KIMENETI PERIFÉRIÁK

Kimeneti egységek (output perifériák): Láthatóvá/hallhatóvá teszik az ember számára az

adatfeldolgozás eredményét.

MONITOR
A legfontosabb kimeneti eszköz a monitor. A monitoron megjelenő képek képpontokból (pixel)
állnak. A monitor minősége a megjelenített képpontok sűrűségétől és méretétől függ. A monitort
kábel (VGA, DVI vagy HDMI) köti össze a videókártyával, amelyek utasításai alapján tudja előállítani a
képet. A monitor legfontosabb alkatrésze a kijelző (display).

A monitorok működési elvük szerint három csoportba sorolhatók:

1. katódsugárcsöves
2. folyadékkristályos
3. gázplazmás

1. CRT (Cathod Ray Tube): A CRT monitorokban katódsugárcső található, amelynek egyik végén
elektronnyalábot kibocsátó elektronágyú, a másik végén meg foszforral bevont képernyővel
található. A becsapódó elektron a képernyőn fokozatosan elhalványuló képpontot villant fel. A színes
monitoroknak három alapszíne van: a piros, a zöld, és a kék (RGB). Ezek keverésével bármelyik szín
előállítható. Mindegyik színhez tartozik egy elektronágyú. Az addíciós színkeverés lehetőséget nyújt
egy harmadik szín előállítására (pl. a piros és zöld fényből sárga szín állítható elő). Így jön létre az
úgynevezett színkör, amely kerületén valamennyi szükséges színárnyalatot teljes szín telítettségben
tartalmaz.

frissítési frekvencia: egy másodperc alatt hányszor pásztázzák végig az elektronnyalábok a képernyőn
található (sorokba és oszlopokba rendezett) képpontokat

Közelről nézve megfigyelhető, hogy az egyes megjelenített ábrák nem folytonos vonalakból állnak,
hanem képelemekből (pixel) épülnek fel, de ha elég nagy távolságból nézzük, a megjelenített
karakterek folytonos körvonalúnak látszanak.

pl.: hagyományos TV

Előnyei:

 kiforrott gyártástechnika
 alacsony ár

Hátrányai:

 nagy súly
 nagy méret
 hordozható számítógépekbe nem építhetők be
 nagy energiafogyasztásúak
 működési elvükből adódóan villódznak
2. LCD (Liquid Crystal Display): A hagyományos, doboz alakú katódsugár csövekre alapozott kijelzők
utóda folyadékkristályos technológiával működik.

Lényegében három részből állnak, melyek szendvics módjára illeszkednek egymáshoz. A két, vékony
üveglap között lévő folyadékkristály fényáteresztő-képessége elektromos feszültséggel vezérelhető.
A CRT monitorokhoz hasonlóan minden képponthoz három különböző színű kis képpont tartozik, a
piros-zöld-kék színek arányából tevődik össze a képpont színe. Minden képponthoz egy-egy
(színesnél 3-3) folyadékkristály, és vezérlő tranzisztor tartozik. Ez a ráadott feszültségtől függően
átengedi a hátsó megvilágítást, vagy nem. (Teljesen pontosan a folyadékkristály mindig átengedi a
fényt, de különböző irányban polarizálja.) A hátsó megvilágítást nagyfrekvenciás fénycső biztosítja.

Az LCD alapállapotban nem képes színek megjelenítésére, ehhez vörös, zöld és kék szűrökkel
rendelkező alpixelre van szükség. Mindhárom alpixel típus saját fényerővel és árnyékolással
rendelkezik, melynek köszönhetően minden színt 256-féle árnyalatban lehet létrehozni.

pl.: kvarcóra, laptop, kamera, telefon kijelzője

Előnyei:

 vékonyságukból adódó kis helyigény

 alacsony energiafelhasználás
 stabilabb (nem villódzik)
 élesebb kép

Hátrányai:

 kötött képfelbontás*
 magasabb ár
 élvezhetősége függ a nézés irányától

kötött képfelbontás: csak egyféle - például 800x600 vagy 1024x768 képpont - méretű kép jó
minőségű megjelenítésére alkalmasak. Más felbontások használata esetén a képminőség romolhat.

TFT (Thin Film Transistor): Az LCD technika továbbfejlesztésével

megjelentek az úgynevezett vékonyfilm tranzisztor kijelzők. A
háttérvilágítást szintén nagyfrekvenciás fénycső szolgáltatja, viszont
a képpontok fényességét tranzisztorok szabályozzák.

Előnyük az LCD monitorokkal szemben, hogy a katódsugárcsöves

monitorokhoz hasonló jó képminőséget garantálnak. Grafikus
alkalmazások futtatására, mozgóképek szerkesztésére az LCD
helyett TFT kijelzőt érdemes választani.
3. PDP (Plazma Display Planel): Egyszerűbb nevén gázplazmás/
plazmakijelzők. A működési elve nem sokban tér el a
katódsugárcső működésétől, csak a gerjesztés történik más
módon. A plazma képernyőben miniatűr cellák találhatók,
melyek belső felülete foszforral van borítva. A foszfor
gerjesztéséért fotonok felelnek, amelyek a cellákat megtöltő
neon- és xenon atomok elektromos gerjesztése során
szabadulnak fel. A teljes színspektrum előállításához itt is a
három alapszínre van szükség, ezért egy pixelen belül három
„alképpont" (subpixel) található. A pixelek „gyújtásáért” a készülék agya a felelős, a képpontok nem
egymás után gyulladnak ki, mint a hagyományos tévék esetén, ahogy az elektronnyaláb halad, hanem
az LCD-hez hasonlóan ugyanabban a pillanatban, a képernyő teljes felületén.

pl.: plazma TV

Monitorok jellemző tulajdonságai:

 Képátló hossza: A monitor méretét a képátló hüvelykben (inch; coll = kb. 2,54 cm) mért
hossza alapján határozzuk meg. Legelterjedtebbek a 14" és 15"-os monitorok, de egyre
gyakrabban találkozhatunk nagyobb, például 17", 19" és 21"-os monitorokkal.
 Képarány: A kijelző szélességének és magasságának aránya. 5:4-től 16:9-ig terjed. A
legáltalánosabb a 4:3-hoz arány, szélesvásznú képernyőnél pedig a 16:9-hez.
 Felbontás: a monitor által megjeleníthető pixelek száma (szorzatként áll össze: 1 képernyő-
sorban található képpontok számának és a képernyősorok számának szorzata).
Megadása: oszlopok száma x sorok száma (pl.: 1280×1024)
 Képpont-távolság: Minél kisebb két szomszédos képpont közti távolság, jobb a felbontás,
annál élesebb a kép. Általában 0,21-0,31 mm közti érték. Dot per inch (dpi) érték CRT
képernyők adata, azt mutatja meg, hogy két képpont milyen messze van egymástól.

A monitor alapvetően két csatlakozóval rendelkezik: az egyik csatlakozását a videókártya (VGA) teszi
lehetővé a számítógép felé; a másik csatlakozója az áramfelvételre szolgál. Az áramot vagy
közvetlenül a hálózatból vagy a számítógépből kapja. Az utóbbi esetben a számítógép kikapcsolásával
a monitort is automatikusan kikapcsoljuk.

A videokártyák (grafikus vezérlőkártyák) állítják elő azt a képet, amely aztán a monitoron megjelenik.
A választható képfelbontás és a színmélység nagyban függ a grafikuskártya tudásától. Mivel a
különböző effektusoknak hatalmas számítási igényük van, ezért a videokártyák saját processzorral
(GPU – Graphics Processing Unit) és memóriával (64 MB‑1 GB) rendelkeznek. A memória nagysága
határozza meg, hogy egy adott felbontás mellett maximálisan hány színt jeleníthetünk meg
egyszerre.

http://web.szote.u-szeged.hu/expsur/hefop/endoszkopia/orv-tech/monitorok.htm

http://www.viszki.sulinet.hu/tananyagtar/informatika/Kapin/9_evfolyam/kimeneti.htm
PROJEKTOR
Speciális monitoroknak tekinthetők, a filmvetítőhöz hasonló
kiviteli eszköz.

Működési elvük szerint megkülönböztetünk DLP és 3LCD

technológiájú projektorokat. Mind a két technológia
megegyezik abban, hogy nagy teljesítményű izzólámpa fényét
képpontokra bontja.

http://docplayer.hu/2521386-6-kimeneti-periferiak.html

NYOMTATÓK
Funkciójuk, hogy a számítógép által előállított adatokat fizikai nyomtatott formában is elérhetővé
tegyék. A számítástechnika kezdeti időszakában ez volt az elsődleges kimeneti egység.

A nyomtató pontokból rakja össze az ábrázolni kívánt alakzatot, amelynek több előnye is van. Nincs
kötött karakterkészlet, pontokból nem csak számokat, betűket, írás- és műveleti jeleket (karakterek)
lehet előállítani, hanem tetszőlegesen bonyolult alakzatokat is (grafikák, diagramok).

RGB helyett CMYK alapszínekkel dolgoznak, ahol a C = Cyan (ciánkék), M = Magenta, Y = Yellow
(sárga), K = Key (fekete szín). Azért van szükség fekete színre is, mert ha a CMY alapszíneket
összekeverjük, akkor nem feketét kapunk, hanem szürkét. A fekete szín kulcsfontosságú ezért a key
nevet kapta.

Jellemzői:

 felbontás (DPI - Dot Per Inch): az egységnyi nyomtatási területre eső képpontok maximális
száma
 nyomtatási sebesség
o CPS (Character Per Seconds): egy másodperc alatt kinyomtatható karakterek
o lap/perc: egy perc alatt kinyomtatható lapok mennyisége

Az alkalmazott technika szerint beszélhetünk:

 ütő (írófej hozzáér a papírhoz)

 nem ütő nyomtatókról (a papír érintése nélkül jön létre a nyomtatott kép)

Működési elv szerint:

 tűs (mátrix) nyomtatók

 tintasugaras nyomtatók
 lézer nyomtatók
 hő nyomtatók

https://megabyte.hu/kurzus/infoemelt/fejezet/7
Mátrixnyomtató: Ütő nyomtató, amely képes volt bármilyen
nyomtatási képet előállítani. A karaktereket kis pontokból
rakja össze. A pontok n*m-es mátrixba rendezett tűk
segítségével jönnek létre. Ezeket a tűket nagy teljesítményű
elektromágnesek lökik neki a papír előtt feszülő
festékszalagnak. A festékszalag azokon a tűhegynyi pontokon
érintkezik a papírral és összekeni azt festékkel.

Előnyei:

 egyedül ez alkalmas indigós papírral egyszerre több példány

 alkalmas leporellós papírok használatára (számlák, bizonylatok)
 nyomtatási költsége az összes nyomtató közül a legalacsonyabb

Hátrányai:

 kis nyomtatási sebesség

 minőségi nyomtatásra nem képes
 működése eléggé zajos

Tintasugaras nyomtató: A mátrixnyomtató továbbfejlesztése, de már nem ütő nyomtató. A képet a

papírra lőtt apró festékcseppekből alakítja ki. A patronban található festék egy apró vezetéken
keresztül egy kis tartályba jut, ahol azt vagy felforralással előidézett túlnyomás, vagy egy kis
piezoelektromos-mos kristály összenyomással kipréseli a fúvókán keresztül a papírra. Egy csepp
annyira kis méretű, hogy a keletkező nyomtatási kép nagyon jó minőségű lesz. Színes tintát használva
színes nyomtatás is lehetséges. Ekkor a CMYK színkeverés alapszíneivel rendelkező festékekből a
nyomtató-fej keveri ki a kívánt színeket a megfelelő mennyiség alkalmazásával A papírra került
festéknek minél előbb meg kellene száradnia, hogy ne
maszatolódjon el.

Előnyei:

 halk működés
 nyomtatási képe szép
 alacsony ár

Hátrányai:

 egyszerre csak egy példány nyomtatható

 viszonylag lassú, különösen jó minőségű fotók nyomtatásánál
 egy lap nyomtatási költsége magas lehet (speciális tinta, telített színeket tartalmazó ábrák
esetében - gyors fogyás – drága patron)
 nem rendszeres használat esetén a tinta beszáradhat
Lézernyomtató: A működési elve a fénymásolókhoz hasonlítható. Egy speciális, fényérzékeny
anyaggal bevont, elektromosan feltöltött hengerre lézer rajzolja fel a nyomtatandó képet. A
lézerpásztázott helyeken a henger elektrosztatikus töltést kap, így amikor érintkezésbe kerül a
festékport tartalmazó rekesszel, a festék feltapad a hengerre. A hengerről gördítéssel kerül át a kép a
papírra, majd a nyomtató magas hőmérsékletű (200°C) beégető művében rögzül a nyomat.

A lézernyomtatót leginkább irodákban használják, mivel

gyorsan, jó minőségben képes nyomtatni. Egyes típusai
tömeges nyomtatásra is kiválóan alkalmasak.

Előnyei:

 halk működés
 nyomtatási képe nagyon szép
 minőségben és sebességben a legjobb nyomtatók
 több példány nyomtatására gazdaságosabb
 egy lap nyomtatási költsége alacsonyabb a festéksugarasnál
 csekknyomtatásra, közüzemi számlák készítésére stb. is használható (nem kenődik)
 hálózatba köthetők
 leporellóra (harmonika-szerűen összehajtogatott nyomtatópapír) dolgozó
-> akár több száz lap percenként

Hátrányai:

 egyszerre csak egy példány nyomtatható

 magasabb beszerzési ár

Hőnyomtató: Nincs benne festék, a festéket a papír tartalmazza, mely hő hatására válik láthatóvá.
(pl.: faxkészülékek, parkolóórák). Olcsóak ugyan, de a nyomat tartalma viszonylag gyorsan
elhalványul, amit az erős fény, ill. a hőhatás gyorsít.

Multifunkciós nyomtató: Egy irodában szükséges lehet a nyomtató mellett fax, lapolvasó,
fénymásoló, esetleg modem is. Vannak olyan eszközök, amelyek egy készülékben egyesítik ezeket a
funkciókat vagy ezek egy részét, ezeket nevezik multifunkciósnak.

3D nyomtató: Háromdimenziós tárgyakat képes alkotni digitális modellekből. Jelenlegi fő

alkalmazásterülete a gyors prototípuskészítés és a hobbi szintű használat, de a technológia
fejlődésével az ipari és orvosi alkalmazásra is lehetőség
nyílhat.
HANGSZÓRÓ, FEJHALLGATÓ
A hangkártya a digitálisan felvett és letárolt állományt alakítja át elektromos jellé, amit aztán a
felhasználó hangszórón vagy fejhallgatón keresztül meghallgathat. A hangszórókat sok esetben egyes
monitorokba be is építik.

Több hangszóró megfelelő vezérlésével és megfelelő elhelyezésével térbeli hangzást lehet elérni.

A leggyakoribb hangrendszerek:

 Monó: Egy csatornás rendszer, nem ad térélményt.

 Álsztereó: Két hangszórós rendszer, azonban mindkét hangszórón ugyanaz a csatorna szól.
 Sztereó: Kétcsatornás, két hangszórós rendszer. Olyan érzetet kelt, mintha a színpad előtt
hallgatnánk a zenét.

http://loveipeter.web.elte.hu/szamalap/beadando/pdf/Hangszoro.pdf