You are on page 1of 113

A PC összeszerelése

Videómagyarázat - Munka-
és tűzvédelem
Videómagyarázat - A
tápegység beszerelése
A számítógépház és a
hűtőventilátorok kiválasztása

A használni kívánt alaplap és külső alkatrészek befolyásolják
a ház és a tápegység kiválasztását.

Az alaplap alakjának meg kell felelnie a számítógépház és a
tápegység fajtájának.

Egy ATX-alaplap például ATX-kompatibilis házat és
tápegységet igényel.

Választhatunk nagyobb számítógépházat, ha a jövőben
további alkatrészek beépítését tervezzük. Vagy kisebbet, ha
kevés hely áll rendelkezésünkre.

Összességében a ház legyen masszív, könnyen szerelhető
és rendelkezzen elég bővítőhellyel.

A számítógépházak gyakran tápegységgel együtt kerülnek
forgalomba.

Ebben az esetben is meg kell győződnünk arról, hogy a
tápegység kellően nagy teljesítményű az összes beszerelendő
alkatrész ellátásához.

Működés közben számos alkatrész termel hőt.

A ház ventilátorainak feladata a meleg levegő eltávolítása a
belső térből és helyére hideg levegő áramoltatása.

A ventilátoroknak olyan légáramlást kell együttesen létrehozniuk
a ház belsejében, hogy a hideg és meleg levegő cseréje
zavartalan legyen.

Ha fordítva szereljük be, vagy nem megfelelő méretű vagy
sebességű ventilátort használunk, akár azt is okozhatjuk, hogy
a ventilátoraink egymás ellen dolgoznak.
A tápegység kiválasztása

A tápegységek váltakozó áramból egyenáramot állítanak elő.

Jellemzően 3,3 V, 5 V és 12 V feszültségű kimenetekkel
rendelkeznek.

A tápegység elegendő energiát kell szolgáltasson mind az
aktuálisan beépített, mind a jövőben hozzáadásra kerülő
összetevők számára.

Ha olyan tápegységet választunk, amely csak a jelenlegi
komponensek ellátását biztosítja, akkor további alkatrészek
beépítése esetén a tápegységet cserélni kell.

Legyünk óvatosak, amikor a tápegység kábeleit más
alkatrészekhez csatlakoztatjuk!

Ha a csatlakozó beillesztése nem sikerül, vegyük el és
pozícionáljuk újra, ellenőrizzük, hogy nem deformálódott-e
valamelyik érintkező, vagy nem került idegen tárgy a csatlakozó
útjába.

Ha egy kábel vagy összetevő csatlakoztatása
nehezen megy, az valamilyen hibára utal.

A kábelek, csatlakozók és alkatrészek úgy lettek
kialakítva, hogy pontosan illeszkedjenek egymásba.

Soha ne erőltessük a csatlakozókat vagy
alkatrészeket!

A nem megfelelően bedugott csatlakozók
károsíthatják magát a csatlakozót és az aljzatot is.

Ne kapkodjunk és bizonyosodjunk meg az egyes
hardverösszetevők pontos csatlakoztatásáról!

Ügyeljünk arra, hogy olyan tápegységet válasszunk,
amely megfelelő csatlakozókkal rendelkezik a
táplálni kívánt eszközökhöz!
2.1.2.5 - Laborgyakorlat -
Tápegység beszerelése
Videómagyarázat - A CPU
beszerelése
Videómagyarázat - A RAM-
modulok beszerelése
Videómagyarázat - Az
alaplap beszerelése
Az alaplap kiválasztása

Az új alaplapok általában új tulajdonságokkal is rendelkeznek, vagy
olyan szabványnak felelnek meg, amelyek nem kompatibilisek a régi
összetevőkkel.

A cserealaplap kiválasztásánál bizonyosodjunk meg arról, hogy az
támogatja a meglévő processzort, a RAM-modulokat, a videokártyát és a
többi illesztőkártyát.

Az alaplapi processzorfoglalatnak és lapkakészletnek kompatibilisnek
kell lennie a meglévő CPU-val.

Ezen felül a meglévő hűtőborda-ventilátor együttesnek is illeszkednie kell
az új alaplaphoz.

Fordítsunk kiemelt figyelmet a bővítőhelyek típusára és számára.

Mind a meglévő, mind az új illesztőkártyáknak illeszkedniük kell az
alaplap foglalataiba.

A tápegységnek is megfelelő csatlakozókkal kell rendelkeznie.

Végezetül, az új alaplapnak fizikailag is be kell férnie a meglévő
számítógépházba.

Ha számítógépet szerelünk össze, válasszunk igényeinknek
megfelelő tulajdonságú chipkészletet.

Például vásárolhatunk olyan alaplapot, amely több USB és
eSATA porttal rendelkezik, valamint támogatja a térhatású
hangzást és a videót.

A CPU-nak pontosan illeszkednie kell a CPU-foglalat
típusához!

Amit a mindennapokban CPU-nak hívunk, azt CPU
csomagnak (CPU package) is nevezik: a processzormag
vagy magok, az érintkezők az alján és a hő elvezetéséhez
szükséges egyéb dolgok (sapka).

Az alaplap részegységei közötti adatáramlás vezetékeken
történik, ezek összefoglaló neve busz.

Az adatbusz továbbítja az adatokat a számítógép
komponensei között, a címbusz pedig az írásra vagy
olvasásra kerülő adatok memóriacímeit szállítja a CPU
számára.

A busz szélessége határozza meg az egy időben
továbbítható adatmennyiséget.

A 32 bites busz egyszerre 32 bit mennyiségű adatot szállít a
processzor és a RAM vagy más alaplapi összetevők között.

A 64 bites busz 64 bit mennyiségű adatot továbbít egy
időben.

Az adatáramlás sebességét az órajel határozza meg, melyet
MHz-ben vagy GHz-ben mérnek.

A PCI bővítőhelyeket egy párhuzamos busz köti össze,
amely több vezetéken egyszerre több bitet továbbít.

A PCI-t felváltó PCIe (PCI expressz) bővítőhelyek soros
buszhoz csatlakoznak, mely csak egy bitet küld egy időben,
de azt nagyobb sebességgel teszi.

Ha számítógépet építünk, válasszunk olyan alaplapot,
melynek bővítőhelyei a jelenlegi és jövőbeni igényeinket is
kielégítik.
A CPU és hűtőjének
kiválasztása

CPU vásárlása előtt ellenőrizzük, hogy a
kiválasztott termék kompatibilis a meglévő
alaplappal.

A gyártók weboldalai jó forrást biztosítanak a CPU-
k és egyéb eszközök közötti kompatibilitás
vizsgálatához.

A modern processzorok sebességét GHz-ben
mérik.

A maximális sebesség azt az értéket jelenti, amikor
a processzor még hiba nélkül képes működni.

A processzorchip vezetékekkel összekapcsolt
tranzisztorok millióiból áll.

Az adatfolyam csak késleltetéssel tud áthaladni
rajtuk.

A tranzisztorok működése hőtermeléssel jár. Minél nagyobb a
processzor sebessége, annál több hő keletkezik.

Ha a processzor túlmelegszik, működésében hibák kezdenek
jelentkezni.

A rendszerbusz (front-side bus, FSB) köti össze a CPU-t az északi
híddal.

Ez biztosítja a kapcsolatot számos összetevővel, például az
alaplapi lapkakészlettel, a bővítőkártyákkal és a RAM-mal.

A rendszerbuszon kétirányú adatáramlás folyik.

A buszsebesség mértékegysége a MHz.

A CPU sebessége egy órajel többszöröző segítségével igazodik a
rendszerbusz sebességéhez.

Például egy 3200 MHz-es processzor sebességéhez 400 MHz
FSB sebesség társulhat. Ekkor 3200/400=8, tehát a CPU
nyolcszor gyorsabb a rendszerbusznál.

A processzorok lehetnek 32 bitesek vagy 64 bitesek.

Az elsődleges különbség az egyidejűleg végrehajtható
utasítások számában van.

A 64 bites processzor több parancsot képes végrehajtani
egy órajel ciklus alatt, mint a 32 bites.

Ezen kívül nagyobb memóriaterület kezelésére képes.

Ha szeretnénk kihasználni a 64 bites processzor előnyeit,
mind az operációs rendszernek, mind az alkalmazásoknak
támogatniuk kell ezt.

A számítógép legdrágább és legérzékenyebb összetevője
a CPU.

A CPU nagyon felmelegedhet, ezért folyadék- vagy
léghűtésű hűtőborda és ventilátor szükséges a hűtéséhez.
A RAM-modulok
kiválasztása

Ha valamely alkalmazás sűrűn lefagy, vagy a
számítógép gyakran jelenít meg hibaüzeneteket, lehet,
hogy új memóriamodulokat kell vennünk.

Az új RAM-modul kiválasztásánál bizonyosodjunk meg
arról, hogy kompatibilis a jelenlegi alaplappal.

A memóriamodulokat sokszor azonos kapacitású
párokban is megvehetjük, így kihasználható az
egyidejűleg hozzáférhető kétcsatornás
memóriahasználat.

Az új RAM sebességének illeszkedni kell az alaplapi
chipkészlet által támogatott értékekhez is.

Segíthet, ha a RAM vásárlásakor felírjuk és
magunkkal visszük a régi memóriamodulok adatait.
Nem pufferelt memória

Ez a számítógépekhez rendszeresített
memóriatípus.

A számítógép közvetlenül a
memóriabankból olvassa ki az adatokat,
emiatt gyorsabb a pufferelt memóriánál.

Ennél a típusnál azonban korlátozott a
telepíthető memória mennyisége.
Pufferelt memória

Ez a típus kimondottan a nagy mennyiségű memóriát
használó szerverek és csúcskategóriás
munkaállomások számára készült.

Az ilyen memóriamodul rendelkezik egy beépített
vezérlő chippel, amely a memóriavezérlőnek segít a
nagy mennyiségű RAM kezelésében.

Kerüljük a pufferelt memória beépítését a játékokra
használt (gamer) számtógépeken vagy az átlagos
munkaállomásokon, mivel az extra vezérlő chip
csökkenti a RAM sebességét!
2.1.3.10. - Laborgyakorlat -
Az alaplap beszerelése
Videómagyarázat -
Adattárolók beszerelése
Merevlemezek
kiválasztása

Az adattároló cseréje akkor lehet szükséges,
ha elromlik, vagy ha már nem elégíti ki a
felhasználó igényeit.

A belső adattároló meghibásodására utaló
jelek lehetnek a szokatlan hangok, szokatlan
rezgés, hibaüzenetek, esetleg sérült adatok
vagy alkalmazások, amelyeket nem lehet
betölteni.

A belső adatmeghajtók általában SATA
csatlakozón keresztül vannak összekötve az
alaplappal, míg a külső adattárolók USB,
eSATA vagy Thunderbolt csatlakozót
használnak.

Előfordulhat, hogy a régebbi alaplapok csak az
IDE vagy az EIDE csatolófelületet támogatják.

A merevlemez kiválasztásánál fontos, hogy az
eszköz kompatibilis legyen az alaplap által kínált
csatolófelületekkel!

A legtöbb merevlemez 3,5 hüvelykes (8,9 cm
széles) méretben érhető el, ugyanakkor egyre
kedveltebb a 2,5 hüvelykes (6,4 cm széles) méret
is.

Az SSD-k (Solid State Drive) általában 2,5
hüvelykes (6,4 cm széles) méretben érhetők el.

Bár a SATA és eSATA kábelek hasonlók, nem
felcserélhetők!
Optikai meghajtó
kiválasztása

A DVD jóval több adat tárolására
képes, mint a CD; a Blu-ray lemez
(BD) viszont jóval több adat
tárolására képes, mint a DVD.

A DVD és a BD lehet kétrétegű is,
ez nagyjából megduplázza az
eltárolható adat mennyiségét.
A merevlemez beszerelése

A számítógépház meghajtói rekeszekben
(drive bay) kapnak helyet.

A HDD telepítéséhez keressünk egy üres
merevlemez-rekeszt, ami megfelel a
meghajtó szélességének.

Kisebb adatmeghajtók is beszerelhetők
szélesebb meghajtórekeszekbe speciális
tálcák vagy adapterek segítségével.

Ha több meghajtót szerelünk egy házba, akkor
javasolt bizonyos helyet hagyni közöttük a
légáramlás és a hűtés javítása érdekében.

Ügyeljünk arra is, hogy a meghajtót mindig a fém
oldalával felfelé szereljük!

Ez a fémfelület elősegíti a hő elvezetését a
merevlemezről.

Szerelési tanács: Először kézzel húzzuk meg az
összes csavart, csak utána használjunk
csavarhúzót!

Ez megkönnyíti a két utolsó csavar meghúzását.
Az optikai meghajtó
beszerelése

Az optikai meghajtók beszerelése a ház
előlapja felől elérhető 5,25 hüvelykes
meghajtórekeszekbe történik.

A rekeszek a ház felnyitása nélkül teszik
lehetővé az adathordozóhoz való hozzáférést.

Új telepítésnél a rekeszeket egy műanyag
takaróelem fedi, amely megakadályozza, hogy
por jusson a számítógépházba.

Az adatmeghajtó telepítése előtt távolítsuk el a
műanyag takaróelemet!

Szerelési tanács: Először kézzel húzzuk meg
az összes csavart, csak utána használjunk
csavarhúzót!

Ez megkönnyíti a két utolsó csavar
meghúzását.

Az optikai meghajtó beszerelésekor kövessük
az alábbi lépéseket:

1. lépés A számítógépház elejéről válasszuk ki
azt a meghajtórekeszt, amelybe rögzíteni
szeretnénk a meghajtót. Ha szükséges,
távolítsuk el a takarólemezt!

2. lépés: Illesszük az optikai meghajtót az 5,25
hüvelykes (13,34 cm széles)
meghajtórekeszhez

3. lépés: Csúsztassuk be a meghajtót a
meghajtórekeszbe úgy, hogy a ház és a
meghajtó csavarnyílásai egy vonalba essenek.

4. lépés: Rögzítsük az optikai meghajtót a
házhoz a megfelelő csavarokkal!
2.1.4.7 - Laborgyakorlat –
Adatmeghajtók
beszerelése
Videómagyarázat - A
bővítőkártyák beszerelése
PCI
PCIe X1
PCIe X16
Bővítőkártyák kiválasztása

A számítógép hardveres funkcióinak nagy része (pl.: a
hang, az USB, a hálózati kapcsolat) az alaplapra van
integrálva.

A bővítőkártyák, más néven csatolókártyák egy bizonyos
feladatot látnak el, és további funkciókkal egészítik ki a
számítógépet.

Akkor is jól jönnek, ha egy alaplapra integrált funkció
elromlik.

Különféle illesztőkártyák léteznek, amelyeket a
számítógép képességeinek bővítésére és testreszabására
használnak.
Grafikus kártya

A telepített grafikus kártya befolyásolja a számítógép összteljesítményét.

Az intenzív grafikus feladatokat végző grafikus kártyának intenzív
memória- vagy CPU-használatra, esetleg mindkettőre szüksége lehet.

A beépítésre kerülő grafikus kártya teljes funkcionalitásának
kihasználásához a számítógépnek rendelkeznie kell megfelelő
bővítőhellyel, memóriával és processzorral.

Válasszunk olyan grafikus kártyát, amely kielégíti a felhasználó jelenlegi
és jövőbeni igényeit is.

Például 3D játékokhoz olyan grafikus kártya szükséges, amely teljesíti
vagy meghaladja a minimális követelményeket.

Egyes grafikus társprocesszorok (GPU-k) a CPU-ba vannak integrálva.

Ebben az esetben csak akkor kell grafikus kártyát vásárolni, ha extra
funkciókra, 3D grafikára vagy nagyon nagy felbontásra van szükség.
Hangkártya

A beszerelt hangkártya típusa határozza meg a
számítógép hangminőségét.

A hangkártya teljes funkcionalitásának biztosításához
minőségi hangszórókra és mélysugárzókra is szükség
van.

Válasszunk olyan kártyát, amely kielégíti a felhasználó
jelenlegi és jövőbeni igényeit is.

Például, ha az ügyfél speciális térhatású hangzást
szeretne hallani, olyan hangkártyára van szükség,
melynek dekódoló áramköre ezt elő tudja állítani.

Élethűbb hangot a magasabb mintavételezési
frekvenciájú hangkártyák adnak.
Háttértárvezérlő

A háttértárvezérlő lehet alaplapra integrált, de
bővítőkártyaként is hozzáadható a rendszerhez.

Lehetővé teszi a számítógépes rendszer belső vagy
külső adatmeghajtókkal történő bővítését.

Egyes háttértárvezérlők, például a RAID-vezérlők
hibatűrést és megnövelt sebességet is biztosítanak.

Az adatok mennyisége és az adatvédelem elvárt szintje
határozza meg, hogy milyen típusú háttértárvezérlő
szükséges.

Válasszunk olyan vezérlőt, amely kielégíti a felhasználó
jelenlegi és jövőbeni igényeit is.

Például, ha a felhasználó RAID 5 tömböt szeretne
használni, akkor olyan RAID-vezérlő szükséges,
melyhez legalább három meghajtó csatlakoztatható.
I/O kártya

A be- és kimeneti portok bővítésének gyors és
egyszerű módja I/O kártya beszerelése a
számítógépbe.

Az USB az egyik legelterjedtebb porttípus.

Válasszunk olyan I/O kártyát, amely kielégíti a
felhasználó jelenlegi és jövőbeni igényeit is.

Például, ha a felhasználó belső kártyaolvasót
szeretne beépíteni, és nincs az alaplapon belső
USB csatlakozó, akkor egy belső csatlakozós USB
I/O kártya telepítése a megoldás.
Hálózati kártya

A felhasználók leggyakrabban azért
cserélik le a hálózati kártyát (NIC,
network interface card), hogy
vezeték nélküli funkciókat vagy
nagyobb sávszélességet kapjanak.
Digitalizáló kártya

A digitalizáló kártya lehetővé teszi videofelvételek rögzítését a
számítógép merevlemezére.

Televízió vevővel (tuner) ellátott változatával TV műsorok nézhetők
és rögzíthetők.

A videó rögzítése és szerkesztése CPU-igényes, megfelelő
mennyiségű memóriát és gyors háttértárat kíván.

Válasszunk olyan digitalizáló kártyát, amely kielégíti a felhasználó
jelenlegi és jövőbeni igényeit is.

Például, ha a felhasználó egy TV-műsor rögzítése közben egy másik
műsort szeretne nézni, akkor több kártyára vagy több tuneres
kártyára van szüksége.
A bővítőkártyák kétféle alaplapi
bővítőhelyre illeszthetők

PCI – A PCI bővítőhely gyakran elérhető a
régebbi bővítőkártyák támogatásának érdekében.

PCI Express (PCIe) – A PCIe bővítőhelynek négy
típusa létezik; x1, x4, x8 és x16. A fenti PCIe
bővítőhelyek a hosszukban térnek el egymástól,
ahol az x1 a legrövidebb, az x16 pedig a
leghosszabb.

Ha az alaplapnak nincs kompatibilis bővítőhelye,
egy külső eszköz alkalmazása jöhet szóba.
Bővítőkártyák beszerelése

A bővítőkártyát egy üres, de megfelelő alaplapi bővítőhelyre
szereljük be.

A vezeték nélküli hálózati kártya például a számítógép vezeték
nélküli hálózathoz történő csatlakozását teszi lehetővé.

A vezeték nélküli kártya lehet alaplapra integrált, de
csatlakoztathatjuk USB csatlakozón keresztül, illetve
szerelhetjük egy PCI vagy PCIe alaplapi bővítőhelyre.

Sok videokártya külön tápfeszültséget igényel a tápegységtől,
egy 6 vagy 8 tűs tápcsatlakozón keresztül.

Néhány kártyának két ilyen csatlakozóra is szüksége lehet.

Ha lehetséges, hagyjunk némi helyet a videokártya és a többi
bővítőkártya között!

A videokártyák rendkívül sok hőt termelnek, amelyet gyakran
ventilátorral kell elszívni.

Szerelési tanács: Vásárlás előtt tájékozódjunk a
videokártya (és a többi bővítőkártya) hosszáról!

Előfordulhat, hogy egy hosszabb kártya nem
kompatibilis bizonyos alaplapokkal.

A különböző chipek és egyéb elektronikák útban
lehetnek, amikor a bővítőkártyát próbáljuk a bővítőhelyre
illeszteni.

Némelyik számítógépház is korlátot szabhat a
beszerelhető bővítőkártya méretének.

Az ilyen esetekre egyes bővítőkártyákhoz különféle
magasságú rögzítőkeret is tartozhat.

Szerelési tanács: Egyes számítógépházak esetében az
eltávolított fedlap mögötti rés alján egy kisméretű nyílás
található.

A kártya beillesztése előtt csúsztassuk a rögzítőkeret
alját ebbe a nyílásba!
2.1.5.6 - Laborgyakorlat -
Bővítőkártyák szerelése
Kártyaolvasó kiválasztása

Számos digitális eszköz (pl.:
fényképezőgép, okostelefon,
táblagép) médiakártyát
(memóriakártyát) használ az
információk, zenék, képek, videók,
adatok és még sok egyéb
tárolására.

Az évek során több memóriakártya-
formátumot fejlesztettek ki
SD (Secure Digital)

Az SD-kártyákat hordozható
eszközökhöz tervezték, mint a
fényképezőgépek, az MP3-
lejátszók és a laptopok.

Az SD-kártyák maximális
tárolókapacitása 2 TB.
microSD

A normál SD-kártyánál kisebb, de a
microSD-kártyánál nagyobb SD
változat.

Ezt a formátumot
mobiltelefonokhoz fejlesztették ki.
CF (CompactFlash)

A CF egy régebbi formátum, de
gyorsaságának és nagy
tárolókapacitásának (akár 128 GB)
köszönhetően ma is széles körben
használják.

Gyakran videokamerák
adattárolójaként.
MS (Memory Stick)

A Sony által kifejlesztett MS-kártyát
használják fényképezőgépekben,
MP3-lejátszókban, hordozható
játékkonzolokon, mobiltelefonokban
és más hordozható eszközökben.
xD

Egyes digitális fényképezőgépeknél
használták, Picture Card
(képkártya) néven is ismert.

Hasznos lehet olyan belső vagy külső
eszközzel rendelkezni, amely különféle
médiakártyák olvasására és írására
használható.

Kártyaolvasó vásárlása vagy cseréje
során bizonyosodjunk meg arról, hogy az
támogatja a használni kívánt
kártyatípusokat.

Olyan kártyaolvasót válasszunk, amely
kielégíti a felhasználó jelenlegi és
jövőbeni igényeit is.

Például, ha a felhasználó többféle típusú
kártyát is használ, akkor multifunkciós
olvasóra van szükség.
Külső háttértár
kiválasztása

A külső tároló hordozhatóságot és kényelmet
biztosít, különösen, ha több számítógépen is
dolgozunk.

A külső USB-meghajtókat általában cserélhető külső
háttértárként használják.

A külső adattároló eszközök egy külső USB, eSATA
vagy Thunderbolt porthoz csatlakoznak.

Válasszunk olyan meghajtót, amely megfelel a
felhasználó igényeinek.

Például, ha csak kevés adat, mondjuk egy
prezentáció, szállítására van szükség, akkor a
pendrive a jó választás.

Azonban biztonsági mentéshez vagy nagyméretű
adathalmaz szállításához válasszuk a külső
merevlemezt.
Videómagyarázat - Belső
tápkábelek csatlakoztatása
Videómagyarázat - Belső
adatkábelek
csatlakoztatása
2.1.7.4 - Laborgyakorlat -
Belső kábelek bekötése
Videómagyarázat - Az
előlapi panelhez tartozó
kábelek bekötése
Az előlapi panelhez tartozó
kábelek bekötése

A számítógépház elején jellemzően van egy
bekapcsológomb, valamint néhány működést
jelző fény.

A ház tartalmaz előlapi kábeleket, amelyeket
az alaplap közös rendszerpanel-
csatlakozójához kell csatlakoztatni.

A csatlakozó melletti feliratok jelölik, hogy
hova kell a különböző kábeleket
csatlakoztatni.
Bekapcsoló gomb

A bekapcsoló gombbal be- és
kikapcsolható a számítógép.

Ha a számítógép nem kapcsol ki a
bekapcsológomb lenyomására,
akkor tartsuk lenyomva a gombot
legalább 5 másodpercig!
Reset (újraindító) gomb

A reset gombbal (amennyiben van
ilyen) a számítógép kikapcsolás
nélkül újraindítható.
Működést jelző LED

A működést jelző LED (Power LED)
mindaddig folyamatosan világít,
amíg a számítógép be van
kapcsolva, ha pedig alvó
üzemmódban van, akkor általában
villog.
Lemeztevékenységet jelző
LED

A lemeztevékenységet jelző LED
(IDE LED, Drive LED) folyamatosan
világít vagy villog, ha a számítógép
adatokat ír a merevlemezre vagy
olvas róla.
Rendszer hangszóró

Az alaplap a ház hangszórója segítségével adhat jelzést a rendszer
állapotáról.

Például egy csipogás jelezheti, hogy a számítógép probléma nélkül
indult el.

Hardverprobléma esetén egy sorozat diagnosztikai csipogást ad ki,
amivel jelzi a probléma típusát.

Fontos megjegyezni, hogy a beépített hangszóró nem egyezik meg
azzal a hangszóróval, amelyet a számítógép zenék és egyéb hangok
lejátszásához használ!

A beépített hangszóróhoz tartozó kábel általában a rendszerpanel
csatlakozójának négy tüskéjét használja.
Audió

A számítógépházak némelyike külső audió
portokkal és mikrofonbemenettel is rendelkezik a
mikrofonok és külső audioegységek (pl.:
jelfeldolgozók, keverőpultok és hangszerek)
csatlakoztatásához.

Speciális audiopanelek is elérhetők, amelyek
közvetlenül az alaplapra csatlakoztathatóak.

Az ilyen panelek egy vagy több külső
meghajtórekeszbe, esetleg különálló egységként
is szerelhetők.

A rendszerpanel csatlakozói nincsenek mechanikusan
védve a fordított csatlakoztatás ellen.

Az előlapi kábeleken viszont általában van egy kis
nyíl, amely az 1-es tűt jelöli.

Az alaplapi rendszerpanel csatlakozóján pedig a LED
tűpárokon egy plusz (+) jel jelöli az 1-es tűt

MEGJEGYZÉS: Az előlapi kábelek és a rendszerpanel
csatlakozóinak jelölései eltérhetnek az itt
bemutatottaktól, mivel nincs a ház kábeleire vagy a
rendszerpanel csatlakozóira vonatkozó szabvány.

Mindig alaposan nézzük át az alaplap kézikönyvének
az előlapi kábelek csatlakoztatására vonatkozó ábráit
és egyéb információit!

Az újabb számítógépházak és alaplapok már támogatják az USB 3.0 (vagy akár az USB
3.1) szabványt is.

Az USB 3.0-ás és 3.1-es csatlakozó külalakjában hasonlít egy hagyományos USB-
csatlakozóhoz, de további tüskéket tartalmaz.

Az USB-csatlakozókábelek rendszerint 9 vagy 10 érintkezőből állnak, amelyek két sorba
vannak elrendezve.

Ez az elrendezés két USB csatlakozást tesz lehetővé, ezért az USB-csatlakozók általában
párosan jelennek meg a házon.

Néha két USB-csatlakozó egybe van építve, amely így könnyen összeköthető az alaplapi
"dupla" USB-csatlakozóval.

Az USB-csatlakozóknak egyébként létezik különálló, négy vagy öt tüskéből álló változata
és négy vagy öt érintkezős csoportja is.

A legtöbb USB eszköz csatlakoztatásához elegendő négy érintkező.

Az ötödik érintkező az USB kábel szigetelésének földelésére szolgál.

FIGYELEM: Mindig bizonyosodjunk meg arról, hogy az alaplapi csatlakozón USB felirat
szerepel! A FireWire csatlakozók is rendkívül hasonlóak hozzá! USB kábel FireWire
csatlakozóval történő összekötése az eszköz vagy a számítógép károsodásához
vezethet.

Ha egy nyomógomb vagy LED nem működik, akkor azt
általában egy fordítva rádugott csatlakozó okozza.

A hiba megszüntetéséhez állítsuk le és áramtalanítsuk a
számítógépet, nyissuk fel a házat, majd fordítsuk meg a
nem működő gomb vagy LED csatlakozóját!

A helytelen kábelezés elkerüléséhez egyes gyártók egy
jelöléssel ellátott tűbővítőt használnak, amely több
előlapi kábelt (pl.: működést jelző vagy újraindító LED)
egy csatlakozóban fog össze.

Szerelési tanács: A panel csatlakozójának és a ház
kábelének vége nagyon kicsi. Készítsünk fotót róluk,
hogy megtaláljuk az 1-es tűt! Mivel a szerelés végén a
rendelkezésre álló hely igencsak szűkös, a kábeleket
egy alkatrészkiszedő segítségével érdemes a
csatlakozókba illeszteni.
2.1.7.8 - Laborgyakorlat -
Az előlapi panelhez tartozó
kábelek bekötése
Videómagyarázat - A
számítógép
összeszerelésének
befejezése
2.1.7.11 - Laborgyakorlat –
A számítógép
összeszerelésének
befejezése
KÉRDÉSEK
VÉGE a 2. fejezetnek

You might also like