Magyarország egyik legnépszerűbb és legismertebb késő-barokk építészeti emlékei közé
tartozik a nagytétényi Rudnyánszky kastély, ami a Grassalkovich-kastélyhoz hasonló stílusjegyeket mutat. Az építkezés 1743 és 51 között zajlott, nyolc éven keresztül. Egy már eredetileg meglévő római alapokat használó kastély az alapja. A mostani kastély helyén egy „villa rustica” az az egy római gazdálkodó háza állt. Ennek a háznak a maradványai egy az egyben beépültek a kastély falaiba, egyes részletek a kastély pincéjében még ma is megtekinthetőek a látogatáskor. A jelenleg is álló kastély építését Száraz György kezdte meg. Halála után lánya, majd annak férje, Rudnyánszky József lett a terület birtokosa. Neki köszönhetőek a dísztermek, a díszlépcsőház és a secco festmények a szobák falain. Az épület észak felé néző díszudvaros főhomlokzatát barokk stílusjegyek ötvözik. Kielégítették a korszak igényeit és megfelelő frontot építettek a kastély számára, amiket díszes párkányokkal, fülkékkel tagoltak. Az épületet a szobrászati alkotások koronázzák meg, például az oromzaton elhelyezkedő Száraz Rudnyánszky címer. A kastélypark kialakítására is nagy figyelmet fordítottak. Dísz kutakkal és különleges dísznövényekkel tarkított franciaparkot alakítottak ki a kastély hatalmas udvarában. Ez az udvar egészen a Dunáig ért és régebben még a nagytétényi templom is a része volt ennek a területnek. A kastély büszkélkedhet egy kápolnával is, ami az udvart körülvevő falat szakítja meg. Míg a kastély régen tele volt csodálatos bútorokkal és különleges berendezési tárgyakkal, addig ma teljesen üres a megfelelő pénz mennyiségének hiánya miatt, amit az épületre költhetnének. Ettől függetlenül a kastély magában is csodálatos a cserépkályhák és a secco festmények miatt. Ezek az alkotások minden szobában megjelennek, más-más tematikában. A kastély 28 teremből áll, az egyikben például a kínai hagyományokat bemutató festmények díszelegnek, míg a másikban híres zenészek képei láthatóak a falon. Különös érdekességnek bizonyul, hogy a festmények teljesen érintetlenek maradtak az 1904-ben kitörő pusztító tűz után, aminek folyamán nagyjából az egész kastély berendezése odaveszett. A kastély tulajdonosai, Rudnyánszky-ék rengeteg pénzt költöttek az építkezésekre, ami meglátszott az életük további részén is, mivel teljesen csődbe mentek ennek hatására. Így Száraz Julianna halála után a kastélyt három részre osztották, három különböző tulajdonos kezébe került. A későbbiekben az épület működött gyermekotthonként, most pedig üresen áll a felújítást várva, ami pénz hiányában egyelőre képtelenségnek bizonyul.
A kastélyról sajnos csak régi, még római kori alaprajzot
találtam, amin a „villa rustica” látható. Az épület ekkor még katonai bázisként is szolgált, Campona néven.