19.

tétel
Háttértárolók csoportosítása

A háttértároló perifériákra két fő okból van szükség:

- az operatív memória kapacitásának kibővítése cserélhető adathordozókkal elvileg
végtelenig,
- az adatok a gép kikapcsolása után bármilyen hosszú ideig tárolhatók.
1. Mágneses háttértárólók
2. Optikai háttértárolók

1. Mágneses elvű háttértárolók működési elve

A mágneses jelrögzítés elve, hogy egy nem mágnesezhető mechanikai hordozóanyagra

mágnesezhető réteget visznek fel. A mágnesezhető réteg úgy tekinthető, mintha elemi
mágnesekből állna, amelyek egy tekercs előtt haladnak el. Ha a tekercsbe megfelelő áramot
vezetünk, az elemi mágnesek egyik vagy másik irányba mágneseződnek attól függően, hogy
milyen irányú az áram a tekercsben. Az elemi mágnesek ezt az állapotukat hosszú ideig
megtartják. Ha ezután a mágneses adathordozót ismét elmozdítjuk egy tekercs előtt, amelyben
természetesen nem folyik áram, akkor ezek az elemi mágnesek elhaladva a tekercs előtt,
abban feszültséget hoznak létre, indukálnak. Ez az indukált feszültség a rögzített jelnek felel
meg, amit a gépben megfelelően felerősítve és átalakítva vezérlésre használhatunk.
-> -> <- -> <- ->
0 0 1 0 1 0
A mágneses adathordozók anyagai és gyártása:
a) vasoxid + egyéb ötvöző s adalék anyagok (pl. kobalt, stb.)
b) bárium-ferrit (jelenleg a legperspektivikusabb)
A hajlékony lemezek felépítése, jellemzői:
1) a lemez nyílásai:
 meghajtó tengelyhez (központi ablak)
 indexlyuk (indexablak)
 író/olvasó fej számára (fejablak)
 írásvédelemi nyílás
 mechanikai feszütségcsökkentő nyílások
2) fordulatszám: 300 - 360 fordulat/perc
3) hozzáférési idő: 75..160 msec
A hajlékonylemez címkéken olvasható fontosabb rövidítések:
1S SS Single Sided 1 oldalas lemez
2S DS Double Sided 2 oldalas lemez
1D SD Single Density normál sűrűség
2D DD Double Density dupla sűrűség
HD HC High Density v. High Capacity nagy sűrűség
Tájékoztató adatok:
 sáv (track)
 szektor
 hardszektor: minden szektorhoz egy indexlyuk. (elavult)
 soft szektor: szoftverrel kialakított szektorok
 írássűrűség: bit/inch [bpi]
 sávsűrűség: track/inch [tpi]
 shell / cartridge: lemez tokja

Minden lemez az adattárolás szempontjából koncentrikus körökre (sávokra), a sávok

pedig szektorokra van bontva.

A szektorokban az adatokon kívül feljegyzésre kerül a sáv és szektorok száma, a

szektor üres vagy foglalt állapota, valamint annak a sávnak és szektornak a száma, ahol az
adatok folytatódnak.
Minden új, üres lemezt használat előtt egy speciális programmal formattálni kell, mely
program a fenti bejegyzéseket elvégzi.

Merevlemezes tárak
 a lemez anyaga fém,amelynek bevonata speciális mágnesezhető réteg
 kivitelei:
 cserélhető lemezes tárak:
 lemezköteges csak együttesen,védőtokjukkal együtt helyezhető a berendezésbe
 fixlemezes tárak:
 a lemez a berendezés tartozéka,nem cserélhető
  fixfejes (az író/olvasó fej nem mozog,igen gyors és drága,
 a lemezen kevesebb adatot tárol)
 mozgófejes (az író/olvasó fej mozog -pozícionál,lassúbb az
 előzőnél,igen sok adat tárolására képes)
A winchester főbb jellemzői:
1. zárt, ténylegesen merev, compact csomagolás,
2. pára és pormentes,
3. bírja a nagy írássűrűséget,
4. általában nem egy, hanem több egymással párhuzamos lemezből áll,
5. közöttük, mint fésűsor közlekednek a fejek,.
6. átlagos elérési idő (1 fizikai szektort mennyi idő alatt talál meg) általában 7-8 ms.
Jellemzôi:
 Lemezszám: 1-12 db. Alsó
 Cilinder: az adattároló lemezfelület azonos számú sávjai
 Cluster: A FAT táblában a foglaltság jelzése clusterenként történik. A cluster az a
legkisebb tárterület, amit a DOS kezel. Egy cluster 1..8 szektor, azaz 0.5..4 kB.
 Partició: Egy merevlemezzel rendelkezô pc-n max. 4 különbözô operációs rendszer lehet.
Minden operációs rendszer külön a számára kijelölt területen vagy másnéven partición
helyezkedik el. Az egyes operációs rendszerek csak a saját particiójukat tudják kezelni. A
számítógép bekapcsoláskor azt a particiót indítja, amelyik aktiv állapotban van. Lehetôség
van arra is hogy egy operációs rendszer használja az egész területet. A particiókra
vonatkozó információ, az 1.szektor, 1. fej. 1.sávján található. A particiós tábla a bootrekord
része.
Az írás/olvasás három lépésből áll:
 a kívánt lemez, cilinder, sáv (track) kijelölése
 a fej(ek) mozgatása a kijelölt cilinder/trackre
 várakozás a szektorra

Optikai háttértárolók működési elve

A ma forgalomban lévő CD-ROM (compact disc read only memory), ill. CD-DA
(compact disc digital audio) 640-750 MB adat tárolására (270 000 A4 gépelt oldal) vagy 74
perc zenei anyag rögzítésére képes.
A CD-nek azonban hosszú története van, amelynek egy-két érdekes epizódját érdemes
feleleveníteni. A hetvenes évek elején kapták a megbízást a Philips cég fejlesztőmérnökei
egy, az analóg lemezt helyettesítő, digitális audio-adatok tárolására alkalmas disc
előállítására. Érdekes módon történt a lemez paramétereinek megállapítása. A főmérnök által
adott instrukciók alapján a lemez egy ingzsebben el kellett hogy férjen, és 60 perc zenei
anyagra való kapacitással kellett rendelkeznie. Mivel a főmérnök zsebe 11 centiméter széles
volt, így az első prototípusnak pontosan ez volt a mérete. A Sony is hamarosan részt vett a
fejlesztésben, amelynek eredményeként a mai lemezek átmérője 1 centiméterrel nagyobb.
Állítólag ez a cégvezető hitvesének köszönhető, akinek - Beethoven-rajongó lévén - komoly
szerepe volt abban, hogy a Kilencedik szimfónia, amely 74 percig tart Wilhelm Furtwänglers
interpretációjában, egy lemezre ráférjen. Ez csak az átmérő növelésével volt elérhető. Így
alakult tehát ki a CD egyik formája, a CD-DA 750 MB kapacitással. Hasonló megoldás a
számítógépipar számára is érdekessé vált, amely a ma használatos CD-ROM kialakulásához
vezetett. Egy CD tehát 12 cm átmérővel rendelkezik, 1,2 mm vastag és ellentétben a szilárd
lemezekkel a leolvasási sebessége állandó, miközben a forgási sebesség változik.
A CD adattárolásra felhasznált része legalább három részből áll:
 1. bevezető és tartalmi rész (lead-in), amely a lemez tartalomjegyzéke és a belső 4
mm-t foglalja el,
2. programrész az adatok számára, a középső részben található és 33 mm széles,
3. záró rész (lead-off) a külső 1 mm-en az adatokat határolja el.
Ez a három rész szektorokra van osztva. Egy szektor 3234 byte kapacitással
rendelkezik. A meghajtó kontrolljához ebből 98 byte le van foglalva, tehát a felhasználható
rész 2352 byte. Mindegyik szektor 512, 1024 vagy 2048 byte-os logikai tömbből áll.
A lemez fő része a polikarbonát réteg, mely többszörös feladatot lát el. Alsó rétege
védi a lemezt a mechanikai sérülésektől. A réteg maga biztosítja, hogy a lézer akadálytalanul
jusson el az adathordozásra alkalmas barázdákhoz, amelyek a polikarbonát réteg felső részén
helyezkednek el.
Ezek a barázdák beíratlan állapotban a következő réteggel, a fényérzékeny szerves
színezékkel vannak lefedve. A barázdák vezetik a lézert, amely a festékrétegbe "égeti" az
információkat. Így alakulnak ki az ún. bemélyedések (pit) és a mezők (steg), amelyek
meghatározzák, hogy olvasáskor a lézer visszaverődik vagy elnyelődik-e.
A festékréteget a fényvisszaverő réteg követi, amely legtöbbször nem más, mint egy
leheletfinom arany-, ill. alumíniumréteg.
A lemez legfelső rétege egy védő lakkréteg, amely alkalmas a tartalomra vonatkozó
információk felvitelére.
Megfelelően kezelve és tárolva a CD-ROM-okon az adatok 10 évig is biztonságosan
tárolhatók.
.
Négy nagyon fontos tulajdonsága (előnye) van az optikai tárolóknak:
 nagy tárolási sűrűség
 magas élettartam (10-100 év)
 alacsony előállítási költség
 egyszerű cserélhetőség

A DVD:
a Digital Versatile Disc vagy a Digital Video Disc rövidítése (nincs egységes megállapodás)
és a következő generációs - a CD-t felváltó - optikai adattárolási technológia.
Működési elve nagyon hasonló a CD-jéhez, azzal a jelentős különbséggel, hogy sokkal
sűrűbben tárolja az adatokat a lemezen. Így amellett, hogy nagyobb kapacitást nyerünk,
ugyanazon a fordulatszámon több adatot lehet beolvasni. A DVD-ROM-ok kapacitása 4,7
GB-tól 17 GB-ig terjed, attól függően, hogy a lemez mindkét oldalát illetve egy oldal mindkét
rétegét felhasználják-e.
A DVD-Video több órás mozifilmet tartalmazhat.