A MoRoK

,
 uoT}BI§uBJl uBIJB8unI{ ,986I 'seuma eFZ
(palttut1 8utqsqqn4 stqr6 @
086I 'uopuo1 @
XZ7,9 I8Z €96 NSSI
ueq3leJ 9sI3
pezvzs,71 u rpd9 íeurraletur 1ascaru-ur(I^BJ€) IzaI E
uodupnc y
I9q9{s3{ lpEZYZs,EI
c
o1oze sqe r9s9lu13o31a
cJJoII€W B ]elzsex ,1aÁuetzsaJo>I gpolnzs3{ BJJJEH
u9^rsl IsnIEJlgJ
Buo}}pJoJ le{esJe^ V
]J3qoH uotllls
J]zlJoue11e 8elrculuzs rsBrIpJoJ V
u1l9f tzol;e5
austenaqÁ8e 1antlopeJ3 zE lseupJoJ V
svuJEL eIeZ
Erro}}pJoü
086I'uopuo1'8urqsllqnd sIqJO ,lsel§ ellr uT TrIBISI
,Suoow aHJ :uETuJoü JouJe/§-]laJfl IaBIIJIW
:llnzsa{ uuídele sgpel>I Iqq9IE ZB sBr}pJoJ V
 ANNABELNEK
Akórha nagy pergamen, terül ki most a folyÓ,
amelyre lógy sorokat a könnyű szél keze ró.
E lapra hajlani, mely a aíz színénma ragyog,
és rajt a fák ágait betűzni sorra - be jó!

Ibn Szaid
 TARTALoM
ELŐHANG g
A FELLENDÜLBS II
A LEHANyATrÁs 29
a tÁnSADALoM SZERKEaETE 45

A MUSZLIM GONDOLKOOÁS 69

AZ ARAB GoNDoLKooÁs 85

A VILÁcrBp Io5
HÁnonú Bs BBKE T25
NBHÁNy szó ez ÁrínÁsnór í4I
|EGYZETEK I42
rönrBNELMI FoGALMAr Bs NEVEK
MAcyAnÁzera r43
BIBLIoGnÁpn I45
nőnBNoI rÁrrÁZxl t46
röszöNBrNyu-vÁNírÁs I5I

A mallorcai kirólyok palotájának felső
kópolnáj a Perpignanban. A mallor cai
királyságban az aragóniai ház
leszármazottai uralkodtak. A 14. század
elején körülbelül fél éaszázadra
függetlenítették magukat az ar agóniai
kirólyságtól, majd ismét Aragónia uralma
alá kerültek
ELoFIANG
Perpignanban, Franciaország legdélibb szegélyén, két egymás fölébe
emelt kápolna homlokzatanézfarkasszemet a mallorcai királyi palota
kertjének kapujával. Legalább tizenkét másodpercig tart, míg a
visszhang visszaverődik, s ezért olyan képzete támadhat az ember-
nek, hogy a sötét terem nem is a kis alsó kápolna, hanem egy hatal-
mas székesegyház belső tere. A szentély két sarkánál széles fülkék
nyílnak a belső térre, s ezek falai verik vissza a hangokat, mintha nagy
teljesítményűhangszórók lennének. Azonnal szembetűnnek, hiszen
az épület több évszázados elhanyagoltsága miatt a mennyezeten
kívül csak ez a két benyíló őrzött meg valamit 14. századi díszítmé-
nyeiből. A fűlkék zárődása íves, azonban nem félkupola koronázza
azokat, hanem féltölcsér alakú kúpos forma, amely a mélyedéshátsó
falán levő enyészpont felé szűkül. Ebből a pontból színes sávok -
mint a felkelő nap sugarai - futnak szét a fülkéket koronázó lapos iv
irányába, mintegy fénykoszorúvalborítva a falat. Ez az egyes fülkék
íveit szegélyező fénykoszorúa helyiségben körbefutó festett sáv
részétképezi, amely csak a keskeny bejárat és a távolabbi sarkokban
levő két ragyogó vörös, kék, zöld és arany színezésűlegyezőmotí-
vumnál emelkedik fel, hogy azokat keretezhesse. A sáv alapszíne
vörös, a fekete és sötétkék téglalapok, rombuszok mintázata hímzésre
emlékeztet. Az absztrakt formák éles ellentétben állnak a figurális
díszítéssel,amely a mesteri faragványfüggöny-bol tozat gazdag inda-
disz-faragásaiban látható. Ez a kontraszt talán még élesebben ötlik
az ember szemébe a felső kápolnában, ahol a fülkék és a fríz motívu-
ma ismétlődik, azonban a faragványok apostolokat és szenteket ábrá-
zolnak, s a festett üvegablakok Európa északi részénekkatedrálisaira
emlékeztetnek.
A motívum eredetét legvilágosabban a mintázat elemeit összefogó
arabeszkfolyam arany indázata jelzi: egy más nyelv, másik világ
írásjelei ezek, amelyeket a bennük járatlan kezek vízszintes és függő-
leges elemekre bontottak le. A nyelv, amelyről szó van, az atab; a
szavak a maguk deformált ortográfiájukkal csak kevésséhasonlítanak
az eredeti szöveg szavaira, de minden bizonnyal egy meghatároző
mondatot variálnak: Lá iláh" illa'lláh va-Muhammad raszúl Alláh.*
Vagyis: ,,Nincs más isten, csak Allah, és Mohamed az ő küldötte."
*Ez ahites sahdda, vagyis a muszlim hitvallás. -A szerk.

A córdobai Nagy Mecset imacsarnokának
oszlopai, A mecset építését785-ben L Abd
ar-Rahmán emír indította meg, s az
elkövetkező kétszóz ézlben háromszor
bőtlítették az épületet. Az épületbe eredeti
római és aizigót oszlopokat építettek be.
Az oszlopsorok észak-déli irányban futnak,
s a déli falban van a szentély. Midőn
imádko znak, err efelé for dulnak.
Az árkádok íaei oszlopokon nyugszanak,
s a famennyezet gerendái
és a tetőszerkezet szintén rájuk
támaszkodik. Az oszlopokat, miael rövidek,
két egymás fölé helyezett sorban állítottak
fel, hogy elérjék a kívánt magasságot.
A megszámlálhatatlan árkódíz;ek - mint az
ágak - a kőerdő törzsei fölött kanyarognak
A FELLENDULES
aa
Rodericet, Hispánia királyát kiszemelte a végzet. A legenda szerint,
amikor trónra lépett, nem követte ősei szokósát: a Bölcsesség Házának
kapujára nem szereltetett ujabb lakatot. Eppen ellenkezőleg: úgy ren-
delkezett, hogy a kaput nyissák fel, s népénekőszinte megrökönyödésére
belépett anyitott kapun. Ott találta Dóvidfia, Salamon drdgakövekkel
kirakott, aranyból és ezüstből készült asztalát. Rajta egy ladika, mely-
nek oldalait lándzsaaal, íjjal és kiaont karddal felfegyüerzett, dllatbőr-
be öltözött, turbónos, göndör haju loaasokkal díszítették.A ládikában
pergamen, rajta a következő szöveg: ,,Midőn e ház és e ládika, melyet
bölcs gonddal lelakatoltak, kinyittatik, a ládikan látható nemzetség
Andalúzia területére lép, és az ottani királysdg megsemmisíttetik."
Roderic király, eloklasaán e sorokat, sírva fakadt, mert megértette,
hogy mit tett. De tul késő aolt, hiszen az arabok hada már ott állt előtte.
Véres csata köüetkezett, s eleaenekként kellett szembetalálkoznia azok-
kal, akiket előzőleg a ládika abráin látott. A rémület lett urrá rajta,
s a félelmes ellenség aezére, Tárik* leuágta őt.
Amikor ezt a profetikus elbeszélést lejegyezték, az arab hódítás
már végbement. Leirói helyesnek érezték,hogy a történelem legna-
gyobb eseményét, melyet Isten már régen elhatározott, baljós elője-
lek kísérjék.Amikor a hódítók 71l-ben átkeltek a Gibraltári-szoro-
son, birodalmuk már India és Közép-Azsia határáig terjedt. Mint*
hogy az ősi perzsa birodalmat szétzűzták, Bizánctól pedig Szíria és
Egyiptom földjét hódították el, nyilvánvaló volt számukra, hogy az
Úr velük van. S hogy az ég kegyeltjei, annak úiabb bizonysága éppen
Hispánia bekebelezése.
A hit volt a magyarázat a hódítók és utódaik számára egyaránt.
A győztesek egy vallási közösségheztaítoztak. Akik elsőkként csatla-
koztak ltozzá, jő száz esztendővel a Roderic fölött aratott diadalt
megelőzően, szent esküvel fogadtak hűséget Istennek és embernek.
Őket hívták arab okna k, mu' minun nak, va gyi s,,igazhtitűeknek ", v ezé-
rüket pedig amír al-mu'minínnek, az ,,igazhitűek parancsnokának".
Ha nem arabot fogadtak be maguk közé, airnak az arabok Istenének
és maguknak az araboknak kellett hűséget fogadnia. Ezt a fogadal-
* Tárik ibn Zijád, Múszá ibn Nuszarj berber származású szabadosa ütközött meg
71l-ben 7000 emberével Roderickel, s vívott ki döntő győzelmet. - A szerh.
1l
 ZI
,{9}re}ul{e]
{eul3so>loJo IB)Iry€
(sr
>IoJ€zsBsJ Áu9lzse.ra1 e te{nEeur IoJazo^ {ou>II>I le4asz.rol JoqJeq
B >Igrrurlopgq83w,a1 >1erpadala} ueqzsluna Ce.r3us1o,r9r tÁuplgJJ9lu
Áuuq9u IguB se '1gttotltzsndla lso.rurr íso zv rls9zo>Ilgqord e etzeuoro1
Je>IIs J9Iu lsow,eJBsEIIIIoJtso8eu 98eqrre; {E]}BI{zo>IIBII9^ larusl
Á6oq (raleE9steztueu B luzelulaÁEe;Eaur eJlÁuue unJa{Is JuIu les
,{ErJI >Ieuuu
-satep;tqaEl s9 Ie>I{9uI! s9z9{ B oJIa^J osloln pezgzs,a V
_noJI€) ue.rluÁE toÁlarue .rrgpgl(a3 BssoJB^ n^3u souoz€ uBssBI uB^BJ
(1a>plre>laurreÁ3 se (1e1>1tasuotpl JoqJeg
-íe>I e ÁEoqÁ34 1u>l1teÁuozsse
,>IgDo]JBl llo st locutd u Eotu 19s (lIoA aÁlaq
1arpÁ8 apl >IoqBJB zV
leIelzslluelst zu Cr9tglro>1eÁ6'eÁloq 1esalnÁE'Álaqqapauaur ílouscuu.r
-ud e uo{BI 116 ,rle8lozs rlgc algJqqg} s9 't1ol n8allaí Áuaultpgla
,{arz9u eIoJ
8algurzsglu,l Áleur '1o uapslzoÁlaq Áuaurldg uodgzoy rytpq uapmw
,>I9ílzs€I9^Ie DNrupJaq ptuods sv mqulo-qozs? qaqD&4 D
!9rE9 ÁEau B IBIEpIo 't1o,r gsgzepuoJle solazÁ8eu Joqgr V
qasla up?oul tuvpa zv ,qvlzat1aq
Igl{olalnJet Áue>lsurral tte8nÁu s9 DIEzs9 z8 ra>Iol9pí^ qqezzlgzs aqlalaE |,l§?xtzslp sn4ularuoa3 uo4ozs&aw o s
pola) s9 IIgp e >1oÁleur 'Igugq9l >1aÁEeq uozx cla rrapa>lzaÁlotl uBJBIBL{ 'qpllozpqo uDqqDp so8psnyruu s? uauaaap
salazsoluJel vuoz rrulíuqEa uBJJelIpaü e sa 8elells u uB^BJíel v 1o10lí? zV ,q?lzau]z§ ppploz sv 1ouup?uow
,
)oual{r}se t91 wp ao l fo q uqpm?gf o '!t?zs!p 17tÉu 63vu'oqoÉu n
zezÉclsulaolluua^BJe1 (uoqgt ueq6us1olgl JJI9IuoII1 uuncloÁu Á3e qlzQupg qouqco1od §DsDLl V ,pq?!ap!
,{€l]oIIE^ loJ sruotqoq opp[lowo zo Cpqpozpzs ,0I p
-]uIIIJ'e.rlgp l91969qup; Á8oq Cla >1au9 ltÁuuu uedns3
,uo^ aso>IoJo IIIoIBpoJrg IBIuoJ ' 1oqtuptuollo1.
DpouDlc tuvpe o na1g
-JBpn>I >IoqEJB zv uequoze.rezsÁEa za
B IB^BsoJB^ IJBzsBsJ olnJella u9írrud zsnlodzsog e Áleur'teurluportq
Eo.roE B loJ9u}zs pIgJ B noqrodosla dd9489zr Á6oq'ueqÁu3lual B ueqqe
(1e etlapueJ B>IousJuurud tzsn>lzseulup zu lotvlgípeq V
1alrtqzuEt
, (>1uutu.ru
Elzo|e) t9s9lu16o31e Áloduurtuulsuo) Álaur ípeq nsequzsÁ8eu
ÁEa tlorr azs9J sgpBLIIBl 8 zfi ,]gsoJurro.; 4eueÁuutuouel íB>III3B->IEZ§9
tuolepoJlq :ou9z;.q e 'rgEgqr:ey >1gílotuorlsoEeur Á8oq 'ur.re {EIII9
uezso{ ruul u9í9r 0l9 ,roTáJoÁE s9 r9u 'rgrgJ nIIIvzs ]lozoJ9lul{Eetu a.r
-)nzsoJ 19 >1aueípa6ua 'te4odgu IsIq}I8 {olzelelo{ uaqsepgzrezs ÁEoq
(zoqsulrgduuln-Buole4 s9 -uElozsqBJ uasoJozspual
1uttotní Á3n qq9s
-9) ,aqJg>Idarezs IsuaII>I ul{zsnlu oqEo.rospuq B >IglzoJosaq lu>Ioseru
(1et
C>lgrror}z§Bl EqJosu8lozsqur le>laza
'19rpule rl9zu9d le{nzsal Á6a
-tatía ruloÁlEog,ru>Inulleporrq 19rrorP91 I3{{osg}nelíB.r >IoqBJB zV
,9p9rerJ9
1greEuur §I uJau >InlugJI sepa{Iesl^
v, za sa
(Etpunu tuau azsJed ap '>1rlou lorpo{saurlepa8ue '19l1atzstt
,1ess9urÁ6a qeutn8eur (4ntzo>i
lo{aJeque soporu s9 sBIJJ€I{'srlgq y
rpetu9r BtI^ Bt{ s 'la>lnla19 eq {orzapuJJ lulJezs >losa>Iozs Ip9IBsJ Isg
,{arl9 uBq{B^IEJ o^el ueqloÁ3lorr so wo}íal
'4alpgzarrrezs Bq>IougI) Cuuq3et
zsBI}V zu tÚet'4eualzsaurrar rgÁ1olup uuqioslz9o ze Á8un
,>IeuJ^IaÁu tures
-u^Is E {BlloJopuB.rr aata8larer rulreÍ9Áu {eJeqJeq V
Clrl9zsaq sl ua{epl^lrud u9aco-Iluullv zeőawl
)oquJe zB euo1oJ IIo^Bt
lle§nliolelp 1auÁlaur'1nalaÁ51, ra>lnrrlaÁu,s9 >I?lzlJg8au st o^Ia uaul
,1er1ol >loJeqJeq ueqotuleila soJozs
-a.rad ruolupoJlq teulor-EoroE y
gzs ,ieJaqJeq e B
V ]ouo ueq8asÁ8aq-zsullv zu se uuqEB}B^Is-IBIqIT
(BrlBEnÁu ,uezs >Ieuzsal e.r4ese8asta^ozs se (1uuzoroqol
I9rsnIIN V
13{3^Iq uq c>lgrraqlgl§eJ Jo)pIB {BsJ luleqr;pgq8otu }9>II{V->IBzsg
,)pnBI{zBTuIB>II8
'1ut1ol uosole>I uanJazsulezs ioqBJe zu Á8oqlu§J
Iuau BJIaJ ll€zsupeq ra]9 u9lzB ÁE; '19rraqzgltt{I9u luou lo>Iglozggpe
luruI le{ElurotdrÁEa zE ap'tourotdtÁEg Earu {91toup9q uaq-Zvg
,le]lo>lle ra8arespuq ]lr_tÁEa iIasuoII>I se >IoqBJB zV
(eDel8etu
,u9^ a^osuar11 seÁlaurazs qEJB
9IaIII zB Iel|vza I{u §9 lza I{€
(>1alzaaau
'1ze Btpad {Butullzsntu {BuIIIgIzsI lsulopoqoq stÁ8ea, 'tetu
 Afrikának az a része, melyet az arabok Ifríkíjánakmondanak,
Tripolitól l(elet-Algériáig terjedt. Végleges meghódítása után arab
tartománnyá szetvezték. Fővárosa l(airouán lett. A város központi
terét mecset kialakítása céliából átépítették,és így az az istentisztelet
helyévévált. A kormányzó lakóhelye az épület déli falával átellenben
volt. A latinul beszélő keresztény lakosságot, akárcsak az egyiptomia-
kat, adófizetésre kötelezték, s a régi adón kívül kivetettek még fejadót
is, amelyet minden felnőtt férfi után kellett fizetni. A hegyi lakó és
sivatagi berberek viszont az arabok és az egy igaz Isten, Allah alatt-
valóivá lettek; az ő soraikból kerültek ki a hadsereg tagjai, vagy őket
szólították szövetségesként fegyverbe, ha hadba indultak. A berber
törzsfőnökök az arab vezétek személyes klienseivé váltak. Így az-
után, amikor 705-ben Múszá ibn Nuszajr kormányzó lett, Ifríkíja
tartomány vált bázísává a Magrlbot, azaz Nyugatot célző badjárat-
nak.
A hadak viharos gyorsasággal szelték átaz a|gériai felföldet, Tlem-
cenig, majd továbbhaladtak Tangerbe. Ceuta kikötőjéből indult el
Tárik, Múszá ibn Nuszajr hadvezére és berber kliense, hogy átkeljen
affa a sziklára, melyet róla neveztek el Gibraltárnak, vagyis Dzsebel
et-Táriknak, ,,Tárik hegyének". Előtte terúlt el a vizigótok királysá-
ga.A vizigótok germán barbárok leszátmazottai, akik az5. században
uralmuk alá hajtották Európa tekintólyes részét.Az Ibér-félszigeten,
Toledo központtal, a tégi római városokra támaszkodván katonai
arisztokráciaként uralkodtak, de nagy földbirtokokkal is rendelkez-
tek. Keresztények voltak, és szorosan kötődtek az egyházhoz.I{irá-
lyuk, Rodeúc 7Ll-ben délnek vonult, hogy útját állja Tárik hadai-
nak. Cádiz közelóben mértékössze erejüket, s ebben a csatában lelte
halálát a király. Tárik azonnal Toledóba vonult, és lefoglalta a királyi
kincstárat. Múszá ibn Nuszajr 7l2-ben követte őt arabjaival. A vizi-
gótok, akik nem keveredtek spanyol alattvalóikkal - akár kereszté-
nyek, akár zsidók voltak is az utóbbiak -, röpke száz év alatt nyomta-
lanul beleolvadtak a hódítók tömegébe, s csak az o|yan név, mint Ibn Fátimida looast ábrázoló tángér, melyet
al-Kútíia,,,a gót asszony fia" emlékeztetett rá, hogy léteztek. a Szabra neaű fátimida palota környékén
Múszá és Tárik 715-ben gazdag zsákmánnyal tért vissza Damasz- találtak, Kairouán közelében.
kuszba, Magukkal vitték ,,Salamon asztalát", melyról úgy mondták, A 10-1 1. századból zlaló leleten a harcos
fejJormája és nagjl szeme az egyiptomi kopt
hogy a Bölcsesség Házát ékesítette. Dicső pillanat volt ez az omajjáda kereszténg hatást tükrözik, mely a késő
dinasztia történetében, akik öröklés útján töltöttók be az igazhitűek római műoés zet stílusj egyeiből eredt.
parancsnoka tisztét. Roderic király ugyanarra a sorsra jutott, mint A stilizált loaas kezében lándzsa, fején
Perzsia és Bizánc császára vagy Abesszínia királya: valamennyiűk turbán, mely körbe üan csaaan)a a nyakán,
képe felkerült a szfuiai I(uszajr 'Amra palota* falára, a legyőzött öltözéke csíkos tunika. Nincs sem páncélja,
sem fegyvere,így inkább aadászt dbrózol,
el lenségek gyű j teményébe.Hi spániát, vagyi s Anda|uziát hozzácsap -
semmint katonát
ták ahhoz a hatalmas területhez, amely.fölött I(airouán kormányzója
uralkodott, Fővárosává Córdobát tették meg, mely a Vádí al-Kabír,
azaz a,,ilogy folyó": Guadalquivir rnentén fekszik. Az arabok birto-
kukba vettek ott egy vátat, melyet tágas szabad tér övezett, ahol
hadgyakorlatozhattak és imádkozhattak. A hódítók pénzben és ter-
mószeti juttatásokban szedték az adőt, vezéreik pedig szétosztották
maguk között a földet.

* I. Valíd (705-715) kéjlaka Transzjordániában, amelynek - az iszlám ortodoxiától

fölöttébb távol álló - falfestményeit (így a hat királyi személyt, köztük Rodericet)
valószínűleg keresztény festők festették. - Á szerk.
l3
 vI
->IEIBIJIZS ]leza>IJe >Inugrn ZB sa Ie+IaJaqJ3q B 3IBIBIBI{ 1]ezo)]e^oieq
uBq-88l ,IInJ3>I eJaIJ IuBIIB uol]e88nJ B :Blulslpe6o31e r93eu lInJa>IIs
1e>11or.r9d opo{Bznl{ 1essuruÁ6a z8 so opuatzsa
Á3e olaq rlal rueN
,elraErzs19;-J9ql ze lleza4ra u§q-§§l,
I]B 'sI 6ac.req ugtutIE)í-JB pgv
uo^ >In}zol :{9]I9I+r uuÁueqau lgq9lrzsuurp epgííuurozu lsaz?ual
-e.l Á8eu y ,r96uru elle7zeulft,zs lgrzs9qqv 'I9l9íÁr9qÁ3eu Bl9J9Jd
e tle 61e urlulEo; Áleuezs e ze le17zs liousJue.red y.,{9rloJ9zsoual
truí8er pBIBsJ e sa 'letule.rn 4epe((eulo ze 19rroruopE3ul uaq-O§l
,>1ellnruoÁu 8tzsn>lzsurueq uezs933 uuIB
4to3oqo1 ara{ed,lelza^J3zs
(t4au
rsalaileJ sBIuIB]Br{ 1eue(pB }o>Ig}BluoÁu Á8oq s9'1grru8otuul }sol
í
-e]o^o{ e lza lasz nd s s ru qe.r e vezse Jo111 rctszg - dazo1 v, uozzeluJvzs
1oquípepso ErgJoJd B €JIIB{ e Á8oq'19tlatanol luozst.t ueqa8sl {Isgtu
IuoIBpoJIq V, Igq]n{Jutu e tupe8uel>1 {91JB]B uteu s9'19tle.rn 19 ípI}{I
>1tle 61asaurou q€JB ze4ozu Á8ul63au {erroluop ]Igla^o>I r9íus ugtnzu
Io{I>IB'rel_e;tlu>1 ns9zelallazs uululÁuoz tq BJtuoIBlBq {erlarua ugrn s9ü
,ru8oí Is9lzs€Ie^
-Á3a uuqzslunJ sa uaq.re8uea ioueJoze^ 39ssozo1
rullzsntu e 64eu9pgrn ela3lo.rd paulur{ow stÁ8err 'eJlle{ e >Igrlaro^o>I
,aqÁlozserr
1euln8eru >IaJeqJeq € ueqs{T4v-iezsa unJe>I BIüIBIBtI
{Bu9>lousJuered 4o1rrqzu8r zu ugdnsc luou se 'uglcol JeuIuII tto8ro3
al9l Bllzseutp epvíívuso zV ,lloluql{ EJIuoIBpoJTq zse6e ze ilezsttty
,n.roquq.reElod u uott{
- IgiurolBpoJlq u r96eu €uou>Iuzsle
EIztlIBpuV s Cullosunol qBJB zB >IEu€sluoJBJ uBqo+IoJeW 4e8eres
JeqJoq u Á8oq 'rrol1a>1 zB ]Es3 ,orzaÁlsq s1o; reítutuarod qu.re tÁlaq
Áueurolrul B 1a{9 s9 'te>1o1astrr8aslzstl e 14 elre6ol9^ I{tzg) {orgJuq
(1asuar1>1 (1eElozsqe
so {oJo]s3l J oze1le ueqg}aJe§I1 e gzÁu9tuJo{ í}
zv ,<}selJvlJ3^pn(' 1ene8eur llozoq IgJlaIo{ (eqleteltq unJe>I oz[uevl
_Jo{ í+ .rozsÁuuqepl Á6oq '49tzeula.res (uole6nÁu >1urpo>1zolJel elg
qqeEg.r J9tu ]I>IV ,6aru >1ultolzso ueídulu {nsezetuJuzs IszJo] IeIgeJB
-I9p s9 ->IBzs9 :1asa8esÁ8e >Iu}Io^ III3s >IoqEJu ze >1nEe141 ,lB{oqBJB
zu 1et1o1;rÁ3 te6esÁ3a JeqJeq 8a.raspeq y ,tued.rot6aul surtpgq y
,4ezzníua1
l?Jgq so>IerJ9 'uqnd Áue.reqst1 ]lel3lnzs urau 8aur E9u e ÁEoq 're1
-l9{JIq sequa^ iassoploal Á8oq'lotuJ}r rraIIe>I I3 'qq91 tur s Ceqzsn4
-zsBIIIBQ >1enlaÁ8loqulaleq relteÁuua1 64uueuo]e4 {9}1I^Ia rB{IBg
(>1otuzope
íre(8et 6assozo1 tullzsnru € >Ieueuu3l tnou BI{luItü rlaIIe>I
Á6n Á6oq '491zsro >IoutuoleJas soÁ143 ,sI uBqB>II{V-)BzsE )Buo^
uuqse8uoz9l 9puBII9 ag,so8opÁ8 Á3a lunu'}}ode1 ttÁuue JozstuoJeq
Ingpl9d soJJBq seno1 Á3a :r9zs {grlolzso Inuoll9peÁ8a In^DIpuoJ rop
-otoÁ8eu opBJBtIIuueJ B ep Ceq )Buellg8lozs ropgroÁ8a {EuJBrsJuI{ V
,llellu a{?rJ?uJ >Ieueselzsolazs Áuuur1asz E s9 >lBuBsBIoqeJEpIaJ pIoJ
8 >I€rpBzBIIaJuglnze llI ,uate8tzsl9J-J9qI zB aI >Ierpodelar 1orse8euot
sa 'uegulezs le>pllepazsulozs }Iopgt{ üau eq B uBIBplo 1a8a.res quru
ze \e\|9lua4sa89slelozs {aJoqJaq V ,9I3J rala1 u8lozsqer 8eta8uo.r
E }]oltuo r9 urlodr.ra s3 uou9noltey 'ueu3oulalJ 'uela8uea l9q9q
-opJg3 8rpad uegÁuu.rt oza>Iuollo s 'ezrzsepua erÁu9tu4usz {elloluozo
,aqaÁ81o^ o;toT e
91s3 ruEnÁu 1oqtuordrÁEg 1etlnuoÁuloJ a^Iel]g uo>I
-osnaueJld u íuo1o.ruolug B 'ugtutprez5 'uetltctz3 1ettornetíuJ IB+II
-oíuqz9p1 (eq8elulls B )otJolaq aJ^a IoJ^a ,ue{9J {9uo}Jur {os9rlpgl{
ualelunzs B >IBsJ lu>IoJJsqleq gpaJa 1oq8esÁualgugJ V ,uBquBnoJlux
oI BrloJgzseur e8gsroutolud JoqJeq r9íes rgzÁuuluJoi p1zví ,ilol B]
-vzopIe 39sso41rÁ3 uuln aÁEt.r; n919{ 1onoÁEenzo JlJapou B Eg 9zs+W
,ílezsttt B llozo{ >IIJ9J sa Ezsnw ,I{ues uapa8ala t1o,r uas8ayg
ur,rp
kal tartotta sakkban a Múszá ibn Nuszajrral érkezett arabokat és a
vizigőt nemességből kikerült szövetségeseiket. A szíriaiakat vegyes
összetételű fegyveres kíséretesegítségévelgyűrte maga alá. Ebben a
kísérő hadban berber és talán néger testőrei is helyet kaptak, de főleg
olyanokból rekrutálódott, akik északról, a Pireneusokon túlról szát-
maztak. Legnagyobb részűk eredetileg rabszolga volt, maid miután
kiképeztékőket katonának, szabadságot adtak nekik. Szlávoknak
hívták őket, és ,,néma emberekként" tartották őket számon, mert
nem beszéltek arabul, és a hercegen kívül másnak nem tartoztak
hűséggel. A királyi háztartás Córdobában működött, egy megerődí-
tett palota falai között, és szabályos kormányzaítá épült ki, melyben
kamarások, valamint vezírek látták el a különböző teendőket.
Eközben Eszak-Afrikában az új uralkodó dinasztia, az abbászida,
nem tudta megszilárdítani magribi uralmát. Egy arab harcos, Ibrá-
hím ibn al-Aglab vezetésével Ifríkíjaönálló tartomány lett. Ettől
délre és nyugatra önálló hatalommal rendelkeztek. Eszak-Marokkó-
ban pedig egy másik arábiai menekűlt megalapította Fez városát.
uralkodni keserves és véres feladat volt. Abd ar-Rahmán és utóda
olyan országot örökölt, amely nem volt teljes egészébenuralmuk
alatt. Eszakon Asztúria királyai, valamint a navarrai baszkok ered-
ményesen álltak ellent az arabok hódító törekvésének. De túlontúl
gyengék voltak ahhoz, hogy az Andalúziát kezükben tartó arabokat
igazán fenyegethették volna, s Nagy Károlyhoz sem csatlakoztak,
midőn az 778-ban támadást indított az arabok előretolt állása, Zara-
goza ellen. A baszkok a Roncesvallesi-hágóban elfogták a visszavo-
nuló szállítóoszlopot, ós megölték Bretagne hercegét, Rolandot, a
hátvédül szolgáló seregtest parancsnokát. Az északi spanyolok azon-
ban keresztény hitük okán készek voltak elszántan küzdeni a déli
ellenség ellen. Az Ebro felső folyásától - a hegyeken át, a Duero

II. Hakam kalifa ajtaja a córdobai Nagy

Mecset nyugatí falában, Áz épület
belsej ében leaő háromdimenziós árkádok
a bejárat fölött egydimenziós síkban
jelennek meg, egymásba fonódaa,
reliefszerűen, oörös és fehér kőből
kifaragaa. Az ajtó fölötti patkóía és a két
oldalán leaő faragott kőrácsokat koronázó
haréjos íaek az imateremben leaő mihráb
és az azt körítő ízlek formáit ismétlik.
A homlokzati díszítésmotívumait a mecset
belsejéből hozták kívülre, s ezeket
a díszítőelemeket a kereszténg Európa is
átaette, nerncsak a muszlim Hispánia

l5
 9|
,{Bsolueznq.red
§B6Bru ÁEa Á8en 4u>lscoÁu.lot '1ele3 8elsu,r V 1au
(4uurelzolIg^ Iuau uozv ,E)plBqqusor
-eÁ3e1 1u44uíer3a zu 1lv1eJ Á8oq
(>1eupd9 >1eÁleq
-vzgdanod >Ilzsel sa 6aur ryíUqqoÁ8eu te4sÉar e Á8ul
-erut 64ales3eTu qqasezsrp e.rÁEa s3 qqeselulereq a.rÁEe uBqBIunJ]uaJ
>IosoJE^ lEasroÁleq u ugrueÁ1o; pezuzs,8 V
,rl91l9 lgTIrJoJ llozoJ9lBq
§I selle^ e s9 (utqcJuuolu 3 llnpJullzs8aru st8aru eJpvzvzs
,6
v
,Iof >{eilarlzsal eJ>IelzsaJe{ rrol}IIBIoJ uop}q IBtuoJ ole^}}9 roÁ1o3 e sa
u9]uau r} zE 13)TTe'1etze69ll>l iloqTIIe ]?{ue^req 1nsulrot8aur s'ugp
-o^ozs senn>Iseezsso uoqo{epJo asJ3ou>Ioun 4lÁEa 8ol.raq E ueq-808 rlttoq1o s1 ttl1o!
,19rrerzaÁlezsa^ gryugttlqp rcq?Jqrw o uaqt3a DlDz?luxru
Inualalunzs sI 19qopJo3 193eur >IosJoB>Ioun sa
,euuÁuel{ Bq>IoJB Á3e taltauretol sg
'eilsloel rttua wou{' 8opzo 3 qautlau,t' qoulpu,tlo{
1rseeqÁEuu {I9JT1 y
ín ze uymílod grezel soJe^ V ,uello u(g1oun ueulqeu-J€ pqv ualleJ ryqsJpqozs uaapn1 1o11otaqdxc §3a
qodo1zso z0 11vlw oíl7t3 ,p1o qohzsowpl
opaloú uaq-L6L,{nrrBIIu lg8eul elzale ueqÁlazse,r gpuBII9 Áuuurro1 qaat opouo{ oqspaí8a l.1aza 'qqoso61ns
tluodzo>1 y ,vzo?enz se opolo1 'epIJgW runu '19tleJn {osoJBAJo pao{ puvlvzatuuaruot rc1r.ld? zV ,uaq-S96
sBI3JBI{ se n^p3{ ozo>IIBIIB^ re>Igpl^J9laíq v lze '19tso;erro.3 B 'I919q aual4,dv otl1oq woqog ,17 ,advqla[
,>IBlz§9pB^ >19re3orzso3 s9 roqa€uuaw o tlaw'otppdnq uoz?pJoq
-opJgc Io^gJ 19z9Áuod uaqÁlaru']1orr lez
-a^oJ€lBI{ qauvtlvruazs psxaw í3o57 mqopnc v
IS9IJ9 Á3e 4aptrrlal l>Fzsa ze ?rugaco-Ituelrv zv e| - u9luolu
torony még időnként erődszerű külsőt kölcsönzött az épületnek.
Oszlopokkal körülvett udvaron át lehetett az imacsarnokba bejutni.
A középső árkádsort mindkét oldalon oszlopsorok szegélyezték,s
ennek végén,a hosszú déli fal felezőpontjában egy félkör alakú fülke
helyezkedett el, a mihrab, m§1y az ima irányát jelezte. A homályos
teremben ez volt az egyetlen világos pont, ide vetődött a fény a
kupolába vágott ablakon át. Mellette áLlt az emelvény, ahonnan az
imám, vagyis a gyülekezet vezetőie a péntek déli nagy ima idején a
néphez intézte szavait. Az uralkodó részéről politikai és vallási tett-
nek számított az) hogy megfelelő körülményeket biztosított az ő
ielenlétében és az ő - mint ígaz nép igaz vezetőie - nevében elmon-
dott beszéd ünnepélyes pillanatának. Ameddig csak elért uralma, A Korán egy lapja a 9, századi Irakból.
birodalmának egyik végétőla másikig minden imateremben ismétel- Irak volt akhoriban az iszlám világ
ten hitet tettek az uralkodó iránt étzett hűségükről. központja, és itt uralhodtak az abbászida
kalifák. Az Eufrátesz partján feküdt Ktifa
A córdobai Nagy Mecset építését785-ben, I. Abd ar-Rahmán aárosa, róla kapta a neaét a kufi írás.
kezdte el, 848_ban pedig IL Abd ar-Rahmán megnagyobbította. Egész Andaluziáig ezt az írásmódot
A kairouáni Nagy Mecsetet 836 és 863 között újjáépítették.A me_ használták a Korán lapjain, de mozaikon,
csetet olyan ütemben bővítették, ahogy nőtt a gyülekezet, ahogy a kerámián is, és ezt aéstékkőbe, fába. Az
helyőrségi település a növekvő polgári lakosságot is falai közé fogadó iraki hatás nem korlátozódott a uallási
életre. A spanyol omajjádák ellenségesen
várossá terebélyesedett.
ólltak uggan szemben az abbószidákkal, de
h szunna, azaz a Próféta szokásai szerint élő népek alkották a a bagdadi és számarrái palotaaárosok
gyűlekezetet. Eletüket azok az előírások szabták meg, amelyeket a kifinomult életétpróbálták utanozni mégis
Prófétától származtattak, keretéül egy pontosan meghatáro zott szet - a maguk udaaraiban
 8I
(ue}Inzs ,le8esÁuo>1ateq
-BuIIBrBqIaJ eAIo V {Itue{>IosJ
.lsgz9tutÁEn ze
]9ír}ssel se.ruíla rsgl;Áuozrq e sa >1oÁleqezs tse;eíla ze Á8oq .tgluturrrq
.1n1
Tp9>I B 8eur erlgr; Á3n opol1uJn zV ..,BuIo^ TBrI9uzseI{ rse>1 Á8oq
-IeuB {orJopol BW" :uozs Á3t 'tupu8o;Ie }9s9z3^3ul>I B 1Io^ ualerÁua1
Jo>Inu (unuqez3 ,el8eslzstl B 3JJe }sgzo^aul>I e tupe8o;1e {B}po)
-Buo^ sl8eur >Ioropnl8oía ao ,I_o.J 1II9luos uoqglapalaí >1uueíopo41e.rn
BípI}.t;I 39tu lpgl tulu9t{g uq1 Á8oq'Ingplgd Eaur ualoqss ÁE1 ,rI9^ 3^
-eíglostrrda>I soIBlB^Iq nulereqílel leloscuuJed tualst ze la:ul tueu8ttu
(e8a1loí
'sÁlstut>let Ip9{ B ]lgu uusotuezwqled 1erreueÁ1o; e, Iezz" s
Iuel§I tuaalol B 1lorl9 rgIuJoJ qq61}ozoJ3rpr{ pul11; uuueÁ1o; pezezs
,8
V ,InJaIIIIaJ uaqarezelelnÁ8 >1enttqze8t ze Álaure .ueqÁ8n ueÁ1o
uepunu >1aípo>1sertq ueqo^au gpo{IBJn ze i8oq.an9l 49lzoq ueza
Ealnepe.le rIB]B^It{ e lzá,{Buue]Inzs 3 1t3z3>Ipe3es rpu>1 € uoqqa
,}olBloscuBled tue]st ze asse^o>I
8ult.t u Á8oq (tupolsopuo8 1olru e8ossalarg] ozV ,utepeleJ >IeuaJoqul3
uoIBrBI{ e stÁ8ul Copol1u.rn ze cuellnzs E |uzaJázs lÁue.,rra 1autuva
-Jpl V ,Io la^o>I |]+qzv't4 puour larolgrl uaÁlt rgqar I>IV ,]o{elezezs
-BqIq soÁuoztq zvuJ|el'l'el8lputui ep 'sI uaq>Ia]Jolu Ále>lasc uq 'rslgr;
nÁuerr.ra ozelalo>1 e s 64ouap9qlr{ Iuou Br{os >Ioseluop lJeqtue zV ,ueq
-TIIazs |e^EsezeuIIe>IIB nJezs íua4 tuvalol B {eDellesl^ IBIutuoI€pBIJ
ssÁ3e4 '1grsglguzssll oIB^ ele^ B 4uírro6aur lrtuva.lol u Á8oq (1n6
-Iop B l|o^ zv, >Iau>II>Ie '>1escloq v ,íuzeJezs DeIIa>I tÁug.t.ra
1euÁleue
,rfz7alo, e
'1etpuoru rerel9rl ure51 {nIoJ puotu rlur Á6oq'>1gltetía;t>l sa
'49rrorlu9.11tÁu re4nÁualllel3^ uag{asapJg>I 11oz9lul 4níuzzoq u Á6oq
,lgJ}q
'>Ianaqat lttuu 'qqotEol V ]E}Io^ Iuau uuquoze >IoJopn}8oí a
,BIo>IsI t8o(
9pol1uln zv uel za uote8nÁu tullzsnlu B sa
,I{e.rT
Á3e,r tut.rtzs
'1grrorldele 4o.1opnt6o( teutperu se IB>pIe111 1113ugq
Iuou r9lo{sl zv lzg,}ulJezs osazelulelJ9 BIo>IsI BII>IIIBIu e 4autuvalot u
etpu tasatía3n1 seílar píeur 61eur9l B Brl9uodxe Á3n'lo1asgpral ouze]ul
zeqÁlerut>le} olaza^ Á3e eqrulytg ,IBssnpol31u B Iazze 1I9 uaseJezspglü
ueqüíe4unlll nIulc Duuíz(yz DpnW a.lopnl8oí seJlq uano;ley Cunu
-qBz S, ]B{EIIIo I qo.r d o1n.raru1 eJ e 1ezz9lzsíl v 19 Je z sp gul sn]
^zEuIIe>IIB
-Il)BpIp reIeIeJ-sopJa>I B >loJopnt8oí y ,e8essn4llu3lne 1II{ IleqeJo>I-pr
-9J9Jd e uo ípe.reru8eru Á8oq (eluuauol 11a4 ÁEn >1eusezoÁueuroÁ8eqrg
ze ap 'lg {I1}{9J9 u.r4teÁuguluul >IaJelsetu a 1alnEessesJlog ,BrBpBIeJ
(le>lorul
1osopnt8oí se 1oropnr rrazdg4 :to8esso>1rÁ8 u Crsgdo1 u
(rseI>IoJ9'toE
-led.Ied e tulalt8eur'l1el9.1sepu'tsgtazgope'tsg14oulq
C
-9 sp9tul ze 1alala l deuuepunu e tuzo Ále qez s í1 ser 1 zB luzaln|e]Ja, >IBu
-uB ]egpe)saullape8ua sa'eíluqlnuel8eru 1escuednsc Cleqlrseru ruau
8eur so lgqzoq üau Jaqlua lrtuaa"loluaÁ11 ,ulq EIoJ >IBupB lalepe>IelesJ
se Iese]uole(14 rrozl98eul IEu9 űuptuot8oq E >IBuBrgJgJd s ]zseJs9lu'H
}1olu}zo>IleltÁu 1erlu peulet{ow ualsI raÁleu:'a39ssazsso >Iu^Bzs BIu€
JuILu 'setu uau Álatu 61o,3 1nr9r ue^oJ uBJo>I u lzse.rÁ8e tuvalol B rrgle
Jeqluo zy ,ewpl8oJ >IosJueJad tse}.rs]u3uui n8esserelo>Iol luolsl zB
Álau '1eufzaalol slt?etl C4eupptos ]9lze^au tzE,eídvlu ze llaI8arrozs
lloil ze 1euÁue.t.rol 3 uuquoza uaqpezezs ,6 V ,>IouIe^Iq 1Áua.l,.rol ltoq
-ezs ueídele aÁlatutler r9íus e>IousJu€Jed >1entrqze?t ze 8ellraperg
,Iule^o>I
1etzalaÁEr rgl9JoJd B {eJeqlue ze uv^poze8r zeqÁleur
,s9re6
'>1arpe4laruo ergleÁue^Jo} IBsB>Iozs BloJoJd € ueqlale] 8 uaqgg
-uo>18uu.req e 1euloÁu9}zseJe>I B ]uIuI'l1ol 8esserez8alle í ueÁ1o uadda
BsBIeluB>l o ze s (EJEuJt Bllo4lozs ulzzerl:ul B re)erult{ze8t zy ,8tru1lop
-ueJez B ]9 uesalor(9q lrue>lue^e ze lgrgrul tduu e 'rl98lozs pueJseuel
zásáva|, fenntarthatta magának a jogot, hogy minden bűnügyben,
minden fellebbezési ügyben, amelynek azigazság csorbítása atáígya)
s minden adókérdésben kedve szerint dönthessen. Ily módon a kádi,
aki a saría szerint ítélkezett,csupán rituális problémákka|, az illem-
mel, a magántulajdonnal, a házassággal, az örökhagyással és más
hasonló dolgokkal foglalkozhatott.
Általában azonban a jogtudor s a többi bölcs ember együttműkö-
dött a hatalom emberével. A tudósok az utóbbit elmarasztalhatták,
de általában lojálisak voltak vele, támogatták őt. Midőn a nagy
mecsetek oszlopcsarnokaiban tanítványaik körúlülték őket, azt tani-
tották nekik, hogy még azigazságtalan uralkodónak is engedelmesség
jár, ha a tiltakozás ellenére sem tér a helyes útra. A jogtudorok
késznek bizonyultak úsy értelmezni a töraényt, hogy a fejedelem
tettei igazo|va legyenek. Ámde az ima és szentbeszéd hagyománya,
amely az arabokat és berbereket haddá kovácsolta, és amely a da-
maszkuszi omajjáda dinasztiát megdöntő |ázadást kirobbantotta,
nem merült ki abban, hogy a nagymecsetek imatermeiben vagy
udvarain prédikációk hangzottak el, s abban sem, hogy a tudósok
tanítottak, a kádi pedig ítélkezett.A mecsetekben és a mecsetek
falain kívül népi prédikátorok tüzelték hallgatóságukat. Voltak köz-
tük mindenféle emberek, tanultak és tanulatlanok, aszkéták és fanati- Lá iláh" illa'lláh: Nincs mós isten, csak
kus szentek, akik egykettőre lángra lobbantották a tömeg igazság Allah - ez a felirat olaasható
a Paradicsomkertben üldögélő két figura
iránti szenvedélyét.Az az uralkodó, aki hatalomvágytól űzve a bevett
körül. A selgemszöaést
szokáshoz hútlen lett, és méltatlanul viselkedett, a nép haragját és a riráz-műhelyeket - a kirdlyi
zúdítottamagára. műhelyeket, ahol az anragot készitettékés
I. Hakam emír idején a hit védelmében zendülés tört ki Córdobá- fel is dolgozták - a 9. században hozta át
ban, melynek tömegmészárlás a vége, s a lakosság nagyobb csoport- spanyol területre II. Abd ar-Rahmán
jainak száműzése. A 9. században azonban ez a veszedelmes indulat a Közel-Keletről. Tiráz az anyagnak aolt
a neoe, de hamarosan az azt díszítő hosszu
az idegen hitetlenek elleni szent háborúvá formálódott. 827-ben írásszalagok neaéaé vált; csaknem
Ifríkíjalakosai hosszadalmas hadjáratba bonyolódnak a Bizánchoz kizárólag ez uolt az egyetlen díszítés.
tanoző Szicília ellen, Majd az egész dolog intézményesül, Ifríkíja Córdobában alakult ki először spanyol
partvidékétegy sajátos erődrendszer védte, amelyet ribátnak nevez- területeken ez az ipar, később azonban
tek. A helyőrségek szent feladatuknak tekintették, hogy figyeljék, Almería hódította el az elsőbbséget.
nem bukkannak-e föl bizánci haiók. A figyelóssel töltött idő ugyan- Az anyag értéke,melyet arany- és
e züsts z alak g az dagítottak, u er senyben allt
olyan értékűvolt, mintha azalatt imádkoztak volna. Andalúzia szá- mint á z at ónak nagy s z er űs ég éu el.
razföldi határait is ribátbeli harcosok őrizték - az ilyen katonákat Az egymással szembeállított alakok stílusa
murábitoknak hívták - s egészen rutinszerúen folytatták a szent gyakran perzsa aagy egyiptomi hatást
háborút. Szicília meghóditása után Ifríkíjaribátjai elveszítették ka- tükröz, azonban a motívum eredete az ősi
tonai jellegüket. Akik az erődökben laktak, továbbra is úgy éltek, Mezopotámiába nyúlik oissza. A képen egy
naggobb méretű, aranrozott selyem
mintha katonák volnának, csak éppen semminemű katonai teendőjük A barcelonai
falikdrpit darabja lótható.
nem maradt. A ribát a szent háború szinonimájává lett, de jelentett katedrálisban találták az 1 284-ben
egy ugyancsak megszentelt, ámde békésebbéletet is. elhalálozott Gurb püspök sírjában
Akik megszállottan rohamozták Szicíliát, hogy zsákmányhoz,
fóldhöz, kereskedelmi haszonhoz jussanak, a muszlim közösséghez
tartoztak. Az isz|ám, amely eredetileg annyit jelentett, hogy egyedül
Istennek vetem alá magamat, a 9. században már Allah vallásának
általános megnevezéséreszolgál. A hit követői ekkor már egy szelle-
mi seregbe tartoznak, ós nem egy tényleges had katonái. Az Isz|ám
Házának népe ők, azé aHázé, amelynek egyik vége az Atlanti-óceán,
a másik India és Kína hatáta, és amely kereskedők és kézművesek,
rudósok és menekültek, katonák és államhivatalnokok jövés-menésé-
től hangos. Nagyon sokan, akik akár nyugatról, akár keletről indultak
19
 [:
,qfizs ,zéá *
V- {nÁIeq>I9zs '(vto-ggD €Ilzseulp eltrs tqtl8eytg
Á3e se .1gtteítuodzo{ I}opoJe tuBIzsI tql.r8eur B eJqqazssaur a:Áfie
(e.role Cle.raque luozs'>1osoc:eq'1ope4sara;tr
{BtIozsBJe >IoJopuB^
,3I >l31ped3I31}ug+iaiu3zs o}Ieu oJleIo]ZSIl l}o se 'eqteÁ8lorr >I3ulol(oI
I{BZsa ZSBI]V Ze Telit|?Zsele p íeur .uo1o8uq B >IerlollB,ueqÁuert I>IBZSo
61o.3 uussu1 ,Ie >IBqBI8oJ l9qIJ" B C>IolIqgJnuI
4ellnuloÁu (.IaJeqtuo
,]B>IgÁuBqZoJ S3 -]SnZe
13{9pI^1JBd rluulte zu Blaatt 8rpod >|prro8oylg
Io>I{oJBIII-Iep B ]Bslut.rede18otu Á8oq'ualeÁ8aq e }9lelle>I ugzB >II>1E
6*1ulqeptzs\rp
lzéJ e 1uln8eru l9}IgIBt equezs u.1,1niuoÁu 91a3 ru8nÁu
,1eÁuuuJB uosoull{
I9u9q9I Iiep zselrv zy I9qgÁIoJ ;e8r5l B se Ie{iaJ
(uaqa.ro1 leszJol
-e39u lugpnzs 1e>locetd t.ra8uel-tzo>Ipl9J B ug^r9lle
p9ulou BJBI{BzS B s3 1lozo>I {oslzgo zB laulepe>IsáJe] t8ele.l,ts e t>I
,}IoJBlBg pI9JIoJ tetra8lu ze s9 uezzed
{gllorpl€Ie jo IBIq}I e 1eÁlaru
(uaqlszlo4 rÁup1o1reu nze oí 1vlpeJgl9zs píutu (1alpoze.tlezs Bq91
,8 B zaqoleu
->1azs sole(es '>1erp9z93 IaseI3{IaJ Á8eu 1uuelelap puzezs
(4ereqJáq B
B >Iou>1DIB se (1er19 uIBJ9IBI{ BíI]}.I3I 1t>lu
lql {ozv
,esáZeIoq3>Ieq
eIIIJIZS ]ullu ,_ Áuoleruq elrÁuue qqelu8a1 uIB _ soÁuerrlel uuÁ1o
,ue.l,eJ es9zel3qo4aq 3elells
}Io^ sI III3u Sgusoteru.ruÁ8 e Ze 1-I7 8eut
,{g}Io^ou sI >IaszJo}
e sa 8esÁ8ol{-zsBlrv zB sepo>I3^ou B unsJoÁ8lag
o1ndelareq uese8etuol u se 1e8lozsqeJ lloJJnqeq loqu€pnzs s9 Igq
-edo.rng zB uu}eln.Iodezs se]azseluJa} le8gsso{Bl B]I.r3V->1Bzsa ql.t3vssa rcz 3alla I olatz oquolnq&aru o
I\l
,Iglr]zs B qoa qn1ata! nJazsuDqJnJ ,Qqo
ieual {au]ezluau rullzsntu qquí+ Á3e uoíet
(equtllctzs (3}}oquozso>I q?lryI qDxJu?ztq o t&oqo ',,1Dqoua)D,lDzs" D
sBIu ueqoJelu 1}o s lellnJa>Itg 19}9I >1aulaÁ1
Creuole>1 (ts Dxloz?q? t8ry unqpozozs ,II D
-atu (4ut3:au3 Isgusoteu.reÁ8 so Iulepe>lsoJe>I 'le4tttlod o [o1luol1 sadaq z sv z u1nqz S zs?uuD9 J
,oIJBzIII^lc o8o3le to8ult.t uolusl IJo>pIB zB lelse} u9u9 euuoq ,4?11o1JD1 lp uaaa uDaQL! &qru qo&olo? tl
-9IIB^ V
s 'l9.rera19 ze eqeBetn el^|zs loJia}elnJo} sEIuIBtBq ug}ueru leuo^rl.lgJ lpulruJooJ 9a4al a4ap al91 D ap '1a uasa
(1ol
uDq-€b?_Zbg so.ma V ,uDqDxlDxzS 1soJ?a
9p9z4rl 8§1pul lg}9lznlepuy ze'.1elrc^pn nulepeíe; '1e1losopnt
(za soJB^ Á3e51 ,IeuuBnoJIB>I qqB^or >1euotní urau'>1uuln nu?zxq Duxssaw qp f1oruo uso qowqz snw
-]asJeuI los
,-§,
,
:1.. .
,
, +,
ál1,,
-í,*,
mérhetetlenül nagy földterület legeldugottabb zugai sem maradtak
ismeretlenek előttük.
A berberek, akik ,,átadták magukat" az iszlámnak anélkül, hogy
hitük védelmében harcba bocsátkoztak volna, számszetű túlsúlyban
voltak Ifríkíjalatin nyelvű keresztény lakóival szemben. A 12. szá-
zadban ez utóbbiak teljesen eltűntek. De spanyol területen is, ahol
pedig többségben voltak, megcsappant a keresztények száma, pedig
ott az északi felvidék lakói a kereszt nevében nagy ellenállást tanúsí-
tottak. Azok a spanyolok, akiket muualladoknak neveztek, vagyis
,,örökbe fogadott gyermekeknek", arabbá lettek, akárcsak a vizigőt
előkelők; arabul is beszéltek, és az arabok hitét vették föl. Az úgyne-
vezetí mozarabok, vagyis a ,,mintha-arabok" csak a nyelvet vették át,
de keresztény hiten maradtak. Aközigazgatás és az előkelők nyelve
egykettőre az arab lett, s így ha egy keresztény bírta az arab nyelvet,
,Sozsse ribátja. 780 táján épült, eredetileg
erőd aolt, mecset és menedék, ahoaó
a muszlimok beaehették magukat, ha
a parányi kikötőt a bizónciak a tenger felől
megtámadták. 82l-ben épült a figyelőhelyül
szolgáló bástyatorony. A kis imaszobá.ba,
mel9et kupola fedett, eggszerű bejárat aitt.
A kupola köriili párkányzat nyilazórésekkel
oan ellátaa, az udoart szegélyező mellaéd
szintén, így a tetőt akkor is aédeni tudták,
ha a kaput betörte az ellenség
2L
 ZZ
qaual ?axgJa
gt?ulJot qau?pu?lJol uancu anlz§nu p
rcqq zsvllv SD?DW D C&oq cqnruapq g
zo lzsvlgf,,llpBp1. qaszJol o aq8vnlvaral
ul?lzs! try qpl"l7t63 sv'llgzgq qaszJol
opo4§lpzsta 0 ppual 4allalaala] q9 uaq?aau
ua§J ,qouq?tnu D qDlrczslpf ndauzs t8ou
uas9u7l?X, wqn8psopzo 3 sv wqnruloposlpl
\rylandatq'lgtcpzqlalc rup\zsl frl zo
q?nol?qDpq qalaqJaq uí&aq o DtDsDlDq D
qauqlqD'qozo qoqoa qo ,uplD pruuu
'uaqÉ37oa-ss{ltr pano zD qalpadalal&aru
qalaqwa uuazs o s'uo8psqls {1.sua1
pano zD lolptu8v gaqa{ uplop1o lqDzs?
&vsÉ&aq D q?uol?soloupt3 qgpaqsaoq D
,3.1pp1. D
qazg qouonfla s? pq?Os?JtI tpa?l
8?u.l s
(pll.p?n§u
1g.ualaq qvlloJopu?a
uautapd D,OqDzS p 4!qD'lp qvllazs
qanqua luazs sa q7paqsalaE ppu,lou rcaof
pq6upl1 .tlvp lvQ7&azs uo3n6u cuua? v
,qauazzalazs up79l glaqlaalttu &pad u?q?p?a
zsryzg 'qauaf"laÉu pzal §? 191s3za uaqtfioa
xDJDqDzs llaau DJCI o t&oq'uvÉ1v?azs
ua1aq cmla&t&aq o qpptzsllpl tzat o
,6 D qosJ uDquozp
1? qalPq uDqpDzpzs
uoqp{97o71 ,aalq a?Fsl zo nqg &aul
q?naryl?l uDqppz?zs ,/ 0 3asgq sppua&a1
q7qpgll qDlD z0 t8oq'qaryaq1?qzsnq lDzzD
qaszJol $qJaq D qazg ,qaq? uaqqat?loa
íuaqqu,ual'?qozs? zo qat1aul (sl qaszlol o
qozo loElo[p0u opo qpuoltoqla{ ap
'wqruullp qvuaqa&a1 qop?ruou xDloquzs p
pluo"lptu uoEos?l.z§lr ú&aq v ,ruqp1
Jaza ZI-SI o 1.1v7a uptluod qqoso?ow&a1 o sa
crq qlpaqpwa pq&ouals o tlaru
'oűupalrytu qap zsDllv so8oplg ryqqoJpw V
 vZ
,!í]azs ,rlo^ ,I elle]ze8e^ ue9-698
V- w euJEzs >IoJIlJgul V ,peruulBqnw T{ +
,
Eqe:.Zn|epuv {eu3 Íplnl re]
-3^9>I Á8oq'8eru {erZ3>IpOIaJ lues IgJJB ueqzo>I,le>In^Jel 9rId3uJoIBp
-oJIq nseqEzsi?BLI 1eÁ8l^zeq89^ s9 'lopep8eg >1aÁ6e,t Bg>IorJIq u9ln
-ze íBoq 'tourotdtÁ8a luur}pgq )EuB>IB 8aul unpo4zseul9l er9{q1.131
,IaJ
l9pllultgJ V uada1 rueleí8ul 9sle ?Ilzseulp BpIuIIlBJ B J9III }ptIBtIJ
q9IIV písqn ,IoquBnoJIe>I replqul8e oslorn ze 4erz+í4 u3q-606 19]
-e^9{ II3qszJol BIIIuIn>I :}lo]BJB uepelp s9 'eq9!;4113I ilezaiJe I9Jr3I3x
-I3z9) y ,asse8usÁ8e r9(r1 zE ryeueJr. 9po>1zoríe; 8ult.t a Á6oq 't.rerr
BJI{9IIV pqv r]qv ,rc8gszv?l rua]sl ze eqte8o( BsUIIgBzssI^ uoplo.J B
Á8oq B ze s
(esoloJo zv
'ssetepnl 4vugtull9c '1eu9Áuee1 BlgJgJd B se
(tpqnlu B
{Bu}IV ',,l1e:azeÁ uasaÁleq e" 9íI3 ueq-r06 Á8oq '1grlopua-l
-9íSeW ,1o{9 errer}8as urruoleJn ueqpuzgzs^e 9z9p ze ueÁlttuu luttu
'etla8eÁua; IuoIepBJJoJ uuÁloueÁ8n Á3a le>IBpIzsBgqB ze uBq>IBJI
se uBqgIJ}zS ,Br9J9Jd e t1ol otlJalllq n^eu I{BIIV pqv +qV Á3E
,arÁueturo{ IuBnoJIB>I rI9In1I1 4aun8gsseula]Jal I39pJ9 ze l;o1p\z
1e{o{l9 pE^ zE ugpllu 'r9r939;d B lu13^o{ uo^ zsei u9ze uadd9 'r93es
-ualel>IeJ {€gpBI{ 3 e]zaJe u9J9q lgíes e'8es}ezurau €rug}n>i u 1nuplad
,l}9I_o.J
'allÁlaureu >IeszJo] JeqJeq 9I9 rrozo>I 4aÁ3eq IB>1I{B-13Io1 V
>IBgp€q Buo3JaIU tlaptrrÁ8eq B sa Io]3I oZopEZeí {oSoJB^ E lupo]
-IBJn llopnr 1eííeq-leÁ88n Á8eu )esJ Bllzseurp eptgul8e ze ueqeh4tl11
,lle]eqol ue8lruau ruzoÁlepu4e8eru }sgpoJa^e>I sIIBJnrIn{ sa trrleÁu
(tselle,r ,)B}posetedo.rnela 8ulre>pzg Á8oq 'opuelzse zezs
'ru>ltuto zV
elaq rlellal lueu s 'ueqÁuols {9]lausezs9r re>lguu8lozsqeJ 1íeq so8ultrr
uada41aI tplloatw
'tlezsa ZB uaqlJIeZS le+Iou JeqJeq B >IgIe>IoIe gere Ze uBqBIZnIBpuV
,relnnleÁu te(es
4e1 !lCt?4q alaz tlaq sasalnqoJo1- s' lo?pszo8t
(uaqre8uat Bso aaln' qtzsppo a ylwwotlgs'uol?q9l
-lotJ€} uaq]el9 sI i3JeqJoq E uBqBiI{V-iBzsE Á8oqu lurru ' uoqprulopoltq qxzl u 1utuo' o t1o zo lqo
,r9aleÁuuÁue ze lutur ,qouo8ow uarcuFs?q ftoqop
qBJe ze uop9z.roEeu uItBI lsnr{elelp 1oÁuuds y ry DJn?! v
qu.re r-r8es luosclupla1a uaq-1 /6-696, rym oqp8lozs
1e33asuedd9 8eltese 'stl9zseq rgsnrlalBlp 1oÁueds uBBI B st
-ue^nu qqoÁ8eu8e1 u 39tu uequozu't1ol ueqolruÁuuq ueÁ8n 8esÁuat lu?qJ?zaa 7p32a s2 'qoa nfgziupu.uoq
,BIIIezs >Iotullzsnru B ]19u uesroÁ8 (ueqqu DqopJ7c' aq u9491 rclz stt t4puotlgpuag
-zsaJe>I V In^I)pu3J Á8oq ,o{ o qoa qauvcuat&a1 u?laqDü-JD
1arreqzsr9( lede;ezs sl >1o8essezeq seÁ8e.t e 1eze s '- epled uo^ rueu pqv ,III'o{!pq t?ou p'qr{V uq! p?[!Z
e.re(oze>lueI;1a zB - 1n8esela; {eile^ ]e]9u Áugtzse;a4 >IBgJ9J IIIIIzsnW
,uelaÁuro>1 >IosoJB^ Á8eu e e1 rrepedalal rullzsntu qq91 erÁ8e Á31
ClausepglíeJ Eusepzu8 u Á8oqy,re19
'tlnpur >Ieus9p3>Ie.tou 8essadgu e
{911o}uop 1olo8tzt,t e eqÁleulu '1oq.ros rÁ8uqqo( B >Ierlnpeqezsle;
Á8oq
,]p€Jelu.1,1oÁu ue8epl qere
'19uequozso>I {BuIuoIeJn qBJe zB luozsIA
,ueq3Jo>I >Ias3^
Ze - eIe:üIeZS >IeJeqJaq B {BS3JB>IE - BDlntuezs 9 ZV
-rtrrrpl9J uBllupnls9JI zu Bsgl\pgl{Jg} Iu9IzsI zB l1o^ qqeso}uoJ IB^9I
,lSoJB^oJ B
Ie a}]olug rugllnq
IsaJeDg so8esgleir. 6rpad ueqeuroÁu - eÁuuttÁu sglerzopln zE lleI s?z
-39lI{ ![ +,>I9lze8a^I>I uuqeqopJgc uglzv uezi1,lo89sruo.rtu9ul B ]J9{
-1}1F{ )9íIBII9^ s9 '191939.14 e 1eílourorg1 'tuualg; erleqo;d8eru lle^Iq
Á8oq,s9rrcte8eu elele Ze }lollJogeqlal errÁuue toded nrreu snt8o1nE
Á3E ,rg8eur Buousouoze Ie^9Jl.1rIn{ qBJB ze se 'rgrlq erpe8ur8our
qq9ln 'tlellu,l lIBlB^Iq l>1e Á8oq 'l1np.ro;o1a Áuoztq lurseÁ1o J9qruy
.Áue.rtuq llo^ tueu r9qar 8asÁu9lZS3Je>I e
(uaqta19 re4tttlod IuIIZSnIu 8
Cer1o>1oulBle^Iq ueÁ1o tlorr 3eslnzs ueqs9le8
lZs9J leuzse^ tu3u 4>1u
-zeBvo4v ,11o]BI{}}IuBzs aJJoIJJB>I solzlq uuq8e1l.n ípvzvzs,6 B Jo>pIB
 Ez idő tájt Córdobában alig pislákolt némi erő. A központi kor- Az oroszlanfojtogató, Az ősi rnezopotámiai
mányzat felé gyűlölet és megvetés sütött mindenfelől, s többnyire legendában, a Gilgamesöen szerepel a hős,
valósággal levegőnek nézték.Az északke|eti Zaragozátő| a délnyugati aki erősebb az állatok hirólyánál.
A gilgamesi motíaum perzsa stílusban éledt
Sevilláig a nagyobb városokban muvalladok és arabok ragadták ma- újjá ezen az ábrázoláson: az arann9al
gukhoz a hatalmat. Ezek az emberek igen gyakran sokkal szorosabb átszőtt selgem a 12. századi
kapcsolatban voltak az északi keresztény tartományokkal, mint az spanyol-muszlim területeken kés zült.
omajjádák fővárosával. Berber pásztortörzsek vándoroltak a Tagus A kárpit eg9 darabját Bernardus Calaus
völgyében, s a folyó forrásvidéke és az ottani hegyek berber törzsek aichyi püspök sírjában találták meg
kezében voltak. A granadai hegyekben Bobastro a fő erősségük, s a
|ázadő Ibn Hafszún innen fenyegette Córdobát.
9l2-ben III. Abd ar-Rahmán kerül trónra. Mindössze huszonhá-
rom éves ekkor, s ő, an-Nászit, ,,aDiadalmas" |áthozzá, hogy rendet
25
 97
,tlo^ u9ÍruodsJns3 BtuIBl€I{ BÁuBtuJo>I so
BIZnI
-BpuV ueq-zggI (ro>1eple11 ,uuqupue8el B qqB^ol(.rozuuruly lurtu
19
'eí>lale ury
,te8esosJlp IpBI{ llezJezs
1e.i.ralÁ8e3 uBJos >Ia^o zB ele^ sa *
,}1F9q eJlelaJalu IBIu e
Ia )9u3lu3r 1euelaÁEe>I ulzsuBW-IV letelndo
zu s clalltzse1 luludtua| Bla|Jluzs les3ew Á3e51 u 1oq1o8ueJeq uoc
-JnI{Ia 19qelersodulo3 V,BqeqopJ03 lletI^ 1e14oÁ13o3 Áuelzsera>1 lteí
-6ue.ruq s9 rtnde4 uroldual9II9 iu zy,zoqeílrs qe>lef luozs .8telalsod
*luoc uezsa8a lníIa se (uella 4aÁuelzse.rai I>IEzse zv lelem(pet{ I}ozel
uaseÁlsruezs ,Ilarrld9 ele:.liIazs e8uru B 'ualuaul 9Á1o3 e Cueqelazo>1
BqopJoc ]za s - ,,91BIII9-I I9r B" stÁ8en (o^au e eJíIlBZ-ze 1euÁlerue
(egso.relelo1ad .Iupo>IIBJn
1tseru Á3e rzserrg raÁleqlezs Áueu.ro4 V
pze1 1e88ussolBpnll3c uallelerul{ uoge^ou BJTIB1 +gl zE sa (1etutc alzaq 1otuods ry?asx qnh1 upqpDz?zs .gI
(tnzsuew-Ip zB aDo^IeJ r}UJ9J ,
V
.(seullopazgÁc B" zBzE nsaze:ulJyzs uo qotn 31v' qpuoqlpuz soq
soÁluuoq e zg,l9 eírll1earla; uuguroÁu uoze l:elzs1ullügJ se sBJBIuE{ uaqpvaw 61au.topa sv' qpuotlqop
JIIuy IqV uql 'del u.ruo"D rug{}ÍJT seaa Á8eueZ:-1egrtue>IBH ,II.Iu9SIH papdwp1 uoqpDz?zs ,II V ,pqpDl?zs .0I
Jo)TtuV ,u9^ o^eJelu}zs >I3se^n>Iseezsso BJB^pn Etped uoqzoiueze t?oa ,6 o ?a1gtaqaqa{'o?uasc 6u7zsany
'119r(lÁ6 tele.tÁuo>1 Á8oq 'reíepl ellulr.ttu |ezzv ze:uli1.uuq-g/ó lup>I
-eH ,II 'ug '8oru rIBq ueq-I96 eJIIB] Á8eu e (uuurqeg-"ru. pqv .III
]aroldarezs
3ssequoreq ueq9Zn]]ZSoJe>I >I3so^ozsles3 se >I3S3^{eJol ozoquoln{
u 'ueqedruod e ueqqa Á8oq (atuue1 uaIIo>I >1eu8estueÁ8a se(Ieto-re
s (,,>1eu3asuapultu'' e eídeu e 9 ';119 JegIIJo ualtaÁ8e uaqeÁla8uet u
,uBq{BzBt{9]BI8 >Ie]Ig >IusJ u3nJezsÁ6e
1eu8eltl seulzs B >Ieuuo S Á8e.t
cueq1o1ete^Il{ B
'ueq>leÁurezse>I B 4er1931ozs ]B]zo81op í>lurleI IJeJze
qqo] uBqso.rerr tÁle-rt1 sarulepaÍ.re} Y ,uI r19 rrnÁ8o Ie^I3JelZsIuItu s9
Ie^IoJolsel 'Ielele.resrl 'IB^9ípglus3 I>I8 .r9Áleqle1 opo>IIBJn zB InJo>I
C1o.reap11 ,Ia rrep3{zsadrel ualelnle] tÁu
)grre^ 4ouolt.ted '{aue>I
-plot{ Áuuqau oí s9 (tlopose8eur u3qelezo>I BqopJo3 s 6>1eulq ((>Ieuoz
-.ru3n5 B" (1BuBJqeZ-ze igroled {Isgtu V .rlo^ po.lo so8usolu.l etolud e
uuqeítpqeyg o^al uo}Jud tzstun1 e Cuuqeso.ru^ IpqBu V .((}lopo>Iselü
-IBpeIp 'r93oqo1 B )o]Iatue erse8eur eq cuoz9/^8 .lepet{ B {9lloupulle
Bq" Ce.1,1a IB^8rBInpJoJ soÁuellozs {ose>IIuoJ>I B s .rrgpol1ur ueq
-eroled EpIruIr_eJ € a^leIII (epe(íutuo zE se|Iezslp8l{9.J V .1u.tgrrog r.re8
-uor 9II9 I9q{9ÁI93 }tez3>Ilapue.r sa (1e4>1eda8uollso o^IeJazs rlo^ IaJ
ue^oq 1tÁ8eputyy ,rre]oqel ue8trueu tuzoÁíal rgJepeq ueÁ11 .3es3o1
-aÁ3 tuupnzs se JeqJeq 6,1,elzs u rrorír.rÁu lzseuJel pJBIIzs 4eu8esse.lo1
Áuole8zour V ,iB119I Iuou >IoJelBlBsJ IIeqBJo>I B reqqoí 1ouÁlarur
'4etzellepual lo^oJopeq ueÁ1o tug:eÁ8e T9pItuIl9J e ss 1epeííeuro
zV ,eJIIIoIBpoJIq IBuolB>I Á8eu r91 (tpe>lezsglla4le3nÁu tullzsnru V
,>IBu>IIsBtu
Á3ea 4aultÁ6e luetlug,tlrÁu 1eln8asnq se rupo8
-ezs elleru a>pÁleuule,l 8esuol1e 9J 19{ B >IB}Io^ 4euelatÁue] >Io.JszJol
JaqJoq u s Ceu1ol {9tí+JI3 )BsJ Bqlulu 1B)BzBI{opo)IBJn uslatlerualaí
u (n.roqaq B }Jo}I] uBq9>II{V->IBzsa Jo>1IruV .rgE9ssa^eq sBIBzIIB^IJ
relrtrlod B Btzo>IoJ 1esc 3es1o1nÁÍ rsulle^ }}epeJese)Ia zB s9 .{e{
-eu]oJo {gpltull9J E ueqalu3zs 4euedeu Buutlzs V ,eJeze^ ve?t aey.l
rrrllzsnru e o Á6oq (1oreEuu e}lapJlq 7zB í4e.ueqtuozs le^3s3lele^o>I
IpriBuI I{9IIV píBqn 'e8osuelle IBí}{}I3I lzv íuzau]|epsn8aru unJe>Fs
uelnllu ca^o zB }ut8aru ug}n rÁuuu uI}J V ,eJeze^ 8assozo>1 e :uaÁlt
^o
}uIIu s3 'e(llozeulluzsal uolle^zo>I {os9 lzsn>IzsBluep u (epoln uBIrBrBI{
-lBU^ peuleqow (e>louscuelud 4egrlqzu8t ze'eJIIe) B JIuIe epeííeuro
]?tusI ,>IIpo>IIBJn BIlzsBuIp u 8t.reteq B lo]BqopJg3 s .t9paloJ tzse^aq
Ca^o ze JEIu oJ]seqofl B^Inru
IBIuIuoJlso nzssoq zsnl{ .u3s]uleJe]
^e
 Rendszere azonban meglehetősen törékenynek bizonyult. Kiseb- A malagai citadella - Alcazaba - falainak
bik fiát, akit a sors nem áldott meg apja tehetségével, hét évvel egyik kapuja. A 11. században építették
ujjá, miután az omajjáda kalifátus
később letaszítják a trónról. A córdobaiak, a szlávok és a berberek
és uralom spanyol földön összeomlott,
a kőzigazgatásban és a seregben kezdték a maguk jelöltjeit kalifává s Granada uralkodója elfoglalta a oárost
emelni, mire a tartomány városai egymás után fellázadtak. l031-ben
az omajjáda dinasztia, kalifátusával és birodalmával együtt elpusz-
tult.
IJgyanez lett a sorsa lfríkíjának. A fátimidák meghódították
Egyiptomot, és 972-ben áttették székhelyüket Kairóba. Helytartóik,
a zitida dinasztiabeli berber hercegek, akik Kairouánban maradtak
és onnét kormányoztak, va|lási ellenállásba ütköztek, és szembeke-
rültek azzal a ténnyel, hogy a gazdasági élet hanyatlásnak indult, az
elégedetlenség pedig fokozódott. l048-ban a zirida dinasztiabeli
al-Muizz szultán megpróbálta maga mögé állítani Ifríkíját, megta-
gadván a Kairóban uralkodó fátimida urát. Rövid ideig úgy látszott,
próbálkozását siker koronázza, de azután a nagyszabású terv egyik
nagyon fontos tartóoszlopa kidőlt. A Banú Hilál nevű beduin arab
törzsek évek óta áramlottak nyugat felé, a Nílus völgyéből Líbia
területére. A szultán fogadta föl őket, hogy őrködjenek a líbiai partok
mentén húzódó életfontosságú karavánút Tripoliig terjedő szakaszá-
nak biztonsága fölött. Túlságosan terméketlen volt ez a földdarab,
nem elégítetteki igényeiket, ezért azutáíI azzal a követeléssel álltak
elő, hogy hadd nyomulhassanak még tovább, be Ifríkíiába. Al-Muizz
azonban útjukat állta, amikor meg akarták közelíteni Kairouánt.
Ámde seregét a nomádok lerohanták és szétszórták, támogatói cser-
benhagyták, és birtoka darabjaira hullott szét. l057-ben elhagyta
Kairouánt, hogy a tengerparti Mahdíjába vonuljon. A hatalmas
városból, mely gazda nélkül maradt, tömegesen távoztak a lakók is.
KizátőIag a jogtudorok nem mozdultak egy tapodtat sem. Marad-
niok kellett, hogy a kairouáni Nagy Mecset, amely elsőnek számitott
a muszlim nyugaton, tovább működjön, és az ősi főváros betöltse
tanulmányi és tudományos központ szerepét.
27
 i:a.:;--+9
,:r
,: i}.afi
i: il=jti
:i 1-F:
i
:i.
í.
3 n
& :,-
;i". i
S"ít, 3*d §H
f; íi" *r:
ffi:il
Étsii h:: ] 'i É.5 &
:]: j$ é. ' !'BBe' 'nilÉ i*
i: a ,{1
i_ + E ,lj: ua+",,s'
,** + ',1 4
s€ "1 ,lr.... n"il...,J ;i §
i!:
F E
tr
,i. i {
f,l'ij ij tL
":
-,§
i& #
i ,!:
é, á
i-,e* : :;! *
j 14" .á T
]: -aj
"b1
;,i,{l ;
l"i 1;* r
,:, §
!,
§.f
nd
i9, er'
§
f.:
i, _:
ffi

A mórok védelmezik Mallorcát. A szigetet
1229-ben elfoglalják az aragóniaiak, s az
ostrom és a diadal a katalón művészet
egyik kedzlenc térnája lett. Képünk egy
részlet abból a freskóból, amelyet mintegy
ötxen hnel később készítetteg! ismeretlen
műaész, aki zlalószínűleg mór zlolt. A freshó
a barcelonai Berenguer de Aguilar palotát
díszítette, Andaluzia és Eszak-Afrika
muszlim lakóit neaezték móroknak
a keresztények, A néo az észak-afrikaiak
ősi megneaezéséből ered, s a rómaiak korára
megy aissza, Ők híotók Eszak-Marokkót
Mauritániának, s ebből aették a mór
megneaezést. Arra utalt, hogy akire
mondják, barna aagy fekete, miként
Shakespeare Othellója, ,,a aelencei mór".
Ámde ,Jehér mórok" szintén léteztek.
Mégis, a sztereotip megjelölés arra
aezethető aissza, hogy Szudán nyugati
és középső részéből jelentős számú
rabszolgát hurcoltak be az éoek folgamán,
Házi rabszolgák lettek aagg katonák, de
ágyasoh is kerültek ki közülük. A 14,
szózad közepe táján a híres marokkói
szultón, Abu'l-Haszan így kaphatta ,,a
fekete" díszítő jelzőt. Az ábrázolás jórészt
azzal függött össze, hogy a riuális hit
köaetőit a íekete ördöggel azonosították,
azért is mintázták oly groteszkül, miként
hépünkön a toronyból kikandikáló négert.
Az egyik figura kezében látható kézi
parittga használata a Baleárok lakóira
aolt jellemző
A LEHANYATLAS
Agmat az eget ostromló Atlasztól északra terült el, és a szépséges
Zajnab aolt a kiralynője. Mindenki az ő kezére pályázott, de szerfölött
aálogatott a kérőkben, s fennen hangoztatta, hogy annak a férfiunak
lesz a felesége, aki egész Magrib fölött uralkodik. Akiket elutasított,
meggyűlölték, és azzal aádoltak, hogy boszorkány, aki a föld alatti
szellemekkel trafikál. Amikor azonban Abu Bakr, a hegyektől délre
elterülő siaatagot lakó szanhádzsa törzs vezére állt elé - igent mondott.
Szemét bekötötte,majd aföld alá kísérte.Oufáklyát gyujtott, és ahhoz
a temérdek mennyiségű kincshez Dezette, melyhez Isten az ő kezén
keresztül juttatta Abu Bakrt. Majd ahogy lehozta, ugyanugy fölxitte
a barlangból a felszínre. Abu Bakr azonban aisszatért a sixatagba,
hogy megküzdjön ellenségeivel, és Zajnabot unokaöccséhez, Júszuf ibn
Tásfínhez adta. Juszuf Marrákes aárosdból, amelyet nagybátyja, Abú
Bakr alapított Agmát közelében, egész Marokkót meghódította. Ami-
kor Abu Bakr délről zlisszaérkezett, a kapukat záraa találta, ezért
aisszahuzódott a Szaharaba, és ott is maradt aégleg. Juszuf toaábbvo-
nult Hispániába. A hercegnő jóslata így teljesedett be.
Akárcsak Tárik, ugyanúgy Júszuf esetében is a legenda a végkifej-
let ismeretében fogalmazódott meg. A történetben, a hősi témához
illően, szerephez jutottak a természetfölötti erők. A sors embere nem
más, mint a nyugati iszlám megmentő je, ő az, aki a fegyverek erejével
ál|itja vissza az őí megillető helyére a hitet. A világ gonoszságával
száll szembe és küzd meg, egy olyanfajta hitetlenséggel, amely szé-
gyenletesebb a keresztények és pogányok nyílt hitnélküliségénél.
A 1l. század közepe táján Anda|űziát a jólét és sokszínűség jellemzi.
III. Abd ar-Rahmán kalifátusa idején ugyan megtorpant a városálla-
mok fejlődése, de miután Almanzor uralma összeomlott, ezek a
városállamok az úgynevezett I(is Fejedelemségek korában teljes ön-
állóságra tettek szert. A széttagoltság megoldotta Andalúzia kor-
mány zás ának p rob lém áj át, a váro sok gazdago dása nem ütközött aka -
dályba, s a fejedelmi udvarok és az új fejedelmi pártfogók csak
fokozták e városok elevenségét.Granadában és Toledóban berber,
Almeriában arab, Deniában szláv fejedelmek uralkodtak. Folyvást
hadakoztak egymással, már csak az etnikai ellentétek okán is, de
mindegyikúk azon közös arab kultúra keretein belül maradt, mely ez
idő tájt hozta létre legnagyszerűbb irodalmi alkotásait. Valamennyi
29
 0E
-Badtrru3 pI] IE ruluJ Á3or{'BIBrJJBzI JB^Ig ep zBIc[ o8t.rpol1e^g}eqel
aual zo s cuope]Ielüe Bqolzuew1p í+ uern §80I eJJBq sBIIB^ l9>I V
']eÁleq
u ur191er3eru ueÁuuo>I uBqIIIoIBpBsJ9l }g>IpuruI 'rI9 sI u9ípgul ioqEJB
se InqsJB rlgzsoq 1oí Á8oqrulw ,reIuIJ ((Jíl so3Je11 e" 'z|JeqnW-IB
pt(íez5-zse ze ualraÁuls 6uol1e 4aÁuelzsaro>I B lulluelu.t {1ourtlzsntu B
lIo3JBq tu9reÁ8s s9 'rII9 uuqgrele8lozs >IBuIopo{IBJn ezoőele7 JB^Ig
ap zBIC o3upo6 IpII}lzsBi V ,s9p9{r_tuntnÁ3s ze za ueze1l98t 1eu
-ozotul3pe,roí 1oqeíluodtuazs ]8I)3Zso zy,rreÁleq 4e3lozsqu-l Tqq9Jo{
E >IBu€uo}B>l re]o
]9}zBuIIs>II8 Á3t s (orlnsaza>1lopueJ >Ie]ror9sJoq
le>losoplosz Áuelzsero) >IouBIBlB>I B so {o>Izsuq e clutetrllzsv zv
,uBq>IIepBl{ sI BJqqB^o}
19}zBIüIB>IIB ]salüoJo se^Izs lp>IBI>IBzse ze 4a3 uDqpDzDzs,bI D
-33JeI{ IuIIzsnü ,19r3esso>I8l uBtIIInznIII B >Ierpeue8eplle ueqetzal
y q?ugzs uDq?xpll uDln Dluxa tlalaq rt&oq
-1o^o>I Ia>IopJe >Iopo>IIBJn Áu9tzsere>1 B Ie^Iu 'rrozotlgrr8aur 1nrszÁlaq 'sa&asl.aqa1 sx
zD ap 'l.DqzDtu"lDzs lqqpxszJad
Á8oq '8eru >I?ugr} Á3n >1oqu"rezouJ v'>1aÁuelzseJa] II9p lI9^qBJB zV t?oa pqplszv-dqzpx waílas V ,q?pgzt?
,>IBrInpuI uel1e s?ruq xDulq o uo[nm8g[ u?lzsoJo zD sa
}alnJel lutlzsntu e 1aÁletue 'te>lgtc>lu IEuolB{ e le1oza llpDqDq o 'uoqqonpu.ta{ps glDqr?l uad?q V
Io.J u9^1o]u+1 >IBuIBJB ípeqsatzsa.ra>1 1urr4Á3a'19rrgr94 zoI{BIuoX $zeíq ,8!?u!X uazsa8a pru?ac9-|1uDllv zD ulqnfln
-Á3a opolnu ueqÁueruouul 1oÁuuds e s 'rgded e 19rru3our9l u89}Bq qpn7 J ruuDllnnqpo "Lpl lo fqopuo ltl z sv
-zrqEeur rchgde puer tÁunlc y ,lpoírall{ sI eJ>IelelnJel IBII9]I so ueul xgpaqsanq w?ntu ruxFsnur V
-;a3 l9s 'u.lsztlu6 8eu a8gsrla{apJa BIouB.r; {BIBuo^r+lopuBJBz V
,re{o)opuBJez E
Ie ]9il9l ]9p
-e{seJo{ BIJuB{ 1oqe 'ueqelozg{ 11.,t z€ {er[ns3l9l sI 1asalndelel }Jezs
-B>IsoJE^ eQ,uoqeJuppI9.J rrodu1 eqÁueruope'49rror;dBIB >I3selezJazs
o1e,r 19qÁunlc le>Inru oz' leulleanÁu tle Í Íe >IBII€uPI >loJolsolo{ a.rtÁu
-qqgJ,Eeu 4grrorl>Iezs >1eÁleqouaqtd ueq6eslo^91 pl9Jg.reí rdeuÁ8a
19rsgulÁ8s lÁuenso uo]}{Jul IBl{BpIq u '1nlzse.re] lleleze^ uo>Iosneu
-eJId B l{t{opuBJuz V ,ru>Io{opuEJEz B Bt]ozuo^ 19q9zs93e udo.rng-te6
-nÁN ugln os3ln.re1 uqbruedsr11 uopou soleluposJ IgJpIoJ}uazS B so
os9zopoJloJ Ipezezs,6 1eutuÁuB^pBJBIu TpI9.J luazs e sa (1o 1tpelzeÁleq
uozsoJ tte8nÁulezse'tlongl te8tzsle;-.r9qI zE eÁlaq.rt5,síluazsopa.,r
B llo^ qB>IBI luezs zeze'o8ellues iBuJJBq rro^}^ ualla uIBIzsI zV
,le]n]opuelez o^í^ equlelsoduroc E
l91]el}d91{
e^laIII (eua >Ioile^ lalozJe^Á8e3 se rB>IB^oI 'raplgJ 'tlozo>1 seuÁ8a
,ts>1o89suelapsíeg st;r1 e 8eru
{gilorzso]gzs leÁue.re lléznzs [3t zy
B}IoJJes BI[}rzsB) p(eru 'e.r.ra^BN qqole s Ceq 1etlnuoÁu >1edeu.rot
-zsed I>IBzse eJgípI9J t>lues no8o;aJzo{ 1ar19 sn8ea B s3 oJenq V ,aJ
-3a suol1e \gIlzl?zs 8 >IBrpBuIgr uas ozo{'le>ltg.re ug^tlsozs so'p íeu C4et
-posoJo ueqluozs 1azze >1otudesc Áue]zse;a>1 e (uesslgzs elezadg8lpel{
snrBJIIB>I y ,rteípg-to s9 }IBsoJel 8esuella ze eíp13o31e ozoÁ3 e eq
']trualul Ja Jo)>IB >IBsJ Elusc setzoÁ8 e Á8oq 'eíerugtxe EIuB >Iausolas
-I^pEr{ tro>1dezo1 e o11erÁlaq a.rrÁuueru'uuapu rg89sÁuoztq gruop.red
')ní9r uetu Jozueuly releÁIátu'le{o§gdesc e I{ >l9]Ja^oq 1e33espsÁu
-Áug) |zs19{ >1oÁlu.rn1 s9 >I9J9q a 8tutctleg IgrguoIaJJBg 'uo>1ezsa
,>IBuBssBt{ZoJg>IrnJ
qglr}zetu 'e.reípour {HÁu9I IsnIBJ 6teÁ8loqre.tpn s9 - ruele( ((JBuIIBzIq((
a^eu >I3uI>Iu - euÁlerll pguIIlI rro Á8oq (1o.3 ultutlosJol leunun;.red
(pttu
r9Ju^pn etoled B 'Ia]zanau ((>IBuopo>IzsEIII91 oJuelsl zB" ule
-BlnW-I€ (utg ,uo:o1Á8a opueleq a 1Io^ r>1 'erre uá§salze>Iepre Á8oq
(1eae.rcu gleI1p zB etíul
'uozn3 lBInpáJ eqeseltÁuln; eÁuodo1 uopultü
s '19íl.rs1 eíurolud I) BII€>IBJ 1e.t9|a3 uo69^al ta8esuelle ',.]]ell8asEatu
(ptpernyy-Iv ,1}ozo>l pulu, qqeuelJrJezs8e1 u ]Io^ za
I91u3rsI zv" zeze
(ellna5 gqe8epze88e1 e se qqusululereq8a1 B
1errr;Á8a s Ir]z9>I soJB^
dor a muzulmán spanyol politika haszonélvezőjéből a keresztény A kairouáni Nagy Mecset tornya, ahogy
ország hősévélépjen elő. Kasztíliai VI. Alfonz megelégelte, hogy az imacsarnok udaar felőli bejáratából
nézae látható. A 9. században épült fel,
csak sarcot hűzzon az araboktól, elhatározta,hőditásba kezd. Rögtön
készült el a zlárosközpontban a mecset,
el is foglalta Toledót. Ez volt az első jelentős muszlim város, amely iraki stílusu, erős belső téglafalaioal
elesett. Megnyílt az űt Guadalquivir felé, Andalúzia szívébe.Al- és magasba nyúló bástyaszerű torngóaal.
Mutamid Sevillából Marokkó uralkodójához, Júszuf ibn Tásfínhez A 11. században a aáros megszűnt lír,íkíja
fordult segítségért.1086-ban Badajoz közelében Júszuf nagy veresé- főadrosa lenni, s léngegében elnéptelenedett.
get mért a támadókra, majd 1090-ben ismét hadba szállt, hogy Csak a tudós és szent férfiak maradtak
benne, a mecset pedig attól kezdue a régi
leszámoljon al-Mutamiddal, valamint az összes I(is Fejedelemség- dicsőségr e emléke ztetett
gel, a zatagozai Banú Húd kivételével. Andalúzia hercegei agmáti
fogságban végeztékéletüket. A granadai Abd Alláh emlékiratait
írogatta, al-Mutamid verseket költött, bennük panaszolván föl sa-
nyarú sorsát, felesége és leányai a rokkát pörgették, hogy megélheté-
süket biztosíthassák.
3I
 ,TJazs ,esJa^ 1úI{ gSIe BJnzS ,9€ qDulry 1rupux l?uux' llnzs?4
V- V }
DquDpnzS la]zsalaq u?JOqDzS D xqD s
' ?lpzsowytszpxz
S aapllx' 7tstzpo-qalg[o1 o
- eJJqIue uelsl ur8elu ueqeÍErn:zs o ugJo) B ]uIIu - uIZSBI uql
ry uaqat&aq D lgqzaú 1n zD
zsxa ualuaw ospt1og ,oqptqoruoq DJD7DZS D
,[1o.rzsso.r e] (>1eua]ut
1nseuropnr 1Io^ ruau 8aru ]I{au lraur zs?aapq u,tau&tru'qtt1o{ uoqrCu?,l! .xt?p s?
rueu 8aur lr9Áre zB >Iou>II>IB 'lele.requra ze [els.n] peslw Á3og ,9 'zt,7 pang zD pah pqzsDllv so7oyg v
8SBlBlZol
,9
-relrÁur>1 selaln.roÁuo>I s3 sEIIIIBIBI{ rrol9J >Iauepultu e [ueroy B]zv
qnhp1 rytqrl1o ualsaPaw
Á8ul uot1 seuaÁ8a [sgJ 't
1oppuo8 u?qlry 7zDrut?zs pqqozsfiq
Á8e.qnzo4 >Iou9pIRl ltglqeilv] ze at tuoztg,g Dp!ru!ryl D 'pq?!?qy{I zV ,qurualazs
,BJuBJo>I sJlgq V ,z l.tqo'st lzo otlpzqoqwxzs ap'dolttuo §8oa
u}ZS 9Á,I o11azo3 o adaqla[ 8osq1l?ru sa &vsd7zs v
:>IBuIgzs Á3l 8tped rc.ros
9pz3] *(eAau >1augraze(e; 1tÁ3e uBJo) g nte9 zS s9 I qEJE, ze - Bg uIzS
e[ :ure,;o.rd uequíolurr o Á8oq 'elzeleí sI a^eu JBW ,B^Io{Jnq >IB1Io^
aq 8l9íqr}q ilíal 3 4t>le (taler3qJeq IBJer{Ezs B >IB}^Iq Á31 ,9zg1 1ut
-rozoloÁr_u;e1 e 'tlnpul {3ul9p Joqluo n^eu uIzsBI uqt Á3e ue(9r 9761
,{r_Ií9z9{ eq >1uue(EoJe^lzs >IBuIJr>Iop ue8opt
lruloq 19rre3nÁu IIo^3l B
ÁEoqeu '1erlsÁ8n pppuo8 uglzv lleze Culas tgleÁure qqeÁue,rluq6e1
sepsÁ1o.19rla ze rupe8ue lezo>I peqezs urau zoqg[}{}ryI Á8oq 'teselut
>1oropnt8oí u 4ers9.t oq>In^IzS ,>IgllouuBr Iusopnltlq uBnoJI€){ IIo^91
v lzv K8oqe 'Á3n 'luelt llt{ B ]3>In39s}q 49rztr93eu s íler19 llozo>I
reÁ8eq su8utu zsBIlV zB .(IeJequle ]uezs lgqlJ" E zBzB'..unllgeJn(u" V
,1Io^ Bg szloldau o1a uequ8nz
\o^9l 311ttt uelzsl Z€ 9up9q V
 követőit egy seregbe fogta össze. Az imádkozás álta| fegyelmezték
őket, mely előírás szerint folyt, s a legkisebb eltéréstis korbácsolással
büntették. Al-murábitún volt a nevük, másként almoravidáknak
hívták őket, mert az ifrikíjai ribát fiaihoz hasonlatosan ők is azért
fogtak össze egymással, hogy a hitért szálljanak harcba.
A sivatagi hadviselés átalakult. A lovas alakulatok mozgását össze-
hangolták a gyalogosokéval. A hadrend első soraiban lándzsások
álltak, az ő fe|adatuk volt visszanyomni az ellenséget, a hátsó sorok-
ban pedig dárdákkal felszerelt harcosok helyezkedtek el. Felálltak,
midőn a lobogó magasra emelkedett, s midőn leereszkedett, leültek,
sosem törvén ki űldözésben, hanem mint a kövek, helyükön marad-
tak mozdulatlanul. Valamennyiűket a közös ima teremtette vakfe-
gyelem fogta össze - így kerülhették el, hogy Mauritániában veresé-
get szenvedjenek, és hogy seregük Ibn Jászín halála után szétszóród-
A 11. századi Egyiptomból származó
jon. Ibn lászin egy csatában esett el, Marokkó atlanti-óceáni partvi- tálkán - opálosan csillogó fehér mázon
dékén.A sereg, mely számtalan dob hangjaira vonult, lerohanta a - lüszterrel mintázott gazellát lótunk,
Szaharát és annak északi és déli peremvidékét.Átkelvén az Atlasz- A lüszteres edények a fátimida korszakban
hegységen, megalapították Marrákes városát. A Júszuf ibn Tásfin heletről terjedtek el lfr,íkíjába
és Andalúzióba. H ároms zoros égetéssel
vezette sereg birtokba vette az Atlaszon túl fekvő földeket, egészen
készültek, először az alapot égették ki,
Tlemcenig. A lekaszabolt ellenség koponyáiból rakott dombon el- azután a fehér mózat, majd az aranyos
hangzott imára hívás után hálát adtak a VI. Alfonz felett aratott sz,ínt adó lüsztermózat. Á korai iszlám
diadalért - s ezze| a győzelemmel újra egyesült Andalúzia a Zöld fazekasság legelterj edtebb terméke r.lolt
Szigettel, a szoros mindkét oldalára kiterjedő, hatalmas birodalom-
má. Az ellenük vívott csatában szerezte hirnevét Cid, amikor is
elfoglalta Valenciát, és azt nem is engedte ki keze közúl, 1099-ben

F
r
íI
P
ii

F
t

§,1:::a.=:.i"+
 v€
(eslueul r913le Á3og ,rralle{ eluln>Ioualü u9lze
-aqolnzs unuo^BzssI^
lJgzg, IB^I3 s op nl JB^pn Bp I^B J oIuI e zB uv qle1oso de>1 Ie^IBunlLlqI JllB
uolsJ tlepaJo^e>I BqElI^lIq szemd se (ueqesoJg^9J o>pIoJBW >Iaule>1
->1uu.ruí IBJJJB u3lrepoJ lJgIIu€ 'e"l>1aÁ8loq leJet1ezs p uozs ]B]o]r9
,uqqtr8eyg e
'r9(9ua3 IscIo>IJe zslunJ B}zoJolso IB{>IB^Bzs Áu9ue;1
Cueru+J uql
Ezssl^ rJ9l u9rn.te Áugqau rr9u91 uolale>I rullzsntu e l>1u
,r9JBr{EzS € BstulJude>lEaul Á8oq
:lo1zsez ilo]uoq ur939rd ín uedda uo
'ulzsgf uql H unpur 1oqreÁ81o.t >1ept.tÁ8eq gpe>Ilerue eq9I9.J so>IBJ
-JBW V ,sI le>1osguJ llozglJe;8eur vequoze uíqptqd >IBpI^BJoIup zv
,lloFuoozsso Jo>pIB s opulu9r gal leuunuopulru B uoJJBI{
'1e339suelle
,6lggteq
}9 u3A3 salJeso>I Á39N \Iv 'E\-ebII u9q9l B ulg uBpJ_eIIzs
trrol€poJlq e'tgtzqlepuv >Igrrorluupr8nÁu lo>ploseJolsq o1nín6aul
-8au 1eÁu9tzsa.ra1 e (l1nra>1 sqe>1oulq 1eueÁle.rq erug8e.ry s9 uasale
ezo?erc7 Jo>IIIIIB 'ugln 8I I I BI{ou s Cle4as9deIIBq uela^o{Ia opo>IleJn
zv Jvg ,]apual B uuo.J {911o1JB} >1oIBIn>IBIB ugIBlE] uazra.tÁ8e;la;
,1euln8eu 8atu
19í In}zsoJ3>I ue)e^e uBq9iI{V->IBzsa 1euuíIoJBsB^
lole^Iq Á3og 'st EJJB ololeq B]to]nJ op '- iglrelul)e} >1eueruletní
Áue.re s9 IuoIB}Bq B {BpI^BJouIlE ze lze - r]eller BJsnxnI >Iesclueu
IgqIuIB'}1ol >1nzued 8ora8ueg, )Brlguzseq rug{zo>Izse gleza sou9IBrI9
(loureqrtplsnze zE aueuuelel>19rr91o u(-leu
u9lalnJal qr.rEuyrg e teÁlaure
,BJ>IBzsg
-tpÁuure >IBpI^BJoIuIB zV I9.J IInJ3>I Ie^9sgllla^zo>I so>I€JJBW
8lped Áue:e ozeuJJezs lgqguul{c e (1euellzse>1 >IaJelselu IBIzL,tIBpuB
re>laÁleure '>1urlulet l3>Io^o>IJIs ueÁ1o ueqgl3zo] oeg 'uelueur .ra8t5l y
,l1o.1 8epze8 uoÁ8eu lezspuerÁueluJo>I E luy ,)nígJ DotBq uo8rtueu
(soc
Iu}BI{ ap 'tala.requJa zu etlera8urle; >IBsc ]uozstrr 1erra8esÁuerue>1
,uougJ]
-JBI{ Iu3u 'tloa snEo1o31 qqB>IuI J9uI 9 ul8o; Ieues9]euoleN
8 rIT.l }IV 'Bg Jo>IIIIIB (erulzsla; uol Jo>pIB >IBsJ JBIII 1n8esuelrep
-eEala ep
(1grlnruletuq 8eur B]lolzsoJ uoporu
9rJ9s u}JsBJ uql;nzsnf
,Tl
re{g}BJ)olzsl.ru 1oÁuuds urllzsnu ltolnzsuuoq V }louB^ le^uazsuel
(atter;.rezsÁua4 eJJB 13>I9plsz se le>I
-1a '1eueíln]eueu BDlBzso Á3or{
(as9pe>lzqyil ze ze ap't9í9pe >Iellaze^eu8eu
-aÁugtzsa.re1 e 1aÁllerue
pt19 tuvalg, B o}le]uei{osc Jo>IIluE 'qqnrezsd9u8e1 e rlo^ Jo>HV
,te8esÁue4e,rat ts9te8 ze?l zv 3l],a}Iseluezs uBq9uJoJ ggesouBlurle8e1
B >IBsJ §uvalol IsBIIB^ e Á8oq 6ttopo4p.rn Á3n ugtpzs u 'sreqtua
IuoIBlBq B ]ulJazs Álau'1oue1.1o>1eÁ3 lto)ozs8aru E u9u3 e>ltrtlod y
,u.leíe>lttllod sgzÁueurJo>I B e39ssoÁ3e4 utzsef uql 1IB^
uopotrr Á11 ,sererleBlozs8esze?t ze uoípgryIru ueq3ueqzsso IB^BIJes
(uugsceuel Iopo>IIEJn ze lueq
e Á8oq (llelel9l B>pInrEpBIaJ e se {aun
,3rJo>I
'eqlorerg(pBq B telnJn {auosl{Ia '1erde4lsglezg {O r9s9zeÁ3o
-eleq >IoJopnt8oí B qq9le zoqesezo1lull9^ níe.rep.roq qqoÁ8eu uepultll
,1grzodelu
s9 'tarulc u}üIlzsnü-Ie JIIuV zB eDe^Io.J ulJs91 uql;nzsnf
alúuva.lox IsBII€^ B lB{nTuIeJn,Iols9tuÁ8s 4erlnuglr_qle ueo>Iozseq
,1er19 ueq8espequzs uel
-III3zs >Ieuo]}p9q6aur sa {9up9q vuelnze Á61
(>1e}lestrr
-}e{ozs se >1euuí IpII9u 1oÁr_e3 usquozu >Iou IBJBqezs e rulÁr_e;
,ore[Jo>Ise?zous 3es.roÁleq e 8rppauu
s9u9l11>I >IBgJ9J V 'lpe(re13l9po
>IssJ >Inlgluela( s'4uuelzosuluoll9 ra8gs.roÁlel{ uuqsoJen qqoÁ8eu
uapulw ,Ior{I9IB^r}BIe
íq 1uln8eur ]9}1o1JBl Io^Br )BpI^"ro*I1íy.,
-re3a1o.3 a^J9]BZSSIA BqBIII]ZSB)
.euatul| , [3alzo ísgzBlIIJBZs rÁlu.rt1 e
ug}nlru 'eleza1 >IBpl^BJoTuIe zB llnJe{ u9tnz€ >IBsc soJB^ lullzsnru V
,azo>1 8asueI|a ze (Eeru B1^l^ alsarrloq ue]alzouo
uI^ B^oI leÁIetuu
,3I9I9IBq 1laza>Ile^o>Ieq
eqlacued tg(BlBsJ osloln lulJezs Bpuolu V
lyére, a hegyek közé. Tanítása a saját népe, a Magas Atlasz berberei
körében nyitott fülekre talált. Ibn Túmart úgy állt elibük, mint a
mahdí, vagyis ,,a helyesen vezérelt", akit Isten küldött, hogy az igaz
hitet a földön visszaállítsa. A maszmúda törzs a hívéúlszegődött, s
a törzsbeliek úgy kezdték hívni magukat, hogy ők a ,,Muvahhidún",
az almohádák, akik azt vallják: egy az isten.
Ezek az unitáriusok a bevehetetlen Tinmelből dacoltak az alattuk
elterülő síkságot uraló almoravidákkal. Ibn Túmart halála után utó-
da, Abd al-Mumin - ,,A hivő szolgája" - még tiz évet várt, és akkor,
1141 körül, csapataival megindult ószakkelet felé, a felföldet követve,
a Földközi-tenger irányába, s ll44-1l45-ben fenyegetően megjelent
az almotavidák megerődített városa, Tlemcen előtt. Tásfin, az almo-
ravidák új emírje támadt rájuk. Abd al-Mumin csapatai győztek.
Tásfín menekülés közben lelte halálát: lováról szakadékba zuhanl
Tlemcen bevételét seregének egy csapatára bizván, Abd al-Mumin
továbbvonult Fez ellen. Kilenc hónapig ostromolta a várost, ahová
1146-ban diadalmasan bevonult. Ibn Túmart testvérei Hispániába
indultak, az a|mohádavezét pedig délnek. Marrákes tizenegy hóna-
pig állta az ostromot, míg végül elesett - ez az almoravidáknak a
véget jelentette.
Az almoravidák hispániai parancsnokát, Ibn Gániját I(asztíliából
érte támadás. Amikor híre jött, hogy Tásfín halott, zendülés tört ki,
s ezt nem tudta leverni. Közben az almohádák Andalúzia földjére
léptek, s ő Mallorcára menekült. Katonailag már nem volt képes az
ellenállásra, s a népszerűtlen rendszer összeomlott. De a helyét
átmenetileg nem foglalta el semmi. A félszigetnek több mint a fele
Kasztília, Portugália és Aragónia királyságainak a fennhatósága alá
tartozott. Ez volt a keresztény Hispánia. Az említett királyok hódító
hadjáratokban erősödtek meg, s étvágyukat nem elégítette ki, amit
addig szereztek. Még több foldet akartak, hogy legyen mit szétoszta-
niok nemeseik között, és városokra áhitoztak, amelyeket megadőztat-
hatnának. Midőn az almoravidák letűntek a színről, egyezségre lép-
tek, hogy milyen arányban osszák föl egymás között a teljes muszlim
Hispániát. Számos andaluziai vezetőnek inkább akarózott velük, Áz andalúziai Elairaból aaló tólkán
ezekkel a zsákmányra éhes szomszédokkal szövetkezni, semmint sólyom markolja a ló zabláját.
marokkói uralom alá kerülni. Egyikük, Ibn Mardánis, akinek Mur- A 10. századi edényen fehér alapra réz,
cia volt a székhelye, Kasztília és Aragónia hűbéreseként ellenőrzése kén és magnézium keaerékéoel festettek,
s erre került a máz
alá vonta az ország keleti partvidékét.Ibn Túmart testvérei kényte-
lenek voltak feladni Sevillát. Abd al-Mumin, az igazhitűek parancs-
noka, a muszlim világ uralkodója - nem Mohamed, hanem a mahdí
utóda, vagyis kalitája - nem lépett közbe. Helyette Ifríkíjahódítására
irányította figyelmét.
Midőn Júszuf ibn Tásfín |eigáztaMarokkót és normandiai Vilmos
rátört Angliára, más normannok hozzáláttak, hogy Szicíliából kiszo-
rítsák a muszlimokat. Dé1-Itáliából kerekítettek ki maguknak egy
hercegségrevalót, s onnét indították el hadműveleteiket. Az almora-
vidák szétverésekor ebből a hercegségből már királyság nőtt ki, s
Palermo volt a fővárosa. Franciául, olaszul,Iatinul, görögül és arabul
beszéltek, akik e királyság területén éltek; az észak-afrikai mecsetek
és paloták stílusában épültek a templomok és kastélyok, s ezért a
muszlim tudósok itt szinte ugyanúgy érezhettékmagukat, akárcsak
odahaza. A kalandvágy űzte a normannokat, hogy a tengeren se
35
 9€
o,t uto1 o ErtítL 40 rc a] z a t|laq
rroÁ3o31a 1eu8ss;oÁIotl V ,un;nÁ8 E iuJo}1g >Ierpn] ruau >1eÁle3 tlot 4
uoqoqaítL,tt:l pO.La ZD s 'DqluzsDuow 'ap!
-}puiié I9q9II}J}zS V ,I9I3J zIA B )zsoJsuru (p1o.1ze Jezs E ]zse.rÁ8a :Ir]Jgl
2|?11o1}1lpzs ua,taitla1 ryLuant e1o"lo?1od o sa
ElJez 1ol1eplo l9l le>Iouueu]Jou 8 ]tozo>l IBIBJ s9 19í}pqBW ulrunw-I€ z|opo4lDln zo 'oftpt1o7y Dsoá?ao!qDpLlÉ r)
pqV ,B1log Ioi>loJe{u e 11ozoíeq uesorueznq;ed aia.l sa (e;ole tlnuroÁu íl-gttr p1-/9aI ,glaruu o p uapaqzaQaq
.ua77a qouuDllltou
ueqÁuu.lt I]aI3>I 8e;espeq V ,}Io,1 BsoJB^ qqoÁ8eu8al Bí}{}"r3I ;eru 1íel 1ttary uozltl1o{ a s
9p! ze Álaru ']zstunJ ]ue>Ilur '1erle13o31a Á8ndda rglopr,lÁ8aq ur.ra8ly xDllnlzs o qnuot!n,íu 1autppai mpl
,ltozollpa ruas llLlt a8alpt i{pq l1aluazs&aut
-}aiax ,{BzI^ opua8ela uaÁ3a1 ueq>Ieln>I e Á8ori .1o.r"re uu^po>Isop
pon zD ]!]ua aq ,1vul1v.l n lrclnf D quzíD.L
-uo8 se coq ua,tzapuar re>leÁlaqouaqrd er>1o8es1o,t9l soÁuozlq .rgíl| D.t qq D: D 3D l u D t
! 4 4 os l J l.\ 1.1 tí t, q a J l J 1.1,! J u
)Bp€q s )9l]3}Izs3>1oIo uesopuo8 uu}nttu 'uells >IouuBIuJou € {el}eza^ ro,1na fn sDullD]OL| arcq fuolot nzlDlry ,loq V
toru.leípuq l9l l9p9qc-ule zV ,lln)auau] BqBJB^pn uItunW*IB pqv ,]lLuups zlDllDlzolLDa tuau untttlozs !t?p 11
Caqsa4erruw 8í9po{Ie;ln eplJlz osloln. Bí}pt{Btr^1 (uezse11 _ro>1tue (1ep zlDsJ qaupoh lpd9 uoq-951 &aluapa,la zv
-eqorltle zE ueqtuazs '4vualflvlp ttasa[lal LDqpDzDzs ,I I V
le>plouuetuJou e 4erpodereÁ8 1a11o.ta soluelaf
,8t*essnog uezse8e ueiaprnued 'tanla qon zD oalq o la auatllaíu
11,1uDqJlDq llo(IJa uelP qallal]?]11,1 V
8l}{}.t3I allelzse hali1 tu8esoter{uuoJ ÁIgr}{ snt;a3o11, I I .{e]1o^o>1
IaJ 'q?11o1lD1 qoupín8az1 ,4?lí3a uos)lpDtoJ
V
,
uaqapnlncl a x
-ollslperl Iqqu^o} 1tue .1tlodIJJ >Iello^oq uEq-9ü1 1 .1suaípa>Iu3l1a1 lltt l4l [lpq1l tllz sollow
az élelme, ós kénytelen letenni a fegyvert. tengerpart más
városaiból népi felkelés űzte el a normannokat. Aszátazföld belsejé-
ben a legyőzött arab törzseket besorozták Abd al-Mumin seregébe,
és átvezényelték Hispániába, ahol harcba vezették őket. Alighogy
Murcia ura, Ibn Mardánis Córdoba alá érkezett, Abd al-Mumin
előkészítette saját csapatait Andalúzia meghódítására. A felkészülés
színhelye egy e célra építetterődítmény volt. A neve Ribát al-Fath,
vagyis ,,a Győzelem Ribátja" - innét a ma is használt Rabat elneve-
zés.
Mielőtt azonban a hajóhad elindulhatott volna, Abd al-Mumin
1163-ban meghalt. Csak számos év elteltével volt képes fia, Abú
Jakúb magát az almoháda mozgalom fejeként elismertetni és trónra
lépni. Az almohádák l172-ben elfoglalják Murciát is, s ezzel egyetlen
birodalommá egyesült egész Eszak-Afrika és a muszlim Hispánia.
A kalifa testvéreit és fiait kinevezték kormányzóknak a nagyobb
tartományokba, őket az almoháda sejkek támogatták, sőt néha pótol-
ták is. Ezek és a maszmúda törzset Ibn Túmart köré gyűjtő tömegek
soraiból került ki annak a mozgalomnak az arisztokráciája, mely
hatalmat gyakorolt a hadsereg felett, és a királyi család ifiainak
erkölcsi útmutatást nyújtott. A sejkek gyerekeiből tudósokat képez-
tek, akik megtanulták a hadművészetet is magas fokon, de legfőbb
kötelességük abból állt, hogy a mahdí tanát tisztán tartsák és védel-
mezzék. Zöld ruhát viseltek és fehér turbánt, köpönyegbe burkolóz-
tak és bőrszandálban jártak, az uralkodót elkísértékminden útjára,
és ők álltak a nagyvárosok élén.Az almoháda törzsbelieket váltott
csoportokban szolgálattételre fölrendelték Marrákesbe. De hivatásos
egységeket is felállítottak, s e kettőből hatalmas haderőt hoztak létre.
Az a|gériai fennsík és az ifríkíjailapály harcias nomád népeire törzsi
adót vetettek ki, melyet a törzsfőnökök szedtek be, akik egyúttal a
rend fenntartásáért is felelősek voltak.
Andalúzia telis-tele volt erődítményekkel. A keresztény királysá-
gokat rettegéssel töltötte el a birodalom ereje. Védekezésképpen
három lovagrendet alapítottak. Santiago, Alcantara és Calatrava A 12. aagy a 13. századból való ez
rendjének tették a kötelességévé, hogy védelmezzéka határt. Meg- a selyemdarab, mely minden bizonnyal
szervezésükkor a ribátnak mint a szent háború eszközének muszlim Almeríóban készülhetett. két alah néz
s z emb e egy mds s al, hagy omány o s
eszméjétvették alapul. De amitől annyira tartottak: az új hódítás
óbr áz ol ásb an. V aló s zínűl eg muz sikus ok,
nem következett be. l184-ben Abú Jakúb kalifa elesett egy csatában,
akik tamburinon jótszanak. A két fej
amelyet a portugálok ellen vívtak. Fiát és utódát, Abú Júszufot között oóza formájú lámpa függ, az ilyen
onnan érte támadás, ahonnan a legkevésbé várta. Az almoravidák, lámp ákat t öbbnyir e f e st ett üz: eg b ő l
akik a Baleárokra menekültek, most megtámadták Ifríkíját. Alí és készítették.Az efféle szöaetet ajándékba
bátyja,Iahiá ibn Gánija rabolva, fosztogatva vonult végig a vidéken. adták oagy kapták, tőkének vagy kincsnek
tekintették. Elég értékesekaoltak ahhoz,
Maga a kalifa volt kénytelen a Szaharába kergetni őket. Abú Júszuf
hogy nagyobb összegeket egy-egy ilyen
Ifríkíjából l(asztília ellen indult, s 1l95-ben hatalmas győzelmet anyaggal fizessenek ki
aratott Alarcosnál. Ezze| egyidejúleg az almoravidák visszatértek
keletről.
Az almoháda sereg ide-oda vonult a Magribban, s ez volt a biroda-
lom erejének a próbája, de egyben bizonysága is. Az alarcosi diadal
után Abú Júszuf fölvette az al-Manszúr címet. Ország-világ előtt
meg akarta mutatni, hogy milyen erős katonailag. Apja, Abú Jakúb
Sevillában élt, és vallási dolgokban nagy türelmességet tanúsított. Az
atmohádák a mahdí követői voltak, a töraényí Ibn Túmart tanításai
szerint értelmezték, a muszlim lakosság nagy része viszont a málikita
37
jogi iskola által hagyományosan értelmezett saríát követte. A tanbeli
különbséget túlságosan nem éleztékki. A kalifa felfogását pártfogolt-
ja, Ibn Rusd vagy másként Averroés, a bölcselő fejtette ki filozófiai
formában. Maga is azt a régi keleti véleményt osztotta) hogy kétféle
tudás, kétfélehit létezik: az előkelőké és a tömegé. Abú Júszuf
azonban - akiaz almoháda mozgalom kiindulópontja és a közösséget
vezető sejkek arisztokráciája közvetlen közelében, Marrákesben élt
- Ibn Rusdot elkergette az udvarából. Mi több, betiltotta a málikita
jogi iskola működését, tűzte vettette könyveiket. Úgy rendelkezett,
hogy a törz.lényt Ibn Túmart tanítása szerint kell alkalmazni, a jo_gtu-
dorokat felszólította, hogy lépjenek tul az iskolák hagyományos Írás-
értelmezésén,és álláspontjukat közvetlenül a Koránra és a hagyo-
mányta a|apozva formu|ázzák meg.
Í]vszázadok alatt felhalmozott tudást söpörtek félre, azt a tudás-
anyagot, melynek igazságát az biztositotta, hogy mesterről tanít-
ványra, könyvről könyvre szállt. Kétségettámasztottak egyben ama
mélyen gyökerező meggyőződéssel szemben, hogy a szunna vagyis
a Próféta szokásai népe hosszú éveken át Mohamed szent példáját
követte. A magribi iszlám mélyreható reformáciőja játsződott le, de
elsősorban nem a málikita többség, sokkal inkább az almohádák
ellenében. Az Írással, a töraény alapvetó forrásával egybevetve nem
csupán a málikita iskola jogfelfogását tették félre. Amit hatályon
kívül helyeztek, az Ibn Túmart, vagyis maga a mahdí, ,,a helyesen
vezérelt" interpretációja volt. Az almohádák szemében a hitelvek
közé számított, hogy Túmart írásai, melyekben a Koránt és a hagyo-
mánytértelmezte) azonos értékűekaz Írással, ennek egyik vá|tozatát
képviselik, tehát bennük az isteni kinyilatkoztatás utolsó szavai csen-
dülnek föl. A mozgalom katonai és vallási arisztokráciáját alkotó
sejkek számára a mahdí és írásai jelentették a legfóbb tekintélyt,
tőlük vártak védelmet a kalifák nyomasztó hatalmával szemben, akik
Abd al-Mumin |eszármazottai voltak. Mint a mahdí tanainak őran-
gyalai, azza|fenyegették az uralkodót, hogy gyámságuk alá helyezik.
Abú Júszuf al-Manszúr 1l99-ben halt meg. Utolsó nagy műve, a
rabati Flaszan-mecset őrizte volna meg emlékét, de az épület ekkor
még nincs készen, és soha nem is készült el teljesen. A hitvita
átmenetileg nyugvópontra jutott, de nem hosszú időre. Az űj kalifa
an-Nászir lett, ,,a Diadalmas", kinek uralma a|att az események
meglódultak és gyorsan haladtak a végkifejlet felé. Ritmusukat a két
fronton vívott háború szabta meg, melytől an-Nászir igyekezett
szabadulni. Hajóhada 1203-ban végre-valahára elfoglalta az almora-
vida kézben lévő Mallorca és Minorca szigeteket. 1205 és 1207
között visszahódította az almoravida Jahjá ibn Gániiától Tuniszt és A rabati befejezetlen Haszan-mecset csonka
tornya, mely még így is rendkívül
a környező területet. Abú Muhammad al-Hafszí, a legnagyobb al- impozdns. Abú Juszuf Jákúb al-Manszur
moháda sejk lett Ifríkíjakormányzója, teljes felhatalmazást kapott, kezdte építtetni,hogy emléket állítson
és Marrákestől független alkirályi címet. A tartomány minden gond- a spanyol kereszténgek fölött 1 l95-ben,
ját ezen energikus és tehetséges tisztviselőjére bizván, a kalifa nekilá- Alarcosnál aratott fényes győzelmének,
tott, ho gy szembeszá|l j on a koalícióval, amely Hispániáb an szetv ező - de haláláaal az építkezésfélbeszakadt.
A későbbi korszak építőműaészete
dött ellene. A pápa által kezdeményezett kereszteshadjfuat francia a córdobai Nagy Mecset mihróbját
lovagokat és portugál, kasztíliai s aragóniai erőket egyesített ütőké- körülaevő karéjos ,íoek motíaumát
pes sereggé. A keresztesek döntő csatára készülődtek. A Las Navas csipkeszerű borítdssá alakította, hogy
de Tolosánál vívott borzalmas csatában az a|moháda sereget I2l2- az egyenes) magas minaretek szigoruságát
ben megsemmisítették. Egyesek szerint a vereség oka az volt, hogy feloldhassa

39
 0v
BIlzsBuIp BpIJzsEu E 'lellozeulJBzsel se JBtuqV-Ic uql íletuoa ep
§elo^rttu seírstlaq reluluploÁ8eq e sa la4eÁ31o^ V .uelelnJel ozolJe]
zoq8esÁle.rD1 ppBuBJg B ezsso {BrpgloJnsz [Bvtt.l9114y-lezsa I3 {91
-de1 1erlnleuow ,ue.re >1a8aszeqau sI] ruau .resupol1upze8 rurulÁ1o;
1loa aaau rytos qauqtt&apulul § clloltlpzs
Blpn] Do >IBso 66ussole1 uIIIzsnuI e 8eur }pBJBIII ualaÁuro1 BIJuoIBA qDnolJDl 1?q? z?zs lu!,u qqpJ .rcq?q? zD
,rraÁIoq sel3^ltuJpl9.J
1es3 lqq9Jo) 8 >Ierpze{ sgselzsaÁuolel{Julll s3 l.aqaza DzzDwloq1o pt sv oslllpfos1a
-€>IJlq Etpad >1osouopíupr íT ze ílsulssatu3u B >Iu]zo)apuuíuepo sa zs?a!.tw o t8oq'ual1aq nlv É3g.oqpíup.t1
ualal&va 0 '?pt!q qDupDlol,! lgtlrtaq
'1gllolzso BDIo>IouIq lrsspaí.ralr4 Á8uu teralnJelplg.J unJa>I BqB>IorJIq
?,DJq? xoulau,roa8 qn1oÉuoq qoqxDz out
BII}lzsE) y ,>1ose8uozgl !4 >IolJot urro4uÁ8 l9s (89srlnz$J B uo^ ,oltol1do1o u?lpzs
%DW?I uad?q V
gpuBII9 llBITIIa,1en1o3urro1 Áuslzsa:a1 ralreíp1o.; s (uaddelruoprní oplupllz (tgtt*tsr ) ryls?J rqv rypqs!
ue,rluuní >IBtnIIEuolel ]9(Bs le1lezuq 61oqloso.ru^ B ra{g 19rzr_u1 .1u4 zD lzq ,pq?pqs! slÉ?oa'pqozsDJpDa
-]IoIB^rlBIe tpsuopín lBrzo{Bpeq Inualalunzs >1oÁle.rr>1 Áuetzsa.ra{ V qruzsndp xuaxaap D qoqrDzou D?u?JaX
,uBIB IuoIBJn IuIIzsnuI
lpBJBtII 4epvrÁ8aq tupuuur8 B >IBsJ s9 .rlT.ra4
aJezo{ eII}rzsB) BIoJnW uegpazlr^g le>I Á8orulu ol3^o>I lze zv
,IEIIT^aS elzalazsBaur
1srraE9srt8es upuue;g eÁlurr1
BII}]zsp) uBq-8úZI,>1uueíopolluJn EpEuB.rg >1aí.rausqe Á8oq cllezv
uaqaJesJ 'luse| e}p38uale ueq-gvzI IBIznIBpuB nsvzeuJJezs qere ze
zg ,uaqeÁleluozs JBIuI{V-F uqI IB]]\za .r191ur a.rsa8as]enozs IuIIzsnIu
ín pueurp.reg ,lal.ru8ly ryuln8eTu ielzoJezs8eur 1op8nuod e rl1|t
-ueIBA euoluuedu>l8au etuo8e.ry, InuBIrBIBuzsBI{I) tpBJeTu rusu 8es
-greqol uBIlBJ9^ u 6uugpuo^9p9^ Ilnlzsntu B lpBtu9r sapeda.r sBTuIBlBr{
e za íEot7'lsotu s cuesela vzo?erc7 se opeloJ Á8oq (etoze I3 1lol
zgzs, ,lsoJe^ e urle13o31e ueq-g€Zl zu CluupueulpJed 6>1uueÁlu.rn1
^a
BII}lzsBx 6>1eue.rn tupa8uatg opuelíuq uo^ Lu3u 19qopJo3 ugpllu
ury,tu8eso}BquueJ s]lalzsaíre]I>l uJBIznIBpuy zse8e .err}Fugzsal 19IIl^
-aS p{tH uq1 (uírus pelesJopo>I1vln rczoBeJez v uaqatuedst11 .193eru
I) BrrorI9IT B^opo)IBJn uelre88nJ lsotu (}1o,r ese8estelozs sa3ssr-rq
I_BJIIB{ lqq9Jo) B I>IB
<ulzse.rnru8ef (8ec.req JeqJaq IueJIueIl .Bqglop
V
-tuoÁu u uad91 TBuIzsJEH-IB puluru€qnw +qV .>1uueíde rue4eÁle.rrlp
eíHp:t tle 'uaqsÁIeüazs ehm4e7 +qV u9ze.l {n >1er191ul ueguozu
,I91{9p9t{oul|v ZE
]9 tlor.rudla v{llozuutlezsel uIIunW-IB pqv
,}I9^
9^eJeluIzs sepozepua;;e seílel sa s.roÁ6 Á3a
te8nÁu Tullzsnru e ÁEoq'aleí a uo^ >IEuuB esBzo>lIBIIBn ap (lo>11ore141
ellolJB] uaqz3) uBpJBIIZs PIc ,IJ>PI3>IÍas e uoílourBzsel s3 (]sele.rrelÁg
uíp13o31a Á8oq'eqe{}.r;V u3>I1e ue^posoJeBatss 1elluza (e.ra8aslr8os
E ngplr}I te1o8elo1 IEIII]zsE{ ÁIgrIT pueulpJad ,JII ,rlauel soÁugur
-oÁ8eq BIo{sI BIDIIIBIII u eqru8oí auaÁlaqezssl^ ]uozsl1 .]9sereplruI B
puIüJ 'rgs9zer91 }pl{etu E pulru erpu8ut 1a33esseíla1 u4IuBW-p 3rppu
(uaqruezs
1elelezeleíBeantupruot7nq sa -uBJo) {euue allousezsgJ
usqÁuole CIuJe]?ZSSl^ Ila{ ZoI{sBJI Ze luíJezsrur .]9sg]tl9zsl3J lpqBtu
e ;nzsnf r1qv 6}W ,lgtIJIBrBq >1a>líss a lue]Islluluas8aru ellerue.r Á3r s
'rlpqeur uBIunI uq1 urpe8el8sru ueqezsa8o seílsr o .ela.t u3qreruellg
,1au9zoÁ3IsooJBIe ze'leulnzs+{ .Igugsg rrolÁ8a }ueTu qqozsseul
,1usserdtr8oí y
lqv
6eq errorlgl
Ip+Ios 1azza equezs \|gzs l?}zsl] lozÁueul
-Joi Blznppuv I>IB 'ugutgw-Ie'víílgq r1o11tÁ33aut V .{Buopo>IIBJn
I{ >I9í1I9pI wíBq llewazsl>I >InIBrI9 pulus3opol|Bl,n ze ueqsa)BJJBW
]IBIuIuoIeiIB zB {aula 1el(as ppeqoIIIIB zV ,egoJuapauoprn; e
4eí
-río;elsq uuquíelo1ed leíes I_BJIIB>I IpV-1y
,8eslen B JolI) veq-L1ZI
,6aur uoípq Do se uoípuoure1
Á8oq'uezu >IBsJ ep (sqsaleJJew lJglezssl^ JIzsBN-uV .ta>IaÁuatzse.r
-J>I B ueq{nselnuoÁuola 8au BuolIII9 eseJoll>I Áuulreístlsad e 4es3
,le8a.ras rullzsntu e
4urÁ8equoqJesJ uopotu 9InJ9 >IBIBIznIBpue zB
 Tlemcen falai. Az erődöt a 12. szózadban
az almor aaidák j elentő sen kibőaítették,
s amikor a zijánidák a 13-14. szózad
során ide helyezték székhelgüket, alaposan
megerősítették a fezi marínidák szúntelen
támadásai miatt. Tlemcen kereskedelmi
szempontból igen fontos csomópont zlolt,
hiszen azon az utz.lonalon fehúdt, amelgen
S zudán aranya S zidzsilmásza siaatagi
aároskából eljutott a Földközi-tenger
medencéjébe. A marokkói nagyaáros
uralkodói ezt éppoly jól tudták, mint ahogy
tudták azt is, menn ire útjában all
birodalomépítő teraeiknek. A zij óniddk
j elentős erőael rendelkeztek, H atalmuk
a kereskedelmen, Tlemcen erején és hűségén,
a nomád arab törzsekkel kötött szöaetségen
alapult, s Abú Tásf,ín uralkodása idején,
1318 és 1337 között befolgásuk a mai
Algériának csaknem egész terúletére
kiterjedt. A szultán sikerei azonban
f elinger elték a mar okkóiakat, akik
rnegtámadták és kétézliostrom után
elfoglaltók a zlárost. Abú Tásfín karddal
a kezében halt meg, a aáros oédelme
közben. Utóbb Tlencen uisszanyerte
önállóságát, de a 15. századi zijánida állam
csupán árngéka aolt a pár éaszázaddal
korábbinak. Már csak azért is, mert
a aáros Jalain kíaül élő harcias törzseket
nem sikerült engedelmességre bírni

hercegei körültekintő diplomáciával párosították az ott szárba szök-

kent, lelkesült iszlám patriotizmust.
Andalúzia Guadalquivir-völgyi központja örökre elveszett. Kasz-
tília királyai Sevillába tették át székhelyüket, ez volt a legnagyobb
város, és ez lett a főváros. A királyok úgy éltek ott, akárcsak az atab
uralkodókl nagy fényűzésben. Kényelmüket a muszlim lakosság biz-
tosította, mely nem hagyta el a délvidéket.Az atab mudaddzsan
szóból, vagyis a ,,megszelídítettből" lett a nevük: mudejar. Muszlim
építészektanították a mesterségre, a mudejar stílusra a kereszténye-
ket. Furcsa helyzet alakult ki, melyet egy példával világithatunk
meg: Hódító Ferdinánd fiát azért nevezték Bölcs Alfonznak, mert
pártfogolta az arab tudományt, viszont uralkodása pontosan az ellen
a társadalom ellen irányult, amelyből e kultúra eredt.
A keresztény királyok lassan emésztettéka zsákmánytJ s ezenköz-
ben építgettékkapcsolataikat Eszak-Afrika, valamint Granada úi
uralkodóival. A tuniszihafszída dinasztia az egész muszlim nyugatot
uralma alá akarta hajtani. Fennhatóságuk azonban csak névleges
volt. A nagy nyugati iszlám birodalom eszméie fogva íartotta az
emberek képzeletét,de létrehozását teljességgel lehetetlenné tette,
4|
 Zb
,3JeZSeJ lrele{ S3 gsdezo) qIJ8BW B
Ia alJalusl 1IB3oí BIuo8BJV
BII}lzsB>I aqaJasc (ueqo>14o.reyg rrc3oí BII}rzsB>I elJelusII3 utuo8e.ry
u3q-I6ZI,zoqívule uozseÁueq uequepnzs-lu8nÁ5 B {Buo]n(9z
-zoq le^eseure^zo>I ueJIuoIJ uo^al )euue s \ezzgqgpoileJn eptueítz
rror;delu IBug ulzseJnuEe{ e >Ieuolg>I lsgpozJozs soÁuolg ,>IBnIIoIB^
-11BIB >IBuB]Iso]zIq }3{eIe1o1I3J gzo^pol uaEt uaq>Ig]g{H teílltr;t ze sa
(4eulezg
roleln.reí T^9 >IgpIzsJBq lzslunl u Á8oq clezze 4erpe8ele8au
uBq9IBrIg rcÁlu.rl1 ulug8e.ly, zeq>le8gsel9JJezsrtJ ll3lai-Iozo4 B Ezzoq
(u9q sa ]zsBI^ 'rlídeÁ8 IB>II{B->IBzso
1euolní lo^os9ul3^z9>I 9 ze los
zu 8aul )guoJgsu^ el9t '1ezsstunJ eI 1error;loÁuoq leullu8ro; dez5
,I9}9íg)I}Btilslqord sgl}pgl{ se sBpo>IzoIB>I }lgl;tJ
1o13uso3znq sos9IIB^
e te4n8uur {9113uualre33n3 ]uozsI^ Iope>IsaJe>I uBIulBl euolsc.reg (es
-oJB^g]o>II>1Á8uu 8asÁle.rq y
,ttete8tzs l]uelu ued aítlt.r;I s3 IBIIIJIzS
'rgtulprgz5'lgcroutyg'rgclo11eyg tu8o;eqÁ8e eíluqord BIuIuoIBpoJIq
í8otq'1uzz8 lelulepezsel qqoÁ8eu BrII€+Ios I_o.J zept etuo8BJV uaq l9 auall8as Dtruopruq
-Iopezl}^g osloln pezezs V ,]pB>IBzs aEa1,1azza >1eure.r9(peq u s (euta,la ryrusx anpx ptao l' a,tlaln"Lal p 6uods
sl tÁlert4 sopl zB ct4 uo] Áuel.reístlsed uaqzo4 lüoJ}so ruv ,BJzsIunJ aq uu uaq-/gtt tqo'?alng anqal D
>IBlp€uI9lgJ InuBIlBJB 0
uaq- LZI IeselzsaJe>I se Áp;t1 BIcuBU so íu1 'pnmpg'qpuollz sola1 p.lo [uotl_ ugplw
^ ,uelle ,Dqso,l?(L D Dtxos?lnpupnq toqozsfa sppua&a1
>I3se^>IeJol
1rupux pq?lotDd lltld? afanq o t1p.tlq o
ueÁ1l ze 1o3 4eldg1 ueseunÁ8e )opozsluozs Áuel9r193 u '4erlgqo.1d (,Loapn zo aÉla8ual tuawlldv ,p[!rl
zV
tupa4zsaíral .rozsÁueqele^ ep 'lrcruullu Áuelzse;e) s3 IuIIzsnuI B>IIUV a u auldv p s s ap oqnaa Jz oq t r:pouo.t3' o 61p
4q
->Iezsg s9 re3tzs193-J9ql zB {9lratul{e] >Ieugzoue}ezsso 8ultutcuru D?lllzsDx 'nlv4so?psztl?1 sa uapat&ay
-old}q1 ,3J13I ]19ítuBIIg ugl+l >Ios se uoqa"Lap p0zDzs ,bI ,,lDz?JlV xDuxaas
'rtol1nq BJToqBJBp lolnJel e Á8oq V V
 Ám Marokkó kezdett felemelkedni, és tiszteletet parancsoló hata-
lomra tett szert. Abd al-Mumin utolsó |eszátmazottai beszorultak
Marrákesbe, ott elszigetelődtek, s végül uralmukat l269-ben egy
berber törzs döntötte meg. Afrika pereméről tört elő ez a tőrzs,
melyet Banú Marínnak neveztek. Elfoglalták Fezt, és huszonöt évi
kemény küzdelemben újjászervezték a marokkói államot saját ural-
muk alatt. A marínidákat nem tüzelte sem próféta, sem mahdí, mégis
Júszuf ibn Tásfin és Abd al-Mumin példáját követték. I275-ben
betörtek Hispániába, megverték Kasztíliát, és beleavatkoztak a ke-
resztény királyok viszálykodásába. Az évszázad vége felé körülzárták
Tlemcent, és nem kevesebb mint nyolc évig ostromolták. 1331-ben
a nagy Abú'l-Haszan lépett a trónra, s akkor végre bevették Tlem-
cent. 1340-ben a Salado folyó mentén kerültek szembe Portugália,
Kasztília és Aragónia egyesített erőivel, s a páncélba öltözött lovagok
rulerejével szemben csatát veszítettek. Négy év múlva vereséget
szenved a marokkói flotta, Algeciras megadja magát, s ezzel a félszi-
get marokkói elözönlésének hosszú története véget ér. Abú'l-Haszan
ekkor Ifríkíjaellen fordul, hódítási céllal. 1347-ben beveszi Tuniszt.
Ám a saját fia, Abú Inán szit lázadást ellene Marokkóban, a szultán
menekülni kényszerü|, és az Atlasz égig érő havas csúcsai között éri
utol a halál. Abú Inán Kelet-Magribban visszahódít mindent, amit
apja elveszített. l358-ban betegség dönti le a lábáról, a nagyvezér
pedig, hogy saját pártfogoltját ültethesse a trónra, betegágyában
megfojtja. A birodalom összeomlik, Marokkó végképplehanyatlik.
A naszrida uralkodóház még tartia magát Granadában. A 14.
századmásodik felében egész Eszak-Afrika a marínida kaland sodrá-
ba kerül, s ekkor érkezik el az ibér-félszigetimuszlim állam ideje. Az ,,Alhambra-Lláza" az egyik
Államuk erős és virágzik. A granadai agrártermékekért és iparcikke- legnagy szerűbb bizonyítéka annak, hogy
kért, melyek Malaga és Almeria közvetítésével kerülnek kivitelre, a granadai királysag kézműzlesei mire
uoltak képesek. Ez a aáza iskolát
szudáni arany a fizetség, s az uralkodóknak így van miből megvásá-
teren7tett, a 14. században Malagában
rolni nyugalmukat a keresztényektől. Muhammad al-Gáni szultán, rengeteg hasonló készült, C sináltak
,,a Szépséges", biztonságos határok között uralkodik, s mivel nem ugyanilyen alaku edéngt máz nélkül is,
étzi magát fenyegetve, nekilát, hogy befolyását kiterjessze a szoros csak két, szárny formáju fogantyuaal,
rulfelére. Marokkói trónkövetelőket támogat, nagy gazdagsága j óvol- s xizet tároltak benne.
De a mázas aázák, melyeknek a magassága
tából befejezi az Alhambra építését. Ez az erődszerű palota őrködik
olgkor az egy métert is meghaladta, nem
aváros fölött, mely a félszigeten ekkor már egyike a legtehetősebbek- szolgáltak semminemű ggakorlati célt,
nek. kizárólag dísznek használták őket,
A világ azonban változik. A l5. században mind katonailag, mind Mindenféle feliratot égettek beléjük,
politikailag megerősödik Portugália. A marínida királyság összezsu- egyiküket ar angbetűkkel írt po émóa al
gorodik, határai alig terjednek túl aFezt körülölelő szűkebb vidéken. dís zítették, s a költemény megbecsülést,
jólétet és jó szerencsét kíoánt a aáza
A portugálok előbb Ceutát ragadják magukhoz, majd Tangert, s
gazdájának
utána Marokkó atlanti partiai mentén egész sor kikötőt. l479-ben
Kasztilia és Aragónia egyesúl Izabella királynő és Ferdinánd király
alatt. Hogy a két korona uniója emlékezetesséés szilárddá tétessék,
elhatározzák, hogy megtisztítiák a hitet, és az utolsó muszlim államot
is fölszámolják Hispánia területén. Tiz évig tartott a kegyetlen,
makacs háború. Granada erődítményeit egyenként vették ostrom alá,
némelyiket kiéheztették, úgy foglalták el. I492-ben, I(olumbusz
esztendejében ért véget a hadjárat, a katolikus király bevonult az
Alhambrába, Abú Abd Alláh, más néven Boabdil, a naszridák utolsó
sarja pedig száműzetésbe ment.

43
 A TARSADALOM
SZERKF,ZETE
,,A muszlimok parancsnoka elhatározta, hogy várost építtet,királyi és
kormányzati székhelyet, ahol ő maga,udoardaal és kíséretéaelegyetem-
ben lakozhat. Vasárnap oolt, a naptdr Saavál harmadikát mutatott,
a hidzsra 674. éaében.*Ekkor loaagolt ki a Fez folyó partjára, építé-
szeinek, építőmestereinek és iparosainak az élén,hogy az új aáros helyét
kixalassza. Két tudós matematikus, Abu'r-Rabi Szulajmón al Gajjás
és Abu Abd Alláh Muhammad ibn al-Habbak szamította ki, melyik az
a pillanat, amikor aföldmunkákat elkezdhetik. Így az alapokat szeren-
csés csillagzat alattfektették le, épp a legígéretesebb időben. Ezért aldás
és égi kegy sugórozta be a születő aárost, biztosítxán, hog, hosszu életű
legyen, hogy jólétben éljen, bezlételekben ne legyen hianya és kincstóra
ki ne merüljön soha. Atighogy Új Feznek, e szerencsés uárosnak falait
felhúzták, Abu Juszuf, a muszlimok parancsnoka úgy rendelkezett,
hogy épüljön föl a pénteki imádság céljára a nagy mecset. Abú Abd
Alláh ibn Abd al-Karím al-Dzsududí és Meknes kormanyzója, Abu
Alí ibn al-Azrak aallalták a kiaitelezést, melynek költségeit a meknesi
olíuaolajütő bevételeiből fedezték. Hispániából származó keresztény
h adif o g ly o kk al a ég e z t e t t ek minden munkát, mus z lim épít őme s t er ek ir a-

nyítása alatt. A nagjl mecset 677-ben készült el. A ma is látható szószék

al-Garnátí keze munkája, akit >>a granadai< néaen szoktak emlegetni,
és aki műaészi berakdsok készítésével alapozta meg hírneaét.Egy éaig
dolgozott rajta, mig teljesen elkészült aele. 679-ben a helyére került a
hét kintar és tizenöt ratl Ikörülbelül 400 kilogramm] sulyú hatalmas
csillár, amelyet legalább szóznyolcuanhét üaeglampás díszített - az
arábiai Hidzsázból származó al-Hidzsází mester remekműxe, árát a
zsidókra kiaetett fejadókból teremtették elő. Még ebben az esztendőben
befejezték az elkülönített fülke építését,mely azt a célt szolgálta, hogy
az uralkodót elrejtse a köznép szeme elől. I{ialakították a szűkokat, a
bazársorokat, melyek a Híd l{aput a Szanhádzsa források kapujáual
kötötték össze. Felazlatták a nagy hammamot, aagyis a közfürdőt, s a

* Mohamed Mekkából Medinába 622-ben települt át (hidzsra) - ez a muszlim

időszámítás kezdete. -A szerk.

Sousse. A kép előterében lez.lő ribát 859-ben épült. Fallal z.lették körül, s a falakon
belül a helyőrség megszállott aszhétái úgy éltek, akár a remeték. A dombon épült
a kaszba, középen magas toronnlal; arra szolgált, hogg xédelmezze a aárost, amelg
Szicília 827-ben történt elözönlése után gyors növekedésnek indult

45
 (luB
qruzsnd >Igrr3rrezu I?+IopIsZ B uBqE(BIIIJoJ gpBÍal rJ9IIISJ B S3 1os
fl p Lz§?Jq[ s? uapauapld?up DJ|xzsuDW-lD -giuntll {Blt8lzo>IIBI8oJ }B>IoqBJ Áu9lzseJ3) )BSf, Á8oq 'tuze8ozse1 1a
' z1o x1nuo ao z s s uL qppxu?tDul o
ugptylg, ua fda1 ,IBII9o B >IoIuuaI rleIIa>I uBq8uBt{Zsso >Iau
Bl]o]Zs8InIu ulou SB>IIu9DI V
aqvtClaq uaJruaIJ 'solpag{ opluoflz oaqa{ _>IoZo>IZSa ZV .u8qqBso>I3IoJdB8 eI e :' :elaIZSeJ ]e]eualuselld3 l3sJalu
qqvpa?x 1applgPvru ryq,63a 3l7tl zo É&oq
B sBJ}aI l]ueJ B s - 1Io^ qqeBEpZeB 8eru }uozsl^ lelnd3 o}apJlr{ }33
'qpuo4dn1o Ll?zD 1soJDa n s 'lvzsa"L gsdvzpq ,a}lepJII{ ]e8asosf,Ip gpo>IIBJn Ze soJe^ op€ }uoquo
q1l7oy,g p qp4o73o{ uDqpDz?zs
,rI V -eSos3lp u3lsI ZV
,
ry 1quauldv p foru' qauauldv ttl tuptpzs >Ieuuelape[a3 u s '1gtzoÁueurJo{ luIJeZs >Ia^Ie sn{IqJJBuou rEuIIBp
DxlzsDuNp x9qquDul D lsolpa Dpxuu0ru V
,rlo^
-oJIq V ,iI98IoZS ltt9d9{aí uoqÁ33 sa IneÁIoq{?Zs lezÍueulJo>I V
,qxpaqpwa MtDuxxu ll979{ toqtaq
v osg}euepueJ S91lo{ - u9lepz3i >InSBpo>II8Jn Io>PIoJBIu >I3r]aud3 >IPp
-IuIJBlu B leÁIeIu - sI ]euue Á3n '1eusoJB^ IÁIsJI>l uopullu lugllw
r(;Duloa lrcpaqaPv 1.uthzs sJuDrDd
D au tqD 'lpoqn ruas Í3a S ,lgpq uoqDp{ D LDzpqoqDl qDu?gDM uaf
-plua putru tc7oq'qouptgzűu?Ltuoq sazsso s? qau?nwsxuxru xCuuaumlDa
Dllos7uDJDdnaru _ Jn
zD saű?aq ?zzoq uac?al _ DqousJuD"md qorutlzsnu,4
ansan8vlatq
q aula tuv 3t 11oz oqo! DqxluaLuout o
zD qpwDu.tlDqp uDqqDJqDt? alC8a
l?upDz?zs, I I v, qa?vsglaqa1 splpzlunul&aru
Ms?ar,lut Dlpv 8DCuo zD Dssulnruaq
í?oq Col"to op1vd gu7ruq É1aeu'alazvqdlsc
utou{ svllzs.lp7qqrus o ohlqo1o oanfpu.llol
,prclnd? zD
91tC3o4 rya1p?1l? qy,íuaq §tq V
qx.lawsx uaaau l.uazs t&a sl&vw ap
qvllawa a J?plal z sL1 qDuw!,qp Jq
qoup !íryq
' I'
u?qnzs v ,uv?va pDz?z§ ,€I D auan!,d?
u?ruz s n' oE[ qoup tgll.dop &aw zpqop oqp m
,
opyup fiz o' qouutz so lnw8o f, o tqo lqlw
psJau-uDzspH pg lplzs s?.q xua?u,rall V
$treg. A n:]e!n*s r,állalksrzás pénzügyi részéta korrnán1, í"edczte. A 1r:-
,yata]nokr;k és ala"ttvalók hozzájáruiását is kérték,s az építkezésegv-
egy rószJetónek ara_vagi fedezetét }<ülönieges i:evételi fcrrások meg-
reyításávz-i tererntettólk eiő, A ieg,iobb épitőrnesrer"ei<et és kézmflv"^se-
ki:t gyűjtltték össze , nerreii<et 8,,]ndosa.n le is jeg_veztótr<" Ezek e íT}este-
rei< ndvarrói udvarra jártai<, eseréigettékpártfogólk*;t, s :r:,lirideni"ltt
szÉp smtrnákat tettek zsebre, 1\z ápítki:zes 12'ló tájárr induit nneg, s
[i; F*z .:pltőinek mesterségbetri turj,ása összirangtran áli,c e re*jut< -i

1ráritott ieladat tlagl,ságáva1.

jrAasszlvitá"s és csipi<eíinoinseg
- ez jeiiemczte a inuszllrn tl,yugai
tplt,őrnűr,észetét" A i3. század rnásodik f,eleben e v"onások AnclalúziÉ-
barl je}í*.rrrző stíitrssá ötvöződ.tek) § ez azután e}ter;ecit i<eielcn i l,
egásr:en Tr-rnlszig. Erős íalak, hástyáX< és i<apuk épiritek a háborúx
.inlatt, dc jÓ1 nregválasztott arán3;ai}<, a bejára,[oi< ós ablakc,,k esúes- Á kairourílii ,l_gl.iii., l '(r.jil
,]:ikör* és patkóivei, "",alartlint a sik fclü,ietek*t eiiszítő fellratok ás A 9, szá:atibalt .'pil , ii :i,i..iji
i:si,}kes:zcrű farag.7gllyck eg_vútiatr elegánsallhá tetták őket. A gazelag tára!óbatt ,Ltag_;,tt,i.:. i , .::,.,,.l.:,:á:;k.o y

.ríis,fí:reí}|ikaeilerrére a palotái< és az irna"házar. a,lágiesség b*n5log1;_- dsszegviíji.Őt: lsl:lI' : : :.:l., ::: t:sr,ik
azurárt er:gei"iték b; ,, , ;,,,l.,),,.: hbi k b
:,át keiretlók. Gipszből íbrmált sztaiaktit ornarnentlka f'l"iggört a kei,-
: O,

,4 heillgb!§i cscíorii I : i,:, i :_, |! |,J |?. l] i.

.:si; oszlcpc.k feletti kupclákrói, n:enrryezetekrői és a zir!;tr csei:éppel ieetertók, s l.:t.,.iórt ,, , :;, .íl !utt*,rlk
,,..=Nir:tl tetiil; }rirlgró párkányaíról is A íaiai<at ila§],a_gJ li-l,ei-o,err i:*l,ésert tl, lneáenc!be

i,t -

, ."],
.:-.:

,. 11',-
',;+iio,, !Ej::]ii:ljl :-:];i,.
., ;,1:,,:l",,ijlr],iÉiii
 8v
,ueq3^ol
>IeÁ33q SBI>IIZS B luouo} IBSSBZo>IBJB^ uelelÁug{ }Io^ lodBugl{ r9>1
3í9J3sI>1 so 8oJJoq B s Cueso>I uu^BJB] B uequoza 118IIu eI9IBI{ qT{BI
lqv ,IusoJe)IaJ B]ue^}) }gulp3w se }B>plew 'ttaÁleq luazs In9Izsl zv
,u;eítnlopua;ez uoílnpurls uequ8esus.rgl |ueszpíI-le 19uuo píeur
(luzolullesc rroríeq9 zoquv^eJv>I3 zelir{E
'ueíuaul BqoJIB>I ala.t, Á6oq
,{Buu9]Inzs nuotdtÁ8e ze Bl}or}Ilgzs rglgpueíe ugunzs Igi>IoJBIu
u Áleu 'lue,m.re1 Á3a tulurreq IJB>IB ueqÁE1o.t a ']]o s 'tto8uor{np
Áue,uu(stlsed 1oqu '1e tln>leuaru loqsoquc ,llozoJoqur uaqÁ31o^ 1101
-uÁ8eqle Á3a uadda Jo>I>IB t>lu Ceuesll t98acreq >1lÁ3a zeqopo]IuJn Bp
,eq9Ir]J IuBszpIJ-lB sgpnr e ttotní se (erlq 8essol1tÁ3
-IzsJBrI Izslun] V
B Epo Ie ]leze>IJa ugrl!,ttu deuoq ]9>I ,uesseJlunol{g lp+{eJ e^polo{o
azo1 rc íqruop BIzeunI-Ig 61'I9}9JnzsuBW-IB e.rtÁup1o.;.t aln zBzsl9H
,euolt}zsndla ueseílet lsoJa^ e 8esuuolu>I
9Iu9z9I{ IoquoJ
-ural1 u ]os 'ue 1e3el BIuoJlso se.tgcloÁu uoculelJ Cllepaualaldaula
BJnzsuBW-Ie u9rn BI9IBq q+ryI r.lqv ,ralelÁuelaru B Inr e1I9 tueu
u9llnzs $ ,49rza3a^I{ s9 49r3o31a ec ,}In{euetulo s3 }9^{eJ B Bunzs
Bgseq qJnuno zy ,ene8ryJezs lze'tgBuur eq euelsoJ IB^Buueq 3el9z9le
(padelaq u9pIW ,rlnse(let es9J9) ,eqÁler
'lpR>IeJ uuqÁ6e uodda urn
-zso>1el Iugunzs B rJ9>I lsglB}l9sJoqeq '1uutq >IBuBpBBzS lt>le Cqcnune
olosl^ le^eu t9u Á3g ,{ar}gzs ]s9^n{s33zsso s9 Clalnurar B l}al BJJn
uo{oJgulaJ9t{ V ,roqcnuneo,J u ette8o;e1 uelze tr9ze '19t4ud euella 1uq
-qcnuneo,J e elrÁ8o 1euteÁ6loqruaJ9l{ Á6oq 'tputuet e(9ruzse3ol u zy
,a8opro se.t4aueÁ8 e urlpzs8eru uodeu Á6a tuetlnzs q+{BI
lrqv urv
,er4ojerd
oz?e x tl 8 lB>IIB)olJod 4ulproq 1oqÁuu.rr uopunu >Iope>Is3Je) y, 4euls8
-a]oq B u4d9 sI z€I{Jo{ 8eyg ,rele8opue,r e 19rru3o.1,;q 49pe3o3 '49p
-.rn; íre>leue] qqesoruzudurod8el B sa 19rrertde w1azeq qqg.razsÁ8eu
-8eI V ,unJe>I BqJBuIp z9zsl94zs\p B 23 >IBs3 ,eqglg.J >ITs9tu u te>ltÁ8e
'1euelzsa111 roquo8 Á8B.t ,,]etulu" Áua.lu uloJgq BJesJnso laJBuIIu
IsoJB^ V ,11r-td9 u;teíued o1olelzí^ sBIuIB]BI{
9r(nÁ8ezsso le)ple]ol
(e],zo^o
-eze^z|^ se IE>pIguJol?sJ ta>Iozl^ 9^9í 1oqleÁ8eq B s 1e3 Á8eu st
,11
]soJB^ [+ zv ttgpgl!a3 IoqBJoqB}Jol9s {glruoJ]so zp BJnzsuBW-IV
,19r391trrln>1 e eílezla Á8oq
'uotuuo^ lo>IJB Álgut sa ]BIBJ aJo>I sorcl so8
(arreuld9
-esuolle zV ,asseqlt.rezsÁue1 eJpJgl lgsoJe^ uaJIuoIJ Á8oq
JBzsBsJ BpIuIJBIu 9ze>Ir3^o>1 uoJos B ueln eseltde zeg íc Fppez
-ezspeÁ8eu Á8e.t (,,]setulepazoÁ9 E" 'lelnzsíIBW-IE nrsz8e.tleq y
,oeJnzsuew-le (aesore^Je^lsa} }uttu (}1n>lelu Á3l Iuou BsJos se
'1eluq u
eq er1o>1eÁuJu tuou uequoza lgígscue.rezs z3g íq ,t+nx uo{BIBJ B {BsJ
-Iuou (8asuella rpB>IB sI lr_rlaq vglnze Á31 ,>119196lozs s9 >IIBJuoJB^pn
(1n.ro1
tgíus e >ier1o.t8eru uglulzs 4uuluí8er t8ecreq s9lJElJB^pn ze s
19 31}e^ s9lJalJp^pn Á8eu C}}t^ 7ezeq }taJolu sn4ltue3t8 u9unzs V
,19rourlaÁu9l relg zB llopo{sopuo8 rezÁlgruezs tÁu8erespu{'ttozo>1
>IeIEJ B r9Áuer il3^ snxnl u se 8us8upze8 e'po:aloí e 1nuellelel{lellA
,rgsleq soluzedurod u
1o.inq Dar}poJa zB InJo>I
3uelo Á8nueÁ8n C1o1ele1 e l9^!zs B>IoscIlJB zB >IBsJJ9)V ,rrozo)Bl
.loÁuoÁ8'8esdezs'8es8oploq ueqol€^ InIaq uIBIBJ soJB^ IÁI9JI) V ,>Ier
(>1errale8 6a
q>laua>1 Ceq1o.r
-za [198azs 1sÁlelra InJo>I- soJo1 ra4eÁletue
(.rezed B >Ie]]eze^ Á8ea (tlouoq pussc 8tp
-B^pn gslaq nJezsJnelJe]ul
,rrop
-ultu Ior{B 'eqra8estÁ1al{ eIuB loscaul B >I3I1IA 4ote.re(aq se^Irlog
-gz\q sgruoqÁue^Julu tto8e.reJ s9 aduresc seulzs 'su8e.re;a; >In}lBIB
Crelezol1vn uelrereqrgle8s.t .repuoÁ1o;nreq s? -Ie^eI B >I9rpeJ usq8etgr
 A meredélyek természetes erődül szolgáltak a berbereknek, akik
barlangokban éltek. Teraszos földjeiket és kertjeiket művelték és
öntözték, csatornákon vezetvén rájuk avizet a bőséges esőzés után.
Kopár tájék ez, s csupán az aptő parcellák nyúitottak némi felüdülést
a szemnek. A berberek iól működő önkormányzati rendszert fejlesz-
tettek ki. Ez abból állt, hogy ha valamely törzs tagja főbenjáró bűnt
követett el, a sértett törzs vérbosszúvalvett elégtételt,vagy pedig az
idősek tanácsa szabott ki büntetést. I(ötelezhették anyagi természerű
kártérítésrea búnöstl vagy akár ki is közösíthették. A szomszédos
berber településekkel szüntelen harcban álltak, de azért kereskedtek
egymással. S amikor a kijelölt semleges piachelyre vonultak, félretet-
ték az ellenségeskedést. Álhndó küzdelem folyt köztük és a nomád
arab törzsek között. Ez utóbbiak a síkságról törtek be a völgyekbe,
hogy újabb legelőkhöz jussanak. Az arab törzsek főnökei elismerték
a tuniszi szultán fennhatóságát, és cserébe - amolyan hűbérbirtok
gyanánt - nagy területeket kaptak tőle. Az arabok folyvást rajtaütöt-
tek a berbereken, hogy birtokjoguknak érvénytszeíezzenek, s ilyen-
kor a berberek a védelmet nyújtó sziklás dombok közé húzódtak
vissza. Ghoumrassen körzetében ez idő táit a két nép között éppen
fegyverszünet volt. A berberek egyikét, aki tanult ember volt, a
körzetre jogot formáló arab törzsfő maga mellé vette titkárnak.
A berberek és az arabok igy jól megfértek egymással. A hafszida
herceget és kísérőjétaz atab törzs feje személyes vendégénektekin-
tette, és gondoskodott, hogy ne zaklassák, ki ne rabol|ák őket.
De Ghoumrassen helyzete kivételes és igen törékeny volt. Midőn
a herceg és kíséreteelindult Tripoli felé, és elhagyta az őt vendéglátó
arab törzsfő felségterületét, hamarosan lázongő vidékre ért. A keletre
vivő hosszú karavánút e szakaszán berber települósek egész sora
szállt szembe az atab uralommal. Ám zanzir vidékénkudarcba
fulladt a \ázadás. A zanzúri berbereknek datolyapálmák és olajfák
biztosítottak megélhetést.A törzsek azonban viszálykodtak, közülük
a legnagyobb a kisebbek szövetségével viaskodott. De mindegyikük
vagy Szalímnak, vagy valamely testvérének,illetve fiának vo|t az
alattvalója. A törzsek viszonzásul a nekik nyújtott védelemértadót
fizettek az arab törzs fónökónek, s az összeget a berberek által ültetett
fák száma, va1y az általuk megművelt föld nagysága szerint szabták
ki, A föld az araboké volt, a berberek csak bérlők, akik munkájuk
fejében megtarthatták a termés meghatározott hányadát. Zanzirt a
szultán egy arab előkelőségnek adomárLyaztuhogy ezze| jutaImazza
vitézségét.Szalím és családja a nemességhez tartozott, s hadi erénye-
ikkel szerzett politikai, társadalmi és gazdasági tekintélyükkel emel-
kedtek ki társaik sorából. A többiek tevepásztorkodással foglalatos-
kodtak, és állataikat hajtották kúttól kútig.
Az említett birtoktípus eléggéáltalános volt, bár a tulajdonos nem
minden esetben emelkedett társai fölébe, és bérlőik sem mindig
kerültek alattvalói sorba. A részesművelésdivott, de azokon a földe-
ken, amelyeket nem öntöztek mesterségesen, a bérlő helyzete elég
bizonytalan és meglehetősen kedvezőtlen volt. Irásbeli szerződést
többnyire nem kötöttek, a feltételek évszakról évszakra változtak, s
a parcella megművelőie örülhetett, ha a termés egyötödét megtart-
hatta. Az ültetvények vagy öntözött földek bérlőinek jobb volt a
soruk. Időbe tellett, míg a fa termőre fordult és az öntözött parcella
49
 0§
qaucu?ruapa p §? qauqil0put?c8 D rcq?tuJ? qupo qaza s._ &aqzla
qnhqoÉ8 (uaqzr,ll qnfDuoJox<< - zoqq?u.t?d ?pos1?Dru ?pI dDu 9p3? zD q?uazaa
uoqou"tol.Dsc l?z!,a qo§wJo[ !.ll0l? ploú .119zoq lp{qaop J?doq pJDqDzS D uax
se I3>PIeÁuJgl 3 ilape>IJeTII§I Á6oq 'errgtlgr 1vzze leldBuoq nzssoq
sBzo{BJ?^ B BsJ9l s9pnr Eacreq ,uolBqzBln
V loDeJasr1 o1elaJEaur
>1euu(Euer >1usc Eacraq ÁEe st a.r9rEan ,gIeJ 9JIBX ru4nÍr}>1grruqrurÁ1oJ
íuruunu.le4 Io{{oJBtu B
'uazal.r9aq zp Jo{ItuB >IBsJ s {BIJBA 8rdeuoq
cloÁ51 ,vre,ülezs oleJosDl sa Eeoroq B r9IIepBrI3 e ru9lÁlgrzso>lEl BlpB]g
ozÁueurro>1 y ,eEas.rgq3J ozBDIIzs uaqs9tnsduu soJB^ u utlolt{urrEaur
elulzs 'u9 91u tlodua BJBtI?IEA-3.r6aa ruuszplJ-lu ugplw .Igll3za^o
gsII1{ B lgrre rnugl{qle uesala B8eru soJB^ V .{9rze^o >Io{3I ueÁu
.BJsoJB^
'>Igillrt lu>lotuodzo>IsoJel ÁEeu u uol3lalnJel uo{ul unJlls V
B BAIB}n 1IoA BJ s! l9pl^ u ap Classa8gslnzs uapunu Io Bn9I ]gpl^
,Ie y
ozaÁu.ro4 B lsoJg^ V uepa{zaÁloq uuqgíruodzo{ soJB^ u cetd
,leln8uur >I9rlpquo^ Iuas ielezJo>I qqurroEnple8a1
H (lulguzsuq
B 6aur vsazuol cetd .11psa4 BqnJ
|oíE V loqnídaÁ 8u
,19{Jo1 lvI|9 zE
>I9lpn} eJuepuruI {os rJgq V 4gtagltg B^uBl3q 1I3s
-9JI9I3 Éuvarcl B Jo{ItuB '1auetlse ílat reE9ssalelo>I ]uaz§ >Ies3luaq V
,tü9tIBJqV (solualoÍ tlour
Ig,J BrzopIB lolBIIB ze lza rreÁlaq Bg u3zslq
1ggruodulazs IsEIIBA 6rped Áu9.r9q e llol\lnezs >Ieuler9 soluoJ s1rt{ V
,uuq>loEusapzea v DozslBÍ ]ada.rezs sgruelaí sBrJB]lBII9 zy .4errerÁ1oJ
(>1asz.rol
}opgulaloJolzsed qedau IpI9JIoJ so tEeluRts e rÁEaq pB^ V
,{8ulBlnTu
e.ruauraf se BJ9IJIzS 1eÁlaur .]e>losuuorr olgln aJtapeJe ze luzepeJleJ
zeqau rrreu ueq>IaÁuanrol gzoÁpqezs ls9lzsolez}^ V .uaqlela 1Io^
Jezspual u za Etlopr Áuatzse.ral u uazseEa u9luetu a4epraued ua8uat
-Izg)tplg.J ta6tzs193-.r9ql zV .Delaqzo
lug 6IopI tÁuueuuÁ8n eluodeu
(uras e1loc.red uapaÁEa csoloulq
H-pI s ualraÁ8a e^Jezl1llo^ ruou loq
-lel9uzsvqzI^ v,I9q93uepeuoloJ9r E lazl^ u {elleule 1orede1 u3lJSgJe
eDIaJe{zI^ ÍEetl, eJ€tlou B Bg>IBuJolBsJ V ,{9rzoruo 1e4aÁuanou a
(la6asse^peu e arlaÁugEr >1uscua6r Áueqau .te8reds
Lr9zo 9ílr-lz9l4azg
e 6eru lotuosJlpu.red{orot u pupled 63aur >Ieuo]}souoq te4aÁuolou
el{e1!4 pBuJo>In3 B se p .szr.r .19I ÁEoq (eÁ3
DeIIoru todeÁE V lBAsI{
-ÁEF{ ppeq
(r9uÁIgJpI B'tg(au rututzg.rde>l BilB{B .rnlorelíuqqulop
IE
ozaÁu.ro1 p oq auell§ IDpI9JeInpuBIII ÁEoq .ru>loElop sa8alugl{rl
B 3lle^pe>I B.rtÁuuB pItuBlnW-IB IBIII^OS B ]ulJazs epua8a1 y .rgEr-g sa
ruguBq'tgulerguuJ8'lo{cu.ruqlzs9 .loscueluu IBIII^os .loulor]tc )euel
-zsaluJeJ ,>IerIa^3uIoJ s3 .ta>l9írosc 6tu4u,rEeu
{3rrerF-lle ]ItuB {Blzot{
§I lgJrole{ Eeur í>Ieuerldaler l_BJ el9Jlos .{_Bll9uzseq r9la r-rÁuuo>1
(asalzsatu.tel
Da^l9 Igr{BIBtugJ B zaqTla )alaJeuoqeE e s>lrÁ8s Teqqos
-aEaÁualEa1 ,úIoJ 8asÁualelal t8usepzuF;ozau,s alg}Ios uoÁ6e51
V
,teÁErgr €]I^ ualalunzs se
{eupgruo Pq9urJoJ sos?Jl reur 1oE9snez
-alerg{ sa 4o8oí e 14ezzoÁleqBzs uEqqesoluod I9uuB st 1suzo>1epueíu
zu Eaut ap (rsuÁ6uq4 o J9 za'rlar9asgpe zv 2ag4a ÁIatplazs rrezÁuuru.ro4
e ÁEBn zotp|osoJua u 4unÁEau qqelozo{ Igulur op 6tueputtu natrzEor
uusotuod taze{eFlIe zB ueqlelezJo{ IIo^9} Bezslo zV .IE^DIo]JIq Daz
-e{Iepual uopuquzs ellan9{ rrus9Jlgle Áu9nrol u souopíelnl u s 6]Ion
s
urquopÍelnr ru9ÁEa {nzsal srur (zoÁpquz uEoísu>lozs 8assozo>I IszJol
1l9^
B ueqle$ za s 6ezo>1B ezsal ÁEe >1ep1o.3 V .{Bsoluzo In^plpual ua
-91ela36eul {euue {BtuJoJu opíupr y .{BlIo^ sI {eqqgza^ pe>I sa u}Jrts
(rlaslrrde>1
Á1o >1utzollp^ IIIau IoIor9rIeJ JreIJeq >1eza Á6r ra49rr9 ÁEeu
 e9
.§e.su
.€,&-;i
%,
j:r,
1r ulo$xpDtDd D 1loa D8Dw zn (qvlzoluo unsowwoÉ1o! np19{ o
DH ,lqaft1,xa auanaq 8aw uaddvqu.tníoa xo?tlstllzsnd o t3ot1 'luzata{tq q?lJDqD
xzo ,lozstuoqnloa'qolpuow - ,,alp19{ lpq D rcrcl? quntt7t41'' .uDqoq2lotDw s?zolu()
uB§oJoZs le{a}3lnd3 Zv .EJrB^pn oslöq e cllaz9íJ gleJoq E}BZ)IoIiuoq
.]In>íeIB}? uBJos
TBZ9LI E luIJoZs lpgu] (+ zv ltgpI ze poIII IsalIdoZBI{
lt9{9J9 Ig}]BI8luoJ V ,lsoJB^ B {g]}olzso aJTatazÁ8au soÁlPqBzs uanJ
-3ZSBIq9]{{Bs'lS9uIÁ8a uo^zalzs3J3>I uaq8ozs>I3J3p {ozB Á8oq (Br}9I
Á3n sa 'ul191er 4eussueÁ8e lB{BJtn ze .u,szp|J-ie ÁEoq .u.r4unruezi
odel8eur u9zo dde '{utloa uuípecutruJuIl {oqo uaddelturau 19qe1 la}
-olnJe]zo{ V ,IgJ orra]Ud9 uoqlJe>I o leÁIplzso>1e1 Á8uu Á8oq .eraualls
>lBuuB 'ene]zopuo8 ruou (ala.t 11opoJo] IuaS taddosc opo>IIBJn Iu
-€lsour B o(I ,ouuaq 1erusqtd uösa^Izs s9 ']ettot.Iul uaqsJaq Áfiau >1op
-o>lIBJn IqqgJo{ e taÁletu .1e 11n.re1 ua>1 se6et I9uIBq9I BIIapBlIc V .Ig.J
>IBssBI{I?uZsBq louasgltda 1ruzeq Á8oq Ctazs {9rpJol{ so 8eut {9rIoJBsB^
>Ioso>IB[ B lla^o>I ,tJo^oq uBq{oiuoJ ezsa.r Á3o Áustullda sEluIBlBq
U S Cllorl ueqrodellu luzzzal uuquozu aípo.re rlodr_ra .1}opo>IzolJpl
llozo{ I€IBJ BIlapBlI3 B 1lozo>1 >1aÁuarulnJo>I §3pua.r ozÁuBtuJo{ V
,{EuIBlBJEq uo}
-e8oJt 8atu ou (1eato4elrua qeÁ8e sa tlozsoltde .1engteuguol
}e>IasJo^

,,Forog, akár a menny) melyen nincs A
csillag": a nóriát, azaz a oízkereket
a Közel-Keletről hozták az arabok, ez aolt
mezőgazdaságuk egyik legfontosabb es zköze
Aratás és szüret, cséplésés préselés,
L Ferdinánd király és Sancho kiróly
Beatusából, 1 047-ből.,,Beatlts" az
általános neae azoknak a mozarabok
- arabizált keresztények - kezétől
származó másolatoknak, melyek Beatus,
liebanai apót 786-ban irl Apokalipszis
kommentárja alapj án ké s zültek.
Az uralkodó iszlóm kultúra új
s z emp ont okkal g a z dag o dik ált aluk, i s z l ám,
kopt és bizánci elemek keaerednek a francia
és angol kódexfestészet st,ílusáaal
egymás mellé épitették, és hátukkal támasztották egymást. Az utcá-
ról egyetlen bejárat nyílott a keskeny homlokzat alatt. Az utcák
szűkek és kanyargósak, a mellékutcák sikátorszerű zsákutcák voltak,
s a kis zsákutca-elágazások arra szolgáltak, hogy egy-egy házsort, egy
bejárattal mintegy elkúlönítettek a közúttól. A háztömbök elkülö-
nültségét és zártságát csak még hangsúlyosabbá tette az a szokás,
hogy a mellékutcákra nyíló kapukat mindig becsukták, éjszakára
pedig bezárták és bereteszelték.
A régi Fez olyan volt, mint egy lélegző tüdő. A lakók kitódultak
az utcákra, terekre, majd visszaszippantotta őket a ház, amelyben
laktak. Spanyolországban ez a településszerkezet nemigen maradt
fönn. Legföljebb a córdobai Nagy Mecset környékén a zsidónegyed,
vagyis a Juderia őrizte az emlékét annak a struktúrának, amelyben
aháztőmbök közösségi keretül is szolgáltak, és közigazgatási egysé-
get is alkottak. Nemcsak a vallási kisebbségekre állt ez, a zsidókra
vagy a keresztényekre, akik saját törvényeik szerint éltek, és maguk
intéztékaz adők beszedését, s maguk gondoskodtak a közrendről.
A muszlimok tömbjei is elhatárolódtak egymástól, hiszen az egy
vidékről származő családok egyazon,,bokorba" települtek, s bármi-
lyen régen is jöttek a városba, nemigen rajzottak szét. A régi Fezt
folyó osztotta ketté. Az egyik oldalt Andalúz-partnak neveztók, mert
814-ben Córdobából való menekültek telepedtek meg ott. A másik
oldalnak Kairouáni-part volt a neve, s ezt azoktól kapta, akik a 825.
évi ifríkíjaifelkelést követően menekültek oda. Ez a megkülönbözte-
tés nem mosódott el később sem, bár utóbb erősen tagolódott mind-
két oldal, úiabb és újabb kerületek és tömbök alakultak ki. Egyesek-
ben iómódú családok éltek, mindegyikük külön, saját nagy házában;
'*,
:jú:,].P,
':i]
]. '
53
 -uoze uBq?IznIBpuV ,IB^BíJIs Joqlue ]uezs Áleruelua rrele lepeJ s9z9{
e.rtÁuqqor Ct9loa9u Áuetuopnt tu9lzsl rc {urzo{p9ull s9 {arpo>Ir_rru
'{orlg uaqiaze '>I9Io>lsI n.razsÁ8uu n^au DzsutpDu e uBq9>IIryV-{Bzsg
6au >1euualaí ueqpuzgzs,€I B ,uí9393uutsz >I9plsz e (eurolduro1
TBsJ
(op.rn;zo>1
4oÁuolzsara>I B ul3s 'tu(.tts {aluazs e ÁEu^ lasJoul B tües e
uros DozÁu9lt{ tu3u s '6atu >I91191ns uoqaJualua) 3 sI 1e>Inl31a zB >Iop
-uIBsJ B Iot{B'E9s>l9d uo^ uagpoÁ8au uapunu elulzs ,>lB]InJ9 glaJ{o§
uezslu{elg, {9rrgr}J 1anta íqtuot ola>IoJ 1oEeur9ÁEoq íu1o tlasardozs so
uaqlgrn(u1o Eal}ulzsolu^ ro{?Juelüa{ V,>Iosu>Iezu1'493;rAozJ3sJ
(>1osceao1
B {arpo>Ir_lu uaqpaÁEau ugl+x ,1oun;.rud sa 1o11roa.redrd
C4uÁ3r9t aI9JugIl,,DI llnzsa>I I9q9J 'I9qI9l9>I 'I9qp9u 'IgquI9J '>1oEosole3
(1arruleuet{nJ ,iopo{saJa>I B rE>II3>I?rrod qqesor
-.roq {B1Io^ 19ieqde;
-ezotplEal {9ugupl (>1asaantuz91 u 1erzoElop uaqlasapeÁlaruaq nJezs
-ocutd 1aralnd9 zu &Ee tt ueq4oÁuetuloT9lBJ'ttule gtate,tÁuo4,uBq>IoJ
-osJBzBq glalglr_rJgl loEurrrso.rel e (usqalezo>I uel]alzo{ las3eIII Á8uu e
stÁEBn'uuq4o1nzs B IuIoJoq sI il9l>IBJ rlalaqal aCI ,{9pe>Is3Je>I B I€+II
-9{9rJod IoI{B (ltouuÁEn'Eau {BlIIBzs uo>Ialwzs gslal B 4nle '>1t9pze3
ra{g Ia 19rzeÁlaq u9írutzsp1o,3 >1oíe.razsualuJe>I u (1ope3o3 u Á6en
,>Iellolllpzs
'qarlndg Inloq uo>IBIeJ B T9II91§I {olull9 }aqJer uepunu
,}9qJBuJ u
'19uaust ulau lalnul.reí se4s.ra>1 V 'r9>1rtq B >I9}ra^->IBrpB
llo (uo^ Inlaq uoiBIBJ € Inualle^zo{ J3lJ€sg^lpII9 zV ,l;goso >Iurpo{
-zsgt{oJ rro 8tpad u9íapl Eeszeluzs'8atu 1o1zapual ugzatu se8et a u9t
-utzs to>1aEasdeuun qqoÁEuu V ,rlo^ ..JalBtüI" orBt{IuIB] In^I{ uo>IBIBJ
B stÁEen 'plpzsnul B oJe]ulzs 1asez8arrt>1 V ,>I9rlalz3)olTu3 eJIaIu
-arar 9ía; rroEg^al >1o1n.re8aslal rlu9szpl1-ru >Iozg ,{aualeq {oluo§o
sI ugplgJ e Á6oq'rlon r1o;trsz urtÁuue 9t3lu31 tlodl.n y ,1oqeEozsgrg1
Eesropua.r u 4oueíp.re4q ÁEoq 'igzgurrq u 6atu {ulí}q .(uEqBsoJ€^
,Ia
lBuoIBq" V r]opa>lzeÁlaq In^DI uo>IBIeJ B lulJazspual g]eulor V
,)erraqza{IopuoJ ]lelal Eazsso soÁlelutlat
1aÁlauazs tdud
gpoisopuo8 1o:1nsuuu}uueJ s9 9re3zu3l 1B>IozB zB loq>Inrlono( s '>1et
-lel gssouoÁEun 1nlnzp{ reÁ8e ureu 4eÁlaule (sI ueg4oÁuutuope nI3J
Áuol9r9! 1aÁuauzgtulzg{ B >Ieze lelpsezsou ,BJBs€lJBluuaJ zgt{J9>I
ÁEerr 4u1o4st 64alescau e taloEazsso saEaslnzs B gle >I9rlallueJel
onn{aq o&g8oulsz
ÁE1 ,>19rzap3J lgq9ullapaloí >19rr_ríu1o Isaui3lu u st laílasJalu zag
(>19tzep3J tpvz?zs ,bI D 7wqlq uppplo qqof ocm
[n ÁEoqe tunu lgglolel9^aq 1eÁlaqrruoz.rasc Á8un {gpJ§J tuaqsaq v ,pua&zs1vt o q?Br,l?q q&vssozoq
-z9l B cloqtaurlaparroí EusepzeEue>1 Á8err selslT.ttüplgJ e ra>laE9sr1o1e gptsz zsv8a &pzs.lo1otuodg uaqpDzpz§ ,9I
c1o.31enstzsaue tzugd Eoto8uar
lo}al9{unur usÁ1l zy
,>Iouroq B ailoul o wau?tw'uafapl DapJn qaÉualzsalaq o
-olaq leuuoze o]ulzs 61enususu3alll B uozso>I >I3rr3I Etlu eq ,uollo]Jol qn81op D l.uaw pf,,l11uaq aqzaq
aq.ro8ual s a6ar\ r?l clglr3llJo>I IB>pIorg Ál9tu lBIeJsoJB^ e uuqrlodrra Dxl?rzsDx uvqpDzpzs ,€I D soJO.L o É&oq
,paÉ&au opxsz ,Dqoph?
,B>pIBqqBuBIrBrBqrIpzour a.rÁEe s9 g>ploqqasoJo a.rÁEa >IEI€J 3 'q?lt?ttl q7plsz V V
lBuB^
Á6n (olazs?^ltuJ s9rlpgJe zB }lapasolol?Igl ÁEoqy ,lBIEuo^olzsBI9^ B
,9I9,J
1erznq8eu uasalo tulJazspueJ >IBIBJsoJB^ V {1,.ríeJ B ralapal ltopu
>IBDIosB>IunIuJopuB^ se nuIB>IIB ÁEoq 'otaqJaIIIsIIoJ tloa 19.rru ÁEerr
,lB>IIBu
'soJB^ gpalzsaí.rol u alzol3qe{aq lsoJB^I${ E ueq>Iolase sEW
-oquo I.o.J {9nor}d9 u9l9Áu.rol eropd EJI4eZ-zu zu {aJaqlüe souoÁEel
u uuqgqopJg3 ,{as9lndalot B I3 >Ia}pelzeÁleq ueuozsla In^DI uosoJ
-9^ V ,>losoJ9^In{ E iarpugl+{Ie u3sele 1grtepeÁEou9{ul gslaq soJB^
e (ozs 3-uo^ 1ortaígurol 4oEupze8 Á8u,r 1aÁua8ozs Á8oq (Á8aputlztg
,ueqlrc8lop soíuq-seÁ8n ueíla uaq>In^eu
u t>le 'laÁEe 1q.tzgl 4n8eur 4ar1o1e(n1 Trglnzv {9IJ9q V ,{osouopíelnr
urau c>lul1o^ lglJ9q puFu s9 (ttolu1 pBIBso qq91 uBqzeq ÁEa-ÁEa ep
(>1ellorl,
']loute tunu >1ouuÁ1o sI 11I >IezBII y ,>1aqqeÁua8ezs uBqIosBtIJ
 r a udzl ar a G r anadában.
D ar alhor
1450 tájún épült, egy kirólyi herceg
magánlakosztályaként, Ez lett a minta,
az idő tájt így épültek a lakóházak.
Az udvart, középen egg medencéael,
hétszintes épület vette körül. Eszak-déli
irányban épí.tkeztek,az északi és a déli
oldalon nyitott galéria zárta le az udaart.
A bal oldali tornácról nyílt a nagrterem,
az utcára néző kukucskálóablakkal, melyet
az ajtón át látni, s az épület sarkában
toronyszoba emelkedett, de csak a módosabb
emberek hdzaban. A nők a második
emeleten laktak. A hózakból csőrendszer
aezette el a szennyaizet, s még toilette is
zlolt bennük, Egyszóval, az épúleteket
eleg ancia .i ellemezte, a lakók elvonulhattak
bennük a külailágtól, és meghitten élhettek

ban - Granadát kivéve - már nem trrd elterjedni ez az iskolatípus.

A város kormányzásában saiátosan vegyültek az autonómia és az
autokrácia elemei. A tekintélyes családok nagy gonddal tartották
távol magukat a külvilágtól. Házaikban a családfő a megfellebbezhe-
tetlen tekintélyű úr. Ha tulajdonjogi vagy örökösödési ügyek merül-
tek föl) a kádihoz fordultak, s ő szolgáltatott igazságot a töraénynek
megfelelően. A lakótömbökben a kijelölt megbizott képviselte a vá-
rosi hatóságot. A muhtaszib felügyelte a piacokat . Az ő feladata volt
,,megmondani, mi jó és megtiltani, ami rossz", vagyis neki kellett
érvénytszereznie a szokásiognak, amely városonként más és más
volt. A muhtaszib hivatalát ellátni csak nagy tapasztalatú és dolgát
alaposan ismerő ember tudta. Elvileg ő viselte a felelősséget a közle-
kedésért,a közfürdőkért, a fogadókért, általában a közterületekért,
az ő hatáskörébe tartozott a vízellátás is. De a gyakorlatban mégsem
volt ennyire fontos személy. A közintézmények jó része például
alapítványként működött, és jobbára a kádi vagy valamely vallási

Mór ház kíaülről, Córdobában. Az ereszek messze kinyúltak a falból, a kapu

előcsarnokba z;agy folyosóra nyílt l>

55
 119apw
qas?xlzsp?qqrus D c?Da q?daasj D p qDlpDJpu,l uas uaqxu,rulas qoudqq D pqpza s
clq qvllawa qauFs ,pl qpfupa qp"lqp
1u?l? s? qvlDuoa sgJa lDl?ruxru snyl.tlawoa? v
snqularuoa7 s? qoa?s sal?zs 1p4pm3{ pltptru ruqouolnppau,l D uoqEozsnq ?qs?q e
uaqqg ,pq?pDuD.lg ?a1ytulzsg1na'pqpDz?zs ,27 í?na,g7 o otqo.mp ud.qqwaí1ag
,ve-7za eJ>lnzseJ
sI IaJ elulzs zv \v^etJJ|BEJozs 1I9^PI >Ir][,z9{ |4v
B >IallaluJer Á8u.,r, re>Inlel9 zB aqqeseuleÁu9>I >I9rier '11 >1grluElozs
,BgJosBEIozsqBJ
IE>IIBJn 'uozoElop rug{B8lozs qel veI| {{tEgsqqgJ
>IarInJe{ }u9JsÁ8e >I?IB{I4B ero{eJ se iBIBdoJne J9I{oJ'to8gsu8lozsqu.r
B >l9lJotusl ,lB]Z3tuIB)I3 §I lP>lopglu sgul uase]3zseluJ3] ep 'eípgur
qqesarulaÁua>l8a1 B 1Io^ za luu9sgrlso}zlq gJanluntu e '1ullulzo8
,ie4osu>Iunü 64eue>le
-Iop }B>IoÁlEo;peq ueqzeg í4} IgJ {arre^ Jo+IB
,>I9rrar
IuIguIs3 IITueIBA uq :tutní zot{9>Iunru r}oror{al 8elttule>lp >IBs3
-t>loroEour >1asazÁEe(leJ ozo{luuo^ aJzed [nze Á8oqe'49tze3aa ÁEn
§9 {9}ze^Jezs ÁE4 Cle>losaza1llda ze In9pl9d 'lulotupela; qqoÁEeu y
,{erpolnru 1u9l>IosBzo{IpII9^ Ip9IBsc st1 1eÁlaq}u V ,e1I3J9q Je>IB
,sI >Ious?IaluJel
't1o.t arro ze Jey.e'replgJ B ello^rju uesozo{ pBIBsJ V
B llo^ oEesÁEa gre.tdulu ec[ .il3llol IuIoIuBzs sI Io^oJ3 teqntlod tutur
IBppBIBs3 e ÁE1 s 'uequroleppsJgl€ uBqBIBII9 so ueq8ossozo>I
qqe{}zs
,rlouTu9zs
e 1nÁlaq B IoL{ )BuIB(8er Á8oq 'Eeur elzolg$q zE r9deJozs
C>latalntse]
1ou39sÁ3a tBesepze8 pelesc B ueqeula]J9 s9)ozs e ^}]
-e.rod.ro1 {Buo^ rueu Io^IW, 8asselzst} í ílpra,r í so14oro íletslapuo.r8arr
í69suÁuu sa 3essuÁ39 í6esÁ3a,tz9 s9 selurr CEessezvlq- i1elzolJul Bq
,^Ie ozapual ualraÁ8a qp lag qo up !1lo z s [o 2:7 -1o
->1et.ro3ate1l? gze>pa^o>I B )oruloscde>l rpelesJ V
,{uuro>IIB sl otu lpfluoQzoq paÉ&augpalsalaq D
tlnseÁua,r.re tuou'4etlorr >I9I9J{os ueEt >1oteloscde1 ruo>IoJ V uaqzaú ao ,n? sxlwpalpE
1eu9Á6e o^el uuqleloscde4 Iuo4oJ 1essuurÁ8a teÁlaure'>1guatutlet 1eu uvÉlaq nscay,1 í8op v ,I7qEoqnz§
-tazelalnÁE ueÁ1o :sI lop9IEsJ u 1o.3 >19rEo3 ueqruellazs B uaqqouuÁEn uazaaauí3n zo í1gqqpcn gaaapJoq
,eJr9I (e>1o
>1rÁ3e ze l|o^ za s 6le>IoEo( lapsJaw É3o57 o 1pofiM lÉuua azssopull4J
{erroí ureu ialaln}§ol ueÁlr Á6oq ,,,cotdruaílas" o (Duacxp?lv lopouol8
ru9Á3a >1usc
(telalasrndo>1 llaln]sal
Ia ualusl rueu Áuerr.rol TII9IZsI zV v
,szrpoEelaEeTu >IBuoA IIIeu
>1ar19
IB>plnJn uq 'lursaÁ1l zv lIo^ >Ii}^}ru o zE s'491u,lrrele ualrape8uo
(>1uzsso;8au
llnu3pulw,{auasseun re{Is9ru eqaÁlaq 19r9(ug.tt r9lod
(uuqqu
-sep ozeÁuBr uBqÉIIapBlIf, B ÁEoq t]opo1nue;zo{ s .lpBzBIIo.J
(alal tlnEazsequazs
uurllÁu tíel'llaza^Jozs rs?Fpuaz razsÁEauau
JozssuuI (IuBJI sglezo^§oJe^ B ueloue§I^ IEilBInpuIgí .rolÁ1o íueqqoí
,1Io^
rroruElleq BDIIs9III B loq 'a.r4lÁEe ze |oíq u8usso>1e1 soJB^ V
se8eltese qq9{ul u9ze {nseÁ1o;aq sa >1n6esÁua{a^ol tulntlod'ueqes
-gwZzefu solul u >1euuEuru ruetpgíustl tatazÁlaq opo>IluJn uopru tuas
,>leil}q
s4rÁEo 4ouodosc a u9íIq 8as9raqe1 soÁuutulo>1lv 1vu1?urpp
,eqEesuuole>1 e l1ndaaq
]a>IDIB 'ttgpnt 6oí e alze^o lalalzsll Á6ulq
uodosc zsa8a ze Eaus Jo>1sBIu '1alpgzaruazs glepuequ}q ueqlesa
Á3a urau s9 (1erp9.re^ cq>Iupuuq >IoIBrBg y ,uo(p6tq eu IgJ >I1loz
,BuIo^ >IBrro>IIB
-ro4 ÁEoq 'n91o3u {elpo>IJo ueÁue4ar193 rol1euuÁ8í]
(ruut!||9
laqeo ÁEoq ve auual suzlnl ap 'sT rotu1931ozs IBuole>I {al]e}
(uala8gsdauun zv8at:l >1atualaí rlnÁ8o se 64uu
-tsaílat uuso}rodosc l9s
->1n6uru 1arrerrd9 la]esJalu 4osorudt zv 1ezg,1o{ouIBlB^It{ Il uaze^eu
(uuqgctn
ozÁu9uro1 s >IrJqII9J '>1utzo8lop uaqpaÁ8au p uuqquueÁEn
uozeÁ8a s9 'teloscdel Iuo>IoJ u r.ro4uÁ8 ]1ozo>I >IaJeqlua ozollelzotqeíJl
,>1ut
-{ez§ souozu zV ,uo^ urola6o; uolleJatusl lelnlse] e :uuletluÁ8g
c>lerzar91 Tuau >Ios39u3} llo}zsul96
-zot{ tuou Eelrtaptss} la{osg}uop
,1al989srr33s leJgpua; (rcuole>1 ]]o1€EzB6I Ioq
(rlp gzÁugurrol B ]19I_o.J I>IuepuIW
,orlaÁ8nls; Áleurazs
-BIIopB]Ic e nle
szabadult a rabiga alól. Cukornádültetvényeken, üzemekben) a sza-
harai sóbányákban nagy tömegben foglalkoztattak rabszolgákat, őket
többé-kevésbé állandó munkaerőnek tekintették. Hm az ilyesmi ki-
vétel volt inkább, semmiképpen sem szabály. A kereskedők testvére-
iket, fiaikat küldték városról városra, hogy eladják a portékát; rend-
szerint bizományba vették át az e|adásra szánt árut, és utólag fizettek.
Alkalmilag többen összeálltak, ilyenkor pontosan meghatározták,
hogy ki mekkora összeget fektet be a vállalkozásba, és eszerint osz-
tották el egymás között a hasznot. Am az iiyen együttműködés azon-
nal befejeződött, amint a szöyetkezést életre hívó vállalkozással vé-
geztek, s ez sem pótolta a családot, nem lépett a helyére.
A jelentősebb kereskedőfamíliák a szűkebben értelmezett család-
nál nagyobbra méreteztékmagukat. Ez a nagycsalád - melynek tagjai
a több generációra visszamenő őstől származíatták magukat - azon-
ban nem volt olyan jelentős, mint a törzsekben vándorló népeknél.
Hogy ki hol helyezkedik el a családfán, azt megmutatta a neve. Az
Ibn annyit jelentett, hogy fia valakinek, az Abú azt, hogy valakinek
az apja. A Banú prefixum a közös ősre utalt vissza. h szátmazásukra,
illetve leszármazásukra nagyon büszkék voltak az emberek. Akik
közös őstől származtak, azokat összefúzte a vérbosszúkötelezettsége.
Az egész családnak kötelessége volt megtorolni, ha valamely tagján
sérelem esett, s elvben a sértő fél egész családja tárgya volt a vérbosz-
szúnak. Ghoumrassenben a vérbosszúis törvényes formája a rend
fenntartásának. De ahol a kádi vagy a szultán keményen tartotta a
gyeplőt, ott ők, illetve a töraény előírásai szabták meg a jóvátétel
módját és mértéké\s az önbíráskodás, a vérbosszúbűnnek minősült.
Eltek azonban vele azért is, hogy növeljék a család tekintélyét,hogy
a hatalmi küzdelemben mások fölébe kerekedjenek, vagy egyszerűen
csak abból a meggondolásból folyamodtak hozzá,, hogy érdemet
szetezzeíek az uralkodőház szemében vagy ellenében.
A családszervezetet a töraény és a szokás írta elő. Mivel az öröklést
ponto§an megszabták az iszlám rendelkezések, a tulajdont egyes
esetekben gondosan megosztották a család tagjai között, másszor
- eleget téve a törzsi együttélés íratlan szabályának - egyben tartot-
ták. Az örökös és az örökség egyik esetben sem választódhatott el
egymástól. A családfő, a legidősebb fiú, a legidősebb férfitestvér
kezében volt a gyeplő, gyakorta ő kezelte a vagyont, és nem is csak
a saját szűkebb családjáét. A nőnemű családtagok osztályrószének

Bejárat a fezi l{araxijín-mecset imacsarnokába, Ha belépünk, hosszu, keskeny

udaaron találjuk magunkat, melynek hossza a hotnlokzatéoal azonos. A mecset neue
anqlit jelent, llogg ,,Kairouán népéneknlecsete". Akikről szó zlan, 825-826-ban
menekültek el lfríkíja fővárosóból, s az idríszidák alapította új főoáros közelében
telepedtek le, afolyó bcll partján. A mecset 859-bett épült, száz éaael később
kibőoítik, majd l135-ben, az almoraxidák idején, te ljesen átépítik.Ekkor kapja
a Fez al-Bálí (az Óvdros) Nagy Mecsete neuet. A aóros igen ggorsan a muszlim
nrugat egyik legnagyobb teletr>üléséxéfejlődött. Á mecsetet Marokkó fő
vallástudományi intézményéaékíaántá.k alakítani, és íg9 az épület z:ilágosan jelzi
azokat az építészetiuáltozásokat, melyek a córdobai Nagy lVlecset megépúléseóta
eltelt szóz év alatt történtek, A köaet tégla, kőzúzalék és fehér uakolat aáltotta föl.
Már nem máraányt használnak d,í,szítésre,hanetn faragott xakolatot aag1l stukkót.
A gondosan kimunkált tornác négyzetes keretbe helyezett patkóízle az omajjáda kor
stílusában ggökerezik, azonban érezhetően későbbi kor szülötte. Akik az udaaron
kíaántak imádkozni, azok mihrábnak is használhatták

59
 09
-IrI rroÁI3q I>IB Cle^eJeza^ lropgloÁuog eqele;Áuoslaa I9}I9{ uuÁloue
uBqeIII^aS plluelnw-ly ,rola;aÁ6 1arlnzs tueu 8tur'qq9lu3a1 8ppe qqoaol
ílalzanla q?uxa uDqoqqrus $?lz? qnuouyftq o na
roEgspuquzs qqoÁEeu 1ua9í 1oseÁBe zu sa >1ouuElozsqur 17 ctupllsol.uodzsso unqsolpag{ D q?xpru wau
,IoJJaqIJogJaJ >prrBqzo{IBIB] uoqlasa gqBrlo{oputEa1 e
qru rc8ps Zopzo? o ugptru' paosp1loíuoqa1
ítuzgq B
{B§c In^}I uraíEurg.r9; >1nípulesc s Io {BuBqÁEuq enlurn qqes saplzyoq V ,q?a ouuo1o1&oíuo
-a6as4nzs6al B >IBso 4oÁuozssu zu l7o'19rreqet6aw IoqB IIIV ,s€>lozs al_urzs 1Dt1,1 t&oq'oníuunt1o \vua4zsal
?lqarcl&a a o ua ?vs glaqa1 qoup 3o íuo
uo^ ue{epl^ ueqJososlo ze s 'I1,.I{I9u 1oÁt_u3 uer>leÁE '1etzoElop st qasazaqlldvsnxnl D 1uxru qoutuoanw v
,r9íEue; nuIBp€sJBl pBIBsJ B
In^pl uozgq rcí6er9u >Iop9IBs3 ÁueEezs y ,1.13.tppo uapuxw
uofitlwlplpt uoqpdwod zo
atzaloí pguls9u€q 9IB^ >InIa^ u s (1eíro3 sa >IoJ?^lsalg C>I9d8 3J sI {3l 'qauall,zstp xlulDloa oq sv q1tdv xwDlDa Dq
-z9i8ttt >tomlgrJ9 ve?l. ou ,{9uarul{el í&oq'sa8atuv1 D qoa zD uodnsc c1|.o1!wpzs
'ttotltugzs V {ousolo1E9sterrozs
Jo>pIB 6oJl?I ilgí jl9z9] pgl€sJ 9z9qu9l+{ t9l8ussuzeq B BH ,>I9uBI{]JB] u,ou &vul7q o Cgzs qoa plqawapgryzs?p
C
,l91ro>IIB >l3JJ^lsoleloun t8egra; sxl?,mlqaltqJ tD "rcqxwD s qnsol.uodz ssg
Inloq uopeleso B luoÁEua u Á31 uoqso ryagt o' uoqp qop.tg 3 o ?ps 8opzo 3
u r.lgd qqBsII9apIEaI V ,Áuuai u zatqísgl uoíuaur Inleq uopeluso }]3^
uapuxut 8pzslo sowlDrcq D uDqpDz?zs ,0I V
uuE9r e ÁEoq 'uepe>lalol BJJB pBI?sJ uopunü tr9ze ueddg ,a.r4ní.re; ,qnzsa7 alazsat otplo1od atqDZ-zD
u uol6o; >I9rz9qnJ sI ]9 ep '1u>l1n6eur l9]1I^ rzs9J grolltEaur rs49 olqoq upwqoü-Jo pqv ,III zslp V
(>1aluour ,oa8on{ oq€u?a.ma cqalaaa1 sv qo8pna
19quoÁEel Ip9IesJ u zaqílal Jo>IruIB :>IBuo^ usqlazÁlaq zssor
1gqruodruezs tEeÁuu {9u V ,{9}4q BDIegJoJ 3 lulJezspual r9s9loze>l V'qosclouní8'qolozs9p9ua{oqspwÉ8g
i
tl?zs?p sptx los É3a p6723azs
ospt zoqop V ,xpqoqDplDll? z0 p@q
qp fuot qaqzsaqoJD zD qaza' qoupglnl61o!
uaqqa1zsaqoJo s? gla qouzg63g qo8p
pq?J?zs'rcqo p o[lzsolpa íu7aou ll?zxllls
'1ossowÉ&a aqwazs qauzau qodoltluo sv
4?qJ?pDw'q?a?d, lloz tupalo4 JozuDruIV
c"Lttuv pv uq1 'acuat8aq sv o[Cuo uaq?aau
qaulq'al1gqgn w?sxH'llg1nzspospu n
ru?Jl D s 'qoq&aul uDq?Joqstq u?u,qDü-JD
pqv uQpzso§p zV ,ry 8aut otzoqvpupto
15},. pqqatulat87l{ qqg lqD 'qaugu,u,t
qqnz g'qnupsot&o ollol1pursc o{lyoq
mád Al-Rumajkíja fejezte be a költeményt. Itimád nevét később
királyi szeretőiéről és egykori rabszolgatartójáról kapta,* akinek szí-
vébe éppen ezzel a teljesítményévellopta be magát.
A galamb ngakörae című munkájában Ibn Hazm** az égi és foldi
szerelemről elmélkedvén elbeszéli, hogy ő, illetve hőseinek egyike
miként eredt egy lány nyomába, kit a córdobai hídon pillantott meg,
vagy más esetben, hogyan követett egy lányt ablaktól ablakig járván,
aki nyomban lángra gyújtotta a képzeletét.
Ezek a társasági leányok gyakorta kitűnő zenészek és táncosok
voltak, s az arisztokratáknak kínáltak gyönyört és szenvedélyt. Útjuk
több irányba vitt: lehetett belőlük feleség és anya, de váihattak
kéjnővé is. Aki közülük megfelelő neveltetést kapott, és némi mű-
veltségre tett szert, elszegődhetett nevelőnőnek, és ifjú hercegeket
vezetett be a költésze\ a kalligráfia és a Korán titkaiba. S Córdobá-
ban jó néhány hölgy élt kéziratok másolásából is.
Ha egy asszony fiat szült fériének,az [Jmm titulussal tisztelték
meg, ami annyit jelentett, hogy anyja valakinek. Ezamegszólítás volt
a legtöbb, amit egy ágyas elérhetett.
II. Hisám omajjáda kalifának szintén egy ágyas vol't az anyja:
Szubh, vagyis ,,Hajnal". Ez abaszk származásű asszony biztosította
kiskorú fra számára a trónt, s az-Zahtában, a hatalmas palotaváros-
ban nagy befolyást gyakorolt az államigyekre. Ámde politikával csak
férfi foglalkozhatott, így neki is kellett találnia valakit, akin keresztül
befolyását érvényesíthette.Ibn Abí Ámir főkamarást vette pártfogá-
sába, s ő kormányzotí a gyermek nevében. A főkamarás miniszter
fokozatosan kiépítette saját hatalmát, vetélytársait megfojtatta, be-
börtönöztette, kivégeztette, majd pártfogőját, az uralkodó anyját is
sikerült félreállítania, Ezt követően saját királyi városába tette át a
kormányzati székhelyet. Mint a mindenható Almanzor, késlekedés
nélkül dinasztiát alapított. Pályafutása fényes bizonyság arra nézve,
hogy a vérségikapcsolatokat milyen nagy mértékbenegészítetteki,
sőt teljességgel pótolhatta is akár a pártfogás intézménye.
Almanzor alighanem azzalkezdte karrierjét, hogy Szubh hercegnő
szeretőie volt. De a pártfogót pártfogoltjához az esetek többségében
természetellenes kapcsolat fűzte. Y k ágzott a homos zexualitás a férfi -
Perforált rézgömb a 15. szózad végi
ak körében, s ez nem meglepő olyan társadalomban, amelyben ide- Velencéből. Eredetileg füstölő aolt,
gen férfiak és nők csak ritka alkalmakkor kerülhettek érintkezésbe de Európában, ahol muszlim iparosok
egymással, és a kapcsolatot szigorú tilalmak övezték. A férfi prostitu- hészítettéke zeket, kézmelegítőnek
áltak hennával sárgára festették az ülepükeL s az arcukat is kipingál- használták. A gömb stílusa inkább Szíriára
aagy Egyiptomra, semmint Magribra utal
ták. Bidzsáiában Ibn Túmart, az almoháda mahdí a nyílt utcán vette
űzőbe a kikent-kifent ,,kéjfiúkat". A fiataloknak hevesen tették a
szépet. Az efféle kötelékek bátorságot adtak a csatamezőn, Egy az-
Zafuábő| való oszlop talapzatán a következő felirat olvasható:

* Az Itimád és Mutamid nevek azonos gyökszóból képzett alakok,

** Az egyik legjelentősebb andalúziai teológus (993-|064), aki ifiúkorában írt egy

sajátos értekezésta szerelemről és a szerelmekről, amelybe önéletrajzi elemeket
is beleszőtt. E műben a szerző mint bensőséges, cizellált lírikus versek alkotója
is bemutatkozík. - A szerk.
6l

rq aBafa! Dw?zs qDuxpalD\u
1p3?s3epzD3 ?ozs,to t&a-t?g pual?
zo lpa 9paí3a ntuaq o sv'rclaúuaq o
q?1191Lls pqlzs?l xI9.19 11o zp :1l?a
0 aryspnq outuaqau.ual&aa sl uasa uz s pq
z?a D u?a?l wolDul v .a.qap1o{ o
pqqDuJolDsc D s CDqqDuJolDsJ D aq DllDunt
Clazla p upsnqruDq?aru xq alpwa q?"laqz!,a p
zDzD 'Duou o 79q961o! V ,apa qaualppq1tu,t
s, pl.azaqJaz s wauDl!'qpllpuzsoq
a$?zol.ug s? pJs?a, qDs?ruau pzla p
<
Joqxap qqo aq q ual
v t
§nqqnoJp?a ,uoqoqop.l9c .uaq?ao1 p?q
V B 1Io^ t1 Á8oq '{_ettouet uotII9Zs Á6ndda s C4elzollel aq98assozo>1
gpa?ry utatnblopong o lpfwol u.lolzullzll
l9,:,l!lY
:{.B! 1
7,9
lorcZ9JeÁaBtu BJeSEIn{BIBI{ >IBZsopI solv^EZJnZ |Ba^ peZEZs
.tI V
,eIuIel9IuSIIe >IBuIB(3B} EesnopIT>I soÁ33 u3p
-ultr-r l1oII3{ r}gla eulzs opo{íeil.L Ze Jo>I8S9rB}>IIaq (((>IlpoueÁ1oJ r.ree8
*9su8os u3lsI I>F(() JIzsuBlz§nW-IB CBJII€4 [+ ZE.ttgle BsPIInglozs sa6eI
-8el uroppoJlq EpBqouJIe zu la^^a lovezq-zrll9lnluJoJn4sa ze lzi1
t((, uaq3Sozgrul {orIB3Iop
]9JIIB] B S 6uaq3so}}se
ÍIar >Iolla8essaloloT ualsJ
]a{alll uoSlÉoS
,{or3lolo (>Iolossní B IIIIB
Ie uoSSBqzgTl9Z ou s
.19ue 8atu uossBq
'tsípvlg Á6oq s 'tínÁu >Ia}{eu Áueur.ro1 B tIuI€
(Ie
-]ZsoJ ou BssBq}}tzsnd au talatre]l9plT.t{ Á8oq uazu .ellg{ uen
( (
{orgzzot{Il 8tpod o IZoI{eJIIBT e] vzzoqo rr Á8oq ehtsolztq zE
,]IZo>IlBuo^ eJdau IuII
(u;u;lp1 B ÁIeur .s9r1l9zsle3 E ze évJI.(
-zsnTu B sa EJIB>IouI€IB^II{
:lBlpB8oJ le8asnq IoI
. -B^I}BIB Jo{eseInJ3>I BJuoJ] gpo>llBJn zV .aíotüzsa soÁu9rulo>IlB S9]9{
(8luBJI
I}zo>I d9u B Sa opo>IIBJn zB }]opo8nÁu uoserllBíol E ueze s {au
.>I9rreuop9q3q
-eÁ3a1 1aEEesnq lg]a^o{ ÁEoq .urug^I>lEeu Eac.rsq V
lulJazspu3J ]B>lopo>IIBJn uaI]3EEnJ B tuozsl^ .I9IB B8BSolBI{uuoJ 9po{
-|effL Zu 1B{n6BuI {oruuo^I>I ]InJ3>IIs Jozs{os {uu4ozÁuuluJo>I llgplr]{
Bq{oÁuBuIolJEl V ,sI uoqe^pe>I B >Iauedou ilBí ÁEr tos .t9s9tu6ouret
Álgrzso sosuÁ1o;aq a TBu€EeIu Bllousolzlq IB>pIoÁuB^r}dBIB sa l€>ploÁu
-BIIIopB S3Á3e>I gpo>IIBJn ZV ,>|BllolJBl SI azsso se .]saurÁ8a >IelJoIu
.e.r>lníe3pelBsJ B
-sII9.J IoJIZsselu reÁuu.1,lruu] J3]s3Iu Á3e-Á3g {3seuleu
z s a1 ta lpq?uqJ a1
u ÁEoqe ]uIuI CBJ)níÁru ture1lozs >IBuo^ {9{zs1,.lq Álodd9 (4níotluet
>Iosopnr B pulur >Iosopn] V .u9I9 zE 7II9 4euuíuodosc qqoÁEuu-qqos
-I{ louezalolo>Ial st e8eur 'utp8lozs Inuel}a^zo1 rerulepeí3J B I{V
,qqe^ol Depas3ÁI3q
-a.rat Á3t JozspuoJ ro8o;r.r9d V .}>I rlnJa{ >Ir_,IgIeq azser ÁEeu >Iosgpnl
B Clo8uu.r ]ielzeJazs uuqgrelu8lozs ze:qopo>IluJn zE íeíBvlpEIBsJ >IoJ
,13>19I9J .4o.re8su se >Io^BIzs
-eza^ V {glrolle^ IB>plosopIosztlrlrrze ap
(>1etloc.ruq
>1e8lozsqe.r uoq>la8eres BpIuIr_BJ sa apa(íuuro z€ uaqlepzex
,sI J
}o1BIB6IoZs IIIIBIIB >I3]Ze8al {oqcnuno ze ap c>lstleÁ8t_r1o >Iol{3nun3
a;laÁ6loq V ,lraroqel so]Bzo]I9^ ue8r elorgrezsso laJasI>I elege zV
,l9reJosl>I oII3
IoqI3suoIPI
saÁIeuJezs so loq>Iopeqezs (I9q{e3lozs
qe.r BlpB aJ>Inzo>I o zB >InJn
s csEes.ro]set 8acleq 3 I>I llnzsa8a >1n1o1og .((BJquIV(. stÁ8el JBquV
'.
(,,e;lgtuez3 stÁ8e^ (,,Jazs>I,q-..
zeze 'letqnászq :>1erd€{ }a>I
IBpuBzS
-e^eu ueÁ11 ,{orlel IBsBIIIIezIg sa rolu8lozs .Iol lolrgu pBIB eralaÁEnla;
J
saÁlsurozs 1n.rn (1e6lozsqe ]Buo^ tüáu iO .eq9z9q 8ac.req e >Ialzot{
6Á3t
I9JI{tl uIBJB}eq 8eytt utelzsl ZB }a{I>Ie {glzo^3u ]a{öJ3quIeIslBU
B rB>IozV '>1opo"rdu neza,reuÁ8n zB >Ietzoqu9lr_l{ uBq{os ruau cla4>1esc
61ol>1scueÁ3o>1 y
-uI{ s9 1u>p1o69srle^I>I >Ielzotulet{Io }oil{u 1urug
z..,Es81o>II€ {eupBEzs
'>1euuíu8lozs 9 zV ,lv-Esa] ueq-Zv€ ]teleu}zsJ>I u(tu.ruq sa
C
u(u8lozsquJ IB]Eg o ze (pIB^aqITJ Áutctd'' e Jíeun5 talaÁlaue
.B>Ious3uu:ed
'>1unlogurup B >IBu>Ioze eryÁ8a zE 1a,rlut7zuEt zu
'uuurqu11-.re +qV 'u/r.8lozs se8asnq IB^9sBpIe se ueqe^au ua]sl.'
keresvén, Ibn Khaldún*'visszatekintett a múlt fordulataira. Az ősi
sevillai arab család sarja tökéletesen tisztában volt azzal, mit jelent
a vérségikötelék. Tudta, hogy egyazon ős leszátmazottainak segíte-
niök kell egymást, de látta, hogy a kölcsönös hűség érzéseegyre
kevésbéfejeződik ki tettekben. Úgy találta, az összetartozás érzése
és az összetartozás a legerősebben és legtisztábban a hegyi törzsek
lakói és a sivatagi emberek körében él tovább, akik adnak a családi
becsületre. viszont nyomát is alig lelni a városlakók között, akiket
úgy vezetnek, mintha birkák lennének. Pedig a nomád arabok vadak,
szegények és tudatlanok, a városiak viszont tehetősek, civilizáltak,
képzettek és tanult emberek. Az volt a benyomása, hogy az emberi
társadalom természetéből következik a bukdácsolás egyik végletből
a másikba, civilizációk jönnek és mennek, s a nagyság csupán múló
pillanat, állomás a múlt barbárságának és a jövő hanyatlásának a
mezsgyéjén.
A tengely, amely körül minden forgott: az állam. A törzsi hűség
teremtett hódító seregeket, s e hadak teremtették a nevezetes uralko-
dók dinasztiáit. Igazságosan kellett uralkodniok, ez volt a feltétele,
hogy a városias társadalmak növekedjenek és virágozzanak. Mindad-
dig növekedtek és virágoztak is, amíg át nem adták magukat a luxus-
nak, el nem puhultak és zsarnokot nem ültettek önnön fejükre, s míg
végül a még romlatlan betolakodók fölibük nem kerekedtek. Elesebb
kontrasztot el sem lehet képzelni, mint az almohádák pályafutásuk
végénés a marínidák karrierjük hajnalán:

,,Midőn Muhjí ibn Abí Bakr belepusztult sebeibe, melyet az

alarcosi csatában szerzett [1l95-ben], három fiú maradt utána.
A legidősebb, Abd al-Hakk követte apját, Banú Marín vezeté-
sének tisztségében. Minden hercegek között a legkülönb, gon-
doskodott jólétükről, de nem vette el javaikat, helyes útra vezé-
relte őket, és gondolataival a jövőt fürkészte. Így múlatták
napjaikat. Viszont midőn a nyugat negyedik almoháda kalifája,
an-Nászir útban hazafelé a Las Navas de Tolosa-i csatából
Ll2l2) meghalt, kiskorú fia került az uralkodói székbe. Júszuf
al-Musztanszir még zsenge gyermek volt, amikor reá szállt a
kalifa tisztje, bohósága és éretlensége folytán elhanyagolta az
állam ügyeit, nem kormányozta királyságát, erőtlenségéből,
nemtörődömségéből az almohádák előnyt kovácsoltak; eltűrte
szemtelenségüket, s ezek visszaéltek azzal, hogy meg|azult az
uralom szigorúsága és nem csattant rajtuk az uralkodói ostor.
Ezért a^)tán a határok védtelenekké váltak, a védősereg meg-
gyengült, de nem csináltak nagy ügyet belőle, s a jó szél
elült. . . "a

Ez a kiszámítottan retorikus előadás nem győz meg minket arról,

hogy a szetző, Ibn Khaldún helyesen vonja le a tanulságot. Az
uralkodóházak nem feltétlenül abba buknak bele, hogy tétlenségbe
süllyednek. Akár évszázadokig is uralmon maradhatnak csak azétt,

* A legnagyobb arab történelemfilozófus (|332-1406); a történelmi mozgás ciklikus

elméletéhez elsősorban Eszak-Afrika történetéből vonta le a tanulságokat. -
A szerk.

63
 t9
-9>IJ9q BpIuJIr_uJ qqasl{ I9u9I9u Á6e ttozo>1l9lurezsso uoqzo{r}'eqruo1
,4uuullrrlod (>1eusepol1epzv8
-drÁ6g rppul ueq-§§6 Álau'oíeq Á3E
ruelaíg.r9s}] gpuBII9 cuuqlnlres e l,rc,í rro uequozv 1vzsoJe zV
,8qluol
(uuqulltla5
-drÁ8g B(lE}upuI >Ieul!,t s '8etu Ileuo] IB^nJ9 se 1azzuad
,IIi
rerrlda toíuq :eqsezo>IIBIIB^ IuIepe>IsaJa>I pza>I u_BIIJti€u-JB pgv
'BJIIe{ u u8eur ue q-§ 96, tlazua d ]BlosBzo>IIBIIp^ Itulepe{saJe>I'1e4osaz
-alrlda trsgquzsÁ8eu (eqsa8ulJe{J3^ t3 ,vsepze8 u ellvllnívzssn }e>l9p8
,uo^ uellaloqzolB{I9u esapo{nueJzo{ ueII9 zv ,Zeq
]]apozs3q V (gtceztlt.ttr qqeualíe3 puIuJ sa
-9rro(s.rr91 uD.lLun stÁ6urr. 9pase(larq Á6a
ezzolq tln.iuí la^Iozo>Izsa u6etu e sa ueípour u8eru 3 _ olezsa^nlll Bg€J
-8TIIu{ B se ser}Il991o-.rrdad e 'seEe.re;e; u 'saltzs94ll}xel u '8esseloze;
(sazoluo zy ,4uulu8lozsqeJ uozoqeq
e (1uzseqo4u9J s9 rczsgrtueq e
Igqg>ITr;V rsndg.rt e Á8e,t 19qudo-1ng ze 1ncetd l1ol 'lezsn; IBIpu}
zE s? u9locrod teut1 9 uo^ opuale>I ']u9JI {a{)Ic lrelguzsuq rp3ü9}
,sI BJIqu uoJ9}Bq e 8aru .uossníla ?Aot{uopultu u49rrod
leIs3Ja>I Á3e51
sa Jaqüa ÁEoq 'tzsel 9^9raq3l s '1uss9urÁ8a ttolezsso st ]tuíluod
<Blezo|elq Isep3{3IZo{ ruolBpoJlq
lqqe1o.ter8e1 Eglrrr IuIIzSnIII e Áleruu
,le>losoJe^ B
B In>IBIBI>I s '>1eulnd9 4uln'4uulnuo^ >Ippuq B IoqV IeuI
(4tzsel eq
-tuel3la IJ {9íl9I loDlaze s9 '9IB II]a^ >Ieusolo^n[u
^Izue]ul
-{o}JIq re]aplo] ozaÁurol B í- ueno.rru>I 9J BpI9d - >puInpJBIIzs B]>Ios
,]9lzelarol eJs9r
-oJB^ 'g41esalndolel opuBIIB >IoJoqgl r8as.roÁlaq V
-azgope ro69sso4u1 rrorrpoq8eru u 8rpad píeru 'Igq)ote.re(peq e 8eur
{arJ91 1eÁ11o3o3lpel{ >Ios sa 1eÁuuurulgsz Á8uu {91}p9q
qem ze t8otq
.1eu8usepzeB u etpe ZB l3lelnpuel gslo ZV ,]topoSB>IoS se rropo8upze8
Álau (a.rtg1 >Iurzoq lBIuIEpusJ€l snlluleulp uote8nÁu lfiIzsnw B >Iosg]
-}pgl{ qeJe za Á8oq 'tuas 3esr9>1 qqaÁle>lasc8al e vzzoq reI{JgJ uJeN
,>I3u3Zs{a^ou
uopoTu §elezseluJar 1og3es6epzeB ua48asole BI8II9 zB IeIal9Aaq Jo)>IB
.tsgtetzgpe Ze Eqsez:lnl IzsI^ tuau BH ,uecutd 4osgrerle8lozs Se TrlJe Zv
6eru 1tualaí rua>191.res9^ 6]o}BuIBÁ1o3 e eír;sroÁ8 le^asozo>Ier1o1 :rínÁu
,eJ]9I ezzolq les
1JB>I9p9^ [Eoq'lezze 8our raqpe8ala wou IuEII9 zV
-1pgzorozs4os8eru >Ie>pll3snxnl B se ]Bs€pouiougl>I s9pn]{ezs e Etpad
,Ie^gsOInJ
Eesoqnrr ze '4tlvtl, gqqeipa(ratl1 erÁ8e ulelape>IsaJa{ V
(uq4e.1,1e3
-9ru91 oIB^ Bq{osorelÁEuu píuru 'eqlo§oJe^ 1adsu 3 s le^as
-apa>Ielou >Ieu9rugzs >1ese^}uzg>I B {}p9I íoJqqu^ol uIoIBpusJBr V,{eu
-pglluaJ3] 1aÁuaulnr9{lal9 qqo( 1eusaraq196eu utzsnd B Jo>pIB s9'{o
_IupBIe lllu ZsaI Jo>I{B ,zaaal, }orEpBIeJ DoZoJg]eI{Eeru tluepultu B[{ Se
.rg6lop u rr.l9 19í se^nTuplof, e e11
,8oru eZzolelvLItIIBzS>IeIeI € ]Ia}eJgIu
Iuol;pa{seJa>I B s '1ucceld u 36n3ezsso uasoJozs - u+ppqx uql uep
,aJeze^ uIJBW
-oiele^ - sapeie^ou V luug u'41e11-1u pqv 1Io^ Jeze^
gurlrpl ueÁ11 ,leuopíelnt {9I€^11EIE ze eíl:-l uoqlelelzslr gpo>IIBJn zB
Jo>Inu€ ..roluuÁ1o Zeqsope>I3^ou B )OupgluleJel leleleueJ o( uequrazs
>IeJoqIu3 zV
|ozzg,>IBuIoJopu9^Ie qqu>Iut'>1euzo81op rueu -ro>1usÁlt
,zssoJ tadau u eíle8ruÁues sa seÁutsct>1 Álarue (lvz[ueanlo1e zv
- ,unplBlix uqI
,4ellnÁuoztq
I3 B}let{puotu 1or6usupzv? e uequozu leqqusoluoJ8al V
>IBDlBqqoIIg]gpT sI l3uu3 39u.t 4gtcgzIII^IJ }1oíaJlel B s9 tuolepesJg} V
,1es9ze19l 6oru ettotlqqezssoq
1e.ttÁuua nIeqI4Jg{ sI >InIIIeIIB so
6>1atza4.re
zaq
'4ulpe.ruur uotuleluq l9 uopazezs.l,e ÁEa 8eru qqelu8a1 ap
-9E9^ >InuIBJn JEIü-JBIIJ re(pglusc iÁIgJI1 B{I{V-lBzsg 1n9pl9d u9íapl
u+pIBq>I uql ,BJsBpo>IlBJn zB le>Inull38oí ryípe8oJla 4I9Ie^I]BIB uelu
val, mely Szicíliából Ifríkíjafelé tartott. A hajó legénységea bárkát
lerohanta és kifosztotta. Ebből is látható, milyen kevés különbség
volt kereskedő és kalóz között. A háború jól jövedelmező foglalko-
zásnak számított, így is értékelték.Manszúra városa, mely messzi
földről, egész Magribból vonzotta a kereskedőket, eredetileg Tlem-
cen ostromára épült, s ennek kereskedelmi sikereire pályázott.
A meggyilkolt Abú Jakúb szultánnál azonban több sikerük volt
Hispánia és Szicília keresztény uralkodóinak, akik a muszlim nyugat
nagy részétmeg tudták szetezni. De a hódítások felemésztettéka
hódítók civi|izáciőját. Andalúzia a 13. század közepén omlott össze,
de az említett okokból már korábban megtorpant a muszlim gazda-
ság fejlődése, ós elkezdődött a hanyatlás.
A l l. századközepétől Nyugat-Európa gazdasága lendületes fejlő-
désnek indult, pontosan az lbn l(haldún-féle recept szerint. Ez a
visszamaradt térségfát, rabszolgát és szőrmét kínált, majd rátért
arra, hogy kézműipari termékeket exportáljon, és létszükségleticik-
keket, valamint luxusholmikat szerezzen be partnereitől. Kereskedői
lassacskán ellenőrzésük alá vonták a Földközi-tenger medencéjének
áruforgalmát. A szultánok jövedelmezőnek tartották az üzletelést
velük, és megnyittatták előttük a muszlim kikötőket. Ifríkíjából szál-
lították a viaszt, a gyapjút és a bőrt Itáliába, francia területekre és
Aragóniába; Tunisz fontos átrakodóállomássá fejlődött az Alexand-
riába, Barcelonába, Marseilles-be és Genovába vezető útvonalon.
De nemcsak az iszlám világ ismerte föl annak a jelentőségét, hogy a
gyorsan fejlődő nyugat-európai országokkal folytatandó kereskede-
lem céljaira termeljen, A keresztény uralom alá került Szicília gabo-

Fából és elefántcsontból készült doboz

a 14. századi lbér-félszigetről. Bronz
sarokaasak fogják össze, s geomerriai
ábrákban elrendezett fa- és csontberakás
d,íszíti.A mintózatot aranyair ágos
arabeszkek egészítikki, mely az 57. oldalon
l áthat ó s e ly emk árpit mint áj da al
kapcsolható össze

65
nával látta el Eszak-Itáliát, a KasztiliaáItalelfoglalt Andalúzia mező-
ségein pedig birkát kezdtek tenyészteni.
Az iszlám világ azonban gazdaságilag soha nem függött teljesen a
külföldi piacoktól. Különösen Granada őúzte meg a muszlim Hispá-
nia által kialakított tradicionális gazdálkodást, nem hagyott föl sem
a földműveléssel, sem a kézművességgel és folytatta a kereskedést
Eszak-Afrikával. De a keresztény nyugat nehéz árnyékot vetett rá,
és szűk korlátok közé szorított minden kezdeményezést. Csak a
háborúskodás kecsegtetett némi lehetőséggel. I492-ben azonban
Granada elesik*, s a spanyol uralkodók üldözni kezdik az otttagadt
spanyol muszlimokat, a moriscókat, mígnem 1609-ben végleg kiűzik
őket. Eszak-Afrikába menekülnek, közülük sokan kalóznak szegőd-
nek. A keresztény hajók megtámadása és rendszeres kifosztása a 16.
századbanAlgírt a Földközi-tenger térségónek egyik leghatalmasabb
és leggazdagabb városává tette.
Amikor az arabokat végképpkiszorítják az Ibér-fólszigetről,
Eszak-Afrika elszigetelő,dik, s a modern világ szemében olybá tűnik
ettől kezdve, mint a barbárok földje, ahol a leghasznothajtóbb és
legeredményesebb gazdasági tevékenységa nagyba n űzött kalózko-
dás.

Az Alcázar, azaz a seaillai királyi palota kiugró párkányzata. A zöld cseréppel

borított sátortető alatti faragott karzatok erősen emlékeztetnek a kínai építészetre.
A rendeltetése az, hogy az udaart körülölelő, gazdag mintázatú falnak aédelmet
ngujtson, A 14, század során különös előszeretettel alkalmazták spanyol területeken
és Marokkóban. A fát az Ibér-félsziget és Eszak-Afrika cédrusligeteiből szerezték
be, és még a mai Marokkóban és Algériában is a haggományos stílusban készült
épületek erkélyoszlopait a cédrusfák felső ágaiból nyerik

* Granada, amelyet V, Ferdinánd foglalt el, az arabok utolsó spanyolországi birtoka

volt. -A szerk.

67
 **:3*r*
,#,
{ti ,
. ""té
:§,
:é, _-: ;:,-j-_*1er,, _::=j
§
*3.
Lj
a
,:
 A MUSZLIM
GONDOLKODAS
A hivő ember számára a történelem megszentelt história. Az Ozönaíz
után Noé fiai szerteszéledtek a földön, és lótomások ereje nyűgözte le
őket. Isten prófétái hirdették az igét, amit egyre többen hallottak meg
és fogtak íöl. Aki bezárta fülét a hallatára, arra megsemmisülés z:árt.
Helyébe olyanok léptek, akik - miként a zsidók és a keresztények -
köaették a hírhozót, de a hozott hírt nem pontosan értették meg, nem
jutottak el igazi értelméhez.Mohamed a próféták sorában a legkésőbb
érkezett, ám a legnagyobb (áldja meg őt Isten és üdaözítse!); neki
sikerült aégül elfogadtatnia az igazságot. Új kor kezdődött uele a uilag
történelmében. Az igazhitűek közössége, melyet ő alapított meg, egyben
a jöaő közössége. Ha nem is tér meg az egész emberiség, akkor is két
csoportra oszlik: üdzlözültekére és elkárhozottakéra. Isten akarata
szerint az ismert ailág nagyobbik hányadát uralmuk alá hajtják, s e
szférában olyan rendet teremtenek, amely az isteni ailaghoz hasonlatos.
A törvény Isten töraénye - ez uralkodik a másként hivők, a zsidók és
a keresztények fölött is, de egyuttal xédelmet is nyujt nekik. Hatósuga-
rán tul xiszont ez a boldog állapot a kereszténgek és a pogány hitetlenek
zűrzaz.laros ailógáaal cserélődikfel. Kegyes kötelesség tehát hadra kelni
eme természetellenes állapotok ellen, s amennyire csak lehetséges, átala-
kításukra törekedni.

Az igazhívő magatartásának felsőbbrendűségéhez tehát a kétség

árnyéka sem férkőzhet. Őt Isten töraénye, a világmindenség fölött
uralkodó isteni rendelkezés igazolja. Az emberiség számáta ezt a
töraényt Isten Mohamed által kinyilatkoztatásaiban mutatta meg.
A Próféta, Isten Hírnöke, húsz esztendőn keresztül részesült e kinyi-
latkoztatásokban, s pontosan tovább is adta azokat - követői pedig
megjegyezték, majd lejegyezték . igy az a könyv lett a közösség fő
értéke,amelyet Istentől kapott - a Korán, vagyis ,,az o|yasandó".
Minthogy az magának Istennek szava, a könyv igazo|ta az isteni
igazságot, szemben a közönnyel és az elutasítással.

A kairouáni lxIagy Mecset hajója. Szemben, a déli falon a mihráb. A korai időkben
Eszak-Afrikában és az Ibér-félszigetenminden mecsetet ugy építettek, hogy hajója
az észak-délitengelyen helyezkedett el. A mihráb jobb oldalán látható az eredeti,
fából készült szószék. A mennyezeti csillarok egymás fölébe helyezett bronzggűrűk,
melgekbe kerek lyukakat vágtak, s rajtuk engedik keresztül az üaegből készült
olajlámpákat
 0L
sepa^9l 3 S ,IuJBzI{ rreroqol ulau ]aEesglaqs3 sope^9r BrÍBJqqasl>l
u (1Áuoura19^ >IerrorlueirlrÁu ÁEuzr >1arza>Ilgr} u'soreloscde1 1rlrlr,ta"
r9J>Iuo{ ttotzsa(Jat {Bqlla zu Jo{Itü8 ap 639sr91 llo^ Iu3u lug.rl aEas
-sosJloq {BgJ?J sopru V .Ie {alJat uaq>loEesTuoug >IBso IBsBUuB} >IazE
,ilezelel eÍe1o1sr ÁEeu rueuBq.ÁEa urau 1uuuÁuBluopru tCu\aql u Ásoq
,IBJopnl tuva.lor B IuElJBleg s3
'ttopo>1s9uBl IoJJa Áuat u zz eí.ax JBW
Iuuor 9^9{n8pur sI >Iauazs{elol a.rtÁuuaIIIJBq (uaqaEasÁlau uelatEelr
eEet'' e Eau lloqJe.'sl urau 6uln IpI9J € l0uvalol u rza ÁEoq>les3 .eÁu
-9tuotÍ;tÁ6 saílat >IBtIIJou oquzsEatu uOolIJeIIII{ sI }9l3lzsoJ qqo"rdu8a1
6sepa>l1astl tJaquo zu (Á19>1ol laa ze uEutu tCuvalo|
Ioll^lale V -I3^
-lÁuatuzso zE luual §ouozg pru tuau so Cqqauapel9{gr uedde{Eeslnzs
8gsolul ,}Io^
uollol§qlnJa{Io uoqurolau9 soÁuoztq Eassounq y
V (uu1o^
,,,9tgscoq6atu ua]sJ eqou {o]ral >Igreqras3
-oq8au ruasÁEoq'Iaurrq e >1eqqusoÁIns ErI?>pIos >IBuuBnoJIBx.{ :IoJ
-sglerzuluEalü B IoJJe tlozs Á8rJuJaS uqI .u19od {l§9ur Á6g .>1en1o1qe-r
E lrel B{eIBilBIu §9 rlgp ?qIüoJ eíotrgztltatc .uulos uoÁ6eu s! I$z9{
IBso{Bl >19ilEeqla sa ieusoJe^ B uoupJoJ lulpq uellnzs B uoq-Z§gl
ugpluJ ÁEoq ítze Cu1lozseuud ((l?s?]alunq uol§I'. {lseu uqI .uBqseJIoI
B uBA o8esotualaí >1auÁleue Car8eslríappptu B IgJ lur_rílaÁEg tuv
a 1 saq qa s a a!,xwz
alrelleu 1nsoÁlutuoqle .,"qp.115§r.ni''r:,i,::"ar"f;f:í 4 ? 11 ?z ?q
l?u?zlq lzDwtDz s pqílodpulluolsuo21
Eezsrc zv $azsozs B uozslt{ (1or{tolazsozs >IgttJ] 19 r,r".rori"y
, , ,Ie>pllar?zerctF;evl so8eltl s? (F>I ?Dplnp l.oqxDzow v ,ottuoq qlazoru?aan s
9ÁE6u51 Ia{{Ilp9zseq alzstt 'aI
o\?z algqrud - rcq?Jqxu,t D qDscJOqD _
-4nsupnrÁuelJol {Ilue§§eqle ra4a6ella; B oJsaJa>I >1r1 (1o.rorlop lolon[aq ryqpulw ,alu7n63aa aualpq
sgpnr íru9.1o;1 B s9 r9rel9uzsuq ÁueuoÁEeq p {e]ral eaglÁua; ?z7q qalqqg o 63ot1't?ql?uo llolzqzoqpzw
(4auuals1 IaJaqIüa :ala ruqu1 uoqp8owÉ&a pqo 'aqatvqpt Lloz xa§Jaa o
'tgsgpnr §BIIu^ e >19r6o3azss9 {I{ .ol1ouzsoq
adau sa Jn ua^luopl lIasJuDI (1uu4o1eat1 u eía1o4st .uaq{auat 7a uossoqlnf 1nuap4aalz§? t7oq
se ueq{euzsa Cuaq8ossaulapo8ua I]uBJl uelsl sa uuqEespaur lDln zD na otqoq V ,q!t!6u oqsoúlot
gpzaa _ Dq?napDll? D - Dq,DzDqV zo Glaw
uallnseÁ8a cor4tssonelEeszeEt >I9{zs§q ,qaq C4oc.re ze >1eoE
'qunl?Ivl lq[o qrow t&a uolop1o qqo[ V
-oIIIs3 Álrur 'setuau B sa rlo{uueJ B >Ialeuozo{ 1Io^ >1os tÁuual4J,. ,7a qlpaqza€1aq DJIDq !%qpJqtw p zE
,
ug19{ o tol to qoup fo lruoqsasculq
:uBABzs u3^zaul3 >IBu pslaw G3o71 mqop,l9l D scDlqzlqD
-soJB^ sBtIIIB]ut{ u
(4uuuenortey 61or.ra nolgzs lue+I3 .gtlgl u í4tsu6 űupalpw 1J911? :Du,ml7qwzs ,,svl1vf' v
uqJ ,rJaqtua zB |zsol ?^o{zsng za s CuqEusglu^ lpI9J B aI lIIBzs 3Tuzsa
tEa Á6g ,19rE9ssaral?{91 B uE^ ozssaul uaÁlttu Á8oq (st {BuuB IIE^
uEqBlBpru ep (uíeuo-ro>I s9lIIIaJa] e zu cuíxg l96uvalol uats1 nly .sr aE
-3ssolBzBIE ze 1err4Á6a op 6esu.r.ro3 Easa>lzsnq uepalet{Jotu Buunzs V
,sI Bloz9
1o.rrqze3t zB >Iaula lulJozs
>1aÁleulu 6aEassozo4 osla {o^Iqzeilt zv tI9 lulJez§ >1aÁlauu 'teloÁ1
-BqBzs € lB>IozBpuvJr EzzeínIvuBl pu3l5p>trozs B za .lB>Io§Bpuotu sa 1B{
.>IIzs>IaI3sJ
-osB>Iozs tutaJgrd B stÁ8ul 'l9uunzs e >1eíro>11u unÁ8o {aza
sa zoJu]eqle .puotu peulet{ow e8uru lturu (ueqqe :aJJII{zo>I {tra}9r
uuqselulzolreltÁut4 9rrzs93ar>1 ÁEe uoqs69ssaílet eEeu e 0uvalg y
z,zsel 1oquaÁlas 1ní
-9qnJ uo s Claulot{Iosl^ taloÁEuoÁE sa la>Ieco.rad.ru>1 Áuure 1oqe
(aque>I
s 'gla 4ouzopa E.roso {o>IBlBd lgp Álau (tulozu8 BqqB lleze^eq
(aq8al >I3uzsl^ la4ottato( sa
{euzslt{ 4t>lu I{BIIV (Áuoztg
Iils?ralunq seulupíu; ssepJlq EJeIIrvzs >Iozp -
í>lunloze r9rele
IIrapJIq roEgszeEr zp >Ipl i9ílIoH lgqd?u B s .{II9
-6aru 1nuuprEoí rl9r939.rd sa 1aípu6ul llaleí qeilV >1l1e .Áuoztg
 ,,Amit Isten nekem adott, nagyszerűbb,
mint amit te kaptal tőle" - így szól
a Korán XXVII. szúrajónak (A hangya)
36, z.lerse. Szltlejmán (Salamon1 közeleg
szellemekből, emberekből és madarakból álló
serege élén,s visszautasítja Sába
királynője, a napimádó ajandékát. Isten
hatalmat adott neki minden teremtett lény
fölött, s még a hangya is az ő akaratának
engedelmeskedik íöld alatti j árataiban.
A királynőt azzal fertyegeti, hogy
megsemmisítő aereséget mér rá és hatalma
alá z:eti, s mielőtt még kilépne palotájából,
egy szelleme odahozza neki a kirólynő
trónusát. Képünk eg1l 12. századi Korán
lapját óbrázolja, a betűk jellegzetes magribi
írásjelek. Ez a kalligráfia önállóan alakult
hi Eszak-Afrikában és az lbér-félszigeten.
A körök a z.lersek elejét és zlégétjelzik,
A lapszéli minta stilízált fát aagy bokrot
formáz, s az örökkéoalóság kertjét
szimbolizálja, A szent szaoak sorai
lj,'' 'l", l ,',,, ideaezérlik az igazhiaőt

mértéktelennénövekedhetett, ha a törxénytől e|szakadtak, mert a

kormányzat, a gazdaság, a társadalom céljai ellentétbe kerültek vele,
vagy mert ember alkotta rendelkezéseket tartottak inkább szem előtt.
Az általános gyakorlat mindinkább ilyen lett, s hasztalan tiltakoztak
a jogtudorok, még ők is kénytelenek voltak észrevenni és belátni,
hogy egy romlott világban ez elkerülhetetlenné válik, és hogy az
eszményi minta megközelítően sem érvényesíthető.A Mohamednek
tett isteni kinyilatkoztatást nagy gonddal próbálták elevenen tartani,
de a közösség a gyakorlatban messzire §zakadt a Próféta korától, az
egykori aranykortól.
A parancs továbbra is ugyanúgy szólt: ,,Szolgáld az Istent!" - a
korán e tekintetben félreérthetetlenülbeszélt. Az emberrel szemben
azt a követelményt fogalmazta meg, hogy előbb tanulia meg a paran-
csolatot, azután cselekedjék a szerint. Ibn Abí Zajd, a Riszálához,
vagyis A lez;éIbez írott előszavában kifejtette, hogy Isten ki nem
mondható kegyet gyakorolt az emberrel, amikor megtanította arra)
amit nem tudott. De ezt a tudást úgy kell bevésni az ember agyába,
ahogyan kóbe a feliratot. Ibn Abí Zajd ebből a célból szerkesztette
meg episztoláját. Útmutatással kivánt szolgálni, a töruény alapeleme-
it akarta kifejteni, a málikita rítus tanításainak megfelelően. A témá-

7|
 ,. .: ::r!_ ;:,:, li ;:.;:
*P-*, .1
*-"".*- ,
i ]]} -..l tr
'] ":; .j
ts1 ::.
.!. -1 - ;
, , ,_. :., : i!.: .:i ,rd
'
:;-&i.; i+..:;!!#+:3:'i''
:..: a:::'.,' .::; ;a,:::' .
ba való bevezetés standard vezérfonala lett ez a munka. A szetző
Hispánia szülötte, és a 10. században egyike a legtekintélyesebb
jogtudósoknak Kairouánban. Az előszóban kifejti, hogy hadd mond-
ja a gyerek azt, amire a szája újár, amit a szíve diktál és amire tagjai
késztetik, tekintet nélkül arra, hogy mit kellene mondania, vagy hogy
mit szeretnének hallani tőle. Isten segedelmével a hivő képes lesz
élete egész folyamán teljesíteni kötelességét teremtőjével szemben,
feltéve, hogy hit lakozik a lelkében, és hogy a megengedett határokat
nem hágja át.Ez a két feltétel elválaszthatatlan egymástól, s ha ezek
a feltételek adottak, akkor a hit valóban nem hiányozhat. I. Hakam
ezeket a szavakat vésette pecsétjébe:,,Hakam Istenbe veti bizodal-
mát, és híven követi őt." Fia, II. Abd ar-Rahmán pedig ekként
nyilatkozott:,,Abd ar-Rahmán megnyugszik Isten rendelésében."
Úgy gondolták, hogy e hit híján az ember tehetetlen. Viszont ha
bízik Istenben, az ő segedelmével a Paradicsomba jut. Az irodalom
az omajjáda dinasztiabeli uralkodókat tünteti föl eszményi uralkodók
gyanánt. Bátraknak és határozottaknak, bölcseknek, erényeseknek és
igazságosaknak ábrázolja őket, akik az iszlám nevében gyakorolják a
hatalmat, győzik le a hitetleneket, és hozzák le a földre az isteni
rendet. I. Abd ar-Rahmán éppúgymegkövetelte az engedelmességet
a lázongóktól, miként Isten az ő teremtményeitől: hiszen a sivárság-
ból ő teremtett civilizációt. Hisám kész volt leköszönni a trónról, ha
a kádi elmarasztaló ítéletethoz ellene. Hakam a sors eszköze, aki a
lázadókon és hitetleneken végrehajtja a rájuk kiszabott halált, s az
országot kényelmes, puha áeeyá alakítja. A dicshimnuszok közepette
ritkaságszámba megy az elmarasztalás, mint aminő Abd Allahról
olvasható: bár kegyes volt, de gonosz és gyilkos.
Engedelmeskedni a határozott vezetésnek, mindig meghozta jutal-
mát. Az ég megnyílik és befogadja ligeteibe a muszlimokat, férfit és
nőt vegyesen: azokat, akik teljes szívükkel alávetik magukat Isten
akaratának. A földi életben a töraény nem csupán kötelességeket
jelentett, hanem teljes életet ígért,amit Isten szánt teremtményei-
nek. Ibn Abi Zajd megfogalmazásában Isten kiemelte az embert az
anyaölből, és tenyerébe fogta, hogy örömben részesítse. Ezért nyilat-
koztatta ki számára a töruényí. Aki igaz módra cselekedett, az jől
cselekedett. Jól cselekedni pedig egyenlő azzal, hogy helyesen csele-
kedni, és eredményesen. Júszuf ibn Tásfin Hispánia meghódítása
során minden lépéseelőtt kikérte a jogtudorok véleményét.Az egy-
szerű muszlim szerényebb ügyekben keresi az útmutatást: a válófél-
ben levő férj például azt |atolgatja, vajon a feleség kétszáz arany
összegű hozományából lefoghat-e százötven aranyat, vagyis azt az
összeget, amellyel az asszony apja köteles a szokásjog értelmében az
esküvő költségeihezhozzájárulni. A közmondás szerint nincs olyan
vitás ügy, amelyre nézve ne lenne megoldás a töruényben.
Ha valaki gyógyírt keres bújára-bajára, bölcsen teszi, ha nem
fordul a szultánhoz, mert ezerl a szinten rutinszerűen intézik a pana-
szokat. Biztosabb a kádit felkeresni az üggyel. Őt az uralkodó nevezi

A kairouáni Nagy Mecset udaara, Szemben az imaterem, A terem főbejárata fölött

kupola emelkedik, ugyanolyan, aminő a terem másik aégénlevő mihráb fölé
magasodik, A 9, szdzadban épült; a mecsetben gyűltek össze a jog tudorai,
s az árkádok alatt tanitották nöaendékeiket. Az udoar alatti ciszternában
gyűjtötték az esőaizet, s innét láttak el a oárost zlízzel

l.)
 vL
' ' 'r9ru
-elqoJd B }Ze IJeIusI lueu BSBuuBl ISBIIB^ >IBuBíBIo{SI o ZE ;lIoZsBIB^ Á6I
',,;telnlls1 esluaru8atu Á8oq>lusc 'IB+IuíJI T^r,tq eqÁ39 t4e Cznzs íBa
3-o]aqlellla uoÍe6" :IassepJe{ E |ezze IuBUJoZs {9rJB>IB Bq>IoJBs r}}nlBg
-1e .razsÁEo Jo{IIIIB s 'ttopo4zguo lulJezs lB^Ip qqeín3e1 e 1naplad
JIs€g uql pBIuTuBqnW ,I9u]1o>lozs6etu e Inqqouelelzse; ueíduueqeu
ue]3t{pe)Iesl^ sI e8etu o s cuucln zv t;ozo11glel I3JJegIuo lte]ueso lplaap a&asala{ scloq o uotÉ1ol &vspatl
-s3lsJaq In9pl9d uq Cozau1o l}oler{e-I ,tsgtuEoruul se8elÁuet re>le (sl9t Dwoqo ozo?uonq D u?lnxa'pzaqlazs o
p llnLu?u o"lpsluo,tod scloq gptz t8a
le]Jg>I ]osJuu€] uednsc .re4e '1uuloínploJazzoq B ll9qg.rd rualtEas É8oq' qp tpuow t32, aualpoq|,la pa2Zvul?as
uopotu se8eslsqe1 uopultu 'rlorr 9>11alÁ6eu uaqaulo}J9 se8alÁuat ozs olpl8ptu nln'qoa ouopfo1nl 7Fzpna
B gJ}q 9í V ,Igqlololazs3eszv8l ze ]pB>IBJ Áueurarglg( tÁuueru '>III39I $auqaw t&a 1twolo zp luuazs opua&a1 v .pl
-I^Tl lgqqa s'lryauvLlo1 q?4q xDqopql v el48au ueqpezvzs ,0I B Iu lpo8o"l aau .pzpq sn&Dul 0" alíuvu,tu{awol
-gsn)-Iv ,Dopru st tu8oÁlosotu BoJB nro8rzs Ipg>I B se §uvalo1E uly s8u9ln4 V ,1alazaqJazsDJo zD aualp?Ella
, , ,lrapa>IolesJ afa.ta zp oppnzal all.ulzs 7§lD zD
lue>IeloJaTusII>IIo1 o1e 8assozgy-v
,3q e1}3p3J pÁuuu.re s9 l9tlulzs gspt o luuazs &asnutzsoloa uapula
Iazze |p9:4V lo}lsnze rgíerer ulopd erqez-zv zE ap Cqnf,taust wau plazada? glaryoq1lw v
(lsuÁu9l{aJluezs soÁlns
].reur nol uBIIuB >IBuuBIuI{Bu-JB pqv ,III Ip9{ ,
qo
l11íury 30 p 1].t t? nq so z o &uo.1oq
}1lIBg-IB uuqeqopJo3,ueler8gszu8t urule.ln Á8oq'u]sel1o a.re(e3r .rnue qglfo ualzsa1ll DqloqplqD zV
BpIqBIqB zv, urlueg uql uBguenoJIB>I Ingplgd Á31 ,ualle uoI€pBsJB} 8 ,&aw ollo?uo4 qazaqau o?unna1
r9l uqÁ8oq'- Ir]{Igu 131uI>Ie} o1en ereÁlstuezs sounq B - eIuIoUIe s3 1olta&vaopuala8 lo z tuoqnd ql&ntq o
(er4osc1o4Je toqo?uonq o' p qlpalz a ílaq ?uolol1zuolq
zE e|uzqÁ8tn 11a>1 r4au 'aÁl9tul{a]>Iezs gq9.J6al e 1uttnÁ8a
G&a-t&a u?qxuapurur pzuoqot ruo.l?quazxr V
,
se eJo tuaalo1 B 'Ipg] u Co .ro1>1euuÁ31 ,]IluIJe lueu Inuel}a^zo>I
uo qp 3p s p a z sulo z s 91 D z sD lpDa DxuDuV
rtoÁEnzu9d 'llslap;e ruell9 zu 1eÁlaue Cvl 4euzouet >1o31op B >IozE nog gpsxa ry(Lau o zo sv llol1dolD DlD1l? zD
prrozsÁ6e - Á8r.uurzs le>ploIIaqreInsJeq u (1a>14oÁ6n IpgIBs3 s9 l8es1o.ro 'uaqzag 1?19 sDullDl.Dq D fta auauldp
ze '1e1>1asap9zJezs e >pzo>11elEoJ o ,ilze>I19r; ugídule Cuva,lol € s9 .I{ uaq-/s€I u?llnzs DpxulJDw u?ul rqv
 A városoktól távol, vidóken az emberek falusi vagy törzsi közössé-
gekben éltek, ügyeikbe felülről és kívülről csak alkalmilag avatkoztak
be. Isten embereit e körben nagy tisztelet övezte, és szerepük igen
jelentős volt. Ezekben a közösségekben többnyire a vérbosszú, a
szemet szemért, fogat fogért parancsa biztosította a személyek és
javak sértetlenségét,a szokásjog uralkodott, amely nem esett egybe
az isz|ám töraénnye|, sőt olykor messze elrugaszkodott tőle. A musz-
lim bölcs, aki ott é|taz emberek között, vagy rövidebb időre közéjük
vetődött, gyakorta békebíráskodnikénytelen. Ó tett igazságoí az
egymással torzsalkodó családok között, nehogy kiirtsák egymást az
utolsó szálrig. Midőn két falu a Száhelben, Tunézia keleti partvidé-
kén viszályba keveredett, hogy hol húzódjékközöttük a határ, al-
Dzsadídí sejk sietett a helyszínre az ügyet eligazítani. Az egyik falu
Máraány relief a fátimida erődoárosból,
lakosai közül ketten haltak meg, a másikéi közül csak egy személy,
Mahdíjából. Az uralkodót ábrázolja egy
tőlük kártérítéstköveteltek amazok a másik áIdozat után. vonakod- zenész társaságában, s az utóbbi duda
tak egy ideig, azutárL beleegyeztek, s a határt pontosan kijelölték. Jormájú hangszeren játszik neki.
Az olyan esetekben, nrint ez is, a törtsény háttérbe húzódott, és a Az uralkodó felegyenesedae ül,
törzlény képviselője lépett előtérbe. Adhatott olyan tanácsotj amely törökülésben, koronaj a puha ang agból
a töraény betűjének nem felelt meg, csak a szellemének, s annál készült, és három csucsa aan a diadém

nagyobb volt a tekintélye, minól nagyvonalúbban foglalt állást. Ibn fölött. A diadémot még a faragáson is
aalamilyen drágakő díszítette, Öaoel
lászin - aki a Szaharába ment, hogy a sivatagi törzsek régi szokásait összefogott köpenyén tiráznak neuezett )
felcserélje az almoravida seregek a töraényen alapuló fegyelmével - szöaött írásszalag fut z;égig. Kezében bőrral
kivételes egyéniségvolt. Szerette volna elérni, hogy az emberek telt serleg, mely a hatalom és uralom
fogadják be a vallást, vagyis hogy megfelelő módon, belső késztetésre jelképe aolt, és semmi köze az
alkoholéloezethez. Tény viszont, hogy az
éljenek, ne pedig azétt, mert a próféta bűnhődéssel fenyegeti meg
ari s ztokr atákat gy akorta ostor o zt ók, mer t
őket, vagy éber szemme| vigyázza minden lépésúket.A szent ember állítólag nem aetették meg a szeszes
tevékenységesokat segített abban, hogy életükben ne legyen semmi italokat. Ugy anilyen poziturában és
fennakadás, semmiféle zökkenő a napok, évek egymásutánjában. ugyanilyen koronáaal ábrázolták a királyt
A tökéletlen világban a muszlim azért tudott létezni, mert Isten azon a képen, amellet Egyiptomból
kegyes és jó volt iránta. Erezte mindenható voltát, követte tudósai- származó fótimida művészek a szicíliai IL
Rogerius megrendelésére készítettekel, és
nak és szent embereinek útmutatásait, mélyen gyökerezett benne a amely a palermói királyi palotában
meggyőződés, hogy bármit tesz, helyesen teszi, legyen szó akár a Cappella Palatina famennyezetét díszíti
evés-ivásról, alvásról, jövés-menésről, akár munkáról, adásvételről,
akár pedig mások utasításáról vagy engedelmeskedésről. Ahogy a
közösség eljárt, az vol't a helyes, az á|lt összhangbarl az iszlámmal,
még ha nem is konkrét, kifejezett parancsait hajtották végre. A hit
lényegébenazt ielentette, hogy hogyan élnek az emberek. A társada-
lom tagjai úgy nevelkedtek, nőttek föl, hogy tudta mindenikük, férfi
és nő, gazdag és szegény, városlakó vagy falusi ember, hogy mit
várnak tőle, hogy miként kell viselkednie; magatartása a hitből fa-
kadt, és ez volt hitének kúlső jele. A mindenki által követett rutin
a|apján ítéltékmeg, aszerint, miként szentelte meg óráit, napjait,
heteit, hónapjait, életének egymást követő esztendeit, ahogy az Isten
által kiszabott idő haladt e|őte az örökkévalóság felé: ,,Az órák múlá-
sát jelző szerkezet révénIsten meghosszabbithatja e város létét,és
örök életet adhat neki." II. Rogerius normann király palermói palo-
tájában találkozhattunk ezze| a felirattal a 12. században, de a szöve-
get arabul irták, és a benne kifejezett érzésteljességgel muszlim volt.
Napkeltétől napnyugtáig a napot imádság tagolta öt szakra. A hét
csúcspontja a déli ima a pénteki napon. Ilyenkor az egész közösség
a főmecsetbe gyűlt, és meghall gatta az éppen hatalmon levő uralkodó
nevében elhangzó szentbeszédet. Holdhónapokban számoltak, s a
75
 9L
,s9J}
zv |ozs ÁE} (aut1 ..,)upuzoqeJl?|lzv ITu 119I3IIII (ueqaÁuoy u unrlEaru
e^ale ouuel eu RIIE '1epuEuru peE9r íuq raqr9 urau (uop1o.; e Eas
-uellesoueJezs sJuIN" :lulelu>lu ualsI lutur '19tpu3o3 ÁEn telosgdusc
el9ga zE eq,ls9IIIJal E aJ>Iuol oual EBszErezs B Eatu .rozsseus Cle ze 1a
BlsoTu er.ro4uÁ6 l9íp}q.rl,rtnbppeng u (oÁlog Á3u51 IeqopJgc u ÁEoq
ssl zE luozsl^ zeE1 ,s9.r9>1ose zE .I9s9IDIBIBI)
In9pl9d tuttu 19tut se6
-alugl{tl ueÁ1o ze Eavs >19rlor98 luou uuquoze I3sJeA uaÁlt uuro;tr y
9,>IauZseI B^BtuIEzs so
lelozu por9l ]Bue6.res el Á6oq ÁEt1 6>1eupun.reqls píeul (>1euuea
oJe^po{ {auallarlq e >1aÁlaru '>1aÁuarr.ou B uB]n ose ze ]ultu -
Bs9UsB>Ios >1alauraÁE s >1rnuí u 'sa8ecueq se BIuoJIJ
(sezo4erozs
s9 )?l9í luttu (setu lu3u 1319 I39II^ a ze Á8oq (6aur 1ot9ípn;,
:IIuIu3s
E9lta u rsed9>I zequalsI ,>IIz3)1e^o>Iolgleq uepultu ÁEoq'>1uuue lualle
puotu ulou so (rgurlutuq uellaraqJ9ul ualsl uítlq.rosc urou zo Clo>1
(>1tpe>Ileue
-IuIJgq uBqq9Jo>I lurur e.rqqusu8uur Jeque zeue^al tu9lzsl
zV ,BIgJ Bupru au uesalozgle ÁEoq ÁEurr 'Bu.re>IB ou Á6o9'1n4leue sI
c
>1e íu9u gr ITuJ€>IB Á8oqrue s'seurluluq uu so3es11l uals I
1ezzel?I IIIJ9q
,eul3l{el sI tuou ru9>IsEW ,asalapual uelsJ pultll
(zssoJ se oí
- uI9J9 s3 ^Je§e{
(epelusle(t{ píBZ
luuezstur Cueqqu II3>I iunuutq ÁEoq }qv
ugl qq9l3 le^opuetzse zezs Á8en ,,.IRJo{ eígle ruru (tl.ro urtu(ropzod
s9 ípp.to; >IaJa>ITIIoIBIII E'( :IBAIBABzs JBJBS uq1 ,1u88esuulutÁuoztq
uB^ IIel ertÁuuerrr F|? zv ueqeídep ÁEoq 'e.r §alolzo>Ielrrre Cluunolle;tr
ellelluelaldgula u9rl1.1u n9 ;9d Álau (5sgtelunq uolsl :>IoIuI?J rrel
ce
-I3) IglqqasaEestuarEel E Jo>pIBueÁEn,{grlgrual ru4uqqo íEa 1 u tlztq
uEqB^Bzs uolsI ,rsglurzsuEl^ >IorIeI uaqűuvalol B IBsJ9l lplgc ,ueqEezs
-.roÁuuaur u tgurptn( auaÁule {BuuBnoJluy ergElod n.razsÁEa erug
?,,,eilgpl{ti s9 eígElozs
9 zÉpeulvqow s9 'qeIIV >IBs3 ue]sl s9tu sJulu Á6oq 'el9t to8us
(uoduu >Itpaztr
-nuBl ([.run.rqe3-.runuuí ,Ií0I] ueqopualzsa ,Z€v e
Jozsposglu e (uuqeneq 9pgtunszq (>1tposgru ÁEen osle) (6otu
rIBq ueppe{ .oqezs e (uuqrts e
Iry 1tzsEnÁu sU u}pgv 'uílrv
(.rnl oluaual :ppuow
iz§InpJoJle 19rÁlau
,gzzoq oIuosBI{ Tues I>Iues s9 gnelJlnzs Iueu s9 uaz
-T§ou tuaN 19IE^9+I9J9 ze (qully 1ualreÁEa ze
(qelly
o :ppuow
il9íp9IEs3 se teleJo.td peulpqow as]}zo^pn s9
Eau u(ply iuaqa^au 4ausaÁEo>1 e (1ausotoln.roÁuo1 E 6{auuo]§I"
:Etuteuulltd I9IEI{ B IglJo>pIoIlIraÁE e etele l]LtrqzeEr
1a
zu rlrlul__Á61 ,4eu;9rle uusn{tlllc 19rtu(luod9)pl selazsaluJ3] sBpBJEtu
uoqDo se sazuln zu 'salzsatue] s9 syzled B 'sule:B sa s3l3l B )I
-adauun s9 4aÁu9tuese ÁEuu B {eza ÁEr (.,pu.rutua1" tsad9l zotIIB>IBzsA3
ledeu B ,eíepl replopu9Juz IE>pIetu Á6eu e deuoq ilpailal
^9ploq
V
-uezq (gslotn zy ,6eur >Iel1r.t ueqgídeugq >IIpeJuoII) zB stÁ8err 6.ro1
^9
(eqeutpaw
-u9pBuIBu leÁIaute'Iarrígq >larzai?Fuo eJJe s Igq9+IeW
peulBqow luJlu uaq^a zB uaqqg ,l9rrerul>I3l lgpu3rzsa ,ZZ9 lu9ln
esalelnzs §ntz§IJ) B {eu9repzo>I >Insgrltu9zsgpl ,19qduu t9, s9 'rII9
1gqduugqploq lJ>luazlr V ,19s9l1.,,lu 9p\ ze atzalaí esu.reí ploq
^9plotl
 A virágzás nagyszerűségétés a katasztrőfa szörnyúségét túlző
színekkel ecsetelték a költők. De volt rá okuk is. A gazdag és termé-
keny Andalűziára nagy veszélyek leselkedtek, a belviszály és a külső
inváziő gyengítette. Córdoba hegemóniáját csak szinte állandósult
belső és külső háborúval tudták fenntartani, s ennek kimenetele felől
soha senki nem lehetett biztos. Az erőszak jellemezte ezeket az
időket: tömegesen mészárolták le az embereket, seregek semmisültek
meg, az utakat keresztre feszített tetemek szegélyezték,a városfalak-
ról lándzsákra tűzőtt fejek meredeztek. Elete alkonyán III. Abd
ar-Rahmán panaszosan kifakadt, hogy mindössze tizennégy gondta-
lan napja volt egész uralkodása alatt. A harmónia látszatát két és fél
száz esztendőn át csak a legnagyobb erőfeszítések árán tudták úgy
fenntartani, hogy kergették a sikert, amely mindig kisiklott a kezük-
ből.
III. Abd ar-Rahmán, azaz an-Nászir li-Dín Allah, ,,az Isten hité-
ért diadalmaskodó" kalifa uralma alatt mintha a gondviselés végre
megjutalmazta volna az igazhivőket. A viszály tüze kialudt, a politika
beteg teste meggyógyult - tudósít a krónikás. Miként ha a hold
megújul, olyan volt a trónra lépése,s Isten áldásával sikere nőttön-
nőtt, akár a telihold. Fényes gyózelmeket aratott. Az isz|ám hatalma
teljében volt, az emberi faj boldog és az idő szerencsés. Az egykori
aranykor látszott visszatérni újra.
Ám afig telt el ötven év a halála után, a hatalom, amelyet megerősí-
tett, összeomlott. 10l3-ban a berberek kifosztják Córdobát, s Ibn
Hazm, a költő, menekülése után visszatérve a városba, igy sitatja az
elmúlt dicsőséget, az e|pusztult régi szép világot:

,,Megálltam házunk romjain; ahogy körülnéztem, láttam, nyo-

mai már a semmibe vesztek, s ismertetőjelei eltörlődtek. A haj-
danivirágzás után kopár sivatag lett belőle, s ijesztő pusztasággá
változott a nyájas sürgés-forgás, s a szépségcsúfsággá torzult.
Farkasok tanyája, dzsinnek játékhelye, ghulok odúia, s vadálla-
tok reitekhelye lett az, aho| oly sokáig a bőség lakozott. A kard-
hoz hasonló férfiakat, s a játék babákhoz hasonlatos ritka szép-
ségű hölgyeket - akik tejben-vajban fürödtek, s a világ minden
gazdagságáva| díszes köntösökben pompáztak, és hosszú-
hosszú időn át ragyogtak - szetteszőtta az idő. A mihrábhoz
hasonlatos díszes helyiségek, a pusztulás játékszerévéválván
elvadultabbak lettek, mint az oroszlán kitátott torka, hirdetvén
az evilági lét mulandóságát, s megmutatván azt, hogy minő
végre jutnak e világ lakói. . . "6

A költő leírása valóságos és mélyről fölfakadó riadalmat tükrözött.

A jó muszlim megvetette és leleplezte a képmutatókat, azokat, akik
istenfélőknek, törvénytisztelőknek hazudták magukat. Sok ilyen volt
például a medinaiak között, akik a régi időkben leplezni próbálták,
hogy ellenszenvet éreznek a Mohamed hirdette igékkel szemben.
A képmutatók voltaképpen titkos hitetlenek. Andalúzia szívében sok
ilyennel találkoztak a hispániai muszlimok, civilizációjukat tőlük
talán még inkább kellett félteni, mint a nyílt ellenségtől: az északi
keresztényektől. Előfordulhatott) hogy amazok átvedlettek emezek-
77

< 1?JJollDW q?glp?qaaul
qDxDNu78DtD z0 uaq-6ZZI 1uxwD
'o[yozplqp ftD plzs?qqsalt gloa pqplo1od
npn8v ap nn?ual,ag muquaq V
,pqo{otlspq o a1 qlpoíuoq qw anqal t?g
8L
llo1o o1odnql?s D l?warcJ .ruau 1tatuau,tt!?t92t t?tzq D '?aul zlntpnl rytQaq qnuDlDpq
qDsc pqqa ap'&aru axlallqoJo lo,1l1at la4apla qDuz7ousJuolod 7otuqzsrua v
,plDq D so8nl,ag D
loln alq uDqzsDllv u?pl ZS€I s 'uallaq axulnqauaw qnuptdo anw
'xxollzs ls?rpuaz 1qoCupu1 TIQV qoaD{9 zV.<.lodDN 11a33ag o'''l?qn7_po zsuDs
cq8asa1a{ qvllawal .uaq?pzoq rcqoy qryza,Qaq uozoq
?llaq 'nlwo1o?ntu qon
lo1ot stlodoqau qDlpqc ryEu qqasaqq7a1 zoqopoqlym opxulna o'uozspH-l,|lgV
uBsoluod la>I38asualsÍ l8q B{IIJ SeIu S9 - }Io^ >InÍgtul ugl{t) oJÁIaIu
- ls9zo>I]8Á8 o3deu € .]BlosgdBsJIuBIII^ se lB>Iou3{IJJnI{ B .la{3s98
-uoJpIoJ B 61B>IosBpBJ9 Zv ,.,{r-llglaq (zv:7lIvuel
]8qsB^Io }uqZB8I Ze sa
(>1nssB^Io
]a>IelaÍ pI9.J 8 se Be ze' ÁEoq u€qu€Jo) V .IaJ3lSeIuouuB]
>Iotullzsnu B ueqqe {Buo^ >IeIBtuoJ E sa {o6oJ9E V .eJ8a ZB 1o>I
-nlolul]a] {9]1o1zse33nJ uBDIEÁ8 gpuozse>IJTJll losglepu3J sJos V
-IoI] {9ugqoJd loq>Io'ellrsc .*oo,,ffii]'á ;'.;::;
i.##ffi
Á3a acusÁ8e>1 Ále.rq a cJzsBN " Á3og carlopuo^oí
lzz llg|e o§oz8e^Dl
J}lJBIu Áuetzse-ra>I n^ou SnlJoJJed Á3g ,1e,reÁuBluopn} selopuo^oí
B )elza{IopueJ uBqBIBuB sI {e}IelIeJIBIBI{ V ,lBqlB}Zo]IB^ tuesÁ8n
uoZB (a^I3puoJ uB^ Io IIII8 lJoul c{IZo>II9qgJd uBIBlzsBt{ Á8oq (>19r
-l31zeul3Á3g eQ ,1aEec.req o^3I u3qso{ozs uodda zB lu]elo PIJ8>IP 8olu
ua^Inso]JJ IoJl?Isoí a eíoz[uetlJo>I uEnoJIB) .uolB6nÁu 1utlzseutp e
uhelzo8e l^IeJ I9q í!. (uoEunsc scutt (uq 19{ €Jg{olluoq {ouI>I (uuo>1o.r
n$t Á8oq (e1lopuonoí ve e(íleqÁ6uu uutuquu-Je pqv EruBIzsBW
n
uBqzsn>IzsBIuBQ (>1eueruler BI}zs€uIp epBí(BIIIo zv ]}ale^ 1e6J^
u313I3>I Áleruu
(sglelle3 B r
}JoII>I Á8oq .ueozols8ou }zE IE>pIos uIoN
,ruzeleÍ eJolo >I9rpnr lgsedoll3J EusÁ8eu opue^oí Á3e-Á3o uegJososla
- uo]Bpu8eul sI e>lopuuíe sglera;ord e 1euso3usll9^I{ .rud ÁEg .re1
-O1Á1o1ecrn zB loleJa]salu IuBuBl BSB>IB Io^91 uoJBld e ze ]roru (uo]
-utddo1 eJaIüJo>I B Bl9JoJd B uBqeIuIB >IuuÁuenltuel opo>IsoluoJ Á3g
,esBIIBzssoJ uelsI zB
luílul.t1o.t o]eqzoul9l{I>I Á8ndda scuerud luelsI zB
CnslatleÁua8t uraleu9>Iezs se selJevzzoq zeqsgríeJruol9 zy .turur Á6e
ru€puolule BuE]n se (e.rlug etudo>1]lelle) ]uIuJBI{ .aí.ra íeq Á6oq Cuuu>le
uJeu se (11opourle lBZssoJ I>IBIB^ BH ,eIB1I9 luazn uatsl (natueloÍ
rgí r':op of ,1euqoruíe ze TallouuopíBlru le8osolualeí sa rssluelaf
,>Iouur_lq
E rg8Bul erpe8uetg se }e^Izs
ot13}}Áueua46eul ZB lJeIIJ Cuequrazs 1srredau ]9lzelulolJa luo>Iu í8€JBli
uets1 uosÁuoluesa ze lza Jo>pIB -u9J9 zued serra>1 Á1o se 1o.r.requa tÁu
->IoJBIIJ aq ue^ ropgJa >IepJeIIIal Á1o uetopza4 usetnJeÁIBd sotBÁuozst
unzsJBH uql Jo>IIu .tlnp;o;o1o st aíoza4ualle zV .zo uon u.ro 8oplog
,l3íoJ gpEz9IB
la]pzel IuBlInq .tlnra>1 BJIuoIBJn uBIuqEu-JE pqv,III
Á3oq8tly ,r9^9í 19los B ll}lo^oJola Áleulu C;aulaí s9íIBq 49rreq3o31a3
tlly ,zofiE 8esze8l zu C>ltlu11o.rol8etu ur]q B Á8oq (atzelaí za.lu.tuÁln1
uo{IsBIII e 'pnouzslp uopplo >1rÁ3a .a;lzsaro1 {allal}zsal rgllpueq
e11 ,lursaÁv zv eIe BuolzsutuBt le4nÁus8! ze lze s (1elÁ8ea e.I8us
-Áuozlq >IaJaquo zy .>1nEssotusleí E uo^ Á8uu 1auleuel ueÁlr zy
,e.resope3
-ele8our qqoÁ8au8s1 1elrlqze8r ze 61nselarzarulaÁ3g uoíle8lozs ÁEoq
.1utÁueqr>1
'19uat eJolluozszo4 ueuzod su8uur uuqeíndu1 BqopJoc te>1
-oluosc V ,{o1I} se8ostue.r e ueÁ8ttul rroí e.r691r.tde51 ,19r19IBr a^]O}>IaJ
vJ9l9q a (eJpour Áuetzso.re{lalua]o} V ,u}S u 4gttorrÁuleJ uaqgreluela(
BJIIBI u 'l1eq8aru gpBz9I soJlr{ B (unzs3u11 uql JBIun Á8oq .uelnze
z\Cle(pgre oJlsuqog .9l
Ia^Ae 19lp13o31e €JEI{BIB^-a.r3air uoptw
rögzitettek a krónikákban. A csillagos eget fürkésző asztro|ógusok
rendszeresen készítettékhoroszkópjaikat, ahogy erről Ábrahám tör-
téneténekmuszlim vá|tozata is tanúskodik.
Mielőtt Ábrahám megszületett volna, Nimródot figyelmeztették
csillagászai, hogy valaki világra jön, aki meg fogja semmisiteni az ősi
vallást. Nimród, akárcsak később Heródes, minden újszülöttet meg-
öletett. De az, akit a jóslat emlitett, életben maradt. Kétértelmű
történet ez, melyben az asztrológusok ós ,,tudományuk" pogánynak
és ellenségesnek tűnnek, legjobb esetben semlegesnek, másfelől vi-
szont az adataik helyesek. H Riszalában lbn Hbi Zajd pontosan
fogalmaz,, tilos a csillagokból olvasni, kivéve azt az esetetJ amikor
belőlük próbálják megállapítani, hogy merre forduljanak, midőn
imádkoznak, és mikor áll be az est. Almanzor például hevesen elle*
nezte az asztro|őgiát, de a filozófiai elmélkedések minden fajtáját is.
A szerencsétlen Muhammad ibn Abí Dzsuma megjósolta saját rend-
szerének bukását. Mielőtt kivégeztékés keresztre feszítették volna,
kivágatta saját nyelvét. A krónikás följegyezte, hogy ebben a pillanat-
ban minden nyelv megbénult. Ez az epizód a nagy ember hitéről és
félelméről egyaránt hírt ad. Ismerünk persze ennél kevésbékirívó és
szerényebb eseteket. Kritikus időkben egészen magától értetődőnek
tartották, hogy megkérdezzéka csillagokat. Amikor I276-ban P'bú
,,A tábla utolsó kockasoróban a paraszt
kireilynőaé aáltozik" ( Ibn Saraf , Banderas
106.). Sakk-készlet a 13. aagy
14. századból >

Júszuf szultán úgy határozott, hogy megépítteti Új Fezt, előzőleg két

asztrológussal tanácskozott. Bölcsen tette, az elővigyázatosság soha
nem ártott. A csillagokban leskelődő szerencsétlenségis fel volt írva:

A kedatelésinek áldozott imént a király!

Ítélt:az országra nagy baj, átkos háboru aar!
Nem látod-é, hogy a Mérlegben pihen le a nap,
szerencsecsillag-j egyétől mór ma messzire j ár?7

Az asztrológus tehát nagy becsben állt, s e pálya csak a rendkívüli

műveltségű emberek előtt nyílt meg. A Il. században nem kisebtr
személy képviselte ezt a tudományt, mint Ibn Abí'r-Ridzsál, Ifrikíja
kancellárja, s ez idő tájt a legkiválóbb matematikusok közül sokan
szintén foglalkoztak csillagás zattal.
A jó muszlim hitt az eleve elrendelésben, és szent meggyőződéssel
vallotta, hogy a mennyboltozatot vizsgálva Isten akaratába nyerhet
bepillantást, s hogy akik úgy cselekszenek, miként a csillagokban írva
vagyon, beteljesítik sorsukat. Nimród és Kairouán kormányzőja
tehát veszedelmes tévedésnek esett áldozatul, amikor azt hitték, hogy
a megszerzett tudás birtokában megakadályozhatiák, aminek meg
kell történnie. Az asztrológiából bizonyosságot lehetett szerezni, ha
kellő gonddal művelték, bizonyosságot, amely azonban veszélyesen
közel járt ahhoz, hogy egészen másfajta hiedelmeket tápláljon. Al-
manzor például a megjósolt gonoszt, az eljövendő rosszat úgy pró-
bálta elhárítani, hogy elpusztitott egy szerencsétlen asztrológust, aki
jövendölésével ,,életre hívta" azt. A babonás ember szemében a
csillagok ismerője varázslónak tűnt, mágusnak. A töruény kimondta,
hogy aki a fekete mágiát űzi, lakoljon halállal, még akkor is, ha bűnét
megbánja. A rontás ellen szabad ta|izmánokat használni, bűbájos
meg egyéb alkalmas szavakat mormolni, oltalmat Istennél keresni,
,,A rémségnapjának megpróbdltatasai, .
sőt akár citálni a l(oránból vagy valamely más szent írásbói,
A rontásűző versikéket ki lehetett írni, vagy amulettként nyakba
.

zudulnak alá aölgyeikre" (Korán XLVI,

21,24), Homokoihar a Szaharaban akasztva viselni. Ezek a megelőzés- és gyógymódok belefolytak az
81
 e8
ugunzs Io>PIoJBIu V ,Ie B]IoZsBIJol laqqruorBlllzs uBIlBpJI IueIIeZS o tg lo l 3o doq q l fo q aua ta1nitra
zsouo8 Á3s tusa.rro; lulJozs e8er o1ozs BIgJ V ,orBI{IBIBr uadezo1 o1 qt63a zag úvl o'a1vltuazsgpaa xzDq
,Bseuo^ selez8elleí tÁuusrueprr uoűlowv ,ahzsuaua saha punaazs 0 sa
->1oJBW 9Á1o39nsu BIqu-Je-IunO zV (qauvscuanzs ot o adaqlat ,azaq Dw!,l?l
lso
e}ulzs ÁEen ÁleruguÁ8e IuBIzsI rteEnÁu B InJ9r {ugla - {BlpBJEruuueJ
a^pze{ |glpezezs,6 e 4aÁlauru Cloq>loseJJoJ l}oJI zB {Bs3JBiB - I9q
->InzsoJ ÁEE ,>1upue3s1 rluluntul{ u€qqoí uesolezsauJol >IBupeiV
,r9JB>I Á3e .ru>lu
'eqplg.J B aile^og
prrrcsuduscÁu.rezs s Cuourap ÁEe r1lgzsg.r ueg9d9>1 JBpBIu 3pIIIV ,Iurgl
(e.rseEeu Á1o BI)BJ tuollezs uaÁlt
l}3}eqel sI }B>pIeW 1o.raíatet ÁEoq r91
ueqso>IBJJByg rgÁuror ]escaur-eítq+}n) V ,sI leüellezs l9]9í azs.rad
>IBupu{V ,3q >IB}zBIBJ Bq}Tl e taÁlotu (1o ltozo;l9 6gplp lazelq glrldg
Á3a ueqselBJJBW ,tula8;e1 11e>I H la{ozo íl9r9íarausal {eíuso;Eotu
(er.rsqtue ze ,>1ozsouo8 ueilezeíaJt{
1vuzoqre8gs8arag luozsl^ {oselu
(- tatuellazs z9I{ e Cleupellestrr uaso8
1eueÁ1l - lltle^ >Ipuueq 19í BI{
-essalzsIl >1eÁleue51,ru.raÁu8our IBnBzopIBIata 61el4epueíe relnlulnp
-uI9í s Cuuqle.ro tlsííetetos ueddo4rl9nt4 (uequazs >InI3^ Iuuol ueseJ
sorelug íy, ra>19 19 írzso311 (>11193atu (>1tlel eqg;-eqÁEe (4e ípeurgl8eu
írgrele 'te39sds Ilsel )3JequIe ze 4rletzaÁlezsea 6>1euat1o lo)BleJaqlua
.io>1Á1o ep '6etu >1euuels( uaqeda1>IaJolzso cle>lsco1 '19Árn4 c4g>1scuru
e.rtÁuqqoa ,uelaÁlsq soÁu96utu 'ttoteÁ8eqla teÁuet >Iou]r] IoualeJ
-ezsolo >IT{B'eq >1trlsed9u ]3luellezs laplg.J 3 }ulJezs tualapelqdeu y
,sl
1o;3elt.lruelepelq tdau u >Iunreqlolp roda1
Ioq{oSBJI ZB lpq)leza i{un}BqsB^Io uBq>IololuBzseq Io>I{oJEIu IpBZ
-9zs, 0Z 19.nleÁleue (enlaurlapalqTullzsnru soÁueuroÁ8uq u tsutuelltd
Á6a >1esc
>Iunsso^ eCI ,aq 1grrerlsedeu lu>plouotugp ru>loEerB^Is ueIleI>I
pq7qsa{ ?pz?JqD rysp4pgq&aw mnnDry D
B S3 lB>IosoJE^ llgpBgluoJ B ugpTlu (1e1>1ero3el3Tll B >IBlpo>IJe>InJ lueu pFsay ,ry.a&vsualla uo8paay uDp qnqDl
,zssoJ B s9 u tgía.ra ezsso ouaIII uBqBJIIB>I e
luoqcnq (qo.1oa
{9lI9] V 9í - ltl zvze - uaq qauzslat 1aqqanat?a{ 8g
-Joqluo ze ueqe?eul Jo)pI3 Á8oq 'rrape{3l3^ Á3l pgrt ;r4leg-lu .pÁu
-Áuu.ru ednsc sq a!pe3 }?rozgle] >1uuaíetopd Á8oq (r>lau uulzeurlu8ns
ve 'wsllv4 Á3e 8eu ue]Jesl{ 69prg zu uessÁlslulazs zvze 'u9tíu5-su
ugplw ,eqelole 8ult.t t8uÁue ze 4elzo1lelBeg-efl ,uote8zour rsleÁ8aq
rele Á8u.r qqgpo rlo] }a{orelnd9 Á8oq']1n.rozs oJe IB>IIzg BJo)pIu 3qlual
-1azs ÁleurgN ,]Jegrua zB osllJ9lel loJln saÁlaq e ÁEoq 'sl Eopro ÁEa
ru9lueÁlsruezs Jo>pluuuíBn'lnozolul3pe^ rní 1eÁ3ue r91 911eur Áua1
IJoqIue uepulw ,1ssrtsaílal ltuscuersd Á8oq'ln8lop B rlo^ ze s (>1er119
,1s>11o6op.to tl9q1o4od e .rule
I{tJg1 BsnuoJl uers1 >1opÁ8ue zy Á8u.l
1e>11o1uÁ3uu reÁuuoru B le]]eqlnseÁEg,3Josolalo>I1o 4o8uszsouo8
sa a.nlaÁuaue]9rgí lBrlo^ 1asada>1 puFu >1tlu (4eueJe^]sal {o§ Inu
-BIlBlBqI9IuIgzsEeur rlon e>ltÁ8e ugdnsc'tsgdrue1 € >19uoszJopEau .ro>1
(urallazs y ,8eur gteqturredu]
-ItuB ']ueleíEaru Álaruu lue>Iltu BTuIBlBq
uelle}el{J9lu >Ipu9uJIBpoJIq >Ieurollazs e Á8oq (zu qqulut luttu (uÁu
-Bluopnl sBIszBJB^ e errÁuuu ureu uíeurel 9J >Ieugleuguol uIppBIV
,Iuul}souoze
{grpza{ Ie^Buoq]lo 1uu9(tscuqÁEuu ttozo>Ilgle ulp
-pBIV 'Iangípl_oJ 4osn8eu B qqu>Iulpulu lo89zsJo zu Á8oqe (asu.rrq e
rrel 9sser9>I opruy ,rg)pIoJBW essoJlq )9}ra1 luposc oIB^ IoqaluleÁ8s1
u3lsl >IeJ3qIua ]uezs y ,rsede1 zeqlolelelepos3 sa zeq9íe.re g^g}BposJ
>IoIszBJB^ B >I?uo^ 1oEuso.rde ualarlglualaí uequozu >Ioza ,eJgwzopLe
3J osluo loz:'A e so '8etu 1aípo4usour Á8oq C>lgrz3lerg{ (1erzaler9rle;
,I>I
ra89sseda>1 sos9luoJ IgJT]B Á3oq 'suelle )erzeiepe,r ÁEn >IouIIa^
-9I >IgJe gluoJ InuEIIBJB>IB-BAJB>IB IgqgraruDlal e iaDII1u (4s.raqura
>IBuup^ Á8oq C>lgrrouet Á3n '19ts9.rerr leruruezs e uoÁEuu >Ieu3g ,rlo^
8es8ateq B BsB]uoJ o; ryÁEe sBIszBJE^ B uazsn{ (uqÁueuopn}so^Jo
 l:: :,,,
lffi.

helyre kívánta állítani a természet megzavart rendjét. Varázserejénél Oroszlánok aetik rá magukat gazellákra.
fogva megtudta, hogy ha negyven bölcsnek kioltja életét,ismét víz A téglalap alahi móraányrelieJ
fakad majd a forrásból. Összehívta Marokkó minden tudós férflát, a 1. század közepéről Granadaból ualó,
1

és az Alhambra medence oldalót díszítette.

és negyven önként vállalkozót kért. Válaszképpen azt mondták neki,
Kacsáh és halak keretezik, mint ahogy
hogy nem ők azok, akikre szüksége van, mert ők tudásukat mindösz- a korabeli palotai zsíztározókat rendszerint
sze könyvekből merítették. Neki viszont olyanok kellenek - tették szintén ezek az allatalakok díszítették.
hozzá -, akik ihletettségüknél fogva bölcsek, vagyis költők és szent A rnotízlumot a régi Közel-Keletről
emberek, hiszen az isteni kegyelem ezeket járja át. Ekkor a szultán kölcsönözték. A medence másik Jaldn sasok
összehívta a poétákat és a szent fórfiakat. De tőlük is elutasító váIaszt és griffmadarak láthatók, s ugyanezeket az
óllatokat fedez zük f öl elefántcsont
kapott" Előlépett viszont közülük egyl a szentnek tartott Szidi Rahal,
intarziák formájában ama kerek ládikdkon,
kijelentvén, hogy ő egyedül elbánik a szellemmel. A forráshoz vo- amelyeket a kirólyi család részére
nult, s ráolvasásokkal olyannyira megrémítette a szellemet, hogy az kés zítettek, és amelyek az-Zahrában
hanyatt-homlok elmenekült. A forrásból felbuzgott a viz, s Isten találhatók
embere pálcájával a folyót elvezette a tengerhez. Megjövendölte
viszont, hogy a víz nem hoz áldást, a földek nem termékenyülnek
meg. Társai szintén odavonultak a forráshoz, vele együtt, s a szikla
tövében mély imádságba merültek. Ahogy a szellem felröppent és
feltört a vizár, a szikla rájuk zuhant, és megölte valamennyiüket.
A legenda szerint ezért oly veszedelmes megfürdeni e folyó habiai-
ban még ma is.
Ezekből a regékből lehet megtudni, milyen az é|et, és hogy miként
kell élni. Végeredményben mindig minden rendbejön, miközben a
mennyei magasságok és az emberi gyarlóság meg tudatlanság mély-
ségei közé szorítottan az élet eliramlik. A muszlim ember tudja, hogy
a sors büntet, de jutalmaz is, és csak a halál biztos s az utolsó ítélet.
Egyetlen reménységük a hit, hogy Isten mindent tud, mindent a
legjobban. Csak Ő örök, mi pedig Hozzá és Belé térünk vissza.
83
'1t:"',]1,j:,
j*,!]isr:],ri;,
§ts]j',:*,,,.:ó.' ::;,,, :
i]É*]};;'i.li]5;i;;i

Az Infantas bástga belseje. Ez a magányos
toron! az Alhambra északi fala mentén
a királyi palota épületkomplexumáho z
csatlakozik. A 15. század derekán
pal:ilonná alakították át három hercegnő
részére.Ketten közülük fogoly keresztény
loaagok kíséretébenmegszöktek. Az egymás
feletti hosszú szobák a két szintet átfogó
központi terem körül helyezkednek el. Fenn
a mennyezet csillag alakli fakupolája
látható, melyet az Alhambra méltán híres
sztalaktitjainak egy sorozata támaszt alá,
A függ etlen pri zmaelemekből kialakított
sztalaktitok méretre összeállíthatóah
o oltak, azonban minden funkciójukat
elzlesztettéh, amikor az ízlsorkeretek kő-
és téglaanyagairól áttértek fára. Ehelyett
arra használták, hogg az olcsó és törékeny
építménytborították be aele,
s szemkápráztató látüánnyá tették
ezt az építészetielemet
ARAB
GONDOLKODAS
^Z
Dicsőség Allahnak, a uilag Urának,
A könyörületesnek és a kegyesnek,
Az Utolsó Ítéletkirályának!
Néked szolgálunk és hozzád fohászkodunk segítségért.
Vezess minket az egyenes uton!1
Ezek a l(orán kezdő sorai. A I(orán nyelve arab, a szentírásnak,
Istennek magának a nyelve. E szent szöveg lényeges tulajdonsága,
hogy fennköltsége mindennél csodálatosabban zeng az igazhitű fülé-
nek. Végtelen dallamosságánál nincs szebb. Oly tökéletes, hogy
hozzá képest a szavak valódi értelmének nincs jelentősége. Az irásra
szűkítve, a jelek alakja a végtelenbe nyújt bepillantást. A betúk
formai nagyszerűségéhez nincsen fogható - legyenek azok szöglete-
sek kék alapon arannyal, vagy sűrűn összefonódó fekete folyóírás
fehér alapon. A vallásos ábrázolások helyét ezek töltik be. A könyv
arab nyelve a szemen és fülön keresztül behatol az értelembe, és azt
isteni harmóniával tölti el.
Akik anyanyelvként beszélték,nyilvánvalőan az ég kegyeltjei vol-
tak. Úgy mondják, hogy a kínaiaknak a kezük bölcs, a görögöknek
az agyuk és az araboknak a nyelvük. A legnagyobb ajándékban az
arabok részesültek. Ekesszólásuk a bizonyság, hogy küldetésük van
a világban . Ezt már az íszlám megjelenése előtt is tükrözte költésze-
tük, melynek tökéletessége zsenialitásuk természetes szülötte volt.
A Tudatlanság I(orának * klasszikus alkotásai készítettékelő őket a
természetfeletti kinyilatkoztatásra, a Tudásra, melyet nekik kellett
elterjeszteniök a világban. De attól a pillanattól számítva, hogy a
Próféta életébenrátaláltak az ígazságra, a pogány költemények a
I(orán mögé szorultak. A Korán az égi gyönyör földi mása. A benne
fellelhető példák a kánon szerves részétképezik, s a nyelvészek - akik
szintén a vallás tudományát művelik - világítják át, hogy a bonyolult
szövetben földerítsék a szövegezés rejtett titkait. A prófétai aranykor
mindinkább távolodott a múltba, áma költészet, ha nem is az egykori
magasztos szinten, de tovább vfuágzott, arról téve tanúbizonyságot,
hogy isten nem vonta meg kegyét.
*Ez az egyik lehetséges értelmezése az iszlám elótti kor arab terminusának, a
dzsáhilíiának. -A szerk.
85
 98
qalpa aua z s p 8?sa Jaa uDq? !H?{J t&oq' uagla aoq fto
xq qDnollqDlD 1lDlD aa zpzs InpqpJgq ntlaa'zoq?l.Dzo1]?a xopolJo wau taDlzsr zD
qDlpDJOa pl q?ryo waN .q?xxszplqqq D .uulozow.tpzsa1
4asa&vsylq'rcq7.18qsruvt&a
qglnpuaz hqJaq xpDz?zs .8 D qa|l? llJ .u?zsal Lqpzsa DJDqDZS D sxzDo-qozw
V
qeJe ZE ÁEoqy ,IoJo8opJBd sorusu Álotuulul ueÍ8uaz ]Zsnuulr{sJlp
Á8oq (eÁ3.r9r 9s33^ }tu B s (se]eza^oq }ropuole uo{oJ lzse^nuI sB8
-8uI lultu 'qaÁEe lueu elulzs BSBJIeI l\ Zv ,]a{auezsÁ3uoÁ3 lloz+lBr
B JuBI B tuo>IIIu csuzeln zB ezsso eíloscde1 Á3n ra>leteuelaí seÁ8e
zE s (lasatuleJezs uazso^Io EssBln{IoJ Á8oq (u.n4 +zssoq 19{ ]JazB I>IB
(>1eÁuetuall9)
8 {Iugs3Tp le8ossolsgq soJJeq ulnpoq V .Iallelo^8uBq
seÁIedauun o1a e(pe losglazsln}zsaJo>I 8ulu,rts E uopnu Ceítuodscnsc
s ze >Ieuntu sDIIzsseI{ y ,ruolsí ]sezeln gIaJ I9J soÁuoztg Á6e e8eru
gzs V ,Bp9 IBlqgJe lso ze stÁ8err (1at1o,t q?plzsDq e.rrÁuqqot )osJo^ V ruqolDlx tloztupruloq o ultl1?o{
,uegelu3u u8eur u uulle.red .tloa rpaÁ8e sJa^
uepuTIII .19rrol1e,r loqBJB oqsp4 qasaQvq qwpa uoqol usaa;ltw
qxqD .qouqozo 'lolopola{ D fta qDlpD
zB ]uo>Iltu (Á31 ,Áueurorlo>I E qq}JazsÁ8uu IBuuB .1erurr B )eqqllep
qouqoqqot8a1 D uD?JDlloJuDq ?q?4q V
-oJo IeuITu'tsglo>11e zE oDe]Isgutur Áuauralal olnuB^IlÁu8oru ueqs9l31 ,yoapsqq&aru qapaal alalla ?aul
qolzq
-IeTuIJ V ,}uB^DI rÁu9urols1 S?^e] Iuou Iuuel ra8ole >1euaÁuaulo1o^o{ raqazs?allul tzo& qosg ,qu1o1!,w?zs qauvlat
IuIJ B '11orr solos zezs gqol Áueurat1o1 4rÁlaureu lo^nu s Cerupoz s7aqalzstl8aru qqot8ou8a1 D qapaal 1J!,
-6srr rrol1e>I le^nleq e 1ezzeuufi8n 1eu.ros uopufiIl Á8oq 6rro119 l9qq8 1otuuo"lo aluawo?nd qqryPoq qvq' gzaqlv
tu}J V ,lu9l9 zE se salazs e (nzssoq e (se8esoq e (sere19>1o] B :{Io^ou pqt1odoutluolsuox D uDqpDz?zs .0I V
,uDquDnoJxDX uDqpDzDZs .6 D
'tulB8ole,\ llereqal 19qreld94snütl.r el9Jlg .>IoIuIJ B >Iesouoze se (1ns C
pqqala lspl1 {pq sala1&oz s'qp1.11
-nulF B SouozB Er8err Inlaq uErusod Á3e s (1olpozele36eur.{euotzso pqqr.l.pq
tuplo aluawp&nd qvs1 ,qtzpdu.tod
oJzseJ ururo;ÁEo 19l {oJos V ,uozorlg^ Iueu 6elruu.lo3 solesJo^ V uaqoulzs qatuuaw o tlaw'aatuoq ualsy

zaqualsJ lDln zD
a§a"raE sl 119la as?l.alnzs w?lzsx zD
)pw Jaqwa zD t&Oq'oqpzl1oqwzs
ftD pzza s 'aq&va 8plla o uossn[la t&oq
,pdauzs
'l?E D.u|,JopuDa xqD 'zD g
sl uDqpsqqnÉuv&al sppua8a1 EoqDJD zD
D[qplv ,qaqawsxl ru?qua§t uploÉ8a
qDlo?qql o sa qouuoldl§&a zp'qo&olo3 o
l.1qo '&aw rua1a[ uaqadaq ualst 1tta{soq
11o s 'uoqslzoo D(lzlzs gaqat ouo8ntu
p§nrN o'lpruoydwal, uqruwv zsnaz
alsanqla{ uaqzl É3a í8oq (qtzowpzs lvuuo
_ ,,{lv{ r,lawzv?q V"_ aaau qOlV ,l1ol"lp1
vp{ soqazvy saqq gaal uoqp8pzs"to dou
ga3n6ua1 o' qoulo8ntu go' lp [l1t Jopu?S
É3o 11' tu a
foulDó -LTZ lp z sIru z sa hq
tlaw' lgí1o{qowo17 sppua&a1 o
qryzat1v&azs qoqwopqowoH, uvqvtuloz1
C
D z §?tctlxs zplz g uoqp"loqo z S D 4?ur,lpqowo
v H
88
l1oC?Dqux u?dnsl p 1.1Qos a[lm{ pzs o
c,mqmlod D q|HQt7t pru7Dzsp pa?Pal pH
,ry DrwLl Dfiu"l? űlpruoq r_lq?s xDqoqDIqD zD
(qo?o11lsc
D uua{ qpsJ Cas s?dul?t C&a uasculu pq7
,l?CuDr 1Lt lDuDq z?qau §1o rcoq q?Dp{ uazs?q
'1nlozsla qnuuaq aFs D '9[ $a ryl7s D u7p?W
,ry qDupo utas1s qau?q rcqlu'tq oaluoq
t?.tz?q
qafizsq? s? qaqal ?quas hwst uasos nqxq
' zplo§?'1otury?lq sx CuozssD-ru?qqxpoqos
pqlq
'q?ro lpD,lDul uoddol,1 ruta qDzDq uoní8Dqp zV
:lBÍoíz|^
soJg^ uoqtuoJel u Eotu ]9lz9pl ?uo>lBÁE I91I9{ te6nÁu IIIIIZsnIu V
,eÁIeq>IBI IJo{Á6o 6uo1 (lur_ulo eruloJezs
19t39s§eJn s 'r969srroruÁE
-BgIo BÍIozsBuBdIeJ 91I9>I B ÁEoq 64popze4IBzze Bpo sniIzsSBI>I V
,BpIzse>I B
De]eqel ueÁIruI Á8oq '1o.r.re {un]Bq}o>IIE lBIu
(eqlos
-IB8oJ 'ts9urÁ6e )9rroqra^o>I uuq9p9 ze lu|Jazs 1nÁ3;er Á8oqu
>Inzzepual Á3n ra>la>lopaJol a Bq S ,19J9{ )9u9r B inÍ]BqIBnJlSuo>I
-3J SI lgq{e]elzsal B Ioq>IoZO ap 6uuo.J ]p€JBtu uBqBuIJoJ s3>IepeJo]
(ueqzsal u9dnso BpBÁueI{ s3ÁIelul>Ial ,ueqoulolJa
1eÁueurel19l V
nepaJa cst eptzse>1 B lropgl}eulsl ]sg^ÁIoJ s9 'Il rrolBl{pBJ€tu ulou
Btlos Blun^}lotu 8elB^IS B eQ ,rypgIlapaJa z3 >IauoÁInu8lultu'lutpg.rt
,]gÁuguIese
1eÁueruat1g>I qqeppoJ IB^9Í IgJ{opuEIB>I 8 IgDIeze uIY
uBIBltuBZs 1eI9 SBIsoJ9^ gÁIoJ ueq>IoJB^pn tÁlurt4 B eqeÍJBo],Jed3J
(1ln^9q Á6n eÍg4peuJal ep\zsP>I 3
IgJ erra^ s 'it9p9l!s3 o:oezllí^l)
 Soká visszhangzik itt kiáltásod, és taldn
a sírok szaaázsal is betelnek a bús szobák.z

A városra gondol vissza szeretettel, ki számkivetett, a városra, mely

elveszett, mely a múlté:

Ó Kairouan! bar lehetnék könngű léptű maddr,

hogy lássalak kutató szememmel én, sóaár;
A aágy tüzéael a szenr.ledély szfuem heaíti:
ó, hogyha egy sóhaj abból feloldana bár!3

De ami volt,az elmúlt. Azősz hajú költőt a múlt szelleme keresi meg,
és zaklatja fölr az ifjúság emlékeivel. A klasszikus óda hőse a vadon
mélyénvisszaemlékezik a sivatagi lány különös varázsára, és erotikus
hangon szól róla:

A szemöldöd szin aarázslat,

teliholdat aisel ágad,
a szemed kardja kiaonua,
neked ellent ki sem állhat.
szeretők aére behinté
arcodat, s rajt nyoma szárad,
A homokdombok tiéid,
satiéidafaágak.
Azt kiáltom: íme gyöngysor,
hogyha latom nyílni szájad.
Ha csípőd nincs, jellemezni
a csípőd mily szót találjak?a

Hárpiák, zlagyis emberfejű madarak ülnek

az oroszlónok hátán. Andalúziából zlaló
a selyemkárpit, 1100-ból. Az állatfi,gurakat
körübevő medalion szegélyén
griffmadarakkal küzdő, hosszu pancélinges
férfialakok aannak. A medalionok - melyek
a nagyobbakat összefüggő mintáaá fonják
össze * feliratai hírül adják, hogy az
an))agot Bagdadban, zlagy Bagdad számára
készítették.Célja aalószínűleg a adsárló
megtéa es ztése u olt. V alój áb an
az 1109-ben elhunyt osmai San Pedro
sírjában talólták a hórpitot, Kasztíliában,
a Duero mentén fekzső Burgo de Osma
katedrólisában. Jó példa ez arra, hogyan
maradtak meg a katolikus egyhóz
jóaoltából - és mint keresztény egyhdzi
kincsek - a régi iszlám kárpitok.
Sem muszlim eredetúk, sem a rájuk hímzett
muszlim szöllet nem tlolt akadálg, hogy
aallósi rendeltetéssel fel ne használta aolna

qaual?zslp qoqolD 911zs?q uoq sa
q?puxzlgz s p tpw'sDqDJaq-luoscluilaP
V ozoulJozs pqqDzsJoq Dp?u.lllil
0ó
,lBleleq3l B eI91 rlo^ so}BIII
IBEEBSoIB^ Ie83snÁuJozs TopeZvZS^E
Á8oqe lulTu (B13III 3}3u3leq Á6ndd9 le>In8ell^lulopuoc,zoq>lourn;rud
B {ouail? rlvze8t >IoqBJB zy ,uaÁuuolÁ8a Ie uBIII rusu tellrE9Jl^ V
;qDTD{ utoJxzsuxutz?! o s? -DszoJ o lto.t 31mo
'xnpau sDposJ D ppt l?"lJJo-o11azo3 T{l? zD
! qouozzolo1t! p?pt q?lopqauD s?lu,nq$
c
71o z oq qo{ sau,tau' nsD zorulo z s Dl, z sx1. t? 63 I
,qDuDlzsop uaq&v1 D
?p{t7t Dan?zs qaÉlaul
(ryzs na3o63o,1 Jozs
nqo§&uo§7 aalnrt&aa pzzla D
ldod p 41?zs zoq?ru? Dqosulau zstq'psll7t uoq D
'3oÉ3ol Éuv{o aqqunuazs 'lpul p{ q7.u7l 1outoq v
:>Ialluepunu ín;g sg claurla;ezs
:Ia^IIIITIIas
pzo^|e '1azzttlo>Isala) pJe^o>I (uoq stlot
ípgrqt eu ruv
a,Dult?t7t qosc lozstupqo 'l§uvZazs Dzznqal s
'pl
qolopuo? "tozs§upqD'u?q odnsc waqau
:Dq?ILI s cqnzzoqlp uallaqpuxru uot a
'o1ql a1 ?unsc n{ í?ou ap'saslaq a!7dlsc
V :loreugq B lleqznle e39rr o( Á3g
LipoJDu.l t7t É?ou 37pzs7 lqlqnrv ap - q7.tqtua&aul
ulo{oq t?ou oazoql?pl papa ru? '*r1loo &alag
,p&oau1 as &vs7lq o
'&aul ul3n6u as sDlDa D
'q?pq zoq as pa?l D Cloul pllv as &vslazo2>1
,louo111.d gs&va D
luuqqorq n§laru'3up1 n
'qosc oso8zou qunftz&alv1 u,tasos qat?l V
:Iuel3Jezs B ]lozul>I sl 8su aq
g,ll?l0l pao saqa l?qWoJDq uoqalap 9 zD s
'lofqzs-ploq DuJDq uoulon?a o pqofloq o
€l..tn[ oup §&oq
7a33al o s '3l7a33al Dnq qal7
'xp uafa soruI?posc í3a qoa ruapa saapaq V
:ailerlsopg8aur pÁuuozlq teru
(l1on BII 3cI ,{?}re1}9s3lp
-IeJazs e tuJu altÁuqqot rIIe{Bzs opa{Jes V
Cpa&asdvzs aal,ulanl&au. uaul
s,J?ru nal 7sJxp
'l.ul&ata'olht'pa&asdvzs ppo ?4'lzp E.l{lvsclq
,1J?lD1 D
tuxul'n&vssaqa zo ulEa{ p.tqv
'&vla uas&vul a&vsdvzs g3o113sc ru? qDup?lJO
,ppl Dary 7t§uugq zoqzso?ta D o,lzs D l7ttu,t
'qI[Dq alal palsal s ű7oa D l.Dl,1lnuu papJ
,lopodosc uoí1o 1.nul (zatla&aus t7pa D qpry
JDuDq apu? 'tt??[9l!.3as &vsdvzs D 119[ s?
'lpul as ??aruas o[1q sculu €u.n saflal st pa&vsdvzs
Clpqozs D q?a DJoIDa s
'p?q!d qoa salaq71
:leqel so}BuB^DI Álodds lJ?ze ep'>1enlotulíeq B uE^ ueítq ng Á3E
desztillálódtak al-Makkári műveiben. A muszlim Hispánia utolsó
igazán nagy történetirója ő, aki akkor alkotta múveit, amikor e föld
már nem tartozott a muszlim világhoz. Ő aszerzője Az illatfuaallata
Andaluzia friss ágárói című alkotásnak. De hasonlóan népéhez,a
költő is arra ítéltetett,hogy elhagyja ezt a tájat. Fáión gondolt vissza
a nomád életre, a tevékre, amint hátukon magas haudddzsban, hord-
székben vitték a bájos hölgyeket. S a nosztalgikus hang itt is erotikus
felhangokkal keveredik:
M eg álla án buc stizl ét elünk r egg el
én,
amit fogtam addig, elejtettem én.
Arany fatyolokkal a hintókban ott
a sok telihold ragyogaa tűnt elém.
Az orcók airágat a harmat lepé,
a szíafájdalom fátylaik rejtekén.
Akit simogattak, megenyhülhet az,
de kígyó tekerg a szerelmes szízlén.Lo
A kígyó egyike volt a föld legnagyszerűbb állatainak egészen addig,
amíg be nem csempészte az ördögöt az Edenkertbe. Valahányszor
szüzeí ragadtak el a szerelmesétől, a szuggesztív hatású versben
megjelent a kígyó szimbóluma. Az utasok elindultak útjukra, beértek
a rengetegbe, ahol ez a lény egyre ellenségesebb formát öltött:
Jártak együtt, pusztában, tul a aégzeten,
és nyilakkal fogadta őket hirtelen
sok kegyetlen mére§ogu, aaskos kígyó,
tekeregae nyíl s landzsahegy módjára lenn;
ny omorultakr a r drohantak ördögök,
mint dzsidások a puszta menti leshelyen.í
Córdoba látképe a Guadalquioir felől,
Fentebb a nag)) híd, amely a jobb oldali
bóstyót kötötte össze a Nagy Mecset
mihrábot hordozó falázlal. A hatalmas,
alacsony épület aonalából kiemelkedik
a 16. szózadban elkészült katedrális, amely
a nagy imaterem közepén magasodik az ég
felé. Balra az Alcázar, uagyis a córdobai
erőd. Epítéséta 8. században kezdték meg,
s eredetileg hormónyzói palotának szánták,
mely szokás szerint a nag3) mecset mellett
helyezkedett el, ahol a hiaők imóra gyűltek.
I. Abd ar-Rahmán kirólgi palotóad
bőaítette, s jelentőségéből akkor sem
oeszített, amikor az omajjádók a oároson
kíoül felépítettékcsás z ái p alotójukat.
Ellentétben az-Zahrá és az-Záhira
palotaoárosokkal, Córdoba nem pusztult el,
midőn az omajjáda kalifótus letűnt
a színről és a oóros már nem aolt
Andalúzia főzlárosa. Nagyjából az történt
vele is, ami Kairouónnal: méreteiben
összezsugorodott, kisaárossá lett,
de az ujabb korok nagyszerű zsóllalkozásai
kőzepette nem hagyta elsüllyedni a régi
idők dicsőségét, őrizaén annak megmaradt
ernlékeit v
 Z6
'/r,TDPDT
l?los saqa pppJDq %6uDtD qos J?qD
cp qaúpClpdu.tpq C8ry &au.l qgqp{gsa ?opzo7 v
,ryDqD{ Cvla{ qgpua-gqP[ D
?sa pqq?ruD
ruqnf?zs D u9l1?1ps q?uolpnq qo??"t!A
'l1oa qt8oq D u?l,uxzs aÉuva1at
qoqof, ruazg u1alsodwog, zoq?s?ryqopxq :aJpIoJ SBÍtuozS B ]a1ol9 (r1 9t;ss1.131s3 IBu+Á8e zoq JBqI^ B zouBÁ8n eC
qaaap 7wsDu.t?lplD lplodnq D uDqEDzsJoq ,lB>In(luods3nsJ (JBqIA
Ie {IJ9 |azze rcs9lau9q9Jd6atü B19od B s B Jo]I)
oplwllpl o ru?pt?é 63oa'qauva1 q?Jqxw D
lpw.,tot o
Ba uzolqpqlD lanalahzsgya t8ou
?.tt?lzs?
zV,qÉouDl zaqanqűuoruot8oq Eí,qu?pd Éuplls É3aupdnsc'lptu qoa as sDul llozoq
u.mapotug1 í?oq x]a pq -p z oq sDlruzsnd D s qunxzoq ap'qalil cual?q uo quDpA
lsg zo gzat&al ,D,lqozs,loq Dpx,lzsDu ,qu?al JDa u,tau Dsns qDqr{aqz!.a D
V 'q1ulvula"t
topouol? o gzwa1laf ua8z olqp zo zg lu?uoC7 ruazs"tod §uv(Luq rul s uDqop ppDa Jalual V
,
qaup 9 z apuil v nq qg z a t&ay-qo n{o ap d
xDlunauolLr q?pu? s? Eozoqu'4aa1 rysp8o"lol
:evJí zv )BsJ (uelel{al luou a8asÁuaural sBIII
tlvtu'zsvnru ?p?z?q np1pl "lossp,tl {rls v
>I3uJeqlua llo{ozs ZoqpIo.IZeJgZs ,sI
,pq?4!.4v-qpzsg tpDz?zs ,bI p plq?l.Dl V lzelue eruIazs u3IIe>I In]zsaJa>I
clzuluu lua>IruI so (Je8ue] B setulepezse^ oqse^ei rueu
1eu8elulrs y
e|, l?scoqop aa&az sxz s
pap cu? G&tq É3a - Í3a
pq!s?"l sacaa uapulw cqryaqpula z?a D Dq s
íll1pzs Dq?qqq u7p?ul ao77 Colg zlauozo zD
&aru auuaq qDuzoqDl uo qot?xq o cpauutg
:Ioq>InEBIü }ezlu B )9rp9{o
>I3ÁI3u '1gÁlgElpeq B uo€{o leu9pl9d {€rlo^ >IBzsouo8 uaÁlrueÁE11
qouotlnqop ?a?luxa
s a&vs t&a' 9l1."loq7a 1uapuxw' qqalpa hau1
t&a t&oq 'qouo1uloqlat n&vst8a uaqu7pqp
uasal? q?xl?lxal xqq?&q 0 sx nqlwD cto1nw
pppala rysvq o8ou.t s?zapualp zD uDquozD
'ofqop q?zlltls qalaaal D qryaqz§auppq
,wat1as
oqtuoaoÉ8nq v 7zpal?zs
,sI
1gq8ps§lp"qq mpouol? xpDz?zs V

A
Arany nyaklánc a granadai Bentariquéből,
a 14. század elejéről. A filigran
technikár.lal kés zült s zemek an, aga
aranyszól. Női ékszerként használták,
s egyaránt jelképezte, hogy tulajdonosa
jómódú és szép. Művészi munkaként
a tökéletest még tökéletesebbé tette,
és így nem véletlen Ibn Hazm a szerelem
műo é s z etét tárgy aló érteke zé sének
címaálasztósa., A galamb nyakörve
S végül a boldog befejezós:
A íelhők dagadt tőgyéből érje a palotát
esők teje, ázzanak a tér és a kerti fák.
S ha mégis a célt elxétené mindegyik nyilam,
ha hozzá utat nem lelne szíaem a földön at,
híaom majd, s a üálasz jő a Földközi-tengeren,
alattam a tag szoros, mely ugy ontja illatát;
a szívem magához aonta Córdoba olg aadul,
ahogy megfeszült hurok szorítja az őz nyakát.1s
Elérkezett a pillanat, midón a költő ajkán felhangzik a dicsőítő ének,
s többnyire fejedelme dicséretétzengi, kitől tisztes jutalmat remél.
Ehhez kellett a legnagyobb tudás: megszólítani a jótevőt, akit csakis
a verselés tökélyével lehetett meghódítani.
Az uralkodó, akárcsak a kelő nap) megatanyozta minden alattvaló-
jának életét.Dicsőségét mélységestiszteletadás köszönti:
Jött és a oastag fátyol ím szétszakadt,
bontott az éjsötét sebes szárnyakat;
láng-csillagok mezőj e fönt res zketett,
árként betört a fény, hogy hajnal hasadt,í6
A fénylő nap pompás ligetében a szerencsések örvendeznek. A pa-
e
takok ezüstből, a virágok aranyból voltak, a fák gyümölcstől roska-
doztak:
Rázd meg dicsérettel őt, és dus jaaakkal esőz,
akárha razod az ágat, és gyümölcse lehull,
nézd rendületlen az arcát, benne lelj te gyönyört,
ha feljül arca a nap, a kéz a zápor alu1.17
 v6
CqoFs?z D s
oziur?cuDl ua zD zD :q?3o117§p uaql?zs D
'zn ruo63p zD :ua&hCu D ppil DJqou,totl ua&?doN
€lgJ"l?a D .loJutoJoq s
iru?uDuDq uasaaEs BD
C[laqau?
'u,lo1op ua zD zD I7JqDaol B1!,n§711
,u?x auJol uaila Cflaq§loq
?J DIl ry?a&aru lq
crculaqla1D a1 p?a4 ?uuDlzs"lD rysruDulso,lg
iw?ul? s ruox,azaa ruaqau s?u?zsp zD - l7Jzslil as
'u,tpplszp s ruopJDq q&as zsu4'1ol3psoap63 !19zs a111
:laza^l3 qqoÁ8Bu8el B 3J€I{ B (rgÍ}!,t BÍi€qIB lues
Iunüos >Iau8assaT§otl B IaJJoZe^ nJ3ZsÁEBu u3ÁII so IossoI3JeZsI3J uoÁII
ur,361osoru uDq?dnqsoJoq rt?uoC? D ru?qru,l
(3o11tsc
'qttq pqsalaa u?qoploq V
,
&olot ru?ql? aaF snl "tlxu ap{ sascaq
'lg1gpuru ru?qDu.1.1Dl?uol3 autzs v
,3ol oClqp{ o
1glpCpp{ lazru C7oqD
'&oqol1a{ JJD7 D plu?a salaarct V
:I1}{I9u
ueIII IJJBI{ sor{ sJulu ao ,13I3}o{ B Eq]}l ]unu (tgígszpuul IUJaIu
aq3^Izs ala;uella o^el uuqlooued seíIo1e e(o1ast.l >IBuuB 8nu 6lo.rsauozs
-III9J B >1€lzs+s3ol stuuÁ8n rcsedesc I3JueIIo zV ,glaze^oJlal ]BIuosBq
B ueguoze'aítlluoseq zoqrcIuullnq BrzoJpoJ |azs z|^ B ]aEullef,uud V
&pua qary fiu7uauD uDIDplo qq
,r, qouo z
'qnwd ű3a luu,t'uort1o pfiq sal?a r,tl?l?X
:ilal(aJ uequÍlece s8asso-ro e8uad B uBquozs 6{9l
l?lDl?posJ -zala( lasalnscoqurÁEuu opo>IIBJn zu tslo4e6_€Jp ]BIolJEIupJB>I V .lFlI
!.uaruot&a Ddr,"mg turyzsalaq D pu!.ul -BIB^ Je sr uaÁuoa,s9 {BpBq u Cusseqlulntu8aur Á8oq .a:o.nÁ8e; rro,rn1
'DlJptqolzsxJD ,DuolDq w?Fsl zD (uíBdtred elzsll(BJ auual
sT I>I3u >IBSJJBq Á8oq
(4rzopugJq9
1ano>1e8u.rp
pmw 01,a!a!.q JDpDa a s 'uaau o1,doq Clrzapesa
u?u 7zsu,totlgs qDtD zD u,totlgszsppoa IoJJB ueqzg{ 3p rr99>1epueíe ozíuea1 n.roÁ8oÁ8 9u9{ V
,oJsoJo^ .socruq 8ec.raq
sololDuzsoq puqo1o8uo zV, pqqvzsJoq 1S3J oJeA >1eute8asualla 1I{B - V
,1a33suaIIa zu
optultlp{ lwoldtt&a zp pqÉuoa8on{ eíuut 1orrut Áloure (p.re>1 ueÁ8al Á6oq (elargl|a! e zE iau}Jo>I V .n{Igu
Luos7luilaP É3a ulzsvg ,l?zs?wtloa {esauzsaJgro Earu llolJq]alnzs lueu 39s9q e z3 - sn{I11pl dql v
 A csattogó lobogók alatt nagyszerű csapat száguldott a diadal felé,
s tettekkel Írta a sorokat, amelyeket a költő szavakba öntött:

Lobogók előtt be csodás a büszke louas sereg,

sólymok gyanánt köröznek elleneid felett!
A lándzsák kipontozzak, amit bősz kardjuk ír,
porzó a harc pora, illatát aér adja meg.''

A kard toll embere már-már egybemosódik, a szerző lassacskán

és a
kimeritette témáját, és elérkezik a befejezéshez. Folyamatosan és
diszesen úja a betűket, s amit leír, nem kevésbélátványos, mint
ahogy leírja. S midőn bepotozza az oldalakat, nem vérszagot áraszta-
nak, hanem parfümillatot, mert a kéziratot parfümmel szórják be.
Megemlékezni már csupán a holtakról kell:

A holtak kaaics meg kő gyanánt szerte fekszenek,

s b elükből,cs ontj aikb ól ke s ely had lakmár o zik,

, a aéres falástól ugy ,tlöröslenek ők, akar

öreg nők, akik hennázni szokták gyér fürtjeik.22

kerámiákból kirakott minták a sevillai A herceg hatalmának, hírnevének csúcsán, mint a győzedelmes al-
Alcázarból. Ezt az épúleteta 14, század moháda kalifa, Abd al-Mumin, a Gibraltár szikláján áll:
derekán Kegyetlen Péter, Kasztília királya
építtette, a granadai Alhambra
utónaataként, és mestereket is onnan
Ne nézz a napba, Szaturnusz utjait se köuesd,
hozatott a csucson át ama fő csucsig tekints egyenefilz3
 96
(elenlolzstJu oIB^ 6>1tlía.r euuoq sI u3q3^3u JEIII
Igqz9:cl9í tut.rezstru
Á8oq sa cnsezeullezs selueu Á8oq .rrapo{J9] Iezze JeJeS, uql ugplw
,BJBJossJaA B (oJasJe^
IBJJossJel Á8en {IsguI s {arIeIoJ lessJe^ ]uIIuB
.3sse}Joulsrla
'>IRrrgzg>I {BrIn>FIB >IoIBpeI^ I91I9>I soJIH 1e88ellrr e re3
(4n4tueputur
-esqqgsle eEerrruo ss 4aípa>lerJ>I eq9lg.J iBu>IIsBIu u Á8oq
e
Depe>IeJol BJJB s Clau4nloil Izs3^l]tu {suo^ uBq9]Bpnr st uoÁ8eu
(uequtqc.re.retq
>I91I9{ V ,olleqtlr €DIos IBzsspIB^ s3tuollazs Á3a-Á3a s
IJB^pn zB Iu^I^Il reÁlaq o1sle36eur 1euu6eru nopolredr ]9 u9^IB1
- z seEetrr' nozg [1e d orsÁ6s1 >1eue í o8o;rru d rÁlu.rry lJouls II3 zV
9rI 9>I
'lloZo>I
>IesaTulaJezs B - qqonezelgl] Á8an .- ]]ozo>I >lo19Juq In9pl9d - opnlEes
-selzsll ]]oleq3l 1919ízsso ZV,BDIB]IoIIBq S9 BDIBllosB^1o ze uoíle8ea.r
u6l1uq
uol8o-r ze [8oq (>1uue3us9l lle^}u Bttolueíe Á3n .>1euresJulJo{
.ltolo>1p >IeuBIunIIIqnd opueloí u-ruarr
Inualle^zo{ rueuul{ 9rI9{ V
,4euessní zol{sezo>IuJozs otlaru
uaqlníept ppqBzs TeJequolIo^J]tIu '+sq7\ unruougDl e Á8oq.r1931ozs
BJIec B BJJV ,3uu31 urazsÁ8uoÁ8 rc4tteod s.ra^t zse8a ze uqlutur (ueq
(r1
-osBAIo ze lalezla uuÁ1o uas]Ie{ ue^oJ >I3z3 s uoslí9Á3 talesazeíe3r>1
s9 le]oJos llepeJa uegole^ Á6oq .rrepe>IeJol BJIa ozJezs V .{BIJI
.1oÁprr>1 Tu3uer{ .l9rlg{ IpoIB^ Iu3u
Igpru Áuen.rol a s '>1o.rslzslunu
telsÁlaruu 'te>letalzseJ pI^oJ Ioq>IeSJoA B Ioq>IozB BqqB^ol .lelsÁue.t
-Ieuazs Ig.J rra^ 1oq>leÁueuraug) .1euur8o1otuu qaÁ8e tlon 8rp (ezsso
uorIIIB ueqpazvzs ,€I v pruzs uq1 roÁleul 'ntuvalaf qo7nsglnat2J
D sa xDlzsoz qosoH p. .Ia^t?{gug{ I]eIo>I qqeueusl 1e.loí 1enlnpu u
(lelna.lsÁu eueleaezsso uo§el
lopgtusEloz9Jq9 DozBuIIBiIB >InIBu9 zu
-elzs3J sa 'eqau8uur B eq tlelue 1e{313zopl l.1zssoq lgq{I3^rttu rr9rílÁ3
-ezsso ZEZV <Ioq{ye[upalq ,IuJI InqBJB )erpze>I Jozsola uete8rzsleJ e
Á8oq 6er9z3 l9u9l BIznIBpuV >IB11o>IIB 1rur (1e auezsaq lze nulglzsere
]snulzllolJrudp>1o1 g ,r?^rtuI nuIIJ t?§ascuxq lzDruplJ7l na?vsdvzs
qamadau D"lxzDszQ-lo zv Eeul erJI u€qpBzezs ,eí B luszssBg uql .{9s
-seqle{oue8sru uadda{g]I9lu ]9tuel u Á8oq (sqÁue8t {9]re^ l9sJuliozs
EepzeE nloÁu qBJe zV ,osIe ze (eípuoru Á6oq
Inueper.qr q 1luru rr.Ile>l
tzeue/'an IE>PI8^BZS sBIu ZS8>IBZS {IposBIu u ueqÁleu (uuge(uru.ro3
s.ren.red §eIuIJ soleíus Á8en
(le>Ia,rlul e
1erpÁ8.rer 8elru4ttul uuqezo.rd
soIuIJ 'sue8elg ,>1ulde>1 reÁlaq sI tozJazs {a^nru nuIBpoJI ze ll3IIoTu
>IeJ3quIo luezs se >Iosopnt8oí .1osn8o1oar e uegrc(uo4xa1 rz(e.rre19
>IoJequo seJlq 9]o>íIB llozslp 8ossozo>1 rullzsnw e .ueqta>leruJot se]az
-8alla( oIJBZIII^Io lullzsnlu V ,uIBJBI{I^ {gpl zB luelueulrg ryrpolrüdr
so (>1alletzsp lueueÁ3 o^nu>IeFue leueselozsse)e >ILtdgu ]esJe^ V
'{PIou laquozsoi l3so^3>I tueu u3}ulzs lezseuo) B
s (>1oÁuozssu n-rezsÁ8uu eqlezÁleq opo>IIBJn 1errotní ue>plJlueu uBq
-IIIoIBp€sJB] uIIn>IzsBIu uuole^uB^ltÁu u uoqqg .Ela|lclvzs ueluele( et
-Io^Iu qBJB IpoIEA B lTrue .]zupurul tulnsotset8otu Bu9I ueqÁueruet1o4
a 69tallt ze l|o^ a{ozalla }Iu B .ru>lu .eío1o{Ie r-lur B Ju>IB s .1a a]lol1ol
Clroqure llo^rtul uepuryrg .uí
Ie^osazJo ÁIg{gt B'8}>Ig1p e lo]Iuolepe!e3 e
-9I9{s >IBuIBIIJaI peí.ral 8ruelarl9rualeí u 19rr19)uu3J V .leqqol sI leuue
Eeur t9s 'erp16og eqe3eru ]B)9uI9r eruepulru rezs9rlo>I elíe1 v zg
,uegEasuepunu8ultl e
r9lBIII BzssuJBl3zs ÁEoq .troqop aJeznl >IBuBsn})aIíaluí ozJezs e teÁleru
Cueítuol B e^ou opo)IBJn zV .>lErIB^ o>pleua} >IE^Bzs u ugptur (1eu
-nezaíe;eq 9l3qrul>I31 Jo>pIE sBlo{IB zv .zeula u(leposc cze aílelau9
(e39s9ta3l1eq e J9Iu
'939IIl u lsoru }tu B 6etzaío3eq Iezze orlo>I V
Ibn Rasík azza|vágott vissza, hogy egyszerű származását hangoztat-
ta, s büszkén vallotta, hogy mindent tehetségének köszönhet) semmi
másnak. A l1. században évekig éltek mindketten a kairouáni udvar-
ban, egyfolytában vetélkedtek, költői leleményességüket mérvén
össze. Í)letrajzirőiuk szavaival: küzdöttek, mint két tigris, a szultán
legnagyobb gyönyörűségére, s virtuozitásukkal uruk hírnevétemel-
ték.
A költők egy már amúgy is kifinomult társadalomban segítették elő
a további pallérozódást. Mindig ott voltak az uralkodó legszűkebb
környezetében, szellemességüket, éles nyelvüket az udvaroncokon
köszörülték, felvidítván urukat, vagy esztétikai élvezetet szereztek
neki azzal, hogy minden lehetséges alkalommal csillogtatták művé-
szetüket. Még abban a különleges kegyben is részesültek sokszor,
hogy magánlakosztályába invitálta őket a herceg és ,,megosztotta
velük örömeit". A nyilvánosság előtt szót emeltek uruk mellett,
magasztalták tetteit, szétzíyták rosszakaróinak vádjait, ellenségeit
kíméletlen szavakkal ostorozták. A politika voltaképpen vitatkozás-
ból állt, s a szavak háborújában semmi nem ért annyit, és semmi nem
volt olyan félelmetes, mint egy jó költő. Ezt maguk is jól tudták, s
megválogatták, hogy értékeiketkikre, mire pazarolják. Ibn Rasík
például egyszerűen elhárította, hogy Hispániába menjen, mondván,
hogy az andalúziai hercegecskék voltaképpen csupán macskák, akik
felfújiák magukat, hogy oroszlánnak látszódjanak. Ibn Saraf ezzel
szemben engedett a kérésnek,és szívesen melegedett vendégszeíete-
tük tüzénél.Denia uralkodója húst és lisztet küldött ajándékba ad-
Dárimínak, ő azonban a küldeményt a küldönc arcába vágta, majd
Valenciába távozott. Mindaddig ki sem mozdult onnét, amíg meg
nem hívták a toledói udvarba.
A költő magatartása a társadalom tükre volt, a vers a való élet és
a különböző életformák lenyomata.Ez a civilizáció nem ismert drá-
mát, annál inkább vonzódott a teatralitáshoz, s az é|et legtöbb moz-
zanaía elstilizálódott. Az uralkodó csak nemes lehetett, a katona
büszke, és a szentek folttalanok. A cselekmény abból állt, hogy a
szerepet be kellett tölteni és a szerep logikája által rendelt konfliktu-
sokat végig kellett csinálni. Midőn a keresztény követek magasba
emelt kardok között, miként egy végeláthatatlan alagúton át vonultak
az az-ZaLttá palotához, atra számítottak, hogy egy olyan kalifa elé
járulnak, akit fény és pompa vesz körül . Ezzel szemben azt találták,
hogy kopott gúnyában ül a földön, és semmi más nincs ott, csak egy
korán előtte.
Az arub kultúra kedvelte az ilyen kontrasztokat, hiszen olyan
ellentétek alkották, mint a fehér kámfor és a fekete pézsma, a világos
arcbőrű európai és a sötét etiópiai, a liliom és a rózsa, a rubin és a
gyémánt. S minél szokatlanabb volt az ellentét, annál jobban é|vez-
ték. Az áldozatot nevetségessé tevő szatira komédiába ment át, s a
komédiát alig lehetett elválasztani a tragédiától. Egy ember jót mu-
lathatott saját felsülésén, és rögtön utána ölhetett. Gúnyt űzni vala-
miből veszélyes lehetett, de szórakoztató is volt, és senki nem ítélte
el az ilyesmit. Midőn III. Abd ar-Rahmán megparancsolta két mi-
niszterének, hogy figwázzák ki kölcsönösen egymást, egyikük sem
érezhette túl jól magát. Semelyikük sem akarta végképpmagára
haragítani a másikat, ezért szabódtak. De uruk így szólt:
97
A Mirtusz-udaar medencéiének vizében Vén Lubb Abu'l-Kászimnak állán szakáll:
tükröződik a Comares Bástya oly hosszu, aége egy mérföldre elall.
monumentólis törnbje. Az Alhambra királyi
palota két nagy belső udaara közül
ez az első, A palotát I. Juszuf építtette
Majd így szólt Ibn Dzsahvarhoz:
l333 és 1j54 között, a négyszögű udvar
az észak-délitengelyen fekszik, a kor Parancsolom, hogy egészítsdki a verset.
ggakorlatdnak megfelelően. A képen latható Kifogásokról hallani sem akarok.
északi oldalon oan a megszokott porticus
formáju bejárat egy hosszti terembe, a Sala Ette az így beszélt:
de la Barcóba. Pontosan olyan hosszu,
mint amilyen széles az udaar. A Sala
de la Barca elhelyezkedése alapján a fő Széltébekét mérföld, ha szétterítik,
l ako s zt álg o kr a s z amít anánk, de ebb en látaánya bármely józan észt szétzilal.
az esetben csupán előtér, melyből a hatalmas Ha meg szeretné egyszer mosni e szőrt,
Köaetek Termébe nyílik bejárás.
elég aizet Nílus folyónk sem kínál.
A Köaetek Termét is magába foglaló
bóstya mindhárom külső oldalán
harom-három ablak aan, s aalamennyi An-Nászir nevetve így szólt Lubbhoz:
Granaddra néz. Az udtari bejárattal
szemben látjuk az alkóaos középső ablakot, Bizony, jól feladták a szót neked, beszélj hát!
alatta áll az uralkodó trónusa. A sala
de la Barca, aalamint a Terem bejárata fölött
Es Lubb mondár
afelirat az épületet menyasszonyltoz
hasonlítja, s miként az esküvőn amazt, ugy
az épületet is beragyogja az ujhold sugára, Allah hiaője csúfolódik Delem,
mely a királgi nap dicsőségétől kapja fényét hosszu szakállamról ily aerset csinál.
Száját ki merte nyitni mindünk előtt
e gallyon és füuön netJelt vadszamár!
Ó, csak ne restellném imámunk előtt,
az ösztökém. . .24

,,afatába szúrt volna már" - vágja rá a rímet a kalifa. ,,IJram - jegyzt

meg Abú'l-Kászim -, Ör a szatirikus, nem én." A dolog végűl is jóra
fordult, egyik miniszter sem maradt adósa a másiknak, de az ódiumot
az uralkodó vállalta magáta. Abd ar-Rahmán elnevette magát, és
nem fukarkodott a jutalommal.
Su cul, ,,a fata" - ez a kis közönségesség azonban semmiség
azokhoz a vaskos obszcenitásokhoz képest, amelyektől hemzseg az
irodalom. De igen lényeges, hogy e szó spanyolul és nem arabul
hangzik e|.Ez a költészet két újabb típusát idézi, melyet csak Anda-
lúziában múveltek: a muoassah az egylk és a zadzsal a másik. Annak
ellenére, hogy arabul íródtak, bonyolult rímképletűszakaszokía
bomlottak fel, és a félsziget újlatin nyelvén egész sorokat idéztek.
Miként a fenti anekdotából is látható, a téma és feldolgozása nem üti
meg a klasszikus vers legmagasabb rendű mértékét,s inkább az arab
költészet szemérmetlenbe játsző, erotikus vonulatához sorolható. Ez
pedig a köznép szórakoztatását szolgálta, és elterjedtsége földrajzilag
Bagdadig nyúlt. Azt sem szabad feledni, hogy a muszlim Hispánia
kétnyelvű volt. A köznép spanyolul beszélt, de éppúgyhasználták a
hétköznapi érintkezésbenaz arab dialektust. Viszontigazán előkelő
csak az lehetett, aki az arab irodalmi kultúrában kellő járatossággal
bírt. A hivatalnok, aki állami okiratokat és szeruődéseket fogalma-
zott, folyékonyan írt és emelkedett stílusban dikciózott, arisztokratá-
nak számított. Az igazi elithez azonban csak az íaríozhatott, aki
arabnak született.
99
 00I
uEqtuoIBpBsJ9] IsoJ9^ V ,rgJo glJBlazsso zB BJ>InIuEzs 3llJluel3( ze sa
64et1o.ropuel sa
{uuoc.ruq uuqEeslo^9l seplo;Jaul Joze gqol 19rs9ruÁ3o
(ueq>loEutulls s9 uaqleÁEaq >1ouodosc o^ol ueq>Iglarg{ tEas.raa e tplzsndp uoqpDz?zs ,9I D
uoquozD wa"qq ,sx
V cJ.al.alnfi1 uo1l!l" ?)
uO ,I9u>Ioulnpeq B ]ultu']1orr setu uozsa8e uBquoze ada"razs rul3 g suí?pa'ftwal?q D aau?alaq'uo 1ol1oa
,uopu lelulo s9 to8uu.r
)EuBs qo §lp lz s oqoyuo 8ou,t luua z s 3v s,l1ulz s qo a
-ouopíelnt ÁEoq 'r1ol zB uoJos 9sE9,r oíalazuol EJp9IBsJ V ,>IF]rgzo>I uapulw ,1tllíu aqlilaz1 ofonq o
ezsred pB>IB sI íDI9IJ9 ssr94 Áu9q9u 9I ,rI9 ueq>Iopt ozola8our rgs?ze{ 8lpad apor.W slq o'qauzau DJDpDuDt)
lDqDnD qauawJal qapaox v ,tspluol1tQ
-rela{ ruplzsl zv í>lv C8tso ÁlauBIB^ >Ipllolníle uleu8ltu 'Ealouatuezssll
quruaqpa a"ruapl&aa qnalq ualalndg zo
IoJ ue^]Btn{ lo>Iopgla qqBír., a.rÁEa '19rrer;noq rs9,rÁ1o3 re{olezelq9r pq?[aspq ryry§ sDuDMnH sop sol D
ísazel]Jlezsel V ,Ig!3IqtuB {BrIoA >IauI>IB (t>luaputul taÁlt >1eue8uu ' 314n7qo
qqoloapl&a1 a uazsa&a' lvwla1
lloluugulsJ lellelaJazsglo s9 'tel9r3o1eoua6 e 19lz|Jo 1eppuoE ÁEulq qalaao>I o o[nqzolzspQ&&aa ruazs o
,lellozutüJBzsol ualla^zo>I B]oJgJd B
19 '>1aquoln4Eal B >IBpIzsIJpI lqqnapn-zsnulw V,uaq-69€ I'aqqvlrua
,lg[9Jp9IBsJ B >II]lzsIp qouoso1o18otla sonca8lv auauldv u?qnzs
9IB^ Igqzec B u§}a1nJal quEe141 zse8e zv 4o69s
-9I9^I{ usÁlr 4eur>lu %ot7uttlu4 ÁEeu e glur{u1uosul{ Il ueÁEn - uííuun ]u?O-p pDMMDqnW'oloz,pn t&ou qlposoa
DqMDqlV zo zg ,qqltu pqlosdolzso
uql zsV-I(}qV uq! IuBiBH-IB uql uB^JBW uql >IIIgW-IB pqv uql gzaao lwDlpn qou?lzsoJo zo ololp[aq
ru9slH ugt eíurunw uql uBIuI{Bl{-JB pqv uql ru9slH uql uIB>IBH-IB wahl V ,ptuvl ofonq Dl ap "lopotlw D
uql u9IIIr{Bu-JB pqv uql pBlutuBqnw uql q9IIV pqv uql pBtIIuBqnW qouz p?llxa ulndolz so llo,to [lq súuDruJa H
uql u9IuqBlí-JB pqv ,§BZeuIJBzs E eAJ3IusI sBzolJBl zaqlllo ZV so1
sDl D zpzD'arula1 .lvao51 l?X V
viszont a megfelelő származás megbecsülést és tekintélyt adott.
arabság egészéttekintve volt ennek a jogosultsági tudatnak némi
felsőbbrendűségi színezete, hiszen azt a meggyőződést sugallta, hogy
az arab uralkodásra hivatott, és ennek az elhivatottságnak a 8. szá-
zadban az atab seregek kíméletlenül iparkodtak érvénytszerezni. Ez
az elhivatottságtudat táplálta a később kialakult kultúrfölény képze-
tét. Azt tudniillik, hogy az arab vérből támadt az arab géniusz, s amit
az atab tehetség létrehozott, az mind az arab eredetnek, az arab
származásnak köszönhető:

Attól a perctől kezdve, hogy Andalúzia meghódíttatott, a íővá-

ros, Córdoba lett a fényesek között a legfénylőbb, a kiemelke-
dők között a legkiemelkedőbb, a távoliak legtávolabbika, a lobo-
gó székhelye, a városok anyja: otthona a jó és istenes dolgoknak,
a bölcsesség őshazája, s annak a kezdete és vége; a föld szíve,
a tudomány forrása, az iszlám védőbástyája, az imám trónusa;
fészke a helyes gondolkodásnak, a gondolatok gyümölcsének
kertje, a tehetség gyöngyeinek tengere. Látóhatáráról emelked-
tek föl a föld csillagai és a kor jelzőoszlopa: onnét sereglenek elő
a költészet és a próza lovagjai; műveik pedig kristálytiszta alko-
tások és a mesteri gyűjtemények. Az oka pediglen mindezeknek
és az ott élő népek kiválóságának az, hogy eme égbolt alatt csak
azoknak van helyük, akik a tudást keresik, mindennemű tudást,
és kiválóságra törekednek. Az ország lakóinak zöme nemes arab,
akik hódítókként jöttek keletről, szíriai és iraki seregek élén,
hogy itt telepedjenek meg, s leszármazottaik, bármely részén
éljenek is az országnak, ugyanazon nemes faj képviselői. Szinte
nincs olyan város, amelynek ne volna ékesen szóló írója vagy
nagy hatású költőie, aki a ielentéktelent is nagyszerűvé tudja
felmagasztalni.2j
Amikor Córdobát hirabolták,
A nép és a kultúra kritériumainak egymásra vonatkoztatása és és az omajjáda kalifátus letűnt a színtérről,
összekapcsolása paradox módon hatott vissza a Magrib társadalmá- az elefóntcsont-faragók a régi főuárosból
ra. Az életmód és a művészeti élet kapcsolatai révénkialakult a cuencába menekültek. A aároska
muszlim társadalmi tagozódást kifinomító felsőbbrendűség és al- a Toledóhoz tartozó l{is Fejedelemségek
területén aolt. A kép egy dobozka hátlapját
sóbbrendűség képe, ami a muszlim közösségen belül feszültségekhez ábrazolja. A fát aranyozott bőrrel aonták
vezetett. A l1. századtő| Eszak-Afrikán átvándorló arab nomádok be, s uadószjeleneteket bemutató, áttört
Andalúziába is átjutottak a marokkói seregek soraiban. Bennük elefántcsont lapokkal díszítették.A felirat
azonban nem az ősi erényeket megtestesítő múltbeli testvéreket megadja a trónörökös neuét és családfáját.
látták, s egyáltalán nem vették szívesen iöttüket. Veszélyes idegenek- A dobozt egyébkéntneki készítették
I 049- 1 0 50-ben, V alós zínűleg akkor került
nek tekintették őketJ attól féltek, hogy alacsony, barna sátraikkal keresztény kézre, midőn a kereszténgek
elfoglalják a városokat és falvakat, s a megművelt földeket. Úgy 108S-ben elfoglalták a aórost.
vélték,ők nem is igazi muszlimok, hiszen a törzlény helyett íratlan A rekesz zománc díszítésűsarokpántokat
törvények szerint éltek, nyelvük pedig sem a Korán, sem a klasszikus feltehetőleg a Silos-kolostorban erősítették
költészet nyelvóhez nem volt hasonlítható - egy barbár népnyelv rá a dobozkára a 12. században
volt, mely mélyen az irodalmi nyelv alatt maradt. Ezt az idegenke-
dést a berberek ftánt érzett legendás irtózás szárnyalta csak túl.
Minden valószínűség szerint a 8. századi hatalomra jutásuk idősza-
kából ered, mely emléket Eszak-Afrikában és az lbér-félszigeten
ébren tartott az érthetetlen nyelvet beszélő vad hegyi lakók jelenléte
- akik a lakosságot kegyetlenűl elnyomó katonák voltak.
Egy iszlám előtti időkre visszanyúló andalúziai legenda magyatáz,
101
 Z0I
.zs .g .zs ] ze 191-9|,
'r9repza4 "r{ii"{,"*ff;"J[xl;,"J;fi;""]l,Hi';T -
azx(L rylq n t.ot1o 'lmnl,ppna rynq?q luazs D o!1pldpl'"á":r'::::;:r;
lv&vsgsctp 7poqpffi zo lonlatlryq V .uDqD,rqLuDqlV zD Dfiapn youDlzso,l,6 zV
,Ie
e}loluop +Joqgq luozs B
,]BugBZBI{
]SepJe>I V r}o]}Iugzs sI III3u ZB 6>IBuqBJB IB3BIII oll3lulIel
Iueu DIaIB^ EI{ Cu9^ BqqoIB^uB^IIÁu oJÁ8e SBInIuoÁuaJoI3 Áualzsera>I
o^oÍ IoJ)BZsa Ze I9I9I3J >IIposBTlI pBZeZs .ZI B Jo{RII8 CJo>I)e sIE3Iu
6>1euloge.re
)eslul{ol eu ((}3{eJaqruo s€IÁreJ" e Á8oq ClasaÁue1{€rlo^
BJJ? uosouglr]{ (>1et1ol
]plu >IeJaqJ3q >IBpBI{orup zB Jeg.>InsnuzlquJe
so>IBZSoJ3 a]I9I+l IB>IBpI^BJOIIIE Zv .1oÁuuds Á8err raq.req Ze ueÁ33l
(ueÁ8n ue,rlaÁu qe.re
'1etpe>lesclp le>plnseze:uIlezseI qBJB lueu ep
s313I9>Io1 {H 'I9q9í9zs 1oza luos ozs soÁun8 uapeÁ8a JBLu
Ia uoletl
-zo8ueqlueN ,l}el ulouíeq rIIi qEJB ze se 8asloJo geJe zB luozsl^ IIV
(utg 'ta49 B11o1J3}
)Bu)osnplo>I opo>Isu^ud 1e,rnu'eue8.ralle 8rpod rs1
-I91I9) 61nqe-re rlgzsaq 8rle ur;sea uqr;nzsnf uezslq (usza >1allaqpgÁu
-o>1o;3eur 1e33oí Io>IBI BIznIBpuV .lo]nlep3Ja elt.ru íulq 1grrerzo8ueq
uaqqessíla}gJe 33Iu >IBpI^BJoIIIIe zB ueJos usullezs8au 8ezs.ro zy
,Io
{errolní 8tta8tzsle;-ÉqI ze
uezse8a +1u9{)9rIJEíuIIH ,Ia rrouJoq eí.re >1outnpeq 8 ruauBt{ (4azra
B ulau leÁIeuJ 'qpgw lutur C119lgnoreÁ8utlla ueÁ1o ze .1oquenoJle)
}Inuo^DI u9pIW ,uouoJ} B ]3uln uBqoJIE> >1t>le Ca>loze ]utut (Bzsstn o}
-aqleze^ aJlgpl lqqa8e.r eíaJpelesc 9 zu [BotlCel.:,E cllozo_{lB^Il{ EJesez
-BIuJBzsaI oIB^ IolIBJn Iso uoluef .r9ín>lse8gs}q }]ope )BDIepIuIlBJ B
utpe8et8eu ueqpazezs,I I B ug]Inzs JoqJ3q zslpag uql zzmw Jo{ItuV
,ru}t
{Bulelopuo8 sescueJezs .t9 4atlndeler eqqr.r8eyrg Á3oq (zy
,]orreug 8lppu
lrure .1gllorlrzsndle ]rupulru
>IezI^ e s
(lpe4ezslgzg,zelq^^ etluuní
193 quBW Á8eu e s.Is ll+.ret
uolezs,,epeÁ3a51 seJíl(( BIqgJV .11orr 1131563e;ta so8esolua Jo{ITIIBIe^
{gpl^ e zg,loníplgJ JgítuTH
.1oqueuaf r1
1uuozíeJ nole oseza{}ele{
rrrelzsl zB ]DIB (>1oqe.re uuqeíolen Á6oq lur.rezs >IosBIu c>luuzeanlezs
I9J9ípI9J >Iosnerzsllg e Á6oq
.{9ttouel lzu
1asaÁ3e IoJ>IaJeqJaq V
,u9^
B^oIE^ua^ItÁu e3esn.rezs!)pl pneselní BJIIIoIB}BI{ lBpeI{ouIIB zv se
.Bí9{Tp9I s3 JIJapou >IBsJJe>1B .r1931ozs
TgpI^BJoIuIu zv uezslI{ ]B>IoIeJ
sJBlJo>I uBguoze epua8a1 V ,{91IIB3ns >Ia)oltuo IBIuoJ 8allrurzsolel
lgrelopuo8 4?laze^zr^ B pultu (roqozs B puIW .nspe8uale EIgll1I
oíeq opelezo>I uepulru leÁIauJ .tto8o;losJIn>I luozsl^ uagaze>I qqoíV
,B]IoIJBI uegozo>I
1uq e raE9zt r91 1sda1 gpeJ ]g]se] e 14e 61a3 BrrBr}}II9
l9Jqozs sBIuIBlBt{ JeqJeq sBIIB>Iezs '+Íeq z.roquozJo] Á3E ,rrsrarrlzs
-9{ ]ugtuzllurgpe^ ÁB{{ llsgTu Á3a 8rppe 'lezl^ B BssBqrIIIgzs I9q9>I
-I{V BJBIuBzs IBtuIBTu Á8oq (neterrrd9 ralareze^zl^ o1nÁur9 ua.re8uel
e eÁp.rt>1 >pÁEe BIznIBpuV Bl:ouuazg.lgreruudsrH ]o>I9 Ie B]lolzsBIB^
soJozs-IJ9}IuJqIg B {Bs3 Elur .4urpo>1euoÁu qqolozo>l arÁ8e laJeqJeq
u ure (>1ul1o^ azssalu uBqIJo{)B )oqeJe zV .e]aJJqJeq oqoTu s9 9p
-gllg]rtzs (seqa 8tpullu B se g>IoqBJB z8 :Dalu3leí }azrueu 19] rÁIgzsJ^
tze31,te1o tuze8ta1 19íleqord8eul se (talta.ralts >1rleÁ8r.rr8eur Á8oq .st
>I3}I9g ,llozolle^ 9^9ípI9J qqaÁualsurral8e1 8eltl e
)gpT^ e uuuroÁu
,eq
{11z3l serup8.rozs ]e}lallsedau 1o3o.ro3 gln{eu3ul 1o1e >1eszred e
Jozsola rglzr,tlupuv lulJezs a ,Ig])oJeqJoq B >1eugJ lJ9IIu ÁEoq (1a uz
,1,s

Robert király palóstjón a páaák
faroktollazatukba burholóznak. A palástból
majdnem az egész fennmaradt, mégpedig
Toulouse-ban, a S zent Sernin-templomban.
Á Santiago de Compostelába z:ezető
zaróndokút egyik fő állomása ez a hely.
A félkőr alahú selyemköpen9 önkényesen
kaphatta a neaét. Legelőször úgy említik,
mint szemfedőt, áll,ítólag aele takarták be
1258-ban Szent Exupery földi
mar adaány ait. Robert kir ál9 alighanem
Anjou Roberttel azonos, aki 1309-től
134j-ig aolt Nápol9 kirólya. Az anyagot
Andah,iziában szőtték a 12-13. században,
Mintózata erősen hagyományos: két
szimmetrikus alak néz szembe egymással
egy fa két oldalán. Két kis antilop
támaszkodik a Ja törzsének, fölötte két
madár fordít hátat egymásnak. Főlül
és alul felirat látható, a szöaeg * al-Baraka
al-kámila, aagyis ,,a Tökéletes Áldás"
jobbról balra és balról jobbra kétszer
ismétlődik. koróbban az alakokat
medalionokba foglalták, mely ek s z
felirat húzódott, azonban itt ezt a madarak
aiss z akunkorodó farka alkotta keret
aóltotta fel. A mintót a későbbi periódus
stílusának megfelelően sóaokba rendezték.
Kék alapon piros madarak sorai
aóltakoznak sórgákkal
A VILAGKEP
Midőn az Ozöntsíz után újból benépesült a főld, madár alakját adták
ki együtt azok a aidékek, ahol az emberek letelepedtek. A feje volt kelet,
a két szárnya észak és dél, s a farka nyugat. A nyugati területet
lenézték,mert éppen a legnemtelenebb résszel azonosították, s ez így z)olt
mindaddig,mígnem a görögök be nem települtek az Ibér-félszigetre. Ám
szorgalmukkal ugy megaáltoztatták Andaluziót, hogy aki csak lótta,
azt mondta: csakis pát;a lehetett az a madar, melynek alakját a lakott
világ felaette, hiszen más madárnak nincs ilyen pompázatos farka.
A történet egy tényt megmagyarázni igyekvő legendát formál,
melyet az aíab költészet képgazdagsága és paradoxonjai töltenek ki.
Az elbeszélés - valósághű elemei mellett - gazdag látomást is sugall.
Benne mind a vizuális, mind az irodalmi művészetek elemeit felfe-
dezhetjük. A magyaráző e|beszélés, az ábtázohő szimbólum, a diszi-
tőforma - mind ismerősünk az európai középkorból. Hiszen ebben
a korszakban a nagy katedrálisok falainak mozaikjain, festményein,
oszlopain, ablakain elevenedtek meg az Ő- és Újszövetség történetei.
- Ez a fajta művészet az iszlámban ilyen mértékbennem található meg,
Oka nem csupá[r a szent írást helyettesítő szent képmástól való
idegenkedés, hanem sokkal általánosabb szinten a páva pazar farká-
élén
nak szétnyitásában érezhető: az isz|ám művészetében az alakos ábrá-
zolás is fokozatosan dekoratív elemmé alakult át.
A gyakran kör alakú tér betöltésére az alakok felvették az ette
megfelelő formákat, olyan felületen, mely nemegyszer görbült volt.
Körvonalaik kanyarodtak és tekeredtek, hogy egy egész felúletet
betöltő mintázatot alkothassanak. Az írás betűi szárak és levelek
csomós gyökerei lettek. Az ábrázolás és az itás együtt szerepelt az
ágak, hajtások és indák útvesztőiben. A stilizált formák kimunkált
kombinációi íves és egyenes absztrakt vonalak gazdag hálóját alkot-
ták. A Magrib figurativ művészete ez uíán az átalakulás után Irán,
Szíria és Egyiptom miniatúrá{<kal ellátott kéziratai nyomán sem úiult
meg. Az lbér-félszigetkeresztény művészetének hatására viszont a
mudejar művészetben ismét megjelent az alakos ábrázolás - tanús-
kodhat erről az Alhambra is. Ám azokkal szemben, akik Isten képét
merészelték ábrázolni, az arabeszk geometriája vált a hit szimbólu-
mává, s ez az egész muszlim világ minden megnyilvánulásában fellel-
hető.
l05

as?paqz§ailx 1rloíuaq Yaq?l_zsa,la zD
o]Dql?l !9[ s 'uqatun {uoqqdglal D qxp7laa
o,ttu"Lpzsglfo lxollCuxq V ,aq s? t4 4ntlnpn{
uoloqfis 11alls9h oqtuoqnd gslal o
aatalt (oqlozopod o s'qoulltu
qoíulozsolftl zV ,qaryaqalzoq
'4pltollol DaJ?z tDql,qqo(Zou o o11
,qqtu o,ttlnapn qaBnzs D uDqfiz?Jlv
mumas o tlaut'glfo o1dnp uaqglto o1dng
nnqort? uD1l,LzD
1?r?l!úl o tza 1au&assaanwzay D
aq q?lz o?,t qaxlnqauaw, glaqlrsgula
qoumdgma qq?yu! qzsaqon 91!,zs!p ly,lsvt o
wo '1rnn n$O1DL! opttuuo! nfqop snqxszna
,aq
?)fi 7ahq V 7Dtttoa pnuoscluplala sa
'uoa 19qo,{ zoqop
wau'lsvllzslp n qallalsa{ ol4oí&,tpl 7ruwpt
uaqutad9q v ,ptltlnsa.{ &ala
llo8onl pqltlosclt,tpla1 a' 1noo [ozlunu 4nza4
p 4?11?l to4to?o{1lpd tualzsa,laq lrcl1ot? s
' quz
o 31 op uosaruln Znz s
4 as a rúluz a4
uu|zsnw o a17 ,aua?tzslat zso1o zo
rc19 uaalldalaup'1vlzoppla sx l?qapDffiw
qou,rqz§ru.u,o 1p3va LlDqpnz?zs ,€I V
,qouolto!1a u1aÉlew'14 1-tol sDpnzol tos
zsa8a (uapaqaaou ?lqgs&va o sou,totula zn
,lo4lJltv ,aalaarlD 1loa 4Dusowo(u opozot1o{
p 30 s z
-§ 04Dl lllxl z snu nwa
r)qlJl,zS uafapt 4oíln,tlq LruDru.lolt
90I
*e^IeJ g eqBlBlozs lugzs >lBulos8^Io tuoIBpoJI Sn>IIZSSBI>I e Á8oq (Ie^eu
-8asÁlsq BTq9JV Iso zB 19ílelzelde>Ila BJIÁuuB íIo ts,.ozlezs qo7DsűlDnq
sa q0ln zB (}}J>Ieg-IV ,lE>Io8Iop 3 33Iü eÍ4391ttr loqa8ozsiuezs }P8nÁu
ala{aq
IuIIZsnu B JBIII I>IB (I>I3IB^ }p8>IB 6ltu .tu;el ]r3IIe>I la^a ZeZs 9Í .eu
uaqxqqasxq D -Io^ rlel uelreleqlozdg>Ile uBquBJI 3>I3ue ZB >Ieu>IIluB 6{Bu8uzSBq re>I
-a>pleS3 u8ÁIo uequelepa>IsoJe>IÁuBJB oZoIBq3q ]EJBq8ZS-la8nÁN y
,{8uol}II9ZS sI 8IIBJ91BT{ BIpuI 8eur
ra4r>1
(4oqonuna zB uosouolr]l .>i93
-IoZSqBJ B I>I {3]InJe>I IoqIBJos - {9]]eusodau3q ]3{elelnJol opeÍJe} 3I>I
-addoÁtzs |elsza zE >IIIB ')9ra}q ÁEr re>lozepultu - ((>Io^BIzs(( B :>IIBpezs
-uIoZS Se io>IuBJJ B (To>IZsBq B (>I8IEIJIIE8 uulrurugEnÁu V .eqÁ8e ouer
-e^ IB^IBI€I?]ZSBdB} I{BJI C>IBu9uIS3 Io>IBI lí:cile 1ZEpuIuI se ]B{osoJe^
e (]B>lullol9l B I{B 'tgígtuedsrH ueurq€u-Ju pqv ,III 3q B]te}nru s3
elzau la^ar.Ilazs Jeqlua uBÁIo Á3a uuqeÍe>Iunu níulJ adaq ppl V ZBZB
'p,tv-lo lD,llxzS B IB>InBH uql ,>Ielzut§Jezs IgJlaIo>I >IosBJIaI gsla zV
,TgzzoauBlqzsstrr
lse8oJ\eJ e ve pultu
'4atlnzsg>1 u9ln Es9le33e3p1 >IaJeqluo uEí ro3BII^ >IaÁIeur .4aÁuotu
-erínÁ3 e 1oze s 6toldeu (tolourezse q >Iozeln zV ,BqsB]IIüezs 7l9 sBJJoJ
Is3ZJ3ZSB8Iozsq?J lullÜ >IBs3 BJBqqoí luozsl^ B{IJJV e13{eJ B s3 Bd
-gJng Áu9tzsale4 B (1l9I3 {n8?III >IBlr9I jB>I9pIad oIB^ Iu}e^o>I uerelo>I
Io>IBI qIJ8BW V ,BJBS9rEI{ {eÁueIülg ueZJeZS uBIoS SBZnJoqBI{ s9 s?p
-3>Isalal (1osezeln ZE|pJ l]oposgJa ((BgEJ8oe8 SIIPlueuI(c so]E(Bs B Za
,]€llopuo8
IeSsazJo I33snpuaJqqesl{ sIIBIJuI^oJd ar)arleIe>I B luozs
-\^ ,49zz9ual I3^3IuozS {enpuaJqqgsl3J 3 1a{3u3l13rlq J9qJ€q o{€I
eJiap s9 BDIeZse {r]I91 e Á8oq'{erlg uol?8nÁu >II>IB (re{g e]Zouo}zso
BJJB flatu'Ie{{$It{ IsBIIE^ ]]aEuesJoqÁ8a'tlu.t 9+t{.ts9p9zoÁ36aru
gre^dBIE Za ,eqe8e:oü IBI8oJ IoIJ€ZIII^I3 Á6e 8elra ]Jalusl uBqIJo>PIB
(Á3e3 (ueaJo
'el1o.rgluq 6?s9q I9JI9p 1o.rluz§e IgJrB8nÁu se IoJleIaT
e Á8oq '11 19rze(a3 lzv,Iezze s 6>I9rr3}r9sclp u€o^Iqpl l9IzlIBpuV ,]Ioz
-9{ lo8lop solJel IIuBIB^ eíole.ttuupuou sedallaí leuel.role^gd V
11o lxalzsah s,
s 'oqnpotta"l51
V ,qpl?olo{
lDqqozoqop
sa
s ílv lu.t4al
V
 80I
uuq8uzsJo IIer IB63Bs9lI9tu Á6e uaqopJaso IB)I.i;v ze 'eq?esÁle-rr>1
ere>Ial u (>1au9ule1 .ltr{I9uu
1eutníla EI{ ep e.rzt,l Á8oq >IoIuIoJopuB^
,uílu13o3 eqeEeu uolulzs
11o>1 8tdeu cloÁu TBu>IouB^BJB{ V lo8Bs
-ÁB{] euul{c s ílaln.rsl e za pa{nl BJ[n} sl uBJBL{EzS e ueqÁue.rt rleq
,p3
lsgJIoI tegu.r3oa8 oteqzrq8aur I9DI9pI^ llope ze 1enozsíEe .uolutzs
re>laEgsÁleq B 'II9Ioí uuso]uod le{81n ze aq,{lzJe^ rselÁ1o; se >IIzs)eJ
uBgJIs ÁEe 1oqulel ueqteÁ8eq er-re8ly Álatue 6loJruele} Á3e 1ezsaq
r9S ,>IBrIB^lozs rcíln s9III s9 sezgw 1oqe 'leÁleq B w r1o1aí3au sa
'eíllsouoza 1utl,eíezwqJopuBS Á8ulq Cleleruope{Bw In9pl9d rurzouna
,tug.ruÁ8e
IoJJ9I 'Iarrgpl InuoJe^nzs uasotaqel8eur epue8el y
)p9q
,I9J{9pI
lqqgs9l B I9z9{ lglc9tuJoJut 6ete3ua.r
Álauu (usqaaÁuo>1zíu.rploa
ttÁuuauelea ltetleda.rozs los rle4oze tzs
 A mozarab ,,xilágtérkép" az apostolok
prédikációs útjót ábrazolja. A lI. század
közepe táján készúltez a földabrosz, mely
ez idő tájt hagyomónyosnak számított,
és igensematikusnak mondható. Az egyetlen
engedmény, amelyet készítői az új idők
szellemének tettek, hogg a Jeruzsálemet
szimbolizóló épületet patkóívael lótták el,
amely azonban szinte alig tért el az eredeti
aizigót íatől. Santiago de Compostelát,
az ottani templomot nem tüntették föl rajta,
noha Jakab apostol aolt az északi
ker e s zt ény ek v édő s z entj e. V alamennyi nézl
latin: Eszak-Afrikát példóul a régi római
tart ománg okr a o s ztott dk f öl, a aggis
Afrikára, I,trumídiára és a három
Mauretániára. córdoba és kairouán nem
szerepel rajta, mintha ezek a helyek nem is
léteznének. A térképaljón van nyugat,
középen nylilik fölfelé a Földközi-tenger.
Az lbér-félsziget bal felől látható, s az ék
alakban belenyuló piros háromszög
a Pireneusokat jelképezi. A Mediterráneum
r.légéből kék Y ógazik ki, s ömlik bele
az oaális alakú óceánba.
Az Y a Fekete-tenger, melyet a Duna táplál.
A villaszerű szétógazásnál oan
Konstantinápoly, aele szemben a Nílus
hajlik le nyugatnak. Jobboldalt a aörös
aonal a Vörös-tenger, azon túl, déli
irárylban siz,latag terül el, mely ,,terra
incognita". A térképkeleti szegélyénóll
Ádam és Eaa a földi Paradicsomban.
Tőlük balra a Kaukazus, jobbra pedig
India, Jeruzsálem aan a térképközepén,
s a szegély az óceán folyama, Baloldalt
alul a sárga téglalapok: Anglia és Írország.
A naix ábra azonban zlilágosan kifejezésre
jttttatja a térképkészítőinek koncepcióját:
a z;ilág keleten születeIt, ott oan ugyanis
az Edenkert, s középen a szent r:áros.
Ez az elgondolás aolt az alapja a muszlim
ailágképnek, melyből a földfelszínre
xonatkozó adatok szorgos gyűjtése réoén
lassacskán kikerekedett a ualóságnak
megfelelő ábrdzolós

találiák magukat. Ez volt a szemtanúk egybehangző véleménye.

Hogy északon hol húzta meg al-Bakrí a határt, nem tudjuk, miután
művének csak töredékei maradtak fönn.
II. Rogerius király udvarában a 12. században alkotta a marokkói
al-Idriszí Rogerius könyae című munkáját, melyben egész Európát
leírta, Skandináviát is beleértve. Es kétszáz évvel azután) hogy a
pogány normannok utolszor dúlták föl a Magrib atlanti-óceáni part-
vidékét,elkészült Ibn Haukal beszámolója, amely részletesen leirta,
milyenek voltak a normannok lakta területek. A kalózok székhelye
Írorczágvolt. Dániáról a krónikás azt jegyezte föl, hogy sík és homo-
kos vidék, Norvégiáról, hogy nagy kiterjedésúlakatlan sziget vagy
félsziget, s itt nőnek a legnagyobb rák az egész világon. A hódok
109

a z s rp qqasa ]a z 3a
11a [3a 1
rLatlt zo uqqqví&a qoa zg ,qoulpwlot rcal
sofa"rc4 s 'qo4nzrc4a ?l?asuapalaqlarusqal o
?!.uaq 9z?pu2 s?J? {|xq V "!q po
]o7Dp nhzsDu?lquo loqal V ,pq7papJ
&a1llulzsgloa'lllzuwJDzs pqpozozs,bI 0
i8oa ,E7 o adwasl ?lDttl?t ugqu7lcíyq
,&aul q,pl1pwlo{ loqtownalrcu 1?r s !) zD
q o8nlls
l 1.1.o z o tuo lo' ua r al gpaqz a t1aqla
u7§pzoq v ,ry 4?1pa r)lq?pxtzsDu
lopou,o.18 D ls?qozs o lzg ,qpűolot
tra M ul]) qru ln tuv ) z s a hq 4a s a arlu.tz ?4
n lbpnm'spu,tí&a qxz alzsafiq IoqV
,qau3o"Lo{unq aqua1aúva o sv
'1oupguot
oqspwí&a qDpuoa v ,zsdl8 1lo8p.lvt
t?oil,*adaasc" -g4qnls p,4o1a 3o11tsg
0II
qa danasc
v
:rI9ZS uoÁ8ltüI }uIJ3ZS sE>IoZs ZnIupuB IZBEI se 'tln.re( 3Ia BJBZSBSJ
IIEW ,19Íl} 311O^ >IBuuBpnzS-rB8nÁN 13uuI ,IB^BíÁr9q >IeuasoJaulsl IB]
-nac Dozo{l9lBlezsso uopolu SoJBlEq lB^8posc C(u3qozsn>I'' e.reqez5 u
(uequzseulllszpIzS Jo>IIIuB'eqg>IIrJV-{?zsE
uo íJeluzssI^ 19 uBJuI{BzS
e Á8oq (tlorr ueqlr.r uadda prllrrefl uql ,uozoi iodau ue83pl uaseíI3]
BJBIuBZS B ttozo>I >Iezo (u8qE9zsJo IIo^Bl B uegqa {Eu96BIu tuoÁ6u.t
S3 ]JII{ ]l3zJazs SoAJo ]ulul S Cllozeullezs loqBlne] o^3I aJIÁupIoJ
-J3Lu JBd Etle 1oue3u8J (Ig]9soJB^olnzs 9 ze lTe Cla.rragtue Á3e rpe>le
-ozsso uBqBsoJBAgJ IJ9ZSBSJ BuIx ,BltO}}lBIB 9]]!,t I]3Iai-Io^9} grJBr
Etna ÁEauuozsnq ÁEo raru14opualaz te)pletu Brllrleg uqI ueqpazazs
,f ,l]0l?I{s3^Io u3q>Ie^Áuo>I >lBs3 uBqgBJo>I C1o.r.ru IuelÍr-tÁE
IV IoJIIuB
}}opn} ]B>{ol€IBlzsedet seÁlau3zs Jaqtu3 I1B6nÁu V ,uEqBuI>I la}pgz
-é^Jozs {adol3] ttul3po>IseJa>l §a (uBq9lpul {3]InSatoI )osn]BuElInZS
'nepalzsaíJol uBqÁuBJI llola] 3u1ll tutlzsnur V .llr_l^gq qq9^o] oJo>l
C?qBIIIJIZ5
>IOIaJOUISI Ze|El]1VZe S lgno]n(Ie iouuBIIIJou B ÁEoq.uopo>1
-snuB] IgJsep3{o^ou IIé1 Io+IeEaS}InZseJ B IgJJit "udornE Áua]zsare>I e
llnpul >IeusapoIÍeJ §JoÁ8 uaqzo>Igpl Á8oq (>1euuB 1Io^ aÁueu]Zo>pe^o>l
souoÁEo EasoqgtoeurJoJu:. zv'Iup.rt rto}oqal loJuopultu 8ero3ueg
,,.3{plgJ
{o^EIZS B
S3 >lo{uBry" u Á8oq 61sda.rezs ÁEn 1nllau esgtatunrl3J SBpoIoEBl gsleq
uapultu uBqBsBJIoI IB>IneH uq1 Álawu (8esJgl sBIülBlBq E zE l|I9I9q{33
-3sÁ33 zB loq{ezo IoqBíÁ3€u - 8uzs.rozsoJO s9 8uzs.rouutg .3ezs.rolla-J
(8uzslolzsa (6uzsrolaÁ6ue1 (EezsJoJBÁ3B}\J .8ezsroqasJ (Bulzsnv
c8uzslozsezs so BIJpu€Ic (Blpun8rng .8esÁr.rT{ BI3uE.r; l1ruodzoT
szIJB€I e Curpuetu.ro51 (etl8uv ,IuB}IJBzs8atu u9lnza sa luBlIJB>IB]ag
>IouelétÁuo{ uaploz (tu.leoq pnl üou sotuJo] B IoI{€ Cza uurlepo.rtq
A ,,mennyei mennyezet": az Alhambra
királyi palota Köaetek T'ermének
kup olas zerű f amenny zete.
e
A geometrikusan csipké zett csillagminták
a hét mennyországot jelképezik. Hat sor
csillag fölebe ernelkedik a kupala. Istennek,
a uilágmindenség urának áldásózlal a nap
a király, a legfelső ablakbenyílóban úl
a trónján és orlnét tekint le firlom tnivű
birodalmára
,,Beiártam a világ minden országát, és találkozhattam uralkodóikkal.
Négy hónapja az Önországában tartózkodom, de ez a\atí az idő alatt
az Önrészérőlsem vendégszefetetet nem tapasztaltam, sem bőkezű-
séget. Mit mondjak tehát majd Önről a többi uralkodónak?" Erre
aztán aranyország királya elhalmozta őt arannyal, ő meg úgy örökí-
tette meg amazí, hogy európai vörös bársonyba öltözötten jár, és a
mediterrán világ kulturális horizontján elhelyezkedő trópusok rnusz-
lim uralkodóját testesíti meg.
Az arab irodalmi műfajok önmagukban nem magyatázzák meg a
földrajzi munkák hatalmas mennyiségét, nrég ha azok az iszlám vi|ág
történetével, nevezetes személyiségeivel, helyeivel is foglalkoztak
elsősorban. Kínában Ibn Battúta megcsodá|ta a porcelán tárgyakat,
amelyeket az arabok és a perzsák oly igen próbáltak leutánozni. Mély
111
 7,1|
-o{ V ,8uorolrue; 933tu ur_trnÁ8 Álsru'19tze8arr 1aaa89srPas u,m?q?l
-oJlz sD uazairauÁ8+ ze lulJezspual l€ios9zoJBreq8euÁlaq 3Ie§3 zV
,>IB1Io^
{olugzoJeluq8ou }39 s9 lpI9,J B larra8astt8as
>1euÁlaul
(ezsso
{B1II9 gzzo1zse uuÁ1o errpulqulo>1aqÁ83 la)plnJ
-nÁ3 gposuH ,11913 J9119I{ Brro>IIE 1o8ulltsc uBpBInpzoIII B InEseJ3>I
uteÁ8eí sn>Iclpoz B 3I JI eíe6pd de51 u teÁlaure 'ellozurqe uo1 ÁEeu
E lzv B>IIJB{ snltrdtpla zB >IIpBtuJEI{ V ,solu€znr{Jed 1e.t9ll1ueÁ3e
- -
(otllusÁ8a tE9 z8 B{IJB>I qqoÁ3eu8al ,3oro3
}pI_o.J € za s {IposBIII y
3a ze I{tJg{ Álaru 'uetpIJoIII B e>IIJe>1 r8esnzssoq qqoÁ8uu8al gpBI
-Bq]9 uo8u1llsclJes V l9{9Ápd ItJg>I plgú lolseu8a zu atzala( rp}Á8
IIIoJeH ,>1uu49Á1o6 s!Lr9Á3 osle8al B ]Io^ a4Á3e IIapouJ e (1auleug]rol
B {un]oqn{ BH ,19 Blzo>I3pueíu8aur ua}zaioq sI In^I)uoza gpo{I€Jn
s9I9I{ V ,1eu96utu ullouel8aur 1lqq9] u '1o.3 erlguzsel{ lozs9J ÁEa 4esr
>Iaulsnzo rrodu1 V ,BlIoz9Jq9 IB^B>IIJs)lsnza rrazaÁlaq eqsuruÁ8o .ros
í3a vg,l?íIlepou 8esuapulur8g1tzr u asrTzs9>Il3 Á8oq cuode] 1o1snz3
u3loluetuor 3elor;119'llozelre sqoIIIJaIBd IzsIJpI ugplw,19rlopuo8
>1eur;Áioqruo8 ru9.ruÁ8e 8altralgurla se 8elrrulro>1eÁ8 ]uozsn la8a zy
,ol]ollolDl r9)31IeJ tlep zsa8a zB sa Cilou
prÁEuu FuaIar{?1J?uI luozsl^ €>lIr;V 'llopolo8nsz 3JIsJDI In>Izsel
-o16 urszy'alzalara1 ra8ual ]ulJazs >1nseEo31a3 lJ{3zseJplo.J V,>Iou>I3
-tlaq8esgluur e 8atu {a]IaIeJ ursu 1oÁuul:. zu C49l1oz9Jq9luusodel uaq
-93aÁu91 ap 61aulere{ laplo.J V ,3qlelelo>1 saÁ3a nÁuo1 B >IarlnJa>Ioq
4aÁlauu 'talad9>1ratzs9J B Ie {?r]al}zs9l BIgJ s ftzzog lolezanÁ8eur
llope aa§uoq snua&oy V ,Ia^osaterun]IeJ qqusoluod l?ultu {a}alzseJ B
'lalazserploJ B alaq 3n3se^ eqqa s 'nouroÁu (to-34 0Q7) roruo; g97
Álarue 'nalen}zsg1 to8uoro{ lsnze Á6eu Á3e ÁB{l snua6o5 ,t1o.t
BEgsoruslaí rruala s9usoeq zs9Ea zv ep'tululzsede] ]eI{oI to89suepl
-Áuoztq >Ios ueq9s91o1eí3stu >1oÁug.rt zB se ueq>1o8eslorigt uzol1aÁlaq
seÁ8a zv ,Lleq9|9uoz oslo lo 4peÁ8eu B JaJIa uoq9zss8a seílsr }uozsr'r
BIznIBpIIV (1e >ppelzaÁlaq ueqg>1res r}e8nÁu>Iezsg 1uueíeuoz {Ipos€u
>IIpolBII e ezseJ Á3a etl8uy Á8oq 'ellgJ1zsnlll lolepe 9)lzsltu9J B
^o (u.resuln1o
vu 1ngppd uaÁlauu IosB^Io r}et}zse>I sr rsd9l.r9r IzsIJpI
,]í9l
9pI zo llopgpzo>I tues 1a Eeru 1eluazsgí
ueídup es9tlsaÁua^le ze >IeDI3^Ie zB >IaDIazo esezede>l.rer1o3 8esla.r
-3{pI9J B uezsn{ '{untBr{zo{IBposc SI lu3u uturu (sgltglusl Ze ísgp3Jrg
zB >Ios uBqBsBJIaI 49u9z se )a^o z3 (so.reauz a88ala Áueurpa.ra zy
,tu1o8essol9íEs E ue^z3luollaí unpeleq eJauoz CltÁuuatuupl
IoJEuoz
3I e]Jl uasaJazspow ,{Ilzso ereuoz zyl ueqÁlueJl I1eI3>I-]B3nÁu turu
'Eatu Delalzoquop) re^o 19q B^pBIBq €DIBzsa I9JI9p uodele zv uezé
Ingpl9d lzsIJpI,]B>I9ugz e 8eru {grzoJ9lul{ ue(dep {9J9>I t8sssslezs y
,]g}lo]zso eDIoJo>I t8esselezs se BDIo>IoJ t8usnzssoq rgulzsla; (n1
{9rrollluezs 1e88essoruod so8ulÁuozsl^ rg}elnJe{ pIg.J r,ÁI9qlu93 V
,]uglJo] ueídulu uíeger6oe3 o.rt 3oro3 zsoIBuI
-olord so 1ala69sltEas >1oruezs qBJB oze:ulrezs lgqglpul ueqpezgzs ,8
e asa.ratu8eur pIg.J e Á6oq (er.ra eple4 ,vzzoq ]Ipozuo^ uequozu uuq
-9ígIEA ,zslq ueqseposoEelrl8eu osleq B 9 ]Jetu'rz8sÁleq >1euse8Álsrr
-9] 8epese t9s '1euse8elsaloJ rsgpo{Iopuo8 soÁueuropru 8 8elozsr91
trrllzsruu V ,>Io§9rBrn>I qBJE ze |4 lerlnpul 19q>le8eÁueruopnt 3or
-9E V ,Dozo>IBI uaq9!a; e >1su1o3o.ro3 e 'suezel ]gza{ e >IBu>IBIBuDI €
Áleuu '8essescloq sepue8e1 V ,}9]aIII zB {elzoJo1 1ozra6astt3es Áueur
-lsoJ e 'tlnlaueule so Ie uole^o>I lunq I>I?IErr uq ÁEoq '4ullon >1a}q
-lela uoseleltq ueÁ1o 19.rrrod B :lazselseJd94cre ze 91 7lel tsgtuor(uaq
A Caird-féle asztrolábium aalószínűleg
Franciaországban készült 1300 táján, mór
mintára. A csillagok arab netleit latin
betűkkel írták át. Arab számok jelölik
a 4-et, az 5-öt és a 7-et (de hibásan).
Lenti képünk a szerkezet hátoldalát
mutatja. Az alidade (mutató) segítségéael
meghatórozható a csillagok hely zete.
A szerkezet elülső oldaldn a rácsozat r-lagy
háló 28 fogacskáual van ellátzla, ezek
mutatják ama csillagok helyét, melyeknek
nezsei bele zsannak vésve azakó lapon
ábrázolt égbolttérképbe.A s zerkezet
tetején, a karikánal zlan dél. A térképet
csak meghatározott szélességi övben lehetett
hasznólni. A képünkön lótható asztrolábium
hét térképet tartalrnaz, hét cserélhető
lappal, s a 1 5. délkörtől a 48,8-ig
használható, aagyis
a P ári z s-C hartres- S ens tér sége
a kezdőaonal

rong egyik lapjának közepére egy irányzót erősítettek, mint az iány-

tű mutatóját. Ennek és a rovátkolt peremnek a segítségévelállapitot-
ták meg az egyes csillagok állását az égbolton. S aszerint, hogy mit
olvastak le, állították a korong másik oldalán levő tárcsáí. Ezen az
armillarikus gömb gyűrűit egy korongba vésett kétdimenziós körök
és félkörök hálőzatába sűrítették,amely az asztto|ábium korongjára
vésett égi térképfelett forgatható volt, és a kettő együtt sztereografi-
kus vetületet alkotott, hasonlóan a ma használatos sarki térképekhez.
Látható rajta az égbolt, középpontjában a Sarkcsillaggal és délen a
Baktérítővel. Hogy a látható területeket meghatározzák, a zenit - kőz-
vetlenül a megfigyelő feje felett levő pont - körül jelezték a szélességi
és hosszúsági öveket, az almukantart és az azimutot.
A zenit a megfigyelő mindenkori helyzetétől függően változott,
ezért minden szélességi övben külön asztrolábiumot kellett alkal-
mazíai. Ezen a nehézségen Ibn az-Zarkalipróbált segíteni, akit a latin
nyugaton Arzahel néven ismernek. Ő a függőleges poláris vetítés
helyett avizszinteset alkalmazta. A hagyományos asztrolábium ros-
télya az ég raiza fölött mozgathatő, a rajta levő vonalkák pedig a
fontosabb csillagokat jelölik. Midőn a rostélyt elfordította, hogy a
kiválasztott csillag a kellő magasságba kerüljön, a többinek is megha-
tározhatóvá vált a helyzete, beleértve a Napét is a zodiákusban.
A mutató, akárcsak az őráé a tárcsa közepén levő Sarkcsillag körül
forgatható, s ha a Naphoz igazítódik, a peremen olvasható számokról
megtudhatő az fuány és a dátum is. A kegyes muszlimnak tehát nem
okoz fejtörést, merre forduljon imádságkor, az asztrológus pedig
Itj
 vII
,rulníIa zeqsau9Eetu B rlq B lIBqgJd uEíduIB Bgozolg 3oro3 y .ss3a1
-sgl-oJ uesaílat {nsezapual BqJos Jo>PlB .>InupuulsgruelaÍ rze8r souru
61etulau9 .1elaí uednsc
Ip9IB^ TBuzopJotl tueu {B^pzs B Bt{ eq {B^Bzs
u :ÁEn zsaEa zB Doposl]trazsÁEa ú^BtuelqoJd ruetsglualaí Eulozsle1
,>IIIzso eDlezsal gII9ugIIr{
- sI lupn] e Eaur - uepurru 1oqe (e.roílutzs
Eeltn gpuulut1 B >I91zoqe1 6se]uaru I9rIEIBIJo>I 9pI s9 ra1 Áloru .IgqgEgs
-seEuur tppaÁ8a >Ieu919Iluelsl Á8oq.tupr Á6n :rguralqo.rd e tzauuÁ8n
etrzeutleaolEeur tua{sel4i ,ualer69^ s9 uelraÁ8a |ane 'lze )9]]oU>IBIB
9ssa6aur se essoJozsqqgl I9.J L|e^zaqrú p1>1o8usuopíelnr ueÁ11
.l9ua3
-elTue l?131aJ3zs s9 }9supnr .tgtu.relu .lgtupleq uersl TDIB 61eulozu >1o
.
-tuzol.rtqEeTll uaII3>I 1opls8eszaqou sew 49rza8sÁla q >IBu>IgIBzgJoTu
-odo.rluu seEasuozo4 ugquoza l3{o ,Issruo^ IJogIua >IBuBJn 1o8elrrr
B >Iauauleqel sI ÁEoq .19rr€ug IIIau s 61sellFue {ellel IoJozoI s3
.lresnzssBd BtuB s?JI ]u3zs B >I9]ro^
|orelezqJ.qe uelsl >1eÁlaruu ]ulJozs
ozs >IEpIABJoIIIIE zV ,ella{epJa alazsgtuJel uolsJ luozsl^ typvqze8t
z3 ClílzolvruqEeul urlgqg;d 1?19lueqíu uratoÁEa8ev^ e vgozog V
,iurpru Tueu luulzsu^Ioeq (ruÁ8et{
1e6Eassaílar eq>Inrlq ures IT}^}l
uetulaÁEg ulas taÁleur .1et1o4o.ro leralasJloq uuÁ1o {oqBJB zB lgripl
(4uulotez9ruÁ6uru ua/.1l
ze IBsBJJoJ e >1o3o.ro3 B ueqJos 9s39A
' IulB}zolF^ BÁuuu.ru
leuleJ Á6el .tuttÁuDl ue]el{o I rcTe rez 1erra8a slr8a s
,$ B]slrrrl{1u zu stÁ6u^'?[!u?q-Ip rc?qul V .ruIoso^.ro st 1a>le3es6sleq
D3leqel ep 'IuIg ]lelaqel 1eplaÁlau .la>leÁuoaou }ís.rasze.rel Á6ua
gt;Á69Á3 ]e]JeIusJ ,u6ussole1 r9íBs B uun8aur >I€uuloleportq lÁuuatu
-EIB^ s 'a6a Áue; u 1n6al3a1 se ulqnJ 6Áue.ru (lsnze íIelnze (lezotloq
-z9I clezolloqse^ 'tezol1oq6oí ue.t ÁEr .eít;roq e8a leíus 1tÁuueurupa
6.ro6uel ÁEa .qqu^olÁEr s e>lslezs e (aloÁ6t1
1rzouut zaq8ata.r uepulw
e Ca>luÁEueq e 6e>le.raquo zB (s.IseluÁ6e >IIpgzouIIBq uoIBpoJIq 19I{
lulJazsg ,B(otcdacuo{ pIgJ 19q E uozoElopr>I uaqqaserolzs9.r 6al4J
']lel ZsEAul s9 'ploq u tuelaíEstu (deu u uglnsDl ,uoí el
-39IIn pJulpqow Á3oq (ueqteuulltd B ueqqv .Er9sgrapzsEeru Bl9JoJd
B uopo>IIBJn Eeslalos ugplgJ E lulJezsnu 61tzellualsí uoqrg B ueqqe
oseJa^e{ozsso oleldep Áuo; IE>IIzU B se suposoEelvrEaur ruIallezs V
,{9lEqI9IBr sI .u?{9pl^ BIB)pInQ Io>I{oJBr§
{olezBJBÁEBtu sBIII aQ
e 8tpadEsul 6ezrltua:a] rr3l IoqpIoJ BAg se rugpv :19s9>Iozs sgtlsouoze
z? auellsg.ra8aur Iu9IzsI zy .eíBuel.ráq e rlorr ryuellq 9sle ze Eas
-ÁEeq BJnszpJnszq rer.re8lu ze :|4 {euou 1oqíupr ruoquo >1eÁuaruaso
sn{iluzo>I V ,((rualgl íln39t.'ÁEoq.rpauuoJeJ s9.r9!a3 e 3uueq alJe^eq
Áuozsse Á3a uopttu (e.rqqesu8uur uope{Iellle Jo>pIB >IEsc s .rrglgJ pI_o.J B
uoEunsJ uuÁuosculu rloqEs zV .eJsolzsaÁusrru119 se eJsele^}upl9,J B
1e>I9 Ertol}uu] Tuau 6aur s
(e.r6elurdeu
B IntzseJa{ uo>1nÁ1 ]J+J BIurI9
ze tp49 p}IoznBIB>I tuau IoJ uÁEueq e urauEnu C.red.reqrua oslo z€ lIoJ
-opuu^ uaqqa cuurluportq E9stslos B Ie InJel rr8IB u}zslal y .1esttz8o.r
ru9ueÁ6 i9zaqau ÁEul 1sloc ÁEoq .1rulu8lozs urre 1eÁ3aq u s Csode1
pIgJ B ÁEoq (uuouel ÁEn sI uBqpezezs.OZ e 8aru rlqd9u IB>II{B->IBzs9
zy,rulnÁueTuopru >19rloÁEg IaüueIoIeJ s€uoquq s 61stu9t >IBDIoIszBJ
-en 1eEEesoIB^ >IeJaqvJa zE >IJz3 uaqourazs e8etug] {9II9I1}^}{ V
,re4os96zotu stretauuid
u ruplEo; {91pnr Bq>Io]BruIqgl sotuod uazseEa JBtu lupoln se Iepglo
ze luluJe|el 61aquz.ry Á6oq 6rs9pru u lguor}urougl>I ertÁuue s .>Ietpu
leleloJolust í} Iqqg^o] los9utu9zs so >1esolaÁEgEatu B .etelguzsep1
,e^gleqol all31 sgpnt ]ropgzotulerlleJ 8lppe zB rgsgrol1uEaur leze{
-Jozs ,uossul{Ieutsc
V 1odolzsoJol{ ÁEoq .rní zoqtuodrugr g1ela;Eeur
 A görög bölcselet, melyet az arabok átvettek, minőségekkel foglal-
kozott, nem mennyiségekkel, akár egy fajról legyen szó, akár a ló
mineműségéről, vagy arról, hogy az egy csoporthoz tartozóknak
milyen közös tulajdonságaik vannak, például a teve vagy a ló gyorsa-
ságáról. Az érveket szillogizmusok formájában rendezte el, vagyis
összehasonlította és szembesítette a tulajdonságokat, szem előtt tart-
va, hogy milyen továbbiakat lehet logikailag elmondani róluk. Egy
triviális példa: minden filozófus bölcs, Platón és Arisztotelész filozó-
fus, tehát Platón és Arisztotelész bölcs. E módszer szisztematikus
kifejlesztése esetén el lehet jutni a lét törvényeihez. Ezek a törvények
alkotják a világegyetem közös nevezőjét, s a bennük rejlő értelmen
osztozik Isten mint teremtő és az ember mint a teremtés tanúja.
A természeti törvény eme nagyszeríiképzete tárja föl a világ előtt
Isten akaratát, de élesen szembeszállt vele a kinyilatkoztatott törxény
gondolata. Az elsőt megérteni kell, a másodiknak viszont engedel-
meskedni. Midőn Ibn TúmarL az almohádák mahdíja felbukkant a
Magribban, hogy megmérkőzzék az almoravidákkal, fel volt szerel-
kezve egy olyan teológiával, mely a logikát hívta segítségül,hogy
bebizonyítsa: a természeti törvény nem létezhet. Ha Isten minden-
ható, akkor mindent ő teremtett, beleértve a folytonosságot is. Sem-
mi nem élhetnétúl a pillanatot, ha ő nem akarná. Egy folytonos
teremtési aktust végez tehát, s ebben a folyamatban jönnek |étre az
egyedi tárgyak. E tárgyak egyikének sincsenek olyan tulajdonságai,
hogy olyanná legyenek általuk, amilyenek, és nincs meg ehhez ben-
nük az erő sem, hiszen ezeket a tulajdonságokat az istenség bármikor
megváltoztathatia kedve szerint. A kő nem örök időkre szólóan és
nem egyszer s mindenkorra változtathatatlanul kő. A metaforánál,
mely a virágot csillaggá, s a csillagot vhággá vá|toztatja, egy csoda
gyorsabban képes az egész világot kertté varázsolni - s ez az utolsó
ítéletnapján meg is történik. A bölcselők természeti törvónye, mely-
nek értelmében a kő kő mivoltának következménye, egyszerűen csak
annak leírása, amit Isten saját tetszése szerint tesz. A kő kő mivolta
mindössze kikalkulálható véletlen, akárcsak a szultánok nagylelkűsé-
ge, mely a költőket arra indítja, hogy jutalmat várjanak tőle.
Száz évvel Ibn Túmart előtt az andaliziai Ibn Hazm jelentett be
ellenvéleményt, akinek a szerelem művészetéről szóló értekezése
szerzetthírnevet. A folytonos teremtés eszméje szerinte élesen elkü-
löníti Istent az embertől. Az utóbbi a teremtő folyamathoz mindösz-
sze erkölcsi szándékával járul hozzá, rosszal vagy jóval, attól függő-
en, hogy mi lakik a lelkében. De lehet úgy érvelni, hogy az ember
tudatos lény lévén,valóban teremtőiének képmása, noha benne csak
tökéletlenúl lelhetők föl azok a tulajdonságok, amelyeket a Szent
Király úgynevezett Legszebb Nevei jelölnek: azFirő, a Hatalmas, a
Bölcs, a Halló, aLátő, a Könyörületes, azltgalmas, a Nagylelkű, az
Igazságos stb. Ha pedig az emberbe rossz tulajdonságok szorulnak,
olyanok, aminők Istentől távol állnak, erre csakis az lehet a magyará-
zat, hogy Isten azért nem ilyen, mert nem akart ilyen lenni. Ibn
Túmartnak, a nagy unitáriusnak volt a kortársa Ibn Báddzsa. A fenti
gondolatmenetet ő is elfogadta, sőt egészen odáig fejlesztette, hogy
már-már eltúnt a különbség Isten, a teremtő, és a szemlélődő ember
között.
Ibn Báddzsa, latinosított nevén Avempace sokféle tudományban
115

lruz sa Jaq qD 4?qxpuDq
q?rupd xso"Lpa D zlaípul 'al q?1,|pz
aryg{gq zsDllv |D8DW D ltpxDqwazs D
'aazau 1oqsa4p"l"tDw
,37qgl9zs qoary D
?tloso?nloszgt o Clp1la azssalu
' uo q4 o lq o q' uo q4 o 8p,Lla o nqp oq lo tíuo t8la
'ttltlpul,Lot D Jaqua zD xpqaa a"l,C?ruuazs
(
aalutqatln,loq ryuuJ, lDuuoltaod so tup ?otu
uaqadazgq'sala1&ozs í&vu Dx!'s?pap!
,loq4o'acuaparu D qDvl?qD {uaq V ,ttox
8!epp! qprp pp zD 1oqo 'lnqruoslxpo.1o1 D
].utru'wu.t ruau ft3t1 tl t3ot7'tuallaq
lsputotuaq D GD DalDaxq lpa ppzqo"lo zV
-,l?ruazs rc7utlvlupd spdruod 63oa
'laqwa zo zodo1 uaqaíuo4 sosDtlza1 uopllu
lulw'tl.1aq xs?zJa saruailaq n l-ztluot?n za s
'tulzsla{ n gllazs D ?au.t of1oznq
uot&ot1 'pqauv plltl o[9l1 1aut1aru Caqt&a
ugalg tuvwaxp2l t&a l-al-azaap alallvq o rcg
,t1aru.Last É8oa qorud gzapa?,tosc
t8a rulw (tu?al?l ozo3n6ua1 uo61o uoa za
cauuaq ounsnqpl 8tputtu zp
v ,íuvaso
gxazaa1? uadvzoq o o[1zso ansv"l t&vu
,uDqpDz?zs ,ZI D
ry)uapaw sala18ozst&au V
qns?4?íDlvlq qtpozn! zaqaaau ?pp?qowp zV
,u?luaa qo1o{sorya o nla8q saqDilDW
9II
uxD [qu@l {eípo>Isopuo8 lu9{Iru '19rrelle zB EíInvEue ieuJaÁ8 B BJBJo>I s3^9r9H
tDsJnSc ,Io.J II3^au eI|aZeE Á3e se Cl1
4tzssl eJlo8IZS r}oreÁ8eq1o Á3e 1u9>I
-oIüosJ3SJ 19s9I{ Áue8eJ rLu]íJ Jaqu,tg salazs?ruhJ u ZeZe'upzqof, uqt
s? ,8etu la}rewsl 61ocuBIIIoJ Á3a Cla.lnur
s'uoq7ot !!"ru v IB^B(BgozoIU}eIá Álatu
qqa}J3lusÉel E1JI uo (]I9 uBqJB^pn IBIII^OS B IÍBJnúuql ,aualua
BJ8ueJ lJe}zsrunü s9 t9rzslr Iso^Jo IJBApn I>Iou BrÁ8BI{8eu q9]BI
4qV 'Bpgln so BIg
,Bso^Jo s3 BJBilIl B 1Io^ >IBuBÍBJIIB>I >IBp€qouIIB
zB
(>IouuIuInW-IB pqy (1e;otuaqv) IíBJnJ uql ,Bqe>IoptuoÁu Bszppefl
uql u3dol Joqluo I39l}^ saJlq Á3a u3q9loJ >lIpoSBIII pBZYZs
,u v
,tuozsI^ BÍ]BI
(upqfigll^
193Btuuo Cueq.roln1 IIuBIB^ lulul }l31rueJer BIBrI9 zB IIIaIalJo
Iue]sl ZB cllnsaÍIaraq BÍIe3 s3]IüeJet B (InJ3lIS Ze }uIUV ,BqBÁuBIü
-o]JB] sg]IIBeJ 0S63^ B Í)a3esotol{}Je B}ZSI] B IulnÍBZSSI^ so
(]uBlledolo
(ellutzs e eJ.Jv lulnÍIO uIeI3tJg SeÁ8e ZB >IIpo>lJBdt ClaE
]9uuol{B
^}r>IE
-esse(Iel B Jaqlua zB lueu38eru uÍlegord le^eSe}elpo{nu {euaulelJ3
(1airo8as]t8os >Ieuue s (BíuBl uBqeíBÁuodo>1 e
I{-l{ rozseJ B8BIu V
,BÁueuiope nJozsÁ8uu IuaIolJ9 B B^lzsolo so B^zBIIe3JBd
s ^;lBln{eds
-}9Zs u€^ lltllozo>I'IIg lgq)euaÁ8s (e3 IJagIuo ZV ,>IIIJeza^ ls>IEÁ8JBl
IE]IZU B >IeÁIeIuB
cleu>ie.nle IB{I3oI B >IBu>IOZB eluuol
IIe{ sI uBqBlBpnl
op 'IIej eIuI3>loZJe s9 BIu8IIBI{ 6BIul9I )Bsctueu €^8oJ I9u9ÍI93 se láuel
(tuzsa>lrn3t>I (3
-OZS3IuJ3 J, }]eZ3>poIa>I ue dda>Inu S3 JolazoÁuJo>I IuIB]
-{3ueJ a}ZsI] o Ze cB^IEIBoJ3Iaq uB^ BqIB8Iop 3BII^ B rBlopuo8 B Ie^Iü
s cJagtua ze |lpIJeJ qqBsB8BIu8eI B Inzo) >IeÁuel uoluleJel V ,auIIelJ9
>Ieua]gl IIuE 61Buo^IuI }BÍBs Se ]o8asluaÁ8o Á8ret soÁ8e uopullu Io
IJaÁu uo^eJ Eesuopíulnldele ze s (B8Bsuopíelnt gztualleí 9J >IEs3 B uB^
-8aru >IaDIIÁ8epuIuI CJBtuJoJ lgJ>Iuo>I llo }Blopuo8 tua]st zt ueq1o7ez
,rIBÍ>IBIB sol€ZollB^
-TeIe ZE u3q>IeZE 1uÁ8rur 9ro)IB ]O3BII^ B uB^IBIII
-JoJ8oIu 'l9 Á8our Bq8BÁue tuolelJg zE :lullozs lezem1'BuvI e {Ize>IlaIo>I
Á31 st 8elr.t u B8BW ,to8eÁue 9lo>Ile lo8elr.l B B>pIBluJoJ eIe.JuoIn>I 9u
(e!l9pury1>1
-]BqJnÁ8 luo>lllu sa (ulaloua ZE >IIuaIoÍ33W ,{}I9^ 9^
^Il[e
Ctelopuo8
-91O>IIB '>IIpa{I9ruIe IoJB8BIuuo ÁIeuI >IoJo Ze 'gruqlelur ploq
P Iot{B 'ueqenlzs osle63l y ,8rreru.roJ }19119 ro{BIB ueIlB]BqIgIuIgZs
-Eeru pI9.J B |oqefuJeJzs IueIarJ9 Blzsll B II9zsaI InlzsaJai ua>IaÁIaIuB
61eu>1o}ezo>IoJ >IaqeÁ8e tueu >Io33 o}o^ol rsgIuÁ8o zV ,Ioq8BÁuE ze
JglBZs§I^ Iüele]Jg Zv [3oq'1o; et3o3 Á3n eszppeg uql $gzvlnze lZE
,zel{uolsl
I9.J {Ipe{Ieue ielel B ueJos >IouÁIeIüB 'zotqsezuln
ze zoTqlqB solBluosBl{ ]eu9lJol E Ze s ÍqqB^ot oJÁ8e vn ÍEB^ Iu9tn
escul{ )os3ul] B ueqzo>Ilu (ueqozole ZB luIIü 'eípe8oJ aus8epze8
qqoÁ8eu ueq]IÁEopuIIIJ CIoJopuB^ BJEuBIJBq IoJEuEIJEq soq B uuq
-IBIJo}SIq Dqozsr?c&a"tazE qBJe ZV ,luglJo] uBg9Áu9JI ÁugJ B sa ulqnJ
B I9}s8^ se I9r39Í E sapö>Ilaua ze - I>I ZoíaJ BlBlopuo8 >IBuB8BS8BpZB8
o^>Ie^ou oJÁ8e >Ie8o o]a^o>l ]s91uÁ33 ZB }eÁIeu
(elle
4suaípuoJJos op
-a>Ilolue ]EJgJZS 3 qqBsoluoJ luIJaZs IoZuaIIo BIJ9a] E
,zoqorelglul3 sgr
(nÁuu.rt
-IuaJ3l souo}ÁIoJ B la^Jo oJ B BlpE ausuelluzxlzsll 3 s (uaÁlture
uuÁIo il9ltu zB se (sB8JoJ uB^ uBqÁu€JI Á3e 1usc tJ?IIu InJo>I ruod
(IupE
-dgzg) uul]ulnpzotu oIB8Iozs IneÁIeqoloÁ8g8au Joque zB Á8oq
wwzgftKaBlu nJaZsS3 >lBlpnr üou BJJV ,ro{orso]I8g 93JoJ InJo>I8Btu
c}gpo>IzeÁleqle BI}BIB Zu
IpI9J B EzzopJolq s9 InJo>I IZS3^ rug{{oJnq n3
-BsIuouU IJe]e O>IIÁ8epuITu {BJaJZs lag ZV,BZSsI^ ]uelu aJzsolalolzslJv
e8o r9q ur891otru Io>pIoJETu V ,]gJazspueJ^Jo eI a}leza^ IgqBrelopuo8
>Ie33 }Io3Br u?SniII{cJBJeII{ V
,rÁugulopnlso^Jo ZE se l9uaz e (l94tleu
-a}BIu B .lulluouotlzse ze Ctatalascloq B ouo^nu 'lo8essu]reí 1e rln"le
magáról, és hogyan fejezze ki magát. Tizennégy éves, amikor állat-
mostoháját elveszti. Huszonegy éves korára környezetének legap-
róbb rezdülését is kiismerte mfu.Látta, milyen sokfélékaz alakzatok
és milyen kimeríthetetlenül változatos a világ a transzformációk
jóvoltából, s eme megfigyeléseiből azt a következtetést vonta le, hogy
léteznie kell egy erőnek, amely mindent összetart. Huszonnyolc
évesen látván, hogy az égbolt mozog, megfogalmazódik benne, hogy
a földi szféravéges,és hogy e szféra valamennyi alkotóeleme egyetlen
egészben egyesült. Mire eléri a harmincötödik életévét,már kristály-
tisztán áll előtte a gondolat, hogy kell lennie egy tökéletesen anyagta-
lan és abszolút tökéletes teíemtőnek.
Ez af,lozőfia olyan, mint az az állat, amelynek fullánkja a farkában
van. A mi természetbölcselőnk, aki értelmi úton jutott el a vallás
igazságaihoz, életénekmásodik felében találkozik először egy ember-
társával, aki egy lakott szigetről érkezett, a magányt keresvén, hogy
zavarta|anul elmélkedhessen a végső dolgok fölött. A legnagyobb
meglepetéssel tapasztalja, hogy amire őt, a társadalomban élő embert
a vallás tanította meg, azt Haii - ,,a természetes ember" - maga
derítette ki, sokkallta tisztább formában. Együtt visszamennek a
másik szigetre, hogy Hajj a saját szemével láthassa, milyen is az
emberi társadalom. Lépten-nyomon csak a mocskos érdek bukkan
elé, s a vallás jutalom és büntetés egyvelegeként lepleződik le előtte.
Kísérőj e e|igazítő j elképét,kinyilatkoztatását látj a mindebben valami
magasabb rendűnek, s Hajj, aki nem a megszokott módon nevelke-
dett és cseperedett felnőtté, beleérez, hogy mi is ez a valami. Együtt
térnek vissza a lakatlan szigetre, hogy egyedül maradhassanak azzal
a tudással, amely rejtve yan az emberek tömege elől.
II. Frigyes császár, a szicíliai normann királyok utóda erőteljesen
pártfogolta az arab tudományt. Egy izben megparancsolta, hogy egy
gyermeket zátjanak el teljesen a külvilágtól, ne engedjék senkivel
beszélni. Arra volt kíváncsi, hogy az így felnövekvő gyermek milyen
nyelvet fejleszt ki magányában. Ámde a gyerek belehalt a kísérletbe.
Ibn Tufajl kitalált története egy elvnek, s kevésbéegy személynek
állított emléket. Más következtetésre jutott, mint az iszlám.
A gondolkozást a hittel, a hitet a természeti törvénnyel nem Ibn
Tufajl békítette össze, hanem az a férfiű, akit ő mutatott be a kalifá-
nak, és aki azután a helyébe lépett, mint az uralkodó orvosa. Ibn
Rusdnak, latinosan Averroösnak hívták, s córdobai tanult szülők
gyermeke volt. Apja a szent törzlényí szolgálta, ő maga kétszer töltött
be békebírói tisztet. Hírnevet azza| szerzett magának, hogy magyará-
zatokat fűzött Arisztotelész műveihez. I(ommentárjai a hagyomá-
nyos formát követték, úgy értelmezte a szöveget, hogy bölcseleti
kérdésekre válaszolt, melyek összhangban voltak a saría, az isz|ám
szent töraényének tételeivel. A megsemmisülés megsemmisülése cimű
munkájában megcáfolta a folytonos teremtés tanát. A világ és műkö-
dése szükségképpen olyan, amilyen, és változtathatatlan, mivelhogy
maga Isten per definitionem§emváltozhat és nem is változik. A vilá-
got és működését Isten teremtő értelme hozta létre, tehát nem is
lehet másmilyen. Megálljt parancsolt ekképpen az értelem fantaszti-
kus útjának, melynek során az átkö|tözött volna a végső, anyagtalan
valóság tartományába. A világ, melynek léteznie kell, nem vethető
a lét szintjének aljára. A természetének törvényeit kifejező tulajdon-

l17

,qnlap sawailaq q?ll?
q7poqpm zD pqD'1glílaq D pllu ryMailazs
s?luol D loaD1 qp11o1l01 qanz?pr uaa
t?qu?Jo>I o 'qo.Loss.ta11
,qplplzso8ota sv
q?lzaappaa qorun1a{ llg"L n,lm1ol tl ypsotDa
ltpJ?q qp[ s? 8os&oploq'&asdvzs '&asgsclp sa
ruolDnq V ,qlpqzryq acuua8 DpDaaN
D,l,lars D uaqt?u?q v ,aa?zs ?psÉlp4q
DpllzsDu o l1oa ípdo1 n za (o.m&ar1 o a1
(qqDpap1
1auz?u ryilspq po"La zD ?pl qqo!
assly ,n[1.1a4 a{qouua5y uo1.o1so8ow o
D.qDg ,Dso"l?a DpDuDtD pllDlD 'DlqwDLttV zD
11zsqa{ uxpquD! tfloa-o"L"ttlg
V v
8II
-€rn{ ozoluoÁu>lo ZB >Ialzo>IlepuoJ IIIau {oso^ Jo zv .{elzeJezs sI lJleJ
-3IIISI sotu?Zs lltl ugs9zepeJleJ >Iosgzoug^ sa {orBluBÁIoJ leltug{ Se3as
-{4Zs ZoqBsBu|ígole {o6€ÁuB>Ie}sal sa d3JesJsBzvul Cae^n zB luItuEIB^
6zoqusule4unu3eu ]snze ze se Áuu.re ze CsE^ e (zal B Ie>IepezTuau
oZe>I]3^o>I uoJos TglsIuI>IIV,3o1op selezsoluJo] uglulzs Js3u3IIIq
-IoJ >IeuÁIeIIIB
(uoqleze^Jezs B
lÁInsu3Á3a selazssuu3r B Bsr}II9oJÁIeq
l9lusl Á8oq 'ruzoq oqsgpglnü {Ipo>IJBdI 1I9I3 ltazsoluJe] >Ieue8eleq
I{a (so^Jo zE l|lIuJ'uuÁ1o e^le^o>I uouloÁu r9sgpe>II3SI^ ],ezsaluJel B
aíole^nrrr BIIuI>IIB zV ,B(I9{npoJd tIIJu BI{os ]ÁuaupoJa ze lzvuaÁBn
uo>Iopotu oJgrle Ze cTlzollp^ IIIou BI{os SIuBÁ8n lozsgruJ3l V ,In>IBIB
IIu CIuIeIzse s3 IuIB8szI^ sadgl u3Á3el s (nuJezs oí se }zo>I saÁ8n
uaÁ8e{ Á8oq 'rg11lelua]Btu B esue Á8oq Cra4gzJezs 8c;c,6 e eí.reurst
Á3oq '1grglsIruI>IIB 9IJo)BÁ8 B BluB^I{8eIu c{IzeluJezs loqpazvzs ,I|
B ÁIarrrc 6snle}>Ie.n IBIIuIlIe wníJ ald?l sJl7g V ,zoí41les9rJdelle8aru
rlg8lozs InsBIozB8I I^Ia so]greruoÁu se CeJeíJIezs >IoÁuuluopnuezs
-eulJel B uo^ sBInpuII{ oí usu1o>1opul ze za {euÁuo^Jol llazsgluJel V
,ze sl
39s9ruqz9.tuÁ6eru3atu sIIBuoIcBJ e Á6oqe }urur .6eszu6lrlq Álodda ze
uequolaÁ8e8Bll^ uo}e]po>Ir_tu IBug 4sÁuouot Á3E ,uípnr luzvreÁEeln
ualalJa Ze lze Cllel]t] os6e^63l u3]SI lulTu J9uoJ sg]Blzo{relrÁur1 u
rIrüV ,zoq8asze8l 9s3e^ B lBI{lníIe ue^eJ a4r3o1a Á8oq se C>leuu(elt8o1
§ellüeJ3l s IeI3J8aIu uBsoluod eíe>lr8o1 o ze ÍBoq.ueqqe leqel soÁu
-ozlq uesarel9)ot ()aueÍpueJ ]ezsatuJel B eZSaJ ua^ol
,uezsEes>Inzs
Ctuelalre zv uazsnl'rgp.rt B B8BuI zg ,lolaIozíu.r u
4t.ra.rreJ aDIeTuJo
Bp?qoTuI€ ze íEoíqetullu 68q>IoEIop e e,rlasa.rdeleq ]Buuerr Á3n s
(4eurlu6o; souBIBlIg n8allsí gpuBII9
eJeínezs ruelalJ? zv .la1aze Bíle|
,{BupoIBtuJoJ
{BDIolBnIele lpeÁ8a Áuo>1ellt tlJazs V IgqEBÁuB lulul
(lols3l >Ieu3}Ig uuq4eÁ8.re] B uBquoze >1o3es
loqioulele ze 1eÁleru8
 tásnak ugyanilyen mérvű szabadságával, viszont megfigyeléseik foly-
tán nagyon jól ismerték az egyes betegségek lefolyását, és rengeteget
tudtak arról is, hogy melyiket milyen füvekkel és gyógyszerekkel
lehet orvosolni. l348-1349-ben a Fekete Halál tört rá Granada
Királyságra. Felismerték nyomban, hogy fertőzés útján teried a kór,
látták, hogy míg Almería kikötője fertőzött, Eszak-Afrika elszigetelt
nomádjait nem éri utol a betegség. Liszán ad-Dín ibn al-Khatíb
miniszter, ,,A Vallás Nyelve, Az Igehirdető Fia", akárcsak a kor
vezíreinek jő tésze, orvos is volt, nemcsak államférfi, s kijelentette:
bármit is hirdet a prófétai szokásjog, a gondos megfigyelések nem
igazolják a Próféta észrevételeit,amelyeket a Pokol kigőzölgéseire
vonatkozólag tett.
A Bölcs lépte abből a régi görög elméletből indult ki, hogy négy
elem létezik, és mindegyikhez egy tulajdonság rendelődik: a tűzhöz
a meleg, a földhöz a hideg, a levegőhöz a száraz, a vizhez a nedves.
Mindent, ami anyagi, az é|ő|ények húsától a kőig e négy elem, illetve
tulajdonságaik különféle kombinációi alkotják, s a higany-oxid sem
kivétel, amelynek összetételét is közli. A tudományos kutatásnak, a
tudomány forradalmasodásának nem az ilyen tévtan gördített aka-
dályt az útiába, hanem legfőképpen a tiltás. A halott iránti tisztelet-
ből nem szabadott felboncolni a tetemet. Az é|ő iránti tisztelet és a
műhibától való félelem okán csak a legeslegvégső esetben operáltak.
Az idegenkedés tudatlanságot szült, a tudatlanság idegenkedést, s a
kettő együtt nagyon beszűkítette az orvoslásnak azt a fontos szak-
ágát, melyet a híres Abú'l-Kászim (Abulcasis) az-Zahrávi, II. Hakam
kalifa orvosa művelt. Írásait több száz éven át a sebészet kézikönyvé-
ül használták.
Az alkímia esetében az aranycsinálás vont el a kutatástól, az ol-
vasztótégely vizsgálódási célokra való használatától. Azt tartották,
hogy minden fém kén és higany keveréke, és bár a higany a kénnel
összevegyü|t, az eredmény holmi fekete kő lett, semmi egyéb. De
mégsem mondtak le arról, hogy próbálkozzanak a fém összetételét
megváltoztatni, és ily módon valami igazán értékeshezjutni. Csak-
hogy ehhez nem volt elegendő kizárólag a transzmutációra, az áta|a-
kulásra vonatkozó kísérleteket elvégezni. Kellett hozzá az elixír vagy
a bölcsek köve. Valóságos dicshimnuszt zengtek az arab világban
mindenütt a képességéről.Úgy mondták, hogy ezek a képességek az
ősi múltból szátmaznak, s azok titkos jelekkel vannak belevésve egy
smaragdtáblába, melyet a halott Hermész Triszmegisztosz (A há-
14. századi kerámialap, aalószínűleg A
romszor legnagyobb, Thot, a Piramisok építője) tart a kezében. Az
az Alhambrából. Kék és fémes csillogású,
merész íaű arabeszkek nővényi szárakat elixír nem más, mint a világmindenség lelke, szilárd halmazállapot-
és leaeleket, aalamint madarakat formálnak, ban. Ha egyszer meglelték, meglelték vele a sokféleségmélyen rejlő
s ez a mintázat mintegy előreaetítette egységét,az életet, amely mindent áthat, az emberi testtől egészen
az európai reneszánsz és az ottomón birodalom a csillagokig, s ilyen minőségben működtethető is. A világnak ezt a
által majdan meghonosítandó rij stílust. végső titkát megragadni már nerr' az orvos dolga volt. Ibn Tufajl
A levélzet a naszrida szultánok címerét
kitalált hőse, Hajj ibn lakzán egy olyan igazság után tört, amelynek
fogja közre, s ezzel kereszténg
szomszédsóguk szokását utáno zták le az ataí,Ly mindössze csak ielképe. S bármennyire izgatő, bármennyire
örömadó volt a puszta keresés, az emberiség a maga egészében nem
kapott egyebet, csak ,,az alkimisták füvének" meséjét.
A füvészek növényei éppúgyrendelkeztek varázserővel, mint gyó-
gyító tulajdonságokkaI. Az égi mozgásokat, melyeket oly tüzetesen
figyeltek, a sors előjeleinek tekintették. De mindeme jelenségeknél
119
Imaterem I. Júszuf madraszójában,
Granadóban. l349-ben épült, de mór nem
köaeti a córdobai mecset oszlopos
építkezését,Gyakorlatilag a haglló formájli
mihráb fölé emelt kupola alkotja magát
a termet. A négyszÖg alaprajzu terem
fölébe nyolcszögletű kupola emelkedih.
A négyszög sarkait sztalahtit díszítésűíuek
,,aágjók le", és ezek alakítjók a négyszöget
nyolcszöggé. A menn9ezetről hatágu, csillag
formáju csillár ereszkedik aló, mintázatát
a mennyezet és a beszÜremkedő fény
együttese alapján formálták meg.
A madraszát, aoag, az iszlám
tudomány ot k anulmáng
o z á s ár a s z o lg ál ó
kollégiumot sz,íriai minták alapj án
építették.A mintót a granadai királysóg
Marokkó kö zaet,ítéséaelz.lette át.
A teremben tanítottak és imádkoztak,
s ez a négyszögletes udvar utcára nyíló
b ej ár atóa al s z emb en hely e z kedett el.
Az udaar köré épült szobákban és a többi
termekben a üókok laktak. Először
a I I. században építettek ilyen iskolót
Bagdadban, s a bagdadi példát csak később
köaették a muszlim nyugaton. A madrasza
sok tekintetben a korai oxfordi és
cambridge-i kollégiumokhoz hasonlított.
Ámde ellentétben emezekkel, amaz soha
nem öltött korporatía strukturót, és az ott
folyó tanítós érdeklődési köre sem tágult ki
annyira, mint az európai eggetemeké
fontosabbak voltak a társadalmi körülmények, melyek életüket meg-
határozták Ebben a világban a tudós nem lehetett ,,szakbarbát". Az
iszlám tudomány mecsetiskoláinak valamelyikében tanult, megis-
merkedett az arab nyelvvel és irodalommal, s miként Ibn Rusd
(Averroés), a görög bölcsesség teljességétiparkodott elsajátítani.
Szakmai szempontból szerényebbre kellett szabni az igényeit ) azza|
kellett foglalkoznia, amiért fizettek is, amiből meg lehetett élni:
elsősorban az asztro|őgia és az orvoslás jött számításba.
A görög tudományok a l0. századtő| kezdve vernek gyökeret a
muszlim nyugaton, s művelői vagy ,a csillagok emberei", vagy orvo-
sok, esetleg egyszerre űzik mindkét hivatást. Mint ilyenek bukkan-
nak föl a fejedelmi udvarokban, a költők és államhivatalnokok társa-
ságában, és szolgálják az uralkodót. Némelyiküket, mint Ibn Zuhrt,
királyi orvossá léptetik elő, mások, mint Ibn Tufajl vagy Ibn Rusd,
yeziri rangra emelkednek. Más szóval e tudományok nagy alakjai az
udvaroncok és államférfiak köréhez tartoztak, s vendégszeretetet és
alkalmazást keresvén vándoroltak udvarról udvarra. A körülmé-
nyekhez képest az értelmiség,melyet ők is képviseltek, eléggézárt
csoport volt. Erről tanúskodik egyebek között az atéfiy, hogy sok zsidó
tartozott közéjük. A Magrib első számottevő bölcselőjét a lI. század-
ban Szolomon ben Gabirolnak (latinosan: Avicebron, Avencebrol)
hívták. A12. században Ibn Majmún (Maimonidész) egy szinten állt
Ibn Rusddal. Beilleszkedésük eme tudományok művelőinek megkü-
lönböztetett tiszteletnek örvendő közösségébe sokat segített, hogy a
zsidóság mint kisebbség fenn tudott maradni.
A filozófusok és természettudósok elitet alkottak. Ibn Rusdot
igaztalanul vádolták azzal, hogy az értelmet a hit elébe helyezi,
azonban kétségtelen az,hogy mint Hajj ibn Jakzán természetbölcselő

aa?suaP [9 hsl,l D qoa qDu?
g1?d?nzuau DxqcJDuotu qnsacaa zD
61aao' a&asuallaaptru xs?noa Dnaqpz I s?
pu?uxphl ualaa u8va upquozD 4auuapww
,o&98oulsz sol.azsrcL qos o gpquozso7
cqalzaql!.d?|uxfizs lotztp n[apnu,t
Yauua
uaqqapat&au 9plsz V ,§t lppDuDlg p
,pJ?prJal
4pl7tl13o! uaqopualzsa zD uaqqg
3pst7p4q ptuods e q?ftIqlq rcqqpxsz p
uaq-Z6rl ,alaFs?J pa63augplsz lDII?aas V
ZZI
-soJc uIBq€.TqV l3^Ie nOZBuIIB{IB Jo{as9r}ZS9>I u9louod V ,]glBuo^
({ad
ilBdJe8uel B uagloleJ8elu >pu8asolB^ B Ig.J lg]lelun] ueqzl osla s
,Iaud9>IJer IqqBJo>I uep
-g>lJ?r P >í3ze {eunzsei le^e6es}I3es }}ÁuEJI
8?ss?qunw
-unu {BlIo^ >IBqqBsoluod IB^oÍ I9JJe8ue]-IZg>IpIgc 3 >IIede)Je] '>IIBÍ
-uDloxtod s C>lBlZoEIop >I€qoÁI9JI>I IBIuoEB Je zv ue3.JoIIBW >IopIsz V
,llozoq IIIau lÁuoluosa olloTu
(1e1>1eozole
OJS3ZÁ83ÍIo.J ze e^le^ezsso Cpezgzs ,9I V ,uaqelauauol
tsEnÁu qeJB ze lo>IBzsJo>I ífla uezal ÁEatuttu esazo^9l s C]zsIunJ I3
urÁ8uq ueq-z8€I B8Bru Q ,{orzsa.,r aqJ38uel B uelÁuueluBlB^ ep ftzzot4
(lel
IuZo{BIlEs3 IJB>IB qqos9>I le^^e 19{ eíp9lBsc ,rI9J6Ituo BqoJIBx
-pa>IaJe>I eq9lgJ uBqZsIunJ IeI3JueIIa IBIlu9pe>IE Se IE>II]IIod ugpltu s
Cuq9l1rla5 ClBsp^Iq6ou rat94
'argÁloqglnzs BípBIBsJ BzssI^ lJgl luau s9
IBIIllzsB>I BrrorIJgtIIo oJllau9lJol s9 9les3loq E (unpIBI{) uql ,oJrala{
>IBlzEln ueqqese^}zs (st ul+uB8 uql Ingpl9d luITu
({oIüIIZsnü
V
,{{.lí9IoJ
l}ozJg8ns Á3s4 ropo>1IeJnzv '>1ul1o.t BDInuzsBq qqoÁ8uu l9uu3
ü9 Cl9TuIerBI{ >Iopo{1u"rn ÁuatzsaJe>I B {9ualzaÁlazsa.l, ruou I3^Itu
s 6l91>IoÁue]zseJe) B }uIuI (Á8n>lesc Igr>IotuIIzsnIII B 'IgrIgJ 9II9 u3q
-Iuazs ]g>Ipunu {arlnuoln]la 1ta8essozo{ lIa^ntIJ s9 8epzeg ,uequlu
-gdsTH 19u9zolg B uoqlelg {9l1o1Jel {9 19 uopez9zs^e r9I rultu qqgJ
,>IBrIo^ Áu9rzsera>1 y
{gplsz B lozo^Iouozseq qq9J6al su8o;uud
,eSJIotu
-nÁE >1auo89sÁual9nel Isgue3atu o1uoseq {opolleJn IBIII3Izs 3 Bí9{
-unul nantl aa§uoq snt"la&oy }zsIJpI Á6oqe lurur cleloÁueruopnt qere
zB >IgrloEoJt.red ruÁlu.rDl BIIItzsB>I se eruoEe.Iy Á6oq '4euue Io>IoIIIIa
,>Ieu>lozsu8ulltsc E
>Io1Bz9Iq91 V uo^ ezo>Iz§e uallolaqzopll9u sI Bueln
prro( E9ur }9s (8IIaIIIBD Elunru e zE ,uedde>losaza8azsso zB Á8atunu
(t4eu
4autoÁu9utpeJ3 sopezgzs^e gqg] BlruouoJlzsB qvJE ze 1e >19r
-}el}zse{ uazaHl9szI sa ueqox upnf 'sopnr gplsz 19{ le>Io]Bz9lqgl V
,g^}lez3)alüa
{oJo lgrrar {olBzBlqg] :zutoJíe gJ}eI le{ose8zour strgt
-sueld B l9^3u opo>IIBJn zV ,ueJos BsBpo>IIBIn zuoJIV sJlgg >IryosgJo
a.rÁ8a uaq{e^e se-OZ s9 s3-09 'se-O§ZI zB
(EqsoJ9^ B pzssll usíl9r
Á8oq 'tsnruouoJ]zsB \e4rvz-ze IJ9{IaJ zuoJIV ,IA sI .rolturu 'tzleí
ol§ela s9-§80I opeloJ r9repz3{ >1auÁleur (tuureÁ1o; e zV 1npJa|lzs
BABsoJ€^oJ EusÁle.rt>1 Áu9tzsere1 Á8eu a uBsolezo)oJ Áleuru
(1elulltla3
>1eua3ues.r3^ IBJB^pn seduod uBgI+uJInIe; raralazde{ uepultll epBu
-BJg se B>II{V->IEzsg ,IupgzJ9 pzal seruoÁu uaÁlnusutu uezse8e Á3a
a^pze>I IgDa ,aq Izalaqa{ etuoEu.ry s9 BIII]zsE>I 'etlu8nt.ro4 lzsaloí
l9IznIBpuV .4tltuoazsso tuolcpoJlq Eper{ourle ze ueq3leJ )IposBIu
pezezs ,€I V
,r1o.t Eolop uBIlE>Iozs IIBquozB 8osuslterqalnl ul{yl u zg
,tolestrrde1 >IBu?uBl xopolJo sellu3Jol souol
-Á1o3 e >I9lleuJesel8au >1uscue8t }Ie^9 9slorn >Ieu9r3l9 Á6oq'ueÁuel e
uoze llolulzol|9^ IIIes z3 ep (e3l1e>1 JnzsuBW-Iu ;nzslf 4qy eqtaÁEa>1
19 erpeEo;Bzssl^ ]9IusI ueÁEn uBsoJBIIIBH
,uel uelzse.l,Á8e1 psn6
uq1 CuozoIgIBrIIe EJIIBI BpBqoruIB qTryI r}qv ugplur'qq9s9{ Io^^e
(4eu
zsl."tH ,pJ9gJIu r-t^}zsuelzsoJo uo^ esBqelualle t8eno1 1eut>lu
-uIpBIBzS Á8eu e
(4euuellnzs ?
]1o zsel eso^Jo tÁletuaz5
,{o]pz3lel3q
>I9peqouIIB ze aqÁlerue
(sazoplngplsz e
lo}n t9 aí.re ou Á6oq '>II>Igzs
BqoJIB>I unuíuyg uql ,o^IoreEtzs 1uuuen 1a ertÁuuaur ÁEoq'st ze Eaul
>Ilzo>pulnw Jo>pIB uadd9 s 'le>ltaÁuarupeJa qqglseEeruq8a1 1a >1t.re
uoqglal >IIposBIII pezezs ,7,I V ,uurnt8alta,l.rd utoul>1olzslJe IIII3II3zs
e s9u93eu IIEIIB zse guzoí e 6nu 'tlq glazsÁ8a ze 9I€^ >IouJaqulazo>I
u Á6oq 'uuolp,r lze sI 9 '(rtatua.ral víutzglupJ IgJ} IíBJnJ uq1 rt4e)
Portugália címere egy tengerjóró aitorlás hajó. Ilyen hajókon jártók aégig
a portugólok Afrika ngugati partjait, hogy felleljék az Indiákhoz,l)ezető utat,
A kéPen látható dísztól manisesi mudejar fazekasoh alkotása. Manisesben, Valencia
hö z e l éb en, mus zlim ké zmful e s ek ké s zít ett ék termékeiket ker e s z t ény neme s e k r é s z ér e,
a 15. század elején
ques feileszíette tovább, hogy megalkothassa világtérképét.A portu-
gál Tengerész Henrik herceg szintén ezt az elvet vette alapul, midőn
előkészületeket tett, hogy bebizonyítsa az ősrégi elmélet igazát,mely
szerint a föld kerek és a világegyetemnek ez a központja. Igazolás-
képpen az Indiákhoz és az Űjvilághoz vezető tengeri utat szerette
volna meglelni. De az arab filozófia és természettudományok sorsa
már előbb eldőlt, mielőtt Ibn Khaldún és barátja,Liszánad-Din ibn
al-Khatíb, aki egy személyben volt orvos és vezír, színre lépett volna.
Egyikük sem vonhatta ki magát ama negatív hatások alól, amelyekkel
hazájukban a zavatos nézetek a lehetőségeket korlátozták, ezzel
szemben a Pireneusokon túli Európában szabadon bontakozhatott ki
a kutatás. Ibn Khaldúnnak a pártfogónál is jobban hiányzott, hogy
nem volt olyan publikuma, amelyhez eszméivel fordulhatott volna.
Műveit közönség híján csak a 19. században fedezik föl a Közép-
Kelet könyvtáraiban. A 14. század második felében élt, de már
elődeit is Párizs és Oxford, Padova és Prága egyetemein különös latin
neveiken emlegettók: Abulcasisről, Abenrágelről, Avencebrólról,
Arzahelről, Avenzoárról, AvempacéróI, Abentofalról, Alpetragius-
ról, Maimonidészről, Averroésről beszéltek. A tudásszomj tette,
hogy azok, akik a késő középkor egyetemein megfordultak, múveiket
tanulmányozták, tanították, vitatták. Egyrészt tisztán technikai,
másrészt elvont spekulatív érveikből olyan elméletek születtek, ame-
lyeket az arab gondolkodók nem tudtak megalkotni, de a 17. század-
ban belőlük robbant ki a modern kor tudományos forradalma.
L23
 :9
FIABORUES BEKE,
4i,

t
a

,,Miutan a muszlimok parancsnoka győzedelmes seregéüel lerohanta

Eciját és megkapta Isten ajándékát, a bőséges zsákmányt, hírétaette,
hogy nagy sereg élénDon Nufro tart feléjük. Összehíata hát a Banu
Marín sejkjeit, hogy meghányja-uesse aelük, miként fogadják tl legnúl,
tóbban a hitetleneket. Népe ekkor megpillantotta a sokezernyi keresz-
tétty loaast és az előttük xonuló gyalogosok sűrű sorait, középen a
nazarénus kapitánnjlal, Don Nuiióual. Az elaetemült csatába ment a
tttttszlinnk parcutcsnoka ellen, lengő, csattogó zászlókkal és hosszú
kűrtökkel. Akárcsak a háborgó tenger, úgy tombolt a küzdeleln."1

Mintha maga ii Sátán kelt volna ki az alvilágból, hogy katonái élén

t,avigyc a háborut lsten gycrinekeir-c. A kasztíliai had, a gyalogosok által
kiirúlvett lovagok, a rcngeteg lőfegyvel látványa bénító hatást keltett. Az
iga:zak az irrrától r-cirrélhették, hogy segít legyűrniök ezt az óriási erőt:

..i.ováról leszállván [a muszlimok parancsnoka] megntosta arcát

és kezét, fejét és lábát, kétszer meghajolt, s a magasba emelve
karjait imádkozott Istenhez, ahogy a Próféta - Isten áldja és
űdvözitse - imádkozott testvérei csapatáért egykor a badri ütkö-
zet* előtt. . . Utána, felszállva lovára, maga köré gyűjtötte a
#& harcosokat és így szőIthozzáiuk: uMuszlimok, az igaz hit bajno-
kai, félelmetes nap ez a ma1! Megnyíltak a Paradicsom kapui és
*+'..
+ ...j

lakói titeket dicsőítenek. Testesttil-1elkestül vessétek bele ma-

gatokat a küzdelembe, melyet azok ellen vívunk, akik tagadják
azEgy trgaz Istent, mert aki meghal, mártírként hal meg, s aki
életben marad, arra fényes jövő, dicsőség és jutalom vár. Legye-
tek hát erősek és szilárdak, soraitok meg ne inogjanak, ésbizza-
tok Istenben, hogy győzni fogtok!<, Midőn e szavakat meghal-
lották, lelkük felkészült a hősi halálra, búcsúzásul megölelték
egymást, a sziv hangosan feldobogott és meghasadt."2
* Mohamed győztes csatája az ellene felvonuló mekkai sereg ellen (624. március
13-án, 15-én vagy l7-én). - A szerk.

Chellah temetője Rabat tőszonlszédságóban. A holtak kertjében ősrégi;t'ák

lombkoronája ngújtott árnyékot. A holtakat Jehér lepelbe csazlarták, jobb oldalukra
fordítottdk, és arccal Mekka felé temették el. Az utolsó ítéletnapján azonban
'k
feltámadnak, s egl,tnást taszigálz,a - akár a sáskák - xárják, hog), kimondi
fölöttük a xégítéletct,döntsenek sorsuk felől

l25

&aw anallqo.1g lpsp1o13o{1a sv
l?s?luozop p&tzs p Élaw'aulzsv"l
gqsa( muolacloq pwv uua1at ry1pulyy
<,1wJonDW
qp s 4p gq&aw p a? pI "l? z a a t1p ll4 lolug8o lo
qoqo [ 9l1p9p É&oq'qaupgpzsvq aapglasvú
D q!?Ju?
J, o llo l1uv q&aw p 33o s op a
qn tpqnllvcup d s awa z s cup1 uqo 3o ao1
tuvlzsal,aq o 8lw'qol1oa qotuo1v&zow
uafu pqplloagt q7uaznaí&a{ 7lÉuupy
V,Dq?lDs) D
qoqo?oao1 no1o qq&oqo1 xpoq qoJ7w
9eI
uBgnJoqBq lu3zs B llqgor B 6ug{np za ÍB}I1B (1eu.lu]scuDl B B}
-pBrB r9pgrgÁEa ,ouau8esBzzoT{ uelsJ ZoI{ÁIatu .rÁugunlgsze Bzs
-Zs olazs Á8oq'tuEuru Io BrIE I3 oJ |ezzv' llozopt uBqsBJI J J8IV B>Iou
,IEÁIIBJI{
-sJuBJBd >IoIIIIIZsnIu E rg8Blu asseua^po>16sur ÁEoq
B^IBuzsBq
(zoqzuo;1y BlluuníIeVs3 6loíeJ E ellvlzouJaszleqaq
,lBu9Ígpo>IIBJn BpBuBJ9 (]Bu
]JOJTuB>I s9 lBIIIszOd uBquozB o
-JBuII{V-IB uql eiplr_r{Ie B>IousJuBJBd >Iotullzsnlu B 19ÍeJ ]]oEB^aI
ognN uocl ,lgDolÍBq eu9l3 oAJe^ Bq>IoJuBI se BqloÁPlag (ues
-oÁEuo.r le{olzsll s3 lB{BuolB{ Áu9rzseJo{ V ,alll^ BqsBJIJa8IV
C>IBu
V i3>IoÁI6oJIpEI{ 3 sa lÁugurlesz B B>Ious3uBrud 1orurlzsnlll B s
-so8sssuE€yg e 6>1euuelsl leTníe|al 4qzzeía!r>1 Á6oq'teltgElozs
-qBJ >IBllorlpeqBzsloJ'1utpe rE>Io>I9puBÍe .1atladauun >IaJoqTIIJ
zv ,Dazapuo^Jo lB8nÁu tullzsnlll zso6o zB se IoJ {9lsB^Io IgJ{e{
-ezsozs B tolo^3lougzsgx,Brrol}uopÍBIru )eDIar_llIqZBEI IB>IIJJB
->IBZSO se IEIznIBpl.Iv Ze ]3IIIIOZoÁ8 B E>IouSJuEJed {olullzsnul V.(
:a.rÁleq llatue8eru .9lellr8eru 19 zB llnJo{
ueo}3^o>I lglBsc B {EsJ IueIeZoÁ8 V ,re)alJlzsal oJdB zB >IerlaÁule
Io>IeIue I9]I9>I )o]löl E s3 a8asg}uele( sIIBnlu Áueüoso zy ,tu8ozotu
>IBuBípnr uuqqus.roÁ8 sa ueqqoí Á8oq (leltararrÁ3eJ zal{au {91>I8JaI
st >1o1edesc rcpeuu.r8 B uaqpazezs ,7I V ,4euÁuu.n9q u3lraroqpzg>Iol
(1opezrerrÁEo; qqeÁuuo4 ploí
lg]}olJe] tuau lzo ep 4orullzsnul 8
6a,l1e.rozsle3 >IB1Io^ .lotuut{oJ
1atrez.ra,tÁ6oJ zeqau 1epeq Áuetzse.re>l V
B eíIelerust8eu 1oqín ÁEoq (rropoznrlezssl^ uelze Cuoualla zB rrgl1
-eilaJ'Eessu.lo1 E llo]uoJole 'tuuulltd sBuIE>IIB ze llezalJqle Jo>IIIIJB s
'tgznl Eesuelle ze 1.oJ >|pÉo; >I9 .rII9 Ioq>Ios€IIÁu sa loq)oseszpuul oI
-apJ91>1n6us3opÁ1; ,>InJopotuJJBI{ se >1nípue.rpeq B 1Io^ uaÁInu c>IoTü
-Ilzsntu e lBlIolJBq ueÁ8oq (1one 1unde>1 r3da{ IoqoIoTIIEzsoq V
e..'lBU
-JIoÁu loq{eseru9{uo zÉs9 .Ittzgl >IrcIzl,lIBpuB s3 Toq€JB zB )au
-louozn (IoqBJoqgl uIJEW !.tuEg B >Ieu3uoII>I8eur rl;Áu aEesoscrp
.>1aEasslzso,r e
I9IBI{ Isgtl E s9 EBs8oploq l9J9 Ze Ioq9lvJe>I€ uolsI
{9Jo>Heu'ustldellu8eur ÁEoq'rrglgJ taEeras uou€l l9luezs uEl
-Inzs B pí8W ,ozsso {Brloulgzs leJzoJloÁuuezll s .rla!e; 8esuelle
uo3l B Ellal|gIínezsEau s9 elrBEg^al Biou§cuB.rud >1ourrlzsnTlI V
,>IB]pBIBzsl9zs IBpBI{ ctuludusc .9p
rro>1nq u€uoq ognN uoq ceÁu
-grTdB>I >Ieuel}oln{ B :>Iaulole^g{ o zB }eurlezoÁE e
(1eueEa.ros
6
Zv 7|vpelp B €lpBEeIu u3lSI ,reEgsnJ3sai I9IBI{ B >Ittlo^ {9rro1
-1slzÉaur s? (r§l3l91} ze {n]loleJ I{ l9lpuoü IB>pInípJB>I.Igqgpra
ze uaIzsolo JB>IB .>Iní9: >I€llo]uoJ Á64 res9q uIJeW nueg .taío;
>Ieuapolq B )BrIB^3I loDlelsa] B se {BlpgluuzsstÁue1 6>1op.ru>1
E {Bsotuuzsl Ig}J?A ,a.rteEasua1lo qqnJazsÁ6eu3e1 B >Iprlorlplz
laurlertoÁ8 In{I?u 3ol s Cloroe}olu ollnq e lulul .1stlndor unJns
>1aÁlaru 'to>1gzsserrllÁu u >1esc (rut91 nolaqal tuas ]IIuuIos .lFrr
9qqese^eq arÁEo IBpBI^ B Cllopgpze>Ile BlEs3 V iqquseulpruq8e1
oa (uets1 '19rrorl9n1 lzu s (o1a; 3a zu l11uzs uuÁuus.req 4ní8uug''
:1en9>pÁEa te8asuella uEIB}IuBzs IIEzs Bqgre§c t?rust adeu
u9plu'ts49 1a eíÁEuq [ue§ tsol§ S ,zaqurelez96B e 19 aueu8esezzol.4
eJeuelle Áugulp.rol u3lloze^pa) uapulTu uuguíutesc saJlq IuBIzsT zB s
6sultuo.r4 u uípuour'rgsgpolzset{oJ paluuqoyrg urreElleqEeur ua]sI
 részt vett katonák között osztotta szét. Százhuszonnégyezer
marhát és megszámlálhatatlanul sok birkát hajtottak el, az utób-
binak d,arabjáért egy ezüstöt kaptak az a|gectasi piacon. Hét-
ezer*nyolcszázhatminc foglyot ejtettek, férfiakat, nőket és gye-
rekeket vegyesen, tizennégyezer lovat, hatszázezer öszvért és
szamarat. Annyi páncélt, kardot és egyéb hadieszközt szereztek,
hogy meg sem lehetett számolni. Egyszóval, a muszlimok meg-
szedték magukat, a szerencse rájuk mosolygott, hiszen parancs-
nokuk mindenkinek kiadta részét,kivétel nélkül, akár magas
rangú vagy közrendű, akár nemes vagy rabszolga volt az illie-
tő."4

A csata a nagyszabású marhaterelések legnagyobb forgalma idején

zajlott le. A támadók el is értékkitűzött céljukat. A Guadalquivir
völgyében tetemes mennyiségű szarvasmarhát, egyéb állatot, sőt
embert is zsákmányoltak. Ezt a nagy sikeriket |275-ben értékel, s
a hadjárat késői példája volt annak a sorozatnak, mely annak idején
végigsöpört az lbét-félsziget középső részénmagasodó felfoldön.
Ám alighogy a harcok megszűntek a távoli északon, új front nyílt
meg a Sierra Nevada lábainál, ott, ahol a muszlim Hispánia még
tartotta állásait. A bosszúra szomjas emberek nem tudtak ellenállni
a fosztogatás csáberejének.
A hitetlenekkel vívott harcban spirituális érdemeket lehetett sze-
reznirs eztetéződött most azzal, hogy kézzel fogható anyagi haszon-
nal is jártak a vállalkozások. Annyi zsákmányt lehetett szerezni, hogy
 8ZI
u?tala pDz?zs ,bI D qnzs?q uDq?pDuDt) ,IDllDpq.tDut z?"l 'pffiqzs?p 1ll.xzsaq pqsoA
(€lesomo gplsz BJIIB>I B rgl{JueS (epnoqa :eíouÁle.rt1
-zseH 'r9í9>1oun
se8estaqaa ,uaq8eslerrozs s9lJE] ulg IBssnr9JIIB) IBqopJgJ E eJJBABN
ueqpezezs ,0I V ,uequtuudslH lullzsnru e uoílgulsc uaIJJB] Ize}I^
Á6oq 'Álepe{E llo^ tuou BsBIIBzr ueq8esolu^ V ,leuo^ >I3nuI31J3le)
us8t uaqruszs 1s88esuelle rullzsnlu B lenet pt3 sepua8ei y ,erup13o3
zsolllu ozv,ulIelJel tu9reÁ8a ]BzssoJ so loí e qau?-puDloy y ,1ql(raqruq
-at >1uusndpoqJJB 'uelle {elesJosJ ueJuJazs B Igqí4 1euuílnput Á8oq
(ropue1o11
']re8a.res JBzsBsJ B el.t}r{ e.ln;8eru lQ{rrn>1 H '}gl{opluq u
,>IosoJJBtI lo>I{oJBIu tze6t Etpad
ulou s 'tgípllgC eíre.l tetlgc {zsaloJ8 Á3a zezu'ln8vJJBü sBIJo zB
ueJele]Bsc y ,eqaÁleq >1uso8esopl u 1eudal leÁlauezs }19}19) ueq{9p
-ue3e1 V ,IB^o>plorel4J ÁBoqzvzv'souoze IBuuIJBW r;uug uIJBIuuog
9,
DruoJlso soltca8lv Cutloruuag
:tqau ua&apx qoa as DpDuD"lg
:1o.reí8e.to1 e(rl .recneq3 Á8oqy ,1oscuu.red {$It{ 9 ze lturu Clas
-ltseílat Á8oq (u.r.re tto elzolelo{ }I9r3^o{ uEuur e 8tped lzsaJe>I g'ltes
-9II99Jp}q tlrlrus.re8uo} IuBIzsI zB |uzeulIepe,t8eur r}o BrlgqgJd enterr
1eura8ual e rylglq-'1t1l7ze8t zB :l|o^ Áleq ncrur91 eír.red IIo^9r uízn|ep
-uV ,>IBllBrÁ1o3 ueqarrau 8asÁuglzseJa>I redorne zsa8e zB 1alaÁIeur (I{
{Bl]opuoq >InJoqBr{solzseJ3>I 1gq>lorunípuq qqoÁEeu V, IuzoJeAouBIII
(1urlguzs€T{
1eue(pnt uegqoí Á8oq te8reÁu Áuoscule s9 rlsÁ8ua>l p}^gJ
<
stÁ8e,r (anutf o1 o ) 4eqo8e,ro1 BJpoTu qere >1eÁuglzseJe>I B Jo>Inu
,}ueleí 1oureqo.r sa
'1glpuour BJJV 'eg.l1eÁu 1oÁueds B ]9 luatü uuq
-9{gur-lo; gzs onqil e sazaía3l4 e zg ,tsíeurzse 19qIJ B t9 >Ierre^ 19rlta3
-esualla s9 'teln8eru >I9rlaluazs 1euteruípeqsalzseJa>I tuí3e.to1 puoJ a
,eípuer8ulo11 o zv >Ieu)eza rlorr e>llÁ3e
'tln>lelu puoJselezJazs ruoJBI{
uvqpezezs ,7,I v ,{BuIBzs BqJJBq uslle eíeta;g-td sttuuq uIEIzsl zy
Cur4ozepulu lpeí.ratt1 eülepe^ ]uazs B s
4t4e '49tlast.t rgÁualle(-ísq
-o1Á3u>1 o ze Czogeulod9l telslsodurof, e uBqll.,t (>1o1opuu.rez V ,l9ípIg.J
(se.rro1
eIznIBpuV IuBUp9quzssI^ unJe>Ils 1e,re8eslt8es 4aulle teÁuuaur
€ 1Io^ - .,9I9J9uI B" (soJoluel€W o8ettues - qB>Ipí luozs qqesgpl
,Iuas l]ozo{
)ouoluud B sa )uI3JB9 u '>1opueulpJac E sa {ot{JuBS E
64oqu>lef e sa >IozuoJIV zB lTuse [y ze rua>lqeÁ8a 8ese4tt.r r[o^ tueN
,1euu(lerr
9>Has
-e8as}arrozs 1oq>ls8asuaIIa :>Iauass3qrl9 roiEIB sBIII >IIBIBIoscdu1 Á8oq
'eq9írl >IBuuB rÁlepele uattp.ro8 tuás aqse^a48a1 e IepBIp s9-9L7I
ze s CllezatJezs lnJoqgq ruazs ,ueIBpIo ÁBrIl e 'aqtaÁ8nleq BIIllzsux
llozo>Ilu^Beq ;nzsnf lqv In9plgd qqgsg{ Ia^^a 3uell>l Á3u,t rloÁlq
,8esuella }uttu
'sa8esle^ozs sluuÁ8n ueraqel Á8ndde Áuerzsa;e>1 Á3g
,ugpItDI lgaJoJ] uaÁlt >1uuzuoJlv BJn BpBuBJg Á8oq'ueqqe t|üÁ tueu
IIn^I]puoJ l{utuaS ,líE^ e^azolzsa 1eueíetceuoldtp JBruI{V-IB uqI í3J
a uBquoze 'l1o.t as9tluaÁ8azs8aur 4eueíopo>1luJn BpBuB;g eíla3 ,l1o.,r
(.rjlau9lauezn" uelulzs eía3 ognN uoC ,>Iellelzse(rel llnuopulru }e>I
-alo^el B la1azo s9'lte.relts IoJ BrIoJos ueqle^el Á8oq'reÁle}ul]olal|aÁ
-ou Á3n ugpl_o.Jl$x ,rgrulereq Bllol}solzlq dda>l8a.l, 're19 atleÁIfezel
e-lesarld9 1augítascau Á8uu zeá (D s9 'reloÁ18oJlpul{ v Bzwq Btzot{
uaqEeurol Á8uu uoprlag ,e8ssnllelÁ8eu llazlezs ta8as9sctp seÁue; 4eu
-uellnzs BpIuIJBIuJnzsn{ r]qv ,{olp9Izsl}) |B^EJe,^ez 39s9q u 1oretd c
daj ben Saprutra bizta,hogy az szabadítsa meg a gyereket fölösleges
kilóitól, s nagy létszámúmuszlim had segítségévelültette őt Leon
trónjára. Harminc éwel később a navarrai király, II. Sancho Garces
a nagy Almanzorhoz adtafétjhez leányát. Fiukat Sanchuelónak, a kis
Sanchónak nevezték el. A király ellátogatott Almanzor palotájába, a
Córdoba közelében fekvő az-Záhfuába, s alázata jeléül megcsókolta
a csecsemő lábát és kezét. l009-1O-ben zendülés tört ki, összeomlott
a kalifa birodalma, és Sanchuelo is eltűnt. Ekkor jött el az ideje, hogy
Navarra vessen ki adót a muszlim Hispániára. A nagy háborúskodá-
sok és a keresztény hódítások ritka pillanatai között hosszabb szünet
következett, a szerződéskötés periódusa.
A szerződésekben a szeruődő felek leszögezték, hogy kölcsönösen
elismerik egymást, de hogy milyen minőségben - egyenlőknek vagy
sem, s ha nem, ki van alárendelve kinek -, azt a legcélszerűbb volt
írásban rögzíteni. A szerződés bevezetője vagy a szeruődést kísérő
levélváltás tanalmazta a szerződő felek ,,függelmi viszonyának"
meghatározását. Ha muszlimok és keresztények kötöttek egyezséget
egymással, a bevezetőben egyenlőkként jelent meg Krisztus és Mo-
hamed neve, s az Egy Isten nevében igényeltek kölcsönös tiszteletet
mindkettőnek. 1l83-ban az almoháda kalifa a következő levelet
kapta:

,,Őkiválóságának, a nagyra becsült József őméltóságának, a hi-

vők urának, a királyok,királyának és az urak urának, Ubaldus-
tól, Pisa érsekétől, Szardínia prímásától és a Szent Szék legátu-
sától, tanácsnokaival, Pisa minden lakójával együtt az Ő leghű-
ségesebb szolgái az Ő szolgálatában; véde|mezze, óvja és tartsa
meg Őt Isten az Ő nagy kegyelmében! Mi, Fenséged leghívebb
barátai, mindennél többre tartiuk a békétés a barátságot, és
készek vagyunk Fenségedet szolgálni minden tekintetben. Mi,
a te hűséges szolgáid, kik Fenségedbe vetettük reményünket és
bizalmunkat, mélységesmeglepetéssel értesültünk arról, hogy
Bougie tartományban [Bidzsája, Algéria partvidékén]a mi em- Lüszteres dísztál Malagából, a 14. század
első feléből. A tól talapzatán a készítő neae
bereink akadályba ütköztek, midőn bőrt szállítottak oda. Meg-
olaasható. A granadai naszrida királyság
érkezvénlefogattak, és amikor távozni kívántak, ebben megaka- idején Malaga z.lolt a kerómiaipar
dályoztattak. Ezen oknál fogva arra kérjük Fényességedet,bán- központja. A 10. században Egyiptomból
jon embereinkkel úgy, ahogy illendő, és méltóztassék utasítani hozták be a lüszteres díszedénykészítés
Bougie tartományban a tisztviselőket, ne gátolják a pisai bőrke- technikáját (lásd a 43. lapon). Ezüstöt,
reskedést vagy más áruk eladását, engedjék embereinket zavar- rezet és aasoxidot oldottak föl ecetben, ettől
kapták a tárgyak aran os színüket.
talanul távozni, ha úgy kívánják, és mindezért a legmélyebb A 15, században a aalenciai Manises aette
köszönetünket fejezzük ki Magasságodnak. "6 át Malagától a aezető szerepet, aiszont
a malag ai edéng kés zítést echnikáj a
Az ügyek így intéződtek el. átterjedt Itáliába, ahol majolika néven lett
Tunisz ostroma közben 1270-ben meghalt Lajos király, s a francia ismert, maj d Franciaországba, ahol

kereszteslovagok és az ostromlottak békétkötöttek. A békeszerződés fajansznak mondták (Faenza oóros után,

mely egyike aolt azoknak az olasz
világosan és tipikusan szabályoztaamxszlimok, a keresztény uralko- zlárosoknak, ahol ezt a fajta edényt
dók ós alattvalóik viszonyát. Pontról pontra leszögezték, hogy a készítették)
hafszida herceg, al-Musztanszir fennhatósága alá tatoző területeken
élő muszlimok, ha netán a francia király és szövetségesei országaiba
kerülnek, kíméltessenek meg minden támadástól, akár szárazonrakár
tengeren, illetve ha valamelyiküktől valamit elvettek, azt adják neki
vissza, s ha hajótörést szenvednek, szintén zavafialanul hazatérhes-
I29
 i
li
i:
sruzsuquuv z0 DlTruupzs Lloa
oJ^9 lo sIÁ38^ :]lo}zseluer BÁIBJI>I BIIIJIzS ruIIII J9J3 Á1o;ey noíuy uaq-000I 'uaqaaa Mnxuaulru D JozuDruíV
raleÁleure 'te>lesglote^g{ B 7e1oza Ie olJelusI >1euso3oí Ála>pltc osloln ,ry&va 8opa 0 q?lna paa?zs qqazaqau
zV ,le]nselle.l,4eíreq1o.ro4uÁ8 se 'uegzsrunJ ieuleqle 1oded se >Iesel a"Lí&a' l-oqn?oru q?Ga q qauqaualz saqa nq
-ezlézs Á3oq (4errgl9{I] u9In{ ueqs9p9zJezs E,>1euuíposoÁuozrq8eru paua s'asvlaa8aut 1atuvlzsanz1 xqozsa zD
(>1erzoÁugulnuet uesopuo8 >I91J9{Bzs u se qnprlz qnfpl 'ruaq1osc rpaí1ot qnruozs
1o1a3 a8ess3lerlq Á6oq '19t aapzaq pl7&va pDzpzs ,6 ,svlopuaaot
-ror}pJoJeI e.r.tleÁu 9q9r le8a,lozs
(191loloj eJ^e loüezlt }s9pgzJezs V
v
sgt1nq o uq9 ulot8 aníuuaru'upalolln[
,uoq]snzo ue^lo }uo>Iuelcun ,q>{)
'4otude>1 }]3IIo>I luÁue;u (euuot 9 a saz a [altq' (L pqíupplvd xlolosDru
7lD
-
BI3un 0000IZ uedda4ítptuolepí9J s (1elzo,tel |euuoza >Iesa}zseJa>I V uatp t&a u?luxzs qunzfol - ptnu.t D
,l1 laila qallalxz saT lo1Dlos?lu ll?uzsnilx
1aueíleresc roÁ18oJTpeq uapulru 'lte8gsuella Tsgtu e 49srl3as
eu >1eÁuetzsoJo>I B tues (>1orutlzsnu B IuoS ,tB>IIBsgzolJBl >II>Iou I{ {9s sow?zs u6uvlzsan4 q?zqDn p1o! 1otutlds
Mxlzsnru o'qoqo"lozoru V ,1l,!?z§a4 uaq-/,t7I
,
-sezg lIBsopB s9 }B>IIBsB>Iozs >IBssBl{ilel8oru 'ezetlvpo BJ>InluBzs >Ierrel (z
qp t1 o z p "Lqo lu?qs o lqut uo z [o l 9 1 ]. z s ?p
"LD
s tz s cí t1 o z1 o
-IIIeJel 4m§or3 se 1tuÁle.rt) relgullue C4azzalla roioler9rleJ e la1oze lD lD Dru to [lp Lua wruoq -s clv
lo
-ueÁ8n (>1teÁ3n la{g >Il}g{upo 8lue 'Erppepunu )BuII9 llBIB BluIBlIo sru.Dag lDuDqaII V ,lnloq
,>Ieuas
u3lsl IB^Bí se eÁleruezs 1eÁuelzsoJo>I B ueqe8ezslo JIIue zV oq?up1 uopqDg up[dou rcpry osloln zV
visszamenőleg meg kellett kapnia azt az összeget, amelyet II. Frigyes
császárnak fizettek, és a jövőben megkétszerezik juttatásának évi
összegét.
De az ellentét nem szűnt meg, ellentétes elvek ütköztek egymással,
a valláskülönbség fennállt továbbra is, és a muszlim illetve keresz-
tény közösségek élesen és összebékíthetetlenül elkülönültek. Semmi-
féle egyezmény nem moshatta ki az emberi fejekből eme különbségek
tudatát. S ezzel a tudattal egy muszlimnak keresztény országban
vagy kereszténynek muszlimban végeredményben szinte elviselhe-
tetlen volt élnie. Muszlim uralom alatt egyre kevesebb keresztény
maradt, Szicília és az Ibér-félsziget tekintélyes számú muszlim la-
kosságát a keresztény kereszteshadjáratok,,asszimilálták", ezért hív-
ták őket mudaddzsanoknak, mudejaroknak. A túrelem erénye ez idő
tájt még nem volt oly időszerű, mint a nemzeti szuverenitás korában.
Időről időre azonban felmerült az igénye. Az Andalúziában vagy
Eszak-Afrikában élő keresztények zömének, ha nem valamennyiük-
nek, kiközösítés volt a sorsuk, yagy az) hogy áttérjenek a muszlim
hitre, mint ahogy a spanyol királyságban a muszlimok és zsidók is
többnyire ugyanilyen keserves választás elé kerültek. Ilyen körúlmé-
nyek között az volt a legtöbb, amit el lehetett érni, hogy a kapcsolato-
kat otthon és külföldön normális mederben tartsák.
A vallási közösségek között válaszfal emelkedett, de a törvény és
a szokás határain belül volt érintkezés köztük. A díuán kifejezés erre
utalt. Ez perzsa eredetű, több értelmű arab szó, jelent heverőt és
versgyűjteményt; ezt mondják, amikor az emberek összeülnek vala-
mit megtanácskozni; s jelent ezenkívül hivatalos jegyzéket, kor-
mányhivatalt is. Ha egy kereskedő érkezett külföldről, rendszerint
a díván vagy kormányhivatal foglalkozott vele. A díván szó átment
aduana formában a spanyolba, doganaként az olaszba, és a francia
nyelvbe douane formában került át. A díván útján gyakorolt a szultán
ellenőrzést a különböző náciőbeliek fölött, tartotta szemmel őket,
hogy mit csinálnak otthonaikban, a fogadókban, a műhelyekben, s
ez a hivatal szedte be a rájuk kirótt adót. Tunisz és Tlemcen kor-
mányzatai például meggazdagodtak azon) hogy gyapjút, viaszt, bőrt Mikeás próJéta. Tollrajz. A turbános,
és aranyat szállítottak Itáliába és francia területekre, onnét pedig a glória öxezte alak egg 10. századi
kézműipar termékeit hozták be. A viaszgyertyát Bougie tartomány- illusztrált bibliából aaló, melyet mozarabok
ról (Bidzsájáról) bougie-nek nevezték el, a merinói gyapjú a maríni- használtak. A hagyományos
szöaegmásolatokon tul ezek az ,,arabizált
dákról kapta a nevót. A 13. század vége felé honosították meg ezt a
keresztény ek" arab írással rög zítették
birkafajtát, s Andalúziát, melynek földművelése meglehetősen zilált arab-latin keuerék dialektusukat.
állapotban volt, a birkatenyésztés lendítette föl. Az arabizólt zsidók aiszont héber írásjelekkel
A díván mintájára jó néhány kifejezés ment át a spanyol és portu- írtak arabul. Akórcsak a zsidók, ugyanugy
gál nyelvbe. Ezek az átvételek jelezték, hogy az arabok a mediterrá- a mozarabok is elkülönültek muszlim
szomszédaiktól, hiszen mds aolt a aallásuk,
neum nyugati részéna 8, századtól kezdve sok Újat hoztak, és nem
s közösségeik a aárosokban megőrizték
kevés vívmány fűződött a nevükhöz. A meghódított országokban az
zártságukat. S aj at törvényeik s zerint
ottani építészetetmegújították,s az ő stílusukat és az általuk megho- és elöljáróik igazgatása alatt éltek, de a kalifa
nosított szakértelmet a mozarab és mór kézművesek és követőik uduarában saját képaiselőjük aolt
elterjesztették francia területeken és Itáliában. A Santiago de Com-
postela-i zarándokok egyik fontos gyülekezőhelyén, Le Puyban a
katedrális homlokzata kísértetiesen emlékezteí a córdobai Nagy Me-
cset oszlopsorára, a hajó boltszakaszaipedig Ifríkíjakupoláit utánoz-
zák. A középkori trubadúrok hangszere, a lant nem más, mint az arab
al-ud, vagyis ,,a fa".
131
 Z€I
->IepJg IIIIIBpoJI ZE {ulloue] uaJq3 sa >IaDauallal }uoZsIA
,)9l131ulJe
TIIeu loIBnlIJ B se lBI3oIo3} B )Bs3 61uuuozseq soÁuoztg >1err9í tu9rt
-q9Á3e >Iepuouropuow V ,]Bup9uII rÁuenluq nleu laluol{defl Á3e uuq
-uÁleuroq 1alas3otu u Á6oq 'pgrr uetzsaíl;l uuqgzssoq-uaqglIazs v, ze
eJJe 1IoA epl9d sopazsJg ,st ueÁlnu uequígle.t tlq SIIB^IJ e Á8oq 6uaq
-lolul{al u r19 uuq8esuullepru t9tos udorng Áugtzse.re>I B :>IeJoque }{
g1uoseq zoqsnlln-I snpunurÁe6 B uBI€lzsBH ttlzslp 3o17tsl 1t?prcq rcdo1 llpllp
-opuezs 9í {BrzopBJeJ Cryqop
,unJo>IIs [IIau ,llgí D9I9.J 44 uozryq?t o '1tpglottlot uDqsJn§J
.(Iuellrer8sur loluulzsl(' zy nJazsDszpuDl íuolol v ,ozssm qqrytu
uu.tcloÁu paoí ruur Jo>ple uezslq'ryl9wt1elzoio BJo>I sopl Á8oq (qqnu DJlDrunauoultuvaou xl?zxrxs upx -pzox D
(4e}ze,ro>I
-IzsoIB^ Iu>plos ap eJI9IBL{ lulJazs upue8al V ,I9IBq B erJg }rI alapaft 'l1oa wala ls?l?zslp souplDll? za
,1J99^p3>I etuialod B qqg>lq tueueq'sglzsa(.rapF{ s9IJ9>IIp9.rd u urtÁu uo4odo1 Dxa?hq o sv uaqalalnda zv
,1o,1lo1ot
-Áue ruau 'Bqgí}T.r3I lJ9lezs§I^ ueq-tIrI - tln.razsÁuo>I oqsalaznuJezs uvally É3o51xDqop"LoJ D
ru?ppd sghlusl o tqop pa139zsuloJD1.1
arraÁleq s '6etu {glloluetu lglsgrerzouguoqaq e ueqeíeszplg s9 ueq
'osop1o8aru sgscdv1 lozpllpd v
-zslunJ p(eu'1or19I3I{ IIEII9 sgze.tol8aur u .razsÁ8s >Iosopru rullzsnul ,al luxqal
"l?p0ru 1D14 l?J?lDzuoJo
s9 ]gpa{so.re>1 ÁuatzseJa>I uBlnIW ,elluqo;dt4 }Jezspotu }9lpuluJ '11o íuolo1 1ua18ozsnq uodolzso ryquazlJ
esoq ,nsop1unw8alu souoln7 a&&ala soloqloruat
{€ u ps9r}p9l{Bzssl^ >IoJBeIEg e (snlln1 snpuntuÁeu IeJJoIIBIII V
,Ie^T3sJIoq BIJEs e cluzze >1erzol1eqo.rd 9ruWn uPqu\.tdvq v ,lpso"ryagt nJazspoJa
1auezzo1lgs3oq eqgrll ÁEoq
auauldv&aw uoqaop t&a'paplqwDqlv zD
-8aW ,Ie>plotullzsnlu B )erro}g{ >Iopo>IIEJn Áu9tzsare1 e ta>laÁlatue
6>1asepoz.rszs B >I€uBu;4 re69s9rel{el aJJo s Clo]ezu>Ico{ qqosl{ B B oqrua z s' tl tpp1o s l gp oq1o m
{9r nqnq quC&a qa&aswalapa fag
-]eJezs ueqqoí ela^ uBqBIBrI9 eC ,oDIeJaqTIIe zB lequoqqasoJe s? 'I9u slx 0 ugptru'ollol1sot1pwoqla
-ozs e aían 9z9i66atu e qqoÁEuu 1uueplad s3 )Bulezoplu ssÁleurezs DpDuDlD 1?4q DJxalg uDqpDz?zs ,II V
,qaau 0 o1Qo4 upn sv1nda1al s?uq!ilJ
e Á6oq 6etlopuo3 Á3n usru 'lo8gsruorru9lu e 31s3J3>I IB+I?pu9zs
-lugzs tle
(1npozg{ ryflzla s? lDru7t p'oll.o?níu pl?pDuDtc
lpB]V ,1errozsr9( Ia+I+íeJ B e^pze>I 19tte s 'uaq ,pq?Jlalg gl.toloílníg
-sa>IEJJEW 4etzaEa.tq lso3ueJoJ lo vEq-OZZI ,lg]]e}zseLrer rertq Áu9r 'soJDa D zg
-zsJJe>I B uequozu >Iolqqgr e '1gttuuo>1oJ >Ien3sa eq39s3o3 e >1auaípazs
teíp69sll9a Á8oq '4urzo4plEo! Iazzv )Iu}zg{ ueÁugq951 ,lolBpBIeJ
solzsslul B I3 >1Er19I >1odud se ]eselezJezs ope4Áuo>Iolel s9 9I9 ueqzsru
-nJ uaqgullelJe sepgzJezs s3-0ZZI zv ,ueq391tl, tullzsnru B lsglruul
Áuelzsare4 e lulepJlq >19rpze] et.'zodvle aJlaJelusl ze al.la ueqpez
(uellnur
-gzs ,€I e zezs, ,a^grelil9Jgzzol4 :zsal tgígtcuazsso llq sIIB^IJ
^e
e ÁEoq 'tuglo;,1 B eI Euor}pro; uaqÁu9TueJ € ueqqe uo113) Jo ]Joqod
,uaddalsezuozsl^ >1uueípe IIIuBIB^ Á8oq 61oqqa ITuTues rrol rueN
,te>ledtllsz € eI euelzso.ra ueÁu
-oi9leq ilolo.JJozs s? (]sgle3o1etl, e atza83^ u9^}p sIIBJruIn) Á3E ,rcs
-9JJoJ 9reu9 supru qere zu >IBupoJBzIa 191e 8eltn soÁueuropnl tudolna
-leEnÁu u ss (]uux l1aÁu qeJe zE sapol>IapJa zB IBqI{ veqpezvzs ,9I
s9 ,pI B eC[ ,rrel esJul{zo{ {osopru uI}BI B seoJJoAV s3 BuueJI^V'sn
-tqu;eqdly sa sozur[tl ttule esu8roJol zBzs Inleqlnro1 Á6oq (ueqqe
^9
tlozstgí lade.rozs ÁEuu loc5 eqr IoEI{oIW se Jelseqc Jo u3qou 'r{teg
(uol1e;1 ,Ioqusupnt Á8uu >1o3o.ro3 e >IoqBJB
Jo pJeIepV Jo rJaqou
ze 19 ]aua^ llru 'u}}eln) InuBIrBrBqpBJBJ Á8oq 'atrazs-udornE 9t
-ueIIIsI r98eru ellal|ezzv nlu 'stsueuolueJc snpJuJog zse1o ze ]ro]o{Ie
ueqgpalo1 Cueqpezezs ,a V ,]sgza>IelJ9 IsoAJo Á6e a1 uoupJoJ o s
(1oulaÁugrzsoJa>I (snuectr;y
rrs9}3lnzs ro8eque1 gslornEo1 u eltÁEe
snulluBlsuoD uBqpezvzs ,II B }I9 uBqouJ3IBS ,r9 )euol lo>Io^nu
nÁE.rgr llelosJloq se soÁueruopru lesc vsgloí BJuI]eI IoJqBJE ap 'rs9Á1
-oJoq u3lle^zo>I BuIo^ >IB}]BtIIoJo>1eÁ6 >1oser}pJoJ V ,IeJJa>IIs >1uuuí
Iueu ueguoze ]olaIJ9sI>I B >Iezfl,uasse^o>I lu]grulru qBJB ualulzs Áuaru
-zse ITuIoJozs IJE^pn zB uBgIuoIBpBsJ9l r8ulo1 tudgrns zu sa 6>1ouas
-soue{eue rB>IoIBp 4ígtcg.rtdsul s9 r]rapaJa gBJe lu>ploJ}p€qnrl u ÁEoq
6>1esettzse3oJ3 >IolBtI}u1 Etpezgzs ,EI B zeze
'Etplppq Gp4q JnqlJV
I919Jo>I pJ9I{JTu nAIzsuBIzsoJO ,sI laqqgl louua {erzo>Il9qord8eyg
 .;&.

,,Oh, Isten, áldd meg és óujad urunkat és mesterünker, Mohamedet, és a mi urunk

Mohamednek családját, mert ő a mi menedékünk és z,ligaszunk. Oh, Isten, áldd meg
és óajad urunkat és mesterünker Mohamedet, és a mi urunk Mohamednek
családját, mert ő az isteni üzenet aerete és pecsétje. Oh, Isten, áldd meg és óajad
urunkat és mesterünker Mohamedet, és a mi urunk Mohamednek családját, mert
ő az ómen és a Jel. Oh, Isten . . ." A marokkói szent és misztikus al,Dzsazulí a 15.
szózadban írta aDaIáíl al-Khajra (Az áldások jelei) című munkáját, mely
a Prófétát oltalmazó imákat tartalmazza. Ugyanaz a formula ismétlődik
szisztematikus aóltozatokban, s olyan ez, mint a szóbeli formóba öntött arabeszk.
Midőn ezeket a formulákat ismétli az igazhitű, a szaaak mindent kimosnak
agyából, s csak Isten marad benne. Ezt az imakönyaet széles körben forgatták,
A képünkön látható példónyban az Oh, Isten és a Mohamed szaaakat arannyal
írták, hogy kiemelje a szem számára is a lényeget. Al-Dzsazulí prédikátorként jórta
Marokkót, s híaei nagy tömegben kísértékmindenüoé. Halála után holttestét
körülhordoztók az országban. Tanait tanítaányai terjesztették, ők alkották
a dzsazulíja szúfi, közősséget

lődést az arab történetek iránt, amelyek különféle változatokban,

fordítások révénteriedtek. Az Aucassinről és Nicolette-ről szóló
középkori szerelmi história hőse, az irlú Aucassin lovag, aki a Rhöne
völgyében bolyong, hogy fellelje imádott kedvesét, nem más, mint
al-Kászim. A Rózsa regénye, illetve az atab ódák, Boccaccio Dekame-
ronjaés az Ezeregyéjszaka meséi a poetikai &zűlet és a népi adomázás
szempontiából erős hasonlóságról árulkodnak, s ebben a szóbeli
hagyományozásnak jelentős szerepe lehetett. S amikor a költészet a
13,:
 v€I
'toleuulltd e elzlJo o]eza>Ialua s ceua 3aselzsan uelle]eqpuour4 Á8oq
<sezJe olu8uo.rozs B
1p3]eJ euuaq eo ,I9Ie olüezs B ]ult] st 1e 1sa.t3o.r
s (u.r o1 rroríls Á3n 'sedusJIuBIII^ B luIIü !}elsal rr9rlo 8asn-roÁuoÁ8
raÁuuetu B euueg \et*sezm8ns 19 elelzglde4le (,,o8oÁ8uu'' B sa
(ruezr51 ,e(ect.rleeg
.(eulezs deN" u o ze Cubly1,:u€Jl >Ioulolde1 Ca(grelqr
l1ol uÁuesl leusJloq e'>1euuígrluBJ ,zaquersI ueqll Cauol1ezs 3r3e.r
rpuleq uIBsBIuoIIB oz3lo]o{ epo sn{Izsse11 (uptzsg>I V ,B5BJI3I B >IBu
-esezeln stlenltrtds llopopza>I [3t s 1elz+Iepuv erÁ8eqle Á8oq (ueqop
-uolzso zv ueqqa 39tu 'ta{o.ros B }a>I3z3 BlJ} uEqB>I>IaW IqBJV-IB uql
8, qopa aua z s l?xruap Ja z s
qgpJazs satlapaauazg
,plot{ B lultu .Igqgtelg
rroÁ3o31e Á3n Álaur c]aularezs sepe
zE ellelzusonq lussezotíuqos 9puotuol 3lpad Jr{Bfl-I,+qV .euozseued
te8es.repodesJ se lgrlntule .roÁuoÁ8 }}aze^Ia uoro4Á8e ze unpíu7 uq1
,, aap&a1 uopDqD zs' 7uo Éloq uoZra tlarun
'zoq[p6u tl?,l, Dqos ruozol.JDl tuau ua 'ruaN
,aqruawazs s
-ruo"l"lo 1,1? lDllt s uxzs updnsc
'uv 1lo§uofi? sDru uOxI?lD1 utau uaqxJaq fl
.auual aarcqaq nfnzs oa"loqo rudozs
nq
Cqauvaalqoűlpq
7l{ruozs D lutltl'qoa uo61g
.autna au l_oJa t&oq na o[nq o uaCuap
'ruot?oa n ru7pa{ oqploCtp{ qDupl?J
,auaaal
ryyclp{ l?los st oqnzsfv zo s
'rlql?u o1ílp{ 19 ltt?lDlll?t p!!? zE
,auuaq alzoqzsa
ll?lox ruau uDl?s D
'u,tol11pualla ap'rula1o qoa zs?q 9u V
:IuII9
-uelle {auu3leJazs IpI9J e 6>1su3esdezs tÁuozssv ze l|o^ zeTqeu ueÁltur
6tzor4nl 13zs9}Io>l qele zv ,Blzo}glJo>l artuva.lox uelsl
uoq}alg IpI_oJ B
leTuleJazs e ep (1oÁuozsse oI8^ Iul3Jazs u {at3esztueq ueq}J3]Iuo§o
-IpBJBd V ,rlo^ uoxope.rud selo uasouglr]{ Crgla]ul{3l atletua er8e
zB í:{B cvJetJlezs guo>I qBJB zu zE.lauÁue8ar Áuelzss.re>I B s3 )autezs
-9lI9{ qelv ze eíozruelleí lug.reÁ6e tuse (zeueifin .urale.rszs Etzsll E lJg
-gsgrcrzgllel8eluuo ewlatní >Iauosgq ol3zsaqle qvry{ulzg xualsJ zv
,ueq>IosBJI lullzsnru
B 1Io^ oraqlello.J -reur Áleruu 'leln ze lze
C]Bln olezo^I>I B elseJe>I
leuuo s 'uoqeíep.re 19}os 8ult,r e rpa^9}Ie 9]I9{
IazueJg v ,I9J9leZs91I9{ IqBJV-IB uqJ sn)nzsllu B }loleqpru sI lüou
>1asc 8eru r9íryle eJIJl€oB uu.l1o4p8au ep (lo8es8oplog os8en e a(rals
uurÁ1o; e8assaÁ8a>1 uels1 (1n3aa Á8oq .tgsgpa.tuazs s3 leulepezsa^
uapuruI tele l3uln11,11 B BqBII9^ iJ99^po{ oJIJlBag (ssetula;ezs plgg
,BJBIouE.r; se u.rloÁueds eallp.ro3
JeIü uo^ eI Jo>pIB uqou (1nlzseJa>I
uo1>1od se uoEezsroÁuuaur e |oJesezeln mlezsíe patuel{ow }e^ntu
nullepeí.ret sI>I B 1z3 '7va§uoy gscdv-I V eíí|o^B]se^Io 8elozola Á3oq
cso}zlg rueu ugleueÁ8e
'eguos3lpBJed B r9 uozrlrgulzsIú B se uol{od
e lsuzeltr zu tlleua8etu eluecl ueqeqvrytulzs xualsl ugplw .u>l9rrÁu
-oz\q gr€ql9rueun>Iop sJulu >Iesc lut8eru uBquozB >Iousozuos3I9{ V
,dele sozo>1 e
t1o,r e8aÁu9l 9sleg BJnlIn>I 9z9qu9lr]{ ]9>I 6u3po{3Joi aqelof etEoloe1
midőn egybeforrott az istenivel. Olyan gyönyörűség volt ez, aminőt
az ember egész életénát kerget, és talán soha még egyszer utol nem
ér. E legmagasabb rendű eksztázis minden testi kielégülésen túle-
melkedik, s Isten végső ajándéka azoknak, akik szívüket és értelmü-
ket neki szentelik.
Muhjí ad-Dín Ibn al-Arabi szúfi vo|t, azaz,gyapjas ember". Az
aszkéták ruházatának nevéből származott ez a kifejezés. l20l-ben,
harmincnyolc éves korában hagyta ott Hispániát, s egy olyan miszti-
cizmusnak hódolt, melynek tana, imádsága és a belőle táplálkozó
megszállottság, akárcsak a törvénJ, mesterről tanítványra hagyomá-
nyozódott. Ezek a misztikusok szemlélődő életmódot folytattak, el-
lentétben a ribát népével,az almotavidákkal, akiket a harciasság
jellemzett. Szent emberek voltak ezek is, azok is, s közösek a gyöke-
reik. Az áhítatos Alí, Júszuf ibn Tásfin fia tűzre vettette a teológus
a|-Gazáli műveit. Ezek egyike, mely az Ihjá ulum ad-dín (A vallás
tudományainak életre keltése) cimet viselte, a szúfi tanokat igyeke-
zett a saríával összeegyeztetni. Muhjí ad-Dín, vagyis ,,az, aki életre
kelti a vallást", Ibn Báddzsa és Ibn Tufajl filozófusok Hispániájában
lépett a szűfrzmus útjára. Végigjárta a hét stációt, a bűnbánat, az
önmegtartőztatás, a lemondás, a szegénység, a türelem, az Isten
iránti bizakodás és a végső elégedettségfokozatait, a gondolatai az
univerzummal töltődtek meg, ami nem egyéb, mint Isten megnyilvá-
nulása és tükörképe. A Korán egyik fejezetére, a Fény szútájára
alapozódott az elmélkedés, kiváltképpen annak a következő versére:

Isten az egek és a föld fénye! Fénye hasonló egy fülkéhez,

melyben van egy lámpa, s a lámpa egy üvegben van; az űveg
olyan, mint egy ragyogó csillag, mely egy áldott fától ég, egy
olajfa, melynek eredete sem Kelet, sem Nyugat, s amelynek
olaja csaknem úgy világol, mintha a tűz nem is érintené.Fény
a fényen! Isten azokat vezeti az ő fénye felé, akiket akar. Isten
az emberekhezpéldázatokban szól. Isten minden dolgot ismer.g

A muszlimok elmélkedtek imigyen. Hajj ibn Jakzán kitaszítottsága

Ibn Tufajl kitalációja volt, s az okozta, hogy gondolkodásmódja
folytán nem érezte szükségét sem az isteni kinyilatkoztatásnak, sem
a szent írás vallásának. De Ibn al-Arabí nem lépett a nyomdokaiba.
Az ő számára félelmetes szakadék tátongott a Teremtő és minden
teremtménye között, s a lélek sem egykönnyen hidalta át az űrt,
midőn Istenhez törleszkedett. A kaszída metaforája olyan utazást
szemléltetett, amely az elkülönültség magányából a vadonon keresz-
tül vitt a talá|kozás boldogságáig, de egyúttal kifejezte, hogy milyen
keskeny és mennyire bizonytalan ösvényen kell végigküszködnie
magát a vándornak.
Megérteni e költeményeket nem könnyű feladat. Maga a szetző
volt kénytelen értelmező magyarázatta| szolgálni, hogy olvasói előtt
megvilágosodjék a mondanivaló. A fordítás szintén magyarázatot
igényelt, enélkül a képi világ, mely nem az eredeti nyelven szólal
meg, nem érthető. A szimbólumok csak akkor mondanak valamit, ha
ismerjük a mögöttük meghúzódó iszlám gondolkodást, teológiát és
irodalmat. A tevék például, melyek a klasszikus ódában hajnalok
hajnalán indulnak el a táborhelyről a kietlen pusztaságban, az ember
135

DzsDJpDa q??d? ?hq prns
qlldDlo zD alar.ld? sapz&auaf qapual {nzs V
,
p axD Éu? aryuDt alrclJawsl ry hr, {rlz s
Lp[Ds hqaa luazs D loL,lD .anal?slluzsdau
.<qolDs<<o'oflapz p 1op9aq? uollup1
upqq?zs0JpDw V ,l?qozs?qDl q9puDl p
p qalpaqzaílaq uarcpwa gsla zV ,wqo1o{ o
ollo1yoq Dxa?b4 §? 91qnl.s &pad uo1o za
'qrylaryzslp 1aal o{snlpac un1o Éupq"qd
gÉryq o 1?JDapn u?J?l1V zv ,tqazdvq
ualaqal u,las p p,ls?lnuol o uí1aq qqvs,q?apJ
,1pq?J9 zD q?uol"LDl uaqwalaJ.Dax
7p?zryq uolvplo sauanary 1oaolonfaq wapn
zD 1.ul,Jazspuaü,q?ssDqz?lzsr1 l?wlau?
qouuo 63oq (nsvl 11o12[x4 o qplsoapo"lf7l
po.?s?pzaa qauvtpv&as qlC&a "Lalsau D plDW
,
llpz1lt ruqolozoloÉ8ow luuazs &asqnzs
,lalsau,t D
zaqílaw'p&aagzs 1t9p[!E o"ldouzo
zD qry§pap 'Qq7.ualsaw q?lr.lruqq u9pt9{
qolnuu V ,§?l?uul o lÉ7o{ ?lupnlap
7s?q pryD& qa&&al DJoq D up[dou 19 9q V
,ntlaq qq7I8al o oqo1&ot ospzoiupw1nunl
7a
Áu9ugr D uaqa".aluDl. !.epqs! zo s'lg.lawsl
6uvalo1 ruazs D qpqoa q9 É&oq'ualfal
uoqqo qnfalg ,qau?pl? 7poqpJn ppxu?JDllt
9§l01.n 2D s? qpu?Lul0m zpq
napa p??Q, 61aruo'qausv1|lpuaz D
EDuuD al?l? zp qplil? Eabqwa
qnuu uaq-Sghl ,pqrtu?wapa 9 zp palq
uau,qat8{ olloq63oq ruas ?poqpJn zo É&oq
'qotlpa aaon uo61o s 'uaqlaÉ?n so,Da D
qgpo8uot1 D qaual q9 up1vussD7 .l1pu
rpat1ol
qnspÉ1olaq \o7lo1nt zaqdalazs
qqosoluot aú&a Caqloq o aqqa quzolJwapq
EluD 'lulagq uosolozoqo{ arcq (eusuln)
qalaqwa lruuu V ,llopo{at ?a?huodzoq
sq?"mlpq 8pzslo zD soJ?a o t&oq
cupqqD qoa qtrzs?J sgrualat qouqnoEs! zV
,xulnuu qaug{
s1 pJq?pla upmzo §31
'qoq??p o qoldoq uCplJ?O,q s? rcftsoq
uDqEDzsOlppW V ,DlDuoaulzs s?l!uD1 D
uapa1paa t37t sv'qgpuol n uaqqol a"lt?a
qaua1 t8n'9p! zD q?a 63oqD s 'pda,lazs
soluot uaqqa uozsl?[ pscaw-ulfaapn27 o
uDq,Los7sp'sollupt o llopgloscdoq
zaqpscaru É?ouo oqqqof, ,ltupwo63oq
s? $?pru u.qFs! zo 1o[1odp 1oppuo? t8oq
Calqapqwa qnuu qoa
'vqsvaaE uou p.lJD s
&vsqnzs t8ou uoqsoztu??,l,tJoq D É?oqCs1
tzo Evlzalat ap cpulw 1alaqwa saÉ&aE uatltw
q7poqpJn Dpxulfiru o 63oq' uopoqsryuol
pJn qt.x1?7 ,Dllo1?dDlo
( -oí9q}q uagldu9J Á16 ,aqEe zB >IeuueddoJlo.J Eetu >1o (1uíÁEuq BJEEBIu
l!.Cuua?aDpa ua qza l q?ppqllw wnl&v1loq
ryq t8oa wq J?w up[pl adazoq pDz?zs V
,ilD uaq?pzoq cold lluodzoq tzal o
putd? zD zg ,ollol1dolo u?lruzs Dpxu?Jpw
plpzs TqV uDq-EZtI l?pqs? zv
EDrpa qauqgpaqsauqu.mt"md o pqo 'qndv
uaq?laluaq D uDqqD qauzal §&oq'oldoE
l?uuo l?aaN ,,,oPloqs1 4ollzsaqrunl,rcd o"
zozo cozso,1pDw ult?llv-lp zV
9€|
("tpsctog''
oíc(iu,todDu D??,lp ?q 'ry aln7t azssaul pp?(z au
: dd?qqa u,Dűoqozpl' qnpryla a t?aax ugp?W
iuoqDa' a az gÉ3a1 uossn{,Clp 4q z s,qql sarulaz 9 c3
cl17 zo pquxu,t uolQ,g
l?1zsouo? D :uq uqzsnru o
,uowxDqrD xq uoapzs (pqazs
s d?zs Ql \a7v1 É11
'qqazpq u7pxul JJad 9s3?0, o G?oq cua uallvq Wo
cruol.odoscsDaol : u? ulDu4zJnuo
u,t?1t z s?qp{
DlDuDllxd n6u"tozs s?l?a D uaqazoq u7plw
,uou,lt0ll?a D
$?lDd s 'pgl D"tllul'qofi?oa Y9dspd
'1olnul DJs?J!.ruazS D o lDO,D[tn saq? DH
,uodud D s? ucqqDJ D s? uoq7dsnd
D zsalrll
'19zs oq'u!,uaC3?zs3au,t g u.Ds7pnx qunl?H
D ,&uoCloq DtuJ? qaq?pta
uaqxu clo7p{oqnzs É3a
ruaCpqqDl Dtuu7pw uauazsxq'§up1 a c?pDA
,uoa aqtÉuilplzsx|
l?q 'pl alÉuaalol. !3? zD
cpualalzslp ap Cqpdsnd pq?D0u?t Dw7a
,wolnury s wosDap cua
o
|zD Eot7Da ru?u7fi7 saz?W s
(q&o§&ol 61o colplqp1
ppNutr,lDul D
qDulDqpl Dht?J
,ruopwq §p nq§aa qo1,
u?dnsc uDq?CLDzs snz?f,
(pal? DJDaDIS
'qqgla paawazs q93au uqv
,uoC7pa DfdDu DJilzs t&a uvlaqaq qauzs?tpl C3ot4
'p?q?a §37t'uoqqouJDsc&al,n zo J?[ Dqq pH
,uou?ll-§8ug§? o xzsqllg s?posJ p?ul?t DqJ?qD
'q?pru ruln pavűuil qruaazs Cqgu§lp4q ru?u qlq
cuoqtolpq D Cu?l-Da?d n putw qn uau 8!ruo
'uodou7tsc7tq D q?aa1 rcJ D qDuplnpu! uaN
:vqeívJelzs lJele 8eslEeÁuel 3 I9J TIpeIIeIua ue^e l o zB I9q9E
-9snezapaJgl]9zs Eultl8gsueleÍ B u?q9lBuBIIId I9IBI{ B J3qIuasJ3J V .19Í
-qqB^oleu {PuIBÁEB^ uouuo luFu 6BÍIoz9Jq9 ÁE1.1 't_us9tu IpIoJ s9 rÁuel
Iuelsl zE lze n}soÁIgtuezs8elrl }qBJV-Ie uql ,]olpBd.ro{pr Á6a zeu 1au
- Jo{nlzl^ lJeul 1elvzBqnJ llel§eEaur' (1euuouIBIB
S ) Iuuu9tII Íelnz s u3^
-po>IzsBdB>Iezsso ugplul cnleu 1eEeur I]O^BIB uequapufiIl s9 (rrgle ualsI
{IFIo aJpJ9r Áua1 ualla8E$J sg e>Izsnq v, zg,oIe da1 1o;reídBl uBJo) P
§9 íuoleJllÁE 19qsnq s Igq)eI?I (a>laur.raÁE Áuozsse ÁEa se uulszp ÁEa
ZSPIIIS ,I9r9s9InuB^IIÁu6ou solEl9posJ Álr uers11I9IBIa 61uÁEue>l.ru 1er.r
-qgc 'Etped eígJgsDI 'tloropuurr uo>IB(9} lEe zv ugpltu (>1aupeureqoyrg
6otu lualaí 9 (te8essosJloq E lza 1lza^3u >Ieu9(9uÁlu.rn1 eqas, zEzB
(1auzstlltg,>Inuuaq Eeur
1tzollellÁu 89ssescloq lua]sl gzÁuutuJo>I
roE9II^ B s Cuollolel{Iasl^Io alulzs JaíJJ ze Á8oq (>1usgposJ ÁIo (>IBs
t7p4q o
uglzv (u.ueuelltd ÁEa Eaur BuIo^ lueqqll Áuo6En3 ÁEa eq.rglu'I9q{l}69s
-nJ3z sÁ8pu Eatu uBrrtr}nlll lIÁusBuPIII^ azss opuITII .tgtallr ze v9 Íl+ 19 |
-rIpuIIe uBdns3'lglurr l9q9lÍBJ TqqoÍB >Iawellezs B se (selueu {epuezs
,7lotl1oq o
B EH ,quoln>I tues {epu9zs B Jo>I{B 'zsouoE TIIaIIezS e EI4'9 sI B{al
-}pul s9DIaIosJ E'tlÁue.rt lllollazs ]!rpí ug ,Ielueilazs oíJaza^ {e]epa>I
-elesJ e lunu Íluuzuln ioÁu9ol 9§t uaqEeJaÁu u€>IBl3I IBuuIqJBpIBq
(uo)nr_BH, zaía^ ({ízad9{Iaí
IgqgrcJp{€ uarsI reieÁIaTIIE }Ierepe{alesJ

lp uxDtDqla qopx zD qxzJ0 rcqn&?sxdvqla! aq
,pqg qpuDqluuzsDo1 auru t&oq 'qntpnl
s! tuau s 'nqntgnqunl q?uallzsaap uDquozD
,qaluxqzo8t zo
4ouollaod ,laq-OJqwpqlv zV
ruqnsppoqDsow s?l?ruu zllz&va zlnuuaq uola
§?zoqp?Ml, ryryg7ozs uaqgua4putw íuopaod
uaip ryq uoa ualurzs uaqlascaw-ulflaD,mx
,o[1pydpl rulnq onp
lzal V
uvdazgq JDapn zD ílaul'qoud sa&asn§aw
stq É3a zsl& Dll.DlD s 'q?qawa p19{ olo"rytaq
qau?wJal qoCplly tuarull.dv
V ,?lDw?t
ua6lluo63n É3a uaqu.tazs aIaA ,%Dqppl
u?lDplo ualaq qou?lDapn qou?Izso,lo zD
tlaru'(ndv1 tlzo7wazs D pspt) s!
uolmoQ sxq D ru?qxw ,qvupoqsnuD1 loJ§Dpnl
qa q3v s nlsaru n.ta z s 63ou' 19 "l&vs sa tZnz aq
sololDpos? sa 1grynua?qlalut tlvw
qaÉuvwlldv zD luozsxA ,sppnl oloqzlq&aw
Mau qDsc (uapulw za apuD cqnfpnl 1za qDsc
,pJq9poqp"m oln pscpuvt 8aw pqaíZloq
grulaalt 19 lwap h z s' 1o,q o 3p s s oqpÉ8
' 19 l49u3ac nq uala a o qio s 3ol pqas ?l? z saqp
,o"Lqunur?zs p
'qunlarust. ruqppua&a1 qDsc
1pD "lpLu uo qtlpaoq' qoug163o4 a
qoa awazsÉ3uo63 o t1aru'rclv zo aq
,
pqp truodruaz s q?pnrllu g1apJxq ry&vsgsclp
opoqpJn zo 8ryad putw (soloq1o xzs?a!?Lu 0
puxw qvuzotp8ns n&vsrutailazs sgJg
,q??s?lalppuil D lloa xru qDuqoqou"l0sc D
qauqaza t&oq'was p"t,to s (alala
|dDuuapuxu.l qomoEol DJDapn s? 7poqpJn zD
qoa uaÉpru uaqxau.ua1 DJqIaDqlV zD
G8oq'79llo qunpru aau lxuaas
8€I
g,,éllaT xw DJlrl zD C.lDa DlndDq §3a21 o
'uoű7p" :aDuDpuoru aQ c(iprurruas vuxu D"tlTl zo s
Cp panlv zD q4 uaqala?ual ur.lq
'pzgq pol?lDq wIK :ruaqlal D qqzs rt8l
:IIO>I >IoIuueI iBDIo8Iop B luIJeZs lolullzsnru B Á8oqB
(Á3n uesoluo4
,algleq ue}eqo^
'rrsdgleq {BSc DIV ,3J3deZo>I JE^pn zB >I?rlelI>I rBI9r
,]}oZÁuBIq IluB CBlZor{ s9 (IgqnIBJ
uel 8IunuIZs B se 'l1nzs9l1a lFl? Zv
g^al uBq8BsIo^9} pIgJJglü Áueqeu oÍ Á3e JeqIuO Á3e l1o6elolaq uor9q
({n(B^ ,IB^
-tBuJ'ezs uBq]BuBIIId oslo]n ZB ep uo^ luau u3dde JeZsÁ8E
(1zst1
-€sBIBuzsBqIoJ oJoÁEolu s9 sJIolunÁa'zaul ualel]IZse{ ue19 s3(B^
sap9 IBIuruoIB>IIB Á3a trra uBqpezezs,rI B >IÍes Iu€noJIE>I IpIpEszC-IV
,}B{n8Bru u9^^q eJselesl^puoE lualsI ru (>I3uO BJ)IsBLu E
IoJdBu >IIÁEO
,il9Í l3Jesclp 8tputtu ]J9IIusoÁII ZV ,{91zo>I9pu9Í8Eetu
{9{Bllueq V
IaÁIIouIB 'I9q>IIulIot{ sglu Eotu lgqruelele zy :rcqqa eJlÁuqqol e^reIII
Cloquurezor{ >IBuEuoÁEu.,r Á6e,t't96eur uuoJ BllolJur
lgq>IoÁueluope
seÁ8e>I eh^9z B uezsTl{ ']1o,1 rtue Cerín >1gttolzso lzv ,BJBuszItuEIB
nueu >IBll8r{llIüBZs Etputtu >I3ÁueEezs llaq>laÁuJo{ € s9 uoq>InJo>I
>IBlZo)}€un luos 8I]BuBIIId ÁEe >Ie8epue^ V ,rrnÁEe IE>pIIB(EB]pBIBS3
'sr >1931ozs B >IBuo^ uelÁuuo qqBI€8oI s 6uegqo1 g |euzEzs Jo>IÁIo
(3t4ugra3
l}3lEeur I9l>I1.1g IeIBU .onolnJoi ezsso lellrtÁ8 >IeJequo nJoi
gzgquglr]x ,rEln>IeIBIdg] I]S31 se ruIeIIOZs >lEldE>l olo1 IEÁuBAuuBl
(i(os
',,l1vlzse ze BauJ 3]]allJe]'( Jequa luazs p V ,ra>Inl9l {glzodelu
eJleleJazsEapua^ ue^ u3qI§elelJg IB)Izg se l11iallazs B ilaEassozo)
,{oupe>Il9ulla uosozo>I'{aulg
1lnÁ3a ueq>Iuqozs9{BI B so uaq69slÁIoq
-ozeTl? zB cuBqBIo>IsIloS3eIü B IBÁuB^lIuB] s3 Jeqlue ]u3ZS V ,uBEIozs
lascatü E ereíIa> EíJJI zv ,I] rIn>IBIB lttJgl eírts oltde1g ze eh^ez v
,Inpul >Ieusepe>Ieti,ou ehlez B uBln aselzso^Ia
BIZnI8puV ,u3esso6elt^ uelsI eZo>I >IeJequte Ze elJazs >IIzJ9Ens l9uuo
s (a]epeuelll Jeqlua luezs E Ce]InJBruI sIÁ8E^ 'zsa1 o[lapz Ioq}eqIJ
e ueqpez9zs ,€I V ,porulel9 gpe{Igtule '9p9I9IIueZs B qqB>IuI eJÁ8e
laJolllo]}p9q ÁE9'tpaíretle uo}B8nÁu Snuzgnzs e Á8oqy ,IBss€posoE
-9II^6a1u B Ie Euolzs€J9 9 l9IOJ3qIue 1u3ZS u3}SI u3dd9>I9J8eI 3p CSI t9{
-auell3llq B 39tu Jo>IÁIo 'la.tlzslaqua zB s (9^opa>Ilaula allal .,p|gze,(
(1soc.ruq pB^ 3'loltqg.rnur
v ,ezzea\epe^ IIBJBIBI{ 1IT{ zB3I zy í8otq(tal
-e^ÁEoJ BllBEJoJ y9ze adau ]gqIJ B zaze cu+llqeJntu V ,re>Inurlazgt8
{guoquozsg>I l{au IBsoJJBq llq B se 'ualla >Ieuel}ellq B >Ia}uetu BqnJ
(>IBu>I)ZB
-oqgr{ 1u3zs {I{e alla[la^Zg{ 9 l9S9pI9 ualsl ,leJ9rBq lqgel
-o^ElEaI 6ult.r urllzsntu e elzed9{3í s9 'rrglgJ >IeJaEuel ozaÁuro1 e sa
>Ie>I3pI^Ea^ B uopo>IIBJn o ,>IeDIeÁuelZsaJe>I loÁuBds e qE{BI luezs
Iula}soduoc >IBsJJB>Ie C>leutuelzst l133nÁu B uo^ eíluezsope^ uBÁIo
(JIpsq>I-IV ,aJplg.Jeíue ze J?lBzssI^ sBtIJol9I 8 apruv
'*p|gz B"
,
eqeíenlzs >IosBIlo]gI >IoJo Z€ e Ípe8oJezsst,r
,l9!l+ e(rerÁ1o; ,Iu
'tgÁu9ulttuoJo} IIeueIeJ uelsl leI9I g^Iq 8 ius3
-IIE8erlI ualalÁua>I
(usnllt8.ren aluBC >IBSJJB>IB 6>1tlururtla
'91ascloq e s
Eg zv ,zoqgul7lllolzselB^ p uoÁ6ol gllgtu ÁEoq (1asre^ Iussallzuelul
(1eE69srrepe{Ierua Á1o 6uaqa>ltÁ8aputtu
{BuIBsBJI uBIrBrBI{I9IIuezs8euI
e]ulzs >IescJB>Is 6sI uI ,Iup€ BuIoA rlal soda>I sI BqEIB^ BpIzSB{ B }eÁIiluP
lultu c>IBuIEr?Iopuo8 pB }9tuJoJ qqeuozo8lopl>I l?>plos IB^esBJIeI szpaJ
-IW B (uí}n t8e o1nÁue.rt zoqesnuoJl ua}SI lgqtuolgsznJel peluBqow
u3qe^ntu nLu]]J zoqqqDsoa?ssDaDruaal D s0zDln ruqozsfE IqBJV-IB uql
 LJ

" ;..
,,-]-,j] :

'_--.:
].:!,!.
_ i.. jl-

,,:l,
:1 ! .]qe
,:.iis
.
-'
,.l;.
,

".,.r
*
.,:,;,
i. Éi..i.
,i,".i t
,l
-] . ..l;;1;",.,
.!,., 1
i.. ";;
|
;:-

. :,-:j: ,: i
t-a ',
;.:':],."
*l.q;" 1"

,-,]lj ,.'" ,a,,

,
*l",.
.].*
: ,,ú.,
,
:"i,*-

;,', .

,-
'
.':.4 Íy
'.{

tr?
,1,iF
.",r
5""'
§+

4.ik
&,-,., r*,:

,.:
-ár
, ;),l

{
-& ,,t.
'.',l|i;
;;]; ,,;:.,
\,. 'i, ;]
1
h.
M §ft,

u '- ,
*:'
"- ..f,,o
,, q&.' "{:]""S * '
,l

.J ,
:í
^a. 4
l§ *;:t
is
:,;.|: ,
 x,ö s z ö \TIT-IT-\ _L\íTi s
A londoni orbis kiadó és \werner Forman az alábbiakban
felsorolt múzeumoknak, magángyűjteményeknek kíván köszö-
netet mondani a meg|elölt oldalakon levő képek szíves közre-
bocsátásáért:
Biblioteca National, Madrid: 20., 53., 108-109., 130., l3l.;
Kunstgewerbemuseum, Berlin: 30.; Mrs. Bashir Mohamed col-
lection, London: ],7.,65.,86., l10., 133.; Musée Archéologique,
Tlemcen: 40.; Musée National du Bardo, Tunisz: I3., 32-
fent, 75.; Museo Arqueológico Provincial, Granada: 12.,35.,
132.; Museo Arqueológico Provincial, Sevilla: 60. balra; Museo
de Arqueología Nacional, Madrid: 26.,60. jobbra, 92.,93. fent,
101., 1l9. lent, 128.; Museo Nacional de Arte Hispanomusul-
mán, Alhambra, Granada: 43.,87.,83.; Museo d'Art de Catalu-
nya, Barcelona,, 4,,28.,79. fent, 82. fent, 126., 127.; Museum
für Islamische Kunst, Beriin: 1., 90. fent, 94., 106. fent, 106.
Ient, !29 . fent, |29 .lent; Museum of Art, Cleveland, vásárlások
li7ade Fundtól: l9., 25.,33. fent; Museum of Fine Arts,
a J. H.
Boston: 37., 57., 89.; National Maritime Museum, London:
1l3.; Spink & Son Ltd, London: 61. (ielenleg Davids gyűjtemé-
nyében, Koppenhága), 7 L., 93. lent (j elenleg magángyűj temény-
ben, Kuwait); Victoria & Albert Museum, London: 24., |04.,
l23.
werner Forman köszönetet kíván mondani az itt felsoroltaknak
szíves segítségükért:
Attmeol Aiiabi, Professor Martin Almagro Basch, Professor
Klaus Brisch, Jan Fontein, Fernando Fernández Gomez, Amar
Khelifa, IJrsula Korneitchouk, Manuel Sánchez Mariana, Ba-
shir Mohamed, Dr. Barbara Mundt, Ricardo Olmos Romera,
Larry Salmon, Hipolito Escolar Sobrino, Dr. Johannes Zik,
Juat Zozaya.
 NEHANY SZO
AZ ATIRASROL

A keleti - így esetünkben az atab - nevek, szavak átírása mindig sok

problémát vet föl, mert számos olyan hang szerepel bennük, amelyek
a magyarban nem találhatók meg. Bonyolítja a problémát, hogy
könyvünkben olyan berber-arab kultúráról van szó, amely történel-
me során számos más kultúrával, illetve nyelvvel érintkezett. Alapel-
vünk az volt, hogy lehetőleg az eredeti formát próbáljuk visszaadni
- mégpedig a magyar nyelvben megtalálható hangállománnyal. Ek-
képpen kerültük minden olyan - a tudományos átírásban használatos
- jel használatát, amely különleges fonetikai ,,beavatást" igényelt
volna. Ez az elv természetesen a berber és az arab szavak esetében
nem kevés kompromisszummal járt, ám nem akkorával, hogy a
hozzáértő azonnal ne tudná azonosítani az adott nevet vagy fogalmat,
az érdeklődő olvasó pedig ne kerülne sokkal közelebb az eredeti
formákhoz, szemben a korábbi - a francia és az angol átírási rendsze-
ren alapuló - gyakorlattal.

I4l
 ZvI
,(zs;eg nqv) ,o ,19 íÁ.uoq"ry 1,o ,9v.sonpuog sD7 ,8
,Qere3 uql) ,o ,89I ,19) ,1 (zser ,61 lol1qqozcl-zpD .L
,u99^pe{ s9rlluoseqezsso ze seltpro;
1oEue
,(gtzsunlag-lv) ,o ,99I ,66 ,|l ze :(1e44e7-ze uql) ,o ,ó9I (9961 (a8ptrqwva ,Éuao4 qul
'Árrsq.ry í,o 'solapuog sD7
,o ,€9-6t :wzglcíEvtll -oo14J to t&o1oqluv uv :[lnqll1,f ,y ,(eíeluntu olzse)Jezs
§9 §9UpJoJ |tuod ,7',o ,9I-§I ,uownfn1 :IqBJV-IE uql ,0I E sI s9upJoJ 1oÁueds e) ,o,í8 ,Zp6I .pFp€W ,>IJezs zatüoc
.E, .AIxx (ue.lo;,1 ,6 BI3JB9 ,g,sauoadlutl3 sol ap sDJapuDg sDl ap oJql71a :pIBzS uql ,9
,o,87 :§9r}pJo; íros,7'luod,I,o,9I'I16I ,Qe;e5 uql) ,on ,9
(pung ,Qure5 uql) ,o ,89I ,on ,b
'uopuo1 'Áletco5 cIlEI§V pÁo11 'yy ísetla3 rrro51
,V ,á ,sapo ,Qure5 uql) ,o ,I8I ,on ,e
uoI1BI§IJEJJ IBlueIJo ,>IJezs uosIoqJIN |D?rl
-sttu {o uou)auoc o íbonqsv-1o uown[lo1 aqJ iíquJV-IBuql ,8 .§e;e5
,(szpereg uql) ,o ,911
'Áueq;y |,o,€t-Zt'so"tapuog so7 ,L uql) ,o ,Z8I ,j9{ ,1 'zse.l ,^I D"uLHDzQ-zpD :uJazssa11uql ,Z
,o ,LZ'998I .§-I .I (ueJox ,I
'stlv1,a39-uaÉow no alDuox.l
-lualdas anbulv,1 ap saqDtv sal )aaD §uax1?"lqc sap suoxrupJ sal
luoulajuoc aJJa?aruo? ap u xtod ap s?llu"u :oIJI€-I sBW eC ,9 SYCo),]ooNoc gV}{V ZV
,>IoJos ,l§r§(sn6o1or4 ,sap1 §nqlaruOc aqJ:JecnBtI3 ,9
,on ,b
,on ,€ ,(uouy) ,o ,ICZ (gp61 (orte3 ,t91 ,1 .zser
,on ,Z , .l
61Co.tlzoszq-p ruD utzsoqou t{ otlqqDzQ-zpD:tupz§seg uql
,o,0€Z-8ZZ ,o ,Z9€*I9€
(gggt ,zs ,I) ,6EI ,I ,I í>lela88ng ,o ,;L€-s€€
HV'seg ,zs?]ttx-lD pnDü iIuZ }qV uql '(ogot) Z '^X ,snppuv-lv
6.<(aqujolo] BI ap JeIiIo3} oI tuBsIIeJ ug,. :1eÓueaoJd-1^9-I .g .9
,0Z (ueroy ,E
axas Sa nHo€IVH 'IIA-I
,Zs ,€9€',o ,Z09'gE61 (szt.re4
'zsel .Z.l9] .II
,iJazs lossulod ,d s9 Áou ,g ,sasxol1Dno"Lxl;,1 suotldtlcsu1 ,p
,o ,ZZ ,l94,1 (zsel ,I'Dtlqqoz1-zpp ,9Z ,({}sex uq1) ,8I-I ',o ,8I-§I
1oros
,o,LZZ (1E61 ,(Z06I .zs .) .sruna .u?wJ-lD rulpDw :ISZp9N uql .'
11y
'uepte1
,l9{,II (,>1.1ezs 1e5ue,ro.r6 \Zil
-I^9,I ,g §9 ulloc ,3,g,q1.13n14-1o uptog1o q?nx iíJezpluqI ,úZ ,€Z'IIXX (uBJo) .Z
,(zsst1-1y) ,o ,61 í,o ,6I ,on ,€Z .lZ'III(uBJo).I
,(tu9sppeg-lv) ,o ,6l ,ZZ
',o,Z9,on ,IZ
,(ppzs uql),o,pII í,o,IL,on
SYCIOXTOONOC WI-IZSnW V
,(uezs,reg uql) ,o ,96 í,o ,Z9 ,on ,OZ
,(eszpe,;eq; uql) ,o ,87I í,o ,88 ,on ,6i
,(4944u7-zu uql),o,0íI :,o,b8,on,8l ,o ,Lt€,IIA (rruIeg ,.mql-p qpux :uílppI]) uql ,ü
'19óI-9§6I
,(p}ezs uql) ,o ,461 (ft;aq;y (sonpuog sD7 ,Ll ,o ,6€Z
'.,o,L9
,§e;e5 uq1) ,oa ,pBI{ ,Z ,4.razs Ázoq
w ,oJ'LZ€Z ,ou (§tJ '3961 'ureprslsruy lutrde.r ílgg1 'uapta1
-Bd (oleuouplq s :
,V ,d ,E ,sappqoulv aql É.lolstp:IsDIBJJeW-IB pIq9A-IB pqv ,g
snbEqrotlql.g,,L? z qD - p qxp z sD W }J€Iun-IB, 9 I P
,§ere3 uql) ,o ,78I-€8I ,1o{ ,I ízsoJ ,61 ,EI ,o ,90€ ,zs ,L8ú
'o4qqoz7-zpD
,(píeqns uql) ,o ,g9 (Árrsq;y |,o ,€v'sDJapuDg sD7 ,vI (9161 (utett.rg
lBoJc Jo llJunoc suy í9161 Ápf p-lirdy 3 (Á.l
,§ere3 uql) ,o ,I8I ,19{ ,I ,^I'DqqqDz1-zpD ,€l
'zsgJ -oIIpD p;e.trÁe11 'uotttqtqxg;o enEolete3 ,wols7 to suv aqJ ,Z
,()TreH uql) ,o ,771 í,o ,98 esonpuog sD7 ,ZI ,o ,88I-98I (1761 (s.rat6
'Árreqry
,§e;eg uql) ,o ,8tI ,19{ ,1 szsal ,61 ,II -IV ,{Jozs qouoqc uog ,W ,o[tunz9-zso lDqqqDz1 :uouv ,I
'o4qqoz1-zpp
,(eqlgso uql) ,o ,rv-Zb í,o ,L ,on ,0í
,(uuelnyg uql) ,o ,Lú:,o ,€€,on ,6
aJ,gZa)uaZS WO,IVCIVSuVJ V
xiIJirz^cflf
 Történelmi fogalmak
és nevek magy arázata

'abd rabszolga, szolga, hívő; tulajdonnevek alkotásában gya- Magrib a Nyugat, szorosabb értelemben Eszak-Afrika
kori, például Abd ar-Rahmán - ,,a kegyes szolgája", ahol a málikiták a málikita vallásjogi iskola követői, egyike a négy
kegyes Allah egyik megszólitását, nevét jelenti ortodox szunnita jogi iskolának, mely Medinában alakult ki,
abú apa; tulajdonnevek alkotásában gyakori, legtöbbször a és a muszlim nyugaton vált uralkodóvá
legidősebb fiú nevével együtt található meg: Abú Júszuf Ja- mihráb a mecset imacsarnokának déli vagy délnyugati hosz-
kúb - Jákob, József atyja szabb falában elhelyezkedő félköríves fülke, mely az imádko-
al- határozott nóvelő - ,,a" zás irányát (Mekkát) jelöli
álim, ulamá (többes szám) ,,a bölcsesség embere, bölcs"; a mecset : maszdzsid, ,,a leborulás helye"; elsősorban imád-
vallástudományok, szorosabban véve aziszlrám törvény tudó- kozás céljára készült épület
sa mozarabok : musztáribún, ,,arabként viselkedő"; az lbét-
Allah : al-iláh, ,,az Isten" félsziget muszlim részein élő keresztények, akik arabul be-
almucantar : al-muqantaí, ,,az íves, ívelt"; az asztrolábi- széltek és arab módon éltek
umba vésett égi szélességvonalak mudeiarok : mudaddzsan, szó szerint ,,szelidített"; az
amír emír, vezető, parancsnok, uralkodó, uralkodói cím Ibér-félszigeten élő muszlimok, akik a reconquista után ke-
Amír al-Mu'minín ,,a Hivők Parancsnoka"; a kalifa címe resztény fennhatóság alatt éltek a L3. században
Amír al-Muszlimín ,,a Muszlimok Parancsnoka"l az almo- tnidrezzila : muaddzin, ,,hivő"; aki a hivőket imára szólítja
ravida és marínida uralkodók címe muhtaszib ,,elszámoló, számító" - hivatalnok, aki a piacra
azimut : a§z-szamt, szó szerint az,,út"; az égi hossztengely felügyel
vonala muminún ,,a hivők", a közösség arab tagjainak eredeti elne-
Banú fiak; családnevekben fordul elő, például Banú Umayya vezése
-,,Umajja fiai",az omajjádák (Iásd 1óz-t is) murábit ,,a ribát embere", a szent háború harcosa, szent
díván lista, állami hivatal; összegyűjtött versek ember
dzsinn angyal és ördög közötti átmenet; természetfeletti lény al-murábitún : almoravidák, a szaharai berber nomádok,
hammam török fürdő Ibn Jászín követői
Ibn fiú, vezetéknévkénthasználiák: például Ibn Khaldún * muszallá ,,imahely", városon kívüli szabad tér, tömeges ima
,,Khaldún fia" (lásd Banú-t l,s) és gyülekezés céljaira
imám az íma során a közösség vezetője muszlim ,,az, akí átadja magát", ,,aki átadja magát Isten-
Imám a muszlim közösség vezetője; a fátimida kalifa címe nek", az iszlám híve
iszlám szó szerint: odaadás, teljes odaadás Allah tánt; az ígaz al- muvahhidún az almohádák, ,,akik Isten egyvalóságát
hit hirdetik", az Ibn Túmart mahdít követő, az Atlasz-hegység*
kajraván ,,karaván", a hadsereg tábor- illetve pihenőhelye, ben élő berberek
melyről Qayrawán (Kairouán) a nevét kapta muvalladok szó szerint ,,örökbe fogadott gyermekek", az
kalifa : khalifa, megbízott, utód (a Próféta utóda, mint a lbér-félszigetenélő keresztények, akik már a vízigótokkal
muszlim közösség vezetője; vagy az almohádák e§etében Ibn együtt az íszlámta áttértek, és arabként viselkedtek
Túmart mahdi utóda) muvassah szó szerint ,,felékesített", az Ibér-félszigeten vi-
kaszba : aIcazaba, erőd, citadella rágző arab rímes verselési forma, melynek refrénje spanyol
kaszída óda, klasszikus arab versforma köznyelven íródott
kaszr -- a|kazat, erőd, palota ribát ,,szálláshely", a hitetlenek ellen szolgáló erőd a muszlim
kádi bíró, aki az iszlám vallástörvény szerint ítélkezik határvidéken; szent emberek lakóhelye; szent háború; szent
Korán : Kurán, ,,recitálás"; Isten könyve háború iránti elkötelezettség
madrasza oktatási intézmény,iskola, kollégium riszála levél, a málikita iskola tanítása szerinti muszlim val-
mahdí ,,a helyesen vezérelt", akit Isten azért küldött a földre, lásjog áttekintésének címe, melyet Ibn Abi Zajd ítt
hogy a mennyei békéthelyreállítsa saría a muszlim vallásjog, az isz|ám törvénye

l43
 q&rv ze a^IaÁu >13IIÁI3ur
(etulo; ^IaÁud9u
IsgIesJeA lpeírarle ueteEus1g;-rgql uJllzsnu B leszpez ueídep
oIJBZIII^IJ u9Jtun rcwzgplEd pauluqow tu?a@l e (res94ozs (era.3or6 e) €uunzs
(9u6ac.raq ept4z) IgIIBW ururn Ingpled (]eaauuop s9zÁuru
(,,tüoIBlBt{"
-(epr rolp lo^9Aeu tlg llglnzsgsla zB }ulJezspue.l'BÁuB IIItfIn -Jo{ IIuBIIB íopolprn ',,eJáqtuo tuol€lBq<' u9llnzs
uo psBI cBtlrezs saqqgr (ecrn ÁEel r9r)
,,ull|v" ze 9ulPtn cetd {Tz§
6,,8J snluzlJllzsnD lullzsnru snulzg+zs
lu8l B" p9-tB
Ilizs9{ EeÁuu uaÁlt ze sn{Bzslur tullzsnur (..Jequle seíduÁE" }JTzs
({aqrLur u írerlla;
1oqe uez{ulq erEeÁue íueÁlas Dezulq z9rí} opusceuel'Earo {íes
Az alábbiak az angol nyelvű irodalomról tájékoztatnak. A témát lrvine, §7ashington: A Cronícle o_í rhe Conquest of Granada.
elsősorban francia és spanyol könyvek, illetve cikkek dolgozták London, l850.
fel. A felsorolt művek közül ki kell emelni O|eg Grabar 7'he Issawi, C.: An Arab Philosophy o,f Histor1,. London, 1950.
Alhambra c. munkáját, mely a palotaerőd építésénekszellemi Jackson, G.: The Making o.f ,\Ic,liaet,al Spaín. London, 1972.
hátterét is igen jól bemutatja, julien, Ch.-A.: History, of \orth ,1.frica jronl the Arab Conquest
to 1830. Ford. C. C. Stelr-art és J. Petrie, London, 1970.
Abun-Nasr, J.,. A History of the fuIaghrib2.kiad. Cambridge, Khaldun, Ibn: {he Mttqaddimah: an Introduction to History.
1975. Ford. F. Rosenthal. 3. kót. 2. kiad. Princeton, 1967.
Ahmed, hzíz: A History of Islamic Sicily. Edinburgh, t975. Landau, Rom: The Philosoph1,o;f lbn'Arabi. London, 1959.
Arberry, A. l.: Moorish Poetry, Cambridge, 1953. Lane-Poole, S.,. The Moors in Spain. London és New York,
Battuta, Ibn Trazlels in Asia and Africa, 1325-1354. Fordította l889.
és válogatta H. A. R. Gibb. London, \929. Legey, F.: The Folklore of hIorocco, Ford. L. Hoty. London,
Burckhardt, T.: Moorish Culture in Spain. Ford, A. Jaffa. Lon- 1935.
don, 1972. Le Tourneau, R.: Fee in the Age of the Marinids. Ford, B. A.
Cambridge History of Africa.2. köt,, c 500 BC-AD 1050, szerk. Clement, Norman, Oklahoma, l961.
E. D. Fage. Cambridge, 1978, 8., l0., 1l. fej.;3. köt,, c, Le Tourneau,R": The Almoltad Moaement in North Africain
1050-1600, szerk. R. Oliver. Cambridge, 1977,4.,5. fej. the twelfth arld thirteenth century. Princeton, 1969.
Cambridge History of Islam. Szerk. P, M. Holt, A. K. S. Lamb- Livermore, H. V.: History of Spain. London, 1958.
ton - B. Lewis, 2. köt., Cambridge, 1970. Livermore, H. Y .: The Origins of Spain and PortugaL London,
Cheyne, A.: Muslim Spain.In: History and Culture. Minneapo- I97|,
lis, |974. Montgomery'§íatt, W.-Cachia, P.: A Historg of Islamic Spain.
De Montequin, F.: Compendium of Hispano-Islamic Art and Edinburgh, 1965.
Architecture. St Paul, Minnesota, 1976. Norris, H. T.: Saharan Myth and Saga. Oxford, |972,
Dozy, R.: Spanish Islam. Fotd. G. G. Stokes, London, l913; Norwich, John Julius: The Normans in the South, 1016-1130.
rcprint, 1972, London, 1967.
Encyclopaedia af Islam. 1. kiad. Leiden és London, l9L3-|938; Norwich, John Julius: The Kingdom in the Sun, 1130-1194.
2. kiad. Leiden és London, 1954, folyamatban London, 1970.
Glick, T. H.: Islamic and Christian Spain in the Early Middle O'Callaghan, J. F.: A History of Mediaeual Spain. Ithaca és
Ages. Princeton, 1979. London, 1975.
Grabar, O.: The Alahambra. London, 1978. Sordo, E.-Swaan, Wim Moorish Spain. London, 1963.
Hazm,Ibn,.TheRingoJtheDoz;e.Ford.A.J.Arberry,London, Southern,R.§(l.: WesternViezusof IslamintheMiddleAges.
1953. Cambridgt, Mass., 1962.
Hitti, P. K,: A History of the Arabs. London, 1937. Trimingham, J. Spencer: The Sufi Orders of Islam. Oxford,
Hole, E.: Andalus: Spain under the Muslims. London, 1958. |97|.
Hopkins, J. F. P.: Mediaeaal Muslim Goaernment in Barbary. §íhishaw, B. és E. M; Arabic Spain: sidelights on her historg
London, 1958. and art. London, 1912.

I45
 9úI
I{ Ize^3u rPlBpIJ}z B >IEuEÍ
l
l
-ozÁIIEIIIJol EípII{I s? 'equoldrÁ8g
taÁleq4ezs lzseu9 EJIIe; EpIurIr_BJ V z16
|
lolu I nozo4 resa8gsleaozs ue4e11 ,11 'eg
-ordtÁ8g {9írJpgq8au {_BpFull_BJ V 696 | raqreq {oz€ luIIuuIE^ '49pp4r93 e epoln 'pqBeur ugluq?u-Ju pqv ,III 196
I se 4epuííeuo zB uBqo{)toJBW->IBzsa (e4ouscuered 49,rtq e) raurlc
,zs ,61 y BJII€] € Izse^IeJ uEtuqQI-J? pqv ,III 876
I locre{ 9p9z+q 8ra8err >1e!p13o31e
I
l9§seqog Lz6
l
l9í}pqew >I9írJdEIe8eu rypFull_eJ V 916
{eulnJe)í BJIuoí€l
-€q letusl ue§o}BzoioJ 4upeííetuo z17
JIZSEN-uB uBIIIIP)i-JE pqv ,III
(I?q8olu I{BIIV pqv
'eíu4otm Bp9rn z16
l9[9\l
-zsuulp Epllrfile; >1e3tle>1 e u(rldEIE8euI
IptIBW1€ t{9IIv píEgrr're49ptqel8e
zB loqu€noJl8x lzrrpl q_EIV pqv tlgv 60ó updnsc
orlJ9rllq <{ou9zs )Fpozor9lJo{ BJBgopJ9c uro;ern epgí
-llt{ BpIuIr_BJ II_BIIV pqv }qV ]Pe] -levso ze:uuqo§seqog unzs.pH uql
-l98eur zeqleszJo-I EIuBlml V >Ie^9 se-068
qeIIV pqv
(pq8arn nzpünwJ€
'ele,rlsal epgln 888
{zprmw
-IB 'Bg BPgln leqEeru pBIIIuI?gnW ,I 988
as9z39,u1 {oJIueIII Áu9lzsare1 y
pBunnBqnw,I (Bg
Epgrn 'IBq83Iu IIEIüqe)I-JE pqv ,II zs8
g4 31,re 0oI sgrlp
-9tI 8'I9g9íH}€1 eselluzs8eu eTI}JIzs tz8
aqzed
sBIJopu_?^}9 sa8aurol lgquenoJlt) §z8
Iraqft^pn z" {euze)pueleí uesgra
{os?>lozs Bplzs9qq€ zV,IIBurt[BlI_JE
1ose8reaez so}BzoJos uBgTosoJ pqv ,II 'eg upoln teq8aur uIETeH ,I z78
-9^ E rrgla asgposore8eu ?Ilzseulp v {BuloJopra^ eqruordrÁ5g se eqe(
l9llzs€u]p uptqrl8t -;4;131'eqzeg l9g9gopJ93 {gIa{IeJ V I€ 8
ze elydele8atl qqEylu uql uIIqeJqI 008 >1ose3
-Je^?z solBzoJos IIEg{osoJ?^ B ítu?T
-BH ,I 'Eg Epgln <FI{8eú III9sTH ,I
96L
tu9slH'I
(8g ,I
I9ÍH}JJI Igr]gIa{IeJ qBJB lzeü eítrdeF8eru €pgrn teq8eu u_Etut{E}I-JB pqv 88r
ze 4lzJazsvzssl/ ]Eplzs€gq€ zV Bllzs€ulp BpIzsIJpI rlruleleEeu g lgzo?en7 e(perugr8au Álorty ÁBe51 8LL
uBq9Iz4IBp
I teln8uu -uV ?Ilzs€ulp Bp9íí?ulo z€ In)FI?8euI
| >1rrruelra88nJ )gle{eJ JaqJáq V sa'arla3rzsla,3-1?ql zB 4rzal.r98au
I
8ecraq eptííellJouBIIJIIBg-JB pqv ssL
I lgulern 4epeííeruogpo{IBJn ueqzsni
| -zs?Iü€C B >llluoP8el'u igplzsBqq€ zv DsL
{Ile^o] >1oselnpzour8aü q€JB re{es9le)Ial JaqJeq v 6€l
ieupa^uezs
le8asora,r lau-sJelllod )oqBJB zV z€l
rere8lzsl9J-J9q1 ze eírtp9q8au ilJ9I IIt
Bs9IpIEIBDI ercur,to.rd BíI4}r3I §_{0l
es9rldep8aw uBnoJI€;1 I+Jgl ot9
VII)It{cI o))ouVW JacIZs,Iad-}IaBI
$Z?|qgl lpueJgpl
 IBER-FELSZIGET MARoKKÓ IFRIKITA
976 |L Hakam meghal, utóda kiskorú
fia, II. Hisám
Ibn Abi Ámír al-Manszúr (Alman-
zor) régensként uralkodik az omaj-
jádák nevében
Harcok az Ibér-félsziget északi ré-
szén éló keresztényekkel
1002 Almanzor meghal
1009 Almanzor fiát megbuktat|ák
101 3córdoba kifosztása
103l Az oma|jáda dinasztia bukása
A Kis Fejedelemségek kora, város-
államok uralma, Sevilla központtal
1040-es évek lbn Jászín Szaharában
megalakít|a az almoravida birodal-
mat és szent háborút hirdet
1048 al-Muizz zírtda kormányzó megta-
gadja a fátimidákat
1052 a|-Múzzt megveri a Banú Hilál
arab törzs, és hívei elhagyják
1057 Ibn Jászín meghal, utóda Abú Bakr 1057 al-Muizz átteszi székhelyétKairou-
10ó9 körül Abú Bakr megalapítja Mar- ánból Mahdijába
rákest, éléreJúszuf ibn Tásfint he-
lyezi. Júszuf segítségéve1 az almora- Ifrikija városállamokra és törzsi
vidák meghódit|ák Marokkót rületekre oszlik fel
1085 Kasztília elfoglalia Toledót, a
muszlimok Júszuf Ibn Tásfin almo-
ravida uralkodóhoz fordulnak segit-
ségért
108G90 Júszuf Ibn Tásfin meghódítia
Andalúziát, a Kis Fejedelemségek
urait Marokkóba számíiz1
lo94 El Cid elfoglalja Valenciát
1099 El Cidet
Valenciában megostromol-
iák. Júszuf ibn Tásfin felveszi az 1lrni : al-Muszlimín, a ,,Muszlimok
Parancsnoka" címet; Andalúziát és M rrokkót egyesítik az almoravidák
1 106 Meghal Júszuf ibn Tásfin, utóda

fia, Alí
lll8 Zaragozát elfoglal|a Aragónia kirá-
lya
1120-as évek Ibn Túmart létre|tozza az
almoháda uralmat az At\aszban
l130 Ibn Túmart meghal, kalifája, Abd
al-Mumin uralkodik tovább
1135 Djerbát elfoglaliák a sziciliai nor_
mannok
1141 körül Abd al-Mumin hadjáratot
indít az almoravidák ellen
l143 Ali ibn Júszuf ibn Tásfin meghal,
utóda fla, Tásfin
1145 Az almohádák leverik az almoravi-
dákat; Tásfín meghal
114G9 Tripolit, Gabést, Sfaxt, Mahdí-
ját, Sousse-t megszállják a norman-
nok
|l4'7 Az almohádák elfoglalják Sevillát, l147 Marrákest elfoglalják az almohádák
Ibn Gani ja almoravida uralkodó
Mallorcára menekül; Andalúzia 1152 Abd ai-Mumin almoháda vezér be-
független; Murciát lbn Mardánis kebelezi Közép-Magribot
uralja 1159 Az almohádák meghódítják Ifrikí-
ját, és kiűzik a partvidék városaiból
a normannokat. Az almoravidák
Mallorcábó1 megszá1l|ák Ifrikiját

l47
 87I
19Í}llJJI IZJ3ZsBZssI^
opoilBJn BpIuIJBlu u€ul ,,1qV r-z§€I
do1 uruo.tl
(1eq8aru u€zsBH-I.nqV
u9ul 4qV I§€I
pez
-9IIaJ u9ul +qV'Bg u€zsBH-LnqV 8r€I
19Íl{I{I BíIIBZS3atu
opo>IIBJn EpIuIJBru uEZseH-I.nqv /r€I
Js
-ezní{ >IBpIuIJEIü € <alsolo se;tca8ly 77g1
uara3lzs19;-.raqI zE le{9pIu}J€Lü
e 4t.re.t8otu 1oledusc Áu9tzsa.ra>1 V 0r€I
lua3Iu3IJ 49fie13o31a >IBpIuIJEru V t€€I
eseda1 e:uo.rl
opo{IBJn uBZSBH-I.nqV €pIurJ€Iu V I€€I
opo]IBJn BpIu}JBuJ q41e[ gqv
eíIoruorlso8eru lueJuIeIJ Lotl_667l
>1rpopzel8eu asgr;da zag |+zv gtzl
arta3lzsla3-:aq1
z8 Inuo^aq 3nzs1| 1qy EpIuIJBru v sLzI
tJ9Jos
Br€JuÍp€q SelzseJei lZsIIInI PÍp€u]
-Bl8atu ÁIEJI{ €IJu?{ soíE-I rüozs 0lzl
EllZseu
-Ip EpIuIJBru e In4ulu8aut uaqzog 0§z]
dal u:uo:l
Éruo)p(9po>IIEJn Iütlzsntu os1oln
la8rzsla3-,roq1 ze'eí9l1dele erlzseu
-Ip BpIJzsBu repeuer3 € ']€rüqV-I€
uql ,}EIII^aS ríiu13o31a
puBuIpJac 8rzI
r9lcllolE^ etug8e.ty'l9.1re8
19IlZsBuIp EpIZsJEq -1y utrtpoq8ou elT€8n]lod 'lgqop
E uBqZsIunJ BÍ]IdEI€8au s9 Íl]3I -;93 eíle13o31a
pu9ulpl3g Iullllzsex 9€zI
-3J ]Ep€qolIJlB ze wuJ|eleq € lzs3^ uBq9Iz+IEpuV
-rE }ZSJBH-IB zhre\ez 4qV {e^9 se-O€zl }ní EJtuoíBlEq pBH uql lJ^3 sB-O€zI
19IlZsÉulp €p
-lueíve uírldele8aur se '(gg71) inítr
-tüoIBlEq uoquaJuIJIJ urzselnu8ef
,
>IIItuoqI3J EruIBpoJIq i€p€qouIIB zv
uagsa{€JJ€W r9tuIB]Bq eírlprgltzs8eu s9 '}o>lo{ías Bpsqoule z€
eíloruzs9ua1 .l9>1>1o;ellJ eíllrzs3sur 'relos9rluet Bpglloulle ze eípe8vl8aus u9trrew-Is,'eJ9nrsar '19í1o11tÁ33au r_€JIIB>1 lIpV-IB l,zzI
JIZsu€lzsnW
-ls 'B!l tpgtn '1eq8au JIzs9N-u€ €IzI
I9u
_BsoIoJ op SE^Bi{ sE-I ]€iÉpEtlotul8
ze 1tra.t8eru >1oledesc Áuslzsere>1 v 7lzl
9uErÍIeq
E zs3l }ZSJBH-IE pEluruBqnw 4qV
uBqZsIunJ írelgptle;oult zu l'Ja^
-8atu u;tle4 Ép9qourle JIzsEN-uE I-§OZI
]9JJoIIBW I91{9pI^
-€JotulÉ ze 4u(rtpoqla ]9p9qotuiu zv eoZI
JIzS€N
-up '€u upgln (1eq3eu Jnzsnf 1qy 6611
I9q9cloII€W IBusoJJBIV PJ9II}lZsB){
eíolzytut Fí}{}4I >l9pI^BJorüIE zv >IouJetrr ]a39saJ3^ {€p€qouIIB zv s6ll
{3upgpze{
BJITe>I Eptqoule zy,;nzsr.rf +qV'Eg epgtn'leq8eru BJIIE>I BpBqouF q+{BI 4qV
19tr,r rer6o1oepJ Dozo>I >1elíos upuqourle z€ s9
I€ssoJ€^9,J se>IBJJEW '8II
s9 EIII^35 ,rgíl{IrJI s9 rg{loJBW'rgrz9lepuy rtlseÁ8a uol€poJlq Bp9qoIuIB zV,lgIJJnW u(lu13o11a Jaza^ Ep9qoIülB ql.lryf +qV ztII
q4)BÍ +qV
'B1I Epoln '1eq8aru uIrunW-IB pqv €9II
)xoEVW J.aDIZS-Isd-
 IBER-FELSZIGET MARoKKo IFRIKITA
1358 Abú Inán meghal, a marínida hata-
lom gyengülése; a ziiánidák vissza-
szerzik Tlemcen feletti uralmukat
1362-9I Muhammad al-Gání naszrida hafszidák visszaszerzik Ifríkíját
uralkodó uralma Granadában
1415 A portugálok elfoglalják Ceutát
t45b9l A portugálok elfoglaliák Alca-
zarquivirt, Tangert, Larache-t és
Azemmourt
1479 Ferdinánd és Izabella házasságot
köt
1492 A keresztény királyok meghódítják
Granadát

l49