Számítógép architektúrák előadás
féléves tematika
1. Munkavédelem, történeti
áttekintés, alapfogalmak
2. A processzorokról
3. Hűtés és grafika
4. Chipset, sínrendszerek, portok,
bemeneti eszközök, nyomtatás
5. Megjelenítés, monitorok
6. Mágneses adattárolás
7. Optikai/magnetooptikai
adattárolás
8. Kódolás, memória, SSD
9. Memóriakezelés, malware
10. Beágyazott rendszerek,
vékony kliens megoldások
11. Mobil eszközök: tabletek,
okostelefonok, netbook-ok,
ebook olvasók
12. Számítógépvírusok,
vírusvédelmek
13. Adattömörítés, 3D
1
Számítógép architektúrák
7. Előadás
Optikai/magnetooptikai adattárolás

Az előadások anyaga elérhető

az Ilias-on

2
 Optikai adattárolás
Az adatok írása/olvasása lézersugárral történik.
Az első CD alapjait még az 1960-as években fektette le a
Sony és a Philips, de igazából az 1976-os bejelentést és az
1979-es gyártás megkezdését tekintjük hivatalos időpont-
nak.

3
Az optikai meghajtó felépítése

4
A fényvisszaverő felület spirális sávjain mikroszkopikus
lyukak (pit) és ép felületek (land) vannak.
Az információ a lyukak hosszában és a lyukak közti
szünetek hosszában van kódolva. A NRZI módszerhez
hasonlóan a lyuk és nem-lyuk átmenetek adják az egyesnek
megfelelő biteket.

5
Pitek és landek által tárolt adatok elhelyezkedése az
optikai lemezen

6
CD lemez mikroszkóp alatt

7
A lézersugár (780 nm hullámhossz, infravörös tartomány a
CD lemezeknél) alulról éri a lemezt. A mélyedéseket PIT-
eknek, míg a felülettel egy síkban lévő területeket LAND-
eknek nevezzük. A PIT-ek 600 nm szélesek, és 1600 nm-re
vannak egymástól. Ezek alkotják a sávokat. A lemez
felületét megvilágítjuk egy 0,2mm átmérőjű lézerfénnyel
1,5mm távolságból. A pit-ek (alulról domborulatok)
szétszórják a fényt, így kevesebb fény verődik vissza, mint
a land-ről. A fényt fényérzékelő dióda érzékeli, és a
fényimpulzust elektronikus jellé alakítja.

8
A lézer kb. 1,2 mm mélyről, a címke alól olvas. Felülről
csak egy vékony lakkréteg védi.
Ha az ép lemezfelületre fókuszálják a lézersugarat, a
beérkező sugár kb. 70%-a visszaverődik a lemezfelületről.

9
A lyukak mélysége a lézer hullámhossz negyedével egyenlő
(125 nm). A lyukakról visszaverődő sugár fél hullámhosszal
kevesebb utat tesz meg, és a beérkező sugarak jó részét kioltja.
Így a visszavert sugár (a lyukak rosszabb tükrözőképessége
miatt) jelentősen kisebb, mint az ép felületről visszavert sugáré
(kb. 25%).

10
Az adat egyetlen spirális sávon van rögzítve, amely polikarbonát
anyagba van beágyazva.
A spirális sáv a diszk belső részén kezdődik, és a külső részén ér
véget, 5378 m hosszú. Az emberi hajszál kb. 40 sávot takarna le.

11
Átmérő: 120 mm
Vastagság: 1,2 mm
Hasznos adatterület: 50 - 116 mm között
Hordozó: polikarbonát, alumínium fényvisszaverő
réteg, lakk réteg, címke
Spirális sávok távolsága: 1,6 m
Spirális sávok száma: kb. 20,000
Fordulatszám: 200 - 530/perc

12
Egy CD-lemez egysége a szektor, amely 98 blokkra
tagolódik. Egy szektorban 2352 (98x24 byte) adatbájt van,
melyből CD-változatok eltérő mennyiséget használnak
adattárolásra (1. mód 2048 byte, 2. mód 2336 byte), a
fennmaradó byte-ok hibajavításra és egyéb információ
tárolására használatosak. Tekintve, hogy az adatok egy
folytonos spirál mentén tárolódnak, azonosításukra spirál
elejétől mért távolságuk időtartamát lehet megadni a
következő módon:
Perc, másodperc, szertor (0-74) számhármas, vagy ennek
meg-felelő 32 bites szám.

13
Az írás/olvasás sebessége állandó (Constant Linear
Velocity = CLV), ezért a lemez fordulatszáma változik az
olvasott sáv függvényében. A kerületi sebesség: 1,2 m/s.

Átviteli sebesség Jelölés

150 kB/s 1x
300 kB/s 2x
600 kB/s 4x
1200 kB/s 8x
2400 kB/s 16x
3600 kB/s 24x
7200 kB/s 48x
… … 14
A bal oldali, CAV eljárás szerint a lemez állandó fordulaton pörög. Belát-
ható, hogy a lemez szélén lévő szektorok jobban szét vannak húzva, mint
a lemez közepe felé esők. Ezzel viszont rengeteg helyet pazarolunk (a
mágneses tárolókon ezt az eljárást alkalmazzák).
A jobboldali CLV eljárás szerint viszont egy spirál vonalban helyez-
kednek el az adatok. Itt minden egyes szektor azonos helyet foglal (jobb
a kihasz-náltság), viszont az olvasáshoz a fordulatszámot folyamatosan
változtatni kell (a CD meghajtók ezt a technikát alkalmazzák).
15
16
 Az adatok kódolása a lemezen
A legrövidebb pit 833 nm hosszú, és a lemez felületén a
(képzeletbeli) spirál hossza 5378 m. Ezek alapján a lemez
tárolókapacitására legfeljebb (5378 m / 0,833 µm/bit =) kb.
770 MB adódna. Csakhogy ezzel több probléma is van.
Először is, ha sok az egymás utáni „0” bit (hosszú a land),
akkor az olvasólézer nem tudja követni a spirált, „eltéved”
(a nyomott lemezen nincs tényleges spirál, csak a pitek
elhelyezkedése spirális!). Másodszor, ha nem váltakoznak
elég sűrűn a pit-ek és land-ek, akkor az olvasó nem tudja
mihez szinkronizálni magát, és időzítési hibák léphetnek fel
(a kelleténél később vagy hamarabb olvas be egy bitet).
17
Harmadszor, az adatok közé mindenféleképpen szükség van
különböző vezérlő és hibajavító adatokra (a zenei CD-n a
hibajavító adat mennyisége a zenei adatok mennyiségének
1/3-a), ami csökkenti a használható tárkapacitást.
Ha ezzel összevetjük azt, hogy egy zenei CD-re kb. 750 MB
zenei adat fér fel, akkor már megérthetjük, hogy a kódolás
nem történhet a pit=1, land=0 (vagy fordítva) alapon.

Az olvasó egységnek van egy belső órája, ami folyamatosan

„ketyeg” minden egyes órajelre egy értéket kell kapnia az
olvasónak. Ha az órajelre a szenzor érzékeli a lézer vissza-
vert fényét, akkor 0, ha nem, akkor 1 értéket vesz fel a bit.

18
A CD-n egy „1”-es bitet egy pit-land vagy land-pit átmenet, míg egy
„0”-ás bitet az átmenet hiánya kódolja. Mivel egy pit minimális
hossza meghatározott, ezért két „1”-es nem követheti egymást túl
szorosan, legalább két „0”-ás bitnek kell köztük lennie. Ugyanakkor a
„0”-ás bitek száma sem lehet túl sok, hogy az időzítés ne csússzon el
(az olvasóegység belső órája miatt). Egymás után nem lehet 10-nél
több „0” bit. Ezekből a megkötésekből látható, hogy közvetlenül nem
tárolhatók az adatbyte-ok, valahogyan át kell alakítani őket. Az
átalakítás módja az ún. EFM-moduláció, ami az angol eight-to-
fourteen modulation (nyolcról tizennégyre moduláció) rövidítése.
Ennek során minden 8 bites byte-ot egy táblázat alapján egy 14 bites
számra cserélnek ki. Azért 14 bitesre, mert ezekből 267 olyan
kombináció van, amely megfelel a fentebbi kritériumoknak (ezekből
kilencet nem használnak).

19
EFM kódtábla részlete:
byte bináris kód EFM kód
0 00000000 01001000100000
1 00000001 10000100000000
2 00000010 10010000100000
3 00000011 10001000100000
4 00000100 01000100000000
…
252 11111100 01000000010010
253 11111101 00001000010010
254 11111110 00010000010010
255 11111111 00100000010010
20
Ha megnézzük az EFM-kódtáblát, feltűnik, hogy van olyan
EFM-kód, amely 1-esre végződik, és van olyan is, amelyik
1-essel kezdődik.
Mivel két egyes nem követheti egymást, ezért a 14 bites
EFM-kódok közé még beszúrnak 3 összekötő bitet,
melyeket úgy választanak meg, hogy mindig teljesüljön az,
hogy két egyes bit között legalább kettő és legfeljebb tíz
nullás bit legyen.
Az olvasás során az összekötő biteket figyelmen kívül
hagyják.

21
 Hibajavítás
Mivel az optikai lemezeken a milliméter ezredrészével kell
dolgozni, felmerül az a tény, hogy mi van akkor, ha
szennyeződés kerül az olvasott felületre, mert elviekben
akkor a lézer fénye már másképp verődik vissza a lemez
felületéről.
A probléma nem új keletű az informatika világában. Bárhol
bekövetkezhet egy olyan jelenség, ami módosíthatja az adat
kimenetét, ezért az adattárolásnál és továbbításnál általában
olyan plusz kódokat adnak az információhoz, amely
segítségével egyszerűen és hatásosan meg lehet határozni
egy, vagy több bit hibáját és ki is lehet azt javítani.
Az optikai lemezeknél az úgynevezett Keresztcsatolású
Reed-Solomon kódot (CIRC) alkalmazzák. 22
A fenti ábra egy hanghullám mintáját mutatja. A legfelső képen láthatjuk
a kialakult hullámot, és azt hogy bizonyos pontokon meghatároztuk a
hullám magasságát. A harmadik ábrán azt látjuk, hogy tároljuk a vett
mintákat folyamatosan egymás után (baloldal), másrészt tárolhatjuk őket
úgy is, hogy a minták sorrendjét felcseréljük (jobboldal; Keresztcsatolású
Reed-Solomon kód). 23
Az első két ábrán azt láthatjuk, hogy sérülés következtében elvesztettünk
3 mintát a 10-ből. A folyamatos adattárolásnál a hibát nem tudjuk
kijavítani, viszont a felcserélt mintáknál, interpolációval a kimaradt
mintákat vissza tudtunk nyerni. A CIRC megoldásnak köszönhetően
3200 egymás utáni bit (2,4 milliméter hosszúságú sáv) egyszerűen
kijavítható, és további 12000 (8,4 milliméter) viszont áthidalható. 24
 CD-k hibajavítása és ellenőrzése - C1/C2 teszt
Az optikai lemezek legnagyobb ellensége a lézer útjába álló
karcolás, mely lehetetlenné teszi a mögötte megbújó adatok
leolvasását.
Alapvető védelmi metódus kiegészítő információk hozzáadása,
melyek segítségével a kisebb hibák javíthatóak. Sajnos a
karcolások jelentősen szélesebbek a CD vagy DVD sávjainál,
így a kibővítés önmagában nem nyújt elegendő védelmet.
Az adatokat éppen ezért nem folyamatosan, hanem szétszórva
helyezik el a lemezen, így egy karcolás nem egyetlen adatblokk
megsemmisülését okozza, hanem több blokkban tesz kisebb, de
még javítható kárt.

25
Audio CD-k esetében a 16 bites sztereó (kétcsatornás) hangrögzítés-
ből kiindulva 32 bites adategységeket használnak. Ezeket nyolcbites
– vagyis egy bájtos – részekre tördelik, majd a bájtokat oszloponként
egy 24 x 24 bájtos táblázatba írják. Így egy 32 bites adategység négy
egymás alatti bájtba kerül. Amikor elkészült a tábla, hibajavító
kóddal először soronként 28 oszloposra (C1), majd oszloponként is
28 sorosra (C2) bővítik. Végezetül az egész, most már 28 x 28 bájtos
táblát soronként írják a lemezre. A módszerrel egy adategységet a
lemez 28 részére szórnak szét, és hibajavító kód is biztosítja. Ezt a
kódolást Cross-Interleaved Reed-Solomon Coding (CIRC) néven
ismerhetjük. A Cross-Interleave az oszloponkénti beírásra és a
soronkénti kiolvasásra, a Reed-Solomon Coding pedig a 24 bájt
további 4 bájttal való bővítésére utal. A CD-k minőségellenőrzésénél
a CIRC kód C1 és C2 hibáit számoljuk.

26
Míg egy audiolemez esetében egy hiba csak egy oda nem
tartozó hangocska lesz, adatoknál sokkal komolyabb követ-
kezményei lehetnek.
Ezért az adat CD-ket a CIRC előtt még hibajavító Reed-
Solomon Product-like Code (RSPC) kódolással bővítik.
Ennek mechanizmusa hasonlít a CIRC-re, de a két-két
bájtnyi hibajavító kódot először oszlopokra, majd az átlókra
alkalmazzák, és az így kapott adattömeg megkeverve kerül
a másik kódolóhoz.

27
 Egyszer írható lemezek (CD-R)
A lemez eredetileg csak land-ekből áll.
Lézersugár 250 Co -on égeti be a pit-eket a lemezbe a gyárilag előállított
spirális barázdát követve. Égetett lyuk technológia. Az adatrögzítő réteg
egy olyan anyagból készül, amely bizonyos hullámhosszúságú lézer
hatására „sérül”, vagyis az adatokat a CD-író beleégeti ebbe a felületbe.
A barázdák arra szolgálnak, hogy a lézerfej az üres CD-n is tudja követni
a sávokat. Ezt a nyomtatott CD-n egyszerűen a PIT-ek egymásutá-
niságából tudta. Ezért is volt felső korlátja a PIT-ek hosszának. Kapacitás
650 MB (74 perc), 700 MB (80 perc), 800 MB (90 perc)

28
 CD-RW (többször írható)
Egyik megoldása a fázisváltozáson alapuló felvétel. Az újraírható
lemezeknél már nem PIT és LAND az információ hordozója, hanem egy
olyan adatrögzítő réteg, amelynek bizonyos erősségű lézer hatására
megváltozik a kristályszerkezete, és emiatt másféleképpen veri vissza a
fényt. Kristályos állapotú anyag olvadáspont feletti hőmérsékletre
hevítésével az anyag amorf állapotba kerül (információtárolás). Az
anyagot az olvadáspont alatti hőmérsékletre hevítve (egy másik erősségű
lézerrel) és lehűtve az anyag újra kristályos állapotba kerül (törlés). Az
érzékelő képes megkülönböztetni ezt és PIT-LAND átmenetként értel-
mezi. Az amorf felületről szóródva verődik vissza a fény, a kristályosról
jól tükröződik. A lemez olvasása egy harmadik, kisebb intenzitású
lézerrel lehetséges.
Kb. egymilliószor törölhető!

29
Másik technika a festékpolimeres. A festékrétegben a
lézersugár melegítésének hatására gödrök képződnek. A
gödrök egy másfajta intenzitású lézer hatására kisimíthatók
(törölhetők).
A festékanyag tulajdonságai miatt csupán 100x írható!
A CD-RW sérülékenyebb, fontos adatokat CD-R lemezre
érdemes menteni.

30
 Magneto-optikai (CD-MO) lemezek
(pl. Minidisc)
Az adatok mágneses elven vannak tárolva. A polaritás
lézersugár segítségével leolvasható ill. íráskor nagy energi-
ájú lézerrel megváltoztatható. Szobahőmérsékleten a pola-
rizáció nem változtatható.
Írások száma: 10 millió
Élettartam: 10 év
Több változata van: szabványban, méretben (5.25”, 3.5”),
kapacitásban különböznek (650MB, 1,3MB, 2,6GB,
10,4GB).
Fordulatszám: 3000/perc

31
 DVD ROM
A DVD létrejöttét az egyre nagyobb adatmennyiség tárolásának igénye
tette szükségessé.
Egységnyi területre úgy tudunk több bitet felvinni, hogy csökkentjük az
egy bit tárolásához szükséges területet (növeljük az adatsűrűséget). Ez
viszont pontosabb író/olvasó egységet igényel. A DVD-nél a PIT-ek
közötti távolságot a felére csökkentették, ehhez viszont még
kifinomultabb és vékonyabb lézerfény is szükségeltetett. A DVD nagy
sűrűségű (650 nm-es a hullámhossz és infravörös helyett más vörös
színű a lézer , mely 1,32 mikrométeres nyomokat éget) lemezformátum
(4,7-17GB). A filmet 576 képsoros formátumban tárolják rajta.
Gyártáskor 2 lemezt ragasztanak össze. Ha csak az egyik alkalmas
adattárolásra, akkor egyoldalas, különben kétoldalas (meg kell
fordítani). Lemezenként 1-2 rétegben vannak rajta az adatok. A lézer kb.
0,6 mm mélyről, a lemez közepéről (1,2 mm vastag a lemez) olvas.
Létezik írható, ill. többször írható változata.
32
33
Egy elöregedett lézer már nem képes elég vékony fényt előállítani,
ilyenkor a meghajtó DVD lemezt már nem, de egy ideig CD lemezt még
képes olvasni. Ezen kívül egy olyan anyagot is alkalmaztak, amely
bizonyos hullámhosszú fényt átereszt, bizonyos hullámhosszú fényt nem.
Így született meg a 2 rétegű DVD lemez (Laboratóriumi körülmények
között már 20 réteget is fel tudnak vinni egymásra). Léteznek továbbá
mindkét oldalukon adathordozó réteggel rendelkező lemezek is, illetve
mindkét oldalukon 2 rétegű lemezek.

34
A CD és DVD között jelentős szerkezeti különbség van. Ugyan mindkét
lemez döntő többségét átlátszó polikarbonát teszi ki, a CD esetében a
teljes réteg az adathordozó felület alatt található, felülről csak egy
vékony lakkréteg védi. A DVD esetében két, egyforma vastagságú
polikarbonát lemez között, nagyobb biztonságban van az adatot tároló
vékony fémfelület.

35
 DVD+R, DVD-R
Az írható és újraírható DVD-k fizikailag illetve anyaghasználatban
megegyeznek az írható CD-vel. A boltok polcain mégis találkozni a
pluszos és mínuszos kifejezésekkel. A kettő között elhanyagolható a
különbség.
A mínuszos lemezek voltak az első szabványok a gyári lemezek után,
ezért a pluszos lemezeknek voltak kompatibilitási gondjai a kezde-
tekben.
A DVD-R és DVD-RW lemezek gyártása egyel több fázisból áll,
mivel itt utólag visznek fel olyan adatokat a lemezre, amit a DVD+R
és DVD+RW lemezeken már a gyártás folyamán felvisznek.
Továbbá ezek a médiaadatok eltérnek a két formátumon, ezért is
voltak kompatibilitási gondok.
A két lemez fizikai felépítése megegyezik.
36
 DVD-k hibajavítása és ellenőrzése - PI/PO teszt
DVD-knél szintén egyszintű kódolás van, csak az adatok
nagyobb tömbjén alkalmazzák. A hatékonyabb szétszórásnak
köszönhetően ez a kódolás biztonságosabb a korábbiaknál. A
2064 bájtos (ebből 2048 az adat, többi vezérlő és címző)
egységeket (frame-eket) 172 oszlopba és 12 sorba rendezik. Egy
hibajavító blokkba 16 ilyen frame kerül, így 192 soros és 172
oszlopos táblázat jön létre. Ez először oszloponként 16 bájtos
külső paritással (Parity Outer), majd az így kapott 208 sor
soronként 10 bájtos belső paritással (Parity Inner) bővül. A
végeredmény egy 208 soros és 182 oszlopos tömb, amit 13 soros
és 182 bájtos Recording Frame formájában rögzítenek a
lemezre. Minden Recording Frame-ben 12 adatsor (végükön 10-
10 bájt belső paritással) és a végén egy külső paritássor van.

37
38
DVD-k minőségellenőrzésénél a belső paritási (Parity Inner - PI)
és a külső paritási (Parity Outer - PO) hibákat számoljuk. Egy
frissen megírt, karcmentes lemeznél ez pontosan megmutatja,
milyen jól vagy rosszul sikerült a művelet. Ugyan a PI/PO hibák
javíthatóak, de minél kisebb a számuk, annál jobb. Egy lemez
minőségellenőrzésénél a legkényesebb területek azok, ahol sok
PO hiba gyűlik össze. Az ilyen zónák további karcosodásával
javíthatatlan hibák keletkezhetnek. A karcolások azért is
veszélyesebbek, mert a sűrűbb adattárolás miatt több sávot
érintenek, mint egy CD-n.
Nagy sebességű írásnál a hibák száma nő, hiszen nem lehet
olyan pontosan a pit-ek, land-ek szerkezetét kialakítani, ezért
fontosabb adatoknál érdemes alacsonyabb sebességgel írni az
optikai lemezeket.

39
A DVD-nél nagyobb adattárolás eléréséhez tovább csökkentették a
PIT-ek méretét, és az olvasó fény hullámhosszát. Ez utóbbit
olyannyira, hogy már nem vörös tartományban van, hanem kékben
(hullámhossza 405 nm, az általa hagyott nyomok 0,58
mikrométernyiek). Innen jött a Blu-Ray elnevezés (mivel nem lehet
levédetni egy általános szót, ezért elhagyták a Blue szóból az e betűt).
Két elfogadott formátum létezett 2008 januárjáig.
Miért kell leváltani a DVD-t?
A 36 colosnál (kb. 91,4 cm) nagyobb képernyőkön a normál
felbontású DVD képet (576 sor) már rossz minőségűnek érzékeli az
emberi szem.
A nagy felbontású (HD) tartalmat még 60 col (152,4 cm) felett is jó
minőségűnek látjuk. Viszont a HD tartalom több helyet és magasabb
sávszélességet igényel, mint amit a jelenlegi DVD nyújtani képesek.
A két rétegű DVD maximum adatátviteli sebessége 11 Mbps, míg a
HD tartalomhoz az ideális a 25 Mbps lenne.
40
41
42
A HD DVD (High Definition Digital Versatile Disc;
támogatók:Toshiba, NEC, Microsoft, Intel stb.) a jelenlegi
DVD gyártási infrastruktúra alkalmazásával elkészíthető,
mert a lemezek alapvető felépítése nem változik, az
olvasható rétegek egy 1,2 mm-es műanyag lemez közepén
helyezkednek el (nem érzékeny a felszíni sérülésekre). Egy
rétegen 15 GB, két rétegen 30 GB tárolható.
Kínában a formátumháború eldőlte után is látnak benne
fantáziát, hiszen olcsóbb a gyártása a régi DVD gyártó-
sorok módosításával.

43
Blu-Ray (támogatók: SONY, TDK, HP, Dell, Warner, Paramount, stb.)
másolás védelemmel ellátott. Az adathordozó réteg a felszín
közelében (0,1 mm) van ezért a lemezeket egy tokban kellett volna
szállítani és a meghajtóba is tokkal együtt kellett volna betenni (lsd.
Floppy). A TDK kifejlesztett egy Durabis elnevezésű olcsó és
hatékony bevonatot, melynek köszönhetően a Blu-Ray lemezek a
mostani DVD-khez hasonló kivitelben kerülnek forgalomba. A TDK
azt állítja, hogy a vékonyabb réteg ellenére a bevonat a jelenlegi
lemezeknél nagyobb tartósságot biztosít, ellenáll akár a csavarhúzóval
történő karcolásoknak is. A 0,85-ös fénytörési index használatával
(összehasonlításul a normál DVD-nél ez az érték 0,6, a HD DVD-nél
0,65) a lézert kisebb területre lehet fókuszálni, ezáltal a Blu-Ray
lemezek egy rétegen 25 GB, két rétegen 50 GB, nyolc rétegen 200
GB.
1080 képsor, ami a DVD-hez képes majdnem 4x-es mennyiségű kép
információt jelent.
44
 Hibrid lemezek a Warnertől
Olyan lemezt fejlesztettek ki, mely mind a 3 lejátszó tud
olvasni (DVD, HD-DVD, Blu-Ray)
A kék lézeresek egyaránt a 415 nm-es hullámhosszú fényt
használják, a különbség a tárolási mélységben van. A hibrid
lemeznél a legfelső Blu-Ray réteg kétirányú tükörként
funkcionál. Elég fényt ver vissza a Blu-Ray lejátszók
számára, de át is enged annyit, hogy a HD-DVD lejátszók a
felső réteg figyelmen kívül hagyásával beolvashassák a
számukra égetett, alsóbb rétegen tárolt adatokat. A
hagyományos DVD réteg a lemez másik oldalára kerül.

45
 LightScribe technológia
Működése: a rendszer ellenőrzi, hogy a felhasznált adathordozó
LightScribe képes lemez-e, oly módon, hogy kiolvassa a belső
vonalkód-gyűrű azonosító adatait. Ezután a felhasználó kiveszi a
lemezt a meghajtóból, megfordítja, és visszahelyezi. A PC elküldi a
címkézési parancsokat a meghajtónak, amely ezekkel irányítja a
lézer írási folyamatát. A 780 nm-es lézer 32 mW-os teljesítményű
lézersugarat használ gravírozásra, amit koncentrikus körök mentén
haladva képes megváltoztatni a LightScribe réteg színét. A lézersu-
gár arra készteti a HP által leuco-dye-nak (a leuko görögül fehéret
vagy színtelent jelent) nevezett vegyi anyagot, hogy színt változ-
tasson. Egy további anyag stabilizálja ezt a változást. Az egyes
pontok közötti távolsággal különböző világos-sötét fokozatokat
lehet létrehozni.
A LightScribe médiák egyelőre 256 szürkefokozatra képesek, finom
szürkeárnyalatos bevonattal jelennek meg, ám hamarosan érkezhetnek
a színes hátterek, a többszínű változatok is. 46
47
A kép elkészítéséhez időre van szükség, mert míg az adatok írásakor
a lézer a préselt spirálsávhoz igazodhat, a LightScribe felületen e
nélkül a segítség nélkül kell működnie. A sávellenőrző egységnek
ezért minden alkalommal ellenőriznie kell a távolságokat a 40 ezer
sáv között. Ezek nagyon közel helyezkednek el egymáshoz, a
távolságuk csupán 10-10 mikrométer.

48
 Audio-vízjeles jog- és másolásvédelem
A rendszer nem a képet, hanem a hanganyagot módosító jeleken alapul.
Minden HD-DVD-lejátszót, BD-lejátszót ellátnak egy érzékelővel, amely
a fül számára nem hallható audió „vízjelet” figyeli a filmek
hangsávjában. A mozikba kerülő minden jelentősebb film hangsávjába
ilyen „vízjelet” rögzítenek; amikor az otthoni DVD-lejátszó észleli ezt az
árulkodó kódot, rögtön tudni lehet, hogy illegális másolatról van szó,
amelyet vagy a kópia másolásával vagy a mozivászonról videokamerával
és mikrofonnal készítettek. Ebben az esetben a lejátszás megszakad.
A jelet a beszéd és a zene hullámformájának apró változtatásával hozzák
létre, hogy az így kialakuló szabályos minta digitális kódot közvetítsen.
A módosítások túl finomak ahhoz, hogy az emberi fül észlelhetné őket,
de a lejátszó dekódere könnyen felismeri. A változtatások eme rendszere
megvéd azoktól a lemezektől is, amelyeket otthon, kézi kamerával
készítettek, miközben a legálisan vásárolt lemezt nézték.

49
A kereskedelmi forgalomba kerülő DVD lemeznek is lesz audiovízjele,
de ez különbözik majd a mozikban használttól. Amikor a HD-DVD-
lejátszó észleli ezt a vízjelet, ellenőrizni fogja, hogy a lemez eredeti,
gyárban nyomott-e, és ha nem, leáll.
A digitális vízjel – hasonlóan az MP3-tömörítéshez – az emberi észlelés
korlátait használja ki, a lényege pedig az, hogy egy algoritmussal rejtett
adatokat rögzítenek egy bizonyos jelsorhoz, amely lehet kép, hang vagy
videó. Az eljárásnak három alapvető jellemzője van:
• észrevétlenség: a vízjeles anyagnak ugyanúgy kell kinéznie és
hangzania, mint az eredetinek
• szilárdság: túl kell élnie a hordozó minden lehetséges átalakítását
(például a tömörítést)
• biztonság: nem árulhatja el a megfejtésének a kulcsát.
Az audiovízjel beillesztése úgy zajlik, hogy a hanganyagot hanghullám
formájában 90 ms-os részekre osztják, amit aztán Fourier-transzformáci-
ókból álló spektrumanalízis követ. Ezzel meghatározzák a szeletek ala-
csony frekvenciájú komponenseit, amelyeket a következő fázisban ki-
vonnak a hanghullámból, és a helyükre illesztik a vízjel adatait, hanghul-
lám formájában. 50
 1 TB-os optikai lemez
A TDK 2010 októberében egy 1 TB-os lemezt mutatott be, mely
32 GB-os rétegekből áll. A kapacitás eléréséhez 32 ilyen réteg
szükséges, amit két részletben helyeztek el a korong egy-egy oldalán.

51
 Millennial Disc, más néven M-Disc
A Millenniata cég 2009 júliusában jelentette be az egyedülállóan tartós
adattároló lemezüt, mely a szobahőmérsékleten akár 1000 évig is képes
megőrizni az adatokat. A M-ARC lemezek ár tervek szerint 25-30
dollár lett volna.
2011 augusztusában a cég bemutatta a Millennial Disc, más néven az
M-Disc megoldását, mellyel 1000 évtől az örökkévalóságig tartó
adatmegőrzést ígér. A lemezek szinte azonos kinézetűek a jelenleg
forgalomban lévő CD-kkel vagy DVD-kkel, csak nincs
visszatükröződő és színezett rétegük, ezért kicsit áttetszőek.
A gyártó állítása szerint sokkal erősebb a kötés a rétegek közt az M-
Disk esetében, mint a normál lemezeknél,

52
53
54
55
A 2011-es változatok közt van egyrétegű DVD kapacitású, azaz 4,7
GB-os, valamint kétrétegű DVD és még Blu-ray méretű is.
Olvasni, akár normál optikai meghajtóval is lehet őket, de az
írásukhoz viszont már szükség van a speciális meghajtóra, mivel a
lézert máshogy kell kalibrálni hozzá, ugyanisa a lézer ezeknél
ténylegesen „vés” is, tehát fizikailag alakítja ki az árkokat a lemezen,
ettől lesz olyan tartós. Ennek köszönhetően kibírja az extrém hideget,
meleget, párát vagy fényt.
Az M-Diskek 2011 októberében kerültek forgalomba 3 dolláros áron.

56
57