Mágneses és digitális információhordozók

1. Bevezetés

Az információ hordozók lehetővé teszik az adatok tárolását és hozzáférését különböző formákban,

mint például szöveg, grafika vagy hang. A digitális információ hordozásának célja, hogy a jövőben is
hozzáférhessünk az információkhoz. A tárolás időtartama a dokumentum típusától függően változhat, és több
évig vagy évtizedig is eltarthat. A digitális hordozók, mint például a floppy lemezek, merevlemezek, félvezető
memóriák, hasonló módon tárolhatók, mint hagyományos társaik. Azonban a digitális adatok könnyen és
gyorsan elveszíthetők, ha hordozójuk meghibásodik vagy elavul. A hagyományos hordozók másolása
megőrizheti az információkat, ugyanakkor a digitális másolatok kényelmes manipulálhatósága és könnyű
sokszorosíthatósága jelentős előnyt jelent. A digitális információk közé tartoznak a fizikai dokumentumok
másolatai és a "született digitális" adatok, mint például új könyvek, folyóiratok, archivált szöveges
dokumentumok, valamint digitális hang- és videofelvételek vagy mérések adatai.1

2. Papíralapú információhordozók

2.1 Lyukkártya
A 18. században a lyukkártyákat automatizálási célokra használták, például szövőszékek és zenei
automaták vezérlésére, elősegítve az ismétlődő folyamatokat. Az ötlet eredete a zenélő dobozokhoz
kapcsolódik, ahol a lyukakkal ellátott forgó hengerek irányították a lejátszást.2 Az adatok tárolása a
kartonlapokon kialakított lyukak formájában történt. Ezeket a lyukakat egy speciális olvasóberendezés olvasta
és dekódolta, lehetővé téve az információ feldolgozását.

2.2 Lyukszalag
Egy olyan adathordozó, amit papírszalagon elhelyezett lyukak segítségével kódolt információ
tárolására használtak a távközlésben és számítástechnikában. A leggyakoribb formái az öt és nyolc csatornás
változatok voltak, bináris adatkódolással.

3. Mágneses információhordozók

3.1 Mágnesdob
Az első mágnesdob tárolót 1949-ben fejlesztették ki, melynek kapacitása 50 kbyte és 6 MB között
változott. Bár sebessége impozáns volt, alacsony kapacitása és írássűrűsége miatt rövid idő alatt a
mágnesszalagok és merev mágneslemezek kiszorították az informatikai piacról.

1
PAC Poland, Storing Digital Information for a Long Time (IFLA website, 2020.05.07) https://www.ifla.org/storing-digital-information-for-a-
long-time/
2
A lyukkártya művészete, (2016.02.29) https://ajovomultja.hu/news/lyukkartya-muveszete
1
3.2 Mágnesszalag
1951-ben az első kereskedelmi UNIVAC gépek nélkülözhetetlen tartozéka volt a mágnesszalag,
melyet később főként banki adatok tárolására és analóg hangrögzítésre is használtak, bár nagy hátránya, hogy
a műanyag szalag sérülékeny és könnyen elszakadhat.

3.3 Hajlékonylemez (floppy)

Működése során a lemez forog, és egy író-olvasó fej érintkezik a mágneses felülettel az adatok olvasása
vagy írása céljából. Az adatok a lemezen koncentrikus körök, azaz sávok formájában helyezkednek el,
melyeket szektorokra osztanak. A lemezeket gyakran formázni kellett használat előtt, és a tárolt adatok
koncentrikus körökben, ún. sávokban helyezkedtek el. Bár az 1970-es évektől a 90-es évek végéig elterjedt
volt, alacsony tárolókapacitása és megbízhatósági problémái miatt a nagyobb kapacitású és megbízhatóbb
eszközök gyorsan kiszorították a piacról.

3.4 Merevlemez
A merevlemez egy számítógépekben általánosan használt adattároló eszköz, mely mágneses
technológiával működik, és jelentős tárolókapacitással és sebességgel bír. Gyakran nevezik HDD-nek (Hard
Disk Drive) vagy winchesternek is. Ideális számítógépes programok és nagy mennyiségű adat tárolására.

3.4.1 Története
Az 1950-es években indult az IBM által. Az 60-as években már cserélhető mágneslemezes tárolókat
fejlesztettek ki, a kapacitás pedig az évtized végére elérte a 200 MB-ot. Az 80-as évek hozták el a személyi
számítógépek korszakát, ami újabb lökést adott a merevlemezek fejlődésének. Ebben az évtizedben az első
3,5 inch-es méretű merevlemezek is megjelentek, és a kapacitás növekedése mellett a méretük is csökkent. A
90-es években további kapacitásnövekedés következett be, és az IBM új mérföldköveket állított fel, mint
például a 16,8 GB-os merevlemezt vagy az 1 inch-es Microdrive-ot. A 2000-es évek elején pedig többek közt
a Hitachi cég a forradalmi merőleges adatrögzítési technológiával új szintre emelte az adatsűrűséget. Az
évtizedek alatt a fejlesztések a tárkapacitás növelésére, a méret csökkentésére és a minőség javítására
összpontosítottak.3

3.4.2 Működése

A merevlemez működése néhány kulcsfontosságú elemre épül: mágnesesen kódolt adatokat tároló
fényes lemezekre, egy karra, amely mozgatja a mágneses olvasó-író fejet az adatrögzítéshez, és egy áramkörre,
ami összekapcsolja a meghajtót a számítógéppel. A lemezek kemény anyagokból készülnek (mint az üveg
vagy alumínium) és mágnesesen változtatható bevonattal rendelkeznek. A kisebb meghajtókban gyakran csak
egy lemez van, míg a nagyobbakban több rétegű lemezhalom, mindegyik mágneses bevonattal. Az adatok
koncentrikus sávokban, szektorokra osztva kerülnek rögzítésre. A merevlemez nyilvántartja a szabad és
foglalt szektorokat, és új adat írásakor a fej a megfelelő helyre mozog azok rögzítéséhez. Az olvasás hasonló
módon, de fordított sorrendben történik. Az adatok mozgását és az olvasás/írás helyeit egy vezérlő áramkör
szabályozza, amely párhuzamos adatáramokat soros formára alakítja át, és így irányítja a merevlemez
műveleteit.4

3
FEKETE Marianna, A háttértárolók fejlődése a kezdetektől a napjainkig, (szakdolgozat, Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar,
2010), 8-22. https://mek.oszk.hu/08400/08428/08428.pdf
4
CHRIS Woodford, Hard drives (explainthatstuff, last update 2021.11.9) https://www.explainthatstuff.com/harddrive.html
2
 3.4.3 Adatkódolási eljárások

A mágneses adattároló eszközök kódolási technikákat használnak az adatok mágneses felületre való
írásához és az onnan történő olvasáshoz. Ezek a módszerek optimalizálják a tárolt adatok sűrűségét és segítik
az adatok hibamentes visszaolvasását.

1) FM (Frekvencia moduláció): Ez a technika az adatbitjeit különböző frekvenciájú jelekkel képviseli.

Ez a módszer viszont nem túl hatékony, mivel minden egyes bit tárolásához szükség van egy
úgynevezett szinkronjelekre is, így több helyet foglal el, mint amennyi tényleges adatot tárol.
2) MFM (Módosított frekvenciamoduláció): Az MFM egy fejlettebb verziója az FM-nek. Itt már
spórol a helyen azzal, hogy csak akkor használnak szinkronjelet, ha egy "0" bitet kell tárolni. Így,
ha "1"-eseket tárolunk, több információt tudunk egy adott területre írni. Ez volt az első
merevlemezek és a hajlékonylemezek (floppy lemezek) általánosan használt kódolási módszere.
3) RLL (Run Length Limited) kódolás: A célja, hogy még hatékonyabban használjuk a rendelkezésre
álló területet a mágneses felületen. Ezzel a módszerrel bizonyos szabályokat vezetnek be arra
vonatkozóan, hogy hány "0" állapot lehet "1" állapotok között. Így az adatok sűrűbben tárolhatók
anélkül, hogy veszélyeztetnénk az olvashatóságukat.

Ezek a kódolási technikák alapvető fontosságúak a modern adattárolási rendszerekben, mivel lehetővé
teszik a nagy mennyiségű adat hatékony, megbízható és helytakarékos tárolását a merevlemezek mágneses
felületein.5

3.4.5 Adattárolási struktúra

A FAT fájlrendszer egy viszonylag egyszerű szerkezet, amely a kötet tetején helyezkedik el és
lényegében egy táblázat, amely nyomon követi, hogy a fájlok melyik részei hol találhatók a tárolón. Két
másolatban tárolja az adatokat a biztonság kedvéért, és mivel nincsenek előre meghatározott helyek a fájlok
számára, ezért a rendszer az első rendelkezésre álló helyre teszi őket. A FAT szerkezet frissítése időigényes,
mert a lemez olvasófejét minden egyes frissítéskor vissza kell pozícionálni a meghajtó logikai nullpontjára. A
fájlok nevei egyszerűek, korlátozott hosszúságúak és csak bizonyos attribútumokat támogatnak.
Az NTFS fájlrendszer egy fejlettebb szerkezet, amely jobb megbízhatóságot és rugalmasságot kínál.
A fájlok és könyvtárak rendezett struktúrába szerveződnek, és nem függnek a hardvertől vagy speciális
objektumoktól a lemezen. Az NTFS a megbízhatóságot tranzakciók naplózásával, kritikus egy szektoros hibák
elkerülésével és az aktív hiba kijavításával biztosítja. Támogatja a Windows NT biztonsági modelljét, lehetővé
teszi több adatfolyam használatát, és a felhasználók saját attribútumokat adhatnak a fájlokhoz. NTFS minden
fájlnevet Unicode alapúként kezel.6

4. Digitális / Elektronikus adathordozók

Az elektronikus adattárolók, amelyek félvezető technológiát használnak, mozgó alkatrészek nélkül

működnek, így megbízhatóbbak és gyorsabbak. Ide tartoznak a memóriakártyák, pendrive-ok és az SSD-k
amelyek mindegyike jelentős tárolókapacitást kínál. Ezek az eszközök a hagyományos, mozgó alkatrészeket
tartalmazó tárolóeszközöknél modernebb, fejlettebb alternatívái, kiváló sebességű adatfeldolgozást és
hozzáférést biztosítva.

5
A merevlemez http://users.atw.hu/ghardver/hdd.html
6
Overview of FAT, HPFS, and NTFS File System (Microsoft, 2021.09.23) https://learn.microsoft.com/en-us/troubleshoot/windows-
client/backup-and-storage/fat-hpfs-and-ntfs-file-systems
3
4.1 Pendrive
A pendrive egy kompakt, hordozható adattároló eszköz, amely USB interfészen keresztül csatlakozik
a számítógépekhez és más digitális eszközökhöz. Első változatai az 2000-es évek elején jelentek meg,
kezdetben alacsony tárolókapacitással, de az USB technológia fejlődésével növekedett az adatátviteli
sebességük és tárolókapacitásuk. Nincs szükségük külső energiaforrásra, és ellenállnak a környezeti
hatásoknak. A "Plug & Play" technológia lehetővé teszi, hogy a pendrive-ot könnyedén felismerjék és
használják a számítógépek és egyéb eszközök, automatikus konfigurációval. Manapság már igen nagy
kapacitású eszközök is vásárolhatóak akár 1-2 TB-os kategóriában is.

4.2 Memóriakártyák
A memóriakártyák az 1990-es évek közepétől váltak elterjedtté, gyors terjedés és népszerűség
jellemezte a kompakt méretük és növekvő kapacitásuk révén. Az MMC és SD kártyák versengése példa volt
a technológiai fejlődésre, az SD jobb teljesítménye és nagyobb biztonsága miatt vált dominánssá.
A modern tárolási igények, mint nagyobb tárolókapacitás és gyorsabb adatátvitel, olyan innovációkat
indítottak el, mint a Toshiba, Panasonic és Samsung nagy sebességű és nagy kapacitású kártyái. Az új
formatervezési és integrációs technológiák, mint a Samsung által használt egymásra helyezett flash chipek,
lehetővé tették akár a 2 TB-os tárolási kapacitást. A piaci trendek az előrejelzések szerint a nagyobb kapacitású
és gyorsabb memóriakártyák felé mozdulnak el, ahogy a digitális tartalom fogyasztása továbbra is növekszik.7

4.3 SSD (Szilárdtest-meghajtó)

Az SSD, azaz a szilárdtest-meghajtó, egy olyan adattároló eszköz, amely a számítógépekben használt
hagyományos merevlemezeket (HDD-ket) váltja fel. Az SSD előnye, hogy nincsenek mozgó alkatrészei, mint
az HDD-kben található forgó lemezek és olvasó/író fejek, amelyek mechanikus hibák forrásai lehetnek. Az
adatokat a NAND flash memória chipek tárolják, amelyek a flash vezérlő által irányítva gyorsabb adatelérési
sebességet és alacsonyabb késleltetést biztosítanak, ezáltal növelve a rendszer teljesítményét. Az SSD-ket
széles körben alkalmazzák, például személyi számítógépekben, laptopokban, okostelefonokban,
táblagépekben és a felhőalapú tárolásban is. Ezek az eszközök különösen hasznosak olyan alkalmazásokban,
ahol fontos a gyors adathozzáférés, mint például magas teljesítményű szervereknél vagy adatbázis-kezelésnél.

4.3.1 Működése
Az SSD-k működése során az adatokat az alapul szolgáló összekapcsolt flash memória chipek tárolják,
melyeket szilíciumból készítenek. Az adatokat elektromosan tárolják úgy, hogy minden chip egyetlen bitet
képes tárolni, ami lehet 1-es (töltött állapot) vagy 0-s (töltetlen állapot). Az SSD-knek három fő típusa létezik
az adattárolás szempontjából: az SLC, MLC és TLC. Az SLC-k egy bitet, az MLC-k kettőt, míg a TLC-k
három bitet tárolnak cellánként. Az SLC a leggyorsabb és legtartósabb, de legdrágább, míg a TLC a
legolcsóbb, de kevésbé tartós és lassabb írási sebességet biztosít.

4.3.2 Tulajdonságok

7
FEKETE Marianna, A háttértárolók fejlődése a kezdetektől a napjainkig, (szakdolgozat, Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar,
2010), 54-60. https://mek.oszk.hu/08400/08428/08428.pdf
4
 Az SSD-k előnyei a gyors adatolvasási és írási sebesség, a csendes működés, az alacsonyabb
energiafogyasztás és a kisebb súly, amelyek különösen előnyösek hordozható eszközökben. A vezérlő szoftver
előrejelző elemzést is tartalmaz, ami előre jelzi a lehetséges meghajtó hibákat.
Az SSD-k hátrányai közé tartozik a magasabb költség és az élettartam korlátja, mivel az NAND
memória-flash chipek csak meghatározott számú írási ciklust képesek elviselni, ami általában kevesebb, mint
amennyit az HDD-k kínálnak.8

4.4 Felhő alapú adattárolás

A felhőalapú adattárolás mára az üzleti és személyi élet meghatározó eleme lett, különösen a távoli
munkavégzés terjedésével.
Előnyei közé tartozik a költséghatékonyság, az elérhetőség könnyedsége és a biztonsági mentések
automatizálása, melyek elősegítik az adatok megóvását és gyors helyreállítását. Azonban hátrányok is vannak,
úgymint a kibertámadásokkal szembeni növekvő sebezhetőség, az internetkapcsolat függősége, valamint az
adataink kezelésének átadása egy külső szolgáltatónak, ami biztonsági kockázatokat jelent.9

Bibliográfia

A lyukkártya művészete, Informatikai történet kiállítás, 2016 https://ajovomultja.hu/news/lyukkartya-

muveszete
A merevlemez, http://users.atw.hu/ghardver/hdd.html
Alexander S. Gillis, SSD (solid-state drive), TechTarget, 2021
https://www.techtarget.com/searchstorage/definition/SSD-solid-state-drive
Chris Woodford, Hard drives, explainthatstuff, 2021 https://www.explainthatstuff.com/harddrive.html
Fekete Marianna, A háttértárolók fejlődése a kezdetektől a napjainkig, szakdolgozat, Szegedi
Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, 2010 https://mek.oszk.hu/08400/08428/08428.pdf
Felhő alapú adattárolás előnyei és hátrányai, Systemfarmer weboldal
https://systemfarmer.hu/2022/10/felho-alapu-adattarolas-elonyei-es-hatranyai/
Overview of FAT, HPFS, and NTFS File System, Microsoft, 2021 https://learn.microsoft.com/en-
us/troubleshoot/windows-client/backup-and-storage/fat-hpfs-and-ntfs-file-systems
PAC Poland, Storing Digital Information for a Long Time, IFLA, 2020 https://www.ifla.org/storing-
digital-information-for-a-long-time/

8
ALEXANDER S. Gillis, SSD (solid-state drive), (TechTarget, 2021) https://www.techtarget.com/searchstorage/definition/SSD-solid-state-drive
9
Felhő alapú adattárolás előnyei és hátrányai, (Systemfarmer) https://systemfarmer.hu/2022/10/felho-alapu-adattarolas-elonyei-es-hatranyai/
5