III.

MELLÉKNÉV
ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

A legtöbb melléknévnek kétféle ragozása van, egy határozott (hosszabb)

és egy határozatlan (rövidebb) alakú. Az ilyen melléknevek a határozatlan
alakjukban szerepelnek címszóként. Amelyik melléknév a határozott alak­
jában áll címszóként, annak határozatlan alakja vagy egyáltalán nincs, vagy
csak ritkán használatos.
Ha a jelzőként álló melléknév élőlényre vonatkozik, hímnemű egyes
tárgyesete azonos a birtokos esettel, ha pedig élettelen dologra vonatkozik,
hímnemű egyes tárgyesete az alanyesettel azonos.

25-26. A MELLÉKNEVEK RAGOZÁSA

25 nov ‘új’

A ) Határozatlan vagy rövid alak

Egyes szám
Hímnem Semlegesnem Nőnem
N nov novo nova
G nova nova nove
D novu novu novoj
A nov v. nova novo novu
V novi, nov novo nova
I novim novim novom
L novu novu novoj

Többes szám
N novi nova nove
G novih novih novih
D novim(a) novim(a) novim(a)
A nove nova nove
V novi nova nove
I novim(a) novim(a) novim(a)
L novim(a) novim(a) novim(a)
 B) Határozott vagy hosszú alak

Egyes szám
Hímnem Semlegesnem Nőnem
N novi novo nova
G novog(a) novog(a) nove
D novom(u, -e) novom(u, -e) novoj
A novi v. novog(a) novo novu
V novi novo nova
I novim novim novom
L novom(e) novom(e) novoj

Többes szám
N novi nova nove
G novih novih novih
D novim(a) novim(a) novim(a)
A nove nova nove
V novi nova ^ nove
I novim(a) novim(a) novim(a)
L novim(a) novim(a) novim(a)

26

A lágy mássalhangzós tövű melléknevek (vagyis amelyekben az esetvég­

ződéseket č, 6, đ, j, Ij, nj, š, ž hangok valamelyike előzi meg) a hím- és sem­
legesnem birtokos, részes és elöljárós esetében, valamint a semlegesnem
alany- és tárgyesetében -og(a), -om(u), ill. -o végződés helyett -eg(a),
-em(u), ill. -e végződést kapnak. Tehát vruće, vrućeg(a), vrućem(u).