi összetevők között.
●
A 64 bites busz 64 bit mennyiségű adatot továbbít egy
időben.
●
Az adatáramlás sebességét az órajel határozza meg, melyet
MHz-ben vagy GHz-ben mérnek.
●
A PCI bővítőhelyeket egy párhuzamos busz köti össze,
amely több vezetéken egyszerre több bitet továbbít.
●
A PCI-t felváltó PCIe (PCI expressz) bővítőhelyek soros
buszhoz csatlakoznak, mely csak egy bitet küld egy időben,
de azt nagyobb sebességgel teszi.
●
Ha számítógépet építünk, válasszunk olyan alaplapot,
melynek bővítőhelyei a jelenlegi és jövőbeni igényeinket is
kielégítik.
A CPU és hűtőjének
kiválasztása
●
CPU vásárlása előtt ellenőrizzük, hogy a
kiválasztott termék kompatibilis a meglévő
alaplappal.
●
A gyártók weboldalai jó forrást biztosítanak a CPU-
k és egyéb eszközök közötti kompatibilitás
vizsgálatához.
●
A modern processzorok sebességét GHz-ben
mérik.
●
A maximális sebesség azt az értéket jelenti, amikor
a processzor még hiba nélkül képes működni.
●
A processzorchip vezetékekkel összekapcsolt
tranzisztorok millióiból áll.
●
Az adatfolyam csak késleltetéssel tud áthaladni
rajtuk.
●
A tranzisztorok működése hőtermeléssel jár. Minél nagyobb a
processzor sebessége, annál több hő keletkezik.
●
Ha a processzor túlmelegszik, működésében hibák kezdenek
jelentkezni.
●
A rendszerbusz (front-side bus, FSB) köti össze a CPU-t az északi
híddal.
●
Ez biztosítja a kapcsolatot számos összetevővel, például az
alaplapi lapkakészlettel, a bővítőkártyákkal és a RAM-mal.
●
A rendszerbuszon kétirányú adatáramlás folyik.
●
A buszsebesség mértékegysége a MHz.
●
A CPU sebessége egy órajel többszöröző segítségével igazodik a
rendszerbusz sebességéhez.
●
Például egy 3200 MHz-es processzor sebességéhez 400 MHz
FSB sebesség társulhat. Ekkor 3200/400=8, tehát a CPU
nyolcszor gyorsabb a rendszerbusznál.
●
A processzorok lehetnek 32 bitesek vagy 64 bitesek.
●
Az elsődleges különbség az egyidejűleg végrehajtható
utasítások számában van.
●
A 64 bites processzor több parancsot képes végrehajtani
egy órajel ciklus alatt, mint a 32 bites.
●
Ezen kívül nagyobb memóriaterület kezelésére képes.
●
Ha szeretnénk kihasználni a 64 bites processzor előnyeit,
mind az operációs rendszernek, mind az alkalmazásoknak
támogatniuk kell ezt.
●
A számítógép legdrágább és legérzékenyebb összetevője
a CPU.
●
A CPU nagyon felmelegedhet, ezért folyadék- vagy
léghűtésű hűtőborda és ventilátor szükséges a hűtéséhez.
A RAM-modulok
kiválasztása
●
Ha valamely alkalmazás sűrűn lefagy, vagy a
számítógép gyakran jelenít meg hibaüzeneteket, lehet,
hogy új memóriamodulokat kell vennünk.
●
Az új RAM-modul kiválasztásánál bizonyosodjunk meg
arról, hogy kompatibilis a jelenlegi alaplappal.
●
A memóriamodulokat sokszor azonos kapacitású
párokban is megvehetjük, így kihasználható az
egyidejűleg hozzáférhető kétcsatornás
memóriahasználat.
●
Az új RAM sebességének illeszkedni kell az alaplapi
chipkészlet által támogatott értékekhez is.
●
Segíthet, ha a RAM vásárlásakor felírjuk és
magunkkal visszük a régi memóriamodulok adatait.
 Nem pufferelt memória
●
Ez a számítógépekhez rendszeresített
memóriatípus.
●
A számítógép közvetlenül a
memóriabankból olvassa ki az adatokat,
emiatt gyorsabb a pufferelt memóriánál.
●
Ennél a típusnál azonban korlátozott a
telepíthető memória mennyisége.
 Pufferelt memória
●
Ez a típus kimondottan a nagy mennyiségű memóriát
használó szerverek és csúcskategóriás
munkaállomások számára készült.
●
Az ilyen memóriamodul rendelkezik egy beépített
vezérlő chippel, amely a memóriavezérlőnek segít a
nagy mennyiségű RAM kezelésében.
●
Kerüljük a pufferelt memória beépítését a játékokra
használt (gamer) számtógépeken vagy az átlagos
munkaállomásokon, mivel az extra vezérlő chip
csökkenti a RAM sebességét!
2.1.3.10. - Laborgyakorlat -
Az alaplap beszerelése
 Videómagyarázat -
Adattárolók beszerelése
Merevlemezek
kiválasztása
●
Az adattároló cseréje akkor lehet szükséges,
ha elromlik, vagy ha már nem elégíti ki a
felhasználó igényeit.
●
A belső adattároló meghibásodására utaló
jelek lehetnek a szokatlan hangok, szokatlan
rezgés, hibaüzenetek, esetleg sérült adatok
vagy alkalmazások, amelyeket nem lehet
betölteni.
●
A belső adatmeghajtók általában SATA
csatlakozón keresztül vannak összekötve az
alaplappal, míg a külső adattárolók USB,
eSATA vagy Thunderbolt csatlakozót
használnak.
●
Előfordulhat, hogy a régebbi alaplapok csak az
IDE vagy az EIDE csatolófelületet támogatják.
●
A merevlemez kiválasztásánál fontos, hogy az
eszköz kompatibilis legyen az alaplap által kínált
csatolófelületekkel!
●
A legtöbb merevlemez 3,5 hüvelykes (8,9 cm
széles) méretben érhető el, ugyanakkor egyre
kedveltebb a 2,5 hüvelykes (6,4 cm széles) méret
is.
●
Az SSD-k (Solid State Drive) általában 2,5
hüvelykes (6,4 cm széles) méretben érhetők el.
●
Bár a SATA és eSATA kábelek hasonlók, nem
felcserélhetők!
Optikai meghajtó
kiválasztása
●
A DVD jóval több adat tárolására
képes, mint a CD; a Blu-ray lemez
(BD) viszont jóval több adat
tárolására képes, mint a DVD.
●
A DVD és a BD lehet kétrétegű is,
ez nagyjából megduplázza az
eltárolható adat mennyiségét.
A merevlemez beszerelése
●
A számítógépház meghajtói rekeszekben
(drive bay) kapnak helyet.
●
A HDD telepítéséhez keressünk egy üres
merevlemez-rekeszt, ami megfelel a
meghajtó szélességének.
●
Kisebb adatmeghajtók is beszerelhetők
szélesebb meghajtórekeszekbe speciális
tálcák vagy adapterek segítségével.
●
Ha több meghajtót szerelünk egy házba, akkor
javasolt bizonyos helyet hagyni közöttük a
légáramlás és a hűtés javítása érdekében.
●
Ügyeljünk arra is, hogy a meghajtót mindig a fém
oldalával felfelé szereljük!
●
Ez a fémfelület elősegíti a hő elvezetését a
merevlemezről.
●
Szerelési tanács: Először kézzel húzzuk meg az
összes csavart, csak utána használjunk
csavarhúzót!
●
Ez megkönnyíti a két utolsó csavar meghúzását.
Az optikai meghajtó
beszerelése
●
Az optikai meghajtók beszerelése a ház
előlapja felől elérhető 5,25 hüvelykes
meghajtórekeszekbe történik.
●
A rekeszek a ház felnyitása nélkül teszik
lehetővé az adathordozóhoz való hozzáférést.
●
Új telepítésnél a rekeszeket egy műanyag
takaróelem fedi, amely megakadályozza, hogy
por jusson a számítógépházba.
●
Az adatmeghajtó telepítése előtt távolítsuk el a
műanyag takaróelemet!
●
Szerelési tanács: Először kézzel húzzuk meg
az összes csavart, csak utána használjunk
csavarhúzót!
●
Ez megkönnyíti a két utolsó csavar
meghúzását.
●
Az optikai meghajtó beszerelésekor kövessük
az alábbi lépéseket:
●
1. lépés A számítógépház elejéről válasszuk ki
azt a meghajtórekeszt, amelybe rögzíteni
szeretnénk a meghajtót. Ha szükséges,
távolítsuk el a takarólemezt!
●
2. lépés: Illesszük az optikai meghajtót az 5,25
hüvelykes (13,34 cm széles)
meghajtórekeszhez
●
3. lépés: Csúsztassuk be a meghajtót a
meghajtórekeszbe úgy, hogy a ház és a
meghajtó csavarnyílásai egy vonalba essenek.
●
4. lépés: Rögzítsük az optikai meghajtót a
házhoz a megfelelő csavarokkal!
2.1.4.7 - Laborgyakorlat –
Adatmeghajtók
beszerelése
 Videómagyarázat - A
bővítőkártyák beszerelése
PCI
PCIe X1
PCIe X16
Bővítőkártyák kiválasztása
●
A számítógép hardveres funkcióinak nagy része (pl.: a
hang, az USB, a hálózati kapcsolat) az alaplapra van
integrálva.
●
A bővítőkártyák, más néven csatolókártyák egy bizonyos
feladatot látnak el, és további funkciókkal egészítik ki a
számítógépet.
●
Akkor is jól jönnek, ha egy alaplapra integrált funkció
elromlik.
●
Különféle illesztőkártyák léteznek, amelyeket a
számítógép képességeinek bővítésére és testreszabására
használnak.
 Grafikus kártya
●
A telepített grafikus kártya befolyásolja a számítógép összteljesítményét.
●
Az intenzív grafikus feladatokat végző grafikus kártyának intenzív
memória- vagy CPU-használatra, esetleg mindkettőre szüksége lehet.
●
A beépítésre kerülő grafikus kártya teljes funkcionalitásának
kihasználásához a számítógépnek rendelkeznie kell megfelelő
bővítőhellyel, memóriával és processzorral.
●
Válasszunk olyan grafikus kártyát, amely kielégíti a felhasználó jelenlegi
és jövőbeni igényeit is.
●
Például 3D játékokhoz olyan grafikus kártya szükséges, amely teljesíti
vagy meghaladja a minimális követelményeket.
●
Egyes grafikus társprocesszorok (GPU-k) a CPU-ba vannak integrálva.
●
Ebben az esetben csak akkor kell grafikus kártyát vásárolni, ha extra
funkciókra, 3D grafikára vagy nagyon nagy felbontásra van szükség.
 Hangkártya
●
A beszerelt hangkártya típusa határozza meg a
számítógép hangminőségét.
●
A hangkártya teljes funkcionalitásának biztosításához
minőségi hangszórókra és mélysugárzókra is szükség
van.
●
Válasszunk olyan kártyát, amely kielégíti a felhasználó
jelenlegi és jövőbeni igényeit is.
●
Például, ha az ügyfél speciális térhatású hangzást
szeretne hallani, olyan hangkártyára van szükség,
melynek dekódoló áramköre ezt elő tudja állítani.
●
Élethűbb hangot a magasabb mintavételezési
frekvenciájú hangkártyák adnak.
 Háttértárvezérlő
●
A háttértárvezérlő lehet alaplapra integrált, de
bővítőkártyaként is hozzáadható a rendszerhez.
●
Lehetővé teszi a számítógépes rendszer belső vagy
külső adatmeghajtókkal történő bővítését.
●
Egyes háttértárvezérlők, például a RAID-vezérlők
hibatűrést és megnövelt sebességet is biztosítanak.
●
Az adatok mennyisége és az adatvédelem elvárt szintje
határozza meg, hogy milyen típusú háttértárvezérlő
szükséges.
●
Válasszunk olyan vezérlőt, amely kielégíti a felhasználó
jelenlegi és jövőbeni igényeit is.
●
Például, ha a felhasználó RAID 5 tömböt szeretne
használni, akkor olyan RAID-vezérlő szükséges,
melyhez legalább három meghajtó csatlakoztatható.
 I/O kártya
●
A be- és kimeneti portok bővítésének gyors és
egyszerű módja I/O kártya beszerelése a
számítógépbe.
●
Az USB az egyik legelterjedtebb porttípus.
●
Válasszunk olyan I/O kártyát, amely kielégíti a
felhasználó jelenlegi és jövőbeni igényeit is.
●
Például, ha a felhasználó belső kártyaolvasót
szeretne beépíteni, és nincs az alaplapon belső
USB csatlakozó, akkor egy belső csatlakozós USB
I/O kártya telepítése a megoldás.
 Hálózati kártya
●
A felhasználók leggyakrabban azért
cserélik le a hálózati kártyát (NIC,
network interface card), hogy
vezeték nélküli funkciókat vagy
nagyobb sávszélességet kapjanak.
 Digitalizáló kártya
●
A digitalizáló kártya lehetővé teszi videofelvételek rögzítését a
számítógép merevlemezére.
●
Televízió vevővel (tuner) ellátott változatával TV műsorok nézhetők
és rögzíthetők.
●
A videó rögzítése és szerkesztése CPU-igényes, megfelelő
mennyiségű memóriát és gyors háttértárat kíván.
●
Válasszunk olyan digitalizáló kártyát, amely kielégíti a felhasználó
jelenlegi és jövőbeni igényeit is.
●
Például, ha a felhasználó egy TV-műsor rögzítése közben egy másik
műsort szeretne nézni, akkor több kártyára vagy több tuneres
kártyára van szüksége.
 A bővítőkártyák kétféle alaplapi
bővítőhelyre illeszthetők
●
PCI – A PCI bővítőhely gyakran elérhető a
régebbi bővítőkártyák támogatásának érdekében.
●
PCI Express (PCIe) – A PCIe bővítőhelynek négy
típusa létezik; x1, x4, x8 és x16. A fenti PCIe
bővítőhelyek a hosszukban térnek el egymástól,
ahol az x1 a legrövidebb, az x16 pedig a
leghosszabb.
●
Ha az alaplapnak nincs kompatibilis bővítőhelye,
egy külső eszköz alkalmazása jöhet szóba.
Bővítőkártyák beszerelése
●
A bővítőkártyát egy üres, de megfelelő alaplapi bővítőhelyre
szereljük be.
●
A vezeték nélküli hálózati kártya például a számítógép vezeték
nélküli hálózathoz történő csatlakozását teszi lehetővé.
●
A vezeték nélküli kártya lehet alaplapra integrált, de
csatlakoztathatjuk USB csatlakozón keresztül, illetve
szerelhetjük egy PCI vagy PCIe alaplapi bővítőhelyre.
●
Sok videokártya külön tápfeszültséget igényel a tápegységtől,
egy 6 vagy 8 tűs tápcsatlakozón keresztül.
●
Néhány kártyának két ilyen csatlakozóra is szüksége lehet.
●
Ha lehetséges, hagyjunk némi helyet a videokártya és a többi
bővítőkártya között!
●
A videokártyák rendkívül sok hőt termelnek, amelyet gyakran
ventilátorral kell elszívni.
●
Szerelési tanács: Vásárlás előtt tájékozódjunk a
videokártya (és a többi bővítőkártya) hosszáról!
●
Előfordulhat, hogy egy hosszabb kártya nem
kompatibilis bizonyos alaplapokkal.
●
A különböző chipek és egyéb elektronikák útban
lehetnek, amikor a bővítőkártyát próbáljuk a bővítőhelyre
illeszteni.
●
Némelyik számítógépház is korlátot szabhat a
beszerelhető bővítőkártya méretének.
●
Az ilyen esetekre egyes bővítőkártyákhoz különféle
magasságú rögzítőkeret is tartozhat.
●
Szerelési tanács: Egyes számítógépházak esetében az
eltávolított fedlap mögötti rés alján egy kisméretű nyílás
található.
●
A kártya beillesztése előtt csúsztassuk a rögzítőkeret
alját ebbe a nyílásba!
2.1.5.6 - Laborgyakorlat -
Bővítőkártyák szerelése
Kártyaolvasó kiválasztása
●
Számos digitális eszköz (pl.:
fényképezőgép, okostelefon,
táblagép) médiakártyát
(memóriakártyát) használ az
információk, zenék, képek, videók,
adatok és még sok egyéb
tárolására.
●
Az évek során több memóriakártya-
formátumot fejlesztettek ki
 SD (Secure Digital)
●
Az SD-kártyákat hordozható
eszközökhöz tervezték, mint a
fényképezőgépek, az MP3-
lejátszók és a laptopok.
●
Az SD-kártyák maximális
tárolókapacitása 2 TB.
 microSD
●
A normál SD-kártyánál kisebb, de a
microSD-kártyánál nagyobb SD
változat.
●
Ezt a formátumot
mobiltelefonokhoz fejlesztették ki.
 CF (CompactFlash)
●
A CF egy régebbi formátum, de
gyorsaságának és nagy
tárolókapacitásának (akár 128 GB)
köszönhetően ma is széles körben
használják.
●
Gyakran videokamerák
adattárolójaként.
 MS (Memory Stick)
●
A Sony által kifejlesztett MS-kártyát
használják fényképezőgépekben,
MP3-lejátszókban, hordozható
játékkonzolokon, mobiltelefonokban
és más hordozható eszközökben.
 xD
●
Egyes digitális fényképezőgépeknél
használták, Picture Card
(képkártya) néven is ismert.
●
Hasznos lehet olyan belső vagy külső
eszközzel rendelkezni, amely különféle
médiakártyák olvasására és írására
használható.
●
Kártyaolvasó vásárlása vagy cseréje
során bizonyosodjunk meg arról, hogy az
támogatja a használni kívánt
kártyatípusokat.
●
Olyan kártyaolvasót válasszunk, amely
kielégíti a felhasználó jelenlegi és
jövőbeni igényeit is.
●
Például, ha a felhasználó többféle típusú
kártyát is használ, akkor multifunkciós
olvasóra van szükség.
Külső háttértár
kiválasztása
●
A külső tároló hordozhatóságot és kényelmet
biztosít, különösen, ha több számítógépen is
dolgozunk.
●
A külső USB-meghajtókat általában cserélhető külső
háttértárként használják.
●
A külső adattároló eszközök egy külső USB, eSATA
vagy Thunderbolt porthoz csatlakoznak.
●
Válasszunk olyan meghajtót, amely megfelel a
felhasználó igényeinek.
●
Például, ha csak kevés adat, mondjuk egy
prezentáció, szállítására van szükség, akkor a
pendrive a jó választás.
●
Azonban biztonsági mentéshez vagy nagyméretű
adathalmaz szállításához válasszuk a külső
merevlemezt.
 Videómagyarázat - Belső
tápkábelek csatlakoztatása
Videómagyarázat - Belső
adatkábelek
csatlakoztatása
2.1.7.4 - Laborgyakorlat -
Belső kábelek bekötése
 Videómagyarázat - Az
előlapi panelhez tartozó
kábelek bekötése
Az előlapi panelhez tartozó
kábelek bekötése
●
A számítógépház elején jellemzően van egy
bekapcsológomb, valamint néhány működést
jelző fény.
●
A ház tartalmaz előlapi kábeleket, amelyeket
az alaplap közös rendszerpanel-
csatlakozójához kell csatlakoztatni.
●
A csatlakozó melletti feliratok jelölik, hogy
hova kell a különböző kábeleket
csatlakoztatni.
 Bekapcsoló gomb
●
A bekapcsoló gombbal be- és
kikapcsolható a számítógép.
●
Ha a számítógép nem kapcsol ki a
bekapcsológomb lenyomására,
akkor tartsuk lenyomva a gombot
legalább 5 másodpercig!
 Reset (újraindító) gomb
●
A reset gombbal (amennyiben van
ilyen) a számítógép kikapcsolás
nélkül újraindítható.
 Működést jelző LED
●
A működést jelző LED (Power LED)
mindaddig folyamatosan világít,
amíg a számítógép be van
kapcsolva, ha pedig alvó
üzemmódban van, akkor általában
villog.
Lemeztevékenységet jelző
LED
●
A lemeztevékenységet jelző LED
(IDE LED, Drive LED) folyamatosan
világít vagy villog, ha a számítógép
adatokat ír a merevlemezre vagy
olvas róla.
 Rendszer hangszóró
●
Az alaplap a ház hangszórója segítségével adhat jelzést a rendszer
állapotáról.
●
Például egy csipogás jelezheti, hogy a számítógép probléma nélkül
indult el.
●
Hardverprobléma esetén egy sorozat diagnosztikai csipogást ad ki,
amivel jelzi a probléma típusát.
●
Fontos megjegyezni, hogy a beépített hangszóró nem egyezik meg
azzal a hangszóróval, amelyet a számítógép zenék és egyéb hangok
lejátszásához használ!
●
A beépített hangszóróhoz tartozó kábel általában a rendszerpanel
csatlakozójának négy tüskéjét használja.
 Audió
●
A számítógépházak némelyike külső audió
portokkal és mikrofonbemenettel is rendelkezik a
mikrofonok és külső audioegységek (pl.:
jelfeldolgozók, keverőpultok és hangszerek)
csatlakoztatásához.
●
Speciális audiopanelek is elérhetők, amelyek
közvetlenül az alaplapra csatlakoztathatóak.
●
Az ilyen panelek egy vagy több külső
meghajtórekeszbe, esetleg különálló egységként
is szerelhetők.
●
A rendszerpanel csatlakozói nincsenek mechanikusan
védve a fordított csatlakoztatás ellen.
●
Az előlapi kábeleken viszont általában van egy kis
nyíl, amely az 1-es tűt jelöli.
●
Az alaplapi rendszerpanel csatlakozóján pedig a LED
tűpárokon egy plusz (+) jel jelöli az 1-es tűt
●
MEGJEGYZÉS: Az előlapi kábelek és a rendszerpanel
csatlakozóinak jelölései eltérhetnek az itt
bemutatottaktól, mivel nincs a ház kábeleire vagy a
rendszerpanel csatlakozóira vonatkozó szabvány.
●
Mindig alaposan nézzük át az alaplap kézikönyvének
az előlapi kábelek csatlakoztatására vonatkozó ábráit
és egyéb információit!
●
Az újabb számítógépházak és alaplapok már támogatják az USB 3.0 (vagy akár az USB
3.1) szabványt is.
●
Az USB 3.0-ás és 3.1-es csatlakozó külalakjában hasonlít egy hagyományos USB-
csatlakozóhoz, de további tüskéket tartalmaz.
●
Az USB-csatlakozókábelek rendszerint 9 vagy 10 érintkezőből állnak, amelyek két sorba
vannak elrendezve.
●
Ez az elrendezés két USB csatlakozást tesz lehetővé, ezért az USB-csatlakozók általában
párosan jelennek meg a házon.
●
Néha két USB-csatlakozó egybe van építve, amely így könnyen összeköthető az alaplapi
"dupla" USB-csatlakozóval.
●
Az USB-csatlakozóknak egyébként létezik különálló, négy vagy öt tüskéből álló változata
és négy vagy öt érintkezős csoportja is.
●
A legtöbb USB eszköz csatlakoztatásához elegendő négy érintkező.
●
Az ötödik érintkező az USB kábel szigetelésének földelésére szolgál.
●
FIGYELEM: Mindig bizonyosodjunk meg arról, hogy az alaplapi csatlakozón USB felirat
szerepel! A FireWire csatlakozók is rendkívül hasonlóak hozzá! USB kábel FireWire
csatlakozóval történő összekötése az eszköz vagy a számítógép károsodásához
vezethet.
●
Ha egy nyomógomb vagy LED nem működik, akkor azt
általában egy fordítva rádugott csatlakozó okozza.
●
A hiba megszüntetéséhez állítsuk le és áramtalanítsuk a
számítógépet, nyissuk fel a házat, majd fordítsuk meg a
nem működő gomb vagy LED csatlakozóját!
●
A helytelen kábelezés elkerüléséhez egyes gyártók egy
jelöléssel ellátott tűbővítőt használnak, amely több
előlapi kábelt (pl.: működést jelző vagy újraindító LED)
egy csatlakozóban fog össze.
●
Szerelési tanács: A panel csatlakozójának és a ház
kábelének vége nagyon kicsi. Készítsünk fotót róluk,
hogy megtaláljuk az 1-es tűt! Mivel a szerelés végén a
rendelkezésre álló hely igencsak szűkös, a kábeleket
egy alkatrészkiszedő segítségével érdemes a
csatlakozókba illeszteni.
 2.1.7.8 - Laborgyakorlat -
Az előlapi panelhez tartozó
kábelek bekötése
Videómagyarázat - A
számítógép
összeszerelésének
befejezése
2.1.7.11 - Laborgyakorlat –
A számítógép
összeszerelésének
befejezése
KÉRDÉSEK
VÉGE a 2. fejezetnek