1.

Tétel

A.) Ismertesse a Neumann elveket és a Neumann-elvű számítógépek felépítését!

1945.Neumann János az USA-ban megtervezi az első belső programvezérlésű számítógépet
,fixpontos számábrázolású. Bevezetik a formális jelölési rendszert (folyamatábra). Az első
gép, amely gépi kódú és programozható. 1959-60-as évek Magyarországon megépítik az első
számítógépet.
Neumann elvek:
1.A számítógép legyen soros működésű. Az utasításokat sorban hajtja végre.
2.A számítógépek a kettes számrendszert használják. A kettes számrendszert könnyű
megvalósítani elektronikus, úgynevezett kétállapotú áramkörökkel.
3.A számítógép belső memóriát tartalmaz. A számítógép gyors működése közben nincs
lehetőség arra, hogy minden egyes lépés után ember avatkozzon be a számítás menetébe. A
mai számítógépek félvezető memóriát tartalmaznak.
4.A tárolt program elve: A programot megvalósítható utasítások kifejezhetők számmal, azaz
adatként kezelhetők. Ezek a belső memóriában tárolhatók ugyanúgy mint bármely más adat.
5.A számítógép legyen univerzális. A számítógép különféle feladatainak elvégzéséhez nem
kell speciális berendezéseket készíteni.
Az igazi újdonság a tárolt program volt, de Neumanntól származik az előjel jelölés, és a
lebegőpontos írásmód is.
A számítógép felépítése:

bemeneti egységek Kp-i egység kimeneti egységek

● bill ● vezérlő (CU) ● monitor
● egér ● mat, log (ALU) ● nyomtató
● flopi ● regiszterek ● flopi
● wincsi ● wincsi, stb
● cd, stb operatív tár
● RAM
● ROM

regiszterek: a processzoron belüli tárolóegységek

B.) Ismertesse a szövegszerkesztők általános szolgáltatásait!

A dokumentumok készítésére külön programokat készítettek, amelyek segítségével könnyen
lehet írásos anyagot készíteni. Funkciójuktól függően három nagyobb csoportot
különböztethetünk meg :
1. Az egyszerű szerkesztőprogramok vagy editorok, (*.txt, ASCII)
2. Az újságoknál, magazinoknál használt kiadványszerkesztők. (WYSIWYG)
Általános szolgáltatások:
új dokumentum kezdése, mentés, mentés másként, megnyitás, nyomtatás, keresés, javítás,
törlés.
WYSIWYG szolgáltatások (általánosokon kívül): oldalbeállítás, karakterformázás,
bekezdésformázás, csere, ugrás, oldalszámozás, fejléc-lábléc, táblázat-, kép-, objektum
beszúrás és formázás, nyelvi eszközök, körlevél.
A szövegszerkesztő programok segítségével egyszerűen lehet bármilyen írásos anyagot pl.
levelet, szórólapot kéziratot előállítani és szerkeszteni. Mivel ebben az esetben elsődleges
célunk a dokumentum nyomtatása, ezért a tartalom mellett nagyobb hangsúlyt kap a
megjelenítés formája, vagyis a külalak is.

1
A szövegszerkesztő programok általában tudják mindazt, amire az editorok képesek, emellett
kiegészülnek számos egyéb szolgáltatással is. Ezek általában a formázási műveletekben
valósulnak meg. Így lehetőség nyílik a karakter formátumának (dőlt, vastag, aláhúzott)
megválasztására, de módunk van a betűk méretének megváltoztatására is. Módunk van a
szöveg rendezésére is. A bekezdéseket vagy a kijelölt szövegrészt a bal- és jobb margóhoz
igazíthatjuk, középre rendezhetjük, vagy sorkiegyenlített formába hozhatjuk.

C.) Mit jelent a relatív és abszolút cellahivatkozás az Excellben?

Amikor a hivatkozott cella helyzetét, a hivatkozást tartalmazó cella helyzetéhez viszonyítva
tároljuk, relatív cellahivatkozásnak nevezzük. Relatív hivatkozásnál a képletben levő
hivatkozás annyival változik meg, amennyivel arréb másoltuk a cella tartalmát. (pl a4) Azt a
cellahivatkozást, amikor a hivatkozott cella a nem hivatkozást tartalmazó cella helyzetéhez
viszonyítva tároljuk, hanem a táblázatban elfoglalt pontos helyét rögzítjük, abszolút
cellahivatkozásnak nevezzük. Abszolút hivatkozásnál a cella másolása során a képletben levő
hivatkozás változatlan marad. (pl $a$4)

D.)Mi a prezentációs program fogalma?

A prezentációs program egy olyan multimédiás program, amely segítségével diavetítéseket,
bemutatókat hozhatunk létre.

2
 2. Tétel

A.) Ismertesse a számítógép perifériáit, részletesen az INPUT egységeket!

Perifériák (be- és kimeneti egységek):
segédberendezések, segítségükkel kommunikálhatunk a központi egységgel. A floppi,
wincseszter, modem mindkettőbe tartozik!
Beviteli egységek:

3
-billentyűzet -digitalizáló tábla
-egér -mikrofon
-trackball -botkormány
-fényceruza -floppi meghajtó
-lézerlemez-meghajtó (cd rom) - wincseszter

Billentyűzet:
A PC billentyűzet két legelterjedtebb típusát ismerjük a 101 és 102 gombos billentyűzetet.
Müködéséről: bármely billentyű lenyomása esetén egy speciális a számítógép által
azonosítható jelet (kódot) vált ki. A kód bekerül a központi egységbe, onnan kikerülhet pl. A
képernyőre
segéd billentyű numerikus segéd billentyűzet számoláskor, számjegyek beírásakor használjuk.
Általában a billentyűzet jobb oldalán 0-9-ig, számjegyek +, -, *. /.
kurzor mozgató billentyűk, négy irányba mutató nyíl valamint a PGUP (lap tetejére), PGDN,
(lapvégére).
NUM LOCK ha egy gombon van a kettő , ha világit numerikus állapot, ha nem világit kurzor
mozgató billentyűként használható.
Funkció billentyűzet: F1, F2, ...stb felsősorban vagy a bal oldalt 2 sorban Ezekhez a program
valamilyen feladatot ad hozzá. Minden programnál mást mást jelent. Célja: mindég az
aktuális programtól függ.
Egér: műveletek.
- egy kattintás-kijelölés
- dupla kattintás- program indítás, belépés könyvtárba
- jobb gombbal kattintás – adott objektumhoz tartozó helyi menü
- Vonszolás

floppy: koncentrikus körök = sávok. ezeket sugárirányban szektorokra bontják.

Méret szerint: - 5.25” (kapacitás: 360 KB, 1.2 MB)
- 3.5” (kapacitás: 720 KB, 1.44 MB)

B.) Karakterformázás lehetőségei a Wordben

Karakterformátumok, betűtípus és betűméret : A dokumentum szerkesztése során mindig
adódik olyan rész, amelyet szeretnénk kiemelni, míg egyes részeket pl. megjegyzéseket
kisebb betűvel írni. Ehhez használjuk a különböző karakterformátumokat (normál, dőlt,
aláhúzott, félkövér), illetve a betűk méretének megváltoztatását. A legfejlettebb
szövegszerkesztők lehetővé teszik azt, hogy több betűtípus közül választhassunk. Formátum
menü-> betütípus menüpont. Egyéb lehetőségek: aláhúzások, animáció, betűköz, alsó- és
felső index, stb.

C.) Excell bejelentkező képernyője

Címsor Szerkesztőléc

Menü
Eszköztárak

4
Névmező

Adattábla

Görgetősávok
munkalapfülek

állapotsor

D.) bemutatókészítés lehetőségei Powerpointban

- Előadástervező varázslóban: Be kell állítani a bemutató tulajdonságait a gyárilag előre

elkészített sablonok segítségével. Vagy:
- Fájl –> Új dokumentum /Lehet sablon szerinti, vagy egyéni beállítású is./

5
 3. Tétel

A.)Perifériák, részletesen az OUTPUT egységek

.Perifériák (be- és kimeneti egységek):
segédberendezések, segítségükkel kommunikálhatunk a központi egységgel.
A floppi, wincseszter, modem mindkettőbe tartozik!
Beviteli egységek:-billentyűzet Kiviteli egységek:
-egér -képernyő
-trackball -nyomtató
--lézerlemez-meghajtó -rajzgép
-digitalizáló tábla -hangszóró
-botkormány
-mikrofon

képernyő (monitor) tulajdonságai:

- méret (képernyő átlója collban)
- szín (színes, vagy monokróm(egyszínű))
- működési elv (katódsugárcsöves, pl tv, folyadékkristályos(LCD), gázplazmás)
- képpont méret (minél kisebb a képpont, annál élesebb a kép)
- átlapoltság (nem ~ =non interlaced, vagy átlapolt)
- felbontás (sorok és oszlopok száma) pl: 640x480, 600x800, 1024x768, stb
- színmélység: ha minden képponthoz n db bitet rendelünk, akkor összesen 2n db színt vehet fel.
Nyomtatók:
- szeriális - egyszerre 1 karaktert nyomtat (mátrix, tintasugaras)
- sornyomtató –egy sornyi adatot nyomtat egyszerre
- lapnyomtató (lézer)
- érintéses (mátrix)
- érintés nélküli (tintasugaras: fúvóka fújja ki a festéket a papírra, piezzo kristály
lézer: a festékpor a hengerrel azonos töltésű, tehát taszítja. A festék csak a különböző töltésű
pontokra tapad, amit a henger ráéget a papírra.)
a nyomtatási kép minőségét a képpontok száma szabja meg: dpi= dot per inch.
cps= karakter per secundum a nyomtatók sebessége

B.) Magyarázza meg a fogalmakat!

A dokumentum különböző szerkezeti egységekből épül fel :
A BETŰ (karakter) alfabetikus jelet, számot, írásjelet, rajzos jelet, szimbólumot, szóközt jelent.
Vannak látható és rejtett (pl szóköz, sorvég jel, bekezdésvég jel, tabulátor, oldaltörés, szakasztörés)
karakterek.
A SZÓ két szóközzel határolt szövegrész. A szó után álló írásjel is a szóhoz tartozik.
A MONDAT mondatzáró írásjellel végződő szövegrész.
A BEKEZDÉS egységes szövegrész, amelyet két ENTER billentyű leütése határol.
A SZAKASZ a szöveg többi részétől eltérő beállítást igénylő dokumentumrész.
A DOKUMENTUM a fent felsorolt szerkezeti egységekből felépülő teljes anyag.

C.) Szerkesztőléc szerepe az Excellben

- adatok bevitelére
- képletek, és végeredmények megjelenítésére szolgál

D.) bemutató nézetei, mikor használjuk őket

Képkocka nézet: Ha a diák szerkezetén akarok változtatni. egy diát látok a képernyőn
Tagolt megjelenítés: a címet és a szövegtörzset választja szét
Diarendező: Ha a diák sorrendjén akarok változtatni

6
 4. Tétel

A.) Háttértárolók típusai, hajlékonylemez

Az adathordozók feladata az adatok tárolása a gép kikapcsolása után illetve a gépek közötti
adatforgalom lebonyolitása. .Mágneses elven működnek.. nem mágnesezhető anyagra ,mint
mechanikai hordozó anyagra mágnesezhtő réteget visznek fel(vasoxid). A mágnesezhető réteg
úgy tekinthető, mintha elemi mágnesekből állna , amelyek egy tekercs előtt haladnak el. Ezek
az elemi mágnesek a tekercs áramirányának megfelelően két irányba mágneseződhetnek
(irás). Ezt a tulajdonságukat hosszan megőrzik. Majd ezeket a mágneseket egy áramtalan
tekercs előtt elhúzva abban feszültséget indukál(olvasás). Ezt az áramot megfelelően
felerősitve , az eredeti jelet kapjuk vissza.
Tipusai:-hajlékony(floppy)
-merev(winchester)
Floppy:-egy lemezes
-két oldala van (DS két oldalú, SS egy oldalú)
-a lemezek cilinderekre tagolódnak
-sávok:koncentrikus körök a lemez oldalán(DD 40 db, HD 80 db)
-szektorok:két egyenes által a sávokból kimetszett körszelet
-két fajta van (5,25 és 3,5 colos, a mérettel ellentétben a kisebb a nagyobb kapacitású)
-3000 fordulat/perc sebességgel forog
-cserélhetők a lemezek, mert kicsi a kapacitásuk
-kapacitás: 360 KB, 1.2 MB, 720 KB, 1.44 MB
-a fej 0,3 0,5um távolságra van a lemeztől
-a lemez állandóan forog sose kapcsol ki

B.) Tabulátorok szerepe a Wordben

tabulátor : A tabulátor több karakteres léptetést tesz lehetővé. A tabulátor értékét mi adjuk
meg. Általában a balra ütköztető tabulátor az elterjedt, de használhatjuk a jobbra, középre és a
tizedesjelhez ütköztető tabulátorbeállítást is. Szintén hasznos szolgáltatás a be- és
kikapcsolható vonalzó. Formátum menü->tabulátor menüpont

C.) cella, tartomány, kitöltőfül fogalma

Egy táblázat oszlopokból és sorokból épül fel, az oszlopokat betűkkel a sorokat számokkal
szokás jelöni. Minden sor és oszlop metszéspontjában egy cella található, amelyre az
oszlopának betű és a sorának szám jelével hivatkozhatunk.
Több, összefüggően elhelyezkedő cellát együtt tartománynak nevezünk. A tartományokra a
bal felső és a jobb alsó sorok celláival hivatkozunk. A kitöltőfül a cella kijelölésekor a
kijelölőkeret jobb alsó sarkában levő pontocska. Segítségével a cella tartalmát másolni tudjuk,
vagy sorozatokkal tölthetjük fel a cellákat.

D.) Diakocka szerkezete, milyen objektumok helyezhetők el rajta

A diakockákon szövegdobozok állnak, melyeket többféleképpen tölthetünk fel
 szöveg, Kép, Hang, Grafikon, Video, bármilyen, a rendszer által kezelt és használt
objektum beilleszthető

7
 5. Tétel

A.) Háttértárolók típusai, merevlemez, CD ROM

Az adathordozók feladata az adatok tárolása a gép kikapcsolása után illetve a gépek közötti
adatforgalom lebonyolitása. Mágneses elven működnek. :nem mágnesezhető anyagra, mint
mechanikai hordozó anyagra mágnesezhető réteget visznek fel(vasoxid). A mágnesezhető
réteg úgy tekinthető, mintha elemi mágnesekből állna , amelyek egy tekercs előtt haladnak el.
Ezek az elemi mágnesek a tekercs áramirányának megfelelően két irányba mágneseződhetnek
(irás). Ezt a tulajdonságukat hosszan megőrzik. Majd ezeket a mágneseket egy áramtalan
tekercs előtt elhúzva abban feszültséget indukál(olvasás). Ezt az áramot megfelelően
felerősitve, az eredeti jelet kapjuk vissza.
Tipusai: -hajlékony(floppy)
-merev (winchester)
Merev lemez:-több mágneslemez van egy zárt tokban légmentesen lezárva
-a lemezek nem cserélhetők
-3600 fordulat/perc
-ugyanúgy vannak oldalak, sávok, cilinderek, szektorok de sokkal több mint a
floppynál
-a fej 0,3 0,5um távolságra van a lemeztől
-a lemez állandóan forog sose kapcsol ki
kapacitás manapság: 20-80 GB
CD: optikai tároló. Lézersugár olvassa le az adatot róla, csak olvasható, vagyis a rá írt adatok
nem törölhetők. A lemez kapacitása 650MB=74 percnyi zene, de van 700MB -os is (=80
percnyi zene). A cd íráshoz egy cd író berendezés szükséges. Az adatok a lemezen kis
árkokban (pit) vannak. A lemez olvasása belül kezdődik, és csigavonalban halad kifelé.

B.) Bekezdésformázás Wordben

Formátum menü->bekezdés menüpont

- Igazítás /Jobbra, balra, középre, sorkizárt/

- bekezdések közötti térköz beállítása
- sorköz
- szöveg behúzása balról, jobbról
- fattyú és árvasorok
- együtt a következő bekezdésel

C.) Vegyes cellahivatkozás Excellben

Vegyes cellahivatkozás: (pl. a$4, vagy $a4) a $ jel fixen rögzíti a mögötte álló sorszámot,
vagy oszlop nevet. A képlet másolásánál a $ jellel rögzített érték változatlan marad, míg a
másik a másolás irányától és nagyságától függően változik.

D.) Bemutató készítés lépései

Bemutató készítése: - Ha az előadás- tervező varázslóval szeretnénk készíteni, a bemutató
készítését két lépésre bonthatjuk. 1) Elkészítjük a bemutató formai vázlatát, létrehozzuk a
diákat, mintákat, színeket definiálunk 2) A formát tartalommal töltjük meg, vagyis a
diákat kitöltjük mondanivalónkkal. ekkor sablonnal dolgozunk. Másik lehetőség, hogy először
létrehozzuk a tartalmat, és utána formázzuk meg. Az elkészült szöveghez és képekhez áttűnést
és animációt rendelhetünk.

8
 6. Tétel

A.) Operációs rendszerek

Olyan programrendszer (szoftver) amely a szg-es renszerben a programok végrehajtását
koordinálja.
- a programok végrehajtását ütemezi
- elosztja az erőforrásokat
- biztositja a kommunikációt a felhasználó és Hardver között.
- kezeli a hibajelenségeket
csoportosításuk:
1. felhasználók száma szerint: egyfelhasználós (MSDOS) , többfelhasználós (LINUX, XP)
2. feldolgozás módja szerint: kötegelt , interaktív, valósidejű
3. egyidőben futtatható programok száma szerint: monoprogramozás, multiprogramozás

B.) Vágólap
A felhasználónak az alkalmazások közötti adatcserére sokszor van szüksége. Grafikus
felhasználói felületeknél lehet vele találkozni. Ennek eszköze a vágólap. Ez csak egyszerre
egyféle információt tud tárolni és addig érhető el, míg egy másik kivágás felül nem írja.
Minden ablak szerkesztés menüjéből érhető el.
1. Kijelöljük a kívánt objektumot
2. A Kivág paranccsal kivágott rész csak a vágólapon létezik és onnan tovább másolhatjuk.
A Másol esetén a kivágott rész megmarad az eredeti helyén, és felmásolódik a vágólapra.
3. A Beilleszt parancs hatására a vágólap tartalma a kívánt helyre másolódik, de megmarad a
vágólapon is.

C.) Keresés a weben

A keresőrendszerekben közös, hogy egy lapon, a megfelelő rovatban meg kell adnunk egy
vagy több szót, amely előfordulása alapján reméljük a témába vágó lapot megtalálni. Egy szó
megadása alapján egyszerűen, de nem mindig hatékonyan keresünk, ez csak nagyon ritka szó
esetén lehet eredményes. (A "White House" keresésekor az egyik rendszer több, mint
kétmillió találatot jelzett, legyünk tehát meggondoltak!) Több szó esetén a két leggyakoribb
reakció, hogy vagy mindkét szó együttes előfordulásait keresi a rendszer, vagy minden olyan
lapot listáz, amelyekben legalább az egyik szerepel. Utóbbi esetben jóval nagyobb találati
számot kapunk,
ilyenkor a rendszer a kettős találatokat előre sorolja a listában. Bonyolultabb esetben, ha csak
általános szavaink vannak túl sok találattal és valamilyen logikai kapcsolattal szeretnénk
szűkíteni a találatok számát, akkor meg kell ismerkednünk a rendszer "nyelvtanával". Ha
például a "White House" példánál maradunk és olyasmire vagyunk kíváncsiak, ami velünk,
magyarokkal összefügg, de nem politika, akkor valami ilyesmit kell beírnunk: "White House"
AND Hungar AND NOT politic. (Körülbelül azt jelenti, hogy a White House és a Hungar
kezdetű szavak, de a politic kezdetűek nélkül.) Ez persze rendszerenként változhat!
A keresőknek két nagy fajtájuk van:
- Kulcsszavas; Megadunk egy szót, vagy többet valamilyen logikai kapcsolattal
(Altavista, altavizsla)
- Katalógusos; A felsorolt témakörökből válogatunk (Yahoo, Heuréka)

D.) Animáció, áttűnés fogalma

Animáció: a dián lévő objektumokat különböző tulajdonságokkal, mozgással ruházzuk fel.
Áttűnés: a diák közti időzített átmenet.
Mindkettő lehet kattintásra, vagy automatikus, /valahány másodpercenkénti/.

9
 7. Tétel

A.) CPU funkciói, paraméterei, memória típusok

CPU (központi egység)

CU ALU REGISZTEREK
/Vezérlő / /Matematikai, logikai feladatok/ /proci saját tárolóterülete

Azokat az adatokat, amelyek egy adott feladat megoldásához szükségesek, tárolni kell, de úgy és ott,
ahol a CPU könnyen és gyorsan hozzájuk tud férni. Ez a hely a számítógépek esetében a memória
vagy más szóval az operatív tár. RAM- véletlen elérésű memória. írható, olvasható. ebben vannak az
éppen használatban lévő programok és adatok. méretük manapság 128- 1024 MB
A háttértárak az operatív tárnál lényegesen több adatot tudnak tárolni, de tárolt adataikhoz csak
lassabban lehet hozzáférni. A memóriát azért tekinthetjük a processzor munkaasztalának, mert megvan
ugyanaz a tulajdonsága, mint egy rendes munkaasztalnak: a processzor közvetlen közelében, számára
könnyen, gyorsan elérhető módon tartalmazza mindazt és csak azt, amire a feladatának elvégzéséhez
szükséges van.
A memóriák működési elvéről a számítógép felhasználójának nem kell túl sokat tudni. A számítógép
memóriájában az információk kettes számrendszerben, azaz „nullák” és „egyesek” formájában
tárolódnak. Természetesen a nullák és egyesek tárolására kétállapotú fizikai elemek szolgálnak.
Attól függően, hogy milyen feladat megoldásához használják leginkább, többféle, memória létezik:
1. RAM (Random Access Memory: közvetlen hozzáférésű memória) vagy RWM (Read Write
Memory: írható-olvasható memória) szolgál az általános feladatok megoldásához szükséges
adatok tárolására, amikor a megjegyzendő információ változhat. A RAM-ok a CMOS RAM-tól
eltekintve, tartalmukat a gép kikapcsolása után elvesztik. A CMOS RAM, amely többek között a
mereve- és hajlékonylemez-meghajtók és a memória jellemzőit tárolja, valamint a PC belső óráját
működteti, kis energiafogyasztású, ezért speciálisan erre a célra szolgáló elemmel lehet táplálni. A
CMOS RAM-ban a tárolt információ így a gép kikapcsolása után is megmaradhat.
2. A PC-k dinamikus RAM-jai (DRAM-jai) egy- vagy kétoldalasak lehetnek. Az egyoldalasak a
memóriamodul nyomtatott áramköri kártyájának csak az egyik oldalán, a kétoldalasak mindkét
oldalán tartalmaznak RAM lapkákat. Az előbbieket SIMM-nek, az utóbbiakat DIMM-nek
nevezik, A SIMM-ek 30 vagy 72, a DIMM-ek 168 csalakozósan készülhetnek. Az újabb
pentiumokban általában 72 csatlakozós EDO-RAM-okat, illetve 168 csatlakozós SRAM-okat
találhatunk. Az EDO-RAM-ok az elődjeikhez képest csökkentett kiolvasási idejűek, a SRAM-ok
pedig a korábbi RAM-oknál azáltal gyorsabbak, hogy összehangolják a processzorsín és memória
sebességét.
3. A mai RAM-ok hozzáférési ideje 60 vagy legfeljebb 70 nanoszekundum.
4. ROM (Read Only Memory: csak olvasható memória) a gyárilag beírt információt kikapcsolás után
is megőrzi, átírni azt nem lehet. Nem változó programok és adatok biztonságos tárolására
fejlesztették ki.
5. A PC-k ROM lapkában tárolt ROM BIOS-a tartalmazza például azt a beállító (SETUP)
programot, amelynek segítségével a felhasználó megváltoztathatja és a CMOS RAM-ba beírhatja
a rendszer alapkonfigurációját és a hardver paramétereit.
6. PROM (Programmable Read Only Memory: programozható csak olvasható memória) olyan, mint
a ROM, de a gyártás után még nem tartalmaz semmit. Minden egyes felhasználó saját programot
és adatokat helyezhet el benne egy különleges, ún. beégető készülék segítségével. A beégetés
elektromos impulzusokkal történik. A PROM-ba írt adat nem törölhető és nem írható belül.
7. EPROM/EAROM/EEPROM (Erasable Programmable Read Anly Memory: töröhető
programozható csak olvasható memória( olyan, mint a PROM? De tartlma többször is
módosítható. EPROM-nál először ultraibolya (UV) fénnyel törlik a régi tartalmat, majd EPROM-

10
 égetővel viszik be az újat. Az EEPROM elektromosan törölhető. Esetében a beírás és törlés
elektromos impulzusokkal történik.

B.) Word fájlműveletei (file menü)

Szerkesztett állományt menteni a Fájl menü Mentés menüpontjával tudunk.
A mentést a gép a cimkében látható állománynévvel végzi. Amennyiben először mentünk újonnan
léterhozott állományt, úgy a gép megkérdezi, hogy milyen néven mentse el.
Amennyiben a szerkesztett állományt az eredeti nevétől eltérő néven szeretnénk elmenteni, úgy a Fájl
menű Mentés másként menüpontját kell választani. Ilyenkor a gép mindig megkérdezi, hogy milyen
néven mentse el állományunkat.
Előfordulhat, hogy az általunk szerkesztett állományt valamely más programmal szeretnénk a
későbbiekben használni. Ekkor a mentéskor megjelenő párbeszédablakon a név megadása mellett az
ablak alsó részén megjelenő fájltipus felirat alatt ki kell választanunk a megfelelő szövegszerkesztő
programot, amelybe a későbbiekben használni szertenénk állományunkat.
Amennyiben nem új anyag szerkesztésébe kezdünk, úgy lehetőségünk van korábban mentett szöveget
is betölteni a fájl menü Megnyitás menüpontjával, vagy a fájl menü számozott sorainál lévő
állománynevekkel.
Ha új szöveg szerkesztésébe kezdünk , úgy válasszuk a Fájl menü Új menüpontját. A Word a
korábban szerkesztett anyagot nem felejti el, hiszen a Word-ben lehetőség van több állomány egyidejű
kezelésére is.
amennyiben több állományt használunk egyszerre , úgy a megnyitott állományok közül az éppen
szerkesztendőt kiválasztani az Ablak menü számozott sorainál felsorolt állományneveken való
kattintással lehet.
A programból való kilépésre értelemszerűen a file menü kilép menüpontja szolgál. A fájl menüben
van még a nyomtatás, oldalbeállítás, bezárás menüpontok.

C.) Függvényvarázsló az Excellben

Függvények alkalmazását a két lépésből álló függvényvarázsló megkönnyiti. A függvényvarázsló
inditása menüből, vagy a függvényvarázsló ikonnal az eszköztárból vagy a szerkesztőlécről történik

Az első dialógusablakban kiválassztjuk a számunkra megfelelő függvényt A dialógusablak alján

megjelenik a függvény formátuma és egy mondatban a függvény leirása.
A második ablakban megadjuk a függvény argumentumát. Ezt többféleképpen tehetjük meg
Egérrel kijelöljük az adatainkat tartalmazó részt a munkalapon
Egyesével begépeljük az adatainkat az adatbeviteli szövegdobozba
Az ablak jobb felső sarkában azonnal megjelenik az eredmény. Ezután rákattintunk a kész gombra

D.) Bemutató vetítése

Diavetítés menü -> diavetítés. Vagy:
vízszintes görgetősáv bal oldalán levő diavetítés gombbal
A vetítés során a képernyő bal alsó sarkában egy menü jelenik meg, ahonnan vezérelni tudjuk a
vetítést.

11
 8. Tétel

A.) Szoftverek csoportosítása

● Operációs rendszerek /Windows, Linux, Novell, Dos /
● Felhasználói programok /Word, Excell …stb. /
● Segédprogramok: fájlkezelő (pl:Norton Commander), tömörítő (pl: WinZip), víruskereső
(pl: Norton Antivirus), stb
● Fejlesztői /Turbo Pascal, Visual Basic /

B.) Körlevél készítés

Eszközök –> körlevél – létrehozni a:
1. Törzsdokumentumot /a sokszorosítani kívánt levél -sablonszöveg/
2. Adatforrást /Személyi adatok bevitele /
3. Adatok egyesítése /Összesíti a törzsdokumentumot az adatforrással /. Ha javítani kell
valamit benne, akkor azt soha nem az egyesített dok-ban tesszük, hanem azt eldobjuk, és a
törzsdok-ban, vagy az adatbázisban javítunk, majd újra egyesítünk. Mindhárom fájlt külön
mentjük.

C.) Függvények alkalmazása Excellben, statisztikai fv-ek

A fügvények beirási módja a következő
=függvénynév(argumetum;argumentum;…)
Az argumentumok azok az adatok, amelyek szükségesek a függvénynek a művelet
végrehajtásához, és zárójelek között kell azokat elhelyezni, ill. az egyes argumentumok közé
potosvesszőt kell irni. Függvények alkalmazását a két lépésből álló függvényvarázsló
megkönnyiti. A függvényvarászló inditása az eszköztárból vagy a szerkesztőlécről történik.

Az első dialógusablakban kiválassztjuk a számunkra megfelelő függvényt. A dialógusabalak

alján megjelenik a függvény formátuma és egy mondatban a függvény leirása.
A második ablakban megadjuk a függvény argumentumát. Ezt többféleképpen tehetjük meg
Egérrel kijelöljük az adatainkat tartalmazó részt a munkalapon, vagy egyesével begépeljük az
adatainkat az adatbeviteli szövegdobozba
Az ablak jobb felső sarkában azonnal megjelenik az erdmény Ezután rákattintunk a kész
gombra.
Statisztikai függvények: /átlag, darab, darabteli, kicsi, nagy, min, max /
a függvényeket képletekbe írjuk, a képleteket mindig egyenlőségjellel kezdjük.
átlag- az argumentumban megadott cellák, vagy tartomány átlagát számolja ki
darab- az argumentumban megadott cellák, vagy tartományban hány olyan cella van, ami
számot tartalmaz
darabteli- az argumentumban megadott cellák, vagy tartományban hány olyan cella van, ami a
megadott feltételnek megfelel.
kicsi, nagy- az argumentumban megadott cellák, vagy tartományban a k-adik
legkisebb/legnagyobb elemet adja meg.
min, max- az argumentumban megadott cellák, vagy tartományban a legkisebb/legnagyobb
értéket adja meg.

D.)Egyed, egyedtípus, tulajdonság fogalma

Egyed: a való világnak azon eleme, amely a vizsgálat tárgya
Tulajdonság: az egyed jellemző ismérvei
Kapcsolat: a különböző egyedtípusok közti viszony

12
 9. tétel

A.) A win95-ben használt ablakok szerkezete /lásd a b kérdésnél is/

Ablakok
A Windows ablakai lehetnek
● alkalmazásablakok, amelyek egy-egy alkalmazáshoz tartoznak, vagy
● dokumentumablakok, melyek az alkalmazás által kezelt dokumentum megjelenítésére
szolgálnak.
● A dokumentumablak legtöbbször az őt kezelő alkalmazás ablakában található, ezért
másodlagos ablaknak is szokás nevezni. A következő kép szemlélteti a dokumentum- és
az alkalmazás ablakot, melyet három részre oszthatunk.

- Címsor: Az ablak címsorában az alkalmazásra jellemző ikon mellet az

alkalmazás címe is megtalálható. A címsor az ablak mozgatására is szolgál.
- Menü: A rendelkezésre álló, választható funkciók listáját szemléletesen
menünek nevezzük. Ez természetesen alkalmazástól függően más és más, bővebb vagy
szűkebb, de szinte minden alkalmazásmenüben megtalálható a Fájl, a Szerkesztés, a
Nézet és a Súgó menüpont.
 A Fájl menüből az input-output műveleteket vezérelhetjük (háttértárra, írás, olvasás,
nyomtatás, e-mail küldése stb.),
 A Szerkesztés menü segítségével érhetjük el a vágólapot (mozgatás, másolás, a vágólapra,
beillesztés a vágólapról),
 A Nézet menü az alkalmazás megjelenésének beállítására szolgál,
 A Súgó értelemszerűen az alkalmazás súgóját indítja el.
- Eszköztár: A leggyakrabban használt parancsokat gombsoron is elérhetjük. Minden
egyes gomb egy-egy parancsnak felel meg. A parancsot a gomb lenyomásával
aktiválhatjuk. A parancsgombsorba a leginkább használt parancsok kerülhetnek.
Ezenkívül azonban lehetőség van még többféle, egy adott feladat elvégzését segítő
eszköztár megjelenítésére.
- Legkisebb méret gomb: A program, illetve a dokumentumablakot ikonállapotra
kicsinyíti le és a Tálcára helyezi.
- Legnagyobb méret gomb: Az ablakot a képernyő teljes méretére kinagyító gomb.
- Ablak bezáró gomb: A gombra kattintva bezáródik a program-, illetve a
dokumentumablak.

MUNKATERÜLET:
A programablakban látható a dokumentumablak. Ebbe írjuk be a dokumentumokat, és itt
is szerkeszthetjük.
Vonalzó: A vonalzó a méretezésekhez nyújt segítséget: használatával
könnyebben beállíthatjuk a margókat, táblázatok oszlopait, stb.
Gördítősáv: Alkalmas arra, hogy a képen, dokumentumon belül mozogjunk.
Gördítőcsúszka: A gördítősáv jelképezi a teljes szöveget, a csúszkának a sávon belül
elfoglalt pillanatnyi helyzete pedig jelzi, hogy a teljes képben jelenleg „hol tartunk”.
Gördítőnyilak: A lefelé mutató gördítőnyíl megnyomásakor a szöveg vagy kép egy
sornyit lefelé, míg a felfelé mutató nyíl megnyomásakor egy sornyit felfelé gördül.

ALSÓRÉSZ:

13
Információs terület: A képernyő alsó soráról leolvasható, hogy összesen hány oldalas a
szerkesztett dokumentum, azon belül éppen hol tartunk, sőt még azt is megtudhatjuk, hogy a
Word éppen mivel van elfoglalva (pl. nyomtat). De leolvashatók innen a billentyűzet érvényes
beállításai is (nagybetűállás, beszúró/átíró üzemmód, stb.).

B.) WORD bejelentkező képernyője

Méretezőgombok
Címsor

Menüsor

Eszköztárak

Vonalzók

Munkaterület

Nézetgombok
Görgetősávok

C.) Diagramm részei Excellben

● Háttér
● Tengelyek
● Adatokat ábrázoló objektumok
● Feliratok
● jelmagyarázat

A diagram minden részét tudjuk formázni dupla kattintással a megfelelő helyen.

D.) Kapcsolattípusok Accesben

1 : 1 Pl: Egy férjnek egy felesége lehet
1 : N Pl: Egy matektanár több osztályban taníthat, de egy osztályt csak egy matektanár tanít.
N : M Pl: Több focistának több masszőrje lehet, de a masszőrnek is több focistája lehet.

14
 10. Tétel

A.) Alkalmazások futtatása Win95-ban

● Indítófájljának elindítása /enter, dupla kattintás/
● Parancsikon indítása
● Windows intézőben /enter, dupla kattintás/
● Sajátgépből /enter, dupla kattintás/
● Különböző segédprogramokkal /Commanderek/
● Ms-Dos parancssorban

B.) Hogyan és milyen objektumokt lehet egy dokumentumba beilleszteni?

Egy dokumentumba többféle objektumot lehet beilleszteni:
Képek, szövegek, táblázatok, diagramok, hangok, videók… bármilyen objektumot, amit a
rendszer ismer és kezelni tud.

 Ha a vágólapról akarunk beilleszteni, akkor:

- Szerkesztés – beillesztés
- Ctrl + V

 Ha máshonnan, akkor:
- A Beszúrás menüben kép, vagy objektum menüpont alatt

C.) Diagramm készítésének lépései

A táblázatkezelő programok leglátványosabb szolgáltatása az olyan grafikonok, és diagramok
készitése, amely a táblázatban lévő adatokat jól szemlélteti s adatmódósitás esetén velük
együtt folyamatosan változik. Diagram készitéséhez első lépésben ki kell jelölni a diagramot
alkotó cellákat, tengelyfeliratokkal, magyarázó szövegekkel együtt, majd ki kell választani A
Beszúrás menü Diagram menüpontját, vagy a diagramm varázslót az eszköztáron. A
diagramm varázsló 4 lépésen át vezet el minket a kész diagrammig:
1. diagramm típus kiválasztása
2. forrásadatok módosítása
3. diagramm szövegének beállításai
4. diagramm helyének kiválasztása

D.) Relációs adatbázis-modell:

Az adatok között relációk (kapcsolatok) állnak fenn. Minden egyes reláció egy táblázat
segítségével adható meg. A táblázat oszlopait mezőknek nevezzük, ezek adják meg a
relációban szereplő egyedek tulajdonságait. A táblázat sorait rekordoknak nevezzük, ide
kerülnek be a konkrét értékek (egyed előfordulások). A táblázatban nem fordulhat elő két
egyforma sor, viszont a sorok sorrendje tetszőleges. A relációk (táblák) között kapcsolatok
létesíthetők, amelyek lehetnek 1:1, 1:N, N:M típusúak.

azonosító családnév utónév szülhely szülidő

001 Kovács Pisti Debrecen 1983.01.27
002 Nagy Józsi Budapest 1978.10.25
…
007 Bond James London 1953.03.24

15
 11. Tétel

A.) Új mappa, parancsikon készítése WIN95-ben

Az egér jobb gombjával az ablak egy tetszőleges üres helyére kattintunk, majd kiválasztjuk az
új mappa parancsot. Lehet a fájl menü -> új menüpont alatt is. Lehet win. intézőben, és
fájlkezelő segédprogramban is. Parancsikont ugyanígy hozunk létre:
A parancsikon egy olyan ikon, amivel a programot, vagy mappat egy másik helyről tudjuk
elindítani/megnyitni. Létrehozáskor megadjuk a program teljes elérési útját, valamint a
parancsikon nevét. Parancsikont úgy is létrehozhatunk, hogy a program, vagy mappa ikonját
az egér jobb gombjával húzzuk át a kívánt helyre, majd a megjelenő helyi menüből
kiválasztjuk a parancsikon létrehozása menüpontot.

B.) Fejléc, Lábléc:

A felső margó és a lap széle közötti terület a fejléc, az alsó margó és a lap széle közötti
terület a lábléc. A bennük található információ lehet állandó vagy szakaszonként változó.
Mind a kettőt a nézet menü élőfej élőláb parancsával hozhatjuk létre. Tartalmazhatja az
oldalszámot, a dokumentum címét,a szerző nevét, a létrehozás dátumát, idejét, a fejezet
(szakasz) címét, valamint egyéni, tetszőleges szöveget és objektumokat (kép, táblázat, rajz
elemek) is. Ugyanúgy formázható, akár a szövegtörzs.

C.) Adattábla adatainak rendezése Excellben

Ki kell jelölni az összes cellát az adatokkal majd az eszköztáron A- Z , Z – A gombok, vagy
Adatok menü Sorbarendezés menüponttal.

D.) Access adatbázis objektumai

Az adatbáziskezelő olyan program, amely lehetővé teszi, hogy az adatokat egyetlen, nagy
összetett belső szerkezetű fájlban rögzítsük, majd ezek az adatok között kéréseket hajtsunk
végre. Felépítése:
Tábla: Elemi adatokat tartalmaz, ügyelni kell a minimális átfedésre, kapcsolómezőkkel lehet
a kapcsolatot megoldani, nem lehet két egyforma sor, minden sornak lennie kell egyedi
azonosítójának. Ez a kulcs. Két nézete van: tábla nézet, tervező nézet.
Lekérdezések: Valamilyen szempont szerint válogat a rekordok közül. Lehet választó
lekérdezés /a képernyőre választja ki/, vagy akció lekérdezés/ törlés, módosítás, hozzáfűzés/ .
Űrlap: Az adatbevitel szerkesztett eszköze. A lekérdezésekre épül.
Jelentés: Az adatkivitel nyomtatott formája. Lekérdezésekre, űrlapokra épül.
Makró: A kiadott parancssorozat egy névvel való rögzítése. Az adatbázist egyszerű
parancsokkal programozni lehet.

16
 12. Tétel

A.) WIN 95 felhasználói felülete

A Win 95 indítása után a látható kép megjelenik a monitoron. Elemei: Az ikon egy kis kép, amely
valamilyen dolog (pl.: egy program) jelzésére szolgál. A mappákban gyüjthetünk össze
dokumentumokat, ikonokat. A parancsikon segítségével gyorsan mozoghatunk a Windowson belül.
Az különbözteti meg az ikontól, hogy a bal alsó sarkában van egy nyíl. Az asztal a Win 95
főképernyője, amelyen a munkához szükséges eszközöket, objektumokat helyezhetünk el. A start
gomb programindító és bezáró gomb. A tálca tipikusan a képernyő alján jelenik meg, de máshova is
áthelyezhető. A Win 95-ben a programok ablakokban futnak, s a felhasználó mindent ablakokon
keresztül végez.

ikonok asztal

start menü tálca

B.) A vízszintes vonalzó szerepe a Wordben

A vonalzó a méretezésekhez nyújt segítséget. Cm-ben mutatja a lap szélétől való távolságokat.
Használatával könnyebben beállíthatjuk a margókat, táblázatok oszlopait. A dokumentum formázása
során be tudjuk állítani a bal, és jobb margótól való távolságot, a bekezdések behúzásának mértékét, a
sorok közötti távolságot ill. a bekezdések szövegbeosztását. A vonalzót a nézet menüben lehet be- és
kikapcsolni. A vonalzó két szélén kis szürke háromszögek jelzik a margókat, ezeket a háromszögeket
egérrel lehet mozgatni, vagy a fájl menü oldalbeállítás menüpont alatt konkrét számértéket adhatunk
meg rá. A formátum menü bekezdés menüpontja alatt pedig a bekezdés behúzását adhatjuk meg
számmal. A tabulátorok helyét is mutatja a vonalzó, ezeket is megadhatjuk a formátum menüben, vagy
egérrel kattintva a vonalzón.

C.) Válogatás a táblázat adataiból különböző szempontok szerint (autoszűrő) Excellben

Kijelöljük azt a tartományt, amivel dolgozni akarunk, majd Adatok menü–> Szűrő –> Autoszűrő. A
kikapcsolás ugyanígy történik. Ekkor a kijelölt terület felső sorában a cellák jobb szélén kis nyilacska
jelenik meg, amit legördítve különböző feltételeket szabhatunk meg, pl: pontos feltétel alapján (a
konkrét értékek ) , hányadik helyezett előröl vagy hátulról (ez a valahányadik legkisebb, vagy
legnagyobb értéket fogja mutatni), vagy egyéni (itt különböző logikai feltételeket szabhatunk, pl:
egyenlő, nem egyenlő, kisebb, nagyobb, stb). A szűrési feltétel beállítása után a táblázatból csak azok
a sorok maradnak láthatóak, amelyek megfelelnek a beállított feltételeknek, de a többi sor nem vész el,
csak nem látszik. Visszaállításuk a Mind feltétel kiválasztásával történik.

D.) Acces objektumainak nézete, és melyik mire használható

Általában két nézetük van: tervező nézet- itt állíthatjuk be azt, hogy milyen oszlopok látszódjanak,
illetve adhatjuk meg a feltételeket, és az adatlap nézet- itt már a megadott feltételeknek megfelelő
rekordok látszanak, vagyis a konkrét értékek.
Tervező nézet:
● Mezőnevek, és ezek adattípusainak megadása
● Mezőtulajdonságok megváltoztatása

Adatlap nézet:
● Rekordok feltöltése, ill. adatok megváltoztatása

17
 13. Tétel

A.) Win 95 állománykezelése

A lemezen a könyvtárakat és alkönyvtárakat állományok testesítik meg, logikailag
fastruktúrában.
fájlok nevei max 255 karakter hosszúak lehetnek.( nem lehet speciális karakter: * , . / \ > <
….stb ). A hosszú fájlnevekhez mindig rendelődik egy hagyományos, rövid, ún 8.3 –as
fájlnév. A név 8 karakter, a kiterjesztés 3 karakter. A név alapján azonosítjuk a fájl tartalmát,
vagyis, hogy mit írtunk bele (legyen beszédes a név), a kiterjesztés pedig azt mutatja meg,
hogy milyen típusú adatot tartalmaz.pl
● exe, com= programok,
● txt= ASCII szöveg,
● doc=formázott szöveg,
● xls= táblázat,
● sys=rendszer állomány, stb.
A fájloknak vannak attribútumai is, amiket jobb gombbal a fájlra kattintva a tulajdonságok
menüpont alatt nézhetünk meg, vagy állíthatunk be:
● rendszer
● rejtett
● archiválandó
● csak olvasható
A fájlok könyvtárakban helyezkednek el. A Könyvtárszerkezet hierarchikus : főkönyvtár -
alkönyvtárak. A főkönyvtár jele a \ (visszaper). Ezt a jelet írjuk az elérési útban az egyes
könyvtárnevek közé is. A meghajtókat betűjelükkel és egy kettősponttal azonosítjuk, pl:
A: floppi
B: floppi
C: wincseszter
D: második wincseszter, vagy cd. stb

B.) Láb és végjegyzet a Wordben

A láb és végjegyzet valamilyen kifejezéshez, fogalomhoz fűz magyarázó, értelmező szöveget.
A fogalom mellé egy jelet teszünk, a magyarázó szöveg pedig a dokumentum más részére
kerül. A lábjegyzet ugyanazon az oldalon jelenik meg mint a magyarázott szöveg, a
végjegyzet pedig a szakasz vagy dokumentum végén. A lábjegyzeteket arab számokkal, a
végjegyzeteket pedig kis betűs római számokkal jelöli. A jegyzeteket vízszintes vonal
választja el a dokumentum szövegétől. A lábjegyzet szövege ugyanazon az oldalon található
mint a hivatkozási jel. Minden beállítás a beszúrás menü lábjegyzet parancsával hajtható
végre. A lábjegyzet segítségével idézeteket, mondásokat, megjegyzéseket illeszthetünk a
szöveghez úgy, hogy az nem közvetlenül a szöveg testében, hanem az után jelennek meg.

C.) IP cím, email cím, web cím

IP cím:
TCP/IP rendszerekben a hálózati kommunikáció alapja egy összeköttetés mentes, nem
megbízható csomagtovábbító szolgálat, melynek szabályrendszerét Internet Protokoll (IP)
foglalja össze. A rendszer tehát az IP protokoll szabályinak megfelelően csomagokat
pumpál a hálózatba a csomagok további sorsával azonban nem törődik, nem kíséri
figyelemmel, hogy rendszer megérkeznek-e. A protokoll az említett hiányosságok
ellenére mégis igen hatékony. Összeköttetés-mentes tulajdonsága következtében igen
gyors, mivel nem igényel időt a kommunikáció adminisztrálása. A csomagok egymástól
függetlenül mozognak (tartalmazzák a teljes forrás, és célcímet), nincs előre lefoglalt

18
 útvonal, a különböző csomagok különböző útvonalakon juthatnak el rendeltetési
helyükre. Ennek következtében a hálózat rendkívül flexibilis, könnyen alkalmazkodik a
torlódásokhoz, a hálózat egyes részeinek meghibásodásához, kieséséhez. Az IP protokoll
címzési rendszere: Az IP protokoll virtuális azonosítóként 32 bites értéket, ún. IP-címet
használ, ez kerül a csomag fejrészébe, az alapján történik a csomagtovábbítás, az
útvonalkiválasztás. Ez a 32 bites IP cím a következő két részre tagolódik: netid: A
tartalmazó hálózat azonosítója. hostid: A netid által meghatározott hálózaton belül a
végpont (pl. munkaállomás) azonosítója.
● A világon minden egyes számítógépnek, ami az interneten elérhető egyedi IP címe
van.
● Az IP címeket pontozott decimális alakban adjuk meg, pl: 192.168.1.1
● Az IP címek 32 bites kettes szr-beli számok
A-osztályú címek: hálózat azonosító (8 bit) gépazonosító (24bit),
B- osztályú címek: hálózat azonosító (16 bit) gépazonosító (16 bit)
C- osztályú címek: hálózat azonosító (24 bit) gépazonosító (8 bit).

Email cím (elektronikus levélcím)

Mindenkinek, aki levelezni szeretne a világhálón email címmel kell rendelkeznie. Az
email címek is egyediek, vagyis nem lehet két azonos email cím a világon. Az email cím
felépítése:
azonosító@hálózat.hálózat.hálózat , vagy azonosító@gépnév.hálózat.hálózat
pl: kisspista@freemail.hu vagy kisspista@povolnyf.sulinet.hu vagy
kisspista@server.povolnyf.sulinet.hu
szabályok:
● sehol nincs benne szóköz, ne használjunk ékezeteket és nagybetűket
● az azonosítót szabadon választhatjuk, a többi rész adott (függ a hálózat címétől, ahol a
postafiókunk van)
● az azonosító betüvel kezdődik, de lehet benne szám is
● általában van egy minimum szóhossz

web cím
A világhálóra kötött gépeket (servereket) a böngészőprogramban a címsorba írt IP
címükkel, vagy webcímükkel érhetjük el. Minden IP címhez hozzá van rendelve egy,
vagy több web cím, mivel az IP címeket nehéz megjegyezni, a web címek pedig ún.
beszédes címek. felépítésük:
protokoll://www.gépnév.hálózat.hálózat.hálózat/könyvtárnév/weblapneve.html
pl: http://www.povolnyf.sulinet.hu/diakok/kisspista/default.html , vagy http://index.hu
vagy http://freemail.hu . Az alapértelmezett protokoll a http, ami a weblapok szállítási
protokollja. A web címek felépítésén látszik, hogy a cím a szűkebb résztől a tágabb
hálózat felé van sorba szedve, majd a keresett gépen a könyvtár neve, majd az abban
megnézni kívánt weblap neve a sor végén.

D.) Hogyan tud adattáblákat készíteni Accessben?

Adatbázis elkészítése –> Táblák –> Új –> Nézet beállítása (általában tervező nézet)–>
Mezőnevek feltöltése –> Mezőtulajdonságok. beállítása -> adatlap nézetben a rekordok
(sorok) feltöltése konkrét értékekkel.

19
 14. Tétel

A.) Bit, bájt, információ, adat, ASCII kód fogalma

A kettes számrendszerben két számjegy van, az 1 és a 0. A kettes számrendszerbeli számok egy
számjegyét bitnek nevezzük. Nagyobb számok és betűk (karakterek) tárolásához 1 bit nem elegendő,
ezért erre nagyobb egységet használunk, a byte-ot. Egy byte 8 bitből áll, azaz egy byte egy 8
számjegyű bináris szám. Nem lehet nagyobb, mint 255. Emiatt az 1 byte-os kódú digitalizált
elemkészlet tagjainak száma is legföljebb 256 lehet. Az ASCII kódtábla teszi lehetővé, hogy a
különböző programok képesek legyenek használni a magyar ABC- t. Mivel országonként különböző
betűkre van szükség, az ASCII kódtábla különböző változatait használják. Ilyen az amerikai 437- es
jelű, vagy a kelet- európai 852- es. Ezek a második 128 jelben térnek el egymástól. Számos olyan
nyelv van a világon, amelynek több jele van, mint 256. Ezért az IBM felállított egy olyan
kódrendszert, amely 2 byte-on ábrázolja a jeleket (65536jelet különböztet meg). Ez az UNICODE
nevű rendszer, amelynek első 256 jele megegyezik az ASCII- vel. A többiek kiosztása részben
szabványos. A WINDOWS NT operációs rendszerek már használják az UNICODE-ot. adat: Az
információnak a számítógépes rendszerben használt konkrét megjelenési formája, vagyis minden
olyan jel vagy jelkombináció, amely valamely programozási nyelven irt utasítás operandusa. Az
információ-feldolgozás bizonyos fázisaiban nem veszik fegyelembe az információk tényleges
jelentését, hanem azok helyett az adatokkal végzik el a kívánt műveleteket. Az adatot a számítógép
szempotjából a hozzárendelt memória rekeszek címe és hosszúsága, valamint a szerkezetére
vonatkozó információk jellemzik. Információ: információnak tekintünk minden olyan tényt, közlést,
hírt, amely számunkra új, és amely valamilyen szempontból jelentőséggel, fontossággal bír. Az
információ életünknek, környezetünknek állandóan jelenlévő alkotóeleme. Megjelenési formái igen
változatosak. lehet bármilyen, érzékszervünkkel felfogható inger, szóbeli vagy írásbeli közlés stb.
● bit: az információ alapegysége,
● információ: alapfogalom nem definiáljuk , új ismeretet hordoz .
● byte : az információ tárolás és feldolgozás alapegysége.
● Adat: Kódolt információ.

B.) Táblázat készítése Wordben és használata

Táblázat menü -> Táblázat rajzolása (Egyéni táblázathoz használjuk) vagy Táblázat beszúrása
(Szimmetrikus, szabályos táblázat készítéséhez) meg kell adni a sorok, és az oszlopok számát. A
táblázatot ugyanúgy formázhatjuk, akár a szöveget: kijelöljük a kívánt cellát, vagy sort, vagy oszlopot-
akár többet is- és a formátum menüben beállítjuk a kívánt tulajdonságokat: betűformázás,
bekezdésformázás, keretezés, háttérmintázat). Táblázatot az eszköztárról is be tudunk szúrni.

C.) Hogyan végezzük el az összegzést Excellben?

Szum függvénnyel. pl: =Szum(A1:c10) , vagy =szum(a1; b9; h4)
Eszköztáron -> autoszum gomb

D.) Milyen mezőtulajdonságokat lehet beállítani az Accessben?

● Mezőméret – hány karakteren tárolja a mező az adatot
● Új értékek – növekvő/véletlenszeű sorrendben – csak a számláló adattípusnál van
● Formátum – szám típusnál: mekkora számot lehet ábrázolni
● Cím – a mező címe
● Beviteli maszk – adatbevitelnél milyen előre megadott formátumban jelenjen meg az adat
● Alapértelmezett érték – a leggyakrabban használt érték, hogy ne kelljen mindig ugyanazt beírni
● Érvényességi szabály – a mezőbe írható értékeket korlátozó kifejezés
● Kötelező – ki kell-e mindig tölteni a mezőt – addig nem enged továbblépni a következő cellára.
● Nulla hosszúság engedélyezett – lehet-e a mezőt üresen hagyni
● Indexelés – az indexelés meggyorsíthatja a keresést a mezőben

20
 15. Tétel

A.) Hálózati topológiák

A hálózat alkatrészeinek összekapcsolódási módját, egymáshoz viszonyított térbeli
elrendezését jelenti.
a./ sín (buszrendszerű) egyszerű, kis kábel igényű, olcsó, kábelszakadás esetén üzemképtelen,
gépek közötti kommunikáció közvetlenül történik, nem terheli a servert.
b./ fa: nagy kábeligényű, igényel elosztóelemeket(HUB), üzembiztonság szempontjából ez a
jobb megoldás, mert kábelszakadás esetén a HUB -tól távol levő gépek esnek ki, a
kommunikáció a szerveren keresztül lassitja a server működését.
HUB-elosztó:
Lehet passziv:szétosztja a jeleket
Lehet aktiv:szétosztja és erősiti a jeleket
600 méterenként kell egy HUB , amúgy nagy lenne az információvesztesség
c./ gyűrű: IBM cég fejlesztette ki (Token Ring) viszonylag kevés kábeligény,
kábelszakadásra érzékeny, a kommunikáció közvetlenül történik.
d./ csillag : nagy kábeligénye van, kábelszakadásnál egy gép esik ki, serveren keresztül
történik a kommunikáció.
e./ vegyes: a 4 topológia keveréke, vegyes alkalmazása
f./ teljes: összeköttetéses alapú minden gép minden géppel van összeköttetésben, legdrágább,
legbiztonságosabb.

B.) Eszköztár, helyi menü fogalma

Eszköztár: nyomógombsor. Leggyakoribb parancsok szerepelnek rajta. Bekapcsolása: Nézet
menü–> eszköztárak
Helyi menü: jobb gomb –> helyi menü, mindig a kiválasztott objektumhoz kapcsolódó
menüpontok jelennek meg.

C.) Milyen adattípusokat lehet egy cellába beírni Excellben?

● szöveg – a cella bal oldalához igazítja
● szám – a cella jobb oldalához igazítja helyiérték szerint
● képlet – mindig egyenlőségjellel kezdődik
● dátum – ponttal választjuk el a részeit, nincs benne szóköz, mindig számmal adjuk meg pl:
2002.12.30 , nem pedig szöveggel!

D.) Hogyan tud lekérdezést készíteni Accesben?

A lekérdezés valamilyen szempont szerint válogat a tábla rekordjai közül.
Tervező nézettel vagy varázslóval készítjük el.
Adatbázis ablak –> Lekérdezések fül –> Új –> Nézet beállítása (tervező) –> Lekérdezendő
táblák hozzáadása –> lekérdezés feltételének megadása a QBE rácsban.
Az adatbázis létrehozása során a relációk (táblák) közötti kapcsolatot megadjuk. Később, a
lekérdezés készítésekor az Access a táblák közötti kapcsolatot magától felismeri. A
hozzáadott táblákból kiválasztjuk a szükséges mezőneveket és az egérrel a QBE rácsra
húzzuk. Ha nem adunk meg feltételt, akkor a kiválasztott táblák összes sora látszani fog. A
feltétel sorban, vagy sorokban adjuk meg a lekérdezés feltételeit. Ekkor csak azok a sorok
(rekordok) jelennek meg a végeredményben, amelyek megfelelnek a feltételeknek. Az
egymás mellé írt feltételek között logikai ÉS kapcsolat van, az egymás alá írt feltételek között
logikai VAGY kapcsolat van.

21
 16. Tétel

A.) Számítógép hálózat fogalma, jellemző paraméterei

Hálózat: Számítógépek összekapcsolása.
Miért használjuk?
– erőforrás megosztás
– kommunikáció
– biztonsági kérdések
– sebesség
paraméterei:
– méret, vagy kiterjedtség ( LAN, MAN, WAN )
– topológia : (sín , csillag , gyűrű )
– összekötő médium anyaga (koax, csavart érpár, optikai szál, vezeték nélküli)

B.) Alkalmazás futtatása Win95-ben

Alkalmazás=program.
● Programot indíthatunk a Start menüből, ha a telepítés során betette magát oda, vagy mi betettük.
(tálcán jobb gomb -> tulajdonságok -> start menü programjai -> hozzáadás).
● Indíthatunk a sajátgép ablakból. Ekkor meg kell keresni a könyvtárszerkezetben a programfájl
helyét. Ugyanígy történik az Intézőből is.
● Parancsikonjának indításával. Általában a kezdőképernyőn, vagyis az asztalon készítünk
parancsikont a gyakran használt és eldugott helyen levő programok számára, hogy ne kelljen a
könyvtárszerkezetben keresgélni utánuk
● Start menü -> Futtatás menüpontjából. Itt a program teljes elérési útját meg kell adni, vagy a
tallózás gombra kattintva megkeresni a könyvtárszerkezetben.
● Egyes programokat DOS ablakból is futtathatunk, de a grafikus felületet igénylő programok nem
indíthatók innen
C.) Cellák formázási lehetőségei Excellben:
A formázni kívánt cellákat kijelöljük, majd a formátum menü -> cellák menüpontja alatt találjuk meg
a formázási lehetőségeket. Ugyanide jutunk, ha a kijelölt területen jobb gombbal kattintunk, majd a
megjelenő helyi menüből a cellaformázás menüpontot választjuk ki. A megjelenő párbeszédablak több
fület tartalmaz, ahol kiválaszthatjuk a kívánt tulajdonságokat:
● szám fül – számformátum beállítására való
● igazítás
● betűtípus
● szegély - keretezésre
● mintázat – háttérszín beállításra
● védelem

D.) Milyen típusú lekérdezések készíthetők Accesben?

A lekérdezés valamilyen szempont szerint válogat a tábla rekordjai közül.
Tervező nézettel vagy varázslóval készítjük el. A lekérdezés készítésének folyamata:
Adatbázis ablak –> Lekérdezések fül –> Új –> Nézet beállítása (tervező) –> Lekérdezendő táblák
hozzáadása –> lekérdezés feltételének megadása. Így egy normál (választó) lekérdezést készítünk.
A lekérdezések fajtái:
● Választó – (általában ilyet készítünk). Több, egymással kapcsolatban levő táblából
● Kereszttáblás – egy mező egyedi értékeiből oszlopokat készít (hasonló az órarendhez). Adatai nem
módosíthatók.
● táblakészítő – a meglévő táblákból egy új táblát készít a meglévő táblák mezőinek
felhasználásával
● módosító (frissítő) – egy tábla adatait módosítja a lekérdezés futtatásakor
● hozzáfűző – egy meglévő táblához adhatunk új rekordokat.
● törlő – A törlő lekérdezés törli a tábla azon sorait, amelyek a megadott feltételnek megfelelnek.

22
 17. Tétel

A.) Novell Netware hálózati operációs rendszer

A Novell hálózati operációs rendszer. Szerver – kliens modellen alapszik: A Szerver a
kiszolgáló ( nagy teljesítményű ) gép, a kliensek az ügyfelek ( kis teljesítményűek), amik
igénybe veszik a server szolgáltatásait. A server szolgáltatásai a következők lehetnek:
● fájlszerver – nagy kapacitású háttértáron központilag tárolt adatbázis van, amivel a többi
kliens dolgozik
● nyomtatószerver – a serverre kötött központi hálózati nyomtatót használják a kliensek, így
nem kell minden géphez külön nyomtató
● levelezőszerver – a helyi hálózat felhasználói internetes levelezésére (email) szolgál
● webszerver – az intézmény és a felhasználók weblapjait tartalmazza és kezeli
Felhasználók és felhasználói csoportok vannak a biztonság elérése érdekében, vagyis minden
felhasználó csak ahhoz a könyvtárhoz, programhoz, adathoz fér hozzá, amihez jogosultsága
van. Van egy kiemelt jogokkal rendelkező felhasználó, a rendszergazda, ő minden joggal
rendelkezik és ő adja a többi felhasználónak a jogokat, ő tartja karban az egész rendszert.
Mindenkinek van azonosítója és jelszava, amelyek segítségével korlátlan jogokat kap a
szerveren levő saját könyvtárához és dolgaihoz.

B.) Lemezformázási lehetőségek DOS-ban, WIN 95-ben:

A format parancs előkészíti a lemezt a használatra. Létrehozza a gyökérkönyvtárat, a FAT
táblát, felderíti a lemez hibás szektorait és minden adatot töröl a lemezről. A lemezeket (flopit
és wincsesztert) leformázzuk:
● első használatba vétel előtt
● ha vírusos lesz és máshogy nem tudjuk a vírust leirtani
● ha a lemez sérül
Dos-ban: format meghajtó paraméterlista. A paraméterek módosítják a parancs jelentését. A
format parancs paraméterei:
/u – lehetetlenné teszi az adatok későbbi visszanyerését
/q –gyors formázás. Törli a FAT táblát és a gyökérkönyvtárat, de nem vizsgálja a
lemezhibákat
/s –rendszerfájlok másolása a formázás után. Indítólemez készítésekor használjuk
példák: format a: /s rendszerlemezt készít (ajánlatos mindenkinek rendelkeznie ilyennel!!!)
format c: leformázza a wincsesztert (csak végszükség esetén !!!)

C.) Mutassa be a logikai HA függvényt!

Excellben találkozhatunk vele
=ha(logikai feltétel ; mit csináljon ha igaz ; mit csináljon ha hamis).
Pl: =Ha(A5>7; ”nagyobb”, ”kisebb” )
A függvénynek három argumentuma van, amelyeket pontosvesszővel választunk el
egymástól. Az argumentumok és a pontosvesszők között nem hagyunk szóközt! A fenti példa
jelentése: ha az A5 cella tartalma nagyobb mint 7, akkor abban a cellában, ahová a függvényt
tartalmazó képletet írtuk azt fogjuk látni, hogy nagyobb, ha meg az A5 cella tartalma nem
nagyobb 7-nél, akkor azt fogjuk látni, hogy kisebb.

D.) Módosító és törlő lekérdezések Accessben

Létrehozásuk: Új lekérdezés -> tervező nézet -> tábla felvétele -> jobb gomb -> lekérdezés
tipusa -> módosító, vagy törlő lekérdezés.
A módosító lekérdezés futtatáskor módosítja a megadott tábla megadott oszlopának értékeit.
A törlő lekérdezés futtatáskor törli a megadott tábla adott feltételnek megfelelő rekordjait..

23
 18. Tétel

A.) Internet, mint a hálózatok hálózata. Ismertesse az Internet szolgáltatásait!

Az Internet egy világméretű számítógép hálózat, amelyen a gépek egy közös nyelven tudnak
egymással kommunikálni. Ezt a nyelvet protokollnak nevezzük. (IP=Internet Protokoll). Az
első nagy hálózat az amerikai honvédelmi minisztérium ARPANET rendszere volt, belőle
nőtt ki az Internet. Felépítésére jellemző, hogy a gépek egymástól függetlenül működnek,
vagyis egyik kiesése a rendszerből nem befolyásolja a többi működését. A gépek közötti
kommunikáció kis adatcsomagok küldésével valósul meg, amelyek egyik géptől a másikig
különböző útvonalakon mennek, és a fogadó számítógépen állnak össze egy egésszé.
Az Ineternet szolgáltatásai:
● World Wide Web (WWW) – grafikus felületen, ún böngészőprogramokban (pl. Internet
Explorer, Netscape Navigator) szöveget, képet, hangot, mozgóképet, filmet, stb
nézhetünk.. Ez a legelterjedtebb. A WWW a hypertext-re épül. (hypertext= olyan
dokumentum, amely a szöveg, képek, stb mellett a formázási tulajdonságokat is
tartalmazza, valamint azt, hogy a szöveg egy adott helyére kattintva az egérrel (link) hová
ugorjunk el a weben.
● ftp (adatátvitel, fájlok letöltése) – ftp szerverekről felhasználónév és jelszó segítségével
programokat tudunk letölteni a gépünkre.
● chat – társalgás valós időben
● e-mail – levelezés
● telnet - program futtatása távoli gépen

B.) Ismertesse a Win 95 Start menüjét!

C.) Mondjon példát oszlop-, vonal-, tortadiagram használatára!

Tortadiagram: Az aktív diagramot vagy a kijelölt beágyazott diagramot a százalékban
kifejezett értékeket adatfeliratként me
gjelenítő tortadiagram automatikus
formázási mintának megfelelően formázza, a
diagram korábbi formátumait az újakkal
helyettesíti. Akkor használjuk, amikor az
egész mennyiséget részekre osztjuk és a
részek és az egész viszonyát akarjuk
ábrázolni. pl: az iskola tanulóinak létszáma
1000 fő. Ebből 40% kilencedikes, 30%
tizedikes, 20% tizenegyedikes, 10% tizenkettedikes.

24
Oszlopdiagram: Az aktív diagramot vagy a kijelölt beágyazott diagramot az egyszerű
oszlopdiagram automatikus formázási
mintának megfelelően formázza, a
diagram korábbi formátumait az újakkal
helyettesíti. Akkor használjuk, ha
különböző mennyiségek értékeit akarjuk
összehasonlítani. pl: januárban a
fogyasztás 210 liter, februárban 300 liter,
márciusban 280 liter.

Pontdiagram (XY): Az aktív diagramot vagy a kijelölt beágyazott diagramot az

adatjelölőkkel ellátott, de
összekötő vonalakat nem
tartalmazó pontdiagram
automatikus formázási
mintának megfelelően
formázza, a diagram
korábbi formátumait az
újakkal helyettesíti. Akkor
használjuk, ha valamilyen
trendet (folyamatot)
akarunk ábrázolni. pl: az
üzemünk teljesítménye az
első féldévben nőtt, bár februárban kicsit visszaesett, áprilisban és májusban ugyanannyi volt.

D.) Táblakészítő lekérdezés Accessben

Ez egy akció lekérdezés, vagyis valamilyen műveletet hajt végre (táblát készít). Létrehozása:
Új lekérdezés -> tervező nézet -> tábla felvétele -> jobb gomb -> lekérdezés tipusa ->
táblakészítő lekérdezés. Az új tábla szerkezete meg fog felelni a lekérdezés szerkezetének,
rekordjai azok az értékek lesznek, amelyeket a lekérdezés eredményez. Egy vagy több, már
létező táblából ki kell választani azokat az oszlopokat, amelyikkel egy új táblát hozunk létre.
Az oszlopban lévő értékek is benne lesznek az új táblában, nem csak az oszlop neve és címe
megy át. A lekérdezés létrehozásakor megadjuk még az elkészítendő tábla nevét. A
lekérdezés futtatásakor hajtódik végre a művelet.

25
 19. Tétel

A.) Elektronikus levelezés kellékei

● Kliens program (Internet mail, Outlook, Outlook Express, Netscape Messenger, Pegazus
Mail, stb). Ez a kliens program fut a mi gépünkön, mi ezzel dolgozunk. Ebben megfelelő
beállításnak kell lenni: Felhasználó név, jelszó, levelező szerverek nevei: smtp szerver= ő
küldi tovább a megírt leveleinket. pop3 szerver= ő fogadja a mi leveleinket.
● A kliens programunk a levelező szerverekhez csatlakozik A levelező szervereken kell egy
azonosítóval és jelszóval rendelkeznünk (ekkor megvannak a könyvtáraink is).

B.) Bekezdések formázása:

Első lépésben kijelöljük a formázni kívánt bekezdést. (a karakterformázással ellentétben itt
nem kötelező kijelölni, elég, ha a formázni kívánt bekezdésben áll a kurzorunk). Majd
Formátum menü -> bekezdés menüpont
● Igazítás /Jobbra, balra, középre, sorkizárt/
● bekezdések közötti térköz beállítása
● sorköz /szimpla, másfeles, dupla, stb/
● behúzás /a szöveg távolsága a bal és jobb margótól/
● fattyú és árvasorok /a bekezdés első, vagy utolsó sora ne kerüljön át egy másik oldalra/
● együtt a következővel / két bekezdés ugyanazon az oldalon legyen/

C.) Cellahivatkozás, tartományhivatkozás, független tartományok kijelölése

Egy cellát az oszlop betűjelével és a sor számával azonosítunk, pl: A4.
Egy tartományt a bal felső és a jobb alsó cellájának nevével azonosítunk, közöttük
ketőspontot írunk. pl: A1:C6. Ez most egy egybefüggő tartomány, ami 18 darab szomszédos
cellát tartalmaz.
Nem szomszédos cellákat és tartományokat a kontroll gomb (CTRL) nyomva tartása mellett
jelölhetünk ki.

D.) Dia egyéni hátterének beállítása, tervezősablon használata

Bemutató készítése: -Ha az előadás-tervező varázslóval szeretnénk készíteni, a bemutató
készítését két lépésre bonthatjuk.
1) Elkészítjük a bemutató formai vázlatát, létrehozzuk a diákat, mintákat, színeket
definiálunk –ez a tervezősablon használatával történhet. A tervezősablonban előre
elkészített színkombinációk vannak, amik a mi szövegünkhöz hozzárendelődnek.
Használata: Formátum menü -> tervezősablon
2) A formát tartalommal töltjük meg, vagyis a diákra saját szövegünket írjuk.
Egyéni háttér beállítása: Formátum –> Egyéni háttér –> Szín, elhelyezés, mintázat beállítása

26
 20. Tétel

A.) Levelezőprogram szolgáltatásai, elektronikus levél szerkezete

Sokféle levelezőprogram jelent meg a piacon, mióta az Internet ilyen nagy népszerűségnek
örvend. Ilyen program pl.: az Internet Mail a Netscape Mail, Pegazus Mail és az Outlook.
szolgáltatásai:
● új levél írása –küldéskor a levél a küldendő elemek mappába kerül, és csak akkor
küldődik el, amikor a levelezőprogramunk a szerverre csatlakozik. (a küldés/fogadás
gomb megnyomásával)
● levél küldése több címzettnek egyszerre
● titkos másolat – a címzett nem látja, hogy más is megkapta ugyanazt a levelet
● válasz a feladónak
● válasz mindenkinek
● fájl csatolása a levélhez
● címlista
● levél törlése – törlésnél a levél nem törlődik véglegesen, hanem a törlendő elemek
mappába kerül.
elektronikus levél szerkezete:
● levél fejléce – ide kerül a címzett, a tárgy, a csatolt állományok listája, a feladó, az érkezés
dátuma, ideje, a levél mérete
● levél törzse – itt olvasható maga a levél

B.) Mi a különbség a másolás és mozgatás között?

Másolás: ennek során új példányt készítünk a fájlról vagy mappáról. A régi marad az eredeti
helyén, készítünk belőle egy másolatot. A másolatnak nem lehet ugyanaz a neve, mint az
eredeti példánynak ha vele egy helyre kerül.
Mozgatás: nincs új példány, a régi kerül új helyre.
Végrehajtás:
1) kijelölöm az objektumot
2) szerkesztés menü -> másolás/kivágás
3) átmegyek arra a helyre, ahová be akarom rakni az objektumot
4) szerkesztés menü -> beillesztés
Másik lehetőség: az egér jobb gombjával áthúzom a kijelölt objektumot a kívánt helyre.
Amikor elengedem az egér jobb gombját, akkor egy helyi menüben megkérdezi az Operációs
rendszer, hogy mit akarok:
● másolni
● áthelyezni
● parancsikont létrehozni

C.) Válogatás a táblázat adataiból, irányított szűrő

A szűrő feladata, hogy a táblázatnak csak azon sorait jeleníti meg, amelyek megfelelnek a
megadott feltételnek. Használata: Adatok menü –> Szűrő –> Irányított szűrő. Egy új helyre
rakja el a szűrési feltételnek megfelelő sorokat.

D.) Access adatbázis objektumai: űrlap, jelentés

Űrlap: - az adatbevitel szerkesztett eszköze. Egyszerre csak egy rekordot láthatunk, csökken a
véletlen rontás esélye. Tulajdonságai: módosítható, törölhető, bővíthető. Létrehozása: Tervező
nézetben, vagy varázslóval, egy létező táblából vagy lekérdezésből.
Jelentés:- az adatkivitel nyomtatott formája. Egy űrlapra vagy lekérdezésre épül általában.
Célszerű varázslóval létrehozni.

27