INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖRÖK

A KOMMUNIKÁCIÓ FOLYAMATA, AZ INFORMÁCIÓ FOGALMA, AZ ADAT FOGALMA ÉS MÉRÉSE

(csatorna, irány, időbeliség, redundancia, példák; jel, jelkészlet, bináris jelkészlet)

KOMMUNIKÁCIÓ

jelentése: információcsere

az emberi kommunikáció legfontosabb formája a beszéd, de más lehetőségeket is használ

(írott/nyomtatott szöveg, jelbeszéd, rajz, kép, mozgókép, zene, telefon, számítógép)

jeleket használ:
közvetlenül érzékelhető (látás, hallás, ízlelés, szaglás, tapintás útján)
közvetlenül nem érzékelhető (elektromos jelek, mágneses jelek, rádióhullám)

elemi jelekre bonthatjuk -> önmagukban már nem jelölnek semmit (pl. „v”, „e”, „r”, „é”, „b”)

szimbolikus jel: a jel és az általa jelölt dolog között nincs semmi formai hasonlóság
képi jel: a jel hasonlít az általa megjelölt dologra

A kommunikáció folyamata:

ADÓ CSATORNA VEVŐ

KÓDOLÁS az DEKÓDOLÁS
az információ az információ
jelátalakítás információáramlás jelvisszaalakítás
forrása fogadója
közvetítő közege

ZAJFORRÁS
az átvitelt zavaró
tényező

A telefonálás folyamatábrája (példa):

a hangot a a telefonkészülék
telefonkészülék levegő
HÍVÓ a bináris jelet HÍVOTT FÉL
bináris jellé (rádióhullámok)
hanggá alakítja
alakítja

vihar,beszéd
A csatorna lehet:
Természetes: a jel eredeti alakjában jut el a vevőhöz (pl. fény, hang, illatanyag)
Mesterséges: az ember információtovábbítás céljából hozza létre, a szállításhoz kódolni kell
Térbeli: az üzeneteket térben szállítja (hang, fény, rádióhullám)
Időbeli: szállítani lehet; az információt megőrzi, konzerválja (könyv, fénykép, DVD)

Egyirányú kommunikáció: az adó és a vevő szerepe nem cserélődik fel

Kétirányú kommunikáció: az adó és a vevő szerepe felcserélődik

Egyidejű kommunikáció: a vevő azonnal reagál (telefon, chat)

Nem egyidejű kommunikáció: a vevő nem reagál azonnal (e-mail, levelezés)

Redundancia („terjengőség”)

példa: „Elmész este a moziba?”

„Igen, elmegyek este a moziba.” redundáns válasz
„Igen.” maximális információt tartalmazó válasz

káros hatása: növeli az adatátvitelt

hasznos hatása: kijavítja a sérült üzeneteket

példa: paritásbit (a memóriában előforduló hibákat jelzi)

1 1 0 0 1 0 1 1 0
egy karakter kódja
(1 bájt)

ellenőrző bit: az 1-esek számát ellenőrzi adatátvitelkor

ha az 1-esek száma páros: 1
ha az 1-esek száma páratlan: 0

káros hatása: redundáns -> növeli az átvitt adatmennyiséget 2 bájtra

hasznos hatása: jelzi ha hibás az adatátvitel

INFORMÁCIÓ

jelentése: új ismeret

elemi egysége: bit (binary unit) -> igaz/hamis

ADAT

jelentése: kódolt jelsorozat

bináris jelrendszer: csak kétfajta elemi jelet tartalmazó jelrendszer (pl. kettes számrendszer: 0;1)
a két elemi jel 1-1 bit adatmennyiségű

adatmennyiség: elemi jelek száma

mértékegysége: bit (binary digit)

1 bájt (B) 8 bit

1 kilobájt (KB) 1024 bájt (210 bájt)

1 megabájt (MB) 1024 kilobájt (220 bájt)

1 gigabájt (GB) 1024 megabájt (230 bájt)

1 terabájt (TB) 1024 gigabájt (240 bájt)

az előtagokat prefixumoknak nevezzük

KB: pl. txt, docx, floppy lemez

MB: pl. képfájl, hangfájl
GB: pl. játék DVD, SD-kártya
TB: pl. winchester
 A SZOFTVERHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK, FELHASZNÁLÁSI FORMÁK
(felhasználói jog, szerzői jog)

SZOFTVER

különböző programok, programrendszerek összefoglaló neve

működőképessé teszi a számítógépet

A szoftverek felosztása:

SZOFTVER FELHASZNÁLÓI SZOFTVER

(pl. Microsoft Office)

RENDSZERSZOFTVER OPERÁCIÓS RENDSZEREK

(pl. Linux)

FELDOLGOZÓPROGRAMOK SZERVIZPROGRAMOK
(pl. Total Commander)

FORDÍTÓPROGRAMOK
(pl. Borland C++)

A szoftverek felhasználói jogai

A szoftverek felhasználását a licencszerződés szabályozza:

●hány példányban használhatjuk

●továbbadható-e

●másolható-e

●a forrásszöveg megismerhető-e

●a forrásszöveg módosítható-e

●a szoftver módosításokkal vagy anélkül újra értékesíthető-e

A szoftverek a felhasználási jog szempontjából csoportosíthatók:

1. SZABAD SZOFTVER (pl. Linux)
●felhasználói szabadság –> a felhasználó sok joggal rendelkezik

●tetszőleges célra használható (pl. üzleti/magáncél), akárhány számítógépen futtatható

●szabadon másolható és terjeszthető, publikálható

●szabadon módosítható

●a felhasználó szabadon közzéteheti a szoftver általa módosított verzióját és értékesítheti azt

●ingyenesen beszerezhető bármilyen formában (CD, DVD, internet)

2. FREEWARE SZOFTVER (pl. böngészők, vírusirtók, Skype)

●ingyen beszerezhető

●szabadon terjeszthető

●nem szabad visszafejteni a forráskódot, nem módosítható

●a szerzői jog az eredeti tulajdonosé marad

●nem adható el

3. SHAREWARE SZOFTVER (pl. játékprogramok, Photoshop)

●ingyen beszerezhető

●szabadon terjeszthető

●általában időkorlátos (trial), vagy funkcióiban korlátozott

●nem szabad visszafejteni a forráskódot, nem módosítható

●nem adható el

4. FÉLIG SZABAD SZOFTVER (pl. oktatóprogramok)

●olyan kereskedelmi szoftver, amelyet bizonyos vásárlói kör számára kedvezőbb feltételekkel
hoznak forgalomba

5. KERESKEDELMI SZOFTVER (pl. Windows)

●pénzbe kerül

●nem másolható szabadon, általában csak egy példányban készíthető biztonsági másolat

●nem terjeszthető

●nem adható el (a szoftver nem kerül a felhasználó tulajdonába, csak a felhasználás jogát kapja
meg)
●nem szabad visszafejteni a forráskódot
A szoftvereket, mint szellemi termékeket védelem illeti (szerzői jog – 1999. évi LXXVI. törvény).
A szerzőt megilleti a személyhez fűződő és vagyoni jogok összessége. A személyhez fűződő jogairól a
szerző nem mondhat le, és másra nem is ruházhatja át.
A szerző kizárólagos joggal dönthet művének felhasználásáról, amely általában felhasználói szerződés
formájában ölt testet.
A mű bármely része szabadon idézhető a forrás és a szerző megjelölésével.
Szoftveres védelem: A szoftver technikai védelmének alapvető módja, hogy a felhasználó egy kulcsot
(számsor) kap, amellyel telepítéskor aktiválhatja. Ez könnyen kijátszható, mivel a kulcsok nem az
egyes példányokhoz kötődnek, hanem valamilyen algoritmus szerint lettek generálva, és aktiváláskor
ezt ellenőrzi a szoftver.

Hardveres védelem: Léteznek hardverkulcsok is, amelyek valamilyen kommunikációs interfészre

csatlakoztatva teszik lehetővé a szoftverek elindítását (nélkülük nem lehet elindítani). A
hardverkulcsok speciális áramkörök, amelyek tartalmazzák az indításhoz szükséges információkat.

Vannak törekvések arra, hogy a szoftvert, illetve annak részeit szabadalommal védjék. Az USA-ban
erre lehetőség van, a gyakorlatban azonban nagyon nehéz ezt érvényesíteni, de léteznek sikeres
próbálkozások. Szabadalom védi az mp3 kódolást vagy a True Type fontokat.
VÍRUSOK ÉS EGYÉB SZOFTVERES KÁROKOZÓK
(fogalma, főbb típusai)

A vírus legfontosabb jellemzői:

Olyan program/programrészlet, amely:

● reprodukálja magát

● sok esetben valamilyen feltétel bekövetkeztét figyeli

● törekszik a rejtőzködésre

● a cél valamiféle károkozás

● a vírusok általában csak megadott szoftver- és hardverkörnyezetben képesek működni

A vírusok csoportosítása kapcsolódásuk szerint:

FÁJLVÍRUS:
● állományokhoz kapcsolódik

● közvetlenül végrehajtódó állományokhoz (.com, .exe), vagy egyéb programkódot tartalmazó

bináris állományokhoz (.dll, .bin, .sys)
● vannak olyanok, amelyek valamilyen interpreter által végrehajtott állományokat fertőznek

● a vírus ezután minden alkalommal lefut, amikor az adott végrehajtható állomány végrehajtódik

BOOT-VÍRUS:
● a boot-szektorba, vagy a master boot-szektorba férkőzik be, és az ott található betöltődő
programot módosítja úgy, hogy a vírus kódja is lefusson annak lefutásakor

MAKRÓVÍRUS:
● speciális fájlvírus

● A VBA (Visual Basic Applications) nevű programozási nyelv értelmezője hajtja végre a programot,
az úgynevezett makrót
● ma már a MS Office irodai csomag részévé vált a makrózási lehetőség (pl Word, Excel, Access,
Power Point), de a fő célpont továbbra is a Word és az Excel.
● a Wordben a normal.dot állományt fertőzik, és innentől minden megnyitott dokumentum
fertőzött lesz.

Víruskeresési technikák:

SZEKVENCIAKERESÉS
● szekvencia (vírusrészlet): bájtsorozat a vírus kódjából -> jellemző szekvenciával azonosítani lehet

● szekvenciakeresés: a részlet keresése a vizsgálandó állományban

HEURISZTIKUS KERESÉS
● a kódot értelmezi a kereső az alábbi szempontok alapján:

● önmagát módosítani képes kódrészlet

● állandóan memóriába kerül-e a kód

● futtatható állományokat keres a kódrész

● nem dokumentált rendszerhívásokat használ

INTEGRITÁS-ELLENŐRZÉS
a kereső első lefutásakor minden állományhoz készít egy ellenőrző összeget -> későbbi kereséskor
újra elkészíti -> összeveti -> eltérés esetén riaszt
Vírus-technikák :
A vírusok alapvető célja a rejtőzködés, hiszen a túl korai felismerés esetén nem lenne képes tovább
fertőzni.

KÓDOLT VÍRUSOK:
● a vírus fő része kódolt, és tartalmaz egy dekóder részt, amely a memóriába töltéskor dekódolja a
vírustörzset
● a kódoláskulcs is tárolva van a vírusban -> szekvenciakereséssel ne lehessen azonosítani

● a heurisztikus keresők megpróbálják dekódolni a vírustörzset.

POLIMORF VÍRUSOK:
● kódolt vírus -> a dekóder gépi kódja is változik

● a különböző vírusváltozatokat mutációknak is nevezik

LOPAKODÓ VÍRUSOK:
● célja az, hogy ne legyenek felismerhetők a nyomai (boot-vírus esetén minden próbálkozáskor az
eredeti boot-szektort mutatja)
● a lopakodók egy része az operációs rendszer állománykezelő funkcióinak egy részét átveszi -> a
fertőzött állományok eredeti hosszát és dátumát mutatja, hogy az ne legyen felismerhető
● egy állomány megnyitásakor kitörli onnan magát, bezárásakor visszafertőzi

FÉREG(worm):

● teljes értékű program -> a számítógépes hálózatokban terjed, szaporodik

● képes a lokális gépen a károkozásra, de képes arra is, hogy hálózaton keresztül máshol található
példányokkal együttműködve kárt okozzon
● képes bejelentkezni távoli gépre, ftp-vel programot mozgatni az interneten, levelezővel levelet
küldeni és állományokat módosítani/törölni
● egy része e-mail csatolmányként terjed, amely megnyitáskor elindul.

TRÓJAI:

● teljes értékű, de szemben a féreggel nyíltan terjed -> a hordozóprogram (a trójai faló) felkelti az
érdeklődését a felhasználónak, aki használni kezdi, és a rejtett funkciók később derülnek ki
● a hordozóprogram lehet segédprogram, humoros alkalmazás, lehet, hogy kifejezetten erre a célra
írták, de lehet, hogy egy ismert program legújabb verziójaként terjesztik (miután módosították)

● rejtett funkciók:
- valamilyen destruktív magatartás (törlés, formázás)
- vírustelepítés
- titkos infók szerzése (jelszó)
- hátsó ajtó létrehozása (olyan átjáró, amelyen keresztül titokban hozzáférnek gépünkhöz)

FTP TRÓJAI : Egy ftp szervert indít a gépünkön, hogy a külső illetéktelen szabadon böngészhessen
gépünkön.

AUTOMATA TRÓJAI: Automatikusan összegyűjt minden fontos infót, majd elküldi a támadónak ->
vagy a beépített levelezője segítségével, vagy elindítja a böngészőnk, a
megfelelő oldalra navigál majd az ott található kérdőívet (formot) kitölti.

BILLENTYŰZET-FIGYELŐ (KEYLOGGER): billentyűleütéseket lementi egy fájlba

ÁLDIALÓGUSABLAK: Futás közben egy dialógusablakot jelenít meg, amelyben információkat kér a
felhasználótól, amelyeket egy fájlban tárol megadás után.

KÉMPROGRAM (SPYWARE): Internetes szokásainkról küldenek információt (keresett kifejezések)

KÉRETLEN REKLÁMOZÓ (ADWARE): A fő cél a kéretlen hirdetések elhelyezése a képernyőn:

- megváltozik a böngésző kezdőlapja a reklámozandó lapra irányítva azt
 (böngészőben ezt nem lehet megváltoztatni)
- hirtelen előugró ablakok, reklámokkal

BITSÜTI (COOKIE): Üzleti célú weboldalak küldik gépünkre azért, hogy böngészési szokásainkat
feltérképezzék. Általában ártalmatlanok, de ha nem figyelünk, olyan információkat
is szolgáltathatnak rólunk, amit nem akarunk.

Vírusírtó programok:
pl.: AVG, NOD32, AVAST, ESET, COMODO
 A SZÁMÍTÓGÉP HASZNÁLATÁNAK VESZÉLYEI, ERGONÓMIA
(példák, törvényi szabályozás)

ERGONÓMIA
●ergosz (munka) + nomosz (törvény)

●az ember és a technikai eszközök optimális kapcsolatával foglalkozó tudomány

Az Egészségügyi Minisztérium által kiadott rendelet szabályozza a körülményeket és a munkaidőt:

1.) MUNKAIDŐ
●napi max 6 óra

●óránként 10 perc szünet (tevékenységváltás)

2.) MEGVILÁGÍTÁS
●általános + helyi lámpa

●természetes fény (ablak)

●kontraszt

●környezeti hatások (pl. csillogás)

3.) MUNKAASZTAL
●rugalmas elrendezés

●normális munkazóna

●maximális munkazóna

●asztal magassága

4.) MONITOR
●minden irányba mozgatható

●20°-kal dönthető

●szem védelme (CRT/LCD eltérő szabályok)

●legalább 50-60 cm távolság

●a monitor felső éle szemmagasságban

5.) BILLENTYŰZET, EGÉR

●puha alátét

●billentyűk 10 cm-re az asztaltól

●az alkar fekszik az asztalon

6.) SZÉK
●stabil

●magassága állítható
 ●dönthető

●guruló (minimum 5 kerék)

A SZÁMÍTÓGÉPHASZNÁLAT VESZÉLYEI

●függőség (5-12 óra a gép előtt)

●kialvatlanság, fáradékonyság, ingerültség

●zaklatás -> antiszociális magatartás, depresszió, halál

●romló teljesítmény (munka, tanulás)

●bűnözés
 1. HANGOK DIGITALIZÁLÁSA, ANALÓG ÉS DIGITÁLIS JELEK
(analóg-digitális átalakítás, mintavételezés, kvantálás)

jel: valamilyen fizikai mennyiség időbeli változása (pl.: feszültség, fényerősség, hangnyomás)
analóg jel: értékében és időben is folytonos jel (minden pillanatban értelmezhető), a megadott
tartományban bármilyen értéket felvehet
pl.: óra (a mutatók állása az idő változásával együtt változik)
higanyos hőmérő (a higanyszál a hőmérséklettel együtt változik)
folytonos idejű és értékű jel:

folytonos idejű és diszkrét értékű jel:

Bármely időpillanathoz tartozik érték, de

az értékek két határ között csak jól
meghatározott (diszkrét) értékek
lehetnek.

diszkrét idejű és folytonos értékű jel:

Két határ között a jel bármilyen értéket

felvehet, de csak meghatározott
időpillanatokban.

diszkrét idejű és értékű jel:

Az érték két határ között csak

meghatározott értékeket vehet fel, csak
megadott időpillanatokban. Ha nem
egyezik a megadott értékekhez, a
legközelebbihez lesz kerekítve.
Mintavételezés
Analóg jelből mintát veszünk bizonyos időpillanatokban -> időben folytonos jelből időben diszkrét
lesz -> valós értékeket kapunk
mintavételezési idő: két szomszédos mintavételezés között eltelt idő
mintavételezési frekvencia: a mintavételezési idő reciproka
pl.: f = 44 100 Hz -> a jelből másodpercenként 44 100 jelet veszünk (t = 1/f = 1/44 100 s)

Kvantálás
A mintavételezés során kapott értékeket egésszé alakítjuk.
felbontás: n bit -> 2n darab különböző értéket vehetnek fel a mintaértékek
pl.: 16 bites felbontás -> 216 (=65 536) db különböző érték

Digitális jel
A következő folyamat végén kapjuk:
1.) A mintavételezés során a folytonos jelből bizonyos időpillanatokban mintát veszünk.
2.) A kvantálás során a valós értékű mintaértékeket egésszé alakítjuk.
Minél nagyobb mintavételezési frekvencia és kvantálási felbontás -> annál pontosabb egyezés

Shannon tétele
A mintavételezési frekvenciának nagyobbnak kell lenni a jelben előforduló frekvencia kétszeresénél
ahhoz, hogy a jel által hordozott információ megmaradjon.
Ha a mintavételezési frekvencia pontosan kétszerese a mintavételezett jel frekvenciájának, a
mintavételezési időpontok az eredeti jel zérushelyeire esnek, így a digitális jel végig 0 értéket ad
vissza.
Ha a mintavételezési frekvencia kisebb, mint az eredeti jel frekvenciájának kétszerese, a visszaállított
jel alacsonyabb frekvenciájú lesz.

Aliasing
Ha a mintavételezés nem felel meg Shannon tételének, a minták által visszaállított jel teljesen más
lehet, mint az eredeti. Ezt a torzítást nevezik hamisításnak (aliasing).
Hangrögzítéskor:
Az emberi fül 20 - 20 000 Hz tartományban képes érzékelni a hangokat.
( 16 Hz alatt: infrahangok; 20 000 Hz felett: ultrahangok)
Hangrögzítéskor a 20 000 Hz fölötti hangok is rögzítve lesznek -> aliasing miatt alacsonyabb
frekvenciára konvertálódnak -> beleesnek a hallható tartományba -> zajként fogjuk hallani
aluláteresztő szűrő: elektronikus áramkör -> a 20 kHz feletti hangokat nem engedi át
a mintavételezési frekvencia legalább 44,1 kHz kell, hogy legyen (2∙20 kHz + egy kicsi)
 SZÁMRENDSZEREK
(bináris, decimális, hexadecimális)

A számábrázolási rendszer meghatározza, hogyan ábrázolható egy adott szám.

N alapú számrendszer -> N db számjegy; legnagyobb számjegy: N-1

DECIMÁLIS / TÍZES SZÁMRENDSZER

●alapszáma a 10 -> 10 db számjegy (0-9)

●tízes számrendszerbeli szám mindig felírható 10 hatványait tartalmazó összegként

Decimálisból átváltás binárisba:

egészrész törtrész
198 /:2

99 0

49 1

24 1

12 0

6 0

3 0

1 1

0 1

hányados maradék

0,91 /·2

1 82

1 64

1 28

0 56

1 12

0 24

egészrés
törtrész
z
 0,91D = 111010B

11000110B

Decimálisból átváltás hexadecimálisba:

egészrész /·16
0,36 törtrész

5 76

12 16

hányados maradék

78 /:16

4 14

0 4

hányados maradék
BINÁRIS / KETTES SZÁMRENDSZER

●alapszáma a 2 -> 2 db számjegy (0-1)

Binárisból átváltás decimálisba:

3 2 1 0 −1 −2
1001 , 01B=1 · 2 + 0 ·2 +0 · 2 + 1· 2 +1· 2 +1 ·2 =9 , 75D

Binárisból átváltás hexadecimálisba:

10111010 , 10101110 B=BA , AE H

B A A E

HEXADECIMÁLIS / TIZENHATOS SZÁMRENDSZER

●alapszáma a 16 -> 16 db számjegy (0-F)

●a 10-től kezdődő számjegyeket betűvel jelölik:

A B C D E F

10 11 12 13 14 15

Hexadecimálisból átváltás decimálisba:

3 2 1 0 −1 −2
1 A 9 F , 4 D H =1 ·16 + 10· 16 +9 · 16 +15 ·16 + 4 · 16 +13 · 16 =6815 ,3 0 D

Hexadecimálisból átváltás binárisba:

BF 7 , CA H =101111110111, 1100 1010 B

B F 7 C A
 SZÁMÁBRÁZOLÁS

Annak a módja, ahogy a számítógép a számszerű adatokat tárolja és megjeleníti.

FIXPONTOS SZÁMÁBRÁZOLÁS

●a bináris pont (törtvessző) fix helyen van -> nem kell külön tárolni

●egész számokat lehet vele megadni

1.) Előjel nélküli számábrázolás

●a szám csak 0 vagy pozitív lehet

●a szám sima kettes számrendszerbeli alakját jeleníti meg

2.) Előjeles számábrázolás

- a szám negatív, 0 vagy pozitív is lehet

a.) Abszolútértékes ábrázolás

- az első bit előjelbit

- 0: a szám 0 vagy pozitív
- 1: a szám negatív

- a többi helyen a szám abszolútértéke jelenik meg binárisan

1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 1 1 1

pl.: -23 (absz.ért.: 23 =10111) 16 biten:

( előjelbit ) 8 bit 8 bit

b.) Kettes komplemens ábrázolás

Pozitív számok és 0 esetén:

●bináris alak

●előjelbit: 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 1 1

pl.: 100011 16 biten:

 a bináris szám jegyei előtt fennmaradó
összes helyre 0 kerül

A legnagyobb így ábrázolható szám: 215-1 = 32767 (15 db 1-es számjegy)

Negatív számok esetén:

- előjelbit: 1

- kettes komplemens: a szám minden bitjét az ellenkezőjére változtatjuk, majd az eredményhez

hozzáadunk 1-et

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 0 1

pl.: -29
1.) absz.ért.: 29 = 11101

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 0 1 0

2.) invertálás

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 0 1 1

3.) +1

c.) Többletes ábrázolás

- minden számhoz hozzáadunk egy adott többletet:

n bit -> 2n-1 értékű többlet (pl.: 8 bit -> 27 = 128 értékű többlet)

- a kitevő értékét az alapértékhez hozzáadjuk -> az így kapott számot binárisan ábrázoljuk

pl.: 5 = 133 (=10000101) -5 = 123 (=1111011)

LEBEGŐPONTOS SZÁMÁBRÁZOLÁS
- véges számú tizedesjeggyel rendelkező racionális számokat lehet vele ábrázolni
- ANSI/IEEE 754 szabvány szerint működik
Minden bináris szám felírható a következőképpen:

N = ( -1 )s ∙ m ∙ 2k k: kitevő
m: mantissza ( 1 ≤ m < 2 )
s: előjelbit (1: negatív; 0: pozitív v. 0)
n bit -> eltolás mértéke: 2n-1-1
(pl.: 8 bit -> eltolás mértéke: 28-1-1 = 127 = 1111111)

Egészre normalizálás:

●a vesszőt eltoljuk a legelső 1-es után (pl.: 110.01101 -> 1.1001101)

●ha balra toljuk -> a kitevő pozitív (pl.: 0.000111011 = 1.11011 ∙ 2-4)

●ha jobbra toljuk -> a kitevő negatív (pl.: 10.00110 = 1.000110 ∙ 21)

karakterisztika: kitevő + eltolás mértéke -> tárolni kell

pl.: 8 bit eltolás = 127 karakterisztika = 127 + (-4) = 123

kitevő = -4

mantissza (m): a normalizálás során keletkezett bináris szám

- a legelső számjegye mindig 1-es -> nem kell ábrázolni/tárolni

egyszeres pontosság (32 bit):

előjelbit karakterisztika mantissza

1 bit 8 bit 23 bit

dupla pontosság (64 bit)

kiterjesztett pontosság (80 bit)

Pl.: -198,75D

198 /2

99 0

49 1

24 1

12 0

6 0

3 0

1 1

0 1
0,75 ∙2

1 5

1 0

-11000110.11B

egészre normalizálás: -1.100011011 ∙27 -> 0-kal kiegészítjük 23 bitre

előjelbit: 1 (negatív)
karakterisztika: 127 + 7 = 134D = 10000110B
végeredmény:

1 1 0 0 0 0 1 1 0 1 0 0 0 1 1 0 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
 KÉP ÉS MOZGÓKÉP INFORMÁCIÓK TÁROLÁSA
(RGB, CMYK, felbontás, színmélység, vektorgrafikus és bitképes ábr., képváltási frekvencia)

A látható színtartomány az ibolya és vörös színek közé esik (400 nm – 700 nm).

A szemünk recehártyájában 3 különböző érzékelő (csap) található, melyek mindegyike különböző

fényre érzékeny színanyagot tartalmaz. Így 3 alapszínt tudunk megkülönböztetni:
●piros (Red, 580 nm)

●zöld (Green, 545 nm)

●kék (Blue, 440 nm)

Egy adott színt a következőkkel is azonosíthatunk:

●világosság (brightness)

●árnyalat (hue)

●telítettség (saturation)

Színmodellek
Az emberi szem 2-300 000 színárnyalatot képes megkülönböztetni. A színeket valamelyik színmodell
felhasználásával adhatjuk meg. A modellek alapja az, hogy a bennük szereplő 3 szín valamilyen
keverésével bármelyik kikeverhető, de egyik szín sem állítható elő a másik kettő keveréseként.

Additív színkeverés
A keverés során egyre világosabb színt eredményez.

pl.: monitorok, tévék

Szubsztraktív színkeverés
A három alapszín kioltásán alapszik, a keverés során

egyre sötétebb színt kapunk.

pl.: festészet, nyomtatók, nyomdászat

RGB
Additív színkeverésen alapul. A három alapszín: Red, Green, Blue
A három alapszín egy-egy 8 bites egész számmal van megadva (0-255 között) -> hexadecimális kóddal
is kiválaszthatunk egy színt (pl.: fekete = #000000)
CMYK
Szubsztraktív színkeverésen alapul. A három alapszín: Cyan, Magenta, Yellow
Azt kell megadni, hogy a fehérből mit kell elvenni, hogy az adott színt megkapjuk.
A feketét gazdaságtalan a három alapszínből kikeverni -> negyedik színként hozzáadták (BlacK)

Vektorgrafika
Grafikai primitívekből áll: pontok, vonalak, téglalapok, ellipszisek, egyéb alakzatok stb.
Az egyes objektumokhoz meghatározott tulajdonságlisták tartoznak: szín, vastagság, kitöltési szín stb.
matematikai összefüggések írják le
Előnye: tetszőlegesen nagyítható a minőség változása nélkül,
a grafikáról tárolt adatmennyiség független a méretétől
pl.: Microsoft Office WinWord, PowerPoint, OpenOffice.org Draw

Bitképes/raszteres grafika
Bitkép (bitmap): m x n-es rács (raszter) ->rácspontjainál kicsi négyzetek: képpontok (pixelek)
A képek jellemzői:

●színmélység (hány bit van rendelve a képpontokhoz)

●felbontás (hány sor és hány oszlop található a képben)

Hátránya: a bitmap képek általában rosszul nagyíthatók,

a minőség általában romlik (egyes képpontokat megsokszoroznak),
kicsinyítéskor néhány képpont eltűnik,
a görbéket általában pontatlanabbul ábrázolják,
színes képek esetén nagyok a fájlméretek
Előnye: sokkal valósághűbb képet ad a vektorgrafikához képest
pl.: Paint

Mozgókép
mozgókép: kép és hang együtt
Az emberi szem tulajdonságai:
●a világosságjelre lényegesen érzékenyebb, mint a színjelre

●a hirtelen képváltás sokkal kevésbé zavaró, mint a lassabb változás

●a szem sokkal rosszabb jel-zaj viszony és sokkal nagyobb torzítás esetén is jónak látja a képet

Mozgókép átvitele
Az emberi szem tehetetlenségének határa 16 kép másodpercenként (16 fps – frame per second).
Ennél kevesebb kép esetén már nem látjuk folyamatosnak a mozgást.

Átviteli szabványok:
●PAL (Phase Alteration by Line): 25 fps, 625 sor, 4:3 oldalarány (Európa, Dél-Amerika)

●SECAM (Systeme Electronic Couleur Avec Memoire): 25 fps, 625 sor, 4:3 oldalarány (Fr.o., Oroszo.)

●NTSC (National Television Standard Committee): 30 fps, 525 sor, 4:3 oldalarány (USA, Japán)

●HDTV (High Definition TeleVision): 50 fps, 1250 sor, 16:9 oldalarány (nagyfelbontás)

MPEG-1 kódolás

●teljes sávszélesség: 1,5Mbit/s -> a videó 1,25Mbit/s, a hang 0,25 Mbit/s sebességű

●színmélység: 24 bit

●felbontás: 25 fps esetén 360x288 (Európa), 30 fps esetén 352x240 (USA)

●mintavételezési séma: 4:2:0

●ezzel a kódolással egy 650MB kapacitású CD-re 74 perc videó fér el

különbségi kódolás (interframe compression): mozgáskiegyenlítésen alapuló tömörítés

az egymásután következő alig eltérő képkockák közül csak az egyiket és a különbségüket tárolja

Képkockák fajtái:

I (intra frame)
Csak az adott képkockára vonatkozó információkat tárolja -> normál JPEG tömörítés
Ez tartalmazza a legtöbb információt (kulcs képkocka).

P (predicated frame)
Az előző I vagy P frame képtartalmainak a különbségét rögzíti -> az előző kockák információira épül
P kockát a P kockák is felhasználhatnak -> előfordulhatnak hibásak is

B (bidirectional frame)
Az előző és a következő I vagy P kockákat is felhasználja (kétirányú jóslás)
B képet az I és P képek nem használnak fel -> nincs hibalehetőség

képváltási frekvencia:

függőleges: hányszor van függőleges visszatérés mp-ként (mp-ként megjelenített képek száma)

pl.: 75 kép -> 75 Hz

vízszintes: mp-ként megjelenített vízszintes vonalak száma

pl.: 1280x1024 képpont és 75 Hz -> 1024∙75 Hz = 80 kHz

 MÁGNESLEMEZES HÁTTÉRTÁROLÓK
(a jeltárolás módja, fizikai felépítés, főbb jellemzők)

A két legfontosabb mágneses lemezegység a PC-kben:

●hajlékonylemezes egység (floppy disk drive – FDD)

●merevlemezes egység (winchester, hard disk drive – HDD)

HAJLÉKONYLEMEZES EGYSÉG
Felépítése: a lemezt behelyezzük -> a lemez közepén lévő lyukba tárcsa kerül -> forgatja a lemezt
Ma már nemigen használnak floppyt, de legutolsó elterjedt formátum a 3.5”-os átmérőjű lemezekkel
dolgozó floppy. Ebből volt DD (720Kbyte) és HD (1.44 Mb) formázható. Mindkét típus írásvédetté
tehető, ha a kis lyuk nincs kitakarva. Viszonylag biztonságos, mert a lemez nem látszik ki, ha nincs
használatban. A bal felső sarokban van a DD/HD azonosító.
Működése: A lemez mindkét oldalát mágnesezhető anyaggal vonják be, ez tárolja az információt. A
lemez két oldalánál egy-egy író-olvasó fej található, a lemez felületéhez közel, ezek írják az
információt a lemezre illetve leolvassák onnan.
Jelrögzítés elve: Íráskor az írófejben lévő ferritmagos tekercs árama mágneses mezőt hoz létre,
amely a lemez felületén visszamaradó mágnesezettséget hoz létre. Változó áram változó mágneses
mezőt alakít ki -> kétféle mágnesezettség (0;1). Olvasáskor elektromágneses indukció játszódik le a
tekercsben.

Fizikai felépítés: oldalak, sávok és szektorok elhelyezkedése határozza meg.

Oldal: a hajlékonylemezeknek 2 oldala van -> számozásuk: 0 és 1
Sáv: az adatokat az egyes oldalakon koncentrikus körök (sávok) mentén helyezi el a meghajtó
a sávok számozása kívülről, 0-tól kezdődik -> cilinder: azonos sorszámú sávok a 2 oldalon
Szektor: a sávok szektorokra vannak osztva -> az adatok végül ide kerülnek
a szektorok számozása egy sávon belül 1-el kezdődik, méretük általában 512 bájt
több szektorból (klaszter) olvashatnak egyszerre

MEREVLEMEZES EGYSÉG
Felépítése: általában több lemezt is tartalmaz -> 3,5”-esek, nem cserélhetőek, alumínium +
mágnesezhető anyag, folyamatosan
mozognak
az író-olvasó fej közelebb van a lemez felületéhez -> a szennyezés ellen zárt
lényegesen nagyobb tárolókapacitás, gyorsabb működés
Fizikai felépítés: megegyezik a hajlékonylemezével
Oldal: a többlemezes winchester esetén az oldalak száma is több (pl. 0, 1, 2, 3)
Particionálás: teljes lemezterület részekre való osztása. Igen hasznos több operációs rendszer
feltelepítése esetén (pl. Windows, Linux)
Logikai felépítés: az operációs rendszerek fájlrendszert használnak hozzá
● BOOT-szektor

● FAT-tábla (a fájlokat több részterületen tárolja a lemez területén)

● gyökérkönyvtár
● adatterület
 NYOMTATÓK
(főbb típusai, működési elvük)

TŰS NYOMTATÓ / MÁTRIXNYOMTATÓ / MECHANIKUS NYOMTATÓ

●írógéphez hasonlít

●kis pontokból rakja össze a karaktereket

●a pontokat 9 vagy 24, egymás alatt és mellett elhelyezett tű hozza létre, amelyek együtt mozognak a
papír előtt, vízszintes irányban
●a megfelelő helyen a megfelelő tűk kiugranak -> a festékszalagon keresztül hagynak nyomot

●papírtovábbító mechanizmus -> fogaskerekek (perforált leporelló papír) vagy gumihenger

●gyenge minőség, zajos nyomtatás, lassú de olcsó

●előnye: több példányos nyomtatást is tud elvégezni

●pl. ATM automaták, pénztárgépek

TINTASUGARAS NYOMTATÓ

●a nyomtatófej tintacseppeket lő a papírra -> pontszerű nyom -> karakterek

●piezoelektromos nyomtató: piezo kristályból készült fúvóka lövi a tintacseppeket a papírra

(a kristály áram hatására változtat az alakján)
●termál nyomtató: a tintát addig hevíti, míg felforr és kirobban a fúvókából a papírra, majd a
keletkező vákuum beszívja a következő csepphez a tintát
●cirkuláris nyomtató: a festéket keringtetik a nyomtatásig, majd a nyomtatófejen
keresztülhaladva a tinta cseppecskékre szakad -> elektromosan töltötté
válnak -> az elektródák között eltéríthetőek a megfelelő pontokra

LÉZERNYOMTATÓ
Működési elv:
●fényérzékeny, félvezető anyaggal bevont forgó hengert 1000 V-ra feltöltenek -> a felületét egy
lézersugár végigpásztázza -> ahol fénysugár éri a hengert, ott elveszti a töltését
●a henger elhalad az azonos töltésű festékpor előtt -> ahol nincs töltés, ott rátapad

●a papírra viszik a képet -> forró hengerek között „ráég” a kép a papírra

A nyomtatók elektronikája célszámítógép -> saját processzor és memória (néhány MB)

Képminőség: egységnyi távolságra jutó képpontok száma (dpi – dot/inch) 1 inch = 2.54 cm
Sebesség: másodpercenként nyomtatott karakterek száma (cps – character/second) pl. tűs nyomtató
percenként nyomtatott lapok száma (ppm – page/minute) pl. tintasugaras/lézernyomtató
 OPTIKAI HÁTTÉRTÁROLÓK
(a jeltárolás módja, fizikai felépítés, CD, DVD)
Optikai háttértárolók közé a CD, DVD és Blu-ray tartozik. Manapság egyre jobban terjed el a flash
meghajtó, de még mindig sok helyen használnak optikai háttértárolót. Ezeknek több típusa alakult ki
az idők folyamán.

CD (Compact Disc)
Kétféle méretben készülnek: 12 cm és 8 cm átmérővel
CD átviteli sebessége: kb. 150KB/s (2x, 3x is van)

CD-ROM (Compact Disc Read Only Memory)

Írás: gyártás során először egy mesterlemezt készítenek (nagyenergiájú infravörös fénnyel lyukakat
égetnek üveglemezbe) -> a negatív öntőformájába polikarbonátot öntetnek -> az eredeti szerint
lesznek rajta lyukak (pit) és érintetlen részek (land) -> ezek tartalmazzák az információt
ezután vékony alumínium réteget (tükörként) és lakk védőréteget raknak a korongra

pit land különböző intenzitású

fényvisszaverődés

Olvasás: kis energiájú lézerrel világítják meg a forgó lemezt, a pitek a lézernyalábbal szemben vannak

●a LED az olvasófejben van -> sugárirányban mozog

●a pitek és a landek spirál mentén helyezkednek el (kb. 5,6 km)

●állandó kerületi sebesség szükséges (pl. zenelejátszás miatt)

●kapacitása kb. 650-700 MB

CD-R (Compact Disc Recordable)(+R)

●egyszer írható CD-k

●a visszaverő réteg aranyból készül

●a polikarbonát és a visszaverő réteg közé festékréteget helyeznek -> eredeti állapotban

fényáteresztő
Írás: nagyenergiájú lézerrel a festékréteg érintett része felmelegszik -> sötét pontok (pit)
Olvasás: kisenergiájú lézerrel -> sötét és nem sötét helyek -> bináris kód

CD-RW (Compact Disc ReWritable) (+RW)

●többször újra lehet írni

●más festékréteg

●2 stabil állapot: kristályos és amorf

Írás: nagyenergiájú lézer -> a festékréteg pontja megolvad, amorf lesz -> kisebb fényáteresztés (pit)
Törlés: közepes energiájú lézer ugyanarra a pontra -> amorfból kristályos lesz (land)
Olvasás: kisenergiájú lézerrel

LED: világító dióda. Félvezető anyagból készült, áram hatására fényt bocsát ki, az áram erősségével arányosan.
fotódióda: Fény érzékelésére alkalmas. Fény hatására áram keletkezik benne, a fény erősségével arányosan. Ez
is félvezető anyagból van.

DVD (Digital Versatile Disc)

●sokoldalú digitális lemez

●lényegesen nagyobb kapacitású (4,7 GB)

●kisebb pitméret

●sűrűbb spirál (kb. feleakkora távolságok)

●kisebb hullámhosszúságú lézer -> pontosabb fókuszálás

●van kétrétegű lemez (8,5 GB) -> különböző hullámhosszúságú lézerrel, a felső félig áteresztő

●van kétoldalas lemez (9,4 GB)

●van kétoldalas kétrétegű lemez (17 GB)

Típusai:
●DVD-ROM

●DVD-R

●DVD-RW (kb. 1000-szer írható újra)

●DVD-RAM (kb. 100 000-szer írható újra -> archiválásra használják bankoknál)
 A SZÁMÍTÓGÉPEK FELÉPÍTÉSE
(központi egység, perifériák, Neumann-elvek)

bemenet feldolgozás kimenet

Sínrendszerű kiépítés:

CPU (Central Processing Unit – Központi Feldolgozó Egység)

processzor (a számítógép „agya”)
mikroprocesszor: olyan integrált áramkör, amely egyetlen szilíciumlapkán tartalmaz egy CPU-t
(AMD, Intel, IBM)

Részei:
CU (Control Unit – Vezérlő Egység)
●feladata a program utasításainak végrehajtása (vezérlőjelet küld az egységeknek)

ALU (Arithmetic Logic Unit – Aritmetikai és Logikai Egység)

●aritmetikai, logikai műveletek végrehajtása
 ●relációk kiértékelése

Regiszterek
●processzoron belüli tárolóegységek (kis kapacitás, nagy gyorsaság)

OPERATÍV TÁR (memória)

●tartalmazza magát a programot és a használt adatokat is

●bájtszervezésű: a legkisebb kezelhető adatmennyiség 1 bájt

ROM (Read Only Memory)

●csak olvasható -> tartalma nem változtatható meg (a gyártó előállítás során rögzíti)

●véletlen hozzáférésű (minden memóriarekesz eléréséhez ugyanannyi idő kell)

●a gép kikapcsolásakor az adatok nem vesznek el

●lassabb a RAM-nál

●indítófájlok pl. játékprogramok aktív része

RAM (Random Access Memory)

●véletlen hozzáférésű

●akárhányszor olvasható, törölhető vagy írható

●a gép kikapcsolásakor az adatok elvesznek

EGYÉB
PROM (Programmable ROM)
●csak olvasható

●programozható -> speciális programozó berendezéssel írható, ezután megváltoztathatatlan

EPROM (Erasable PROM)

●speciális berendezéssel (UV fénnyel) törölhető a tartalma és újraírható

EEPROM (Electrically EPROM)

●elektromos impulzusok segítségével törölhető és írható a tartalma

●FLASH MEMÓRIA (SD kártya)

törölhető és újraírható félvezető alapú memória (ROM+RAM)
kikapcsolt állapotban is megőrzi az adatokat
ROM-BIOS ban, pendriveokban, fényképezőgépekben, mobiltelefonokban, winchester helyett

BUSZRENDSZER
Azon vezetékek összessége, amelyek jelet szállítanak a következő formában:
címbusz: a memóriarekesz kiválasztásához szükséges adatokat szállítja
adatbusz: az egyes részek közötti adatok szállítását adja meg
vezérlőbusz: a processzor által küldött vezérlőjeleket közvetíti

BE/KI VEZÉRLŐK
A perifériák és a vezérlőegység közötti adatforgalom vezérlése a feladatuk.

PÁRBESZÉDES BERENDEZÉSEK (terminálok)

●billentyűzetből és monitorból állnak

●az adatbevitel és az adatkivitel váltakozva követik egymást

PERIFÉRIÁK (input/output eszközök és a háttértárolók közös neve)
Bemeneti egységek Kimeneti egységek Ki- és bemeneti egységek
billentyűzet monitor érintőképernyő

egér nyomtató
szkenner hangszóró
mikrofon

Háttértárolók

●nagy tömegű adatok tárolására alkalmasak

●szalagos egység (legrégebbi)

●mágneses: floppy (FDD), winchester (HDD)

●optikai: CD, DVD

●egyéb: pendrive, Blu-Ray

NEUMANN-ELVEK
Neumann János 1946-ban fogalmazta meg a számítógép működésének alapelveit:
1.) A számítógép legyen soros működésű
A műveletek egyenként hajtódjanak végre.

2.) A számítógép kettes számrendszert használjon

A kétféle elemi jel (0, 1) a működés szempontjából egyszerűen megoldható az áramkörök
segítségével.

3.) A számítógép a belső memóriát használja

A számítógépnek legyen olyan része, amely olyan részfolyamatokat tárol, amelyeket később
is fel tud használni.

4.) Tárolt program elve

A belső memóriában tárolt adatokat önállóan használja fel.

5.) A számítógép legyen univerzális

A számítógép különböző feladatokat tudjon elvégezni, egészen bonyolultakat is.
 AZ OPERÁCIÓS RENDSZER KÖNYVTÁR- ÉS ÁLLOMÁNYKEZELŐ MŰVELETEI
(a lemezek logikai felépítése, fastruktúra, műveletek)

Az operációs rendszer a fájlok elrendezésére mappákat használ.

Mappa
●tárolóhely, gyűjtő -> fájlok és további mappák tárolására szolgál

●azonosítója a neve

●ugyanazzal a névvel és kiterjesztéssel egy könyvtárban csak egy fájl lehet

●a mappák rendszere hierarchikus fastruktúra -> csak egy módon lehet végigjutni

Gyökérkönyvtár
●minden lemezes tárolóegység része -> a meghajtó legelső szintje (nem lehet feljebb lépni)

●jele: \ (gyökérjel)

Meghajtó (drive)
●adathordozót, médiát kezelni, olvasni, írni tud

●azonosítása operációs rendszerenként különböző:

Háttértárak jelzései:
●hajlékonylemezek: pl. A:, B:

●merevlemezek: pl. C:, D: stb.

●optikai háttértárolók:pl. D:, E:

●hordozható adathordozók: pl. F:

●hálózati meghajtók: többi betű

Fájlkezelők
●a fájl pontos meghatározásához meg kell adni az elérési utat, a fájlnevet és a kiterjesztést

●elérési út: meghajtó \ könyvtár \ fájl neve, kiterjesztése

●pl.: Windows Intéző, Sajátgép, Total Commander

RENDSZERMAPPÁK
Asztal
●a fastruktúra kiinduló pontja -> innen érhetők el: Dokumentumok, Sajátgép, Hálózati helyek,
Lomtár

Dokumentumok
●az aktuálisan bejelentkezett felhasználó személyes fájljait tartalmazza

Sajátgép
●a szg. közvetlenül elérhető erőforrásait tartalmazza (meghajtók, felhasználó dokumentumai)
Hálózati helyek
●a hálózat bekapcsolt számítógépei a megosztott objektumokkal -> azonosítóval, jelszóval érhetők el

Lomtár
●a gép merevlemezéről törölt fájlokat, mappákat tartalmaz -> szükség esetén visszaállíthatók

Állomány (fájl): adatok logikailag összefüggő halmaza

felépítése: név + kiterjesztés (a név max 255 karakter -> nem lehet speciális karakter)

Állományok csoportosítása kiterjesztés szerint:

●futtatható: .exe

●rendszer: .sys

●szöveges: .doc, .txt (.ppt, .xls)

●tömörített: .rar, .zip

●weblap: .html, .php

●kép: .jpg, .gif, .png, .bmp

●hang: .mp3, .wma, .waw

●videó: .avi, .mpg, .mov

Attribútum: az állomány belső tulajdonsága (a fájl használatára vonatkozó jelzések)

●Read Only: a fájl csak olvasható -> nem törölhető, nem módosítható

●Hidden: rejtett tulajdonság -> listázáskor alapértelmezésben nem jelenik meg

●Archive: a winchester biztonsági mentése után keletkezett, ill. módosult

●System: az operációs rendszerhez tartozó fájl

Könyvtár- és állománykezelő műveletek (Sajátgép, Windows Intéző)

●Létrehozás: Fájl menü -> Új almenü -> Mappa parancs (mappa nevének megadása)

●Átnevezés: F2 gyorsbillentyű / Fájl menü -> Átnevezés parancs

●Törlés: DELETE gomb / Lomtár ikonra húzás / Jobb gomb -> Törlés parancs

●Másolás - Beillesztés: CTRL+C – CTRL+V / CTRL lenyomva húzás / Jobb gomb -> Másolás parancs

●Áthelyezés: SHIFT lenyomva húzás / Jobb gomb -> Kivágás -> Jobb gomb -> Beillesztés
●Küldés: Jobb gomb -> Küldés (Asztalra, Dokumentumokba, levélként, tömörítve, meghajtóra)

●Kijelölés: SHIFT + kattintás / SHIFT + nyilak / CTRL + kattintás

Windows Intéző
●minden könyvtár-, állomány- és lemezműveletet el tud végezni

●bal oldal: meghajtók mappákkal

●jobb oldal: almappák, fájlok

●+ jel: további mappákat jelez a mappán belül

●meghajtó tartalomjegyzéke: kiválasztás –> dupla kattintás a meghajtó ikonjára

●mappa megnyitása: kiválasztás -> dupla kattintás a mappa ikonjára

●meghajtó/mappa bezárása: dupla kattintás a nyitott mappára / az előtte lévő jelre

TÖMÖRÍTÉS
(véletlenszerű-, determinisztikus-, különbségi-, veszteséges-, veszteségmentes kódolás)

Feladata:
●adatok helytakarékos tárolása háttértárolón

●adatátvitel számítógépes hálózaton

●multimédiás állományok (hang, kép, mozgókép), amelyek tárolásához nélkülözhetetlen a tömörítés

Célja:
Az eredeti információk a tömörítés után kevesebb adatmennyiséggel legyenek kódolva (általában
eredetileg redundánsak)

Tömörítési módszerek:
Véletlenszerű kódolás (entrópiakódolás)
A bemenő adatfolyamot véletlenszerűnek gondoljuk (nem tételezünk fel szerkezeti összefüggést)
Determinisztikus kódolás
A bemenő adatfolyamnak van belső szerkezete (részei között összefüggéseket tételezünk fel)
Kevert módszer
Az előző két kódolást együtt használja

Veszteségmentes kódolás
A dekódoláskor az eredeti adathalmaz bitről bitre visszaállítható

Veszteséges kódolás
Az eredeti adathalmaz nem állítható vissza pontosan, de néha ez nem is vehető észre
pl. multimédiás állományok

RLE (Run Length Encoding - futamhossz kódolás)

Az ismétlődő adatrészleteket adatpárokkal helyettesíti: ismétlések száma + jel (ami ismétlődik)
pl.: AAAABCCCCDEEEEEE 🡪 4A1B4C1D6E
Hátránya: a nem ismétlődő karaktereket is két bájttal helyettesíti
Szövegnél: az ismétlődő karaktereket figyeli
Képeknél: az egymás mellett lévő azonos színű pixeleken alkalmazza

LZW (Lempel-Zif-Welch)
A karakterminták előfordulására vonatkozó információt tárol -> kódszótár (karakter – ASCII kódja)
a karaktermintákat a kódjukkal helyettesíti a kimeneten
pl.: GIF-formátum

Huffmann
kódszótárt épít -> a gyakrabban előforduló mintákhoz rövidebb kódot rendel
pl.: JPEG-formátum

Tömörítőprogramok szolgáltatásai:
●tömörítés – kitömörítés

●csomagolás (egy fájlba, mappák rendszerét is) – kicsomagolás

●bővítés, törlés

Tömörítési formátumok:
●.zip (WinZip)

●.rar (WinRAR)

●.arj
 A SZÁMÍTÓGÉPES HÁLÓZATOK FŐBB SZOLGÁLTATÁSAI
(egyenrangú és nem egyenrangú hálózatok, a főbb hálózati szolgáltatások)

Számítógépes hálózat: számítógéprendszerek valamilyen információátvitellel megvalósítható cél

érdekében történő (hardver és szoftver) összekapcsolása
●hálózatba kettő vagy több számítógépet kapcsolunk

●feladata: erőforrás-megosztás és a kommunikáció biztosítása

Megosztható erőforrások:
●hardveres: nyomtató, merevlemez-használat

●fájlszerver funkció: hálózati tárolás

●szoftveres: adatbázis szerverek

●adatátvitel, kommunikáció: chat, internet

Szerver (kiszolgáló): kiszolgáló, a hálózat kiemelt gépe

feladata: a munkaállomásokról érkező feladatok végrehajtása, továbbküldése
Munkaállomások (kliensek): a szolgáltatásokat használják (internet, nyomtató)

Előnyei:
●megosztható erőforrások

●adatátvitel

●gyorsabb kommunikáció, költségtakarékos

●központilag felügyelhető, karbantartható

●régebbi típusú gépeket is felhasználhatnak szerverként, hiszen nem kell hozzá nagy erőforrás

Hátrányai:
●veszélyforrások, amik adatokat fenyegethetnek (vírusok, adatainkat megszerzik)

●költséges a kialakítása

●bonyolultabb szoftverek szükségesek hozzá, bonyolultabb operációs rendszerek és osztott adatbázis

kezelés kell hozzá

1.) Kiterjedés szerint:

LAN (Local Area Network – helyi hálózat)
●egy épület/intézmény gépeinek hálózata

●pl.: FMG

MAN (Metropolitan Area Network – városi hálózat)

●egy település/nagyobb terület saját infrastruktúrája részeként kialakított hálózat (LAN-ok kapcs.)

●pl.: Volán, városi könyvtárhálózat

WAN (Wide Area Network – távoli hálózat)

●országrészek vagy földrészek kapcsolatát biztosítja

●pl.: internet
2.) Topológia szerint:
Sín topológia
●olcsón kiépíthető

●korlátozott sebességű (10 MBps)

●valamelyik gép hibája az egész szegmens üzemképtelenségét okozza

●ma már ritkán használják

Csillag topológia
●egy jelelosztóhoz (HUB vagy switch) kapcsolódnak a gépek

●nagy sebességű (100 MBps)

●hiba esetén csak a hibás gép esik ki

●elterjedt

Gyűrű topológia
●egyszerű és olcsó kialakítani

●valamelyik gép hibája esetén az egész hálózat leáll

Fa topológia
●sok kábel kell hozzá -> költséges kialakítani

Vegyes topológia
●több topológiát alkalmaz egyszerre

●a legelterjedtebb fajta

3.) Hálózati szereplők szerint:

Egyenrangú hálózat (peer-to-peer)
●egyetlen gépe sem kap tartósan kitüntetett szerepet

●bármelyik gép felkínálhatja erőforrásait a többiek számára

●olcsó, de teljesítőképessége korlátozott

●operációs rendszerekhez illik

Szerver-kliens modell
●néhány számítógép bizonyos erőforrások megosztását végzi a hálózat többi szereplője számára

●speciális programot igényel

Host-terminál modell
●speciális architektúra

●egyetlen erős gép megfelelő operációs rendszerrel kiszolgál sok terminált

Eszközök
Modem: telefonvonal alkalmazásával tesz lehetővé számítógépes kommunikációt (internetelérést)
Hálózati kártya: hálózati kapcsoló felület (interface)
Átviteli közeg:
1.) vezeték nélküli
●rádióhullám, infravörös-, lézeres átvitel

2.) vezetékes
Csavart érpár (UTP – Unshielded Twisted Pair)
●két szigetelt, egymásra spirálisan felcsavart rézvezeték (nem bocsát ki káros sugárzást)

●néha fémből készült sodrattal veszik körül (elektromos árnyékolás -> STP – Shielded ~)

●sebessége: 10 Mbit/s – 100 Mbit/s – 1 Gbit/s

Koaxiális kábel
●hasonló felépítésű, mint a TV antenna kábele

●sebessége: 10-100 Mbit/s

Üvegszálas kábel
●üvegszál belsejében az adatokat fény segítségével továbbítják

●fényforrás: lézer LED

●fényérzékelő: fotodióda

●teljes visszaverődés -> a fény nem jut ki az üvegszálból

Wi-Fi eszközök: hálózati eszközök, melyekkel rádiós adatátviteli összeköttetés valósítható meg

Elosztók
1.) HUB: a kapott adatcsomagot valamennyi kapcsolódási pontjára kiadja
●egyszerű, olcsó
 ●nincs forgalomirányítás -> adatcsomagok ütköznek -> az adatátvitel hatékonysága
csökkenhet
2.) Switch: csomagvizsgálatot is végez -> a csomagok fizikai címe alapján továbbít
3.) Router: útvonalválasztó -> az adatcsomagok logikai címzését olvassa és értékeli
 AZ OPERÁCIÓS RENDSZEREK SZERVIZPROGRAMJAI
(partícionálás, formázás, lemeztöredezettség-mentesítés, feladat-kezelés)

Formázás (formatálás)
●a lemez logikai és fizikai szerkezetének kialakítása

●adatok teljes törlésére is használják (pl. újratelepítésnél)

●formálás után minden adat véglegesen elveszik

●kialakítja:
o BOOT-szektor (indításkor betöltendő fájlok)
o FAT (File Allocation Table – Fájl Elhelyezkedési Tábla)
o főkönyvtár (ROOT): directory kialakítása
o adatterület
●típusai:
o alacsony szintű formázás
o magas szintű formázás

Lemeztöredezettség-mentesítés
●a lemezen található állományok szétszórtságát szünteti meg

●a Start menüben található

Lemezdoktor (ScanDisk)
●a lemezeket ellenőrzi -> kisebb hibákat kijavítja, elveszett adatokat visszaállítja

Lemezkarbantartó
●a szükségtelen fájlokat törli

Feladatkezelő
●teljesítmény -> CPU és memória használat, processzor terhelhetősége

●futó alkalmazások

●futó folyamatok

●aktív felhasználók

●hálózati kapcsolatok

●szolgáltatások
 ELEKTRONIKUS LEVELEZÉS
(főbb tevékenységek, csatolt állományok, SMTP, POP3, gyakorlati példa)

Az elektronikus levelezés angolul e-mail (electronic mail), napjaink egyik legnépszerűbb

kapcsolattartási formája. Minden felhasználónak van egy postafiókja, amely fogadja és küldi az
elektronikus leveleket. A kiküldött üzenet mellé különböző állományokat is csatolhatunk. Mindehhez
azonban az szükséges, hogy minden levelezőnek egyedi szabványos címe legyen.

Egy felhasználó e-mail címe általánosan a következőképpen néz ki:

Felhasználó_név @ gépnév . domain_név . subdomain_név . országazonosító

felhasználói név cím

(username) (domain)

Előnyei:
●rendkívül gyors

●olcsó

●kényelmes: bármikor küldhető, s akkor fogadjuk, amikor a legalkalmasabb

●ugyanazt a levelet egyszerre több emberhez is el lehet küldeni, ugyanannyi munkával

●szövegek mellett adatok (hang, álló- és mozgókép, komplett adatbázis) is küldhetők

Hátrányai:
●érzelmek kifejezésére kevésbé alkalmas, személyes jegyekre csak az írás stílusából lehet
következtetni
●nem fogadható el hitelt érdemlő bizonyítéknak

●az e-mail címben bármilyen apró elírás hibához vezet, míg a hagyományos postacímeknél a postás
esetleg tudja korrigálni a rossz címet
●reklám e-mail

●levelekhez csatolt fájlok vírusokat is tartalmazhatnak

●nem biztonságos

SMTP (Simple Mail Transport Protocol)

Egy interneten használt levelezési protokoll -> rögzíti a levél címzési és nyomkövetési funkcióit
A kliens elküldi a levelet az SMTP kiszolgálónak -> a címzésből a gépnevet IP címre fordítja és
továbbítja
Ha valamilyen hiba történik, a kiszolgáló gép ezt érzékeli.

POP3
Parancsokat definiál -> segítségükkel a felhasználó ki-és beléphet, letöltheti vagy törölheti leveleit

Ingyenes levelezőrendszerek
Manapság igen népszerű -> nem kell külön levelezőprogramot használnunk saját gépünkön
Egy valódi e-mail kliens összes szolgáltatását nem nyújtják.
pl.: freemail (origo weblapjáról is elérhető), gmail
Gmail
●a Google ingyenes e-mail szolgáltatása

●regisztrációhoz szükség van egy Google-fiókra

(név, felhasználónév, jelszó, telefon, születés, nem, ország)
●a Google-fiók által ismerősöket felvehetünk, chatelhetünk

●15GB tárhely áll rendelkezésre

●a Beérkező leveleket téma szerint csoportosítani lehet (elsődleges, közösségi, promóció stb.)

●beállíthatjuk, melyik leveleket mutassa (Csillagozott, Fontos, Olvasatlan stb.)

●a leveleket fontosnak jelölhetjük, ill. megcsillagozhatjuk

● kérhetünk kézbesítési és olvasási visszaigazolást

●egyszerre több levelet ki lehet jelölni –> egyszerre törölni őket

●a törölt üzenetek a Kuka mappába kerülnek -> innen 30 nap után a rendszer törli őket

●a spam üzeneteket jelenthetjük -> ezeket a Spam mappába fogja gyűjteni ( 30 nap után törli őket)

●a nem elküldött üzeneteket automatikusan a Piszkozatok közé menti

●az oldal tetején lévő keresősávban rákereshetünk a levelek tartalmára

●levélíráskor a levél felugró ablakban jelenik meg

●másolni, továbbítani is lehet a leveleket -> címlistával több helyre elküldhetjük

●a levélhez csatolhatunk fájlokat (Drive-ból is), fotót, linket, hangulatjeleket

●a levél szövegét különbözőképpen formázhatjuk (betűszín, betűtípus, behúzás, igazítás, lista)

●a levél végére aláírást szerkeszthetünk

●az oldal témáját, hátterét formázhatjuk

 INTERNETES KERESŐRENDSZEREK HASZNÁLATA
(kulcsszavas, tematikus, gyakorlati példa)

Az információk közötti eligazodást segítik a webes tartalmak esetén.

Tematikus kereső
●a kereséssel kapcsolatban témaköröket ismerünk

●webhely: tematikusan csoportosított linkgyűjteményeket tartalmaz

●ingyenes szolgáltatás (vállalatok finanszírozzák reklámokért)

●többszintű lap: a nyitólap linkjei egy második, kapcsolódó URL gyűjteményre mutatnak

●pontosabb, kevesebb a hamis találat

● kevesebb találat

● pl.: lap.hu, startlap.hu, hudir.hu, yahoo.com

Kulcsszavas kereső
●egyszerű vagy összetett (speciális keresőkifejezéssel)

●keresőhelyek: webhelyek -> keresőmotorjuk saját adatbázist tart fenn (időnként frissíti)
egy-egy kulcsszóhoz egy vagy több URL tartozik
●keresők: időnként felkeresik a webszervergépet -> az információkat katalogizálják
a HTML-nyelv funkciói segítik a keresést
(<h1>;<h2>; kulcsszavak képzése; szövegrész kizárása)
●sok találat -> relevancia szerinti sorrend (áttekintése időigényes)

●pl.: www.google.hu, www.altavista.com

Egyszerű keresés
●tárgyszavas kereső webhelyen adjuk meg a kulcsszót (ragozatlan alakkal)

●finomíthatunk a keresésen -> rokonértelmű/azonos alakú kifejezések kiszűrése

Összetett keresés
●szavak sorozatával keresünk -> sokkal pontosabb találat

●fontos a szavak sorrendje és a ragozott vagy ragozatlan alak

Keresőkifejezés
Több kulcsszó esetén speciális karakterekkel adjuk meg a keresési feltételeket -> finomítja
A google.com operátorai:
+ : a lényegtelenebb szavak (számjegy, kötőszó) elé írva a kereső nem nyomja el őket
~ : az adott szó elé írva a szó (angol nyelvű) szinonímáira is végez keresést
OR : két szót összekapcsol -> a találatokban a két szó közül az egyik szerepelni fog
site : a keresőkifejezésben megadja, hogy milyen webhelyen keressen
 ONLINE ADATBÁZISOK GYAKORLATI PÉLDÁVAL

Adatbázis: szempontok szerint rendszerezett adatok összessége (pl.: telefonkönyv, banki adatbázis)
Online: közvetlen vonali kapcsolat
Online adatbázis: közvetlen kapcsolat egy távoli adatbázissal -> interneten keresztül hozzáférhető
Webes kezelőfelület: egy kereső, amellyel az adatbázis tartalmában kutathatunk

Az adatbázis tartalmáról weblap csak akkor készül, amikor lekérdezünk belőle valamit.
a weblapok dinamikusan jönnek létre és szűnnek meg (láthatatlan web)
az internetes keresők ezeket a weblapokat nem tudják felvenni az adatbázisukba
kereséskor magát az adatbázist kell megkeresnünk

●a láthatatlan web dokumentumait szakemberek gyűjtik és kategorizálják

●az adatbázisokban a keresést tárgyszójegyzékek és hagyományos osztályozási rendszerek segítik,

az adatbázisok keresőrendszerei jóval fejlettebbek
●az adatbázisokban általában kulcsszavak szerint lehet keresni, de lehet témakörök szerint is

●előfordulhat, hogy fizetnünk kell az adatbázisok használatáért

●letölthető dokumentumok: PDF (korlátozottan szerkeszthető), Word (szabadon szerkeszthető),

txt (formázatlan, csúnyább formátumú)

Előnyei:
●könnyen kezelhető, űrlapok használata

●könnyen módosíthatóak az adatok

●a keresett adatokat különböző szempontok szerint jeleníthetjük meg (pl. reggel induló vonatok)

●a kapott eredményt valamilyen szempont szerint rendezhetjük (pl. ár szerint)

Hátránya:
●mindig újra kell generálni a HTML kódot -> előfordulhat lassulás ha egyszerre több keresés érkezik

Állami és önkormányzati adatbázisok

●online informálás és ügyintézés

●elektronikus demokrácia és államiság

●pl.: Magyar Köztársaság Kormánya (meh.hu), magyarorszag.hu, Alkotmánybíróság (mkab.hu)

Kulturális, oktatási adatbázisok és webhelyek

●Országos Széchényi Könyvtár adatbázisa (oszk.hu)

●Magyar Elektronikus Könyvtár (mek.oszk.hu)

●Oktatási Minisztérium (om.hu)

●közoktatás, szakoktatás (sulinet.hu)

●felsőoktatás (elte.hu)

Média (újság, tévé, rádió)

●magyar és más televíziók (mtv.hu, tv2.hu, cnn.com)

●napilapok (magyarnemzet.hu, nepszabadsag.hu)

●Heti Világgazdaság (hvg.hu)

●hirkereso.hu

Közhasznú magyar adatbázisok

●Magyar Címtár (prim.hu)

●Matáv tudakozó (matav.hu/tudakozo)

●MÁV menetrend (elvira.hu)

●Országos Magyar Levéltár (arcanum.hu/mol)

Kereskedelmi, gazdasági adatbázisok

●Iparkamara (iparkamara.hu)

Elektronikus jogforrások
●aktuális törvényeket, rendeleteket tartalmazó jogi információkat tartalmaz

●pl.: mkogy.hu, parlament.hu

Magyar címtárak
●lap.hu

●ink.hu

Oktatási adatbázisok
●palya.hu

●diak.lap.hu
 AZ ELEKTRONIKUS /DIGITÁLIS KÖNYVTÁR FOGALMA, SZOLGÁLTATÁSAI, MEK GYAKORLATI PÉLDÁVAL

KÖNYVTÁR
Bizonyos szempontok szerint összeválogatott, megőrzésre és olvasásra szánt, feltárt és rendszerezett
dokumentumgyűjtemény.
Célja, hogy biztosítsa használói részére mindazt az információt, illetve dokumentumot, melyet azok
igényelnek, illetve melyre szükségük van.
Az egyetlen olyan tájékoztatási intézmény, mely képes a társadalom egyes tagjainak egyedi
problémáira az egyedi információs választ megkeresni gyűjteménye segítségével.
A könyvtárak különböző társadalmi igények és szükségletek szerint szakosodtak:
1. NEMZETI KÖNYVTÁR
Feladata, hogy egy adott nemzethez vagy annak nyelvéhez tartozó minden dokumentumot
beszerezzen és feldolgozzon. Nemzeti könyvtárunk, a Széchényi Ferenc által alapított
Országos Széchényi Könyvtár teljességre törekedve gyűjt minden magyar nyomdából
kikerült művet, s a külföldön megjelent magyar nyelvű dokumentumokat, s a hazánkról szóló
legfontosabb műveket is, tekintet nélkül arra, hogy milyen nyelven íródtak. Köteles példány
joggal rendelkezik, azaz minden kiadványból kötelezően kap egy-egy példányt.
Itt őrzik a nemzeti kultúra értékeit is, pl. a Halotti Beszédet tartalmazó Pray Kódex, Képes
Krónika, Festetics Kódex.

2. KÖZKÖNYVTÁRAK
Feladatuk, hogy minden állampolgár számára biztosítsák a tájékozódás és művelődés
lehetőségét. Alapozó jellegű szolgáltatást nyújtanak. Jól szolgálják a tanulni, művelődni és
szórakozni vágyó közönség igényeit. A közművelődési könyvtári hálózattal találkozunk a
leggyakrabban, ugyanis ide tartoznak a megyei és városi könyvtárak. Közülük a nagyobbak
külön gyermek-, ifjúsági-, zenei részleggel is rendelkezhetnek.

3. SZAKKÖNYVTÁRAK
A legspecializáltabb könyvtárak, feladatuk egy-egy szakmai terület vagy tudományág
szakirodalmi és információs igényeinek a kielégítése. Szűk ismeretkör dokumentumait
gyűjtik. Kutatóintézetek könyvtárai ezek, pl. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum,
Atommagkutató Intézet Könyvtára (Debrecen).

4. FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK
Nagyon régi intézmények és feladatuk sem változott az elmúlt 6-700 év során: az adott
oktatási intézmény oktató-nevelő és tudományos munkájának segítése, s az ott dolgozók és
hallgatók művelődési igényeinek kielégítése. Az új könyvtári technológiákat, azok használatát
és oktatását ezek a könyvtárak veszik át elsőként az ott folyó magas szintű oktatás és
tudományos kutatás miatt. Ide tartozik, pl. az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Debreceni
Egyetem, Szegedi Tudományegyetem könyvtára.

5. ISKOLAI KÖNYVTÁRAK
Általános iskolákban és középfokú oktatási intézményekben működnek. Feladatuk az oktató-
nevelő munka elősegítése. A nevelők és a diákok számára a megfelelő szak- és szépirodalom
biztosítása. Színterei az önálló könyvtárhasználat megtanulásának is.
ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR
Kizárólag elektronikus dokumentumokat gyűjt, rendez, feltár, tárol és (általában hálózaton
keresztül) az olvasók rendelkezésére bocsát.
Elektronikus dokumentumok:
●nem helyhez kötöttek -> bárhonnan elérhetők

●másolhatók

●rugalmasak -> módosíthatók

●kevesebb helyet igényelnek

●könnyű keresni bennük

Anyaga a hálózaton közvetlenül elérhető, szerverek tárolják.

Előnye: kényelmes, a kikölcsönzött könyvek örökké elérhetők, könnyű keresés
Hátránya: csak jogdíj nélküli (70 évnél régebbi) könyveket tartalmaz
Szolgáltatásai: többféle formátum (PDF, txt, rtf, hangoskönyv), önkiszolgáló (2 keresési módszer:
kulcsszavas: szavak, szótöredékek alapján; tematikus: téma alapján).
MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár – mek.oszk.hu)
●1993-ban hozta létre a Miskolci Egyetem könyvtárosa

●több, mint 17 000 tudományos vagy oktatási célra használt digitalizált dokumentum

●a dokumentumok különböző formátumokban elérhetőek + katalóguscédulák tartoznak hozzájuk

●felajánlott könyvek, már nyilvánosságra hozott művek -> szerzők, szerkesztők, fordítók neve, a mű
eredeti megjelenési vagy lelőhelye
feltüntetve
●törekednek a mű változatlan, csonkítatlan vagy javított formájára

●tisztességes használati szabályok

●a jogok és szabályok a dokumentum tulajdonosát illetik (szigorítás, enyhítés, terjesztés,

felhasználás, visszavonás)
Forrásai: közvetlenül szerzőktől, szerkesztőktől, fordítóktól;
internet vagy CD kiadvány;
digitalizálást végző magánszemély / intézmény / kiadó
Feladata: összegyűjteni, tematikusan rendezni, adott formátumokban tárolni és a felhasználók
számára az interneten hozzáférhetővé tenni a magyar vonatkozású digitális adatokat
A dokumentumokat témakör szerint csoportosítja:
●természettudományok

●műszaki tudományok, gazdasági ágazatok

●társadalomtudományok

●humán területek, kultúra, irodalom

●kézikönyvek, egyéb műfajok

Virtuális könyvtár rész:
●magyar és külföldi elektronikus könyvtárak és szövegtárak

●magyar könyvtárak hálózati szolgáltatásai

●interneten elérhető magyar elektronikus hírlevelek, újságok, folyóiratok

●magyar elektronikus levelezőcsoportok e-mail címei és archívumai

●magyar és külföldi internetes keresőrendszerek

Digitális Irodalmi Akadémia (prim.hu/dia)
●kortárs magyar irodalmi alkotások gyűjteménye

Elektronikus Periodika Adatbázis (epa.oszk.hu)

●magyar vonatkozású tudományos és kulturális elektronikus témájú folyóiratok megőrzése

Hungaricana
●magyarországi könyvtárak közös keresőfelülete

Virtuális könyvtár
●máshol tárolt elektronikus anyagokhoz ad azonosítót

Digitális tankönyvtár (tankonyvtar.hu)

 A DOKUMENTUMOK CSOPORTOSÍTÁSA, FŐBB JELLEMZŐIK
(a dokumentumok típusai, a könyv részei, a könyvek csoportosítása, az elektronikus
dokumentumok előnyei)
DOKUMENTUM
Olyan információhordozó, amely az ismereteket rögzítve tartalmazza (megőrizhető, visszakereshető).
Hordozóanyag szerint:
1.) Írásos dokumentumok
Kéziratos dokumentumok: kódexek, oklevelek, levelek, kiadásra nem került dokumentumok
Nyomtatott dokumentumok: könyvek, időszaki kiadványok, sokszorosított kiadványok

2.) Képi / vizuális dokumentumok

Információs értéküket a kép hordozza, egy egységként kezelhetők. (pl.: fénykép, ábra, rajz, dia)

3.) Hangrögzítéses dokumentumok

Hangfelvételeket tartalmaznak, csak lejátszásukra alkalmas eszközzel szólaltathatók meg.
Elektromechanikus: hanglemezek
Elektromágneses: hangszalagok (magnószalag, hangkazetta)
Lézeres: CD lemezek

4.) Audiovizuális dokumentumok

Hangfelvételt és mozgóképanyagot is tartalmaznak. (pl.: flm, videofilm)

5.) Elektronikus dokumentumok / multimédia

számítógép
interaktív kezelőfelületek
két egymástól független médium (időfüggetlen állandó szöveg + időfüggő mozgókép)
pl.: CD-ROM, DVD, Internet-dokumentumok

KÖNYV
A legmeghatározóbb írásos dokumentum -> írásjelekkel rögzíti, megőrzi és terjeszti az ismereteket
Puhatáblás könyvek: fűzöttek, a lapokat egymáshoz ragasztják
Keménytáblás könyvek: kötöttek, a lapokat cérnával varrják össze
Részei:
Fülszöveg:
●a védőborító behajtó részén van

●rövid ismereteket tartalmaz a könyvről

●előfordulhat, hogy nincs a könyvnek fülszövege

Címnegyedív: 4 oldalból áll

1.) Szennycímoldal: a szerző neve, a könyv címe
2.) Sorozatcímoldal: a sorozatra vonatkozó adatok
3.) Címoldal: a szerző neve, a mű címe, a kiadó neve, a kiadás éve, helye, a kiadás száma
4.) Copyright oldal: a szerzői jogokra vonatkozó adatok (személyek, kiadó adatai), ISBN szám
Előszó
Főszöveg
 Tartalomjegyzék
Irodalomjegyzék
ISBN szám (International Standard Book Number)

Ország
Kiadó
Kiadvány
Ellenőrző szám

A könyvek csoportosítása:
1.) Ismeretközlő művek
szakkönyvek: tudományos munkák, egy témát szakmai igénnyel tárgyalnak
ismeretterjesztő könyvek: tárgyilagos, jó színvonalú, de az átlagember számára is érthető

2.) Irodalmi művek

szépirodalmi művek: művészi igénnyel készült, műélvezetre szánt alkotások
szórakoztató irodalom: kikapcsolódást nyújt, művészi élményt nem ad

3.) Segédkönyvek
kézikönyvek: téma szerinti felépítésűek, egy tudományág egész ismeretanyagát dolgozzák fel
(pl.: A magyar irodalom története)
enciklopédiák: a fogalmakat nagyobb összefoglaló csoportokban tárgyalják, tematikusak
(pl.: A természet enciklopédiája)
lexikonok: tömörek, címszavakat tartalmaznak betűrendben -> szócikkekben fejtik ki őket
(pl.: Magyar nagylexikon)
szótárak: egy nyelv szókincsét tartalmazzák betűrendben, lehetnek egynyelvű/többnyelvűek
Méret alapján: zsebszótárak, kéziszótárak, nagyszótárak
Egynyelvű szótárak: helyesírási szótár, értelmező kéziszótár, szinonimaszótár
(pl.: Idegen szavak és kifejezések szótára, Spanyol-magyar kéziszótár)
adattárak: konkrét tényt, adatot, eseményt tartalmaznak (statisztikai adattárak, kronológiák)
(pl.: Magyar történelmi kronológia)
atlaszok: földrajzi, történelmi tájékozódást szolgálják térképekkel
(pl.: Középiskolai történelem atlasz)
bibliográfiák: egy-egy témakörben összegyűjtik a kiadott könyvek jegyzékét
(pl.: Magyar Nemzeti Bibliográfia)
monográfiák: egyetlen témakör részletes, szakszerű tárgyalását gyűjtik össze
(pl.: Kommunikáció felsőfokon)
Sokszorosított kiadványok:
●brossura: kisebb terjedelmű kiadvány/füzet -> tartalmában a könyvekhez hasonló

●kotta: egyes zeneművek hangjegyekkel történt leírása

●térkép: a Föld vagy egy részének kicsinyített, vázlatos grafikus képe

●szabvány: egységesen alkalmazandó hazai vagy nemzetközi követelményeket határoz meg

●termékismertető: egy-egy termék legfontosabb adatait, tulajdonságait, műszaki leírását adja meg

Időszaki kiadványok:
●napilap: naponta

●hetilap: hetente

●folyóirat: 1-2 havonta

●évkönyv: évente

●fejléc: cím, jelleg, megjelenés ideje (szám, évfolyam), ár

●kolofon: szerkesztők és rovatvezetők neve és beosztása, kiadó és nyomda adatai, előfizetés díja

Dokumentumtípusok:
●időszaki kiadványok (folyóirat, hírlap, hetilap, napilap)

●könyv

●filmszalag

●CD / DVD

●mikrofilm, diafilm

●elektronikus dokumentum (fájl)