6.

A Neumann-elvű számítógépek felépítése

A számítógép elvi felépítése:

Logikai szempontból a számítógép 3 részből áll: processzor, memória, perifériák

A perifériák a kimeneti, bemeneti eszközöket és a háttértárakat jelentik.
Ezzel szemben a fizikai felépítés egy kicsit más képet mutat.
Fontos szerepet kap az alaplap, ami a már említett alkatrészek összekapcsolását biztosítja.
Ezen helyezkednek el a hardware alapelemek, amelyek a számítógép alapvető működéséhez
szükségesek. Itt találhatók különféle csatolók, melyeken keresztül kapcsolódik a többi
alkatrész.
Részei: processzor, memória modulok, cache memória, órajel generátor, csatolókártyák,
vezérlők, buszrendszer, háttértár csatlakozó, billentyűzet, egér, USB csatlakozók, ROM
BIOS.
Processzor (CPU = Central Processing Unit = központi feldolgozó egység):
A mikroprocesszor műanyag, vagy kerámia tokba zárt integrált áramköri rendszer.
Itt megy végbe az utasítások feldolgozása. Három elvi részre osztható:
1: Vezérlő egység (Control Unit) Feladata az utasítások megfelelő sorrendű végrehajtása.
2: Aritmetikai- és logikai egység (ALU = Arithmetic Logic Unit). Ez végzi el a négy
alapműveletet, és a logikai műveleteket. A számítási műveletek gyorsítására egy
segédprocesszort, úgynevezett co-processzort szoktak alkalmazni.

1
3. Regiszterek: Nagyon kicsi elérési idővel rendelkező átmeneti tárolók. Az utasításokat, az
adatokat illetve ezek memóriacímét itt tárolja a gép. A regiszterek mérete (hány bites – 32,
64) fontos jellemzője a processzoroknak
Órajel-generátor: A mikroprocesszor és a perifériák működéséhez szükséges órajelet
szolgáltatja. A processzor nem dolgozik folyamatosan, csak ha impulzust kap, ez az impulzus
az órajel. Az órajek segítségével szinkronizálja a gép működését. Az órajelek frekvenciáját
Hertz-ben (MHz, GHz) mérjük. (1,4GHz, 2,8GHz, 3,2GHz)
Buszrendszer (sínrendszer): a belső vezérlő áramköröket összekötő vezetékrendszer.
Fajtái:
Belső adatbusz: A processzor, a cache és az operatív tár közötti kommunikációban vesz részt.
Külső adatbusz: A processzor, a bővítőkártyák és a tároló perifériák között továbbítja az
adatokat.
Aszerint, hogy milyen tartalmat továbbít, létezik cím-, adat- és vezérlőbusz.
A processzor sebességét következő tényezők határozzák meg:
 regiszterek mérete (hány bites),
 órajel nagysága,
 vezetékrendszer szélessége (hány bites; 32 vagy 64),
 gyorsító tár mérete,
 utasításkészlet bonyolultsága,
 van-e multimédiás alkalmazásokhoz kiterjesztése,
 egységnyi idő alatt végzett műveletek száma.
Memória: (Memory Unit) az adatok és az utasítások tárolására szolgál. Fajtái:
ROM: (Read Only Memory = csak olvasható memória). Tartalmát egyszer lehet beírni,
ezután nem módosítható. Adattartalmát, a tápfeszültség megszűnése esetén (pl.:
kikapcsoláskor) sem felejti el.
A ROM-ban (Read Only Memory, csak olvasható memória) tárolódik el többek között a
BIOS. Korábban csak olvasható memória volt, amit a gyártó írt bele. Idővel aztán
megjelentek az egyszer programozható ROM-ok (PROM). Az ilyen memóriákat már üresen
gyártották, majd egy úgynevezett égető eszköz segítségével akár otthon is bele lehetett írni a
tartalmát. Ma már ez is újraírható. Áramellátás nélkül is megőrzik tartalmukat.
A ROM-ban a számítógép működéséhez szükséges alapprogramokat tárolják. pl.: BIOS – alap
be- és kiviteli rendszer. A számítógép bekapcsolásakor ellenőrzi a rendszer felépítését és
épségét, betölti az operációs rendszert a háttértár megadott helyéről. Ez a hely módosítható a
BIOSban.
RAM: (Random Access Memory = véletlen elérésű tár) Ez a memória a gép operatív tárja.
Adattartalma módosítható. Itt található minden futó program, a futáshoz szükséges adatok,
állományok. Tartalma tápfeszültség megszűnésekor, azaz kikapcsolásakor nem marad meg.
Jellemzője a kapacitása, mely a maximálisan tárolt adatmennyiséget jelenti (Byte, Kilobyte,
Megabyte, Gigabyte).
Másik fontos jellemzője az elérési idő, mely az adat kiolvasásának megkezdése és a memória
kimenetén való megjelenése között eltelt idő.
(A CMOS RAM az alaplapon található speciális memória, amely a számítógépünk
legfontosabb beállításait tartalmazza. tartalmát a gép kikapcsolása után sem vesztheti el, erről
egy kisméretű akkumulátor (gombelem) gondoskodik).
Cache-memória: kis kapacitású, nagyon gyors memória, mely gyorsítótárként működik.
Itt keresi a processzor az adatokat, ha itt nincs, akkor fordul az operatív tárhoz, mely sokkal
lassabb művelet. A processzorok sebessége gyorsabb mint a többi eszközé, a regiszterekben
tárolt adatokat nem kell újra a memóriában keresnie, így nem kell várnia a szükséges
adatokra.

2
Illesztők:
hangkártya, videokártya, hálózati kártya, modem, háttértárak illesztői
Tápegység: A 220 V-os hálózathoz csatlakoztatva biztosítja a megfelelő egyenfeszültséget és
elektromos energiát a belső egységek számára (5V, 12V).

Perifériák:

1. Háttértárak: a nagymennyiségű adat tárolása a feladatuk. Az információt a gép

kikapcsolása után is megőrzik. Jellemzésük: működési elvükkel, a kapacitásukkal, sebességük
alapján történik.
Működési elvük szerint:
 Mágneses elven működő: hajlékony lemezes (FDD), merevlemezes (HDD) meghajtó,
mágnesszalagos egység (streamer).
 Optikai elven működő. Egyszer írható optikai lemezek (CD ROM), vagy többször
újraírható lemezek (CD-RW), digitális videolemezek (DVD)
 Elektromos elven a RAM és a ROM tulajdonságait ötvözve működő: Flash drive.
2. Beviteli (input) egységek - feladatuk az információ bevitele a számítógépbe.
3. Kiviteli (output) egységek - feladatuk a feldolgozott információ megjelenítése
Egy mai átlagos számítógép jellemző paraméterei:
Alaplap: Univerzális alaplap integrált illesztőkkel: hangkártya, hálózati kártya,
USB csatlakozás
Processzor: Intel Core i3 3,6 GHz
Memória: 4 GB RAM
Háttértár: 500 GB HDD (1 TB)
Egyéb háttértár: DVD olvasó/ író egység
Videó kártya: 2 GB video RAM-mal