MAGYARO NAK A MAGYARSÁGÉ

2013.
Október-November

nagvsiherű kulonszam unk folvtatasa!

FENYTESTU KIRÁLYAINK
- A HIMNUSZ K
ÁTYÁS UTOLSÓ VACSORÁJA
J 5 á PÁLOSOK KINCSE
\N É S Á VÉGZET LÁNDZSÁJA
is o k Ta k é p e s k r ó n ik á b a n
r TRIANON REJTETT OKAI

Kísérleten dombjai
Az Alföldön sorakozó
titokzatos földhalmokról már
w w w .h ih e te tle n m a g a zin .h u
a középkorban is azt tartották,
w w w .fa c e b o o k .c o m /H ih e te tle n .M a g a zin hogy ősi szellemek lakhelyei
A Szentföld titokzatos őslakói
egy ragozó nyelvet beszélő,
rovásírással író nép,
akik a Sólyomistent imádták
Tartalom
M it ik u s e m l e k e in k
6-S Az ősm agyarok földönkívüli istenei
1Ő-11 Mi a m agyar?
17-V\ Egyiptom i em lékeink
15-17 Aranykincsek az égből
13-19 Ősi küldetéstudat
20-22 Ősvallásunk ünnepei
23-26 Az aranyszarvas népe Fa n t o m k o r s z a k o k
7'/- 30 A hét magyar törzs miszitkus eredete A TÖRTÉNELEMBEN
31-35 A tlantisz tükörképe 124-137 Magyarok az ellopott évszázadokban
36-37 A boldogasszony mosolya
38- 39 M agyarok Kánaánban?
40 42 Egy elveszett m agyar
őskrónika nyom ában
4;! A!> Kísértetek dom bjai
46-48 Az igazi Koppány
49-51 A m agyarok istene -----------
52-54 M iért pont piros-fehér-zöld?

140-141 Lehel mágikus kürtje

Ég i c s o d á k
- FÖLDI MISZTÉRIUMOK
56-57 A z eltűnt M agyarhon
58-60 Piram isok a Képes Krónikában
61-62 Salam on tornya
63-65 A kereszt nevében
66-67 Boszorkányüldözések
Magyarországon
68-70 Bűbájos magyar boszorkák
71-73 A H unyadiak m ágikus titkai
74-78 Fénytestű királyaink
79-85 M átyás utolsó vacsorája
86-88 Tüzes csodák, égi csaták
89-93 A pálosok kincse
94-97 M ária országa
98-10? Az örök fény hírnökei
103-105 Rákóczi „suttogó" hamvai
106- 09 M agyar m isztikusok
110-111 A Him nusz kódja
112-315 A mágikus Budapest
116-119 Titkos erők játszmái
120-122 „A Sólyom visszatér"
142-145 A Szent Jobb paranorm ális
képességei
146-149 A Végzet Lándzsája
M agyarországon?
150-151 Kard, korona, kehely
152-154 Napkelet mágikus koronái
155-157 Korona a hegy gyökere alól
158-160 Szent ereklyénk,
a kozm ikus adóvevő?
161-163 A jog ar és az országalma titka
164-165 Magyar múzeumok mágikus kincsei
166-168 Attila kardja, István kardja
169-171 A magyar koronázási palást
misztériuma
172-185 Őfelsége, a Szent Korona
186-191 A Szent Korona titkos története

Hihetetlen KULONSZAM 2013. OKTOBER - NOVEMBER

 Jegyzet
~w- iára
M ag yarság unk
< Úgy vélem, érdemes felidéznem arra kértük szerzőinket, hogy ne csupán a tényeket
1) 4 jP I a ^ 1 2 szeptemberében meg- írják le, hanem minden egyes esetben szőjék bele
3 jelent, a /\ magyarság 20 000 egyéni véleményüket a cikkekbe.
éves történelme Különszámunk akkori jegyzetének A mai világban az is fontos szempontnak bizonyult
néhány sorát. olvasóink számára, hogy gyakorlatilag 2 könyvnyi
„Mi az egészen távoli múltba utazunk vissza, szöveganyagot olvashattak el a 144 oldalas Kü-
és az Árpád-házi királyok csodatételivel fejezzük lönszámunkban egy „hagyományos" könyv árának
be fantasztikus történelmi kalandozásunkat Úgy egyharmadáért.
gondoljuk, ez pontosan elegendő ahhoz, hogy ké­ Figyelemre méltó tény, hogy időszaki (vagyis napi-
pet kapjunk (csillag)őseink múltjáról, öt kontinensre heti-havi rendszerességgel megjelenő) kiadványok
kiterjedő vándorlásairól, a történelem előtti idők közül Magyarországon egyedül és kizárólag a Hihe­
legendáiról, az ókori történelem eddig rejtve maradt, tetlen Magazinnak jelent meg 144, illetve most már
fehér foltjairól és végre kiderítsük, hányszor is került 192 oldalas Különszáma! Külön öröm számunkra,
sor honfoglalásra a Kárpát-medencében." hogy ez utóbbi, igencsak nagy terjedelmet A ma­
Már a múlt év decemberében tudtuk, hogy ez a gyarság 20 000 éves történelme folytatásának szen­
csodálatos téma nem maradhat folytatás nélkül, telhetjük!
hiszen közel 100 témajavaslatot nem tudtunk fel­ Természetesen továbbra is arra törekedtünk, hogy
használni, és szerzőink is jelezték, hogy további egyéni megközelítésből mutassuk be a régmúlt ho­
cikkötleteik is lennének a magyarság eltitkolt, ősi mályba vesző eseményeit, és olyan cikkek, tanulmá­
történelméről. nyok is szerepeljenek a jelenlegi kiadványainkban,
Sejtettük, hogy egy olyan témához nyúltunk hozzá, amelyekről ilyen formában, ilyen részletességgel
ami nagyon sok embert érdekel Magyarhonban, de és ilyen megközelítésben még sehol máshol nem
arra az átütő sikerre, amit elértünk, mi magunk sem írtak.
készültünk fel. Egy döbbenetes történelmi kép alakult ki, amikor
Az országos terjesztés lezárulta után még több sorban helyükre kerültek az ősmagyar múlt eddig
mint fél évig árusítottuk a szerkesztőségben A ma­ hiányzó, elcsalt-eltitkolt elemei.
gyarság 20 000 éves történelme Különszámot, ami A címet nem változtattuk meg, csupán egy 2-es
2013 júniusának végére teljes egészében elfogyott. számot illesztettünk hozzá, hiszen az új Különszá­
Miért lett ennyire sikeres ez a magazin? Mert köz­ munk nem csupán időbeli folytatása az elsőnek,
érthető formában, sok képpel illusztrálva mutattuk hanem szerves kiegészítése is.
be Önöknek a magyarság 20 000 éves történelmét. Most is elkalandozunk a távoli múltba, történelmi
Nem foglalkoztunk azzal, hogy tabukat döntöge­ utazásunkat a földönkívüli isteneink bemutatásá­
tünk, keményen kritizáltuk a hivatásos történetírók val kezdjük, és sok évezredet átölelő, érdekfeszítő
munkáit, és kendőzetlenül Önök elé tártuk az igaz­ kalandozás után jutunk el a szégyenteljes Trianoni
ságot. Azt az igazságot, amit közel két évszázada Békediktátumig.
minden eszközzel megpróbál meghamisítani a min­ Hihetetlen csodákkal, felfoghatatlannak tűnő va­
denkori hatalom. rázslatokkal, uralkodóink és szentjeink döbbenetes
Emellett kerültük a szélsőségeket, nem a politikára, képességeivel, a misztikus ősi múltunk további
hanem a misztikumra és a csodákra helyeztük a fantasztikus epizódjaival ismerkedhetnek meg új
hangsúlyt. Arra törekedtünk, hogy az ismert törté­ Különszámunkban.
nelmi eseményeket újszerű módon dolgozzuk fel, s SZŰCS RÓBERT

mmwm ik A Jövővilág Alapítvány megbízásából kiadja a Jövővilág Lap- és Könyvkiadó Kft. 2096 Üröm, Dózsa György u. 2. jovovilag.lapkiado@t-online.hu
o n n n nJ É IIE C
& IIU U U C UCO
Felelős kiadó a Kft. ügyvezetője
Teljes körű nyomdai előkészítés: Vénusz Kft. 1124 Budapest, Németvölgyi út 47.1/1. venusz.kiado@t-online.hu, hihetetlen.magazin@t-online.hu
Szöveg- és képanyag előkészítés: Jövővilág Alapítvány, Android Bt., Az Élet Világnapja Alapítvány
A Hihetetlen Magazin Főszerkesztő: SZŰCS RÓBERT szucs.robert@hihetetlenmagazin.hu Vezető szerkesztő Ifj. SZŰCS RÓBERT ifl.szucs.robert@hihetetienmagazin.hu
különszáma Szerkesztő: KRISTON ENDRE kriston.endre@hihetetlenmagazin.hu Olvasószerkesztő MIKÓ BÁLINT miko.balint@hihetetlenmagazin.hu
2013. október-november Művészeti szerkesztő: DOBOS ISTVÁN dobos.istvan@hihetetlenmagazin.hu Szerkesztőségi titkárnő: HORVÁTH ANNAMÁRIA
Különszámunk szerzői: Bolyki Tamás, Erőss Diána, Horváth Gyula, Kriston Endre, Szűcs Róbert, Zavaczki János
Szerkesztőség: 1124 Budapest, Németvölgyi út 47.1/1. Telefon/fax: 2020-158, 2022-853, hihetetlen.magazin@t-online.hu venusz.kiado@t-online.hu
Nyomás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó kft. Felelős vezető: Majláth Zsolt László Magyarországon terjeszti: Lapker Zrt., Óceán Invest Kft. Külföldön terjeszti: Color Interpress Kht.
HU-ISSN 1587 5970

2013. OKTOBER - NOVEMBER Hihetetlen KÜLÖNSZÁM

AZ OSMAGYAROK FÖLDÖN
AZ ARANYSZARVAS NÉPE . *■ £
A z előző emberiségekről több mondánk, mítoszunk is tud, csa k épp a mesék
szóhasználatával „tündéreknek” nevezik őket. Főként az erdélyi mondavilág ismeri őket,
mivel a székelyek úgy mesélik: valamikor egész Erdélyben tündérek éltek, sőt, talán az
egész Földön is. Amellett, hogy szépek és halhatatlanok voltak, hatalmas varázserővel is
rendelkeztek: puszta gondolatuk erejével óriási sziklákat emeltek a levegőbe, egy szavukkal
várakat építettek a semmiből, és különleges képességű tárgyakkal rendelkeztek. így például
a tündérek úrnőjének, a székely népmesék szerint birtokában volt egy kristály, melybe ha
belenézett, a világ bármely pontján játszódó eseményeket is megláthatta. Szintén a tündérek
birtokában voltak a magyar népmesék egyik legrejtélyesebb varázseszközei: az úgynevezett
lélek-kutak. Ezek a kútszerű, üreges építmények a legendák szerint arra szolgáltak, hogy
aki leereszkedett egy ilyenbe, az egy másik világba - gyakran az évmilliókkal ezelőtti
Tündérországba - került! Ezeket a különböző dimenziókat összekapcsoló „téridő-folyosókat”
a modern fizika is ismeri, és féreglyukaknak nevezik azokat...
A M A G YA R SA G 20 000 E V E S T O R T E N E L M E 2.

Az ŐSMAGYAROK
©0 0 0 oo

FOLDQNKIVULI ISTENI!
Titokzatos légi járm ű vek, hiperugrást
végrehajtó táltos ló, világokat összekötő
kutak. Világügyelő Fiú, aki a Holdról
érkezik a Földre, vagy épp Hadúr éjszaka
világító, beszélő kardja... Lehet, hogy még a
m agyar hagyom ányokban is hem zsegnek a
paleoasztronautikai elm élet bizonyítékai?

H;I a a magyar ősvallást meg

akarjuk ismerni, az egyik
legfontosabb forrást a népm esé­
ink, mondáink jelentik. Érthető,
hogy miért, hiszen a keresztény
térítés során az államhatalom
igyekezett még az írmagját is
eltüntetni az egykori táltos­
mitológiának, a régi istenek és
istennők alakjának, neveinek,
vagy a köréjük szőtt történetek­
nek. Csakhogy ezzel mindössze
a „nagy” irodalomból: a királyi
krónikákból, állami évkönyvek­
ből sikerült száműzniük az ősi
világkép nyom ait...
Az egykori magyar ősmitológia
visszahúzódott a nép ajkán élő
babonákba, szólásokba, népme­
sékbe. Itt ugyanis békében tovább
élhetett: a hatóságok, bármennyi­
re is szerették volna, azt azért nem
tudták ellenőrizni, milyen dalokat
énekelnek, meséket mesélnek a
falusi édesanyák a bölcső fölött,
így hazánkban egy olyan furcsa,
már-már groteszk helyzet j ött
létre, hogy míg a királyi udvar és a
nemesség teljesen átvette a római
katolikus, nyugati világképet, ad­
dig a népi irodalomban töretlenül
folytatódott a táltos-hagyomány
- igaz, „kódoltan”.
Utóbbi azt jelenti: nyíltan ter­
mészetesen a falvakban sem
lehetett többé Hadúrról vagy
Luca istennőről regélni. (Aki ezt
megpróbálta, úgy járt, mint a IV
Béla király idején, 1239-42 közt
lefolytatott táltosperek vádlott­
jai.) Ősmitológiánkat csak úgy
lehetett tovább örökíteni, ha
álcázták, „becsomagolták” vala­
mibe, amiben már nem lehetett
felismerni a „gyalázatos pogány
tévelygések” emlékeit.
És ez a valami, amiben elrejtve,
beburkolva ma is megtaláljuk az
ősi magyar mitológiát, nem más,
mint a népmesék világa. Ezek
telis-teli vannak elképesztő ele­
mekkel, motívumokkal, olyanok­
kal, melyek egyértelműen bizo­
nyítják: régi mitológiánk legalább
olyan színes és gazdag volt, mint
például a görög mítoszok, az Ili­
ász és az Odüsszeia világa. Emel­
lett a magyar hagyományokban
valósággal nyüzsögnek az olyan
részek, melyek alátámasztják a egyetlen gyermeke, Világügyelő Gondolkodjunk el egy kicsit
paleoasztronautika-elméletet: Fiú, aki főként a székely, csángó ezen a leíráson! Olyan sze­
nevezetesen azt, miszerint az ős­ mesékben bukkan fel. Roppant replők - többnyire héroszok,
időkben földönkívüli civilizációk titokzatos figura, főként azért, félistenek vagy istenségek -,
küldöttei látogatták a Földet... m ert - szó szerint idézve az akik nevüket, származásukat,
egyik történetből - „senki nem hazájukat titokban tartják, más
Halhatatlan téridő­ tudja, honnétjön, azt sem, meddig mítoszokban is gyakoriak. Az
vándor marad, azt meg végképp nem, egyik legismertebb ilyen a Grál-
Közéjük tartozhatott például hogy hová távozik, és miért kell lovagokhoz kapcsolódó északi
a Napisten és a Holdistennő olyan sietve elindulnia.” (kelta-germán) eredetű legenda,
A magyarok avatárja állították: mindez bizonyíték lehet a magyar és
Az ősmagyar mítoszokban szereplő Világügyelő az ősi indiai kultúra közti szoros kapcsolatokra,
Fiúról a történetek azt mesélik: halhatatlan is­ rokonságra.
tenség, aki többször egymás után is földi testben Vegyük észre azt is, mennyire hasonlít a többször
inkarnálódik azért, hogy emberalakban segítsen is megölt, ám mindig újra feltámadt, jóságos
a rászorulókon. Nos, hajszálra ugyanezt tanítják Világügyelő alakja a keresztény Jézusra! Nem
az indiai hagyományok Visnuról, akinek a legen­ véletlenül véli több kiváló kutatónk is - így pél­
da szerint tíz földi megtestesülése volt. dául Badinyjós Ferenc - úgy, hogy a magyarság
Ezeket az alászállásokat óind nyelven avatá- keresztényként érkezett be Árpáddal a Kárpát­
roknak nevezik. M ítoszaink alapján tehát azt medencébe - sőt, már a hunok közt is elterjedt
mondhatjuk: Világügyelő Fiú a magyaroknál egy volt ez a vallás. Csak éppen ez nem az egyházi
avatár-isten lehetett, aki népszerűségét épp en­ változat, hanem Jézus eredeti bölcselete, egyfajta
nek a különleges státusának köszönhette: hidat szkíta jellegű „fény-kereszténység” volt, mely
képezett a halandók és a halhatatlanok között. nagyon közel állhatott olyan filozófiákhoz, mint
Körösi Csorna Sándor és más indológusok is azt az esszénus vagy a manicheus tanítások.

|6 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER


miszerint a szent serleget őrző
harcosok soha nem árulhatják el
kilétüket senkinek, valahányszor
küldetést teljesítenek a Földön.
M indig hirtelen teremnek ott,
ahol szükség van rájuk, s ugyan­
ilyen váratlanul távoznak el. E
jellemzést olvasva az em bernek
az a benyomása, m intha egyfajta
„Hegylakó’-jellegű hősökről
volna szó, akik korlátlanul ván­
dorolhatnak térben és időben
egyaránt.
Pedig nem egy m odern sci-fiben
vagyunk - hanem egy ősi mí-
tosz-motívumot vizsgálunk meg
ép p en ... Nos, Világügyelő Fiú,
a magyar népmesehős pontosan
olyan, m int egy Grál-lovag: egy
másik világból érkezik a Földre,
és ahol igazságtalanságot ta­
pasztal, azonnal beavatkozik az
ártatlanul szenvedők védelmé­
ben. Külsőre - a székely mesék
szerint - jóképű fiatalember,
aki mindig fehér páncélt visel,
hófehér kaftánban, csizmában
jár, haját pedig hét fonatban
viseli. Hatalmas harcos, akit az
egész világon legyőzhetetlennek
tartanak, olyannyira, hogy még
a Sötétség fejedelme, a gonosz
Ármány is fél tőle.
Ám amilyen erős, Világügyelő
épp olyan szelíd és jószívű is.
Az emberek legjobb barátja: a
hagyományok szerint ősidők óta
járja a bolygókat, csillagokat, s
m indenütt a halandókat tanítja,
segíti, védi. Egy csángó mesé­
ben azonban egy döbbenetes
motívummal találkozunk, mely
még jobban rávilágít a szere­
pére: eszerint Világügyelő Fiú
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
„már akkor élt és járta a földeket,
országokat, mikor ez aföld és ez
az ország (ti. a Föld, illetve rajta
Magyarország) még meg se volt
teremtve, még egy kósza gondolat
se volt. De nem mindig becsülték
meg jóságát azok, akiken segíteni
akart! Előfordult, hogy olykor
bántották: becsukták előtte az
ajtókat és kitagadták, néha meg
is ölték. ( .. .) A m mégis, akár­
mennyire is rosszul bántak vele,
akárha megölték is, egyetfordult
az apák ésfiúk felett az idő, tízet
fordult, száza, ezret - és ő vissza
is tért... ”
Beszélő madár vagy
fedélzeti számítógép?
E mesék tükrében Világügyelő
alakja több mint fantasztikus.
Hiszen gondoljunk csakbele:
vajon hogyhogy „csak úgy” ott
termett, ahol csak igazságtalan­
ság érte az ártatlan embereket?
Mintha csak teleportálással köz­
lekedett volna a tér-és idősíkok
között... És vajon miért nem
szabadott elárulnia a nevét, és azt,
hogy honnét érkezett? (Maga
a Világügyelő is álnév, mint azt
egy mese kifejti: az igazi nevét
senki, még a legbölcsebb táltosok
sem tudják.) Valamilyen eskü
kötelezte erre? Vagy egyszerűen
csak azért nem, m ert az emberek
úgysem értenék, vagy talán nem
is hinnék e l... ?
Egy másik történet azt is el­
árulja, miként tudott bárhol,
bármikor megjelenni: eszerint
ugyanis egy gigantikus méretű
sólyom állt a szolgálatában,
mely képes volt bárhová eljutni
a pillanat törtrésze alatt, és rá­
adásul beszélni is tudott. Erről
eszünkbe juthatnak a sumer
mítoszok, mivel az ott szereplő
istenek is gyakran közlekednek
roppant nagyságú, beszélő sa­
Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
M ITIKUS EM LÉ K E IN K
sokon és egyéb madarakon. A
paleoasztronautika hívei szerint
valószínűleg repülő szerkezetek­
ről - űrhajókról, repülőgépekről
- lehetett szó, az pedig, hogy a
madár beszél, talán a fedélzeti
számítógép hangjaira u tal...
Ezt az óriási sólymot Világ­
ügyelő több alkalommal is
életmentésre „vetette be”. A
leghíresebb ilyen alkalom maga
az özönvíz volt, melyről az egyik
híres székely népmese számol
be. Eszerint a Mindenség ura,
Arany Atyácska, a Napisten
eldöntötte, hogy elpusztítja a
hozzá hűtlenné vált emberiséget
- az Aranyos Szegeletnek hívott
sziget lakóit. Ez az óriási sziget,
sőt inkább kontinens a mese
szerint messze Nyugaton, az
Operenciás-tenger kellős köze­
pén terült el.
Az őskontinens
elsüllyedése
A Szegelet lakói, az emberek
évezredeken keresztül édeni
boldogságban, betegséget, halált
nem ismerve éltek. Ám Ármány,
a „Sötét Nagyúr” megrontotta
őket: Arany Atyácska alakját
felvéve rávette az emberek több­
ségét, hogy neki esküdjenek
hűséget. A becsapott emberek
így tettek, mire az igazi Atyácska
felbőszült, és elhatározta: víz-
özönnel fogja kiirtani az „áru­
lókat”, szigetüket pedig a tenger
alá süllyeszti el.
Csakhogy az igazságos Vi­
lágügyelő jól tudta, hogy az
emberek ártatlanok, hiszen
honnét tudhattak volna Ármány
csalásáról... így hát ezúttal is,
immár sokadjára, a mese szerint a
Holdról érkezve leszállt a Földre,
fehér ruhás, végtelenül szép arcú,
bölcs herceg formájában. Rábe­
szélte az embereket: építsenek
nagy hajókat és meneküljenek
mielőbb, mert a sziget napjai meg
vannak számlálva. Voltak, akik
hittek neki, és így is tettek, de sok
család - akiket Ármány teljesen
elszédített - hazugsággal, rém-
hír-terjesztéssel vádolták őt, és
elhatározták a megölését.
Világügyelő amikor ezt megtud­
ta, nem ijedt meg, csak szomo­
rúan mosolygott. (Nyilván azért,
 A M A G YA RSA G 20 000 E V E S T O R T E N E L M E 2.

mert őt némileg paradox módon,
számtalanszor megölték már
hosszú élete során...) És amikor
egy éjjel megrázkódott a sziget,
darabokra tört, a folyók felforrtak
és a tenger elborította a fél vilá­
got, a jóságos isten irányította az
emberek kimenekítését. A mese
elmondja: akik nem fértek fel a
hajókra, azokat a sólyom a há­
tára vette, és Világügyelő elvitte
őket egy messze keleti országba,
Szkítiába. O k lettek a hunok és a
magyarok ősei.
melyek úgy tudják: őseiket
egy messzi nyugati szigetről, a
„Fény Országából” egy óriási
„Napmadár” szállította Keletre,
Elő-Ázsiába. Érdekes m ódon ők
is úgy tudják, mindez akkor tör­
tént, amikor özönvíz borította el
a Földet, és mikor a Nap fia, Asa,
az Igazság Istene földi alakjában
élethalálharcot vívott Ahriman,
a gonosz dém on ellen.
Ugyanezt - a „fehér” és a „feke-
Ármány visszaváltozott, s felpat­
tanva égi szekerére, elmenekült.
Világügyelő követte, s - állítólag
- azóta is üldözi az égen, a csilla­
gok között...
Táltosló vagy
hiperhajtómű?
Égi szekerekkel, különleges
képességű repülő járművekkel
azonban nemcsak ebben a
mesében találkozunk. H anem
a helyen, amire gondolt!
M indebben a felnőtt olvasók
első hallásra talán semmi kü­
lönöset nem sejtenek: mesés
elem, de hát elvégre ez egy
mese, gondolhatják. Csakhogy
a sci-fin edződötteknek talán
rögtön szöget üt a fejébe mi­
nimum két dolog is. Az egyik:
azt, hogy a hős azonnal, idő .
felhasználása nélkül el tud jutni
bárhová, telep ortálásnak, illet­

Kozmikus küldöttek
párbaja
A döbbenetes történet tótágasra
állít mindent, amit a hivatalos
tudomány eddig állított a m a­
gyar őshagyományról. Hiszen
ezek szerint nekünk, magya­
roknak is van, volt nemcsak
özönvíz-legendánk, de Atlan-
tisz-mítoszunkis! Az Óperen-
ciás-tengerben a mesekutatók
egyébként is az Atlanti-óceánt te” idegen háborúját itt a Földön például Árgyilus királyfi törté­ ve hiperugrásnak hívják - és
vélik felfedezni, az Aranyos - a székely mese is megemlíti. netében is, ahol - a mese eredeti modern tudományunk egyre
Szegelet pedig pont ennek a kö­ Az özönvíz-történetben ugyanis változatában - a hős megszerez közelebb jár a megvalósításhoz
zepén terült el - akárcsak Platón az áll: Világügyelő Fiú végül egy csodálatos táltos paripát. (gondoljunk a híres Philadel-
Atlantisza, vagy a kelták Avalon szembekerült Ármánnyal, aki Amint felül a hátára, fejébe csap phia-kísérletre.)
nevű szigete. végső soron a nyugati sziget egy varázssüveget, cserdít egyet A másik: ahhoz, hogyÁrgyilus
Az pedig megint önmagáért be­ pusztulását okozta. Állítólag a mágikus ostorral, elkiáltva a megfelelő célba jusson, fontos,
szél, hogy Világügyelő Keletre fehér és fekete ló alakjában csap­ magát: „Hipp-hopp, ott legyek, hogy arra kell gondolnia, össz­
viszi őseinket. Ez összhangban tak össze, de mivel egyikük sem ahol akarok!" - a következő pil­ pontosítania. (A varázsigének
áll a perzsa (iráni) mítoszokkal, volt erősebb a másiknál, végül lanatban tényleg ott is van, azon is ez a lényege: ott legyek, ahol
akarok - vagyis az akaraterőm
Kígyóasszony: dönti el, hogy eljutok-e a vá­
mutáns vagy földönkívüli? gyott helyre.) Nos, modern
Az ősmagyar vallás egyik különleges alakja volt egy kutatások is egyre inkább bebi­
istennő, akit alul tekergő kígyó, felül pedig gyönyö­ zonyítják, hogy az emberi tudat
rű nő formájában képzeltek el. Neve nem maradt nem más, m int energia, mely
fenn, de Hérodotosz görög történetíró (Kr.e. V. sz.) akár tárgyak mozgatására is
megőrizte művében egy hasonló szkíta istenasz- képes lehet. így felmerül a kér­
szony nevét: Tabiti. Feltehetőleg a magyar név is dés: lehet, hogy az ősidőkben
hasonlóan csenghetett, de lehet, hogy az istennő­ egy civilizáció kifejlesztett olyan
nek meséinkben is szereplő „Tűztündérke” volt az járműveket, melyek a tudat
„álneve”. erejével, gondolat-energiával
Tabiti ugyanis a tűz, a forróság és a nyári napfor­ működtek? Elképzelhető, hogy
duló úrnője. A szkíták mágusai szerint az emberi ezek segítségével az Univerzum
gerincoszlopban is ő lakik, s ő okozza a látók, bármelyik pontjára el lehetett
próféták önkívületét. Valahányszor ugyanis egy jutni, feltéve, hogy elég erősen
mágus transzba esik, Tabiti tüzes kígyó formájában koncentráltunk, és vizuálisan
felkúszik a gerincén, s mágikus erejével elárasztja elképzeltük magunk előtt a célt?
az egész testét. Ebből is kiderül, hogy a szkíták hanem a szó szoros értelmében. Lehet, hogy a H a ez így van, akkor az is lehet,
teljes mértékben tisztában voltak annak az energi­ félember-félhüllő istennőben egy klónozott lényt, hogy a táltoslóban nem feltét­
ának a természetével, melyei az indiai jóga-tanok talán egy előző civilizáció által alkotott mutánst kell lenül lovat, hanem valamilyen,
Kundalininek hívnak. látnunk? Vagy Tabiti egy földönkívüli lett volna, aki a gondolati energiát mozgási
Egy fantasztikus elmélet szerint azonban Tabiti valamelyik hüllő-humanoid fajhoz (pl. reptilián, energiává alakító szerkezetet, gé­
kígyó-mivoltát nem csak jelképesen kell érteni, drakonida) tartozhatott? pet (űrhajót?) célszerű látnunk.
És hogy milyen civilizáció lehe-

|8 Hihetetlen KÜLÖNSZAM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER

r

tett képes efféle gépeket tervezni,
konstruálni az évezredekkel
ezelőtti múltban? Két lehetőség
van: vagy egy „emberiség előtti
emberiség”, egy régibb Homo
sapiens-kultúra, mely eljutott a
technológiai fejlődésnek egy rop­
pant magas fokára - vagy pedig
az űrből érkezett idegenek...
Másvilágra vezető
tündérkutak
H a a magyar néphagyományo­
kat nézzük, m indkét elméletnek
van létjogosultsága. Előző em ­
beriségekről több mondánk,
mítoszunk is tud, csak épp a
mesék szóhasználatával „tündé­
reknek” nevezik őket. Főként az
erdélyi mondavilág ismeri őket,
mivel a székelyek úgy mesélik:
valamikor egész Erdélyben tün­
dérek éltek, sőt, talán az egész
Földön is. Amellett, hogy szépek
és halhatatlanok voltak, hatalmas
varázserővel is rendelkeztek:
puszta gondolatuk erejével óriási
sziklákat emeltek a levegőbe,
egy szavukkal várakat építettek a
semmiből, és különleges képessé­
gű tárgyak voltak a birtokukban,
így például a tündérek úrnő­
jének, Rapsonnénak a székely
népmesék szerint birtokában
volt egy kristály, melybe ha bele­
nézett, a világ bármely pontján
játszódó eseményeket is meg­
láthatta. Ilyen „látókövek” más
népek mítoszaiban is gyakoriak,
csakhogy ez egy nagyon is fejlett
technológia meglétére utal...
Egy Ipolyi Arnold gyűjtésében
másik mesében Szemőke tündér
egy tükröt ad a hősnek, mellyel
hét mérföldre is el lehet látni.
Vajon nem egy távcsőről, mesz-
szelátóról, vagy egyéb optikai
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
Látogatók a Szinuszról?
Ipolyi Amold jegyezte fel azt az erdélyi mondát, miszerint a tün­
dérek - akik az ember előtti civilizációt hozták létre - a világűrből
érkezek le a Földre. Konkrétan a Tündérfő nevű csillagról: ezen a
néven pedig az ősmagyarok a Szinuszt ismerték.
Több erdélyi hegyről is állítják a helyi legendák, hogy ott értek
földet a csillagok közül leszálló „ős-tündérek” amikor is fénylő sze­
kereiken leszálltak.
Itt emlékeztetünk a
nyugat-afrikai dogon
hagyományra is,
mely szintén a Szin­
uszról - illetve annak
egy bolygój áról-
származtatja az iste­
neket. Egyiptomban
a Hathor-istennőket
(képünkön) szintén
ezzel a csillaggal
hozták kapcsolatba.
Vajon mindezek a
párhuzamok a vélet­
len művei, vagy ezek
a legendák földönkí­
vüli látogatók emlé­
két őrizték meg?
berendezésről lehetett itt szó? kardot ad át a hősnek, mely nem
Szintén a tündérek birtokában pengével, hanem fénnyel vágja le
voltak a magyar népmesék egyik az ellenséget. Őseink vajon hon-
legrejtélyesebb varázseszközei: nét tudhattak a fény - konkrétan
az úgynevezett lélekkutak. Ezek a lézer - ilyen tulajdonságáról,
a kútszerű, üreges építmények a arról, hogy ezt fegyverekben is
legendák szerint arra szolgáltak, lehet alkalmazni? De a magyar
hogy aki leereszkedett egy ilyen­ ősvallás egyik fontos istenségé­
be, az egy másik világba - gyak­ nek, Hadúrnak is volt egy ilyen
ran az évmilliókkal ezelőtti Tün­ kardja, mely sötétben világított,
dérországba - került! Csakhogy beszélt, és egyetlen csepp vér nél­
ezeket a különböző dimenziókat kül, pusztán egy villanással egész
összekapcsoló „téridő-folyosó­ seregeket tudott mozdulatlanná
kat” a modern fizika is ismeri, tenni. Lehet, hogy egy elfeledett
legfeljebb „lélekkút” „tündérbar­ csúcstechnológia emlékeivel
lang”, „aranykapu” helyett kevés­ állunk szemben, melyeket hagyo­
bé romantikus néven nevezik mányaink „mesenyelven”, csodás
őket: féreglyukak... kalandokba, varázslatokba rejtve
Egy másik mesében a tündér egy őriztek meg?
A fénnyel ölő kard
és társai
Vannak, akik mindezekre a döb­
benetes mese-, mítoszelemekre
csak legyintenek, mondván:
kitalált történetekről van szó,
melyekkel régen élt emberek
Szórakoztatták egymást. Azt is
állítják, hogy e leírások mögött
természeti jelenségek állnak,
melyeket az akkori tudásnívón
az emberiség még nem tudott
helyesen magyarázni. így például
Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
M ITIKUS E M LE K E IN K
szerintük Hadúr fényt árasztó
kardjában valójában a villám „pri­
mitív” bemutatását kell látni.
Csakhogy ez a jól csengő, kényel­
mes elmélet ezer sebből vérzik...
Hiszen ha Hadúr kardja a villám,
akkor például a pillanat törtrésze
alatt a célba jutó táltos paripával
ugyan milyen jelenséget magya­
ráztak volna őseink? A villámot
láthatták, ismerhették, no de
az azért nem valószínű, hogy
a teleportáció bármily formája
az őskorban természeti úton is
létrejöhetett...
És mit kezdjünk azzal a ténnyel,
melyet a vallástörténészek a
vallástörténet-tudomány leg­
nagyobb rejtélyének tartanak?
Ennek lényege a következő: a
mítoszokban szereplő egyes
motívumok - így például a be­
szélő óriásmadár, vagy a repülő,
mennydörgő szekér - számos
nép mitológiájában megtalálható!
Ha tehát feltételezzük, hogy a régi
magyarok képzelete alkotta meg
a tündérkút vagy a fényt árasztó
kard mítoszát, akkor - ezek sze­
rint - a kelták hajszálra ugyanígy
fantáziáltak... Mind a világokat
összekötő kút, mind pedig a vér
nélkül ölő kard motívuma az ő
mítoszaikban is előfordul.
Márpedig ez lehetetlen. Nem
találhatnak ki egymástól ezer
és ezer év és/vagy kilométer
távolságban élő népek precíz
pontosan ugyanolyan meséket
és motívumokat. H a pedig még­
is azt találjuk, hogy a magyar, a
kelta, az indiai, a germán m on­
dák gyakorlatilag ugyanarról
számolnak be, mint mondjuk a
kínai évkönyvek, vagy az indián
mesék, akkor csak egy lehet a
titok nyitja: az, hogy ezek a le­
gendák mind-mind ugymakbé?
az ősforrásból merítettek.
Azaz: mindaz, amiről mesélnek,
valahol, valamikor megtörtént.
Talán a Földön, talán nem, talán
ebben az Univerzumban, talán
egy másikban. Mindenesetre,
ha magyar őseink nyomába
szegődünk, előbb-utóbb mi is
úgy érezzük magunkat, mintha
világok közti kalandorok vol­
nánk annak a bizonyos táltos
paripának a hátán...
ERŐSS DIÁNA
A M A G YA R SA G 20 000 E V E S T O R T E N E L M E 2.
onnét ered népnevünk, a magyar? Va­
H jon mások ragasztották-e ránk, vagy
mi magunk kezdtük el valamikor így hívni
magunk? Tény hogy az a név, melyet egy nép
magának ad, illetve amelyen más nyelvek­
ben említik őket, gyakorta különbözik. Ez
népünk esetén is így van, hiszen az európai
nyelvek többségében országunk „Magyaror­
szág” helyett „Hongrois” „Ungarn” „Hunga­
ry”, népünk pedig „vengerszkij”, „ungarische”
és a többiek...
Már e kettősség is megérne egy mélyebb ku­
tatást. Miért ezeket a neveket használják ránk
más nyelvekben, és m iért nem a magyart?
Nem nehéz felismerni: népünk külföldi meg­
nevezésében a „hun” kifejezés bújik meg. Te­
hát, míg mi „magyarnak” hívjuk magunkat,
addig a többi nem zet nyelvében általában
„hunok” vagyunk!
Utóbbi tény pedig frappáns válasz lehet azok­
nak, akik tagadják a hun-magyar rokonságot,
azonosságot. Hiszen kissé furcsa, hogy míg
ők azt állítják: semmi közünk a hunokhoz
Népnevünk titokzatos eredete
Mi a M agyar?
Egy nép, nemzet neve általában annak származását, világképét,
misztikus eredetmagyarázatát tükrözi. De vajon miről mesél a
mi népnevünk, a „m agyar"? Sokan nem is hinnék, hogy ez a
szó hihetetlen ősi titkokat ő riz...
és Attila hagyatékához, addig a külföldiek
egyértelműen hunnak, a H un Birodalom
örököseinek, Attila király népének tartanak
minket! Á m ebben a cikkben m ost nem a
hun-magyar azonossággal foglalkozunk, ha­
nem népnevünk nyomába eredve próbálunk
ősi rejtélyeket kideríteni...
Maghiar-hegység,
M azsar-tenger
Padányi Viktor (1906 - 1963), akiváló
magyarságkutató egy elképesztő elmélettel
állt elő Dentu-Magyaria című könyvében.
Eszerint népnevünk, a magyar legalább
a Kr.e. 1800-as évekre, vagy akár még
régebbre vezethető vissza, mely az ókori
szövegekben a következő formákban buk­
kan elő: mita, mitanni, mada, méd, manda,
illetve mazar, magior, maghiar, moger,
makar, madar, végül pedig madzsar, m a­
gyar. Véleménye szerint nemcsak az iráni
médekben ismerhetjük fel őseinket, de a
mai Örményország területén fennállt úgy­
nevezett Mitanni Birodalom lakóiban is,
Hihetetlen KÜLÖNSZAM
A manysi-elmélet buktatója
A „magyar” népnév eredete után kutatva
rögtön feltűnik a hasonlóság a „Megyer”
törzsnévvel. (Emlékezzünk csak vissza: a
honfoglaló hét törzset krónikáink a követke­
zőképpen nevezik meg: Nyék, Megyer, Kürt-
Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi.) Hagyo­
mányaink szerint maga Árpád és a fejedelmi
dinasztia is a Megyer törzsbe tartozott, így ez
a törzs volt az Etelközbe érkező törzsszövet­
ség vezérnépe.
E magyarázat tehát nagyon egyszerű: mivel
a Kárpát-medencében hont találó népeket a
Megyer törzs vezette (s ők adták a mindenkori
fejedelmet is), magát a törzsszövetséget is róluk
nevezték el „Megyernek”. Ez a név módosult
később „Magyarrá”, de sokak szerint a „megye”
kifejezés is szintén ebből ered.
Csakhogy ez a szófejtés legfeljebb elodázza a
problémát, de nem oldj a meg. Hiszen, ha azt ál­
lítjuk, hogy népnevünk a Megyer törzsi névből
származik, rögtön felmerül a kérdés: és akkor a
„megyer” kifejezés mit jelent, honnét ered?
Nos, a finnugor rokonság-teória homályos
magyarázat-kísérletekkel szolgál: az egyik
ödetük szerint a „manysi” (vogul) népnév
lenne a „magyar” szó eredete. A „manysi”
egyébként saját nyelvükön férfit, embert
jelent, s ekként - ha ez igaz volna - nép-
nevünknekis ez volna a jelentése. (Tegyük
akiket mitanni nevükön kívül mada, madar
néven is említenek.
Padányi földrajzi nevekben is felfedezni véli
népnevünket: Mazara nevű város a Tigris
és az Eufrátesz forrásvidékén, Madzar nevű
város a Kaspi-tengertől Északra, illetve akár
az örmény földrajzi művekben említett
Madzsar-völgy, Madzsarok faluja. És ami
még hihetetlenebb: kaukázusi szövegek
gyakran említik magát a Kaukázust úgy,
hogy Maghiar-hegység, a Fekete-tengert
pedig Madzsar-tenger-nek...
A tanulság pedig, melyet e meghökkentő
adatokból Padányi levon, a következő: „A
magyarság délkaukázusi eredete egyre szilár­
dabban álló tény... ”
hozzá: a népnevek többsége szintén „em-
b er”-t szokott jelenteni.)
Csakhogy ennek az elméletnek van egy óri­
ási szépséghibája. Még pedig a következő: a
„manysi” szó feltehetően ugyanazt a gyököt
tartalmazza, mint a ném et „Mann” az angol
„mán” vagy akár az indiai „Manu”. E szavak
pedig mind „ember”, „férfi” jelentésűek...
Azaz: népnevünket ennyi erővel az angol­
ból, a németből vagy az ősi indiai (szanszk-
rit) nyelvből is lehetne származtatni, és nem
szükséges olyan messzire menni, mint ami­
lyen a manysik hazája, a távoli Szibéria...
A „Világosság Emberei"
A finnugorosok „manysi=magyar”-teóriája
tehát nem magyaráz, nem fejt meg semmit,
hanem körben forog. Akkor viszont, mégis
honnét ered, m it jelent népünk neve?
Valószínűleg sokkal közelebb járunk az
igazsághoz, ha a „magyar” szó eredetét
az ősi Iránban, Perzsiábán keressük. Itt
ugyanis ennek a szónak na
szerepe, je
lentősége van:
egy kasztot (foglalko­
zási csoportot) jelöl - még
pedig a tudással, tanítással, gyógyí­
tással, hagyományőrzéssel, varázslással
foglalkozó társadalm i réteget. Ő ket ism er­
ték Iránban maga, moghu, magú, magavan,
2013. OKTÓBER - NOVEMBER

illetve hasonló néven. A z iráni hagyom á­
nyok szerint a „magá”-k te h át a szellemi
erők m esterei: tanítók, varázslók, papok,
ám nem akárm ilyenek. F ehér ruhában
járnak, testük rituális tisztaságát mindig
m egőrzik, a N apot és a tü zet tisztelik leg­
jobban a világon - m inthogy ők a „Vilá­
gosság E m berei”, egy ősi keleti fényvallás
képviselői. Indiában maha néven ism erték
őket, akik a brahm anokon (papokon) b e­
lül is egy külön réteget (a papok „krém jét”,
elitjét) képezték.
Ám a „m agák” titokzatos csoportja n em ­
csak egy hivatást, de egy konkrét népet,
törzset is jelölhetett. A perzsa hagyom á­
nyok szerint ugyanis élt Iránban egy ősi
nem zet, m elynek az volt a különlegessége,
hogy gyakorlatilag m in d en tagjuk - férfi­
ak, nők egyaránt - a „Világosság E m bere”
azaz e fényvallás beavatottja volt. És mivel
így m ár a „maga” szó nem csak azonos fog­
lalkozású közösségét, de azonos múlttal,
túrával
oport-
:, hoz-
még
szócs-
t, ami
az
f •VJ
i J ÉÉ
o s ir a n i
n y e lv b e n
azt jelentette
„nép”.
Ez utóbbi kifejezés pe­
dig nem más, m int az „ar”.
A tanításra, gyógyításra, hagyom ány­
őrzésre specializálódott nép neve így lett
maga + ar, azaz a „m agák n ép e” ^ „ b e a v a ­
tottak n épe”) - azaz: „m agyar” ...
Mágusok aradata
N em titok: ugyanebből a szóból, a „maga”
népnévből származnak a mágia, mágus kife­
jezések is. Hiszen az a titkos tan, amellyel az
Iránban élő magák foglalkoztak, nem más,
m int a mágia: a rejtett erők tudománya. Ily
m ódon viszont a „magyar” népnév szó sze­
rint azt jelentené, hogy „a magák, azaz a m á­
giával foglalkozó emberek népe”, röviden: „a
mágusok népe”...
Döbbenetes, de ezek a - látszólag távoli,
egzotikus - iráni szavak más nyelvekbe is
bekerültek, sőt! Kapaszkodjunk meg: jelen
vannak a mai magyar szókincsben is ... így
például minden bizonnyal a maga kifejezés
bújik m eg a szanszkrit maha, azaz „nagy”
szóban, de a görög mega, vagy a latin magnus
szavakban is (ezek is „nagy”-ot jelentenek).
De ugyanez rejtőzhet a szintén latin magister
(= mester, azaz szellemi tanító) kifejezésé­
ben, melyből többek között az angol mister
(„mester, ú r”) is származik.
A „maga”, „mágus” „mágus” szó gyökei kö­
szönnek vissza a magyar „magas” szóban:
elvégre a mágia igazán „magas”, azaz fenn-
költ, magasrendű, sőt: magasztos művészet­
nek számított az ősidőkben. D e benne van
a „mag”, azaz az „ős” „kútfő”, „csíra” „eredet”
szó is, hiszen a mágia a dolgok eredetével,
forrásával, sőt, az Univerzum „magjával”,
azaz ősmúltjával foglalkozik!
Az „ar” szó - melyről említettük, hogy az
iráni nyelvekben népet, embertömeget jelöl
- szintén megvan a mai magyar nyelvben,
még pedig az „ár”, m int „áradat” kifejezés­
ben. Magyar népnevünket tehát - némileg
játékosan, de nyelvtanilag nagyon is hűen
- így is fordíthatjuk: „mágusok tömege”,
„mágusok áradata”...
; A titokzatos mád kapcsolat
Padányi Viktor, Bíró Lajos, Badiny Jós Fe­
renc és mások kutatásai azonban még egy
döbbenetes tényre rávilágítottak ezen kívül.
Nevezetesen arra, hogy a „magyar” szó mély,
ősi kapcsolatban állhat a méd nép nevével.
A médek eredeti neve nem így hangzott: ők
magukat madai-nak, illetve - ha hozzátették
az„ar” azaz népet jelentő szót - „madiar”-nak
nevezték. Utóbbi szó kiejtése márpedig betű
szerint - magyar!
S hogy kik voltak a médek? Hérodotosz rész­
letesen elbeszéli múltjukat, történetüket, leg­
fontosabb legendáikat. Indoiráni nép, amely
a mai Turáni-alföldön élt Irán, Afganisztán,
Pakisztán, s később a mai Irak területén.
Lássunk néhány tényt róluk: hét fejedelem
vezérlete alatt, hetes törzsszövetségben éltek.
Fő totemállatuk a fehér ló volt, illetve a kitárt
szárnyú sólyommadár, melyet a m éd éksze­
rek jelentős részén látunk.
MITIKUS E M LE K E IN K
Türkök, szkíták, avarok
vagy Hungarusok?
Felmerül a kérdés: és mi a helyzet a
másik népnevünkkel? Azzal, melyet a
magyar helyett használnak az európai
nyelvekben népünk megnevezésére -
ez pedig nem más, mint a Hungárián,
hongrois, vengerszkij és társaik. Vajon ez
honnét ered, és mi a jelentése?
Nos, először is: mindegyik változat a
latin Hungaria („Magyarország”), illetve
Hungarus, Hungari („magyar”, „magya­
rok”) kifejezésekre vezethető vissza. A
legelfogadottabb elmélet ezt az onogur
népnévből eredezteti, akik egy, a magyar­
ral közeli rokonságban álló turáni nép
voltak a Kr.u. VI-VII. században. Az ono­
gur szó „tíz lovast”, azaz tíz törzsből álló
szövetséget jelent.
D e vannak, akik ezt a származtatást ta­
gadják, és amellett érvelnek: a Hungarus-
ban egyszerűen a hun népnevet kell
felismerni. És valóban: Paulus Orosius
katalán szerzetes már 417-ben a követ­
kezőt írja: „Pannónia európai ország, amit
nemrég a hunokfoglaltak el, ezt az országot
a nép saját nyelvén Hungarianak nevezi".
A Hungaria elnevezést tehát ő is a hun
szóból - és nem az onogurok nevéből -
eredezteti.
N épünket az eltelt évezredek során
azonban nemcsakmagyaroknak,
hungarusoknak, vagy épp hunoknak
hívták. Az ősmagyarokat a bizánci forrá­
sok például rendre türkökként emlegetik,
mások viszont szkítáknak, avaroknak,
szabíroknak, vagy épp hetumoger-nek
,hétmagyar”) nevezik őket...
H érodotosz végül a m éd nép eredetét, i
letve királyi dinasztiája származását is e
beszéli. Eszerint Asztüagész király lány,
M andané azt álmodta, hogy az isteni mi
dár-ős száll rá, és teherbe ejti. Ágyékábc
pedig hatalmas folyó árad, mely elborítj
a világot, s egy nagy nép támad belőle. E
a nép, a m édek az ókoriak szerint mágiku
képességeiről volt híres: azaz ők a magák,
beavatottak törzse, a fent említett „Világo:
ság Em berei”!
A kör tehát bezárult. Ráadásul minden!
nek feltűnhetett, hogy Mandané történe
betű szerint egyezik a magyar ősanya, Em
se álmának legendájával - így talán már nei
lesz kétségünk afelől, kik is valójában ezek
titokzatos médek. És talán arról is meggyő
hét bárkit: népünk és népnevünk eredet
nem Szibériában, sokkal inkább a napsütöt
sztyeppén, a perzsa mágusok világában kell
ne keresnünk... ERŐSS DIÁN
A M A G YA RSÁ G 20 000 É V E S T Ö R T É N E L M E 2.

Az úri faj hóna

Hóvirág a sivatagban Az addigi eredményeket Baráth
Tibor professzor foglalta egységes
A magyarság finn-ugor eredetét hirdető elmélet csupán egyetlen teóriába a múlt század második
tudományágra, a nyelvészetre támaszkodhat, hiszen az összes többi felében, hogy megrajzolja általa
nemcsak a magyarság, hanem az
szakterület cáfolja az elképzelést. Százötven évvel ezelőtt az is kiderült,
egész emberiség őstörténetét is.
hogy a nyelvészettel a finn-ugortól homlokegyenest eltérő teóriát is
Megállapította, hogy a magyar
alá lehet támasztani. Felső-Egyiptom Karnak nevű városában találtak nyelv a legeredetibb formában
ugyanis egy nagyjából háromezer-ötszáz éves templomi feliratot, amely fennmaradt formája egy közös
arról tudósított, hogy III. Thotmesz fáraó birodalmában magharok éltek ősnyelvnek, amely az utolsó
az Arad, Árpád és Maghara nevű településeken. A felfedezésről szóló jégkorszak után, mintegy tizen­
tanulmányban az esettel foglalkozó brit tudósok pedig kijelentették, hogy kétezer évvel ezelőtt alakult ki,
ezek a magharok kétségkívül a magyarok ősei lehettek... s amelynek használata az egész
világon elterjedt az első időkben.

A teória sajnos nem váltott ki A magyarság kialakulására pedig

nagyobb visszhangot a tudo­
mányos közéletben, mert a poli­
tikai helyzet erre nem volt megfe­
lelő. A magyar nép a Habsburgok
igáját nyögte, így másodrangú
nemzetként tekintettek rá, mely­
nek távoli múltja néhány kivételtől
eltekintve kevéssé érdekelte Euró­
pa vezető tudósait. Ilyen kivételes
szakember volt azonban például
Sir Alfréd Emest Thompson Wal-
lis Budge, a British Múzeum vi­
lághírű egyiptológusa, aki néhány
évtizeddel a felfedezés után ezt
írta egyik könyvében: „A lakosság
eredete és népisége szempontjából a
legfontosabb mozzanat az, hogy az
észak-egyiptomi dinasztia megala­
pítójaként egy ER-PAT, azaz Árpád
nevű királyt tisztelnek, akinek neve
mellettgyakran szerepel az őshazá­
ja, a Zabfolyó vidékére utaló Zab
név, amit az egyiptológusok Sab
vagy Seb alakban írnak át.”
Az osztrák M chael Haberlandt
ehhez még hozzátette, hogy „a
görögös formában írt Osiris, aki
Kr.e. 3000-3200 táján uralkodott,
magát szintén ER-PAT, SAB-UR
ősétől származtatja".
Ezek után, 1941-ben Pálfi Károly
nyugalmazott református tábori
főesperes A magyar nemzet ősval­
lása című munkájában már arról
értekezett, hogy bibliai utalásokat
talált arra, hogy a magyarok ősei
Kr.e. 8 ezer körül a Kaukázuson át
a mai Szíria területére költöztek.
Birodalmukat ott a Kos és Hóvirág
országának (Kus és Havilah a Bib-
Sir Alfréd Emest Thompson Wal-
lis Budge szerint az észak-egyip-
tonű dinasztia megalapítója egy
Árpád (ER-PAT) nevű király volt
liában), magukat pedig kosinak
nevezték. A hóvirág emlékét ter­
mészetesen a Kaukázusból vitték
magukkal, a kos pedig a délről
feláramló fekete bőrű népek jel­
képe volt, akikkel tulajdonképpen
közös hazát alapítottak, amikor
végül Kr.e. 5000 körül az Indiából
érkező árják egy csoportja össze­
olvadt a szíriai kosikkal, és életre
hívták az egyiptomi birodalmat.
néhány ezer évvel ezt követően,
az első magas kultúrák létrejötte
helyén, Mezopotámia, Szíria és
Egyiptom térségében kerülhetett
sor. Az ősnyelv, melynek ma a
magyar nyelv a legtisztább formá­
ban fennmaradt képviselője, az
összes árja nyelvek őse volt, ezért
a magyar nyelvet az árja nyelvek
közé kell sorolni, és a magyarsá­
got etnikailag is az árja népnek
kell tekinteni.
Baráth professzor úgy vélte, a
nagy vízözön után négy emberi
rassz maradt a Földön. Az ár­
jákat, akik Indiából szóródtak
szét, a napjainkban használatos
rendszerben kaukazoidnakvzgy
europoidnak nevezik, és a Kau­
kázus, valamint a Fekete-tenger
környékére helyezik őshazájukat.
A mongoloidok, akik a Himalájá­
tól északra, Belső-Ázsiában éltek,
míg a fekete bőrű népek rassza, a
khoisanoid (capoid) Dél-Afriká-
Mazarát, a magyar írás
A Bibliában az olvasható, hogy valamikor mindenki ugyanazt a
nyelvet beszélte a Földön, mígnem Bábel tornyának építésekor az Úr
összezavarta az emberek nyelvét, hogy többé ne érthessék meg egy­
mást olyan könnyen. Ma már sok nyelvész is úgy véli, hogy az em­
beri civilizáció hajnalán létezett egy ősnyelv, amit ősárjaként szoktak
megnevezni, és amelynek legközelebbi rokona napjainkban a ma­
gyar nyelv. Ennek az ősárjának létezett írott változata is, ami egyfajta
átmenetet képezett a képírás és a rovásírás között, és ezen a nyelven
jegyezték le az emberiség első történeteit is, az Edenkertről vagy
éppen a vízözönről mintegy háromezer évvel Mózes előtt. Ennek az
első írásnak Mazarát volt a neve, ami azt jelenti: a Magyarok írása, és
sokan úgy vélik, ebből a névből származik a „magyaráz”szavunk...

Hihetetlen KULONSZAM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER

 M ITIKUS E M LE K E IN K

A z igaz Úr
M agyarul Istent „Úr"-nak szólítjuk, így szerepelt ez az első, 8ARATH TIBOR

ősárja nyelven írott Bibliában (pontosabban annak eredeti, Tájékoztatóazújabb

ősváltozatában), a M azarátban is, am it aztán tévesen fordí­ A MAGYAR NEPEK magyar őstörténeti kutatásokról
tottak le. A bibliai időkben a királyok m agukat földi istennek
ŐSTÖRTÉNETE
tartották és ezt cím eikben m eg is jelenítették, azaz istennek
szólíttatták magukat, és így em legetik őket a M azarátban. Az
ősi szöveg term észetesen különbséget tesz az Égi Úr, vagyis
az Egy Isten és a földi istenkirályok között, ám azok, akik ké­
sőbb héberre, görögre és latinra ültették át az írást, nem érzé­
kelték m inden esetben ezt a különbséget. Ezért történhetett
meg, hogy a m a ism ert Bibliában olyan cselekedeteket is az
Ú rnak tulajdonítanak néha, am elyeket pedig földi uralkodók,
fáraók és királyok számlájára kellene írni.
P IS K I

ból ered; ők magukat általában eljutottak, sőt még Közel-Keletre

kusnak nevezték, és legfőbb
szimbólumuk egy fekete fejű
kos volt, nagy, körbe csavarodó
szarvakkal. Ezek a meghatározá­
sok tulajdonképpen máig nem
változtak. Baráth viszont negye­
dik rassznak a szemita népeket
tette meg, akiknek őshazáját nem
ismerjük, mert csak Krisztus előtt
nagyjából kétezer évvel jelentek
meg a Közel-Keleten, ahol akkor
már az árják és a kusok alapítottak
birodalmakat; köztük az ősma­
gyarok első országát. A szemiták
megjelenése idővel túlnépese­
déshez vezetett, amely folyamat
elől ismét az árják indultak útnak.
A legtöbben észak felé húzódtak
az üres területekre. Észak-egyip­
tomiak hajókkal özönlötték el az
Égei-tenger szigeteit, a Balkán
déli részét, ugyanakkor Mezopo­
támiából pedig felvándoroltak
az Aral-tó vidékére, majd egyre
tovább északi és keleti irányba.
Idővel benépesítették egész
Ázsiát. Európába először szintén
egyiptomi népelemek érkeztek
délről, akik a Balkán-félszigeten
felvonulva kerültek a Kárpát-me-
dencébe valamikor az új-kőkor
idején. Ezek a néphullámok nem
egyszerre érkeztek, de idővel a
Kárpát-medence lett a központ­
juk. Európában itt alakult ki leg­
először a földművelés és az ipar.
Az ásványokban és nyersanya­
gokban gazdag terület tömegesen
vonzotta az embereket. Itt szüle­
tett meg először az öntözés nél­
küli mezőgazdálkodás, m ert ezen
a területen volt esőzés bőven. A
Kárpát-medencében készített
korai termékek egész Európába
is került belőlük, hamarosan
azonban itt is jelentkeztek a Baráth Tibor professzor műveiben megállapította, hogy a magyar nyelv a
túlnépesedés tünetei, és az árják legeredetibb formában fennmaradt verziója egy közös ősnyelvnek, amely
az utolsó jégkorszak után, mintegy tizenkétezer évvel ezelőtt alakult ki
tovább vándoroltak, lassan bené­
pesítve egész Európát. A földrész nak. Hiszen ahogy a tudósok is helyesen elemezzük. A név első
neve is ezt jelenti: Európa, ha állítják, az emberiség egyetlen fele, az e-g-y ugyanis annyit tesz:
helyes hangharmóniával elemez­ anyától ered. Ha pedig egyetlen égi. A „p" és a „ f betű azt jelenti:
zük, így hangzik: Ez-úr-ó-faj vagy anyától származunk, akkor bizo­ „pót", aminek első ránézésre
Ez-úri-faj. nyos, hogy őseink nagyon sokáig nincs ugyan értelme, ám a régi
egy nyelvet is beszéltek. Sőt ezt magyarban használt „pé" hangot
Az Égi-Föld-Hon kellett használniuk az első civili­ m a„ef'-nekmondjuk, míg az„o"
Láthatjuk tehát, hogy a nyelvé­ zációk korai lakosainak is, például betű egyúttal az „ö" hangnak is az
szettel nemcsak a finnugor elmé­ Egyiptomban. Egyes kutatók írásjele volt (írott ábécénk sokáig
letet lehet alátámasztani, hanem szerint ez még napjainkban is nem tartalmazott „ö”betűt), a „t"
egy olyan, alapjaiban más teóriát kimutatható, mert, hogy mást ne és a „d" pedig ikerhangok. Ezek
is, amelyet az evolucionisták és mondjunk, maga az „Egyiptom" szerint az egykori értelmetlennek
az antropológusok is támogat- név is jól érthető magyarul, ha tűnő „pót" szócska azt jelentheti:
„főd", azazföld. A z Egyiptom
Egyiptomi szó: Magyar szó: nevének végét adó „om" tag pedig
a mai „hon”szavunknak felel meg.
Tehát Egyiptom valójában égi-
Eredeti kézírással: 1 /*> f
főd-hon, mai helyes kifejezéssel
Tiszta betűformákkal:
/ w v 11/ 0)1 Égi-Föld-Hon.
Hasonlóképpen elemezhetjük
Mezopotámia elnevezését is: ez
Mai betűformákkal: RTPOLK TSZRKNSZ a terület nagy kiterjedésű síkság,
Olvasat: vagyis mezőség. Az első két szó­
KLeOPaTRa SZeNtKeReSZT
tag még ma is ezt csengi: „mező",
azaz mező. A
Galánthay Tivadar bizonyította be, hogy a magyar rovásírás és a föníciai
írásmód egyaránt az egyiptomi képírásokból eredeztethető (fent). Lent a „pót", éppen úgy, mint Egyiptom
piktografikus hieroglif jelek és az ékírásos jelek összehasonlítása nevében/ö/det jelent, az „ám" pe­
dig szintén a „hon" szavunk haso­
nult alakja. Tehát Mezopotámia
3 W
PJKTO«RAFlKk*S JEL
í. e JlOOk.
\
valójában mező-föd-hon, moder­
napkorong a
nebb változatban: Mezőföldhona.
MAGYARÁZATA: csillag folyó? irpakalivz bi kifej
horizont feleit?
Tudjuk persze, hogy ez a fajta
i etimológia meglehetősen hihe­
ÉKÍRÁSOS JEL
i.c .2 4 0 0 k.
* 0- tetlennek, de legalábbis erőltetett-
nek tűnik, ám jónéhány kutató
ÉKÍRÁSOS JEL
í. e. 700 Jc
(W -fcaícífergarra)
f- Tf szerint már ez a két földrajzi név
is bőségesen bizonyítja, hogy
HAXGÉRTÉKE* diogtr, an U„ Ud a ié gu«
az ős-árja nyelv magyar nyelv
nap, víz,
JELENTÉSE isten, ég
Nap{korong) mag, fiú árpa ökör volt. Azt is tudjuk, hogy az ősi
* Nchánv jelnek több m im egy hangénéke van, néhány kangalatot p « % több jel is je lib e !. A* v 4 peldioí a ne Egyiptom két részből állt: Alsó-és

2013. OKTÓBER - NOVEMBER Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 13 |

A M A G YA RSA G 20 000 E V E S T O R T E N E L M E 2.

nem a helyi igényeknek megfele­ Elveszett szavak

A közös lően. Ebből pedig néhány kutató Az egyiptomi írással foglalkozó
bika azt a következtetést vonta le, hogy szakemberek a kiírt magánhang­
A kutatások m ára nem a magyar rovásírás ered az zók nagymértékű hiánya miatt
m ár azt is m egál­ egyiptomiból, hanem valószínű­ nagyon sokáig úgy vélték, hogy az
lapították, hogy leg a magyarok ősei terjesztették egyiptomi írások beszélhetetlen
az egyiptom i és el saját írásukat a helyiek között. nyelvet rögzítettek. Az egyik legna­
a m agyar bika-, Vagyis nem a ma ismert rovásírás gyobb tiszteletnek örvendő egyip­
illetve szarvas­ volt az ősi, az eredeti magyar tológus, a francia Gaston Maspero
kultusznak is írás, hanem az egyiptomihoz szerint: „Minden igyekezetünk,
közös lehet a hasonlatos képírás. Ám ahogyan hogy a régi egyiptomi szavak kiejté­
forrása. Túl azon az a Nílus mentén is alakult az sét megkíséreljük, csak megközelítő
a tényen ugyanis, szerint ráadásul E gyiptom ba, ahol idők folyamán, úgy az Ázsiában eredményre vezethet, mert sohasem
hogy a szarvasnak a csodaszarvas idővel átalakul­ maradt magyarok is a saját igé­ tudjuk kellő biztonsággal megállapí­
is bikája és tehene jelképe a régebbi, tak a m a ism ert nyeikhez formálták azt. Ahogyan tani, vajon azok miként hangzottak.
van, a szent egyip­ m e rt ehhez h a­ aranybikává. Ez Baráth Tibor fogalmazott: „Az Csak annyit tehetünk, megállapítjuk,
tom i A pisz-bika sonló ábrázolások viszont azt jelenti, egyiptomi hieroglifikus írás a ma­ milyen kiejtést tulajdonítottak neki a
szintén a N apot korábbi időkből hogy a magyarok gyar népek őshazájában korábban görög időkben és onnan következte­
hordozza a szarvai m aradtak fenn őshazája Kis- mindenütt használt tiszta képírás­ tünk visszafelé a régibb korszakokra,
közt és a H old Kis-Azsiában, és Azsiában volt, és ból alakult ki, akárcsak a mezo­ amennyire ez egyáltalában lehetsé­
díszíti az oldalát. feltételezhetően onnan telepedtek potámiai (sumér) ékírás, azzal a ges. A z egyiptomi nevek manapság
Egyes vélem ények o n nan kerültek át Egyiptom ba. különbséggel, hogy Egyiptomban általános kiejtése nem is olyan bizto­
a jelek képszerűsége mindvégig san egyiptomi, hanem sokkal inkább
Felső-Birodalomból. Olyan tar­ melyek az egyiptomi írásmód megmaradt. A z írásforma Alsó- és egyiptológiai, vagyis az egyiptológu­
tományok és települések neveit fokozatos fejlődésére utalnának. Felső-Egyiptom egyesítésekor lénye­ sokfeltevése szerinti kiejtés.”
is ismerjük, mint Esthon, Bothon, Annyi bizonyos csupán, hogy az gében már készen állt s ami azután Napjainkban Varga Csaba kuta­
Naphon vagy Maghara, melyek a első hieroglifák az egyiptomiak történt voltaképpen csak bővülés és tónk éppen ebben a „hiányos”
kutatók szerint magukért beszél­ kezében később fejlődtek; aligha­ tökéletesedés volt.” írásmódban látja a magyar rovás
nek. Alsó-Egyiptom lakói magu­ és az egyiptomi írás rokonságát. Ez
Latin Magyar Magyar Ó-egyptomi Ö-egyptoii>í
kat gyakran uranak és árunak is rovásírás rovásírás démotikus Írás írás transz- az úgynevezett magánhangzó-ug-
hívták, míg a Kaukázusi eredetű (Rovás. (Csenge) (Meriotic - littnkió ratás, amit csak olyan nyelvekben
Suabvany) Demotic) {Transiile-
ősárják honinak, hazai emberek- ration) lehet alkalmazni, amelyeknek
nek nevezték magukat: a hon urai, aA FT 1‘ t* <;* szavaiban szabálytalanul váltakoz­
azaz hun(g)-ári. bB x r XX V V bB nak a magas és a mély hangrendű
Száz évvel ezelőtt bizonyította cC f 8 t FI ? ? SS magánhangzók, ám valami zenei
be Galánthay Tivadar, hogy a + 35 so so szabály is érvényesül, hogy a ma­
dD dá
magyar rovásírás és a föníciai í< í< gánhangzó-illeszkedés működjön.
e E <, s e. E
írásmód egyaránt az egyiptomi • Ugyanis a magánhangzó-ugratás
fF OÁ fF
képírásokból eredeztethető. Ami lényege az, hogy a szavakban főleg
gG A* At X7
egyben azt is jelenti, hogy a ma­ S G ott kell jelölni a magánhangzót,
hH SS H : : hi t
gyarok ősei minden bizonnyal ahol magas-mély hangrendi váltás
il fT ~ n + + il
jelen voltak Eszak-Afrikában az van.
J'J rxc rxx 5? * ÍJ Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy
írás kialakulásakor. A feltevések
kK !> f ~~ 0f 1 1 kK
szerint az egyiptomiak a sumérek az egyiptomi és a magyar nyelvhez
1L A0 i 5 IL ugyanaz a 35-38 betűből álló ábé­
hatására valamikor a Krisztus
előtti harmadik évezredben ni M 51 5 ? mM cé kellett (például a latin, arab stb.
kezdték használni az írást. A nN <<] ((1 (L (L ii N nyelvekhez 20-22 betű is elegen­
legrégebbi leletek az abüdoszi o O ce CC u> <iQ dő), akkor jogosan gondolhatunk
temetőből kerültek elő, és jóval PP í< 2. pP arra, hogy az ókorban egy kívülálló
az első dinasztia előtti időkből qQ sx K> K> kK idegen aligha tudta volna köny-
származnak. Ezek a hieroglifák rR NXX u/ UJ rR nyen megkülönböztetni pusztán
egyáltalán nem kezdetlegesek, sS A! hi MII \lll sS hallás alapján ezt a két nyelvet. A
hanem éppen ellenkezőleg, az írás tT -J T ~ n: ? 7 ti magánhangzó-ugratás szabályai
tudományának teljes kiforrottsá­ uU MM 1 uU egyedül a magyar írásmód tanul­
i
gáról tanúskodnak, bár némileg vV MV M¥ 14 mányozásával deríthetőkki, hiszen
¥>r v V
különböznek a későbbi korok űr1 Sí1 a magyar nyelv az egyetlen, amely
w W $ 5 M- W
írásától. Mintha az egyiptomiak IX fennmaradt a vele teljességgel
xX XX b b .......
valahonnan készen kapták volna összefonódott ősi írásbeliségével
yY IV IV III III yY
ezt a tudományt: legalábbis a és ennek teljes, szintúgy ősi sza­
zZ RT NT í í zZ
mai napig senki nem találkozott bályrendszerével együtt...
olyan kezdetleges hieroglifákkal, A magyar rovásírás és az óegyiptomi írásjelek összehasonlítása BOLYKI TAMÁS

1 14 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER

 V
egnézzük azt is, hogy a másik híres
M görög történész, Szicíliai Diodórosz
hogyan vélekedett erről a kérdésről. Egyes
görög hely- és személynevek elemzésekor rá
fogunk döbbeni, hogy az eredetük szidta, és
magyarul értelmezhetőek.
Thargitaosz fia i
A H érodotosz által közölt első eredetmonda
szerint a szkíták ősapja egy Thargitaosz nevű
híres vadász. (M inden valószínűség szerint az
ő nevéből származik az erdélyi Hargita hegy
neve.) Ezt írja a neves történetíró História
című munkájában: „Amint a szkíták maguk
mondják, ők a legfiatalabbak az összes népek
közül, s e z a hagyomány a következőképpen ke­
letkezett: A z első embert, aki az akkor még nép-
telen tájon át, Thargitaosznak hívták. Ennek a
Thargitaosznak a szüleiről pedig azt állítják —
Magyar-görög kapcsolat
Ősi hagyományaink szerint mi, magyarok a szkíta népcsaládba
tartozunk, a hunok testvérnépe vagyunk. Nemcsak mi
aposztrofáltuk magunkat „büszke szittyáknak," ez a külföldi
forrásokban is visszaköszön.
Sehol sincs szó semmiféle finnugor származásról. A
„történetírás atyja" - Hérodotosz - nagy történeti
munkájában két szkíta eredetmondát is közöl. Mind a kettő
izgalmas, a második különösen azért, mert a görögök legendás
hősével, Héraklésszel hoz minket kapcsolatba.
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
Enlil ajándéka
Hasonlóan a szkíta legen­
dához, az egyik sumer
teremtésmítoszban Enlil
isten (képünkön) szintén
egy aranyfokost hajít le az
égből az ember számára,
amely a teremtő munkát
szimbolizálja. A sumerok
hite szerint a teremtés
soha nem fejeződik be, az
én ugyan nem hiszem, de ők így vallják— , hogy
maga Zeusz és Borysthenes lettek volna . (Z e­
usz szerintem nyugodtan behelyettesíthető
a szkíták főistenével Hadúrral, Borysthenes
pedig egy vízi nimfa, aki a görög mitológiá­
ban is szerepel. A neve magyarul is értelmez­
Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
MITIKUS E M LE K E IN K
egy örökké tartó folyamat
Az em ber feladata, hogy
szorgalmas munkával egyre
szebbé és élhetőbbé vará­
zsolja szülőbolygóját, és
Isten társa legyen a terem­
tésben. A történet erkölcsi
tanulsága szerintem az,
hogy csak a munka (legyen
az szellemi vagy fizikai) ad
értelmet és célt az életnek.
hető: sok magyarságkutató szerint „boristen­
n ő t” jelent. A görögök róla nevezték el a ma
Dnyeperként ismert folyót. Mindkét partján
jelentős szőlőültetvények voltak az ókorban.)
Hyen volna tehát Tlmrgitaosz származása. Neki
magának három fia született: Lipoxais, (Talán
Levente?) Arpoxaisz (Árpád?) és Koloxais.”
(Kolos?) - Grandpierre K. Endre fordítása.
A legifjabb testvér nevét őrzi az erdélyi Ko­
lozsvár városa is. Nagyon különös, hogy
Hérodotosz állítása szerint a szkíták a világ
legfiatalabb népének vallják magukat. Ez
azért is hihetetlen, m ert a népek általában
nem fiatalítják, hanem öregítik magukat, úgy
gondolván, hogy az ősiség ad rangot. Egyéb­
ként is hogy lehetne a világ legfiatalabb népe
az, amelyik sokak szerint már az egyiptomi
civilizáció kialakításában is szerepet játszott?
Szerintem itt Hérodotosz téved. Valójában
arról lehet szó, hogy a szkíták Thargitaosz
legkisebb fiától, Kolostól származnak ugyan,
de ez nem jelenti azt, hogy ők lennének a
legfiatalabb nép, pontosabban népcsalád.
Thargitaosz egy királyságot alapított. Hogy
ennek hol lehetett a központja Erdélyben,
vagy esetleg a mai Ukrajna területén, az vita­
tott kérdés. A király 3 egyenlő részre osztotta
az országot fiai között. Uralkodásuk alatt egy
szép napon 4 aranytárgy hullott le az égből.
Egy eke, egy, járom, egy bárd, (más fordítás
szerint egy fokos), és egy ivócsésze. A két
idősebb testvér odasietett, hogy felszedje a
tárgyakat, ám ekkor azok lángra lobbantak.
A legkisebb fiú azonban magához tudta ven­
ni ezeket az eszközöket. A két bátyja ebben
égi jelet látott, és elhatározták, hogy az egész
királyságot öccsüknek adják. A két fivér ön­
ként m ondott le a legfiatalabb testvér javára,
elfogadva, hogy mostantól már nem fejedel­
mek, csak kormányzók. Fel szeretném hívni
a figyelmet arra, hogy népmeséinkben kivétel
nélkül mindig a legkisebb fiú nyeri el a trónt.
Ez világosan árulkodik eredeti öröklésren-
15 |
A M A G YA RSÁ G 20 000 É V E S T Ö R T É N E L M E 2.
dünkről. Később ez annyiban módosult,
hogy előbb a legidősebb felnőtt férfirokon,
majd - a kereszténység felvétele után - a
király legnagyobb fia örökölte általában a
hatalmat.
A legenda által említett „égből hullott esz­
közöknek” is megvan a maguk jelentősége.
Az emberiség első fémeszközei valóban az
égből származtak, ugyanis meteoritvasból
kovácsolták azokat. Szkíta elődeink főleg
kardkészítésre használták fel az ilyen fémet,
és nagyra becsülték azt. Alapjává vált a kard­
kultusznak. A z Isten kardja m ondák hátte­
rében is ilyen fegyver áll. Az aranyfokos az
erdőirtást szimbolizálja a term őföld nyerése
érdekében, az aranyeke és az aranyjárom a
földművelés kezdeteinek jelképei. Ezek az
eszközök nem maguktól esnek le az égből,
maga Isten hajítja le őket a nép boldogulása
érdekében...
Héraklész gyermekei
Hérodotosz a szidták eredetéről ism ertet egy
másik m ondát is, amelynek különlegessége,
hogy főszereplője az egyik legnépszerűbb
görög hős, Héraklész. A neves történetíró
szerint a legendát a tenger körül lakó hellé­
nek mesélték, ami annyit feltétlenül bizonyít,
A bölcs Kheirón
kentaur
Kheirón az én felfogásom
szerint, egy nagytudású
szkíta polihisztor volt. Az
építészetben, a zenében,
a fémművességben és az
orvostudományban való
jártassága tette híressé. O hősök nevelője, és Aszklépi-
volt Akhilleusz (képünkön osznak, az istenné vált legen­
Kheirónnal) és Iaszon görög dás orvosnak a tanítója is,
hogy köztük is elevenen élt a görög-szkíta
vérségi kapcsolatok tudata. A történet szerint
Héraklész nevezetes 12 feladatának végrehaj­
tása közben, G érüón marháinak elhajtásakor,
vetődött a szkíták földjére. Itt hóesés és fagy
lepte meg, úgyhogy inkább oroszlánbőrt
húzott magára és aludt egyet, miközben lo­
vai kocsijából kifogva legelésztek. Amikor
felébredt, látta, hogy a lovak eltűntek, és
a keresésükre indult, ám sehol sem találta
az állatokat. Kutatás közben egy barlangra
bukkant, és úgy gondolta, megnézi, hátha itt
vannak. Bent meglepő látvány tárult a szeme
elé. Egy különös lény köszöntötte, „akinek”
a felsőteste asszony, az alsó pedig kígyó volt.
Bár a hérosz csodálkozott, megkérdezte őt,
nem látta-e a lovait. A hölgy elismerte, hogy
az állatok nála vannak, de csak akkor adja
vissza neki őket, ha vele hál. Héraklész telje­
sítette a kívánságát, de az asszony halogatta
1 16 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
a lovak visszaadását, m ert annyi időt akart
eltölteni a férfival, amennyit csak lehetséges.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a hős sem
sietett, annyira nem, hogy három fia is szüle­
tett a nőtől: Agathyrszosz, Gelonosz, a legfi­
atalabb pedig Szkythesz. Ebben nem nehéz
akinek megmutatta, hogyan :
kell bekötözni a sebeket és
meggyógyítani a különböző ;
bántalmakat. Híres gyógy­
növényeivel a mérgezett nyű j
ütötte sebeket és a kígyóma­
rást is sikeresen kúrálta. A
legenda szerint érdemeiért
halála után Zeusz a csillagok
közé emelte. Belőle lett a
Kentaur csillagkép.
felismernünk a szkíta név görögös alakját.
Mielőtt Héraklész búcsút vett gyerekei any­
jától, leoldotta az övét - csatján egy aranycsé­
sze függött - , és felajzotta az egyik íját. (Ad-
dig ugyanis két íjat hordott magánál.) Majd
megparancsolta az asszonynak, hogy amikor
fiai felnőttek, az legyen közülük a terület ura
és majdan a fejedelem, aki ki tudja feszíteni
ezt az íjat. Ez Szkythesznek sikerült, így ő lett
a nagyfejedelem.
Két testvéréből is híres törzsfő lett. Például az
Erdély területén élt Agathyrszosz törzsről a
Kr.e. VII. századból származó források is em­
lítést tesznek.
Ami Héraklész fiai számára hátrahagyott íját
illeti, a vele kapcsolatos próbatétel népmesé­
ink ismert motívuma. Az öreg király is arra
kéri a fiait, hogy lőjenek egyet az íjával, de
csak a legkisebb tudja teljesíteni a feladatot,
a két idősebb fivér kudarcot vall. A legkisebb
fiú diadala szinte már sematikusnak m ondha­
tó népmeséinkben.
A szkíta-magyar ún. visszacsapós, keményfá­
ból készült íjat, amit szarulemezek beépítésé­
vel is megerősítettek, egyáltalán nem könnyű
kifeszíteni. Kezeléséhez legalább tízévi, már
gyermekkorban megkezdődő gyakorlás
szükséges. Az idegenek, még ha a kezükbe
kerül is, nem sokra m ennek vele. Egy jó, ha­
gyományos korabeli íj hatótávolsága nagy­
jából 200 méter. A szkíta fegyverrel ennél
két-háromszor messzebbre lehetett lőni. H é­
raklész íja is ilyen volt. Felszerelése emlékez­
tet a szkítákéra: bőröve és ivócsészéje is volt.
Hérodotosz ki is emeli, hogy: „Ama csésze
miatt viselnek a szkíták csészét az övükön." A
bőröv a férfi teljes értékűségének, elhivatott­
ságának a szimbóluma. Nyelvünkben máig
él a „felövezték” kifejezés, ami azt jelentette,
hogy teljes jogú harcossá avatták. Ezzel nem
akarom kétségbe vonni Héraklész görög vol­
tát, vagy azt sugallni, hogy szkíta lett volna,
de vannak olyan legendák, melyek szerint
fiatalkorában sokáig élt a kentaurok között.
Ezek olyan lények, akiknek a felsőteste em­
beri, az alsó pedig lóé. Véleményem szerint
ők valójában a szkíta népcsaládba tartozó
harcosok lehettek, akiket a görögök szin­
te állandóan lovon láttak, fantáziájuk tehát
megteremtette a „lóember” figuráját. Para­
dox m ódon Héraklész halálát is egy kentaur
okozta, akit Nesszosznak hívtak. Egy m é­
reggel átitatott inget adott a hős feleségének,
aki továbbajándékozta azt a férjének. A férfi
hiába akarta magáról letépni a ruhadarabot,
egyszerűen képtelen volt rá. A bőrön át fel­
szívódó méreg okozta fájdalmakba belehalt.
M int mindenhol, a szkíták között is akadtak
gazemberek...
2013. OKTÓBER - NOVEMBER

Az anyaistennő kultusza
Egy másik görög történész, Szicíliai
Diodórosz a következőket írja ősnépünkről:
„Később, így regélik a szkíták, földszülte szűz
támadtföldjükön. Testénekfelső idomai az övig
női, az alsók pedig kígyóidomúak voltak. Jupiter
közösült vele, s egy Scythes nevű fiú t nemzett.
Mivel ez jóval különb volt az előtte élőknél, ne­
véről neveztettek szkítáknak e népek." Érdekes,
hogy itt is megtaláljuk a „kígyótestű” nő m o­
tívumát A „földszülte szűz” képe az ősidőkbe
vezet vissza. Egyértelműen rokonságban áll
azon hiedelmekkel, miszerint az első ember
földből jött létre. A közismert bibliai törté­
net szerint Ádám ot is földből gyúrta és kel­
tette életre az Isten. A zsidó teremtésmonda
a férfiág fontosságát hangsúlyozza, hiszen az
Atyaisten először a férfit teremtette meg, és
annak oldalbordájából alkotta meg a nőt. A
szkíta legendában viszont az ősanya szülte
meg az első férfit. Napnál világosabb, hogy
ez a történet a matriarchátus, vagyis a nőura­
lom korában keletkezett, míg a bibliai mítosz
a férfiuralomra való áttéréskor, vagyis egyér­
telműen az előbbi, a szkíta változat az ősibb.
A kígyótestű nő mitikus alakja széles körben
elterjedt az ókorban. Számos nép hitvilágá­
ban ő a teremtés főszereplője. A női alsótest
egyébként is a termékenység központja és
szimbóluma.
Diodorósz szerint Scythes apja Jupiter. (G ö­
rög létére azért használja ezt a nevet és nem
Zeuszét, m ert elsősorban a római olvasókö­
zönség számára írt.) Véleményem szerint a
népcsalád ősének apja, Hadúr a szkíták főiste-
Illusztrációink: Sendel Vladimír Sztepanovics grafikái Hérodotosz szkítákkal foglalkozó negyedik mindig lehet, és kell is tanulni...
könyvének fejezetei alapján
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
M ITIKUS E M LEK EIN K
ja több kutató meggyőződése szerint a Kár-
Gregorio Garcia pát-medencében lehetett. Maga Diodórosz,
és a magyarok a kiváló görög történész tanúsítja tehát, hogy
Gregorio Garcia (1556-1627) spanyol sokkal régibb idő óta élünk hazánk területén,
krónikás volt. A z indiánok eredete az m int ahogy azt nekünk tanítják.
' I
Újvilágban és Nyugat-Indiában című
könyvében egy fejezetet szentel a vi­ Kultúrkincsek átadása
lág többi népeinek is. A magyarokról Baráth Tibor A magyar népek őstörténete című
például határozottan állítja, hogy a könyvében további bizonyítékokat tár elénk,
szkíták közé tartoznak, és hogy igen amelyek szerinte igazolják a görög-magyar
vitéz nép. Leírja, hogy rokonaink, a rokonságot, vagy legalábbis azt, hogy őseink
parthusok, Szkítiából vándoroltak Elő- hatást gyakoroltak a hellén kultúra kialaku­
Ázsiába, ahol külön államot alapítottak, j lására is. Véleménye szerint például a görög
Elmondja, hogy parthus azt jelenti ábécé betűi a megtévesztésig hasonlítanak
száműzött, és hogy megosztottságuk \ a magyar rovásírás jeleire. Olyannyira, hogy
miatt szakadtak ki az anyanemzetből. sok külföldi tudós azokat a leleteket, amin
(pártoskodás?) rovásírás van, először görögül próbálja meg
olvasni. A kutató úgy gondolja, hogy még a
ne lehetett az eredeti legendában. A jeles gö­ naptárukat is tőlünk vették át. Ez a kalendá­
rög történetíró fontosnak tartja megjegyezni, rium úgy nézett ki, hogy egy fatörzsre nagy
hogy ezek a rendkívüli emberek (ő használja ezt gömböket akasztottak; azok jelképezték, a
a jelzőt!) nagyon tisztelik az anyaistennőt is. Napot, a H oldat és a csillagokat. A gallyak­
Diodórosz azt írta, a szkíták első „királyának”, ra pedig 365 kisebb gömböt kötöztek, ezek
Scythesnek két fia született, Pálos és Napos. szimbolizálták a napokat. A fát lányok vették
Sok magyarságkutató szerint Pálos a palócok körül, és körbetáncolták. Ezt úgy nevezték,
ősapja. Napos nevét nem kell magyarázni, hogy Dap-hnap-horia azaz: Nap-hónap órá­
legjobb tudomásunk szerint neki nem szület­ ja. Innen eredeztethető a híres balkáni Hóra
tek gyermekei, emlékét még a románok is őr­ tánc (vagyis óra-tánc). Baráth Tibor szerint
zik. O k Cluj-Napocának nevezik Kolozsvárt, még az olimpiai játékok megrendezését is a
vagyis még a város román neve is a szkíta-ma- szkíta sportversenyek ihlették. A szerző fel­
gyar eredetről tanúskodik! hívja a figyelmet arra, hogy milyen sok görög
Diodórosz elmondja azt is a szkítákról, hogy név értelmezhető magyarul. A görög-perzsa
nagyon vitéz harcosok, és hogy birodalmuk a háborúk során az egyik legnagyobb hellén
Tanaisz folyótól Thráciáiáig (vagyis a Dontól a győzelem helyszíne Marathón. A várost a
Balkánig) terjed. A hatalmas terület központ­ diadal után nevezték el így, annak emlékére,
hogy megmaradt alton. Szerinte a legkiválóbb
görög írók és tudósok mind félig magyar szár­
mazásúak voltak, vagy legalábbis magyar ne­
veket viseltek. Hérodotosz nevét például „úri
tudós"-ként értelmezi. Szolón, miként a neve
is mutatja, a szónoklat, az ékesszólás mestere
volt. Homérosz nevét pedig a humoros sza­
vunkból eredezteti. A költőóriás két hatal­
mas művéről, az Iliász és az Odüsszeia című
eposzokról az a véleménye, hogy eredetileg
szkíta munkák, Hérodotosz csak átvette és
egy kicsit átalakította őket a görög ízlésnek
megfelelően.
N em vitatva Baráth Tibornak a magyarság­
kutatás érdekében tett erőfeszítéseit, és nem
vonva kétségbe a görög-magyar kapcsolatok
ősi voltát, azt kell mondjam, hogy szófejtései
és állításai számomra nem meggyőzőek, és
erőltetettnek tűnnek. A szerző művét olvasva
az a benyomásunk támadhat, hogy az egész
világ magyar.
Olyan nincs, hogyha kettő vagy több nép
kapcsolatba kerül egymással, az egyik min­
dent átad, de semmit nem vesz át. Egymástól
ZAVACZKI JÁNOS
Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 17 |
 MAGYARSAG 20 000 EVES TORTENELME 2.
feladat mibenlétéről megle­
E hetősen sokat vitatkoznak
mostanában a kutatók; a leg-
vérmesebb elképzelések szerint
őseink küldetése az első civili­
zációk megtermékenyítése és a
kultúra terjesztése lehetett, míg a
szerényebb vélemények „csupán
Európa szívének, a Kárpát-me-
dencének a birtokbavételéről
beszélnek. Ez utóbbira utalhat a
Képes Krónika nevezetes m onda­
ta is: „Az Úr visszaadta a magya­
roknak Pannóniát, mint ahogyan
Izrael
fiainak
Mózes
idejében
öröksé­
gül adta
Kánaán
valamennyi
országát.”A
krónika sze­
rint tehát
Pannó­
nia a
hunok­
tól és
Atti­
lától
ránk
maradt
örök­
ségünk,
mely a
köztudatban
összeforrt a Bib­
liában szereplő örökséggel, így
lett aztán a Kárpát-medence a
magyaroknak az ígéret földje, a
Kánaán. Vagyis eleink meg tud­
ták válaszolni a „mi végre vagyunk
a világon ?" kérdését, azaz volt
küldetéstudatuk.
Kereszténység
vagy ősvallás?
Elképzelhető, hogy éppen ez a
küldetéstudat, a Kárpát-meden­
ce és Kánaán összemosódása
segítette Géza és István papjait a
kereszténység felvételével kapcso­
latban. Egyes vélemények szerint
sikerük titka, az egyházmegyék és
az egyházi hierarchia gyors meg-
K 18 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
A magyar Biblia
Manapság hajlamosak vagyunk elhinni, hogy
őseinknek a kereszténység felvétele előtti
vallásáról nem tudunk semmit, mert annak
minden apró részletét eltörölték István király
idegen papjai. Pedig a régi magyar hitvilág nem
enyészett el teljes mértékben; nyomait ma is
őrzik népszokásaink és mondáink. Sőt azt is
tudjuk, hogy Árpád népe ismerte a Bibliát, az
Ószövetségben található ősi történetek egy
részét sajátjának tartotta, és
szilárdan hitte, hogy Isten
feladatot bízott reá...
lalása előtt is volt magyar nyelvre
fordított Bibliája. Amikor például
867-ben a híres-nevezetes Cirill
szerzetes (Metód térítő társa)
Velencében az anyanyelven való
hittérítés védelmében beszédet
szer mondott, megemlítette, hogy sok
nép már saját nyelvén magasztalja
zese az Urat: így az avarok, türkök,
Szent kazárok és alánok is. De szapo­
István rodnak azok az érvek is, melyek
uralko­ szerint a Dunántúl néhány pont­
dásának ján a magyarul beszélő avarok
idején csak­ közt még a római kori őskeresz­
is úgy magya­ tény lakosság is megérte Árpád
rázható meg, bejövetelét: Szombathelyen,
Nem található meg a Bibliában a bábeli torony (jobbra) építésének idő­
pontja, de az sem, hogy azt az óriás Nimród (fent) építtette volna
hogy már eleve sok keresztényt Sopronban, Pécsett és Zalaváron.
találtak az országban, magyarul Az is roppant különös, hogyha
beszelő papokkal és püspökök­ őseink pogányok voltak, miért
kel. Számos jel utal arra, hogy a nem maradtak fenn utánuk po­
kései avarok idejében élt magyar­ gány magyar istennevek. István
ságnak már 896, Árpád honfog- király törvényeiben például sehol
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
nincsenek megnevezve azok a
bizonyos pogány istenek, akiket
imádni nem szabad. Persze nem
is nevezhették meg őket, még­
pedig azért, mert őseink egyisten-
hitűek voltak, amint azt számos
korabeli forrás tanúsítja. Arab uta­
zók írták például, hogy a magyarok
egyetlen istenben hittek; az Ég
Urában, türk nyelven Tengriben.
Ezt erősítette meg a szintén kortárs
Theophülaktosz Szimokáttész is,
amikor a következőket írta: „A
tüzet, levegőt tisztelik, a földnek
verseket dalolnak, de csak azt
imádják, aki a létező mindenséget
alkotta, s ezt Istennek nevezik.”
Cornides Dániel szerint „a magya­
rok csak egyetlen istent imádnak, a
Világegyetem teremtőjét... ”
Anonymus azt írta, hogy a magya­
rok a Mindenek Urát dicsőítették,
egyedül hozzá fohászkodtak.
A Gesta Hungarorumban ez áll:
„Álmos vezér pedig, kinek segítsége
a Szentlélek volt (...) Árpád vezér,
akinek a mindenség Istene volt a
segítője... ”
Korai krónikáink egységesen
állítják, hogy Árpád vezér nagy
céljainak eléréséhez a Mindenható
Isten kegyelmét kérte, s szavai
végeztével a magyarok háromszor
kiáltották: Isten! Isten! Isten!
Természetesen ez az Isten aligha
lehetett a judeo-keresztény Isten.
Annál is inkább, mert a szkíták
Zarathusztra vallását követték,
akárcsak a hunok és a magyarok
közül is számosán. Erre bizonyíté­
kok vannak, márpedig Zarathuszt-
rát mint az első jelentős egyisten-
hitű vallás megalapítóját tartjuk
számon. Tanai feltehetően sumer
örökséget hordoztak, hiszen a
sumérok is az egyeden Istent
imádták, és a különféle természeti
tüneményekben való megnyilvá­
nulásait tisztelték, ezért tűnik úgy,
mintha több istenben hittek volna.
A sumer „isten”szó is azt jelenti:
egy, egyetlen, egyedüli, egyedülvaló.
Az pedig nyilván nem véletlen,
hogy a sumér és a magyar „isten"
szavunk jelentése szinte meg­
egyezik.
Nimród, az ősatya
Sajnos még napjainkban is sűrűn
szerepel a tankönyvekben, hogy
Kézai Simon (IV. László udvari
papja) XIII. századi magyar
krónikájában a Biblia szövegét is
felhasználta, hiszen a magyarok
ősapjának M énrót óriást, Jáfet
leszármazottját tette meg. Kézai
mester 1282 táján írott művében
(amelyet Anonymus azonos
című művétől megkülönböztetve
Gesta Hunnorum et Hungarorum,
azaz „A hunok és a magyarok
cselekedetei" címen szokták
emlegetni) valóban szerepel a
fenti kitétel, csakhogy ez az állítás
éppen ellenkezik a Biblia szöve­
gével. Az Ószövetségben ugyanis
M énrót (azaz modern átírásban
Nimród) Kám leszármazottja,
Kézainál pedigjáfeté. Ellenkezik
Kézai a Bibliával abban js, hogy
míg szerinte Bábel tornyát azért
építették, hogy ha a vízözön
megismétlődne, oda menekül­
hessenek az emberek, míg a
Biblia az emberek hírnévre, di­
csőségre vágyódásával magyaráz­
za a toronyépítést. A Genesisben
szó szerint ez áll: „Azután így
szóltak: Rajta, építsünk várost és
tornyot, amelynek teteje az égig ér.
Szerezzünk nevet magunknak és
ne szóródjunk szét aföldön. ”Ké­
zainál pedig ez: „A vízözön után
a kétszázegyedik évben, az óriás
M énrót, a Jáfet véréből származó
Thanafia, okulva a múlt veszedel­
mén, egész rokonságával együtt egy
torony építésébe kezdett, hogy ha
esetleg a vízözön megismétlődnék,
a toronyba menekülve elkerülhessék
a bosszuló ítáetet... Ménrót, az
óriás, a nyelvek összezavarodásá-
nak kezdete után Eviláth földjére
költözött, amely vidéket az idő
tájt Perzsiának neveztek...”
N em található meg a Bibliában
a bábeli torony építésének
időpontja, de az sem, hogy azt
Nimród építtette volna. Nem ol­
vashatjuk azt sem, hogy Nimród
később Eviláth földjére költözött,
mi több, ez a kifejezés sehol sem
található meg - más összefüg­
gésben sem - a Bibliában. Kézai
ráadásul következetesen óriásnak
(„gygas”) nevezi Ménrótot, a
Biblia pedig kizárólag nagy va­
dásznak. Pedig óriásokról is írnak
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
Ősök Tornya
A két világháború között dr.
Bencsi Zoltán hívta életre M a­
gyarországon a Turáni Egy-
istenhívők Egyházát, amely
céljául a magyar ősvallás
felelevenítését tűzte ki maga
elé. A harmincas évek azon­
ban nem volt alkalmas ennek
megvalósítására. Az egyház
Budán szobrot akart állítani
„Ósi Istenünk ésfajtánk védel­
mében vértanúhalált halt Kop­
pány vezérünk és a vele pusztult
sok-sok jó magyar emlékére”,
ám a keresztény egyházak
nyomására a főváros ennek
nem adott helyet. A hogy nem
kaptak engedélyt a Hármasha-
tár-hegyre egy sum ér stílusú,
örökké égő áldozati oltár felál­
lítására sem. A turániak azon­
ban nem adták fel céljukat.
Az állandó rendőri zaklatások
ellenére folyamatosan kiadták
lapjukat, a Turáni Rohamot, és
Kézai Simon az ő korában még legalább egy példányban létező „ősgesz-
tánk”-ból is szerzett információkat
az Ószövetségben, így ha annak
szerzői tudtak volna Nimród eme
jellegzetességéről, aligha hall­
gattak volna róla. Ugyancsak a
Bibliánál hitelesebb forrásra utal
a bábeli torony építésének indok­
lása is. A mezopotámiai síkságon
ugyanis a sumér templompirami­
sok, azaz zikkuratok annakidején
valóban menedékül szolgáltak
a Tigris és az Eufrátesz gyakori
áradásai idején. Romjaik még ma
is szigetekként emelkednek ki a
síkságból, de a Biblia szerkesztői
szemmel láthatóan már nem
ismerték ezeket az ősi hagyomá­
1935-ben egy magánkézben
lévő óbudai telken tornyot
építettek Attila, Árpád, és
Koppány tiszteletére. Ennek
maradványa a mai napig áll, s
a környékbeliek Ő sök Tornya
vagy Koppánytorony néven
emlegetik.
Dr. Bencsi Zoltán így számolt
be vesszőfutásukról: „Mikor
azonban a mozgalom kezdett
nagyobb hullámokat vetni, a
nyokat, inkább tudálékos magya­
rázatot kerestek az általuk érthe­
tetlen épületek rendeltetésére.
Mindezek az eltérések a legősibb
hagyományok és a sumér mito­
lógia területére vezetnek, és azt
igazolják, hogy Kézai egy önálló,
nem bibliai megfogalmazású
Nimród-hősmondakör hagyo­
mányait örökítette ránk. Berossos
babiloni káld történetíró (Kr. e.
270 körül) például Nimród törté­
netét Kézaihoz annyira hasonló­
an adta elő, hogy az összefüggés
teljesen nyilvánvaló. Nimróddal
kapcsolatban sokat beszél a
Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
1 1
FT
rr^ J
. ■1
1 ptfcfeZ '1
A •|
katolikus papság közbelépésére
a főkapitány betiltotta azokat.
Fellebbezésfolytán ügyünk a
belügyi kormányzathoz került,
amely azonban a mai napig sem
döntött." A Turáni Egyistenhí-
vők Egyházának működését
sem a háború után, sem a
rendszerváltást követően nem
engedélyezték. Napjainkban
a tengerentúlon, a Kanadai
Magyar Egyház karolta fel.
szkítákról is, sőt a Tanais folyót is
megemlíti (ami a Thana névvál­
tozata, és így hívják Ménrót apját
Kézainál). Epiphanius egyház­
atya szerint pedig „a hellének ezt
a Nemrotot tartják Zoroaszternek,
aki tovább költözvén a keleti te­
rületekfelé, Baktriának alapítója
lön". Eviláthról is tudnunk kell,
hogy később több egyházi író is
Hunniának nevezte ezt a földet.
Kosmas Indikopleustes, aki Kr. u.
510 táján beutazta Dél-Arábiát,
Abesszíniát és Indiát, Keresztény
topográfia című művében egy
helyütt így ír: „India és Hunnia,
vagyis Eviláth".
Kézai Simon azonban aligha
ismerte az ékírásos sumér króni­
kákat, és a magyarok eredetéről
írott sorait ősi mondáinkból
merítette. Ma már azt is tudjuk,
hogy az ő korában még legalább
egy példányban létező ősgesz-
tánkból is szerzett információkat,
hiszen közismert eredethagyo­
mányokra kellett támaszkodnia
ahhoz, hogy a keresztény kö­
zépkor kellős közepén helyesbí­
teni merészelje a Bibliát, udvari
papként vállalva ezzel még az
eretnekség vádját is...
BOLYKI TAMÁS
19
 A M A G YA RSA G 20 000 E V E S T O R T E N E L M E 2.

I étezik egy középkori forrá-

L ^ u n k , a Kassai Kódex. Ez főleg
a magyar táltosok elleni inkvizí-
ciós perek jegyzőkönyveit tartal­
mazza. Ebből kiderül, hogy még
jóval a kereszténységre térés után
is akadtak olyan emberek, akik
jeles napjainkat az ősi módon
ünnepelték meg.
Magyarok karácsonya
Akár hiszik, akár nem, legna­
gyobb ünnepünk a karácsony
volt. Sokáig azonban nem Jézus
születésére emlékeztünk ezen
a napon, hanem a Nap újjászü­
letését köszöntöttük. Központi
csillagunk télen alacsonyabban
jár, sugarai gyengébben tűznek.
Ilyenkor éltető fény-
Gyerm ek születik
A szülés és a születés is szakrális esemény. Ré­
gen kivétel nélkül a földön, általában guggoló
testhelyzetben, a tűzhely közelében szültek
asszonyaink. A földre szalmát terítettek, hogy
a baba puhára pottyanjon. Az eseményen
férfiak nem lehettek jelen, ilyenkor szigorúan
kiparancsolták őket a sátorból. így a szülésnél
csak női táltos segíthetett, no és term észe­
tesen a láthatatlanul jelenlévő Istenanya, a
boldogasszony. A hogy a baba megszületett, nem csak a tűz általi m egtisztulásról van szó,
az anya illatos füveket d o bott a tűzbe, és fölé de az ősök szellemeinek is így m utatták be a
tarto tta az újszülöttet. Egyértelmű, hogy itt kis jövevényt.
a sólyom ünnepét tartják. Ilyenkor afenyő a Fény fája? Feldíszítve a karácsony, amikor egy bizonyos
egy nagyfelékesítettfá t is állítanak világfát vagy istenfát szimbolizálja, Kozma a következőket mondja:
(!) és énekelnek." (innen ered az „istenfáját!" ká­ „ A solymárok ünnepén, amelyet
Arról nem árulkodnak az írásbeli romkodásunk is.) A karácsonyfa közönségesen, (értsd: általában)
források, hogy őseink karácsony- gömbdíszei a bolygókat, a csú- karácsonynak neveznek.”A félreér-
00

OSVAL UNK ÜNNEPEI

Szakrális napok a régi magyaroknál
Bár jelenlegi ism ereteink szerint csőn lévő csillag pedig Arany tések elkerülése végett ideírom a
ősvallásunknak nem voltak tételes tanai, Atyácskát, ősvallásunk Napiste­ latin nyelvű jegyzőkönyv eredeti
nét jeleníti meg. A kereszténység­ mondatát. „ Infestőfalconnarium
de ahogyan a világ m inden népének, úgy
re térés után „bedehemi csillaggá” vulgar e karasun dicto.”Ha figyel­
term észetesen nekünk, m agyaroknak
változott. Obolvárjobbágyígy mesen megnézzük a mondatot,
is m egvoltak azok az ünnepeink (üdv­ vall ősi ünnepünkről az inkvi- észrevehetjük, hogy egy magyar
napjaink), m elyeket egész közösségünk zítoroknak: „Ekkor a sólymokat szó is „belecsempésződött” a latin
m egtartott. N éprajzkutatóink általában vadászatra eresztik, és sokan viszik szövegbe: karasun. Az 1240-es
azt szokták m ondani, hogy ünnepeinket el a madaraikat, amiket a táltosok években így hangzott „karácsony”
annyira áthatotta az európai kultúra, hogy megáldanak. szavunk. Ez egészen biztos, mert
ma m ár nem lehet m egállapítani, m ilyenek Ágota asszony Ithe táltosról latinul a karácsony máshogyan
lehettek. Ez azonban nem teljesesen igaz, mondja az alábbiakat: „Amikor van: „Nativitas Domini." (Urunk
néphagyom ányunk sok m indenről árulkodik. karácsonykor afiatalok az első születése.) Ezekből a példákból
új sólymokatfelröptetik, énekelni is láthatjuk, hogy nincs igazuk
forrásunk olyan, mintha bágyadt, fája milyen fa lehetett, de a nyel­ szokott, és lelkűkre köti, hogy ezt az azon nyelvészeinknek, akik a
beteg lenne. Ez változik meg vünk annál inkább. Mi más illene ünnepet soha nefelejtsék el." Boksa karácsonyt szláv eredetű jöve­
december 21., a téli napforduló jobban a Fény ünnepéhez, mint táltos perében is szóba kerül a vényszónak tartják, (szerintük a
után. Napunk „magához tér”, név: újba átlépő-1jelent). Valójá­
és egyre erősebb lesz a fénye. ban az a népszerű vadászmadár a
Táltosaink (akik még a késő kerecsensólyom népies neveiből
középkorban is tevékenykedtek származik: karasun, kerecseny.
gyógyítókként falvainkban) egy Lényegében tehát egy ősi Napün­
ünnepélyes szertartás keretében nepet „keresztelt meg” a katolikus
ilyenkor bocsátották szárnyra egyház, amikor elrendelte, hogy
a befogott kerecsensólymokat ezentúl ne a Nap, hanem Jézus
A nép áhítattal figyelte, ahogy a születését ünnepeljük. Hogy vala­
madarak az ég felé szállnak, és mennyire azért elkülönítsék a két
hitte, hogy erőt adnak csillagunk ünnepet, Krisztus születésnapját
újjászületéséhez. A Kassai Kódex négy nappal odébb „tolták” azaz
tanúsága szerint, 1245-ben egy 25-ére tették. Célzatosan döntöt­
Rufus nevű segesvári polgár ezt tek így: Nehogy már valaki azo­
mondja az inkvizíció előtt. „Krisz­ \\ nosítani merje Isten Fiát holmi
tus születése napján a magyarok, „pogány” Napistennel...

20 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER

 MITIKUS E M LÉ K E IN K

Kikelet ünnepén hogy a táltos minden sertés után sorakoztak fel. Jobbszárnyon a Hunyadi Mátyás korában is említi
Tavaszköszöntő ünnepünk ősi adott egy vesszőcskét, amit a nép férfiak, balszámyon az asszonyok egy oklevél.
neve nem ismeretes. Bár néhá- apró figyelmességgel viszonzott. és a lányok, valamint a gyerekek.
nyan úgy gondolják, (elsősorban Ezzel az áldozati ajándékkal „vál­ Ezután elővezettek egy paripát, Ispiláng kagánja
Badinyjós Ferenc kutatásai totta meg” tulajdonosa a malac­ amit a táltos feláldozott. Az állat Az egyszerre tavaszbúcsúztató,
nyomán), hogy a Fény Szűzének kát, amely így birtokában marad­ bőrét lenyúzták, s általában a liget nyárváró és nyárköszöntő ünne­
napja lehetett. A Szűz ezen a hatott. A legények pedig a táltos­ keleti végében álló ún. ágasfára pünk az Ispiláng megfeleltethető
napon fiával, a Fényfiúval együtt tól kapott „görgölő” vesszőkkel akasztották. Közben a kásafőzők a keresztény ünnepkör pünkösdjé­
újrateremti az életet. Minden Ta­ megveregették a lányokat, hogy az edényekbe vizet öntöttek, és nek. Régi magyar nevét egy gyer­
vaszünnep a világteremtésre való termékenyek legyenek. (A görgöl az ételt lóhússal is ízesítették. A mekdal is megőrizte: „Ispiláng,
emlékezés. Sajnos a pontos idő­ szavunk pontos jelentése még bográcsok alatt a Szent Lánggal Ispiláng, ispilámgi rózsa/ Rózsa
pont sem derül ki a forrásokból, nyelvészeink számára is rejtély, de gyújtották meg a tüzet. Előző este volnék, piros volnék, mégis kifordul­
csak az a biztos, hogy valamikor nék." A kifejezés eredete rejtélyes,
húsvét hetében tartották. Nem de kiváló magyarságkutatónk,
lehet nem észrevenni, hogy az Máté Imre értelmezése szerint az
Arany Atyácska, Fény Szüze, (vagy Is annyi, mint eszme, szellem, ket-
Ezüst Boldogasszony) Fényfiú trió tőslélek Api az piroslik, ég, a láng
mennyire hasonlít a gnosztikus jelentését nem kell magyarázni.
keresztények Szentháromságára. Ispiláng tehát a Szellem Lángja­
Ez két dolgot jelenthet: 1. Eleink ként, vagy akár Isten ünnepeként
már jóval azelőtt ismerték a ke­ is értelmezhető. Ilyenkor tüzeket
reszténységet, (mi több gyakorol­ gyújtottak, amiket a párok meg­
ták is), ha nem is annak katolikus kíséreltek közösen átugrani. Ha
formájában, mielőtt Szent István elsőre sikerült, az általános hiede­
korában úgymond „megtérítet­ lem szerint még abban az évben
tek” bennünket megtartották a lakodalmukat. A
2. Ez a három alak ősvallásunk­ legények májusfát állítottak a ked­
ban ettől függetlenül is megvolt, vesüknek, amit színes szalagokkal
így viszonylag könnyű volt Jézus­ díszítettek.
ra, Szűz Máriára, illetve az Atyais­ Ispiláng fénypontja a lófúttatás,
tenre vonatkoztatni őket. a lóverseny volt. Ennek győztese
Forrásaink tanúsága szerint „királyi", ősi nevén kagáni címet
még az 1200-as években is a kapott. Bár az inkvizíció bírái eze­
Tavaszünnepen köszöntöttük az ket a versenyeket pogány magyar
újévet, és nem januárban. Ezen a szokásnak tartották, de eltűrték,
napon a lányok már kora hajnal­ amennyiben a győztes lovas vi­
ban kimentek a rétre harmatot selkedése nem okozott botrányt.
gyűjteni. Az volt ugyanis az Szigorúbban léptek fel abban az
általános hiedelem, hogy ha ezzel esetben, ha a futtatáson halálos
mosakodnak, akkor egész évben az biztos, hogy kapcsolatban áll a ugyanis minden fényt eloltottak, kimenetelű baleset történt. 1257-
szépek, egészségesek maradnak. sertések párosodásával.) és másnap a Tavaszünnep tisz­ ben egy Márkus nevű nemesúr
Termékenységvarázslatot is vé­ A drasztikusabb módszer a hideg teletére új tüzeket gyújtottak. A birtokán a Somogy megyei Pusz­
geztek, a fák tövét megöntözték vízzel való leöntés. A leányok vidám ünnepen bőven fogyott a tavéren tartottak egy pünkösd­
friss forrásvízzel. cserében szépen festett, ún. sör és a kumisz, az erjesztett lótej napi lóversenyt. Itt Sámson csikós
Ilyenkor a táltosnak minden „hímes” tojást ajándékoztak a is. Az eseményen való részvétel olyan szerencsétlenül esett háta­
felnőtt férfi egy-egy kismalacot legényeknek. Majd a nép (kör­ egyáltalán nem volt veszélytelen. sáról a földre, hogy nyakát törte.
(a termékenység szimbólumát) menetben!) egy ligetbe vonult, Alóhúsevést ugyanis az inkvizí­ Özvegye kérésére Ják mester és
ajándékozott, aki cserébe megál­ hogy köszönetét mondjon Arany ció a pogányság bizonyítékának László fráter vizsgálatot indítot­
dotta az adományozót, gazdagsá­ Atyácskának és szent családjának tekintette. Lóáldozatot ennek tak Ménfeje táltos ellen, aki az
got és szerencsét kívánt neki. Ké­ azért, amiért megérték az újévet. ellenére sokáig bemutattak a egész verseny rendezője volt. Az
sőbb ez a szokás úgy módosult, Arccal napkeletnek fordulva táltosok, olyannyira, hogy még ügy szokatlanul végződött. Az
inkvizíció a nép méltatlankodása
A felnőtté avatás jogú férfi. A lányok felnőtté avatása máshogy miatt ítélet nélkül félbeszakította
A m ikor a fiúgyermek nagykorúvá vált (ennek történt. Nagyjából 16 éves korukig két copfba a pert, megszüntetve az eljárást. A
időpontja a különböző vidékeken más és más), fonottan viselték a hajukat. A következő szüle­ nagy tekintélyű táltos ellen még
a táltosok elvitték őt egy szent forráshoz. Elől tésnapjukon m ár pártát, díszes fejpántot kellett az egyházi bíróság is méltatlannak
lenyírták a haját, és derékig megm osták a forrás viselniük, amit saját maguk készítettek. ' érezte a vádaskodást. 1271-ben
vízében. Ezután különböző füvekből készített Egy táltosnő szentelt olajjal kente be a hom lo­ a Fertő-tó vidékén tartott Simon
szent olajjal bekenték a hátát, és kapott egy kukat. Innentől számítottak nagykorúnak. Férj- atya és Ifjabb Moys nádor hason­
bőrövet, annak jeleként, hogy mostantól teljes hezm enetelük után a pártát le kellett vetniük. ló ügyben vizsgálatot. Monok és
Leved táltosokat idézték be. Egy

2013. OKTÓBER - NOVEMBER Hihetetlen KÜLÖNSZÁM

A M A G YA R SÁ G 20 000 É V E S T Ö R T É N E L M E 2.
Az utolsó út
A halál bekövetkeztekor a halottat illően felöl-
töztették ünnepi ruhába. Lábaira fordítva húzták
fel a csizmát vagy a bocskort, m ert hitünk sze-
rint a túlvilágon m inden fordítva volt. (Ami itt
Rajk nevű kisnemes önszántából
jelentkezett a versenyre, de pech-
jére ledobta a ló, és ezért meghalt.
A táltosok bizonygatták, hogy az
állat teljesen egészséges volt, és
semmiféle „ördögi praktikának”
nem volt alávetve, amitől megva­
dulhatott volna. Az ügyet a halott
rokonságának kérésére újabb vizs­
gálat alá vették, de az ítélet nem
maradt fenn. A versenyeken csak
a táltosok által ellenőrzött paripák
vehettek részt, és kizárólag csak
mének. A kancákat bölcs megfon­
tolásból kímélték meg. Ugyanis
ha megerőltetik az anyaállatokat,
annak a csikók látják kárát.
A győztes lovas egy egész eszten­
deig - a legközelebbi verseny
napjáig - királyi méltóságot
viselt falujában. Ez a gyakor­
latban azt jelentette, hogy neki
nem kellett dolgoznia, mert a
község lakosai egyenlő arányban
járultak hozzá az eltartásához.
Még az egyházi tized ráeső részét
is kifizették helyette. A „királyt”
minden lakodalomba kötelező
volt meghívni. Egy évig valóban
fejedelmi módon élhetett, saját
regöse is volt, aki mindenüvé
kísérte, és énekelve hirdette gaz­
dája diadalát. Mivel kiváltságai
nem tartottak sokáig, ezért neve­
zik a viszonylag rövid ideig tartó
uralmat „pünkösdi királyságnak.”
Kimondhatjuk tehát, hogy a
közhiedelemmel ellentétben az
első lóversenyt nem gróf Széche­
nyi István rendezte hazánkban.
Ez nálunk élő néphagyomány,
ősi örökségünk közé tartozik. A
„legnagyobb magyar” előtt mégis
meg kell hajtanunk az elismerés
zászlaját, m ert azzal, hogy megho­
nosította nálunk az: angol mintájú
versenyeket, jelentős mértékben
hozzájárult nemzeti kincsünk, a
magyar ló megújhodásához.
Aratástól
a kenyérünnepig
Őseink az aratást is szakrális ese­
ménynek tekintették, kezdetét és
| 22 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
balra esik, ott jobbra...) A halott mellé gyakran
eltemették kedvenc lovát, sőt kutyáját is. Az
illendőséghez hozzátartozott halotti toron vendé-
gül látni a gyászoló rokonságot. Ezen - a közhit
szerint - az eltávozott szelleme is részt vett.
végét egyaránt megünnepelték.
Népünk az aratásért és a kenyé­
rért Sarlós Boldogasszonynak adott
hálát, aki ősvallásunk istenasszo­
nyának, Nagyboldogasszonynak
egyik lánya volt. A sarlós istennő
ünnepét július 2-án tartották.
Ezen a napon csak jelképesen
dolgoztak, az aratószerszámokat
a táltoshoz vitték megáldatni.
Másnap kezdődött az érdemi
munka. Érdekes, hogy még a késő
középkorban is ilyenkor arattak
eleink, és nem Péter-Pálkor (azaz
június 29-én), ahogy az egyházi
naptár előírta.
A munkát szent rítushoz illő
áhítattal kezdték el. Tiszta fehér
gyolcsruhában, levett fejfedővel a
búza elé térdeltek, és imádkoztak.
A betakarítást mindig a föld szent,
keleti sarkában kezdték el, az első
sarló- vagy kaszavágást, az adott
közösség táltosa végezte el. Az
aratás szakrális voltát az is bizo­
nyítja, hogy sok csillagnevünk
kapcsolatba hozható vele. Magát
az Oriont a nép Kaszáscsillagnak
nevezte, de az Orion öve név vál­
tozatának egy egész csoportja is
erre céloz: Egészkenyér, Félkenyér,
Gyűjtők. Marokverők, Rendcsillag,
Rónaőrzők. A Szíriusz magyar
neve Ebédhordó vagy Szilikehordó.
(Eredetileg azokat a lányokat,
asszonyokat nevezték így, akik
az aratóknak vitték az ebédet).
Viszonylag sok idő telt el addig,
míg az új búzából megsüthették
az első kenyereket. (Cséplés,
Magyar Menedék
Könyvesház
1126 B p ., M árvány u. 48.
0 6 1 Z Í3 70 57
^ ^ ^ m it ^ d rm e n e d e k . com
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
magszárítás, megőrlés.) Az új
kenyér elkészültét eleink a Ke­
nyérünnepen ünnepelték. Ennek
pontos időpontja nem ismert, de
nem kizárt, hogy augusztus 20-án
tartották. Ilyenkor egy-egy falu
közösségének minden tagja evett
a kenyerekből. Forrásaink tanúsá­
ga szerint, ez egy vidám társasági
összejövetel volt, nyugodtan ne­
vezhetjük szeretetlakomának is.
Amikor a kenyérünnepről először
olvastam, eszembe jutott, hogy
volt a magyar történelemben egy
olyan időszak, amikor a kommu­
nista hatalom - háttérbe akarván
szorítani Szent István kultuszát -
1949-ben „átnevezte” az ünnepet
az Új Kenyér Napjává, és ekkor
tulajdonképpen a jeles nap ősi
nevét hozták vissza, pedig nem
hinném, hogy ennek tudatában
lettek volna.
Jelen cikk keretei között csak váz­
latos áttekintést adhattam ősvallá­
sunk legfontosabb ünnepeiről, de
remélhetőleg így is sikerült érzé­
keltetnem, hogy egyáltalán nem
tűntek el; kicsit más formában
ugyan, de tovább élnek.
ZAVACZKI JÁNOS
A z eddigi legátfogóbb,
elengedhetetlen kötet az
<</i-. Arvisurák ismeretéhez!
Kozsdi Tamás 3 könyve
egybekötve, legkedvezmé-
nyesebb áron a kiadótól,
rendelje meg a fen ti elér­
hetőségek valamelyikén
 AZ ARANYSZARVAS NÉPE
A szkíták elhallgatott történelme
„Mikóron Szkitiábul kijövénk vala..." - e szavakkal
kezdi a középkori magyar krónikaíró a magyarság
történetét. Szkítiai származásunk eszméje ebben
a korban nemcsak nem számított „alternatív",
forradalmi gondolatnak, mint manapság,
ellenkezőleg: teljesen természetes volt.
Ahogyan az is, hogy a szkíták, hunok és magyarok
elnevezésében döbbenetes átfedések figyelhetők
meg már az ókor óta.

hunokat például több tör- akik messzi Keletről, Szkítiából dok óta természetes szkíta-tudatot a mágia, a csodák, a fantasztikus
#T itén etíró következetesen érkeztünk annak idején Almos és fékelökve helyébe azt a finnugor j elenségek világával ?
szkitáknak nevezi, a magyarokat Árpád vezetésével oda, ahol máig származáselméletet próbálják ül­ A szkíták nyomába eredve először
hunoknak, illetve - még gyakrab­ is lakunk... tetni, melynek sem mondáinkban, nevük megfejtésével próbálkoz­
ban - szkitáknak. A kalandozó sem krónikáinkban, sem pedig zunk. M t jelent az, hogy „szkíta”
magyarokat például a nyugati A szkíták „ismeretlen" hagyományainkban semmi, de (magyarosan, népiesen ejtve:
források magától értetődően nyelve semmi nyoma nincs... „szittya”)? Az ókorban a szót álta­
Scythii, Scythae, azaz szkíták Csakhogy a „hivatalosnak” mon­ Ezek után jogosan teszik fel a lában a latin sagitta, azaz „nyíl” kife­
néven emlegeti. dott történettudomány mind történelmünk iránt érdeklődők a jezésből magyarázták, mondván: a
Ez tökéletes összhangban áll a a mai napig tagadja azt, hogy a kérdést: miért? M é rt nem „jó” a szkíták vérbeli íjászok, nem csoda
magyar néphagyománnyal, illetve magyarok szkíták volnának, sőt: krónikákban szereplő szkíta ere­ hát, ha nevük is „íjász’-t, „nyilazó”-t
azzal, amit „nemzeti öndefiníci­ azt is, hogy a szkítákhoz egyálta­ detmagyarázat a történészeknek, jelent. Ám a valóság feltehetően
ónak” nevezhetünk: a magyarok lán lenne valami közünk. Teszik és miért kell helyette mást sulykol­ nem ez, hiszen a szkíták saját
emberemlékezet óta szkitáknak ezt annak ellenére, hogy ezáltal ni? És ha a szkíta azonosságtudat magukat is így hívták, ennélfogva
tartják magukat. Szülők nem­ nemcsak az összes krónikaírónkat a helyes, azaz tényleg Szkítiából nem a latinból kellene származtat­
zedékei felelik, ha gyermekük Anonymustól Kézain át Thuró- származunk: mit tudhatunk ni a szót. S hogy mit jelent szkítául
megkérdi tőlük: kik a magyarok, czyig, de magát a fent említett Szkítiáról és a szkíta népről? Kik az, hogy „szkíta”? Megdöbbentő
honnét jöttek, hogyan kerültek szerves néphagyományt is semmi­ voltak ők valójában, és miért jelen­ lehet, de a válasz az, hogy nem
ide: bizony, szkíták vagyunk, be veszik. A számunkra évszáza­ tett nevük már az ókorban is egyet igazán tudható, lévén a szkíta nyelv
máig nincs megfejtve (legalábbis a
Vérszerződés N ekünk, magyaroknak a vérszerződés is­ tudósok egy része szerint.)
Túrán és Irán között merős, ráadásul az ikrek, H u n o r és M agyar
A Kul O ba-i kurgánsír egyik leghíresebb le­ is szerepelnek m ondáinkban. A zt azonban, Székely-szkíta
lete az az arany dom borm ű, m ely két, hogy a szkíta ábrázoláson kik lehet­ testvéreink
teljesen egyform a küllem ű - tehát nek, egy iráni m ítosz válaszolhatja A hivatalos tudomány ugyanis
ikreknek látszó - harcos szövetsé­ meg, m elyet a perzsa Királyok azt állítja: nem tudjuk, milyen
gét ábrázolja. A férfiak a képeken Könyve (Sahnam e) is m egőrzött. nyelven beszéltek a szkíták! Ám
letérdelnek egymással szemben, Eszerint egy őskirálynak - akit néhány töredék szóemlékből
m ajd egy ivó szaruba csorgatják N im róddal azonosíthatunk - azért ki lehet következtetni, hogy
vérüket, m elyet kiisznak, végül ikerfiai voltak: T úr és Iradzs, szólalnának meg, ha ma előttünk
pedig - jelképezve, hogy akik sokáig harcoltak egymás állnának: szkítául például az aszón
im m ár azonos a vérük - ellen, de végül egy hegycsú­ „asszony ”-t, „úrnő”-t, az uruszag
m egölelik egym ást. Sokan cson vérszerződést és örök „szállásterület”-et, azaz országot, a
tű n ő d tek rajta: vajon egy békét kötöttek. T úr lett a tu ­ „teniz" szó istent (iz-ten) jelentett.
konkrét történelm i jelenetet ráni népek (így a szkíták és a Nem kell hozzá vad fantázia, hogy
ábrázolnak ezek a reliefek? magyarok) őse, míg Iradzstól felismerjük a szkíta kifejezések
És ha igen, ki a két szerződő származnak az irániak (pl. a döbbenetes hasonlóságát megfele­
fél? »' perzsák). lő párhuzamaikkal - a mai magyar
nyelvben...!

2013. OKTÓBER - NOVEMBER Hihetetlen KULONSZAM 231

A M A G YA RSA G 20 000 E V E S T Ö R T É N E L M E 2.
Akkor hát mit jelent szkítául az,
hogy szkíta? Nos, a szóban a szik
gyök található, mely az indoiráni
nyelvekben jelenthet „pusztai
ember’-t, „sztyeppelakó”-t, de
„fényes”-t, „ragyogóit is. És
valóban: mindkettő jelen van a
magyar nyelvben is, mivel a száraz
sztyeppéket mi is szik-nek, szikes­
nek hívjuk, a tűzből kiröppenő,
ragyogó kis fénypontokat pedig
szik-rá-nak...
Ezen kívül a szkíta szónak van
egy még izgalmasabb továbbélése
mind a mai napig, jelesül a székely
nép nevében. Őket ugyanis régie­
sen szikely, illetve szikul elnevezés­
sel is emlegették, sőt: latinul Siculi
(„szikulok”)-ként találkozunk
velük. Tegyük hozzá: a székely
népnevet a tudósok zöme máig
„ismeretlen jelentésu-nek tartja,
pedig megfejtése könnyebb, mint
gondolnánk. A „székely” szó
ugyanis valószínűleg a „szkíta”
módosulásából jött létre, azaz:
erdélyi testvémépünk neve nemes
egyszerűséggel „szkítá”-t jelent!
A szkítákról (életmódjukról, mí­
toszaikról, történelmükről, kül­
lemükről, egyes törzseikről stb.)
a legrészletesebb, legkimerítőbb
jellemzést Hérodotosz, a görög
történetíró adja Görög-perzsa
háború című művében, annak is a
IV könyvében. Itt olvashatunk a
szkíták eredetmondájáról is, illetve
azokról a titkos hagyományaikról,
mágikus misztériumaikról, melyek
igazán különleges néppé teszik
őket.
Kígyóasszony
a barlangban
Hogy honnét erednek a szkíták?
Hérodotosz a következőt meséli:
Héraklész, a görögök legnagyobb
hőse, Zeusz fia egy alkalommal
Itáliából akart hazatérni Hellászba,
mikor eltévedt a Boszporusznál.
Elhaladt a Meótisz (Fekete-ten-
ger) mellett, s hamarosan egy
óriási hegylánc tövében találta
magát. Lepihent azzal, hogy majd
reggel folytatja a hazafelé vezető út
keresését, ám éjszaka félálomban
suhogást, mozgolódást hallott,
fények villanását látta a sziklák
között.
Hajnalban felébredve meghök-
kenve tapasztalta, hogy mindené
I 24 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
Kurgánok népe kunhalm okkal, m elyek sokkal gyakoribbak,
A szkíták legjellegzetesebb régészeti emlékei ám ezek nem a Szkíta Birodalom idejéből
az úgynevezett kurgánok, azaz d om b alakú valók - hanem sokkal-sokkal régebbiek! Úgy
halom sírok. A z eurázsiai sztyeppén ezek ezré­ tű n ik ugyanis, hogy egy szkíta jellegű nép
vel, tízezrével sorakoznak U krajnától Tibetig, m ár Kr.e. 4500-5000 között elérte hazánk mai
de - am i m ég izgalmasabb - M agyarországon területét: őket a régészekgödörsíros vagy kur-
is található belőlük. gán-kultúra néven ism erik. A kunhalm okba az
Szkíta kori kurgánok (Kr.e. 900 és 400 között) ő fejedelmeik, harcos vezéreik tem etkeztek,
viszonylag ritkák a m agyar Alföldön. Ezeket m int az első olyan szkíta népesség, akik a
azonban ne tévesszük össze az úgynevezett K árpát-m edencében telepedtek m e g ...
elveszett! Hűlt helye volt pán­ teste egy óriáskígyó farkában ő valójában? Egy másik dimen­
céljának, sisakjának, kardjának, végződött. zió küldötte? Netán valamiféle
lovának, de még az a marhacsorda Héraklész ki akart rohanni, de a mutáns lény, mely egy előző em­
is eltűnt, melyet Itáliából akart kígyóasszony hangja megállította. beriség laboratóriumának ered­
Görögországba hajtani. Felbő­ Elmondta: itt van minden ingó­ ménye? Vagy éppen egy gyíkszerű
szülve elkezdte keresni ezeket, ám sága a barlangban, mert ő vitte el (reptilián-jellegű) földönkívüli
pár hét múlva, miután eredmény őket, azért, hogy idecsalja vele a humanoid?
nélkül kóborolt a nagy hegyek görögökhősét. Azt is hozzátette: Akárhogyan is, a kígyónő reggel
oldalában, feladta a reményt, s úgy abban az esetben adja vissza a dol­ elbúcsúzott Héraklésztől, s vissza­
döntött, hazaindul így, kifosztva, gait, ha Héraklész hajlandó ezen az adta neki az összes tulajdonát. Ki­
fegyvertelenül. éjjelen vele hálni... jelentette, ő most hármas ikreket,
Ám ekkor észrevette, hogy egy három fiút fogant, akikből mind­
sziklabarlangból fény árad kifelé. A legkisebbik fiú mind egy nagy nép ősapja lesz.
Belépve a barlangba a legdöb­ győzelme Egyben megkérdezte a harcostól,
benetesebb küllemű lénnyel És Héraklész így tett: egy éjszakát melyikük örökölje a Kaukázus és
találta szemben, akit valaha látott együtt töltött a kígyónővel. Kide­ a puszta feletti uralmat, azaz me­
(pedig Héraklészt igazán sokféle rült róla, hogy ő a nagy hegység, lyikük legyen ebben az országban
szörnyeteggel hozta össze már a Kaukázus istennője, akinek a a király?
eddig is a sors...). A teremtmény neve egyébként Héraklész egy Héraklész erre válaszul leoldotta
ugyanis, aki a barlang közepén későbbi szöveghelye szerint Tabiti. kardját, levette válláról íját, és leol­
ült egy trónon, deréktól lefelé a Különös megjelenése, keverék- dotta övéről az ivószaruját. Oda­
leggyönyörűbb nő volt, aki valaha lény-fórmája miatt felmerül vele adta ezeket a kígyóistennőnek,
is élt a világon, attól lefelé viszont kapcsolatban a kérdés: ki lehetett mondván: amelyik fiú felserdülve
nem lesz képes kivonni e kardot,
felajzani az íjat, és felemelni az
ivókürtöt, azt küldje el innét más­
hová. Aki viszont teljesíti a próbát,
az maradhasson itt, és ő legyen az
uralkodó ebben az országban,
így is történt. A kígyóasz-
szony megszülte a három fiút:
Agathürszoszt, Gelónoszt, és a
legifjabbat, Szküthészt. A próbát
sem Agathürszosz, sem Gelónosz
nem állta ki, ezért nekik men­
niük kellett - ők lettek az ősei
az agathürszosz és a gelónosz
népeknek. És, miként a magyar
Még a honfoglalás korában is tovább élhetett nálunk a Héraklész-kul- népmesékben is lenni szokott, a
tusz, melyet nagy valószínűséggel szkíta őseinktől „örököltünk” legkisebb fiú teljesítette a felada-
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
tót. így Szküthész lett az ország
ura, s tőle származik a szkíta nép,
illetve a terület neve, melyet máig
Szkítiának hívnak.
Égből hulló
aranykincsek
E mesés történet több szem­
pontból is figyelemre méltó. Egy:
ezek szerint a szkíták magukat
Héraklésztől, a görög hőstől szár­
maztatták. Ez azért érdekes, mert
a gót krónikás, Jordanes szerint a
hunok Héraklészt ősükként tiszte­
lik, s az ősmagyarokról is ugyanezt
állítják a nyugati források! Ezek
szerint még a honfoglalás korá­
ban is tovább élhetett nálunk a
Héraklész-kultusz, melyet nagy
valószínűséggel szkíta őseinktől
„örököltünk”.
A másik, ami miatt e mítosz
elképesztően izgalmas, a próba­
tétel három tárgya: a kard, az íj
és az ivószaru. A szkíták ugyanis
mélyen hittek abban, hogy
őseik birtokában varázstárgyak,
másvilági eredetű talizmánok
voltak. Hérodotosz és Sztrabón
is ismer egy másik történetet,
miszerint Thargitaosz szkíta ki­
rály - Szküthész leszármazottja
- korában aranykincsek hulltak az
égből, nevezetesen egy aranykard,
egy arany ivókupa és egy színarany
zabla. Ezek lettek a szkíta királyi
dinasztia legféltettebb kincsei,
mert mágikus erővel rendelkeztek.
Nézzük a közös vonásokat a
Héraklész, illetve a Thargitaosz-
kincsek között! Mindkét esetben
három-három mágikus tárgy
szerepel, azért, mert a szkíták szent
A Tarih-i Üngürüsz
tanúsága
A tö rö k nyelvű ősgesztában -
m elynek eredetijét Terdzsüm an
M ahm úd, II. Szulejmán szultán
udvari történésze 1543-ban
talált Székesfehérváron - tö b b ­
ször is szkítáknak nevezi a m a­
gyarokat.
Ráadásul rendre azt állítja,
hogy a m agyarság őshazája egy
Dzsidzsija nevű ország volt
m essze K eleten. N em nehéz eb­
b en felism erni Szkítiát, m elyet
a tö b b i török forrás is ugyanígy
jelöl.
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
száma a hármas volt. Legendáik­
ban állítólag a „három hegy népé”-
nek is nevezték magukat. Vaj on
csak véletlen egybeesés ezzel a
nálunk ismert szólás, miszerint
„három a magyar igazság” illetve
a címerünkben is szereplő hármas
halom?
Az is lényeges, hogy mindkét
kincs-trióban találunk kardot. A
szkíták kardkultuszáról az ókorban
nagyon sokan írtak, de legklasz-
szikusabb Hérodotosz leírása,
aki szerint szokás volt náluk egy
domb tetejébe szúrt
kard előtt hódol­
ni, állatál­
dozatot
be-
mu
tatm
neki.
Akard
ugyanis a
szkítáknál „Árész”,
azaz a szkítiai hadisten szent
jelképe. Nos, ki ne ismerné fel a
párhuzamot Isten Kardja történe­
tével, melyet Attila király korában
egy pásztorfiú is úgy talál meg,
hogy a földbe van szúrva? És a
hun hagyomány is úgy tudja, hogy
a csodás fegyvert a hadisten, Had­
úr küldte Attilának az égből.
Vérszerződés
a szkítáknál
Az ivókürt vizsgálata szintén hihe­
tetlen tényekhez vezet. A szkíták­
nál ugyanis az ivószaru nemcsak
minden harcos szükséges kelléke
volt (melyet derekukra fűzve visel­
tek), de egyben mágikusnak tar­
tott tárgy, talizmán is. Még az eskü
rítusához is ezt használták, ahogy
Hérodotosz írja: „ha
egy szkíta eskü-
velfogad
valamit
má­
siknak,
a két
fél megsebzi
magát, vérét borral
elegyíti egy nagy ivókürtben.
Ebbe azután belemártják afegyve­
reiket, s az esküszavak elhangzása
után a vérszerződést kötőfelek és a
velük lévő tekintélyesebb emberek
isznak a vérből... ”
A Tarih-i Üngürüsz (Magyarok
Története) azonban egy másik
magyar őshazát is megnevez,
mégpedig Adzsem néven. Ez
azonos lehet azzal a területtel,
melyet az ókori babiloni és
perzsa térképeken m int Adjam.
Edém, Adyama találunk meg, és
Irán déli részét jelenti. M n d ez
ismét azt erősíti meg, amit a
nyelvi, régészeti, vallástörténeti
és egyéb emlékek is valószínű­
sítenek: a magyarság a szkítával
rokon (illetve azzal azonos),
indoiráni nyelvű és származású
nép.
Hihetetlen KULONSZAM
Nos, minden magyar ember
ismeri a hét vezér vérszerződésé­
nek mondáját, akik szintén egy
ivószaruba csorgatták vérüket a
szövetségkötéskor - akárcsak a
szkíták... Ezt az ivókürtöt mon­
dáink Lehel kürtjével azonosítják,
melyet állítólag e jeles esemény
óta őriztek szent tárgyként a já­
szok, akik - a szkítákhoz hasonló­
an - szintén az iráni sztyeppékról
származnak. Vajon mindez csak
véletlen egybeesés volna?
Költői kérdés, ám érdemes még
tovább vizsgálódni a válaszhoz. A
három mágikus tárgy kapcsán az
ókoriak azt a magyarázatot adták,
hogy e talizmánok a szkíta társa­
dalom három rétegét jelképezték:
a kard a harcosokat, az ivókürt
vagy serleg a mágusokat, míg a
zabla (máshol íj, esetleg eke stb.) a
földművelők, vadászok, pásztorok
csoportjait. Mind a hun, mind
a honfoglaló magyarok három
rendbe tömörültek: táltosok
(=mágusok), urak (=harcosok), il­
letve az úgynevezett bő-k („bőség”
szavunk innen ered, ez a földdel,
természeti kincsekkel foglalkozó­
kat jelentette.)
Az iráni népek
szellemi elitje
És ezzel eljutottunk a szkíták egyik
legnagyobb titkához, nevezetesen
ahhoz, hogy az ókoriak mint „má­
gusnépet” tartották őket számon!
Ez alatt azt értették, minden
szkítának különleges, mondhatni
paranormális képességei vannak,
azaz rendkívül fogékonyak a lát­
hatatlan dimenziókkal való kap­
csolatteremtésre. Máshol azonban
azt olvashatjuk: ez csak a szkíták
bizonyos értelmiségi rétegére
volt jellemző, akik az iráni népek
egyfajta „krémjé”-nek, szellemi
elitjének számítottak. Ok voltak az
úgynevezett királyi szkíták.
Utóbbiakról az ókoriak döbbene­
tesen izgalmas leírásokat adnak:
a királyi szkíták szokásai közé
tartozott például a fehér ló áldo­
zása, vagy éppen az, hogy a férfiak
fejüket leborotválták, s középen
egy hosszú fonatot hagytak meg.
A fehér mén-áldozat nálunk,
magyaroknál nem igényel magya­
rázatot, ami pedig a férfiak fonatát
illeti: krónikáink szerint azok,
A M A G YA RSÁ G 20 000 É V E S T Ö R T É N E L M E 2.
Hogy néztek ki
külsőre a szkíták?
Erről H érodotosz is több h e ­
lyütt ír, de m ég inkább bizonyí­
tó erejűek a kurgánokban talált
em beri m aradványok. U tóbbiak
Szkítia legtávolabbi területein
(a Góbi-sivatagban illetve a Ta-
rim -m edencében) gyakran igen
jó állapotban m egőrződtek, sőt
a hom oknak köszönhetően va­
lósággal m um ifikálódtak - így
jól vizsgálhatók.
A kurgánban nyugvó szkíta
férfiak és nők szem m el látha­
tóan európai típusúak voltak.
Szemük nem jellem zően, vagy csak ritkán volt
„vágott”, m ongoloid. T erm etük középmagas,
akik ragaszkodtak az ősvalláshoz,
így Koppány, vagy később Vata,
a lázadó, tüntetően ugyanilyen
hajviseletet hordtak.
A szkíta vallást vizsgálva is csupa
olyasmibe ütközünk, melyek
egyértelművé teszik, hogy valami
„közünk” biztosan van a szkíták-
hoz... Először is: a szkíták főis­
tene a Fény ura volt, a Napisten.
(Akárcsak a magyaroknál Arany
Atyácska, a Nap jóságos megteste­
sítője). Legnagyobb istennőjüket
Anat, Eneth, Anahita néven is­
merték - gondoljunk itt a magyar
mondákban szereplő Enéhre,
Hunor és Magyar anyjára, akiben
nyilván ezt a szkíta anyaistennőt
ismerhetjük fel. De még az őskirá­
lyok nevei is magyar fülnek isme­
rősen csenghetnek: Thargitaosz
| 26 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
hajuk általában barna, de
szőkék is előfordultak. A rcuk
hosszúkás, ovális, orruk egye­
nes vagy finom an hajlott, test­
alkatuk izmos, szikár. Bőrük
fehér, vagy enyhén kreolos,
és am i ezeknél is fontosabb:
genetikai állom ányuk a vizs­
gálatok szerint kb. 80%-ban
megegyezik a mai m agyarsá­ II
géval, különösen az Erdély­
b en élő székelyek génjeivel,
így az antropológusok is úgy I
tartják: a szidták legközelebbi
vérségi rokonai a kaukázusi I hagyományok egy szép legendát:
népek (pl. grúzok, oszétek,
csecsenek, cserkeszek stb.), illetve Európában
a magyarok. I király. Tamara, aki a szkíták főtál-
király nevében például a Hargita- birodalmat építettek ki Ázsiában,
hegység nevét fedezhetjük fel...! melynek nyugati vége épp a Duna
vonalánál volt. Ezért van teli a
Amazonkirálynő magyar Alföld a szkíták pompá­
a Kárpát-medencében zatos őskori hagyatékával, így a
És ezzel elérkeztünk az egyik leg­ híres-neves aranyszarvasokkal (a
fantasztikusabb ponthoz: a szkíták két legismertebbet Tápiószent-
Kárpát-medencei történelméhez. mártonban és Mezőkeresztesen
Sajnos a mai magyar történelem- találták.) Ha az ember ránéz e
könyvekben nem igazán hangsú­ szarvas-ábrázolásokra, akaratla­
lyozzák, pedig illene tudni: bizony, nul is a Csodaszarvas-mítosz jut
a szkíták évszázadokon keresztül eszébe, ahogyan a szkítáktól ránk
itt éltek a mai Magyarország te­ maradt gyönyörű réz-, bronzbog­
rületén ... Jelenlétüket a régészek rácsokról pedig egy közkedvelt
Kr.e. 900 óta tartják számon, de magyar szokás: a bográcsozás...
sokan valószínűsítik, hogy már Az ókori történeti hagyományok
régebben - akár már 5-6000 évvel világosan elbeszélik, hogy a szkíta
ezelőtt is! - érkezhettek ide szkíta birodalom tehát Kínától a Kárpát­
csoportok az ázsiai sztyeppékról. medencéig tartott. Csúcspontját
3000 éve azonban (tehát kb. Kr.e. - nemzedékekkel Thargitaosz
1000 körül) a szkíták hatalmas (Hargita) király után - egy harcos
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
királynő, Tamürisz (Tamara)
uralkodása jelentette. A szkítáknál
ugyanis minden ókori forrás sze­
rint j ellemző volt, hogy a nők is
ugyanolyan katonai kiképzésben
részesültek, mint a férfiak, és há­
ború idején ők is harcba vonultak.
Sőt, sokan úgy vélik: az amazonok
népe, ahol is csak nők lehettek har­
cosok, a szkíták egyik törzse volt,
akik a Kaukázus vidékén éltek.
I Nagy Sándor
és „szittya" felesége
Tamara királynőről megőriztek a
eszerint az ő idejében támadta
meg Szkítiát Kürosz, a perzsa
tos-asszonya is volt egyben, áldo­
zatot mutatott be a Napistennek
a döntő csata előtt - ahogy
Kürosz is, saját istenének. Utóbbi
villámmal jelezte, hogy segíteni
fogja védencét, míg a szkíta Nap­
isten úgy üzent Tamarának és a
szkitáknak, hogy a csatatér felett
hatalmasra duzzadva vibrálni
kezdett a Nap.
A döntő párbajt a két hadvezér
vívta, állítólag itt, a Kárpát-me­
dencében (egyelőre senki nem
tudja, pontosan hol.) Tamara
végül legyőzte és megölte Kü-
roszt, így a szkíták nyerték meg a
háborút, megállítva a rohamosan
terjeszkedő perzsa birodalmat.
Ám hamarosan az ő uralmuknak
is bealkonyult: NagySándor
(Kr.e.336 - 323) ugyanis elfog­
lalta tőlük Ázsiát, és a szkítákat a
Kaukázusig verte vissza. Ám az
azért mélyen szimbolikus jelentő­
ségű, hogy a világhódító makedón
király főkirályné gyanánt egy
kárpát-medencei szkíta herceg­
nőt - Roxánát - vett el. O szülte a
trónörököst, Sándor egyetlen fiát,
IV Alexandroszt.
Mindez azt jelentette: lehet, hogy
a szkitáknak katonai értelemben
„bealkonyult”, de népük, kultúrá­
juk ezzel korántsem tűnt el. Hogy
mi lett velük ezután? A kutatások
szerint a szkíták vére, öröksége az
iráni sztyeppe törzseiben él tovább
a történelmen keresztül, olyan né­
pekben, mint a pártusok, hunok,
szarmaták, jászok, alánok, avarok
- illetve a mai magyarok...
ERŐSS DIÁNA
 M ITIKUS E M LE K E IN K

épünk tehát - akárcsak a Föld legtöbb
N nemzete - különböző törzsek szö­
vetségéből jött létre. VII. Bíborbanszületett
Konstantin bizánci császár (908 - 959) De
administrando imperio („A Birodalom igazga­
tásáról”) c. műve 40-ik fejezetében fel is sorolja
a magyarságot alkotó törzsek neveit: Árpád
törzse, a Megyer nevű vezértörzs, továbbá
Nyék, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér és Ke-
szi. Nyolcadik törzsként a kabarokat nevezi
meg, akik feltehetően további törzsekből álltak
honfoglalás után? És végezetül: igaz volna-e
az a döbbenetes elmélet, miszerint ha felgön­
gyölítjük a törzsek múltját, az ókori Kelet nagy
népeit ismerhetjük fel bennük?
Hétmagyarok szövetsége
Ahhoz, hogy mindezekre a kérdésekre választ
keressünk, érdemes kissé mélyebben behatol­
ni a korabeli történelem világába. Már említett
művében Konstantin császár azt írja, hogy a
Vereckei-hágót ádépő törzsszövetség magát
ógörögök, rómaiak, germánok, kelták, hetti­
ták, hinduk) és az iráni népeknél (pl. médek,
perzsák, pártusok, szkíták) találjuk meg. Az ősi
számmisztikában a hetes egyébként a bölcses­
séget, tudást, megváltást és a szellemvilággal
való spirituális kapcsolatot jelképezi. Püthago-
rasz is a hetest tartotta az Univerzum legtökéle­
tesebb, „legkerekebb” számának.
A „hétmagyar” kifejezés pedig szintén a
sztyeppe öröksége. Itt volt ugyanis bevett szo­
kás, hogy ha több törzs egyesült, a megszülető

A magyarság őstörténetében a hetességnek, hetes nép neve a következőképp épült fel: a csatlako­
szerveződésnek kiemelkedő - szinte mágikus - jelentősége zók száma + a vezértörzs elnevezése. így például
a magyarsággal rokon ogurok vezetésével több
van. Ki ne tudná, hogy a hagyományaink szerint hét magyar
törzsszövetség is született, mint amilyen az
vezér kötött vérszerződést a Vereckei-hágón való átlépés onogur; a kutrigur vagy az utrigur. Az onogur
előtt, megesküdve, hogy mostantól egy nemzetként fognak jelentése „tízogur” - mivel itt az ogurokon
cselekedni, és Árpádot - a legnagyobb törzs vezérét - mint kívül még kilenc törzs csatlakozott (belőlük
fejedelmet fogják tisztelni maguk fölött? lett a bolgárok nemzete.) A másik két népnév
„kilencogur”-t, illetve „harmincogur”-t jelent.
(ezek nevei: Varsány, Tárkony, Káliz, Székely, hetumoger-nek nevezte. Fontos megjegyezni, Nos, a mi esetünken tehát a szövetség erede­
Eszlár, Ladány, Berény.) hogy a császár írását azért is tarthatjuk rend­ ti neve hetumoger, Hétmagyar volt. Ezt a türk
Honfoglaló törzseink nevei, történelme azon­ kívül hiteles, pontos forrásnak, mert a hozzá nyelv „dentumoger”-nek fordította, hiszen
ban további kérdések özönét veti fel. Vajon kik szükséges információkat a szerző Bulcsú és náluk a „dentu” hetet jelent. Dentumogeria,
voltak, hol éltek ezek a törzsek azelőtt, hogy a Tormás magyar vezérektől szerezte, akik a bi­ Dentumodzser néven ezekben az időkben
vérszerződéssel csatlakoztak volna Árpádhoz? zánci udvarban követségben jártak nála. azt az őshazát emlegetik a források, ahonnét
Milyen nyelvet beszéltek? Vólt-e különbség a Közismert, hogy a hetes szám mágikus jelentő­ a magyarok elindultak, mielőtt a Kárpát-me-
törzsek nyelve, kultúrája, vallása, életmódja, ségű, sőt szent volt Eurázsia-szerte és a Közel- dencébe érkeztek volna. A „dentu” előtagot
illetve az őket alkotó emberek külleme, szár­ Keleten. Tegyük hozzá: a társadalmak hetes sokan viszont nem a „hét”-ből, hanem a Don,
mazása között? Melyikük hol telepedett le a szerveződését főleg az indoeurópaiaknál (pl. Donyec folyók nevéből származtatják, így az

2013. OKTÓBER - NOVEMBER Hihetetlen KULONSZAM

A M A G YA RSÁ G 20 000 É V E S T Ö R T É N E L M E 2.
őshaza neve „Don/Donyec-menti Magyar-
ország” lenne, a törzsszövetségé pedig „doni/
donyeci magyarok’!
Kund vezér, az ősvilági óriás
Am hogy honnét is ered a hét törzs szövetsége,
s kik a magyarok valójában, arra végül Ano­
nymus ad választ. A Gesta Hungarorum-ban
ugyanis ezt olvashatjuk: „Szkítia ugyanis, ame­
lyet Dentümodzsernak hívnak, hatalmas föld
tőlünk keletre, s határai északtól egészen a Fekete­
tengerig terjednek. ” Névtelen krónikásunk még
kétszer említi Dentümodzsert, s mindegyik
alkalommal hangsúlyozza: nem más ez, mint
Szkítia másik elnevezése - ahogyan lakói, a
„dentumogerek” pedig maguk a szkíták.
A törzsekről, illetve szövetségükről a magyar
mondavilág pedig még izgalmasabb részletek­
kel szolgál. Többek közt megtudhatjuk, melyik
vezér állt az egyes törzsek élén: Almos, illetve
fia Árpád - mint már említettük - a vezértör­
zset, a Megyert vezette, míg a Nyék törzs ve­
zére Előd volt. Hagyományaink megjegyzik,
hogy Almos halála után a „rangidős” Előd lett
volna, ám a sikeres honszerzéshez arra volt
szükség, hogy egy erős, élete delén lévő harcos
legyen a fejedelem, ne pedig egy öregember.
Ezért lett Árpád a fejedelem, noha állítólag a
Nyék törzs is nagy tekintélyben örvendett.
A Kürtgyarmat-törzset Kund vezér és fia,
Kusid kormányozta. Kundról egy Benedek
Elek által gyűjtött monda egy döbbenetes le­
írást közöl, miszerint ez a honfoglaló vezér - a
szó szoros értelmében - óriás volt! Hatalmas
termetű emberekről, emberszerű lényekről
más népek mítoszaiból is értesülünk, így fel­
merülhet a kérdés: vajon Kund törzse egy­
szerűen csak magas férfiakból állt, vagy pedig
tényleg óriások vére csordogált bennük?
Ond, illetve a fia, Bizánc hőse, az alacsony ter­
28 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
vHáromfejű" ajila nagyobb a kardiánál a legmagasabb rangú táltos.
ősmagyar (...) Termacsu, aki a minap Az igazi államfő a „jila'’,
társadalom érkezett Bulcsúval, Turkia azaz a gyula: ő a hadvezér,
VII., azaz Bíborbanszületett harmadikfejedelmével és de bíráskodó szerepköre is
Konstantin császár A bi­ kardiájával. Tudnivaló, hogy van. Rangban a harmadik
rodalom kormányzásáról Bulcsú kardia Ralinak, a a „karcha”, tehát a horka:
című művében nemcsak a kardiának afia." ő volt a magyaroknál az
magyarok törzseiről, hanem Nos, ezek szerint a ma­ igazságszolgáltatás legfőbb
társadalmáról is bőséggel ír. gyarságnál a sztyeppei iráni vezetője.
így a magyarság vezetőiről népekre oly jellemző kettős-, Az is kiderül a szövegből,
a következőket tudhatjuk sőt: hármas fejedelemség hogy a Bizáncba érkező
meg: „legfőbb vezérük az volt jellemző. A legfőbb követség vezetői, Termacsu
Árpád nemzetségéből szárma­ uralkodó, a kündü (kende), (=Tormás) és Bulcsú közül
zó fejedelem, és van két másik akiről az idézett rész nem Bulcsú horka volt, tisztségét
is: a jila és a kardia, akik tesz említést, inkább szim­ pedig apjától, az előző horká-
bírói tisztséget viselnek (...) bolikus jelentőségű, illetve ő tól, Kálitól (Káli) örökölte.
metű, ám bivalyerős Botond a Tarján törzs ve­ - nem kell ezért olyan messzire menni, mint
zetőivoltak. Végül azt is megtudhatjuk, hogy a Szibéria...
Jenő törzs élén Tas állt, míg Huba és Töhötöm Nézzük elsőként a vezértörzs, a Megyer ne­
a Kér és Keszi törzseket irányította - a kabarok vét. Évezredek óta előfordul Iránban a moger,
vezére pedig egy Bánk nevű harcos volt, akiről magar, madzser, magur stb. kifejezés, és min­
azt mesélik: ha rangban nem is, de tehetségben den esetben a szkíták egy bizonyos társadalmi
és karizmában ő volt az egyetlen, aki felért Ár­ rétegét (törzsét?) jelöli, akikről a források azt
páddal, a „Hétmagyarok” fejedelmével. állítják: különös tehetségük volt a titkos tudo­
mányokhoz, a mágiához. A „magarok” a Per­
Királyi szkíák utódai: zsa Birodalomban is jelen voltak, mint tanítók,
a Megyerek gyógyítók, filozófusok, költők, összefoglaló
Ezek után lássuk egyenként a törzsek neve­ szóval: papok, táltosok.
inek lehetséges magyarázatát - beleértve a A görög történetírók említenek egy szkíta
leghihetetlenebb elméleteket is! A hivatalos herceget, akit Modar-nak hívtak és a királyi
tudomány a Magyar és a Nyék szavakat min­ szkíta törzs vezére volt. Utóbbiak - a királyi
denáron a finnugor nyelvekből próbálja leve­ szkíták - a szkíta nép elitjének, krémjének
zetni, arra hivatkozva, hogy előbbi hasonlít számítottak, és gyakran hívják őket „magar”
az osztják „mos” (férfi, fejedelem) szóra, míg nak. Vajon nem arról van itt szó, hogy miként
utóbbit a vogul „bekerített terület” kifejezés­ a szkíták vezértörzse is a magar volt, ugyanez
ből származtatják. Csakhogy ezzel az a prob­ öröklődött tovább évszázadokon át, hogy vé­
léma, hogy mindkét névre hasonlító szavakat gül a Hétmagyarok szövetségét is ugyanők, a
ennyi erővel akármelyik nyelvben találhatunk Megyer törzs irányítsa?
A Kaukázusban rendszeresen találkozunk
„Mazar”, „M zor” „Makur”, „Madar” hely­
nevekkel. De a turáni alföldön is létezett egy
hatalmas ókori törzsszövetség: a masszagéták
népe, melynek a nevében a kutatók szerint az
iráni „más” (férfi, harcos) szó található. Csak
mellesleg kérdezzük: nem egyszerűbb ebből
származtatni az osztjákok „mos” szavát, mint
fordítva... ? És nem valószínűbb, hogy a Me­
gyer törzs nevével inkább ez az iráni-turáni
népnév, semmint az - ősmagyarok összes szál­
lásterületétől irdatlan távolságra élő - osztjá­
kok szava kapcsolatos?
Szkíták, sumerok, szubartuiak
H a pedig már a Megyer népnév eredeté­
nél tartunk, jegyezzük meg, hogy az ókori
Egyiptom ot Micar, Misor, Masar, sőt Medzser
neveken is említik a közel-keleti nyelvekben.
Márpedig egyes történészek - így Badiny
Jós Ferenc és Baráth Tibor - szerint, bármi-
2013. OKTÓBER - NOVEMBER

lyen meghökkentően hangzik, elképzelhető,
hogy a Megyer törzsben akár ókori egyipto­
mi néptöredékek is voltak.
De az is valószínű, hogy a Megyer törzs
sumer népelemeket is tartalmazott. Maga
Árpád neve is mezopotámiai eredetű lehet,
illetve az is érdekes, hogy a Kaspi-tótól délre
lévő ókori sumer Szubartu államot Medjer-
nek hívják az örm ény források. Vajon arról
volna szó, hogy az innen, Szubartuból „el­
származott” szabirok alkották volna a M e­
gyer törzs derékhadát... ?
És ami a legfantasztikusabb: a sumer szöve­
gek szerint Szubartuban, azaz M edjerben
volt hatalmas kultusza Emesnek, az anyais­
tennőnek, akit fehér nőstényszarvas alak­
jában képzeltek el! Ezek után nem csodál­
koznánk, ha kiderülne: az Emese-mondát,
illetve a Csodaszarvas-legendát is a M egyer
törzs hozta magával, innen, M ezopotámiá­
b ó l...
H a pedig a többi törzsnév nyomdokán is
elindulunk, még döbbenetesebb tényekbe
ütközünk. M ár említettük, hogy a Nyék szót
a tudósok általában a finnugor „bekerített
hely”-et jelentő gyökből próbálják eredez­
tetni. Csakhogy ez azért nagyon erőltetett,
m ert a sumerok „nek", „tieg" szava szintén
azt jelenti: „erdő”, „birtok”, „törzsi terület”!
Ennyi erővel tehát innen is származhatna
a Nyék törzs neve, sőt: sokkal valószínűbb,
hogy inkább innen ered. H a pedig ez igaz,
akkor levonhatjuk a következtetést: a h on­
foglaló magyarok két legtekintélyesebb tör­
zse, a M egyer és a Nyék minden bizonnyal
szkíta, egyiptomi, sumer és szabír népeleme­
ket olvasztott egybe.
Nimród utószülött gyermekei:
a kurdok
Mindezekre egy történet-és nyelvkutató
Hám ori Alfréd hívja fel a figyelmet 1997-es
tanulmányában (Magyar törzsnevek és nép­
nevek mezopotámiai magyarázata.) Ugyanő
veti fel azt is, hogy a Kürtgyarmat törzs -
mely feltehetően a Kürt és a Gyarmat nevű
nemzetségekből egyesült - „Kürt” nevű cso­
portja szinte biztosan kapcsolatos a kurdok
népével. (A kürt, kurt, kurd ugyanis nyelvé­
szetileg teljesen azonosnak számít.)
Tegyük hozzá: azt, hogy a kurdok a magya­
rok rokonai, megerősíti a perzsa eposz, a Ki­
rályok Könyve (Sahname) is. Az itt feljegy­
zett történet szerint ugyanis egy szkíta ki­
rálynak - akiben N im ródot ismerhetjük fel
- ikerfiai voltak, Túr és Iradzs: ők a turáni és
az iráni népek ősapjai. Á m a királynak élete
végén született egy „kései” fiúutódja is, Kurd
- tőle származnak a m a nagyrészt Törökor­
szágban és Örményországban élő kurdok.
Hadd osszunk meg egy személyes élményt
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
az Olvasóval: 2001-ben volt alkalmunk kurd
fiatalokkal beszélgetni, akik e sorok írójának
elmondták: mondáik alapján ők úgy tudják,
hogy ők is N im ród leszármazottjai, akárcsak
a magyarok - így bennünket testvérnépként
tartanak számon. Ezek után nagyon is elkép­
zelhető, hogy a Kürtgyarmat törzs részben
kurdokat foglalt magába, akik az ókori M e­
zopotámia egyik legősibb népeként a m a­
gyarság közeli rokonai voltak.
A Gyarmat törzs nevét a török Jaurmati
(„gyors”, „fáradhatatlan”) szóból szokták
magyarázni, így állítólag ők egy csatlako­
zó török nép. Hámori és mások is azon­
ban rámutatnak, hogy a sumer nyelvben a
„gar” határvidéket, míg a „mati” mocsarat
jelöl. Mezopotámia mocsaras határvidékét
Káldeának hívták, és az ország magjától dél­
re (a mai Dél-Irak, Kuvait területén) terült
el. Lakói, a káldok, káldeusok híresek voltak
mágiájukról, s főként a csillagok érdekelték
őket - az ókoriak szerint az asztrológia tudo­
mányának ők voltak a legnagyobb mesterei,
és a hétnapos hetek, 28 napos hónapok be­
osztása is tőlük ered.
Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
MITIKUS E M LÉK EIN K
Etruszkok a honfoglaló
magyarok között?
Elérkeztünk az egyik legtitokzatosabb ere­
detű törzsünkhöz: a Tarjánhoz. A pártu­
soknál a tarxan a herceg, fejedelem címe
volt - ezért elképzelhetőnek tartják, hogy a
Pártus Birodalomból csatlakozó népről van
szó. M ások arra hivatkoznak, hogy törökül
a tarxan „kovács”-ot jelent, így szerintük ez
arra utalna: e törzs adta a magyarság számára
a legkiválóbb fémműveseket.
M n d k é t verziónak van létjogosultsága - ám
a Tarjánok kiléte egyelőre teljes rejtély. Le­
het, hogy ők is szkíták, lévén a leghíresebb
szkíta őskirályt Thargitaosz-nak hívták, s e
névben is a Tarján szó bújhat. Ám az egyik
legizgalmasabb elmélet arra alapszik, hogy
az itáliai etruszkok közt a tarquin, tarchon a
király címe volt (a leghíresebb etruszk di­
nasztiát is Tarquinius-nak hívták.) így felme­
rül a kérdés: lehetséges, hogy a Tarján törzs
„személyében” a Hétmagyarok szövetségé­
hez egy etruszk csoport csatlakozott... ?
A Tarjánokkal kapcsolatban az is sok talál­
gatásra ad okot, hogy a „Tar” elemet jó pár
honfoglalás-és kalandozás kori vezér, feje­
delem nevében megtaláljuk (Tar Szerind,
Tormás, Tarhos.) A szó ekkor még nem „ko­
pasz” t jelentett, mint ma, hanem „tisztá”-t,
„fehér”-et, sőt, a testtel szemben a szellemet
így jelölték. Ezért sokan a Tarjánokban egy
csupa táltosokból álló mágustörzset vélnek
felfedezni, akik - az amúgy is spirituális ké­
pességükről híres szkíta-magyarokon belül
- egyfajta értelmiségi elitet képeztek.
A Jenők törzse szintén eléggé titokzatos:
őbennük általában egy kelet-ázsiai csatlako­
zó népet szoktak sejteni. Az ősi Khorezm-
ben például a kínai katonai jelentések említe­
nek egy Jüni nevű uralkodót, de olvashatunk
 A M A G YA RSÁ G 20 000 É V E S T Ö R T É N E L M E 2.

Mások szerint a Kérek az ókori hurrikkal azo­

„Itt felejtett" nosak (ez a mai Örményország és Eszak-Irak
avar törzs: területén alkotott fejlett birodalmat Kr.e. 1600
a Várkony és 1300 között.) Ismét másokúgy vélik, hogy a
A Várkonyról van szó, Kér törzs az ősi Qer, azaz „Fekete” istennő pap­
akikről a történészek úgy jait, papnőit foglalhatta magában (ez az isten-
tudják: a magyarsághoz asszony az indiai Kálihoz hasonlóan a halál és a
nyolcadikként csatlako­ könyörtelenül múló idő úrnője volt, aki - hogy
zott kabar törzs egyik elkerüljük a félreértést - nem gonosz, sőt: a
nem zetsége. N evük azon­ Kárpát-medencében éltek, a „varkhun” azaz „avar” szó kozmikus rend szükségszerű része.)
ban m ég izgalmasabb s egy hatalmas birodalmat - pl. Zengővárkony - arra Utoljára vizsgáljuk a Keszi törzs kilétét, ere­
m últra utal: varkhun-ként szerveztek meg. Utolsó utal: vezérükkel ellentétben detét. Egyértelműnek tűnik, hogy bennük az
ugyanis az ókori források uralkodójuk az a Zalán az avarok jelentős része ókori Középbabiloni Birodalom (Mezopo­
m agukat az avarokat em ­ volt, akit a hagyományok a magyar győzelem után támia, Kr.e. 1700 - 1100) népét, a kassukat
legetik! szerint Árpád, a magyar is helyben maradt, majd ismerhetjük fel. Ok a sumerok közeli rokonai
Márpedig az avar nép - fejedelem döntő csatában összekeveredett az újonnan voltak, harcos lovasnomád íjászok, akik az
akik László Gyula (1910 legyőzött, és menekülés­ jöttekkel. (Ez nem jelentett akkád uralmat felváltva szervezték meg a Fo­
-1 9 9 8 ) kutatásai szerint re kényszerített („Zalán túl nagy keveredést, lévén, lyamköz életét. Nevükből olyan földrajzi nevek
közeli rokonai a hunok­ futása” képünkön). Az mint említettük, ők is eredhetnek, mint például a Kaspi-tó, vagy akár
nak és a magyaroknak azonban, hogy számos te­ sztyeppei turáni nép, akár­ Ur-Kasdim sumer városa.
- Árpádék érkezése előtt a lepülésnevünkben megvan csak a magyar.) Tegyük hozzá: mások a Keszi törzsünkben
nem a kassukat, hanem a kusán népet vé­
egy, Kr.e. 100 körül még létezett Jen nevű „fekete magyarok”, akiket több történetíró is lik felfedezni. Ezt a verziót is sok bizonyíték
népről. Egy Tolsztov nevű kutató a Jen-ek megemlít, hogy tudniillik a magyarság szám­ támasztja alá, így például az, hogy a Keszik
népében alán törzset lát, s szerinte ez a cso­ arányban kicsi, de elképesztően tehetséges szállásterületén különösen sok sírban találtak
port csatlakozott később a magyarokhoz. H a csoportja voltak. (O k adták a kalandozások indiai, buddhista szimbólumokat. Márpedig a
ez igaz, akkor tehát a Jenő törzs tartalmazza idején is a legkeményebb harcosokat.) kusánok az ókori India területén éltek: ők a fe­
a magyarság vérségében a legkeletibb eleme­ A Kér törzsnév azért is érdekes, mert hér hunok egyiklegfontosabb törzse, akikközé
ket - ők tehát egy ízig-vérig klasszikus ázsiai Kisázsiában, a mai Törökország területén, többek közt Buddha családja is tartozott... De
törzs... az ókori Hettita Birodalomban találkozunk az is lehet, hogy a vitában, hogy tudniillik a Ke­
vele. Itt a kér egy önálló nép volt, akik kauká­ szik kassuk-e Mezopotámiából, vagy kusánok
A Fekete Istennő törzse zusi származásúak voltak, s valamilyen turáni Indiából, nem kell az egyik vagy másik mellett
A Kér törzs gyökerei szintén az ókori keleti (szkíta jellegű) nyelvet beszéltek. Állítólag ők letenni a garast: a két nép ugyanis feltehetőleg
civilizációkhoz nyúlhatnak vissza. Maga a szó alkották Trója lakosságát, akik fővárosukban, azonos eredetű.
az ősmagyar kar, kár szóból is eredhet, mely Turuyában (=Trója) a szent sólymot, a turult
„feketé”-t jelent (pl. „korom” szavunkban is ez imádták (Trója neve tulajdonképpen „Turul- Azonosak
rejlik.) A Kérek lehettek tehát azok a titokzatos város”-t jelent.) és mégis különbözők
Végigjárva ősi törzsneveinket, levonhatjuk a
következtetést: a magyarság különféle, feltehe­
tőleg ókori keleti népekből tevődött össze. Ám
ez nem jelenti azt, hogy - mint sokan vélik - a
honfoglaló magyarokat egyfajta „össznépi tur-
mix’-nak kell elképzelnünk. A felsorolt népek
ugyanis, melyek vérsége, kultúrája Árpád zász1
laja alatt egyesült, mind sztyeppei indoiráni,
turáni, szkíta eredetű!
Azaz: gyakorlatilag a Hétmagyar csak látszólag
mozaikszerű: valójában inkább épp hogy azo­
nos identitású, kultúrájú népelemekből állt.
Közösségi tudatukat erősíthette az azonos mi­
tológia (csodaszarvas, Boldogasszony-kultusz,
sólyomtisztelet, fényvallás), a közös, de leg­
alábbis nagyon hasonló nyelv, illetve az, hogy
mindannyian Nimródtól, a sztyeppe urától és
az egykor Ázsiától a Dunáig terjedő szkíta vi­
lágból származtatták magukat. Anélkül, hogy
ezzel csökkenteni akarnánk Árpád fejedelem
szervezői zsenialitását, megkockáztatjuk: mi­
vel amúgy is mind szkíták, magyarok voltak,
nem lehetett annyira nehéz egy nemzetté ko­
vácsolni őket... ERŐSS DIÁNA

30 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER

 MITIKUS E M LE K E IN K

j Pk miért volt benne biztos ő és a kor emberére jellemző, hogy

IIP:
I i # H i ^ ** többi vezér is, hogy célhoz értek, s sajnos neki már - Radnóti Mik­
n i v 3 H P
megtalálták azt, amit nemzedékek lós szavaival élve - „csak térkép e
H fc B*
f t ILáF 11 É IPí0 ^i óta hiába kerestek elődeik? táj"... Manapság a földrajzi táj a
I 1 ' / 1 IrN k
m ÍIs> 4 w '
I I S
Jly § .i Q m
" .. w
A válasz látszólag egyszerűnek legtöbbünk számára inkább csak
tűnik: Almos, amikor mágikus háttér, egyfajta díszlet, mely előtt
Egy magyar monda szerint, amikor a módon kiterjesztett látásával a fontosabb események zajlanak
honfoglaló magyarok 895-ben a Vereckei- végignézett a Kárpát-medence (melyekfőszereplője természete­
hágóhoz értek, az aggastyán fejedelem. tájain, úgy érezhette, hogy ez sen a bolygó önjelölt uralkodója, a
Álm os lenézett az alattuk elterülő tájra. egy „megszentelt föld”. Utóbbi a Homo sapiens.) Őseink azonban
Ekkor - ahogy a legenda tartja - hirtelen táltos-misztikában azt jelentette, nem így gondolkodtak: szerintük
megszállta a misztikus látás táltos-képessége,
és lelki szemei előtt megjelent az egész
Kárpát-medence: a föld, ahol utódai országot
alapítanak majd, és a jövőben élnek.
Látta a Kárpátok végtelen hegyláncait, melyek
körülölelik az újonnan megtalált hazát. Látta
az Alföldet a szélben ringó gabonatáblákkal,
a két nagy folyót, teli hallal, a Bakony
rengetegét, és a zölden hullámzó Balaton
nádasait. Látta Budát, a leendő fővárost,
meg a Pilist a barlangok mélyén őrzött ősi
rejtelmekkel, végül pedig megpillantotta
Erdély havasait, ahol ebben az időben még
tündérek uralkodtak a várakban. A Kárpát-medence napjainkban
legenda azt meséli, ekkor az fia, Árpád vette át tisztségét, így a hogy minden tájához, hegyé­ ugyanis az emberek nem főhősei,
A öreg vezér áhítattal azt sut­
togta: „Az Aranyos Szegelet...!" -
magyarok élén végül ő fejezte be
és hajtotta végre a honfoglalást.
hez, folyójához valamilyen ősi
hiedelem, titkos tanítás fűződik.
urai a tájnak, hanem a kettő nagy­
jából egyenrangúan, harmoniku­
majd kilehelte lelkét. Úgy mond­ És ez nemcsak Magyarországra san létezik egymásban és egymás
ják, valójában a boldogságba halt Ma már érvényes: a régen élt embereknek mellett.
bele, mert a kortól elfáradt szíve csak „térkép e táj"? természetes volt, hogy számukra Ráadásul az ősi tanok szerint a
nem bírta elviselni azt az örömöt, Vajon mire célozhatott utolsó hazájuk különböző földrajzi tájnak a szó szoros értelmében
hogy saját szemével láthatta az szavaival Almos fejedelem? M t egységei mind-mind „meséltek”, véve lelke van: a hegyek, tavak,
országot, melyről ő azt hitte: az ismert fel a Kárpát-medencében, mind egy-egy ősi világ, letűnt tengerek, alföldek nem élettelen,
elvesztett egykori őshaza támadt a leendő Magyarországban? És civilizáció emlékei voltak. halott tereptárgyak, hanem szinte
fel benne újra. És miután meghalt, egyáltalán: Ez azt jelenti: csak a modern „személyek”, hisz mindegyi­
kükben egy-egy istenség lakik,
A bor és a könny Az egri Szépasszony-völgy bizony az így nem csoda, hogy a földrajzi
völgye" Eger mellett ősmagyarok legnagyobb nekropolisza, egységeket szerették megszemé­
Ki ne hallott volna az egri Szép- temetője volt a Kárpát-medencében... lyesíteni: ha vihar van, haragszik a
asszony-völgyről, ha másként Szépasszony pedig nem más, mint tenger, a föld sírva gyászolja elve­
nem, az itt termelt kiváló bo­ , ősi mitológiánkban a halál és az szett lányát, a tavaszt, vagy éppen
rok kapcsán? A legtöbben azt | Alvilág úrnője: ugyanaz, a csörgedező patak muzsikál,
gondolják, a völgy neve nyilván mint a görögöknél beszél...
talán egyfajta bók kíván lenni az Hekaté, Perszephoné,
itteni lányok, asszonyok szépségének vagy Indiában Káli. Szivárványhíd
- pedig nem (csak) erről van szó... Nem véletlen, hogy az istenekhez
Szépasszony valójában egy ősmagyar e vidékre, az Eger mel­ E megszemélyesítés kissé hasonló
istennő, és azt, hogy ki ő valójában, letti lankákra úgy gondoltak ahhoz, miként a gyerekek szoktak
rögtön megértjük annak tükrében, őseink, mint szépséges, varázs­ gondolkodni az őket körülvevő
hogy a Szépasszony-völgyben mit talál­ latos, de egyben az elmúlást világról. Hiszen a kicsiknél is az
tak a régészek ásói a honfoglalás-korból: sugárzó tájra, melyet a „Bor és a jellemző, hogy még nem látnak
temetőt! Könny Völgyéinek is hívtak. éles határt élő és élettelen, tudatos
és tudattalan között - nem úgy,

2013. OKTOBER - NOVEMBER Hihetetlen KULONSZAM !31 I

A M A G YA RSA G 20 000 E V E S T O R T E N E L M E 2

mint mi, felnőttek, akik szinte

mániákusan csak hierarchiában,
alá-fölérendeltségben tudunk
gondolkodni. A gyerekeknek még
természetes, hogy ha a gyanta
könny, akkor a fa sír, vagy a szivár­
vány egy nagy híd, amin fel lehet
menni az égbe - és csak a nevelés
gyomlálja ki belőlük ezt a fajta
gondolkodást.
Pedig ez nagy kár - és nemcsak
pedagógiai szempontból...
A gyermekek gondolkodás-
módja, ahogyan a természeti Az osztrák-magyar határon található írottkői kilátó „Tündérország” mivolta közis­
objektumokat „átlelkesítik”, Nos, az ősmagyarok hasonlóképp Tündérek rezervátumai mert. A magyar krónikák, ha­
megszemélyesítik, egy az egyben gondolkodtak, mikor Árpád Ám legendáink szerint a meg­ gyományok tele vannak burkolt
ugyanolyan, mint az ősi kultúrák honfoglalása után lassanként érkező magyarok - hihetetlen utalásokkal és konkrét történetek­
embereié. (Vagy fordítva: őse­ felfedezték maguknak a Kárpát­ módon - nemcsak embereket kel, melyek szerint e két táj Ma­
ink szemlélték a világot „gyer­ medencét. Fontos tudni, hogy a találtak az új hazában... Hanem gyarországon a két „legtündéribb”
mekesen”) És itt a gyermekes leendő Magyarországot 895-ben olyan lényeket is, melyek még egy terület. Azaz: a tündérfaj egykor
semmiképp nem gyermeteget nem üresen találták: itt különböző előző világkorszakból maradtak állítólag az egész Kárpát-meden­
jelent, legalábbis nem pejoratív népek maradványai, leszármazot­ itt, amikor még az emberen kívül cében, sőt az egész Földön honos
értelemben. Ahhoz ugyanis, ha tai éltek. így például a Dunántúlon más értelmes teremtmények is volt, ám az ember megjelenésével
meg akarjuk fejteni múltunk kelták, germánok és rómaiak, a éltek a Földön. így az egyik legiz­ lassan visszaszorult. Ám voltak
titkait, érteni szeretnénk az ősi Délvidéken illírek, az Alföldön galmasabb mondánk úgy tudja: tájegységek, ahol egészen sokáig
mítoszokat, legendákat, pont avarok és szarmaták, Erdélyben Árpádék döbbenten fedezték fel, megmaradtak, noha már sokkal
erre a világszemléletre van szük­ pedig Attila hunj ainak utódai. E hogy Erdély tele van tündérek kisebb számban, mint fényko­
ség, melynek lényege az, hogy a népeknek szintén megvoltak a által épített erődökkel, míg a rukban: Magyarországon pedig
hegy nemcsak hegy, a tó nemcsak maguk mítoszai, legendái a tájról, Csallóközben, illetve az írottkő Erdély, illetve a Csallóköz és a
tó - hanem lélekkel, érzésekkel, a hegyekről, az ősi múltról - és az környékén állítólag még magukkal Szigetköz számít ilyen „tündér-re­
hatalommal, varázserővel rendel­ újonnan jöttek hamarosan ezeket a tündérekkel is találkoztak... zervátumnak”.
kező isteni lény. is megismerték. Erdély és a Csallóköz Az írottkő legendájáról azonban
már kevesebben tudnak. Pedig
Miért olyan csodálatos őket, s a következő pillanatban már a tűznél mele­ ez a Kárpát-medence egyik
a Balaton? gedve falatozták a sült halat, hozzá pedig friss Bala- legmisztikusabb pontja, melyről
A Balatont az ősi magyar mondák olyan tájként ton-vizet ittak. Az öregember szabadkozott, hogy már a középkorban is sejtelmes -
tartják számon, ahol az egykori Aranykor mintha ők szegények, ezért nincs boruk. sokszor félelmetes - szóbeszédek
még megmaradt volna: a víz simogató, és még gyó­ Hajnalban azonban a halász és asszonya különös keringtek. Állítólag ugyanis itt élt
gyító erejű is, a borok nagyszerűek, az itt fogott hal fényre ébredtek. A még alvó vendégekhez lépve az ősidőkben a tündérnép három
húsa pedig talán az egész országban a legízesebb. döbbenten látták: egyikük, a fiatal férfinak látszó nagy királynője, akik amilyen
Hogy miként vált e tó az „Édenkert” magyar meg­ vándor feje alatt párna gyanánt a Nap ragyog, míg szépek, olyan veszedelmesek is
felelőjévé, a következő történettel magyarázzák: takaróján maga a Hold és a csillagok tündököl­ voltak. Egyikük fehér, másik vö­
egy alkalommal Jézus és Szent Péter erre jártak, és nek... rös, míg a harmadik fekete ruhá­
gyönyörködtek a vidékben. Ám hirtelen elkapta A házaspár rémülten térdre borult, ám ekkor a ban járt, és aki találkozott velük,
őket egy hatalmas vihar, s ők átázva, dideregve, fiatalember felébredt. Szelíden megnyugtatta azt magával vitték egy ismeretlen,
éhesen és fáradtan kerestek menedéket. őket, megköszönve a szállást és a vacsorát, majd a másik világba.

Csakhogy a gazdag palotákba nem akarták a két,
rongyos koldusnak tűnő vándort beengedni. Végül
egy apró kunyhóra leltek közvetlenül a Balaton
partján, ahol zörgetésükre egy öreg halász nyitott
ajtót. A halász és felesége barátságosan behívták
következő áldást adta rájuk: őkketten feleségével
még sok évet éljenekboldogságban, aBalatonvize
tiszta, gyógyító és édes legyen, teli a legfinomabb
húsú hallal, két partjáról pedig soha ne fogyjon ki a
bor. És így is történt...
írottkő titokzatos
ősanyái
Nem csoda hát, ha az írottkőnek
meglehetősen babonás híre volt,
még a 19-ik században is. Egy
Nagy Ferenc nevű helyi „tudós
ember” (táltos) például a néprajz-
kutatónak a következőt mesélte
a három másvilági lényről: „Ok a
három ős, a három nő, aki az emberi
nem három asszonya volt. Ok min­
den ember ősanyjai: az ő szellemeik
laknak az írottkőn. Ok a tündérek
királyainak gyermekei... ’’

32 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER


Ugyanebben a kutatásban egy
Teréz nevű idős asszony így em­
lékezett az írottkő mondájára: „A
három szent asszony eredetileg a
babóti hegyekben élt, de a kolostor
(értsd: a pannonhalmi apátság) mi­
att átköltöztek az írottkőre. A z szent
hely... Egyszer itt pártfogásba vettek
három leányt, akiket tündérségre
tanítottak... E három nőszemély
az emberi nem ősanyja. A szemfüles
fehérnép ha teheti, tanul tőlük, mert
az ő erejük a bűbájban van..."
Vajon kik lehettek ezek a félelme­
tes hírű írottkői asszonyok? Talán
az egykori ősmagyar táltosvallás
papnőit őrizte így meg az emlé­
kezet, akiknek talán itt lehetett
valamiféle szentélyük, vagy áldo­
zóhelyük? Az, hogy falubeli lá­
nyokat is tanítottak „tündérségre”,
arra utalhat: a kereszténység előtti
Magyarországon több helyen is •
működhettek olyan intézmények,
ahol a fiatalokat oktatták spiritu­
ális művészetre, mágiára - mint
egyfajta „varázslóiskolák” ..
De az, hogy mindkét idős mesélő
egyetért abban, hogy írottkő
három asszonya egyben az embe­
riség ősanyja is, több, mint elgon­
dolkodtató. Mégis, miként értsük
ezt az információt? A tündérekről
más népek legendái is úgy vélik,
hogy az emberek ősei, sőt: fajtánk
tulajdonképpen tőlük származik.
Világviszonylatban elterjedt nézet,
hogy a tündérek valój ában korábbi
generációs, „felsőbbrendű” Homo
sapiens-ek, illetve fordítva: mi
emberek egyfajta halandóvá lett és
„lebutított” tündérek vagyunk...
Szövetség a Szépek
Népével
Nos, Magyarország misztikus
földrajza telis-teli van olyan termé­
szetfeletti lényeknek a nyomaival,
akik állítólag az ember megjelené­
se előtt éltek. így például a legenda
szerint, mikor Árpádékbejöttek,
még itt találták Csallóközben az
utolsó tündéreket. A honfoglalók
egyezséget kötöttek velük: ők nem
fogj ák kutatni a„SzépekNépe”
titkait, viszonzásul pedig a tündé­
rek varázstudományukkal segítik
az embereket (például gyógyí­
tókként.) Állítólag egy konkrét
szerződésre - talán vérszerződésre
- is sor került, Árpád fejedelem
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
és a tündérkirálynő között. És
miután letelepedtek, az emberek
tapasztalhatták, milyen hasznos
dolog a tündérek közelében lakni.
E mágikus erejű, gyönyörű te­
remtmények ugyanis teliholdkor
a csallóközi Duna egyik szigetén
táncoltak, s mielőtt felkelt a Nap,
még pihentek egy ideig a fűben.
Amint azonban megvirradt, azon­
nal el kellett tűnniük, mert nappal
a tündérek visszavonulnak egy
másik világba. Nem véletlen, hogy
a magyar nyelvben a tündér szó
és a tűnik, tünékeny, tünemény szó
hasonlít - de ide tartozik a tündök-
lik kifejezés is.
Valahányszor pedig a csallóközi
emberek reggel kimentek a rétre,
ott találták a tündértánc nyomait:
arany hajszálakat, illetve a ruháik­
ból kihulló arany fonalakat. Ezeket
összeszedték és eladták a vásáron,
így a csallóköziek rendkívül gaz­
dagok lettek: nem is kellett más
munkát végezniük.
Víz alatti paloták
a Fertő-tóban?
Sajnos azonban hamarosan ennek
vége szakadt. Az egyik kapzsi em­
ber ugyanis kevesellte az aranyat,
amit talált, s elhatározta, többet
szerez. Lesben állt a következő
holdtöltekor a fák között, végig­
nézte a tündérek táncát, majd
mikor azok fáradtan lepihentek,
odalopódzott, s ollóval tövig vágta
a tündérkirálynő haját. Ezután
visszatért a faluba, és eladta az
aranyhajat hatalmas összegért...
Amikor azonban hajnalban a tün­
dérek felébredve látták, mi történt
királynőjükkel, felbőszültek és
elszomorodtak. Maga a királynő
Árpád idejében a Csallóköz még a tündérek birodalma volt
M ITIKUS EM LE K E IN K
Tátra, Mátra, Fátra
A Kárpátok láncainak három leghíresebb tagja, melyek a történelmi
Magyarország hegyóriásai voltak... De vajon miért hasonlít egy­
másra a nevük ennyire? Kevesen tudják, de az ősidőkben e három
hegység három istenségnek voltak szentelve, mivel úgy mesélték:
valójában az ő szellemük élt bennük tovább.
A„Tátra” szó az ősi indoeurópai nyelvben „Apá”-t jelent (gondol­
junk arra, hogy vidéken, főként a német ajkú lakosságnál néha ma
is „táti”-nak nevezik az apákat, nagyapákat.) Ez a hegység számított
ugyanis a legöregebbnek a Kárpátokban: a „Hegyek Apjá”-nak. A
Mátra, mely még Trianon után is Magyarországé maradt, az Anya-
■
istennőnek volt szentelve: nem véletlenül halljuk ki nevéből a „Mut­
ter”, „mother” „mater”- azaz: „anya” szót.
A Fátrában az ősi „fráter” fivér, illetve a „fiú”, „gyermek” kifejezés
rejlik. A három hegység tehát valamikor egy istencsaládnak volt
szentelve, melynek tagjai egy atyaisten, egy anyaistennő és egy fiú­
gyermek-istenség voltak. Nem véletlenül tartották úgy a régi magya­
rok, hogy a Kárpátokban ott lakik maga a Szentháromság: Isten, a
Szűzanya és Jézus Krisztus...
kijelentette: soha többé nem Nem véletlen, hogy a Csallóközt
mutatkoznak emberek előtt, mert még Mátyás király korában is
- mint mondta - ennek a fajnak a „tündérhon-ként említik a króni­
kapzsisága és telhetetlensége nem kák, és az sem, hogy az itteni mon­
ismer határt... dák még a Duna mélyén lévő víz
És így is történt: a tündérek el­ alatt tündérpalotákról is tudnak.
tűntek a Csallóközből, és ma már Sőt: a Dunában lévő tündérbiro­
csak az emlékeztet rájuk, hogy - dalmak állítólag egészen a tengerig
állítólag - e környéken különösen nyúlnak!
sok aranyhajú gyermek születik. A E döbbenetes hiedelem - az,
tündérek ugyanis valamikor nem­ hogy tavak, folyók alatt elsüllyedt
csak barátkoztak a falubeliekkel, városok lehetnek, melyek még ma
de össze is keveredtek velük... is lakottak - gyakorlatilag szinte
minden vizünkhöz kapcsolódó
mondákban előbukkan. így egy
kisalföldi monda szerint a Fertő
tó közepén egykor hét város állt,
melyek egy katasztrófa során
elsüllyedtek. Romjaik ma is lát­
hatók a tó mélyén, amikor a víz
nagyon tiszta, és állítólag még a
köztük úszkáló vízitündéreket is
látni lehet...
A Balaton:
„Baal isten tava"
A Kárpát-medence misztikus tér­
képéről természetesen legnagyobb
tavunk, a Balaton sem hiányozhat.
Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
 A M A G YA RSA G 20 000 E V E S T O R T E N E L M E 2.
Már a neve is rejtély: senki sem
tudja ugyanis, hogy ez milyen
nyelven van, kik és mikor nevezték
el így? Az biztos, hogy a szó nem
római: a latin nyelvű lakosság
ugyanis a tavat Lacus Pebo-nak,
azaz „Pelso-tó”-nak nevezte. A
Pelso szó szintén tisztázatlan
jelentésű, egyesek szerint viszont
„belső”-t jelent, ami azért érdekes,
mert a peho-belső szavak gyanúsan
összecsengenek.
Egy másik elmélet szerint a Bala­
tont az itt élő ókori szkíták nevez­
ték el. Nyelvükön ugyanis a bala
mocsarat jelent, míg a dón vizet
(gondoljunk az eurázsiai Don,
Donyec folyókra - ezek is szkíta
nevek.) Elképzelhető, hogy erről
van szó, ám akik egy kicsit is jára­
tosak a közel-keleti mitológiában,
azok hallottak már a föníciai, szíriai
mítoszokban szereplő Baal istenről
is. A Bibliában is találkozunk vele,
mint akit a Kánaánban élő őslako­
sok tiszteltek.
Tény, hogy a kánaánitáknál Baal
a viharok, a mennydörgés, a vil­
lámok és a tengerek, tavak istene
is - márpedig a viharos Balaton
látványa könnyen kapcsolatba
hozható alakjával. Az, hogy a Bala­
ton nevében tehát Baal isten neve
A Káli-medence egy ősmagyar főúrról kapta a nevét
bújhat, egyfelől arra utal, hogy a
kánaániták rokonaink lehettek
(talán őseink is.) Másrészt viszont
arra is, hogy a Kárpát-medencébe
a Kr.e. 1000-es évek elején beér­
kező szkíták talán úgy néztek erre
a fenséges, gyakran háborgó tóra,
mint ami megtestesíti a büszke
viharistent, Baalt.
A „tón” szó viszont a kánaániaknál
. is - miként a szkítáknál a „dón”
- vizet, tavat, tengert jelent. Ha
tehát elfogadjuk az elméletet, hogy
I 34 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
Zala megye bűnbánó
istennője
A Balaton-felvidéki Káli-medence egyik legtitok­
zatosabb helyszíne Salföldön van, és nem más,
mint az ottani pálos kolostorrom. Már eleve Salföld
maga is egy misztikus aurával körülvett helyiség:
a legendák szerint ugyanis itt valamikor pogány
szentély állt, melyet egy Sala nevű istennőnek szen­
teltek - aki a megtisztulás és a vizek úrnője volt.
Saláról - akit a kelták és az illírek is imádtak - úgy
mesélték, egy ősi bűne miatti szégyenében és bána­
tában folyton sír. Könnyeiből keletkezett a Balaton, Sala istennő alakja tehát beleolvadt a keresztény
illetve a környékbeli tavak, folyók. Nos, 1263-ban hősnő, Magdolna figurájába. De nemcsak ő maga,
említik először a salföldi pálos kolostort, melyet a hanem a neve is túlélte a pogány istenek alkonyát,
bűnbánó, könnyező Mária Magdolnának szentel­ mind a mai napig: Zala megye ugyanis az ő nevét
tek - talán nem véletlenül... viseli.
Balatonunk ősidők óta Baalnak óriások éltek, sőt! Maga Balaton a fia az a Bulcsú vezér volt, aki
van szentelve, és az ő szent vizének egy óriáskirály volt, aki a Bada­ mártírhalált szenvedett 955-ben,
számít, érhetővé válik a neve is: csonyban uralkodott egy hatalmas az augsburgi csata után. Apja, Kál a
„Baal isten tava." hegyi erődben. Volt egy lánya is, horka tisztségét birtokolta, ami azt
Haláp, aki mélyen érdeklődött jelentette, hogy a fejedelem után a
Az óriáskirály lánya a völgyekben élő emberek iránt. harmadik legmagasabb rang volt
Tegyük hozzá: a Pelso, „belső” fo­ Apja tiltotta tőlük, de az óriáslány az övé.
galom sem marad ki a sorból: Baal mégis leszökött közéjük, és ott ösz- Ám egy - kissé talán hihetetlenül
neve ugyanis kapcsolatban áll a szebarátkozott az egyik szántóvető hangzó - újabb elmélet szerint
„bel-,,, „bél”, „belső” kifejezésekkel kislányával. nem biztos, hogy Kál volt a táj
is. A kánaáni misztikában ugyanis Sajnos azonban a barátságnak névadója. Eszerint a Káli-medence
Baal mindennek az ura, ami belül, hamar vége lett, mert az ember­ neve inkább a szkíta kai, kaal kife­
mélyen, rejtve van a világban: így a gyermek felnőtt, s ekkor már félt a jezésekre vezethető vissza, mely­
földrengéseknek, a vulkánoknak és monstrum méretű barátnőtől... nek „fekete”, illetve „idő” a jelenté­
a víz alatti gejzíreknek is. Szegény Haláp belehalt a szégyen­ se. A szkitáknak ugyanis volt egy
be és a bánatába. Apja síremléket Kál nevű istennője, akit a legendák
akart neki állítani, és talált is a sötét ruhás, fekete fátyollal eltakart
Badacsony egyik lejtőjén egy arcú nőalaknak ábrázolnak - noha
óriási, rovásokkal teleírt követ. Az nem volt gonosz. A mítoszok
óriáskirály emlékezett rá, hogy ez a szerint Kál az Univerzum egyik
kőszál a sellők idejéből származik, szükségszerű energiáját testesítette
és valamikor az ő oltáruk lehetett. meg: az időt, mely könyörtelenül
Balaton megemelte a nagykövet, véget vet a dolgok létezésének.
de még ő sem bírt vele: a szikla Kál tehát gyakorlatilag az volt a
maga alá temette. A kő alól pedig szkítáknál és az ősmagyaroknál, aki
a Föld mélyéből tiszta víz tört a görög-római mondavilágban a
fel, mely csak ömlött és ömlött. három Moira, illetve Párka közül a
Amikor az emberek másnap fel­ harmadik istennő: az, aki ollójával
ébredtek, döbbenten látták, hogy elvágja az élőlények életfonalát.
az addigi „Balaton-puszta’-helyén Érdekes párhuzam, hogy az isten-
Döbbenetes, de az összes hagyo­ - mely az óriáskirály birtokát asszonyt a szkíták is háromságként
mányunk állítja: a Balatont ősidők jelölte - egy hatalmas, zöld vizű tó képzelték el, s ily módon keletkez­
óta misztikus tisztelet övezte, ahol hullámzik. Fenekén állítólag ma is tek a „Kálók”. Sokan tehát ezért
a pogány időkben mind az északi, ott nyugszik az óriás teste, s a nagy tartják elképzelhetőnek: talán a
mind a déli partján kultuszhe­ tavat róla nevezték el. szkíta kortól kezdve itt, a Balaton-
lyek sorakoztak. Állítólag maga felvidéken lehetett Kál istennő
Koppány, a hatalmas somogyi Kál istennő szentélye - illetve a három Kál - legnagyobb
birtokokkal rendelkező nagyúr is a Káli-medencében kultuszközpontja a Kárpát-me­
főtáltosa volt az egyik ilyen szent A Balaton környékén található dencében, s innen a Káli-medence
központnak, mely a mondák sze­ hazánk egyik legtitokzatosabb neve.
rint a mai Siófok-Balatonföldvár földrajzi egysége: a Káli-medence. Talán szintén az ősi szkíta kul­
közt volt. Magáról a Balatonról azt Nevét valószínűleg Kából, egy tuszokkal lehet kapcsolatos az a
mesélték: környékén valamikor ősmagyar főúrról kapta, akinek sok száz megalit jellegű kőemlék,
2013. OKTÓBER - NOVEMBER

mely a Káli-medencében áll. Egy
részük talán valóban természetes,
geológiai eredetű, ám vannak
köztük olyanok is, melyeken egy­
értelműen látszanak a mesterséges
megmunkálás nyomai - noha
egyelőre senki sem tudja, kik és
mikor emelhették őket.
Nimród és a fehér
csuhás barátok
A mondák azonban erre is ismerik
a választ: szerintük a kőszálakat
vagy az óriások dobálták szét
játékos kedvükben, vagy pedig
- egy másik történet szerint - az
itt élt tündérek állították őket egy
bizonyos „Fekete Boldogasszony”
tiszteletére.
Utóbbi verzió szintén arra utal,
hogy valaha itt nagy kultusza
lehetett egy vagy több istennőnek
- talán éppen magának Kálnak.
Vajon véletlen volna, hogy az indi­
ai mitológiában is Kálinak hívják a
fekete bőrrel, sötét ruhában ábrá­
zolt istenasszonyt, aki a hinduknál
is a végzetet, az idő hatalmát sze­
mélyesíti meg?
Egy másik táj egység hazánkban,
mely tele van titokzatos, óriások­
nak tulajdonított kőemlékekkel,
nem más, mint a Pilis - Ma­
gyarország igazi misztikus szíve.
Arról szinte mindenki hallott,
hogy Őszentsége a Dalai Láma is
elismerte: e hegységben található
a Föld szívcsakrája, s így a Pilis
különleges energiákkal bír.
Nem csoda hát, ha bizonyítékok
mutatják: már a honfoglalás kor­
ban úgy tekintettek a Pilisre, mint
ahol az erdő mélyén, a hegyek
gyomrában elveszett világok titkai
lapulnak. E rejtélyek őrzőinek
számítottak a „fehér barátok” - a
pálosok - akikről sokan úgy tart­
ják, jóval a „hivatalos” alapítás,
1250 előtt már itt éltek, mint egy
sokkal régibb szkíta fényvallás
beavatottjai. Róluk mesélik a helyi
legendák: valamikor az ősidőkben
a fehér csuhás barátok rendjét még
maga Nimród király alapította, aki
maga is többször járt a Pilisben.
A dobogókői
Zsivány-sziklák:
ősvilági óriáserőd?
Nimród látogatásainak célja pedig
főként az volt, hogy megtisztítsa a
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
. ■ ' ’
M ITIKUS EM LÉ K E IN K
hegységet az itt garázdálkodó óri­
ásoktól. A mondák szerint a szkíta
őskirály saját kezűleg győzte le az
utolsó itt élő óriáskirályt, akinek
állítólag a vára Dobogókő környé­
kén állt. Később már az emberek
nem emlékeztek rá pontosan, ki is
volt ő valójában, és hogy hívták,
csak annyi rémlett: az óriások,
mint útonállók valaha rettegésben
tartották az embereket.
Ezért nevezték el az óriásvár rom­
jait Zsivány-szikláknak, mely ma is
látható. Ha az ember ránéz, tény­
leg nehezen tudja elképzelni, hogy
- mint azt a tudósok állítják - ter­
mészetes eredetű volna. A sziklák
oldalában ugyanis szinte szabályos
A dobogókői Zsivány-sziklák
lépcsősorok láthatók, noha a mellyel a cikket indítottuk: vajon
fokok akkorák, hogy valóban az a lete, ahol ne találnánk mondákat, miért nevezte a Kárpátokkal öve­
benyomásunk: nem ember mére­ utalásokat, hiedelmeket, melyek zett tájat „Aranyos Szegelet”-nek
tű lábak számára készítették... természetfeletti erőkkel és lények­ Almos fejedelem, és miért gondol­
De még a leginkább misztikus kel kapcsolatosak - óriásoktól a ta úgy, hogy a vándorló magyarok
hírű Pilis legendái is csak cseppet tündérekig, dimenziókapuktól az immár célhoz értek?
jelentenek a tengerben. Nincs a elsüllyedt városokig. Még mindig
Kárpát-medencének olyan szeg- nem tisztáztuk azonban a kérdést, A magyarok
Atlantisz-mítosza
Erdélyország: Tündérország A válasz egy még ősibb magyar
Erdély maga egy külön misztikus birodalom, melyet nagy írónk, mítoszban rejlik. Eszerint őseink
Móricz Zsigmond is „Tündérkert”-nek nevezett. Német neve, régen, közvetlenül a teremtés után
Siebenbürgen, azaz „Hétvár” is arra a hét legendás erődre utal, melye­ messze Nyugaton, az óceán köze­
ket a mondák szerint az ősidőkben itt élő tündérek építettek. pén egy gyönyörűséges szigeten
Tény, hogy a székely mesékben egész Erdély valójában egyetlen - az Aranyos Szegeleten - laktak.
védművet képez, mely a tündérnép utolsó bástyája. Szerintük Ármány démon cselszövése követ­
ugyanis Székelyföldön álltak valamikor a nagy tündér-úrnők - keztében sajnos azonban a sziget
Rapsonné, Firtos, Tartod, Tündér Ilona, Ramocsa, Dála stb. - várai, egy katasztrófa során a tenger alá
és a belőlük áradó mágikus erő ma is érezhető. Erre azért is van süllyedt, és a magyarok - noha
szükség, mert állítólag Brassótól délre húzódik az ellenséges ország: többségük megmenekült - azóta
Duromonnak, a sötétség fejedelmének a birodalma. A székely nép­ is az egykori őshazát keresik. Ez
mesékben a tündérek és Duromon seregei élethalál-harcot vívnak, tehát annak az oka, hogy vándo­
melyben Erdély birtoklása a tét. rolnak, nomadizálnak: minden
Ebből is látszik, hogy hagyományaink szerint Magyarország és a áron az Aranyos Szegeletbe szeret­
Kárpát-medence látható történelme mögött misztikus erők húzód­ nének visszajutni, mely álmaikban
nak. Székelyföld „tündéri” mivoltára utalhatnak az itteni földrajzi azóta is él.
nevek is, mint például Angyal-hegy, Verőfény sarka, Szépmező, A mondák hozzáteszik: az Ara­
Ördög-tető, Boszorkány-láb, Ijesztő-bükk, Kár-hágó, Láz-hegy, nyos Szegeletet egy nagy hegység
Ördöglik-tető, Banya-tető, Romlás-szikla, Sárkányok kerte, és így ölelte körül. Belül egy termékeny
tovább. síkság helyezkedett el, melyet két
nagy folyó szelt át Északról Dél­
nek. Nos, mikor Almos víziójában
meglátta a Kárpát-medencét, döb­
benten jött rá: ez pontosan ugyan­
úgy néz ki, mint az egykori sziget!
Magyarország különlegességét
tehát nem túlzás abban látnunk,
hogy őseink számára - minthogy
az Aranyos Szegeletben természe­
tesen Atlantiszt ismerhetjük fel - e
szép ország az elsüllyedt őshaza
tükörképe volt...
ERŐSS DIÁNA
Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
A M A G YA R SA G 20 000 E V E S T O R T E N E L M E 2.
Ff
k tápláló és terményadó istenanyák, a
O csecsemő és általában az élet védői. Bau
a sumer hívő számára a bőség nagyasszonya
volt. (A bőségszaru, amelyből adományait
az emberekhez juttatja, is sumer eredetű.)
Ezek a „feladatkörök” a magyar Boldogasz-
szonyra is jellemzőek. Az is a figyelemremél­
tó egyezések közé tartozik, hogy a két isten­
nőnek hét lánya és egy fia volt. (Vö. „Hét-
fájdalmú” Boldogasszony, vagy Szűzanya.)
Az isteni bába
Az ékírásos szövegek tanúsága szerint a su­
mer fénykorban (nagyjából Kr.e. 2500 körül)
a Boldogasszony a harmadik helyen szere­
pelt az istenek rangsorában. Anu az égisten,
annak első fia Enlil szél és viharisten után
következett. Megelőzte viszont Enki vízis-
Szűz Mária,
az Eg Királynője
A Boldogasszonyról, mint
Holdistennőről szóló
hagyományaink szívós
továbbélését mutatja az is,
hogy a népi művészetben
Jézus édesanyját gyakran
ábrázolják holdsarlón állva.
Egkirálynői rangját azzal
jóságos nagyasszony” vagy
Gasan-Anna „asszonya a mennynek.” H im ­
nuszokban is dicsőítik őt, mint, gyógyítót,
közbenjárót. A „világ világának”, azaz a vilá­
gosság világosságának és az ég királynéjának
is nevezik. Van egy különös titulusa, „a ha-
is kihangsúlyozzák, hogy
sok esetben csillagkoronát
visel. A 4 3 1-es epheszoszi
zsinaton hivatalosan is
megszavazzák a Szűzanyá­
nak ezt a rangot.
Ezt követően számos kato­
likus himnuszban dicsőítik
őt, m int a mennyek és az
angyali seregek királynőjét.
megújulását is jelképezte. A
város istene Ninurta, aki eredetileg Napisten.
Néhány tudós és kutató azonosítja őt a bibli­
ai Nimróddal. (Közbevetőleg jegyzem meg,
hogy hagyományaink szerint a magyarság
N imródtól származik.) A vidám ünnepen a

A magyar ősvallás
N ag yb o ld o g asszo n y a hun- Í S t 6 n 3 S S Z 0 n y a
m agyar m itológia hold istennője, a N apisten A rany város istene kérhetett néhány „kegyet” a nép
A tyácska feleség e. A lakja a su m er Bau-D ug A sanból számára. Ismerünk fejedelmi hálaajándékot,
eredeztethető. amelyet N inurta azért kapott, m ert szólt
(Az ősi civilizáció m itológiája szerin t az ő m osolya a néhány „jó szót” a város érdekében az isten­
szivárvány.) A két isten n ő alak között olyan hasonlóság ok nőnél. A sumer város mindig egy isten tulaj­
dona, az uralkodó csak őre, fegyveres lovagja
vannak, am elyeket a véletlen n el m agyarázni nem lehet...
a halhatatlan églakónak. Ez az elképzelés ke­
tent, aki az em bert agyagból megteremtette. lottak meggyorsítója”. Ez talán arra utal, hogy resztény színt öltve a magyaroknál is megje­
Néhány jel arra utal, hogy valaha nagyon a sumérok is hittek abban, hogy a túlvilági lenik: Szent László királyunk Szűz Máriának
régen, a matriarchátus korában, ő lehetett az vándorlás megrövidíthető, és hogy van újra- „választott” vitéze. A késő sumer korban az
első, a világegyetem és minden további isten születés. Lagashban évente megünnepelték istenek ábrázolása „kiment a divatból:” H e­
szülőanyja. M ik ezek a jelek? Az istennő más a termékenységistennő és a helyi isten há­ lyettük csak jelképesen jelenítették meg őket.
neveire gondolok, m int például a Babba vagy zasságát egy lakodalommal, ami a természet A Boldogasszony szimbóluma egy fordított
a Mami. Aki tud magyarul, annak nem kell
magyarázni, miért hívnak így egy istenanyát
Bár a babba szó elsődleges jelentése nyelvé­
szeink szerint szép, de nyilván egyáltalán nem
véleüen, hogy a szülésznőket a mai napig
bábáknak hívják nálunk. A hiedelem szerint
a Boldogasszonyt a még m eg nem született
gyermekek veszik körül égi palotájában. Á b­
rázolásain gyakran tart csecsemőt az ölében.
Sokszor van mellette életfa is, vagy éppen egy
termőágat vagy egy életvízzel teli serleget fog
a kezében. A régészek rengeteg neki szentelt
ivóedényt találtak. Az ég úrnőjének szent
állatai is voltak, például a kutya és a sólyom.
Utóbbi a fiát is szimbolizálja. (Meg kívánom
jegyezni, hogy az egyiptomi Izisz fiának
Hórusznak is a „sólyomfejű a leggyakoribb
jelzője!) A sumer istennő további titulusai
Nin-Anna „A m enny nénje” Gatum-dug „a

Hihetetlen KULONSZAM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER


ómegára emlékeztet. Több kutató szerint az
istennő fátylának, fejkötőjének vagy szalagjá­
nak egyszerűsített ábrája.
Magyarok patrónusa
Krónikás hagyományaink szerint Szent Gel-
lért püspök érdeme, hogy Jézus édesanyjá­
ból magyar földön Boldogasszony lehetett.
A kutatók többnyire egyetértenek abban,
hogy ezzel a gesztussal a főpap ősvallásunk
istenasszonya iránti tiszteletet használta fel a
keresztény eszmék gyorsabb elfogadtatása ér­
dekében. (Nagyboldogasszony napja augusz­
tus 15-én van.) A köztudatban úgy él, hogy
Szent István ajánlotta a Szűzanya oltalmába
az országot. Én azonban teljesen egyetértek
kiváló kutatónkkal, Jankovics Marcella], aki
Jelkép-Kalendárium című művében azt írja,
hogy első királyuk - aki a pápától kapta a ko­
ronát - valószínűleg Szent Péter oltalmát kér­
te. A pápák később próbálták is érvényesíteni
hűbérúri jogaikat, ezért királyaink átíratva a
szent király legendáját változtattak „kicsit” a
tényeken. Vajon milyen lehetett az „eredeti”
Boldogasszony? Szerencsére fennmaradt
néhány legenda, melyekből elég jól rekonst­
ruálhatjuk alakját. Hatalmas égi jurtában,
igazi sátorpalotában lakott, amelyik állan­
dóan gyerekzsivajtól volt hangos. Nemcsak
azért, m ert körülvették őt azok a gyerekek,
akik még nem születtek le a Földre, de saját
utódai okán is. Ahogy már említettem, sumer
társához hasonlóan 8 gyermeke volt: 1 fiú a
Világügyelő, és 7 lány, a többi boldogasszony
(Szülő, Gyertyaszentelő, Gyümölcsoltó, Sar­
lós, Segítő, Havi, Fájdalmas) Néhányan nyol­
cadikként még odasorolják a Kisasszonyt is.
A cikk záró részében részletesebben bem uta­
tom „a lányokat”. Azt jelentené ez, hogy a régi
magyarok többistenhívők voltak? Lehetsé­
ges, bár én inkább úgy gondolom, hogy ezek
nem különálló istenalakok, hanem a Nagy­
boldogasszony különböző megnyilvánulásai.
(A világügyelő fiú természetesen a Napisten
ifjú alakja.) H a ez politeizmus, akkor a keresz­
ténység is az. Azt is m erném állítani, hogy az
Arany Atyácska, Világügyelő Fiú, Ezüst Bol­
dogasszony trió tulajdonképpen a magyar
Szentháromság. Az ég királynőjét eleink úgy
képzelték el, mint aki állandóan szorgosko­
dik, folyton m unkában van. A felhőbárányok
gyapjából esténként fonalat készít rokkáján,
Szépasszony újszülöttet, és a helyébe
gonoszsága csempész a bölcsőbe egy
Sokan összemossák a Bol­ vézna, beteges kisbabát.
dogasszonyt a Szépasszony- Eleink így magyarázták
nyal. Pedig ez utóbbi gonosz azt is, ha egy házaspárnak
boszorkány, aki gálád m ó­ fogyatékkal élő csecsemője
don elrabolja az egészséges született.
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
és inget varr belőle egyetlen fiának. Vagy
vásznat fehérít, (néhány legendánk szerint az
ő vászna a Tejút). Esetleg kedvenc tyúkját és
a kiscsibéit eteti (A fiastyúk és csillagai.)
Az ezerarcú istennő
Az istenasszony legfontosabb „megjelené­
se” Szülőként történik meg. (Emléknapja a
mai naptár szerint január 1.) Az áldott álla­
potban lévő asszonyok mind az ő védelme
alatt állnak. A Kedd Asszonyának is nevezték.
M eddő asszonyok pünkösd után kilenc ked-
det böjtöltek, hogy gyermekük szülessék. A
szülés előtt álló asszony számára készített fek­
vőhelyet a Boldogasszony ágyának nevezték.
Az istennő minden baba világra érkezésénél
láthatatlanul bár, de jelen van. A szülés végén
következett a Boldogasszony poharának neve­
zett áldozati szertartás. A legtekintélyesebb
öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a
Boldogasszonynak egy tányérra tett pohár
b ort és egy süteményt. Az áldozat elmulasz­
tása azzal jár, hogy a csecsemőnek felnőtt
korában, ha lány, nem születik fia, ha fiú, nem
születik lánya. Az áldozatot (amelynek su­
m er előképe is van!) még a XX. század első
felében is bemutatták a Szeged környéki ta­
nyavilágban! Az istennő minden újszülöttre
vigyáz, hogy ne tudja elcserélni őt a gonosz
A népnyelv az ilyen bébit
„váltott” gyereknek nevez­
te. M ost már érthető, hogy
Könyves Kálmán, aki sánta
volt, miért jelentette ki,
hogy nincsenek boszorká­
nyok.
Hihetetlen KULONSZAM
M ITIKUS E M LE K E IN K
Szépasszony, (lásd keretes anyagunkat) Gyer­
tyaszentelő (február2) napján a katolikus egy­
ház Mária megtisztulását és a gyermek Jézus
bemutatását a templomban ünnepli, mi vi­
szont a fény győzelmének erősödésére emlé­
keztünk, amelyet istennőnk gyújtott. Ezt jel­
képezi a gyertya. Gyümölcsoltóként (március
25.) az oltás és szemzés hagyományos napján
ő indítja el a természet virágzását.
Segítőként, (június 27.) baj és szorongatás
idején kértük pártfogását és szerencséért is
hozzá im ádkoztunk.
Július 2-án emlékeztünk a Sarlós istennőre.
Másnap kezdődött nálunk az aratás. A leara­
tott gabona jelképezte az istennő halálát, az új
szárba szökkenése pedig a feltámadását.
Havi Boldogasszony (augusztus 5.) szerep­
köre nem egyértelmű. Badinyjós Ferenc úgy
vélte, hogy a női termékenység őrzője lehetett.
A Fájdalmas Istenanya napján (szeptember
15.) az egyház a kereszt alatt álló Szűz Mári­
ára emlékezik, őseink viszont ezen a napon
a kereszténységre térés előtt, gyógyító isten­
anyának hódoltak, aki megszabadítja őket
a fájdalmaktól. A nők főleg menstruációs
görcseik idején fohászkodtak hozzá, a férfiak
pedig harci sebesülésekkor. A nyolcadik meg­
nyilvánulásról, Kisasszonyról, vitatkoznak a
kutatók. Lehet, hogy ő csak a kereszténység­
re térésünk után részesült tiszteletben. Em­
léknapja szeptember 8., és az biztos, hogy az
ősegyház ekkor ünnepelte Szűz Mária szüle­
tésnapját.
Bár ősvallásunk istenasszonyáról sok minden
feledésbe merült, aki nyitott szemmel kutatja
hagyományainkat, olvassa legendáinkat, még
sok érdekességre bukkanhat vele kapcsolatosan.
ZAVACZKI JÁNOS
A M A G YA RSÁ G 20 000 É V E S T Ö R T É N E L M E 2.

i ne hallott volna a „tejjel­

K mézzel folyó” Kánaánról? A
Bibliában e terület úgy szerepel,
mint az ígéret Földje: az az or­
szág, ahol a tizenkét héber törzs
megalapította ősi királyságát. A
honfoglalók az egyiptomi fogság
után érkeztek ide, s az Ószövet­
ségből azt is megtudjuk: előbb
Mózes, majd az ő halála után
Józsué vezette őket.
A Biblia azonban mindezek
mellett arról is beszámol: K á­
naán, melyet a tizenkét törzs
elfoglalt, nem volt lakatlan, sőt!
Egy ősi nép élt itt, akik országu­
kat Kánaánnak, „a Király Föld­
jének”, illetve Levantének (=
„harcosok országa”) nevezték.
Felmerül a kérdés: kik is voltak
ők? És vajon merő véletlen
volna, hogy a Kánaán szóban
lévő „kán” a turáni nyelvekben
is uralkodót jelent, illetve hogy
magyarul is „leventéknek” n e­
vezzük az ifjú harcosokat?
Jeruzsálem,
a Sólyom Városa
Az, hogy Kánaán őslakóinak, a
kánaánitáknak igencsak titokza­
tos a származása, m ár a terület
első kutatóinakis feltűnt. M ár
ők is felismerték ugyanis, hogy
Palesztina őslakói nem sémi
nyelvet beszéltek, s nem is tar­
toztak az e tájon annyira jelleg­
zetes arab (beduin) népek közé.
A kutatók szerint a kánaániták
nyelve, kultúrája sokkal a
folyammenti civilizációkéra, így
például a sumerokéra vagy az
egyiptomiakéra hajaz.
Ennek alapján könnyen vélhet­
nénk: nyilván egy, az egyipto­
mival és/vagy a sumerrel rokon
nép telepedett ide valamikor a
távoli ősidőkben. Ez valamelyest
igaz is, ám nem fedi a teljes
valóságot. Kánaán őslakossága
ugyanis a kutatók egyöntetű
megállapítása szerint kaukázusi­
turáni, egészen pontosan szkíta
eredetű volt!
Erre az egyik legékesebb bizo­
nyíték az izraeli Béth-Seán város
M maánban ?
A Szentföld titokzatos őslakói: egy ragozó
nyelvet beszélő, rovásírással író nép, akik
sólyomistent imádtak, s Eneh-nek hívták az
anyaistennőjüket...
ókori neve, mely így hangzik:
Szkitopolisz. Azaz: „a szkíták
városa”... így szerepel a Bírák
Könyve I.27-ben a szentírás
SepfríagíMÍB-verziójában. M á­
sok azonban Jeruzsálemmel
azonosítják Szkitopoliszt, mely­
ről viszont az ókori források
köztudottnak vélik: már jóval a
tizenkét törzs honfoglalása előtt
létezett. Jeruzsálemet ugyanis az
őslakos kánaániták alapították,
az ő ősi városuk volt!
Szkitopolisz nevének jelentése
egyértelmű. D e vajon m it je­
lent a „Jeruzsálem” név? Nos,
ókori magyarázatok a görög
Hieroszalamosz-ra vezetik visz-
sza, mely azt jelentené: „a Szent
Sólyom Városa.” És valóban:
Josephus Flavius történetíró
elbeszélése szerint Jeruzsálem­
ben az őshonos kánaániták egy
olyan istenséget imádtak, akinek
legfőbb megjelenési formája
a madár, konkrétan a sólyom
v o lt...
E titokzatos jeruzsálemi sólyom­
istenség kilétéről a források
többsége hallgat. Több szöveg
azonban arra utal: e sólyomisten
elsősorban napisten volt, akit
templomában egy óriási arany­
sólyommal ábrázoltak. Erről
sokaknak az egyiptomi Hórusz
Exists and Lives. Azaz: Él az az
Alakja, története az Ugaritban (a
S furcsán hangzik, de még azt is
A ranyjános sorait, mely szerint
fiáról szép Enéhnek"1 Enéh a
isten jut eszébe, aki szintén
gyakran jelenik meg aranytollú
sólyommadárként, ám mi m a­
gyarok szintén ismerünk egy
kerecsen alakban megjelenő ősi
istenséget: a T u ru lt...
Ősmagyar istenségek
Libanonban
Vajon tényleg lehet köze a je­
ruzsálemi sólyomistenségnek a
magyar turulmadárhoz? Talán
hihetetlenül hangzik, de a val­
lástörténészek többsége úgy
véli, igen. Szerintük ugyanis
a Kánaánban imádott madár
alakú napisten feltehetően kau-
kázusi-turáni - konkrétan szkíta
- eredetű volt.
És ez csak az egyik titokzatos
kapcsolat Kánaán őslakossága
és a magyar őshagyomány
között. Egy másik döbbenetes
tény, hogy a kánaániták főistene
Él volt, akinek nevét valóban
így fordítják le a kánaáni-angol
szótárakban: the One, Who
isten, aki „létezik”, aki „él”...
mai Libanonban található Ras
Samra városában) talált agyag­
táblákon őrződött meg.
Nos, Él neve nekünk, magya­
roknak igencsak ismerősen
csenghet. Néprajzkutatók sze­
rint ugyanis Erdélyben egészen
a XIX. századig jellemző volt
bizonyos tájakon, hogy Istent
„Élő Istennek”, „Élőnek”, de
akár „Élnek” is szólították. Talán
elképzelhetőnek tartják, hogy az
„Él az Isten!” felkiáltás nemcsak
azt jelenti, hogy létezik a Terem­
tő, de akár a nevére való utalás
is le h et...
Él lánya, az anyaság, a term é­
kenység istennője a kánaáni
mitológia szerint Anat istennő,
akinek neve Enet, Eneh formá­
ban is előfordul. Ki ne ismerné
„Száll a madár, száll az ének két
pogány magyar ősvallásban sze-
relem-és termékenység-istennő
lehetett, akit őseink szarvas alak­
jában képzeltek el. A nőstény­
szarvas neve, az ünő szó eredeti
alakja is enéh-ként hangzott.
Ami pedig még elképesztőbb:
Enéh istennő neve „anyát” is
jelentett az ősmagyar nyelvben,
akárcsak Anaté a kánaániban,
melynek jelentése szintén „édes­
anya”. Tegyük hozzá: az „Anat”
és az „anya” szavak hasonló
csengése talán szintén nem a
véletlen m űve...
Kánaánban a pásztorkodás, a
bor-és szőlőtermelés istensége
Anat kedvese, Tarnmúz volt.

1 38 | Hihetetlen KULONSZAM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER


Róla azt is mesélik: a kánaáni
őslakosság eskütevéskor, foga­
dalmak megkötésekor szólította
őt tanúként. Nos, az ősmagya­
rok esküistene, akinek a nevé­
ben szerződéskötéskor szokás
volt egy kevés b o rt a földre
löttyinteni, Damaseknek hívták.
Tammúz, akinek a neve Dumu-
zi formában is előfordul és a mi
magyar Damasek istenségünk
az összes vallástörténeti szak-
irodalom szerint feltehetőleg
ugyanaz az istenfigura v o lt...
Palesztinától
Csíkszeredáig
De nem csak istennevekben van­
nak döbbenetes párhuzamok a
kánaáni és a magyar őskultúra
között. A földrajzi nevek töm e­
ges azonosságát, egyezését már
Bíró Lajos is észrevette, aki pél­
dául felhívja a figyelmet a követ­
kezőre: egy ószövetségi történet
szerint például, azt a helyet, ahol
az izraeliták táboroztak, s ahol az
„Úr tüze” csodás m ódon fellán­
golt, Taberd-nak, vagy Tabor-nak
nevezték el (M ózes4.11.1-3.)
Vajon van-e kapcsolat a magyar
„tábor”, „tábortűz” szavakkal?
Illetve még valami: Hérodotosz
szerint a szkíták tűzistennőjének
neve Tabiti volt. Lehet, hogy
az ő ősi szentélye lehetett ez a
bizonyos Tabera/Tabor, ahol őt
legősibb formájában, tüzes kígyó
alakjában tisztelték a kánaániták?
Ez azért is elképzelhető, m ert
nagyon közel van ide az a hely,
ahol a legenda szerint az Ú r egy
óriási tüzes kígyó („rézkígyó”)
képében m utatkozott meg.
Am ezen kívül m ég számos
elgondolkodtató egyezés van,
melyeket a tudósok többsége
képtelen megmagyarázni. A
Bibliában említenek egy Béla
nevű királyt, aki Arad kánaánita
városa felett uralkodik. Vajon mi
köze a magyar Béla névhez, és a
partium i Arad városához ezek­
nek az ősi neveknek? És például
lehet-e kapcsolat a bibliai Ciklág
és az erdélyi Csigla, a kánaáni
Sereda és a székelyföldi Csíksze­
reda, vagy akár a kánaáni vihar­
isten, H adad neve, és az erdélyi
H adad település kö zö tt... ?
De az ősatyák leszármazási
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
Edom rejtélyes népe
A bibliai kánaániták és a magyarság rokonítása
nem új keletű elmélet. A múlt században és még
korábban is olyan kutatók hirdették, mint például
Horvát István (1784 - 1846), aki 1825-öS mű­
vében hosszasan sorolta azokat a kánaáni hely­
ségneveket, melyek magyar települések neveivel
csengenek össze.
Szintén Horvát könyvében szerepel egy további,
elgondolkodtató párhuzam. Anonymus említi
krónikájában az Edomen, Edömén nevű kun
vezért, akinek a neve nagyon emlékeztet a bibliai
Edom országnévre, melynek lakói az úgynevezett
edomiták voltak. Utóbbiakról az Ószövetség azt
állítja, hogy első királyuk Béla (Béla?) volt, de
A szkíták tűzistennője, Tabiti
Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
M ITIKUS E M LÉ K E IN K
olyan uralkodónevek is előfordultak náluk, mint
Kenez vagy Hadad. Kenéz község hazánkban is
van, ráadásul a szó „fejedelmet” jelent, Hadad
pedig egy erdélyi település.
Az edom itákról a héber hagyom ány is úgy
tudja: nem izraeliták, hanem Kánaán ős­
lakói. K ülön kiemelik, hogy míg Jahve, a
Biblia istensége valaha holdisten volt, addig
az edom iták m indig is a N apot tisztelték.
E dom n ép ét egyébként N im ród királlyal is
kapcsolatba hozták, azt állítva: maga N im ród
is az edom iták uralkodója volt. A kutatók
többsége m a m ár egyetért benne: a titokzatos
edom itákban valamilyen turáni-kaukázusi
n ép cso p o rto t lehet sejteni.
tábláiban is találunk hajme­
resztő egyezéseket. O tt van
például Arpaksad neve (M ó­
z e si.10.22,24.), akinekanevé-
b en talán az Árpád személynév
ősi formája bújik. D e Arpaksad
ősatyáról eszünkbe juthat H é­
rodotosz beszámolója a szkíta
őskirályokról: szerinte ugyanis
Szkítia egyik alapító törzsfőjét
Arpoksaisnakhívták... Nyel­
vészek szerint az ő neve betű
szerinti megfelelője a bibliai
Arpaksad-nak.
Sólymok, szarvasok,
rovásírás
A kánaánita-magyar rokonság
(azonosság?) gondolata nem
napjainkban merül fel először.
A XIX. században már többen
is felvetették, és később pedig -
mikor francia ásatások feltárták
Kánaán ősi városait - tárgyi
emlékekre is lehetett hivat­
kozni. Bübloszból, Türoszból,
Szidónból és a többi kánaáni
településről ugyanis arany só­
lyomszobrocskákon kívül még
„gyanúsabb” leletek is előkerül­
tek: hun típusúnak mondott
lószerszámok, rovásírásos agyag­
táblák és szarvukon Napot-
H oldat hordozó szarvasok.
Kánaán és az ősmagyarság...
Vajon tényleg van alapja annak,
hogy együtt említsük e kettőt?
A jelek, nyomok önmagukért
beszélnek, s nekünk csak annyi
volna a feladatunk, hogy nyitot­
tan, dogma-és előítéletmentesen
keressünk-kutassunk a ránk
maradt ősi emlékek között...
ERŐSS DIÁNA
A M A G YA RSÁ G 20 000 É V E S T Ö R T É N E L M E 2.
edig volna mit írni, m ondani a Tarih-i
P Üngürüszről! A „véletlen” folytán elő­
került könyv ugyanis olyasmiket tár fel múl­
tunkból, melyek más krónikáinkban nem
őrződtek meg, de nyilvánvaló, hogy valami­
kor a magyar történelmi hagyomány részei
voltak. így például m egismerhetjük Nimród
családfáját, ősi királyainkat Szkítiában, vagy
épp Nagy Sándor és a magyarság kapcsola­
tá t...
Hányatott sorsú ősgeszta
De kezdjük a legelején - vagyis inkább épp
hogy a közelmúltban! Egy közmondás sze­
rint Habent suafata libelli, azaz „a könyveknek
megvan a maga sorsa” - és ez nagyon igaz a
Tarih-i Ungürüszre is. A török nyelvű geszta Nimród fiait a török ősgeszta szerint is Hunor­
ugyanis, mire felfedezték és lefordították, nak és Magornak hívták
EGY ELVESZETT MAGYáR
ŐSKRÓNIKA NYOMÁBAN
Megdöbbentő titkok
a Tarih-i Üngürüszben!
Az utóbbi évek egyik legnagyobb szenzációja volt annak a
török nyelvű gesztának a megtalálása, mely feltehetőleg egy
elveszett magyar krónika alapján íródott, és mely a magyar
történelem legősibb fejezeteit tartalmazza. Ez a Tarih-i
Üngürüsz, melynek jelentése: „Magyarország története."
Maga az anyag több, mint fantasztikus, ám az talán még
furcsább, hogy a hivatalos tudomány mind a mai napig
megpróbálja agyonhallgatni az elképesztő leletet.
Ajándék
Szulejmán Szultánnak
Felmerül a kérdés: hogy került egy magyar 30
őskrónika kézirata az isztambuli bazárba,
ahol Vámbéry Árm in rábukkanhatott? Nos,
a latin nyelvű gesztát Szulejmán szultán
udvari történésze és tolmácsa, M ahm úd
Terzsüman (1510 - 1575) találta 1543-
ban Székesfehérvár elfoglalásakor, mikor a
királyi levéltár is a hódítók kezébe került.
Ekkor került M ahm úd kezébe a magyar
krónika, mely előszava szerint „Üngürüsz
tartományának a régi időktőlfogva való
történelmét tartalmazza, hogyan virágzott
fel, miért és mi módon lett a neve Üngürüsz,
1 40 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
annyi kalandon, hányattatáson m ent keresz­
tül, hogy saját története is egy kész kalandre­
gény...
A kézirat évszázadokon át „bujdosott”, mig
híres Kelet-kutatónk, Vámbéry Ármin (1832
- 1913) rábukkant egy példányára az isztam­
buli bazárban. Felismerve a könyv rendkívüli
jelentőségét, azonnal megvásárolta, majd
hazatérve 1860-ban a Magyar Tudományos
Akadémiának ajándékozta.
Csakhogy az M TA vezetőinek valamiért nem
akaródzott foglalkozni az anyaggal, ezért egy­
szerűen oldották meg a dolgot: leltári szám­
mal látták el az ősgesztát, és zárolták (ez azt
jelenti, hogy csak ők olvashatták, kutathatták,
vagy az, akinek ők engedélyt adtak erre.)
M a is ott heverne valamelyik raktárban, ha
néhány kiváló kutatónk nem kezdi el „fesze-
getni” a dolgot, s nem ébreszti fel „Csipkeró-
zsika-álmábór a Tarih-i Üngürüszt - vállalva
ezért a 70-es években a büntetést, kicsúfolást,
meghurcolást...
A tisztesség és a tudományos főhajtás kedvé­
ért álljon itt ezeknek a bátor, lelkes tudósok­
nak a neve, akik ősgesztánkat nem hagyták
a pincében porosodni: dr. Zakar András
Kelet-kutató, Geönczeöl Gyula, dr. Sárkány
Kálmán, Kolozsvári Grandpierre Endre tör­
ténész, illetve Blaskovics József turkológus
professzor, akinek a magyar fordítást is kö­
szönhetjük.
Rögtön felmerül a kérdés: de miért? Kinek
és mi okból volt érdeke, hogy a geszta ne
kerüljön nyilvánosságra? A válasz egyszerű,
Budin nevűfővárosát miért nevezték
Budinnak, régifővárosunknak mi volt a
É l neve, kik voltak a királyaik egymás után, mi­
kor és kik ellen harcoltak és háborúskodtak,
í A MAGYAROK mennyi ideig uralkodtak és hogyan töltötték
TÖRTÉNETE életüket”.
Tarih-i Üngíínisz Ez annyira felkeltette a tudós török figyel­
Madzsar Tarilú mét, hogy megszerezve a kéziratot, törökre
fordította, művét pedig urának, Szulejmán
szultánnak ajándékozta (sőt, az előszóban
neki is ajánlotta). A fordítás egyébként a
16. századi török nyelvnek, az úgynevezett
közép-oszmáninak az egyik legkiválóbb
emléke, melyet nagy becsben tartottak az
■>* f í- > ’> isztambuli levéltárban is.
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
 MITIKUS E M LE K E IN K

ráni ősnépet emlegetik a krónikaírók olyan

Erdély hét vára A krónika egyik legdöb­ hosszabb ideig megpihent. neveken, mint szkíta, hun, avar, vagy éppen
a hét vezér műve? benetesebb állítása az, Közben Árpádfővezér ott egy magyar...
A Tarih-i Üngürüsz ha­ miszerint Erdély hét ősi várat építtetett, melynek Zibin
talmas jelentősége abban várát maga Árpád fejedelem nevet adta, s tökéletesenfel­ Szkíták, azaz magyarok
áll, hogy egyfelől elmesél építette, még pedig azért, szerelte. A többi hat kapudán Az tehát, hogy Attila előtt hunok éltek M a­
olyasmiket, melyekről mert - mint a szöveg mond­ (kapitány, azaz a honfoglaló gyarországon, azt jelenti: hunul - azaz ma­
többi krónikánk nem tesz ja - a vezér úgy érezte, ha­ magyaz vezérek) is választott gyarul - beszélő törzsek m ár több generáci­
említést, több szövegrésze zaérkezett ősei földjére. Ez magának egy-egy vidéket, és óval a Kr.u. 370-es hun bejövetel előtt is lete­
pedig gyökeresen szemben azért fontos, mert ha ez így kívánságuk szerinti helyen lepedtek itt. E titokzatos „őshunokat” talán
áll azzal, amit a történészek van, akkor magyar jelenléttel egy-egy várat építtettek, úgy­ a szkítákban ismerhetjük fel, akik kb. Kr.e.
állítanak. Sokan ezért felté­ Erdélyben már évszázadok­ hogy Erdei tartományában 1000 óta m ár jelen vannak a Kárpát-meden-
telezik, hogy az Üngürüsz kal Árpádék bejövetele előtt hét erőd készült el Emiatt azt cében - a geszta szerzője tehát valószínűleg
eredeti, magyar verziója is számolhatunk. a vidéket Zibin Burugnak hív­ órájuk céloz „hunokként”... H a viszont ez
lehetett a legrégibb magyar Az idézett szövegrész a ták, ami annyit jelent: „Hét igaz, akkor ennek van egy fontos következ­
ősgeszta, melyből Ano­ következő: „[EkkorÁr­ vár... " Nos, Erdélyt néme­ ménye: a szkíták nyelve-kultúrája hun, azaz
nymus és Kézai Simon is pád] az erdeli vidékek ellen tül ma is Siebenbürgennek, magyar lehetett!
meríthetett. indult, azokatfoglalta el Ott azaz Hétvárnak nevezik... így már érthető, miért „kínos” a hivatalos tu­
domány számára a Tarih-i Üngürüsz. A ma is
és - valószínűleg - nem is olyan meglepő, uralkodó dogma szerint ugyanis a magyarok
ismerve a honi tudományos körök hozzáál­ nem rokonok a szkítákkal, azaz a „fő áramlat”
lását mindenhez, ami nem a „mainstream” tagadja a szkíta-hun-magyar folytonosságot.
áramlathoz tartozik, s szemben áll gondosan Ezzel viszont szembeszegülnek az összes
körülbástyázott dogmáikkal... magyar krónikával - Kézaitól Anonymuson
át Thuróczyig -, minthogy ezek egyöntetűen
Hunok Attila előtt? állítják, hogy szkíták vagyunk, Szkítiából jöt­
A Tarih-i Üngürüsz telis-teli van olyan m on­ tünk, s a „szittyák” voltak az őseink.
dákkal, mítoszokkal, beszámolókkal, melyek A Tarih-i Üngürüsz azonban ismét ezt erősíti
őstörténelmünket teljesen új megvilágításba meg, még több bizonyítékkal alátámasztva.
helyezik. Rögtön kezdjük ott, hogy a magyar­ Ami pedig még izgalmasabb: szkítákként és
ságot Nimródtól, Szkítia királyától és felesé­ hunokként azonosítja az erdélyi székelyeket
gétől, Ankisza királynétól származtatja. Ez is! Nos, ez maguknak a székelyeknek nem egy
azért fontos, m ert történetírói hitelességgel nagy felfedezés, mivel ők ezt természetesnek,
támasztja alá szkíta mivoltunkat. magától értetődőnek tartják (himnuszukban
N im ród fiait e szöveg szerint is H unornak és is Attila fiát, Csaba királyfit várják vissza.) Ám
M agomak hívták. H unor népét, a hunokat a hivatalos magyarországi történetkutatás
azonban a Tarih-i Üngürüsz egyértelműen a ebbe is „beleköt”, minthogy szerintük a szé­
magyarokkal azonosítja. Azaz - egyezően a kelyek nem hunok, a hunok nem székelyek,
magyar hagyományokkal - az ősgeszta is a és - kapaszkodjunk meg - szerintük egyikük
Attila fia, Csaba királyfi (képünkön Kertai Za­
hun-magyar azonosságot hangsúlyozza. Szó sem magyar...
lán festményén)
sincs tehát arról, amit a hivatalos tudomány
még m a is sulykol az iskolákban, miszerint a képpen meséli: „Amikor abba a tartomány­ „Rendkívüli teremtmények"
hunok és a magyarok nem is rokonok egy­ ba érkeztek, látták, hogy csodálatosan bőséges Ezt az abszurd (és véleményünk szerint m e­
mással ... folyamai vannak nagy számban, sok gyümölcse rőben tudománytalan) álláspontot „fejeli
Ám további részletekből még ennél is döb­ és bő termése van annak az országnak, és az ő meg” a Tarih-i Üngürüsz, elbeszélve, hogy
benetesebb felismerések következnek. így az nyelvükön (azaz Hunor népének a nyelvén) be­ Attila fia, Kaba (=Csaba) lett Erdei (Erdély)
Üngürüsz szerint a 896-os árpádi honfoglalás szélnek az ottani népek. (...) Hunor népe békés „bánja” (fejedelme.) És ami a legizgalmasabb:
legfeljebb „hon-visszafoglalás” lehetne, mivel megegyezéssel annak az országnak a királyához a geszta szerint Kábától származnak nemcsak
magyarok és hunok m ár többször is letele­ ment, alattvalójává vált és az ország különféle a székelyek, de maga Árpád, így az Árpád-há-
pedtek a Kárpát-medencében, évszázadokkal helyein letelepedett." * zi dinasztia is!
e dátum előtt. M i több, azt állítják, hogy nem D e hogy lehetséges ez? H unok éltekMagyar- Sőt: a szöveg m ind a hét vezért a hunoktól,
Attilával érkeztek be először hazánk területé­ országon már Hunor, azaz a hunok őse érke­ azaz Kábától eredezteti: „Kaba nemzetségé­
re hunok - tehát nem az övé az első kárpát­ zése előtt? Az egész nagyon homályosnak, ből abban a tartományban volt hét bégzáde
medencei H un Birodalom! sőt némileg paradoxnak hangzik, ám - ha (=főúr, előkelőség), akiket abban az időben
Bizony, nem tévedés. A török nyelvű geszta belegondolunk - talán fel lehet göngyölíteni kapudánoknak (=kapitányoknak) neveztek.
szerint nemzedékekkel Attiláék honfoglalá­ a történteket. Az ősgeszta szerzője nyilván Ezeknek volt egy vezérük, aki Kabának egyenes
sa előtt (Kr.u. rV-V. sz.) m ár éltek itt hunok, egységesen hunnak nevez minden turáni né­ leszármazottja volt, Árpádnak hívták.”
olyannyira, hogy amikor maga H unor hont pet, feltehetően azért, m ert ezek egy nagyon Magukról a hunokról is sok, döbbenetes
foglalt hunjaival a Kárpát-medencében, hihe­ távoli korban azonos nyelvet beszélhettek, és máshol nem szereplő részletet tár fel az
tetlen m ódon őslakosként ő maga is hunokat s kultúrájuk, vallásuk, identitásuk is azonos Üngürüsz, így például ezt olvashatjuk: „a
talált! Ezt a Tarih-i Üngürüsz a következő- volt. Ezt az - akkoriban még osztatlan - tu- Hunok népéből 10 ezer ember gyűlt össze és a

2013. OKTÓBER - NOVEMBER Hihetetlen KÜLÖNSZÁM

A M A G YA RSÁ G 20 000 É V E S T Ö R T É N E L M E 2.

Erre ad választ Geönczeöl Gyula, aki szerint

Az ismeretlen bukkan előttük egy „csodá­ lat, mély azon a környéken él, Kattar azért meséli el mindezt, m ert szerinte
vad üldözése latos vad”, melynek a szöveg és melyet Hunor és Magor hun nyelvű népek voltak maguk a trójaiak is!
A Tarih-i Üngürüszben a szerint „se nevét, se fajtáját ismerhettek! A hun vezér ugyanazt vallja, amit több ókori
magyar csodaszarvas-monda nem ismerték”! Ez eléggé Akkor viszont mégis, miféle forrás is állít, nevezetesen: Trója pusztulása
egy ősi változata őrződött furcsa, tekintve, hogy többi teremtmény lehetett? Van­ után trójai (= turáni, hun) népcsoportok ér­
meg, mely feltehetően jóval hagyományunk a Hunor és nak népmondáink, melyek keztek a Kárpát-medencébe. Kattar szerint
régibb, mint az, ami a többi Magor által üldözött vadat szerint Hunor és Magor e népek alapították meg Párizst, majd a mai
krónikánkban szerepel. egyértelműen szarvasként „Isten angyalát” követve Magyarországra érve egy fővárost emeltek az
Eszerint Nimród fiai, Hunor azonosítja. Márpedig egy találta meg az új hazát, azaz a Iszter (Duna) kanyarulatában. Országukat
és Magor apjuk országából, szarvast a kiváló vadászok Kárpát-medencét. Talán itt Szikambriának nevezték.
Adzsemből indultak el va­ nyilván rögtön felismertek is erről volna szó? Az isme­ Mindez tökéletesen összecseng a legújabb
dászni. (Adzsem nem más, volna... Ebből csak egy kö­ retlen lény egy angyal lett régészeti kutatásokkal, s főként Lánszky Imre
mint Irán neve a török térké­ vetkeztetést vonhatunk le: a volna? Akárhogyan is, egy szenzációs felfedezéseivel, aki sikerrel azono­
peken - már ez érdekes, mert rejtélyes lény, mely megjelent biztos: a Tarih-i Üngürüsz sította a trójai menekülteknek ezt a bizonyos
ezek szerint a magyarok és a a testvérpár előtt, az eredeti sok titokról fellebbenti a Duna-kanyar menti központját. Lánszky és
hunok iráni származásúak. legendában nem szarvas volt, fátylat, ám még ennél is több mások szerint is ez azonos Attila székváros­
Vadászat közben azonban fel­ sőt: nem is bármilyen vadál­ új rejtéllyel szolgál... ával, Budával, illetve azzal a királyi székhely-
lyel, ahonnét az Árpád-házi uralkodóink is
kormányoztak. Krónikáink ezt „Ősbudavár”
néven emlegetik...
Döbbenetes tény: a Tarih-i Üngürüsz tehát
alátámasztja Ősbudavár létezését, illetve azt,
hogy a trójaiak „hunok”! És ha az utóbbi állí­
tás kissé túl hihetetlennek tűnik, gondoljunk
bele: Trója lakosságát az antropológusok is
kaukázusi-turániként azonosították. Az ókor­
kutatók többsége szerint ugyanis Trójában
ugyanaz a nép élt, akik ebben az időben Irán-
tól-Törökországig elterjedtek voltak a Kö-
zel-Keleten, és akiket Tumya népnek nevez­
tek - noha mita, mata, méd, mitanni, madar,
madzsar-ként (azaz magyarként) is szerepel­
nek. N em nehéz felismerni a „turuya” kife­
Az egykori hatalmas Szkíta Birodalom a mai Ukrajna, Oroszország és Kazahsztán terültén he­ jezésben a „Túrán” „turáni” neveket, sőt: ősi
lyezkedett el sólyomistenségünket, a Turult!
nem rendkívüli teremtményekből is 280 ezerfér­ nak a mai Magyarország területére való igé­
fi gyülekezett össze..." nyét akarja hangsúlyozni? És miért beszéli el Nagy Sándor szkíta rokonsága
Logikusan következik: ha a „nem rendkívü­ a trójai háború történetét? S hogy miként kerül ebbe a - valljuk be,
liek” a többi nép, akkor a „rendkívüli teremt­ döbbenetes - képbe Nagy Sándor? Nos, a
mények” csak a hunok lehettek. D e miért világhódító makedón király hadvezérként
használja a geszta ezt a furcsa, kissé titokzatos többször is szembekerült a Duna mentén
kifejezést? Több kutató szerint azért, mert e élő szkítákkal, akik ezekben az időkben - az
tízezer „rendkívüli teremtmény” lehetett az a Üngürüsz szerint - Szikambriában laktak. O
„királyi szkíta”, akikről a bizánci Priszkosz ré- maga is szkíta feleséget választott magának,
tor is említést tesz (utóbbi követként járt Atti­ Roxanét, aki a Kaukázus egy „madar” néven
lánál). E „rendkívüli” szkítákról azonban már szereplő törzsének a hercegnője volt...
Hérodotosz is tud a Kr.e.5. században: szerinte D e nemcsak Nagy Sándor felesége származ­
a szkítáknak ugyanis van egy különleges, szel­ hatott szkíta, turáni vérből. Kattar vezér elbe­
lemi elitje, „krémje”, akik valójában egy, még az szélése m ögött sokan azt az ókori hiedelmet
ősidőkből való titkos tudást őriznek... sejtik, miszerint maga a világhódító király is
félig párthus-szkíta lett volna. Édesanyját,
Őseink, a trójaiak? Olümpiászt ugyanis következetesen idegen,
A geszta egy másik rejtélyes pontja Nagy Sán­ keleti hercegnőnek nevezik a források, akiről
dor (Kr.e. 336 - 323), a világhódító makedón úgy mesélték: a kaukázusi sztyeppevidékről
király alakjához kapcsolódik. Az ő történetét származott. Nos, ha ez igaz, akkor érthető,
beszéli el ugyanis a szövegben egy Kattar m iért hivatkozik a hun Kattar arra: Nagy Sán­
nevű hun vezér, sok generációval Attila és az dor, a (talán) párthus vérből származó ural­
Nagy Sándor makedón király hadvezérként
ő H un Birodalma előtt. Felmerül a kérdés: többször is szembekerült a Duna mentén kodó is meghódította a Kárpát-medencét,
miért olyan fontos ez neki? Miért pont Nagy élő szkítákkal, akik ezekben az időkben Szi- következésképpen a hunoknak is joguk van
Sándorra hivatkozik Kattar, amikor a hunok­ kambriában laktak rá ... ERŐSS DIÁNA

I 42 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER

 MITIKUS E M LE K E IN K

mivel a „kunhalom” szó annyira

elterjedt, hogy más név immár

A kunhalmok titkai zavaróan hatna. Ezért e cikkben is

maradunk ennél az elnevezésnél,
A m agyar A lföldön sorakozó titokzatos földhalm okról m ár a noha célszerű észben tartani: a
középkorban is azt rebesgették: aki közelükbe merészkedik, kunhalmok nem a kunok alkotásai.
félelm etes élm ényekben részesülhet. És valóban: e földhalm ok Akkor hát mégis, kik emelték e ti­
közelében gyakoriak a paranorm ális jelenség ek - állatok, tokzatos földpiramisokat, a magyar
Alföld „katedrálisait”? És egyálta­
em berek eltűnése, furcsa fények, sőt még téridő-torzulások is..
lán: mik ezek valójában? A régészek
megállapítása szerint a kunhalmok
egy része még az őskorból, a Kr.e.
4000-es évekből származik, amikor
is egy lovasnomád népcsoport fog­
lalta el a mai Magyarország terüle­
tét. E nép az eurázsiai sztyeppékról,
konkrétan a Kaukázus-Turáni
■<rM.Sk alföld-Irán térségből származott, s
■ fc; v
!: ... kultúrájuk alapján a későbbi szkíták
Mf /Í vagytok a mi katedrálisa- misztikus hiedelmek nyomába az 1100-as évektől kezdve kb. a őseit ismerhetjük fel bennük.
I ink!” - jelentette ki Illyés eredünk. tatárjárásig, 1240-41-ig folyama­ Tárgyi emlékeik jellegzetesek, és
Gyula az Alföldön látható földpi­ tosan zajlott. A különös halmokat nekünk, magyaroknak roppant
ramisokról, melyeket közismert Kunhalmok, melyeket márpedig nemcsak a kunok, de ismerősek lehetnek Sírjaikból
szóval kunhalmoknak hívunk. nem a kunok emeltek az Árpáddal érkező magyarok gyakran kerülnek elő szarvast áb­
A népnyelv más elnevezéseket Először is tisztázzuk: noha e dom­ (896), az avarok (564 - 800) sőt, rázoló amulettek, vagy kiterjesztett
is használ rájuk, így például a bokat kunhalmokként emlegetik, Attila hunjai (370-460) is már itt szárnyú sólyommadarat formáló
korhány (= kurgán), illetve a többségüknek semmi köze a találták... ékszerek. Ezekben nem nehéz
laponyag szavakat. Ám cikkünkben kunokhoz - lévén sokkal régebbi­ A név tehát eleve egy hatalmas felismerni a Csodaszarvast, illetve
ezúttal nem a kunhalmok nevei, ek, mint a kun nép betelepedése anakronizmus. Ennek ellenére a Turult. Előkelőiket mindig lovuk­
hanem a hozzájuk kapcsolódó ősi, Magyarországra. Utóbbi ugyanis azért érdemes őket mégis így hívni, kal együtt temették el, pont úgy,
mint a hunok és az ősmagyarok,
I
„Konok Kunok" az Alföldön rokona, testvémépe, akik pont úgy éltek, harcoltak, a pár írásjel pedig, mely előkerült
A kunhalmoknak nevezett építményeket tehát nem a hajszálra olyan fegyvereket, ruhákat viseltek, mint ezekből a sírokból, a székely-ma-
kunok emelték, lévén ezek sokkal régibbek a közép­ a honfoglalás kori ősmagyarok. A kun bevándorló gyar rovásbetűkre hajaz.
kori kun honfoglalásnál. Ám az, hogy mégis a ku­ hullám - hasonlóan a magyarokhoz - szintén Kelet­
noknak tulajdonítják őket, azért nem véletlen, mert e ről, a sztyeppéről érkezett, és kb. az 1100-as évektől 6000 évvel ezelőtti
nép is szívesen temetkezett kurgánokba. kezdve érte el Erdélyt, majd a Kárpát-medencét. ősmagyarok?
A kunok ugyanis őshazájukban, az iráni sztyeppén Ápád-házi királyaink eleinte harcoltak a kunok Kimondjuk (leírjuk) tehát azt, amit
mindig halomsírokba temette halottjait, és e szokását ellen, majd - felismerve a lehetőséget e kiváló har­ a „hivatalos” történelemkönyvek­
még a keresztény Magyarországon is sokáig megőriz­ cosok betelepítésében - szövetségre léptek velük. A ben soha, legfeljebb az alternatív
te. S hogy kik is voltaképpen a kunok? A kutatások kunokat végül IV Béla király (1235 - 1270) hívta magyarságkutatók műveiben
eredményei arra mutatnak, hogy a magyarság közeli be a tatárjárás során elnéptelenedett Alföldre (egy­ találunk meg: a kunhalmok egy,
részt Bács-Kiskun-megyébe, másrészt a az évezredekkel ezelőtti őskor­
Hortobágyra), ahol is azóta is a lakosság ban Magyarországra érkező nép
jelentős részét alkotják. Patriarchiális emlékei, akik - bármennyire is
(apajogú), harcos törzseik sokáig meg­ hihetetlenül hangzik - feltehetően
tartották a sztyeppei életmódot, ahogy ugyanannak a sztyeppei kultúrának
ősvallásukat, ősi rovásírásukat, nyelvüket voltak a tagjai, mint mi, magyarok.
is. Kevesen tudják, de az alföldi magya­ E népet a régészet Kurgánosok,
rokkal kapcsolatos sztereotip közhelyek - illetve Gödörsíros-kultúra néven
a csikósok gatya-kalap öltözete, a bogrács emlegeti. Nyomaik egyértelműen
és a benne fövő gulyás, a komondor és a arra utalnak: életmódjuk, gondol­
kuvasz, betyárok, karikás ostor stb. - va­ kodásuk annyira hasonló lehetett
lójában mind a kun életmód részeként a szkítákéhoz, hunokéhoz, vagy az
honosodott hazánkban meg! ősmagyarokéhoz, hogy talán nem
is nagyon lehetett volna megkülön-

2013. OKTÓBER - NOVEMBER hihetetlen KULONSZAM I 43 |

 pillanatban fény ragyogott fel a
Tündérdombok sírdombban, és a fiú felébredt. A
és buckamanók tündért nem találta sehol, és elször-
A kunhalmokhoz hasonló hiedel­ nyedve látta, hogy körülötte csont­
mek övezik az íreknél a hazájukban vázak fekszenek, tele ősi, elkorhadt
található nagyobb dombokat is. ékszerekkel, fegyverekkel.
Ezek többsége ősi temetkezéseket Végül sikerült kiszabadulnia a
rejt, melyek még a kelta honfoglalás kurgánból a szabadba, ám falujában
előtti őslakos népektől származnak, még döbbenetesebb dolog várta.
de az írek úgy vélik: e dombokva- Alig ismert rá a házakra, tanyákra,
lójában a tündérek világaiba vezető otthon pedig három éves húga
titkos kapuk. fogadta, akivel az előző este, eltűné­
E tündérdombokat ír nyelven sídh-tknek nevezik. J.R.R.Tolkien (1890 - 1973), angol író is. A történet se idején édesanyja még várandós
Úgy tartják, azért veszélyes a sídhek közelébe menni, hősei egy alkalommal ugyanis egy zöld dombra volt... Amíg tehát ő úgy érezte,
mert a bennük fekvő halottak könnyen ekabolhat- tévednek, ahol a halomban lakó gonosz szellem - a csak egy éjjelt töltött a kunhalom­
ják az arra járó lelkét. Az illető így belezuhanhat a buckamanó - fogságba ejti őket a sírdomb mélyén, ban, addig kint a világban három
halomba, és - mire felocsúdhatna - ott találja magát ahonnét csak egy nagy mágus segítségével tudnak ki­ esztendő múlt el!
a domb mélyén lévő sírok egyikében, egy tetszhalál­ szabadulni. Nos, a buckamanók legendájának meg­
szerű különös, elvarázsolt állapotban, melyből soha felelőit a magyar Alföld babonái közt is megtaláljuk, Attila Ösvénye
többé nincs felébredés. Ezeket a mondákat építette ám ezek itt nálunk egyértelműen a kunhalmokhoz Ez a történet egy ősi hiedelemmel
be A Gyűrűk Ura című világhírű fantasy regényébe kötődnek... kapcsolatos, mely más népeknél is
megtalálható. Eszerint a régi hal­
böztetni őket. Akárcsak vallásuk, halmok láncolata valójában ösvény, megy, csodálatos kincseket mutat mok, sírdombok átjárót jelentenek
hiedelmeik, sőt az írásuk, nyelvük melyet az ősidőkben sárkányok neki. (Tegyükhozzá:a„cikó” szóa más dimenziókba, ahol az idő is
is oly közeli rokonságban állhatott vagy tündérek építettek, és amely régi magyaroknál „gólyá”-t j elent.) másképp múlik. Úgy tűnik tehát,
a magyarral, hogy sokan megkoc­ az ő láthatatlan birodalmukba vezet, A fiú kíváncsian követte a tündért hogy ez az elképzelés a magyar
káztatják: lehet, hogy azonos volt így például a Békés megyei Kun- egy, a domb oldalából nyíló alag- hagyományokban is megvolt, és
vele... ágotán a település határában álló úton. Odabent először romlatlan nálunk egyértelműen a kunhal­
Azaz: a kunhalmokat egy olyan kunhalomról (Cikó-halom a neve) testtel alvó harcosokat látott, rajtuk mokhoz fűződött.
nép alkotta, melyben őseinket, úgy vélték, nem tanácsos megkö­ szebbnél-szebb ékszerekkel, fegyve­ Az Alföld halmait a magyar néphit
egy 6000 ezelőtti ”pre-szkíta”, sőt, zelíteni, különösen a nyári nap­ rekkel, és Cikó tündér kijelentette: Attilával, a hun királlyal - konkré­
akár „koramagyar” néphullámot forduló (Szent Iván napja, június ez a drágaság mind az övé lehet, tan az ő máig hiába keresett temet­
ismerhetünk fel! A dombok funk­ 24-e) idején, mert az illető elviszi a mindössze csak fel kell próbálnia kezésével - is kapcsolatba hozza.
ciója általában ugyanaz volt, mint dombban lakó tündér. A helybeliek őket. A kisfiú nem bírt ellenállni: Szintén Békés megyében, Domb­
őshazájukban, az eurázsiai pusztán: ismernek is egy elrettentőnek szánt levette az egyik harcos fejéről az egyház (e névbeszédes!) határában
kurgánok, azaz sírhalmok, benne történetet, miszerint egyszer egy aranykoronát, és a saját fejére tette. két, Atilláról elnevezett halom is
törzsfők és háznépük temetkezései. kisfiú Szent Iván estéjén egy gólyát Ebben a pillanatban elvesztette esz­ található. A helyi monda szerint a
Tegyük hozzá: az Alföldön álló kb. látott felrepülni a mezőn, és addig méletét, és - a tündér kacagásától hun királyt a táltosok parancsára
40 ezer kunhalom közül azonban követte a madarat, mígnem a domb kísérve - a többi alvó közé zuhant. úgy kellett eltemetni, hogy „a hun
nem mindegyik rejt sírt - vannak előtt állt. Ott a gólya átváltozott egy Csakhogy estében véletlenül meg­ birodalom földjébe ásóvágás ne
köztük ugyanis más szerepet be­ gyönyörű, aranyhajú tündérlánnyá, érintette a nyakában lógó Mária- történjen”. A király fia, Csaba sokáig
töltő dombok is. így például lakó­ aki Cikó néven mutatkozott be, és medált... Valószínűleg ennek gondolkodott, hogy lehetne ezt
dombok (ősi települések egymásra azt mondta a gyermeknek: ha vele köszönhette, hogy a következő megoldani, míg végül meglátta az
halmozódó rétegei), őrhalmok Alföld ősi sírdombjait.
(őrködésre használták őket, ahon­ Elrendelte, ássanak fel egy ilyen hal­
nét tűz-vagy fiistjellel lehetett üzen­ mot, hogy - mint mondta - hadd
ni), illetve határhalmok (birtokok lássa, hogy temették el őseik a vezé­
határait jelezték.) reiket. (Ezek szerint a hunok még
úgy tudták, hogy ezeket a halmokat
Időutazás a Cikó-halom konkrétan az ő őseik emelték -
mélyén ahogy a már említett bizonyítékok
És ami a legizgalmasabb: a földpi­ is ezt támasztják alá.) így is történt,
ramisokat az ősidők óta misztikus és az egyik halomban egy kiköve­
hiedelmek, mondák, babonák zett folyosóra bukkantak, amely az
övezték. Ezek általában félelmetes összes alföldi sírdombot összekö­
színezetűek: úgy hitték ugyanis, tötte egymással a föld alatt.
hogy embemek-állatnak veszélyes Csaba megparancsolta, vigyék be
a dombok közelébe menni, mert a halomba apja koporsóját, majd
- mint a néphit tartotta - az illetőt földeljék be a sír nyílását. így tör­
elrabolhatják a halomban lakó tént, hogy az ország földjét nem
kísértetek. Azt is mesélték, hogy a sértették meg ásóval, hiszen csak a

| 44 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER

dombba vágtak bele... Ám a helyi­
ek azóta is úgy mesélik: az összes
halmot összekötő alagút azóta is ott
húzódik az egész Alföld alatt, és a
sírokban nyugvó holtak lelkei éjje­
lente ezen a titkos folyosón közle­
kednek. Úgy hiszik továbbá, hogy
a dombok valójában egy egyenes
vonalat követve helyezkednek el,
melyet ők „Attila Ösvényé”-nek
hívnak - és a Tejút földi tükörképé­
nek tartanak.
Gyógyító energia-
szökőkutak
A hiedelem, miszerint a kunhalmok
egy egyenest rajzolnak ki, az egész
Alföldön általános. És ez pedig - ha
komolyan vesszük - elvezet ben­
nünket egy döbbenetes tényhez,
miszerint az alföldi halmok többsé­
gén különleges földsugárzást mér­
tek! Ez pedig egyértelműen arra
utal: 6000 évvel ezelőtt élt őseink
a halmokat nem véletlenszerűen,
hanem egy nagyon is jól meghatá­
rozott tervet követve emelték...
E terv lényege az volt, hogy földpi­
ramisokat tudatosan a Föld mág­
neses meridiánjai mentén építették
fel. A legnagyobb kunhalmok
több meridián találkozási pontján,
csomópontján állnak, és valóban,
itt is mérték a legintenzívebb sugár­
zásokat. A közelmúltban a kutatók
három alföldi kurgánt megvizsgálva
is ugyanazt tapasztalták: a halmok­
ból szökőkút-szerűen árad, lövell ki
az energia.
Az erő-kitörés forrása állítólag
mindegyik kunhalom esetében
kb. 2000 kilométer mélyen van a
Föld belsejében. Egy - kissé talán
fantasztikusnak hangzó - elmélet
szerint ezt az „epicentrumot”,
ahonnét az energia árad, nem
konkrétan a Föld gyomrában,
inkább egy másik dimenzióban
kell elképzelni. És ami a legdöbbe­
netesebb: egyesek szerint, ha valaki
felmenve a halomra, beleáll ebbe az
energia-szökőkútba, az paranormá-
lis, természetfeletti élményekben
részesülhet.
így például csodás gyógyulásban.
A kutatók úgy vélik, hogy erről
az ősmagyar táltosok tudhattak,
és talán ezért találták gyakran
a régészek honfoglalás-kori
„gyógyítóközpontok” nyomait a
kunhalmok közelében. Ezek szerint
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
a régiek ismerhették az energia-szö-
kőkút működését, és azt is, hogy ez
jótékonyan hathat az emberi testre.
Ki tudja, lehet, hogy még megér­
jük, hogy - a piramisenergiához
hasonlóan - a jövőben felfedezzük
és hasznosítjuk a „kunhalom-ener­
giát”...
Álcázott csillagkapuk
Egy másik elterj edt hiedelem,
miszerint a kurgánok, halmok
közelében gyakran lehet találkoz­
ni kísértetekkel - főként azoknak
a bolygó lelkeivel, akik a domb
mélyén nyugszanak. De az is álta­
lános elképzelés, hogy azoknak, övez Tonuzoba és felesége, Zilah Ezek a népmondák, hiedelmek
akiket kunhalomba temettek, ha­ sírját is. Ok a hagyomány szerint a mind bizonyítják; a régi magyarok
láluk után sem bomlik fel a testük, besenyők fejedelme és fejedelem­ a kunhalmokat csodálatos, egyben
sőt: igazából nem is haltak meg! asszonya voltak, mindketten kiváló félelmetes helyeknek tartották, s
Ilyen mondák a magyar Alföldön harcosok, s egyben táltosok is. Ám kapcsolatba hozták letűnt világok­
Csillagászok kedvenc A lil
mmsmi
Kunhalma SÁ P — H A L O M : 97 k
Csongrád megye legnagyobb, leglátványosabb : 9?
kunhalma a Sáp falu közelében álló, szintén Sáp­ ! EMLÉKHE0
■
nak nevezett halom. Nevét állítólag egy harcos­ M IK O V IN V
SÁMUEL CSILLAGÁSZ
ról, Sáp vitézről kapta, aki a török kori háborúk ; « o ngrádvA 8 M Eg vf?
hőse volt, s itt esett el. Holttestét sN fM ffc z
a halomban temették el, noha a ' *' /! OBZrF' s z ö ‘^ i R fisg r r m
legendák is úgy tudják: a domb már
évszázadok óta megvolt, s már az
Árpáddal érkező magyar honfogla­
lók is itt találták.
A Sáp-dombnak van egy másik
érdekessége is, nevezetesen az, hogy
úgy tartják: az egész Kárpát-meden-
cében innen látszanak a legszebben,
legragyogóbban a csillagok. Hogy
pontosan miért, azt senki nem tudja, ám tény: a 1750) is, aki 1730-ban innen, a Sáp-halom tetejéről
Sáp-domb közelében szinte egész évben tiszta az ég végezte szögméréseit. Ma márványtábla hirdeti az
akkor is, ha pár méterrel arrébb már borult... Tud­ egykori kiváló kutató munkásságát, így a titokzatos
hatta ezt Mkoviny Sámuel csillagász (1698 körül - kunhalom térképtörténeti emlékhellyé is vált...
is nagyon gyakoriak. A Szatmár mikor István király megparan­ kal, amikor még az ember mellett
megyei Kokodvár halmáról pél­ csolta, keresztelkedjenekmeg, ők más fajok (tündérek, sárkányok) is
dául úgy hiszik a helyiek, hogy nem akarták elhagyni a régi vallást, éltek a Földön. Vajon véleden vol­
benne hét magyar vitéz alszik, őseik hitét. na, hogy a kelták (írek, walesiek) az
akik nem voltak hajlandóak Ist­ Inkább élve eltemették magukat országukban lévő zöld dombokat
ván király parancsára megkeresz- egy halomba, és ma is ott alszanak. szintén átjáróknak tartják, melyek
telkedni. Romlatlan testtel várják, Ahelyi juhászok babonája szerint a tündérek láthatadan birodalmába
hogy „visszatérjen a szabad ha valaki a domb tetején fülét a vezetnek? Vagy az, hogy a kauká­
magyarok ősi élete” - akkor pedig fűbe hajtja, hallhatja fegyvereik zusi népek (grúzok, oszétek) tiltják
„felébrednek, s eljönnek a domb csörgését, sóhajtásaikat. Azt is tud­ gyermekeiknek, hogy a régi kurgá­
belsejéből, de addig ott alusznak.” ni vélik: teliholdkor nem tanácsos nok közelébe merészkedjenek? Ki
A Bihar megyei Árpád település sírhalmuk közelébe menni, mert tudja, egyszer talán bizonyosságot
melletti kunhalomról viszont azt olyankor kiszállnak a kurgánból, és nyer, hogy a kunhalmok nemcsak
mesélik: maga Árpád fejedelem lovaik hátán járják a környéket. Aki Magyarország ősi katedrálisai, de
alszikbenne, várva, hogy az idők pedig ilyenkor találkozik velük, azt valójában temetkezésnek álcázott
végeztén felébredve ismét vezesse magukkal viszik, hogy a másvilá­ dimenzió-alagutak, csillagkapuk...
a magyarságot. De hasonló monda gon szolgálja őket. ERŐSS DIÁNA
Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
A M A G YA R SA G 20 000 E V E S T O R T E N E L M E 2.

os, e kérdések izgalmasak, és kellőképpen dig - mint régebben gondolták - a pogányságot

N nyugtalanítóak is - de vajon ismerjük-e
igazán Koppányi? Az István ellen küzdő somogyi
jelentő tarságra, azaz kopaszságra. E nevek tehát
mind azt jelentik, hogy viselőik a Napisten ma­
nagyúr vajon olyan volt-e, ahogy krónikáink és dara, az ősi magyar táltoshitben központi jelen­
műalkotásaink ábrázolják - avagy egészen más? tőségű Turul-sólyom vérét hordják az ereikben.

A Turul-dinasztia hercege Apák viszálya, fiúk háborúja

Ahhoz azonban, hogy - felnyitva a „Koppány-
aktát” - megpróbáljunk fényt deríteni a lázadó
vezér titkaira, érdemes először megnézni, mit is
tudnak róla középkori krónikáink. Nos, ezek a
következőket beszélik el: Koppány Tar Zerind
fia volt, aki maga is az Árpád-nemzetségből szár­
mazott. Őse ugyanis Árpád legidősebb fia, Le­
vente (más néven: Tarhos) volt, a Nyék törzs ve­
zére, akit ebben a tisztségében fia, Kaál követett.
Kevesen tudják, de erről a Kaálról - aki eszerint
Koppány dédapja - van elnevezve máig a Bala-
ton-felvidéken lévő Kaáli (Káli)-medence is!
A család birtokai ugyanis a Balaton északi-és
déli partján terültek el, Veszprém-, illetve So­
mogy megyében. Kaál után a Nyék törzs vezére
ának, a „Turulok”-nak nevezték. Valószínűnek
tartják, hogy a Koppány felmenőinek nevében
található „tar", „tor" gyökök (Tar Zerind, Tar­
hos, Tonnás) is a „turul” szóra utal, nem pe­
S hogy miért fontos ez? Azért, mert ha meg
akarjuk érteni, mi indította Koppányi arra, hogy
szembeforduljon Istvánnal, muszáj tisztáznunk:
egyáltalán, milyen vallású is volt? A krónikások
a sztereotípiát hangoztatják, miszerint Koppány
keresztényellenes, pogány lett volna, aki elutasí­
totta, sőt gyűlölte Jézus hitét.
Amint azonban jobban utánanézünk, rögtön
olyan tényekbe ütközünk, melyek erősen árnyal­
ják a „pogány Koppány és keresztény István”
képet. Eleve nem árt tudnunk, hogy István és
Koppány ellentéte nem az ő, de apáik generáci­
ójában kezdődött, s ők ketten csak „megörököl­
ték” azt! Taksony fejedelem halálakor ugyanis
Tar Zerindnek, Koppány apjának kellett volna
A

AZ IGAZ
Ősi fényvallásunk utolsó főtáltosa?
örökölnie a trónt. Csakhogy ő ekkor - rejtélyes
I. István király (1000 - 1038) és Koppány, a lázadó
körülmények között - meghalt, így a fejedelmi
somogyországi vezér (962 körül - 998) harca közismert
rang testvérére, Gézára szállt. Géza halála után
a magyar történelmi hagyományban. Festményektől a
viszont - tekintve, hogy a magyaroknál nem a
rockoperáig se szeri, se száma a különféle műalkotásoknak, legidősebb fiú, hanem a legidősebb, még nem­
melyek ezt a témát dolgozták fel. Azon is sokan szoktak zőképes férfirokon örököl - egyértelműen Kop-
elmélkedni: vajon szükségszerű volt, hogy Koppány lázadása pánynak kellett volna következnie! Ám Géza
elbukjon, István pedig győzzön, és keresztény-feudális mintára közismert volt arról, hogy jó barátságot ápol a
szervezze meg az addig „pogány" Magyarországot? És azt is nyugat-európai királyi családokkal, különösen a
gyakran kérdezik: mi lett volna a magyarság további sorsa, ha bajor uralkodói házzal. Nyűt titok volt az is, hogy
István helyett Koppány győz...? a fejedelem szeretné bevezetni Magyarországon
a nyugati mintájú, feudális királyságot, és fiának,
Vérbulcsú lett, aki 955-ben Lehel vezérrel együtt
az augsburgi csata során halt mártírhalált. Nos, Koppány kupája: Feladatuk az italáldozatok mutatták be a jelentősebb
az ő fia volt Tar Zerind, Koppány apja, így a so­ a magyar bemutatása volt, mely a áldozatokat.
mogyi nagyúr mint Árpád legidősebb fiának a Szent Grál? magyarság kultuszait is­ „Koppány kupájá’-ról több
leszármazottja, illetve mint a Nyék törzs vezére Szóbeli hagyományok merve főként víz-, illetve népmonda is fennmaradt,
követelhette Géza halála után a fejedelmi trónt. beszélnek róla, hogy „Kupa boráldozatot jelentett. Több főként Erdélyben. Ha pedig
Tegyük hozzá: az ősi magyar jogrend szerint tel­ vezér”, azaz Koppány neve kutató is feltételezi: lehet, egy ilyen szent edény va­
jesen jogszerűen... nem véledenül cseng össze hogy Koppány neve onnét lóban létezett, ugyanolyan
Más elmélet szerint Koppány nagyapja nem a „kupa”, azaz „serleg”, „ke­ származik, hogy ő maga is funkciója lehetett, mint
Vérbulcsú lett volna, hanem Tevel, akinek két hely ”-ősi magyar szóval. A kupa-táltos, áldozópap lett a kaukázusi (grúz, őszét)
fia volt: a már említett Tar Zerind, illetve Tor­ kehely, kupa ugyanis a régi volna, esetleg a vezetőjük, népek mítoszaiban szereplő
más. Mindez csak azért fontos, hogy megértsük: kultúrákban egyértelműen elöljárójuk. De egy még „isteni kehely”-nek: a benne
akármelyik teória is a helyes, Koppány minden­ az áldozópapok tevékeny­ fantasztikusabb elmélet lévő bor a nemzetség vér-
képpen Árpád-házi herceg volt, aki rangban - és ségére utal, és valóban: a szerint létezett egy konkrét vonalát j elképezte. Azaz:
trónöröklési sorrendben - nemhogy nem Ist­ magyarságnál is léteztek az kupa is: egy ősmagyar áldo- Koppány kupája ugyanazt
ván alatt, de vele „egy vonalban” (sőt, inkább úgynevezett kupa-táltosok. zókehely, melyet a táltosok jelenthette a magyarságnak,
felette) helyezkedett el. Utóbbiak a táltosságon belül talán nemzedékek óta szent mint amit a kelta hagyomá­
Ebben az időben az Arpád-házi fejedelmi csa­ külön csoportot képeztek. ereklyeként őriztek, s ebből nyokban a Szent Grál.
ládot azonban nem így, hanem Turul-dinaszti-

1 46 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER

Vajknak akarja bebiztosítani a fejedelmi, illetve a
leendő magyar királyi trónt. Ennek érdekében Az avar
megígértette Koppánnyal, hogy lemond a fe­ birodalom
jedelmi rangról Vajk javára. Cserébe Géza neki örököse?
adta a hatalmas somogyi birtokokat, illetve a Egy izgalmas elmélet
dux („herceg”) címet. E látszólag méltatlan cse­ szerint Koppány, amikor
rébe Koppány azért ment bele belement, mivel az „ősi jogra” hivatkozva
hitelt adott unokatestvére szavának, aki meg­ követeli a fejedelmi trónt,
ígérte: ő és fia az országot az ősi jog tiszteletben olyasmire céloz, ami az ő
tartásával fogja kormányozni. korukban még köztudott
Csakhogy Géza mindezt egészen másképp kép­ volt - noha mára elfelej­
zelte, mint ahogy Koppány szerette volna hinni. tődött. Nevezetesen, arról
A fejedelem ugyanis 973-ban, még Vajk szüle­ volna szó, hogy míg Géza
tése előtt titokban szövetséget kötött Henrik és VajkÁrpádtól vezette le
bajor herceggel, melyben gyakorlatilag felajánlja családfáját, addig Koppány
neki Magyarországot annak fejében, hogy ha a egy ősibb vérvonalból szár­
magyar urak ellene, vagy leendő fia ellen szegül­ mazott, még pedig Zalán, turáni-indoiráni sztyeppei az István-Koppány viszály­
nének, Henrik csapatokat küldene a segítségére. az utolsó avar kagántól nép, akiknek nyelve, kul­ ban az egykori Árpád-Za-
Később ugyanennek a szövetségnek a nevében - legalábbis ezt állítják a túrája nagyon hasonlított lán (azaz: magyar-avar)
házasították össze a 10 éves Vajkot Henrik még teória hívei. őseinkéhez (vagy akár azo­ ellentét öröklődött volna
szintén gyermekkorú húgával, Gizella herceg­ Tudni kell, hogy amikor nos volt vele.) Árpádnak tovább. Egyvalami min­
nővel. Árpád és magyarjai megér­ és Zalánnak mindenesetre denesetre elgondolkodtató:
keznek a Kárpát-medencé­ nem volt szüksége tolmács­ a Koppány név és az avar
Német lovagok be (896), a mai Dunántúl hoz a tárgyaláshoz, s ezt a „kagán” méltóságnév ala­
a „pogány szkíták" ellen területén az egykor hatal­ korabeli krónikák külön ki kilag azonos gyökből ered,
E szerződés tehát teljes titokban köttetett meg. mas Avar Birodalom m a­ is emelik. Nos, ha igaz ez az tehát lehet, hogy a somogyi
Mikor azonban Koppány - és más magyar urak radványait találják. Az ava­ elmélet, és Koppány Zalán főúr neve valójában a szár­
is - tudomást szereztek róla, megértették: itt rok a magyarsággal rokon leszármazottja volna, akkor mazására utal...
nemcsak arról van szó, hogy ki lesz a király vagy
a fejedelem, hanem Magyarország, a magyarság Ennek hírére István segítséget kért sógorától, népek - besenyők, kabarok - ugyanis sérel­
szabadsága, függetlensége a té t... Gizella bátyjától, Henrik bajor hercegtől, aki mezték az István által behívott német nagyurak
Sokat mondó, hogy Koppány konkrétan ekkor - a quedlinburgi szerződés értelmében - bajor jelenlétét, illetve a keresztény térítést. Utóbbival
és ezért fordul István ellen. Ez is bizonyítja, hogy lovagokat küldött Magyarországra. Az ő támo­ főképp az volt a bajuk, hogy a Magyarországra
hívott nyugati papok meglehetősen erőszakosan
próbálták - saját szavaik szerint - „kigyomlálni a
pogány szkíták tévelygéseit...”

„Kupa vezér", a keresztények

István es Koppány ütközete a 1 huroczy kronikaban
ő nem akarta volna megszegni Gézának tett es­
küjét, miszerint lemond a trónról, ám úgy vélte:
azzal, hogy Géza letért az ősi jog ösvényéről, és
idegen országokkal kötött szerződést, érvényte­
lenítette kettejük szövetségét is. Koppány „láza­
dása” három dologban nyilvánult meg: 1. Géza
halálakor követelte, hogy ezek után Vajk adja át
a fejedelmi trónt neki, a jogos örökösnek, 2. fe­
leségül kérte Géza özvegyét, Saroltot, minthogy
a magyar jog szerint erre lehetősége volt, 3. mi­
kor ezt elutasították, ostrom alá vette Veszprém
várát.
gatásukkal Esztergomban nagyfejedelemmé
koronázták Istvánt, s a szertartáson - az István-
párti magyar urak mellett - a fő alakok Vecelin,
Hont és Pázmány német nemesurak voltak. Ok
hárman lettek István személyes testőrségének
parancsnokai.
Vajon hányán voltak István mellett ebben a vi­
szályban? És hányán támogatták Koppányt? Az
erőviszonyok a krónikákból nem derülnek ki,
ám a kutatások szerint Koppány „örökösödé­
si háborúja” ekkor már népfelkelés-színezetet
öltött. A magyarság többsége, köztük a rokon
védnöke
Mondjuk ki nyíltan: ez azt jelenti, tűzzel-vassal
üldözték a magyar ősvallást. (Sokat mondó az
is, hogy szkitáknak neveznek bennünket!) Kop­
pány pedig egyértelműen ennek, az ősmagyar
szakrális hagyománynak a védelmében indítot­
ta meg lázadását István ellen. Újabb kutatások
arra is rávilágítanak: elképzelhető, hogy a somo­
gyi nagyúr azért is volt érintett a táltos-üldözés
elleni védekezésben, mert - mint több jel is utal
erre - ő maga is az ősvallás egyik vezető alakja,
főtáltosa volt.
Koppány, mint táltos? Szokatlanul hangzik, pe­
dig nagyon is elképzelhető. Az ősi magyarságnál
ugyanis a fejedelmek, törzsi vezérek egyben az
uralmuk alá tartozó közösség főpapjai is voltak.
Erre utalhat például magának a lázadó trón-
követelőnek a neve is: Koppányt ugyanis több
helyen Kupá-nak, „Kupa vezér’-nek nevezik. A
„kupa” fogalom pedig az ősi magyar nyelvben
egyrészt valóban „serleg” „áldozókehely” jelen­
téssel bír, másrészt viszont „áldozópap” értelem­
mel is rendelkezik.

2013. OKTÓBER - NOVEMBER Hihetetlen KÜLÖNSZÁM

A M A G YA RSA G 20 000 E V E S T O R T E N E L M E 2.

A „milyen vallású volt Koppány ?”- sát, elköteleződését illetően azon­ Obrusánszky Borbála Kelet-kutató egy cikké­
kérdésre tehát minden bizony­ ban érdemes tovább vizsgálni a ben olvashatjuk: a „Koppány” név megvan egy
nyal azt felelhetjük: az ős­ nevét. A legtöbben úgy vélik, ősi szkíta népnél, a kusánoknál is - hajszálpon­
magyar kultusz követője. ez utóbbi a „kap kán", illet- tosan úgy, ahogyan mi írjuk és ejtjük! Egy, a
Utóbbi viszont feltehető­ L ve a „kagán” szóból szár- Kr.u. I. századan vert kusán érmén (lásd a fenti
en a szkíta fényvallással, a | mazik, mely türk nyelven képen) ugyanis a következő feliratot találjuk:
perzsa-párthus (iráni) vi­ „kánok kánját”, „nagyfe­ „türranojtosz Eraoj Szanab Koppanoj.” Ez a ku­
lágképpel volt azonos. De jedelmet” jelent. Eszerint tatók szerint annyit jelent: „Héraiosz uralkodó, a
még nem feleltünk egy a „Koppány” szintén nem kusánok királya.”A„koppanoj” ejtése „koppány”
másik fontos kérdésre, a kö­ személynév volna, hanem mely ily módon ismét „királyt” jelent - más ku­
vetkezőre: „valóban pogány tisztség, melyet valamilyen tatók azonban kiemelik, hogy a kusánoknál a
volt-e Koppány vezér?” Nos, ha beavatási rítus során kaphatott - „koppanoj” szakrális vezetőt, táltost, a fényvallás
a „pogány” alatt keresztényellenest így az, hogy születési neve mi lehetett, beavatottját jelentette.
értünk, akkor az összes létező nyom alapján azt talán mindörökre homályban marad. Ha pedig ez igaz, akkor Koppány neve egyértel­
felelhetjük: nem... De Koppány igazi kilétére egy új, még meg­ műen arra utal: a X. századi magyarok közt még
Koppány birtokairól ugyanis hatalmas számban lepőbb felfedezés is fényt deríthet, s az egész élt egy iráni eredetű misztériumvallás, melynek
kerültek elő sírokba helyezett Mária-érmék, mell­ kérdést új megvilágításba helyezheti. Mint „Kupa vezér” az egyik beavatottja, talán szellemi
keresztek. Sőt, híradások szólnak a zavaros idők­ vezetője volt...
ben Somogyba menekülő keresztényekről, tanú­
sítva: a nagyúr nemcsak nem üldözte, de egyene­ Nem is halt meg igazán...
sen védte az uralma alatt élő Jézus-hitűeket. Mi Ez pedig teljesen új színezetet ad Koppány és
több, a hagyományok szerint ő maga is felvette a István harcának. Hiszen eszerint utóbbi nem­
bizánci rítusú keresztény vallást. Ez utóbbi nem csak trónviszály volt, hanem egy spirituális
csoda, ha feltételezzük, hogy Vérbulcsú utóda háború két, egymással szemben álló életmód
volt - utóbbi ugyanis Lehellel együtt még Bizánc és világnézet között. Koppány és a magyarság
ostromakor keresztelkedett meg. többsége az ősi, perzsa Nap-vallás és szkíta-ke-
reszténység nevében küzdött, míg István és kül­
Iráni fényvallás beavatottja földi segítői a római egyház befolyását kívánta
És az ő esetükben is igaz: kereszténységük szá­ erősíteni.
mukra tökéletesen összefért a magyar ősvallás A harcok kimenetele közismert: 998-ban a Vár-
gyakorlásával! Feltehetően Koppánynál is ez palota-Veszprém közti Sóly közelében döntő
volt a helyzet: a szkíta fényvallás táltosa volt, de csatát vívtak, melynek során a német Vecelin el­
egyben a bizánci rítus szerint Jézus követője is. leni párviadalban Koppány halálos sebet kapott.
Ez pedig cseppet sem jelentett ellentmondást, Kevesen tudják, de testének felnégyelése nem­
lévén a bizánci kereszténység ezekben az idők­ csak személyes bosszú Istvánék részéről (hogy
ben sokkal toleránsabb volt a „pogány” vallások­ a legyőzött ellenfél holttestét meggyalázzák), de
kal szemben, mint a római. Koppány származá­ Koppány lefejezése a Képes Krónikában egy ősi keleti rítus továbbélésére utal.
Az ókori Iránban ugyanis úgy hitték: a mágusok,
A Koppány- idősebb, még nemzőképes jellegzetes, hogy nem látjuk papok testében, vérében varázserő lakik, melyet
lázadás hősnői férfi volt. igazoltnak, miért kellene csak úgy lehet „semlegesíteni”, ha a testet felda­
Vajon volt Koppánynak Hangsúlyozzuk: írásbeli több feleséget is elkép­ rabolják, a tagokat pedig szétszórják. Ez is egyér­
felesége, gyermekei? És hagyományok, azaz króni­ zelnünk Koppány mellé. telmű jelzés tehát arra, hogy Koppányt nemcsak
ha igen, többnejű volt-e kák nem tesznek említést Több legenda elbeszéli, mint hadvezért, de mint a „pogányok” mágu­
a somogyi vezér, vagy ez Koppány családjáról, így hogy Koppány bukása és sát, szellemi vezetőjét tartották számon. Sokat
csak a mai kor téves bele- azt sem tudjuk, volt-e testének felnégyelése után mondó az is, hogy azok a várak, ahová Koppány
magyarázása volna (mely felesége, és ha igen, egy-, felesége, „Boglárka úrnő” testének negyedeit feltűzték, a következők: Esz­
szerint egy„pogánynak” vagy többnejű volt-e? De a hűségesen követte férjét: tergom, Győr, Gyulafehérvár és Veszprém. Ha
mindenképp poligámnak is szóbeli tradíciók - főként az ősi iráni hagyományok ugyanis légvonalban összekötjük a négy várat,
kell lennie...) ? Tény, hogy erdélyi, felvidéki és dél­ szerint máglyára lépett. a győztes egyház jelképét, egy római katolikus
a magyarság ekkoriban dunántúli népm ondák - Arról szintén tudunk, hogy keresztet kapunk.
apajogú, patriarchális tár­ „Kupa vezér” (= Koppány) Koppánynak egy lánya is Koppány és a szkíta-magyar táltosok utolsó fel­
sadalomban élt, ami persze mellett egyetlen asszonyt volt, akinek azonban nem kelését tehát leverték. Ám az is igaz, hogy a késői
nem jelent automatikusan emlegetnek feleségként. maradt fenn a neve (noha időkig élt a néphagyomány, miszerint „Kupa
többnejűséget, sem pedig Az ő neve a népmesékben, a közismert rockoperában vezér” nem is halt meg a csatában, helyette egy
- mint sokan vélik - a nők történeti legendákban álta­ Réka néven szerepel.) Ezt a elesett másik harcos testét négyelték fel... O
elnyomását. Az apajogú lában Boglár, Boglárka, de lánygyermeket a népi ha­ maga viszont elrejtőzött valahol a Pilisben egy
berendezkedés inkább ab­ találkozunk vele Gyöngy, gyományok szerint István barlangban, ahol hat hűséges kísérőjével együtt,
ban nyilvánult meg, hogy a Gyöngyvér, illetve Gyö­ és Gizella örökbe fogadta, mély álomba merülve alszik. Ha fordul a világ,
család vezetője, képviselője, nyörű neveken is. és keresztényként nevelték egy jóslat szerint Koppány és társai felébrednek,
egyben papja mindig a leg­ Az asszony alakja annyira fel... s visszahozzák Magyarországon a szkíta-keresz-
ténységet, őseink hitét... ERŐSS DIÁNA

1 48 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER

 z utóbbi kérdésre a pesszi­
A misták általában azt felelik:
semmit. Szerintük ugyanis az ős­
magyar vallás elveszett a pogány-
üldözések, táltos-inkvizíciók
során, úgy, hogy m a m ár lehetet­
len rekonstruálni. Úgy vélik, az
üldöztetéseknek különösen az
isteneink, istennőink nevei, s a
velük kapcsolatos mitológia esett
áldozatul úgy, hogy ezeket soha
többé nem ismerhetjük meg a
maguk eredeti mivoltában.
Csakhogy ha mélyebben
belebúvárkodunk a témába,
rádöbbenünk: a helyzet nem
ennyire sö tét... Az tény, hogy
mivel I. István királyunk (1000
- 1038) rendeletei alapján az ősi
vallásnak az írmagját is el kellett
pusztítani, nagyon sok történet,
mítosz, rítus felejtődött el az
üldözések nyomán. Á m mindez
csak azt jelenti, hogy hivatalosan
többé senki se gyakorolhatta a
magyar ősvallást Magyarorszá­
gon, és nyilvánosan nem emle­
gethette az ősi isteneket...
A borúlátás tehát - noha részben
indokolt - azért ekkora mér­
tékben túlzott! Az üldöztetések
ugyanis „csak” azt érték el, hogy
ősvallásunk noha valóban eltűnt
a felszínről, mégsem semmisült
meg - hanem, úgym ond „bú­
vópatakká” vált. Azaz: el kellett
ugyan tűnnie a királyi palotából,
udvari krónikákból, nemesi
kúriákból, ám népmesékben,
gyermekmondókákban, köz­
A magyar hadúr
és a sziriai hadad
Hadúr kultusza azért is érdekes,
mert a magyarság származására
nézve jelent újabb bizonyítékot.
Nevét ugyanis Hadad formában
is megtaláljuk mondáinkban,
s egy erdélyi település és vár,
Hadad, illetve Hadad vára is őrzi
emlékét. Csakhogy ezen a néven
- Hadadként - a mai Szíria, Tö­
rökország, Libanon területén is
tiszteltek az ókorban egy háború­
istenséget!
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
„Él még a Magyarok Istene" - biztatták
egymást őseink évszázadokon keresztül.
De ki valójában ez a titokzatos istenség? És
egyáltalán, mit lehet tudni a magyar ősvallás
isteneiről, mítoszairól, rítusairól?
mondásokban mégis zavartala­
nul élhetett tovább.
Hadúr kardja. Isten
kardja
H a tehát fel akarjuk göngyölíte­
ni, milyen lehetett egykori val­
lásunk, érdemes ez utóbbiakat
faggatnunk! Rögtön kezdhetjük
is egy ismert szólással, azaz a
címben is szereplő Magyarok
Istené-vel való biztatással, mely
tehát így hangzik: „Él még a
Magyarok Istene!”Még Petőfi
sem egyszerűen csak „Istenre”
esküszik a Nemzeti dal-bán,
hanem konkrétan „A Magyarok
Istene’-re... De vajon milyen
istenség lehetett ő?
Nos, az ősi hagyományok szerint
minden népnek van saját istene:
egy nemzeti védőszellem, aki
konkrétan az adott vérségbe
tartozó népet jelképezi, testesíti
meg. Nyilvánvaló, hogy egy
ilyen, saját, nemzeti patrónus-
isten emlékét őrizte meg a
„Magyarok Istene” kifejezés. És
Hadad, Baal-Hadad, vagy - egy
másik isten nevével egyesítve -
Hadad-Rimmon az ősi Közel-Ke-
let egyik legfontosabb alakja. Fő
jelképe a kard, melyet a hagyo­
mány szerint az általa kiválasztott
királyoknak küld le az égből. Az,
hogy ugyanezt a legendát találjuk
meg a hun Attilához fűződő Isten
Kardja-mondában, illetve hogy
az említett magyar helynevek is
Hadad-formában maradtak fenn,
véleményünk szerint önmagáért
beszél...
Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
hogy melyik istenünk tölthette
b e e szerepet? Az egyik lehetsé­
ges választ Hérodotosz, a görög
történetíró művében, a Görög­
perzsa háború-bán találjuk, ahol
is a IV könyvben a szerző leírja:
a szkíták nemzeti istensége Árész
volt, a háború istene.
Hérodotoszra jellemző, hogy
a nem hellén népek istenségeit
a görög mitológia isteneivel,
istennőivel felelteti meg, így az
ő neveiken említi. Nyilvánvaló
tehát, hogy a szkíták nem Árész­
nek hívták a hadistenüket, csak
épp Hérodotosz e nevet használ­
ja. A történetíró azt is elbeszéli:
a szkíta „Árész” legfőbb jelképe
egy kard volt, melyről úgy hitték,
az égből származik.
Nos, ebben a szövegrészben
egyértelműen felismerjük a
hun-magyar mitológiában is
szereplő Isten Kardja-legendát,
miszerint Attila, a hun király az
égből kapott egy mágikus erejű
kardot. A hun-magyar hagyomá­
nyokban a kardot küldő istenség
„becsületes” neve is fennmaradt:
Hadúr. Valószínű, hogy őbenne
kell felismernünk a Magyarok
Istenét! Márpedig ha így van,
akkor a szálak ismét nem a
finnugor Szibériába, hanem a
szkítákhoz, az ókori Irán világába
vezetnek...
Kozmikus harc a Fény
és a Sötétség között
Több forrás viszont azt állítja: az
ősmagyarok leginkább a tüzet, a
t
N apot tisztelték, így főistenük is
a napistenség volt. És valóban:
: H adúr mellett a másik legfonto­
sabb olyan istenünk, akinek fenn
is maradt a neve, nem más, mint
j Arany Atyácska.
; E névvel erdélyi, konkrétan
j székely és csángó népmesékben
találkozunk. Arany Atyácska
aranyhajú, arany szakállú, kirá-
lyian fenséges öregemberképé­
ben szokott megjelenni, aki bár
bölcs, mindentudó, és végtelenül
jóságos, egyben kissé hirtelen
haragú. A régi magyarok úgy
A M A G YA R SA G 20 000 E V E S T O R T E N E L M E 2.

tartották: ő maga a Fény, de tőle
származik a hő, a meleg, és az
élőlényeket éltető energia is.
Napistenünk legfontosabb m í­
tosza a csángóknál maradt fenn,
és a magyar özönvíz-legendát
beszéli el. Eszerint Arany Atyács­
ka teremtette az Univerzumot
úgy, hogy fénnyel árasztotta el
az addigi sötétséget, megalkotva
benne mindent: a Napot, H ol­
dat, csillagokat, Földet, rajta a
növényeket és állatokat. Terem­
tő munkáját azonban gyűlölettel
figyelte örök ellensége, a gonosz
Ármány, aki a magyar mitológiá­
ban a sötétség fejedelme, egyfaj­
ta Sátán-szerű figura volt.
A csángó népm ese szerint végül
Atyácska és ezüsthajú, gyö­
nyörű felesége, Boldogasszony
megteremtették az első férfit és
az első nőt. Az em berpárt itt a
Földön egy messze, Nyugaton
elterülő mesés szigetre helyez­
ték, melynek neve Aranyos
Szegelet volt. Az em berek itt el­
szaporodtak, városokat emeltek,
A „magyar siva" kultusza
Egy, az ősvallás korából fenn maradt másik m a­
gyar istenség neve Bál volt, akiről úgy mesélték:
Arany Atyácska fia. Kevesen tudják, de az ő neve
őrződött meg a „bálvány” kifejezésben, mely ek­
kor még nem volt pejoratív, pusztán istenszobrot,
kultuszképmást jelentett. Ám
még izgalmasabb, hogy felte­
hetőleg szintén az ő nevéből
származik számos európai
nyelvben - így a magyarban
is - a táncos rendezvényt
jelentő „bál” kifejezés!
Bál isten ugyanis a magyar
mitológiában a mozgás, a di­
namika, a tánc ura volt. Úgy
tartották róla, hogy táncával
teremti meg a Mindenséget,
mely addig képes fennállni,
míg Bál járja a táncát. Mikor
lelassít, pusztulni kezd a
királyként és királynőként pedig
Atyácska és Boldogasszony
vezette őket.
Csakhogy Ármány elhatározta:
nemcsak elpusztítja, de erkölcsi
züllésbe is taszítja a Szegelet né­
pét. A következő cselt agyalta ki:
felöltötte Arany Atyácska alakját,
és ebben a formában szállt le a
sziget fővárosában álló temp-
lomba, ahol megjelent az embe­ bizonyítja, hogy - mondáink
rek között. Követelte, mindenki szerint - még a gonoszságot sem
boruljon le előtte, és hódoljon bünteti, mivel mindig, m inden­
neki, m ert - m int kinyilvánította kinek megbocsát.
- ő az Univerzum teremtője, s A legtitokzatosabb hagyomá­
egyetlen igazi u ra ... nyok pedig egyenesen azt állít­
ják: Világügyelő Fiú több alka­
Az „ősmagyar lommal is halandó emberként
Krisztus": született meg a Földön. Felnőve
Világügyelő Fiú tanított, gyógyított, míg végül
A m int pedig ezt m egtudta az
igazi Arany Atyácska, szörnyű
haragra lobbant. Elhatározta,
özönvízzel fogja elpusztítani
az emberfajt, amely - mint
m ondta - hűtlenül elhagyta őt.
Csakhogy Boldogasszony tisztá­
ban volt vele, hogy az emberek
ártatlanok, hisz a halandók földi
szemükkel nem láthatták, hogy
Ármány az, aki megtéveszti őket.
Az istenanya ezért magához hív­
ta egyetlen fiát, Arany Atyácska
kedvenc gyermekét, akit a m a­
gyar őshagyomány Világügyelő
Fiú néven ismer.
Nos, utóbbi istenség ősvallásunk
legrokonszenvesebb alakja, akit
világ, s mikor Bál megpihen, az azzal jár, hogy
a Mindenség is visszaolvad a teremtés előtti
nemlétbe. Azaz: a tánc szüneteltetése világvégét
jelent...
Bál azonban némi pihenő után ismét újrakezdi
táncát - s ez így megy tovább, a végtelenségig.
N em véletlen, hogy a ku­
tatók szerint Bál kultusza
talán Indiából kerülhetett
át őseinkhez, ugyanis ott
ugyanezt tanítják Siva isten­
ről, aki szintén a Kozmikus
Tánc ura. A magunk részéről
azonban valószínűbbnek
tartjuk, hogy nem arról
van szó, hogy a magyarok
kölcsönözték a kultuszt
Indiából, inkább arról, hogy
a hinduk ősei és a mi őseink
egy sokkal régibb, közös
forrásból meríthettek.
őseink a legjobban szerettek. gonosz emberek összeesküdtek
Világügyelő Fiúról ugyanis úgy ellene, és megölték. Kiomló vére
mesélték: az emberiség barátja, azonban megtermékenyítette a
aki a teremtés óta különféle alak­ földeket, ő maga pedig - lévén
ban járja a világokat, hogy segít­ halhatatlan - nem is halt meg
sen az ártatlanul szenvedőkön. igazán. Lelke leszállt az alvilágba,
O az igazság, a béke és a szövet­ és a legendák szerint harmadnap­
ségek istene is, akit a magyarok ra feltámadt, s felszállt az égbe,
m inden szerződéskötéskor ahol azóta is Arany Atyácska
tanúul hívtak. Végtelen jóságát jobbján ül, mint a „Fényország”
trónörökös hercege. Itt jegyez­
zük meg: ezek után nem csoda,
ha a pogánynak vélt ősma­
gyarok sírjai telis-teli vannak
keresztekkel, Jézus-jelképekkel,
M ária-érm ékkel... Világügyelő
Fiú alakja ugyanis egyértelmű­
en bizonyítja, hogy a magyar­
ságnál m ár jóval azelőtt meg­
voltjézus tisztelete, sem m int I.
István ezt kötelezővé tette vol­
na. Visszatérve a csángó m e­
séhez, itt is Világügyelő segíti
meg bajában az emberiséget:
földi testben születik meg Ara­
nyos Szegeleten, és királyként
elrendeli az embereknek: épít­
senek bárkát, és vigyenek be
abba m inden állatból egy párat,
m inden növényből egy magot,
illetve vonuljanak be saját csa­
ládjukkal a bárka gyomrába -
mivel özönvíz közeleg...
Bábolna Úrnő szekere
A katasztrófa kitört: Arany
Atyácska vízözönként zúdította
dühét a sziget lakóira. Ám fia
vezetésével a bárka elhagyta
a pusztulásra ítélt Aranyos
Szegeletet, m ely végül megráz­
kódott, darabokra szakadt, és
a tenger alá süllyedt. A csángó
mese szerint a bárka végül
Keleten kötött ki, „Sinaer vá­
rosában”, ahol is a menekültek
új országot alapítottak. Innen
származnának a hunok és a
magyarok ősei.
E történetben nem nehéz felis­
m erni a Platón által is elbeszélt
Atlantisz-legendát. Az elsüly-
lyedő nyugati sziget m otívum a

I 50 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER


szinte m inden eurázsiai és am e­
rikai őskultúrában m egvan -
ezek szerint ez alól a magyarság
sem volt kivétel... Az pedig,
hogy a csángó m esében „Sinaer
városa” szerepel, döbbenetes
bizonyítékot jelent származá­
sunkra: ez ugyanis ugyanaz,
am it a Bibliában Sineár-ként
találunk meg - m árpedig e né­
ven az ókorban Sumert, illetve
Babilont emlegették!
Nos, ezek szerint a sumer­
magyar rokonság nem holmi
m odem mánia, vagy épp „déli- .
bábos” amatőrök fantazmagóri­
ája - hanem a népmeséinkben,
mondáinkban is élő hagyo­
mány... Ugyanezt bizonyítja
egy másik, szintén Erdélyben
fenn m aradt ősmagyar kultu­
szunk is, mely ezúttal nem tör­
ténetben, hanem szertartásban
(rituáléban) élt tovább.
Jókai M ór Bálványosvár című
művében ír erről, de állítólag
e rítust még a XIX. században
is gyakorolták Székelyföldön.
Lényege a következő volt: május
első napján egy életnagyságú
faszobrot - mely egy gyönyörű,
meztelen nőt ábrázolt - szala­
gokkal, virágokkal díszítettek fel,
majd szekérrel helyezték, melyet
tizenkét meztelen lány húzott
végig a falvakon. Jókai leírja, hogy
ahová csak elhaladt, az emberek
Üdv Bábolna Úrnőnek! - kiáltá­
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
MITIKUS E M LE K E IN K
azalatt voltaképpen, hogy valaki
El isten, a kozmikus élet ura „pogány”?
„Él a Magyarok Istene!” - hangzik a biztató kiáltás népmeséink­ Az utolsó kérdésre a legkönnyebb
ben, mondáinkban, sőt még kuruc kori dalokban is. Egy hihetet­ felelni. Ha a pogány szót „keresz­
lennek hangzó elmélet szerint ez a mondat kétértelmű: nemcsak tényellenes” értelemben hasz­
azt jelenti, hogy él, létezik az említett istenség, de állítólag egy ősi náljuk, akkor egyértelmű, hogy
isten nevére is utal. az ősmagyarok nem voltak azok.
„Él” néven tisztelték ugyanis az ősi Palesztinában (Kánaánban) Őseink társadalmában ugyanis
a Mindenség teremtőjét, az élőlények, a kozmikus Élet urát! soha, egyeden vallást vagy kul­
Az ő nevének jelentése a kánaáni-angol szótárak szerint „live” tuszt nem üldöztek, s a leletek
„living” - azaz „élni”, „élő”... Vajon véletlen volna, hogy az emlí­ alapján is békésen megfértek
tett magyar felkiáltásban is ugyanezen a néven szerepel - ráadásul egymással náluk a buddhizmus, a
a létezést, életet j elentő ige magyarul is úgy hangzik, hogy „él”? manicheizmus, az iszlám, a keresz­
Lehet, hogy igaz volna az elmélet, miszerint a Bibliában is sze­ ténység, vagy épp a táltosvallás
replő kánaáni őslakosság - a kánaániták - valójában szkíták, akik hívei. De akkor sem stimmel a
akár a mi őseink? „pogány” fogalom, ha azt értjük
alatta, hogy „olyan, aki nem ismeri
sokkal köszöntötték a menetet. pedig arra utal, hogy a régi babi­ a keresztény tanokat”. Az ősma­
Hajszálpontosan ilyen rituálét loni kultusz emléke a „pogány” gyarok ugyanis ismerték, sőt:
ismerünk az ókorból is, neveze­ magyaroknál, székelyeknél még olyan, „pogánynak” tartott sze­
tesen Sumerbői, Mezopotámiá­ élő valóság lehetett... mélyiségek rendelkeztek komoly
ból. Itt ugyanis szokás volt, hogy bibliai műveltséggel, mint például
Babilonban a tavaszünnepen Ősiráni szittya­ Árpád, Koppány, Tonuzoba vagy
tizenkét meztelen papnő húzta kereszténység épp Attila, a hun király.
végig a városon azt a szekeret, Az idézőjel nem véleüen. A Úgy néz ki tehát, komolyan kell
amely Istár istennő feldíszített keresztény térítés előtti ősmagya­ vennünk azokat a forrásokat,
szobrát szállította. Istár a sumer- rokat ugyanis pogánynak szokás melyek egyöntetűen állítják: az
akkád legendákban a szerelem tartani, ám a kifejezés sok kérdést, ősmagyarok ismerték Jézust, s
és a termékenység úrnője volt, problémát vet fel. Többek közt vele együtt az egyeden, végtelen
akinek legfontosabb temploma a következőket: ismerhettek-e Isten fogalmát is. Ezt legszebben
Babilonban állt. keresztény tanokat a magyarok egy 1242-es táltos-inkvizíciós
H ogy egyezhet ennyire precízen jóval I. István uralkodása előtt? jegyzőkönyv szövege bizonyít­
egy sumer és egy székely rítus? Mivel magyarázzuk a sírjaikban ja, melyben a megvádolt idős
Költői a kérdés... És még in­ talált, már említett Krisztus-jelké- táltostól, mikor megkérdezik,
kább önmagáért beszél Bábolna peket, és főként Világügyelő Fiú m iért köszönti reggelente kitárt
Úrnő neve, melyben nem nehéz mítoszát? Akkor hát pogányok karral a Napot, amikor tudhat­
felismerni „Bábel” azaz „Babi­ voltak-e őseink, vagy kereszté­ ná, hogy a Nap nem istenség, s
lon” városának nevét. M indez nyek? És egyáltalán: mit értünk helyette a Biblia Istenét, Jézus
égi Atyját kellene imádnia, ek­
ként felelt: „Nincs a kettő közt
különbség".
Világos, egyértelmű felelet. Bi­
zonyítja azt, amit számos kutató
(pl. Badinyjós Ferenc, Padányi
Viktor, Baráth Tibor) is meg­
erősített: őseink nem pogányok
voltak, hanem keresztények, de
kereszténységük nem a római­
egyházi vallást jelentette. Az ő,
iráni eredetű fény-kereszténysé­
gük, „szittya-kereszténységük”
világképében ugyanis Jézus hite
és az ősi istenek kultusza nem
zárta ki egymást. M indezt pedig
egyetlen, végtelen, mindent
átfogó Kozmikus Tudat, a Fény­
szellem, Világszellem közös
kultusza foglalta keretbe - akit
Jézus Atyának, őseink pedig a
Magyarok Istenének neveztek...
ERŐSS DIÁNA
Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
A MAGYARSÁG 20 000 ÉVES TÖRTÉNELME 2.

lőször azonban tisztázzuk: miért fontos

E egy nem zet életében, történelmében az,
hogy zászlajában, címerében milyen színek
Hunor
és Magyar
- H unor csuklójára vörös,
míg Magyaréra fehér sza­
szerepelnek? És egyáltalán, ki, mikor, és mi­ karkötői lagot kötött. Vajon innen
ként dönti el, hogy melyik szín legyen egy Ügyek vezér felesége, Eme­ erednének az Árpád-sávos
adott nép szimbóluma? se (képünkön) a legenda zászló színei? Ez azért is
Ahhoz, hogy ezt megértsük, nem árt tud­ szerint ikerpárt szült, H u­ nagyon elképzelhető, m ert
nunk, hogy a színek rezgések, melyek meg­ nort és M agyart (Magort.) az ősi tanok szerint a vörös
határozott frekvenciával rendelkeznek. A Más hagyományokban mindig a N apot, míg a
rezgés pedig - a m odem fizika megállapítása Nim ród két fiát hívják így, fehér a H oldat jelképezi.
szerint - energia. Az országzászlókon meg­ s ők a hunok és a magya­ Eszerint a hun-magyar ha­
jelenő színek így tehát megfelelő energiákat rok ősei. Á m akármelyik szín-szimbolika szem­ gyományban a hunok talán
képviselnek, melyeket - azáltal, hogy e lobo­ verziót fogadjuk is el, egy pontjából. a Napisten népének, míg a
gókat rendszeresen használják ünnepeken, magyar népm onda külö­ E történet szerint ugyanis magyarokEzüst Boldogasz-
házakra tűzik stb. - be is visznek az adott nép nös megvilágításba helyezi anyjuk - hogy m eg tudja szony, a holdistennő gyer­
életébe. alakjukat, mégpedig a különböztetni az ikreket mekeinek számíthattak...

kTT

Nemzeti zászlónk misztikus üzenete

A piros-fehér-zöld trikolór zászló - a törté­ döntés útján megváltoztatják egy nép nemzeti
nelemkönyvek szerint - csak az újkorban, az színeit, és a régiek helyett újakat vezetnek be,
az nemcsak a közösség tagjainak viselkedésére
1840-es évek forradalmai idején vált hazánk nem­
hathat ki drámaian, de az adott nemzet jövőbe­
zeti jelképévé. Ezért sokan vélik úgy,
ni sorsára, történelmére is...
hogy nem ez az
igazi zászlónk, ndoiráni származásunk
nem ez a három bizonyítéka
szín az, mely va­ \ magyarság trikolórja a piros-fehér-zöld:
lóban méltán szimbolizálhatja e három színnel ellátott sáv vízszintesen
a magyarságot. Csakhogy a követi egymást zászlónkon. A színek értel­
mezése a hagyományos értelmezés szerint
legújabb, döbbenetes felfede­
a következő: a piros az erőt, lendületet,
zések ezt az elméletet cáfolják!
szenvedélyt, a fehér a becsületet, őszinte­
Ezek alapján ugyanis kiderül: séget, tisztaságot, a zöld pedig az életet,
a piros-fehér-zöld színhármas termékenységet, egészséget fejezi ki. Ha
nemhogy nem újkori eredetű, tehát ezt a megfejtést alkalmazzuk, akkor
de már az évezredekkel ezelőtti ez Magyarországra, a magyarságra nézve
ókorban is a turáni népek jelké­ nagyjából ezt jelentené: ez a nemzet bá­
pének számított... tor, szenvedélyes, szabadságszerető (pi­
ros), egyben igazmondó, őszinte (fehér),
Zászlószín és nemzetiélek végül pedig életerős és termékeny (zöld).
Persze, nehéz eldönteni, hogy melyik az ok és Vannak azonban ettől eltérő értelmezé­
melyik az okozata? Vajon a zászlók színei látják ben élő emberek viselkedése, lelkisége kölcsö­ sek is. Az egyik például a három tradicionális
el bizonyos energiával a nemzeteket, s ezek az nösen oda-visszahatnak egymásra. keresztény értéket „látja bele” zászlónk szí­
erők jelennek meg a benne élő emberek visel­ Ezért tehát nagyon nem mindegy, hogy milyen neibe: ez pedig nem más, mint a hit-remény-
kedésében? Vagy fordítva: a zászlószínek az színek szerepelnek egy adott ország zászlaján! szeretet hármassága. Eszerint a szeretetet jel­
adott nép lelkét, gondolkodásmódját ábrázol­ Az ősi tanítások szerint ugyanis a színek egyben képezné a piros, a hitet a fehér, míg a zöld szín a
ják, képezik le? Ez körülbelül olyan, mint a „mi kódok is, melyek mágikus úton befolyásolhat­ reménységet jeleníti meg. Trikolórunk egy to­
volt előbb, a tyúk vagy a tojás?”-dilemma, egy ják sorsunkat: színek használatával például már vábbi megfejtése a magyar társadalom három
azonban biztos: a nemzeti színek és a nemzet­ az ókorban is gyógyítottak. Ha tehát például legfontosabb hivatását azonosítja a színekkel,

I 52 Hihetetlen KÜLÖNSZAM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER


miszerint zászlónkon a piros a harcosokat (vér,
bátorság), a fehér a papságot, értelmiséget (a
szellem színe), a zöld pedig a növényekkel,
termékenységgel dolgozó gazdálkodókat jel­
képezi. Eszerint az értelmezés szerint tehát a
színhármas a nemzeti közösség egészét teste­
síti meg.
Nos, ez utóbbi megfejtés azért nagyon iz­
galmas, mert egyben népünk származására,
rokonságára is utal. Tény, hogy e három szín
azonosítása társadalmi rétegekkel már az ős­
magyaroknál megfigyelhető volt - és az adott
hivatási csoportokhoz pontosan ugyanezeket
a színeket társították! Nevezetesen: hagyo­
mányaink szerint a fehér a táltosok színe volt
(ezért is jártak fehér ruhában), a vörös a harco­
lj!
soké, míg a zöld a földművességgel, pásztorko­
dással, kézművességgel foglalkozó embereké.
És hogy ebből miért lehet következtetni a ma­
gyarok eredetére? Azért, mert ez a szín-szim-
bolika kimondottan azoknál az ősi kultúráknál
„Három a piros-fehér-zöld triko­
a magyar lórra zászlónkon.
igazság"
... és egy a ráadás, han­
goztatja a félig tréfás-félig
kom oly m agyar szólás.
Egy érdekes elm élet sze­
rin t ez a számm isztika
nyelvén azt jelentené,
hogy n em zetünk szent
száma a 3-as. Talán ez
nyilvánulna m eg abban,
hogy nem zeti jelképeink­
ben is gyakran ism étlődik
a hármasság, gondoljunk rint a 3-as Jupiter száma,
itt a cím erünkben szerep­ és valóban: a táltos-csil-
lő hárm ashalom ra, illetve lagtanítás szerint is ez
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
figyelhető meg, melyeknél a közösség ugyan­
ezekből a társadalmi rétegekből állt. így például
az ókori Iránban a harcosok vörös, a papok fe­
hér köntöst viseltek, míg a földművesek színé­
nek egyértelműen a zöld számított.
Indiában szintúgy ezeket a színeket hozták kap­
csolatba a megfelelő kasztokkal: a brahmanák
(papok) színe a fehér, a ksatrijáké (katonák)
a piros, míg a vaisjáké (földművesek, állatte­
nyésztők) a zöld volt. Az sem véletlen, hogy
még ma is számos indiai megye, állam címe­
rében ugyanez a színhármas szerepel. Nemzeti
trikolórunk is tehát egyértelműen arról árulko­
dik: a magyarság mind vé'rség, mind kultúra
szemszögéből az ősi iráni, indoiráni népek közé
tartozik...
Sokkal régibb, mint 1848...
Visszatérve a trikolór történetéhez: a „hivata­
los” álláspont szerint piros-fehér-zöld zászlót,
mint nemzeti lobogót először az 1848-as forra­
dalom idején használtak Magyarországon, még
pedig a francia forradalmi trikolór (piros-fehér-
kék) mintájára. Ám nem minden előzmény
nélkül: Mária Terézia (1740-1780) rendelete
például már 1764-ben a Magyar Királyi Szent
István Rend alapításakor e három színt tartja
„magyar színeknek.” Van, aki szerint viszont a
az égitest a „M agyarok
Csillaga”. D e egy másik
m ondásunk is a zászlónk
ősi szimbolikájára utal,
m ely szerint „piros-fehér-
zöld, ez a magyar föld”.
H a feltételezzük, hogy ez
a m ondóka sokkal ősibb,
m int azt gondolnánk,
rögtön felism erhetjük
benne az ókorban is jól
ism ert misztikus tanítást,
miszerint a zöld m indig a
termékenység, a föld, az
élet színe. A „zöld-föld” is
talán nem véletlenül rímel
a nyelvünkben...
Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
M ITIKUS E M LE K E IN K
színhármas úgy jött létre, hogy az eredeti Ár-
pád-sávos zászlónk piros-fehér színeihez a cí­
merünkben látható hármashalmok zöld színe
adódott hozzá.
Ám, amint hangsúlyoztuk, újabb kutatások
szerint kiderült: a piros-fehér-zöld, mint ma­
gyar nemzeti jelkép használata sokkal régibb,
mint a XIX. század, és mint a mintapéldának
vélt francia forradalmi trikolór! 1681-ben
például, I. Lipót király harmadik feleségének,
Pfalz-Neuburgi Eleonórának a koronázása­
kor a soproni templom lépcsőjét „pannonicus
tricolor pannus”-szal borították be. Ezek szerint
e három szín már ekkor is „pannóniainak” azaz:
magyarnak számított...
Piros-fehér-zölddel egy még korábbi királyunk,
II. Mátyás (1608-1619) idejében, 1608-ban is
találkozunk, amikor is az uralkodót Pozsony­
ban megkoronázták, és a Szent Márton-temp-
lomtól a ferences kápolnáig vezető utat e három
színt viselő posztóval fedték le. De még koráb­
ban, a XV! században is láthatjuk e a színeket
főnemesi családok címerein - márpedig ezek
szimbolikája nagyon régi, akár a 896-os hon­
foglalást jóval megelőző korokba vezethető
vissza. A hármas halom zöld színe pedig már a
XI. századi krónikák lapjain is megfigyelhető...
M ndebből egyértelműen kiderül: az az állás­
pont, miszerint nemzeti színhármasunk újkori,
1848-as eredetű és francia mintájú lenne, teljes­
séggel tarthatadan. Trikolórunk minimum az
Árpád-házi királyok koráig, de akár ennél ősibb
történelmi időszakokig is követhető.
Magyarország,
az Univerzum tükörképe
Valóban igaz volna? Nemzeti zászlónk régibb
még a honfoglalásnál is? Nos, mindenki számá­
ra ismert tény, hogy a magyarság lobogójának
évszázadokon keresztül az úgynevezett Árpád­
sávos zászló számított. Általában mindenki úgy
tudja, hogy ezen piros-fehér sávok váltakoznak,
ám a legrégibb előkerült verziókon - és ábrá­
zolásokon - a sávok ehelyett arany és ezüst szí­
nűek. A szimbolika azonban ugyanaz: a vörös/
arany a Napot, a fehér/ezüst pedig a Holdat
jelképezi.
Ennek értelmezéséhez az ősi magyar táltos-val-
lást kell segítségül hívnunk, miszerint a Min-
denséget két, egymást kiegészítő energia uralja.
Az egyikük a férfias, forró, Nap-természetű,
kiárasztó erő, melyet a magyar mitológiában
Arany Atyácska, a napisten testesített meg. A
másik energia nőies, hűvös, Hold-természetű
és befogadó: ezt hagyományainkban Atyácska
felesége, a szerelem és a szeretet anyaistennője,
Ezüst Boldogasszony képviselte.
Táltosaink tana szerint az Univerzum csak ak­
kor működik helyesen, ha a két energia harmó­
niában van egymással. Ugyanez igaz az emberi
társadalmakra, országokra, közösségekre, így a
A M A G YA R SÁ G 20 000 É V E S T Ö R T É N E L M E 2.

birodalmában ugyanezt a kettősséget figyelhet­

A fáraó vörös fáraó koronája vö­ jük meg a Napkirály és a Holdkirály személyé­
és fehér rös színű volt, m íg a ben: előbbi a tényleges irányítást végezte, míg
koronája délié ezüst (fehér). utóbbi a táltosok elöljárója volt, akinek az volt
Az egyiptológiában köztu­ M eghökkentően a legfőbb küldetése, hogy a láthatatlan dimenzi­
dott tény: Egyiptomot két, hangzik, de a két ókkal kapcsolatot tartson. Ennek tükrében nem
addig különálló országból ország egyesítése a meglepő, hogy a Napkirályt a hunoknál a vörös,
egyesítette M enész fáraó koronák egyesítését is illetve az arany, míg a Holdkirályt a fehér és az
6000 évvel ezelőtt. jelentette - a szó szoros ezüst jelenítette m eg...
A két korábbi állam - értelmében. Az új, immár Ám a kettős királyság - és vele együtt az Árpád­
Eszak-és Dél-Egyiptom egyetlen Egyiptom nak sávos zászló két színének használata - még a
- önálló színszimbolikával noha term észetesen csak hunoknál is régebb korokba követhető vissza.
rendelkezett: D él jelké­ egy fáraója lehetett immár, király­ Az ókori Egyiptomban ugyanis ismert volt a
pe az ezüst (fehér), míg ő viszont „dupla” (ket­ nak, Nap- legenda, miszerint a fáraók birodalmát annak
Északé az arany (vörös) tős) koronát viselt, hogy királynak”, idején két ország egyesítésével hozták létre. Ne­
volt. A belőlük egyesített ezzel is emlékeztessen rá: másikukat vezetesen úgy, hogy Menész, az első fáraó Kr.e.
új Egyiptom zászlaján, valamikor régen itt két pedig „fehér királynak, 3000 körül egy állammá kovácsolta az addig
címerében, jelképein különálló királyságról volt Holdkirálynak” nevezték, külön létező Alsó-, illetve Felső-Egyiptomot.
ezért m indkét színnek szó. A kettős korona alsó felmerül a kérdés: vajon Előbbinek a szín-jelképe a vörös, míg utóbbi­
meg kellett jelennie. És része vörös volt (aranyból lehet-e ennek valami köze nak a fehér volt - ezért is lett később az egyesült
ami még izgalmasabb: az készült), a felső pedig az egyiptomi „két korona- Egyiptom országzászlaja vörös-fehér sávozású,
egyesítés előtt a két ország ezüstszínű. szimbolikához? Lehet, hajszálpontosan úgy, mint a magyar táltos-zász-
külön-külön uralkodóval Nos, tudván, hogy a h u ­ hogy akár az Árpád-sávok ló...
rendelkezett, akiknek noknál és a magyaroknál jelképrendszerében is az
eltérő alakú, színű, típusú két király vezette a társa­ egyiptomi kettősség-taní- Színekben mesélő őskrónikánk
koronája volt. A z északi dalmat,-s egyiküket „vörös tás élt valójában tovább? És hogy mindebből mire következtethetünk?
Nos, ezúttal is az a tanulság: tudósaink több-
nemzetekre is: ha a két erő egyensúlyban van,
akkor jól működnek, de ha az egyik túlteng
a másik rovására, akkor ez az egyensúly felbo­
rul, s káosz keletkezik. Ezért jelenítették meg
a két energiát zászlónkon úgy, hogy a két szín
- Atyácska aranya (vöröse), illetve a Boldog-
asszonyt kifejező ezüst (fehér) - rendre követi

egymást, és a kétféle sávból ugyanannyi szere­
pel. Az Árpád-sávos zászló ugyanis ezzel azt
üzeni a misztika nyelvén: a magyar társadalom­
ban, Magyarországon a férfias (szoláris, Jang),
illetve a nőies (lunáris, Jin) energia-minőségek
egyensúlyban vannak, tehát a magyar nemzet
életében tökéletesen leképeződik a M ndensé-
get fenntartó kozmikus rend.
Napkirály és Holdkirály
Nem véletlen tehát, hogy az Árpád-sávos zász­
lót „táltos-zászló’-ként is említik: a két szín
ugyanis ezek szerint az Univerzumot vezérlő
örök harmóniára utal. Van azonban egy másik
értelmezés is, miszerint a vörös-fehér (arany­
ezüst) sávok ismét csak a magyar közösség két
legfontosabb hivatási rétegét, a harcosokat és a
táltosokat jelképezi. Ismét mások úgy tudják:
a vörös sávok a magyar királyt (fejedelmet), a
fehérek pedig a táltosságot j elenítik meg. Ennek
az értelmezésnek van egy döbbenetesen izgal­
mas előzménye, még pedig az ősmagyaroknál
is megjelenő „kettős királyság” intézménye. Ár­
pád korában, és még később is ugyanis jellemző
volt, hogy a magyarságot két fejedelem irányí­
totta: az egyikinkább szakrális vezető (főtáltos)
minőségben, míg a másik volt a tényleges vezér,
akinek a hadsereg is engedelmeskedett.
Ősi szóhasználatunkban előbbit kende, utóbbit
gyula néven ismertük. A kende jelképes színe
volt a fehér, míg a gyuláé a vörös - hiszen a szak­
rális vezető a szellemet, a tudást, a halhatatlan­
ságot, míg a katonai vezér az erőt, szenvedélyt,
bátorságot képviselte. De a hunoknál, Attila
sége kissé túlzásba viszi a szerénységet, ami­
kor is jelképeinket igyekeznek minél inkább
új keletűnek beállítani - illetve olyannak,
melyet mindenképpen más népektől köl­
csönöztünk. Természetesen nem célszerű
átesnünk a „ló túlsó felére” sem, de azt, ami
valóban bizonyíthatóan ősi, és a mi hagyomá­
nyunk szerves része, érdemes ápolnunk - és
(egészséges mértékben) nyugodtan lehetünk
büszkék is rá.
Zászlónk, címerünk ezek közé az értékek közé
tartozik, a rajtuk lévő színek pedig szavak nél­
kül mesélnek a magyarság elfeledett múltjáról.
A piros-fehér-zöld nemzeti trikolór tehát jóval
több egyszerűen három színnél: valójában nem
más, mint színekben mesélő őskrónikánk...
ERŐSS DIÁNA

54 Hihetetlen KÜLÖN SZÁM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER

 FENYTESTU KIRÁLYAINK
A PÁLOSOK KINCSE
Több Á rpád-h ázi m ag yar királyunk teste nyom talanul eltűnt, de úgy, hogy máig nem
találják őket. Talán azért, mert valam ilyen titokzatos, p aran o rm ális k é p e sség g e l
rendelkeztek, m elyn ek se g ítsé g é v e l holttest h átrah ag yása nélkül léptek át a túlvilág ra?
E g y nem zeti d in asztia, eg y „ sa já t” ő si királyi c sa lá d m inden nép szá m á ra tiszteletre
m éltónak, sze n tn e k szám ít. N in cs m áskép p ez a m a g yarság n ál se m , é s ezért övezi
n agy m e g b e c sü lé s mind a mai napig az Á rpád-házi királyokat. A legtöbben u g yanis,
ha az „Á rp ád -h áz” fogalm at halljuk, azonnal arra g ond o lunk velü k kap cso latb an : a
leginkáb b m ag yar királyi c sa lá d , nem zeti d in asztia. E z a mi történelm ünkben azért is
bír n agy jele n tő sé g g e l, mert - trag iku s m ódon - k éső b b n in c s nem zeti jelleg ű királyi
ház a z o rszá g élén. Utána egy időre fe lcsilla n a rem ény, hogy m é g isc sa k kiem elkedik
e g y m ag yar főúri c sa lá d , m ely méltó rá, hogy királyi d in a sztiá v á legyen: a H unyadiak.
M átyás korai, utód nélküli halálával azon ban vele együtt ez a rem ény is sírb a szá ll. A z
Á rpád-h ázi uralkod ókho z jó n éhán y c s o d á s é s m isztik u s e se m é n y kap cso ló d ik.
A M A G YA RSÁ G 20 i E V E S T O R T E N E L M E 2.
Kaukázusi
véreink
Évszázadokon keresztül állt
a Kaukázustól kissé északra,
az Azovi-tenger partján
egy Maghar nevű város. A
területet állítólag ősidők óta
egy magát madzsarnak nevező
nép birtokolta, amelyről
még Európa távoli részein is
hallottak: XXII. János avignoni
pápa 1329-ben például bullát
intézett a város fejedelméhez,
egy bizonyos Jeretyánhoz,
akit Magyarország keresztény
uralkodói leszármazottjának
nevezett, vagyis Árpád-házi
királynak ismert el...
i ' török hódoltság legsötétebb időszakában,
^ m am ik o r a nemzet jövőjére igen sötét ár­
nyék borult, a világnak egy másik táján a hazá­
nak már csak romjai álltak... E különös mon­
datnak a látszat ellenére van értelme: 1569-ben
ugyanis Andrzej Taranowski lengyel diplomata
és utazó egy ősi magyar város romjaira bukkant
az Oszmán Birodalom keleti határvidékén, a
Fekete-tenger északi partjainál, a Krím-félsziget
által lezárt hatalmas öböl mentén. Nagysága
miatt ezt az öblöt nevezi a köznyelv Azovi-ten-
gemek, s akkoriban a területet a krími tatárok
lakták. Ezekkel a tatárokkal szeretett volna ösz-
szefogni a lengyel uralkodó az orosz cár ellen,
hogy kétfelől támadva birodalmát, harapófogó­
ba szoríthassák. Ennek a szövetségnek az ügyé­
ben járt éppen Taranowski a Krím-félszigeten,
amikor Rettegett Iván csapatai rajtuk ütöttek.
A lengyel delegáció az Azovi-tenger melletti
kopár, sivatagos mezőkre menekült, ahol egy
különös kísértetvárosban húzták meg magukat.
„Házmagasságú kurgánokat látunk - jegyezte
fel naplójába Taranowski -, melyek alá nagy
urak temetkeztek valaha, pogány szokás szerint.
Október 5-én jó ivóvizű helyen vertünk tábort két
tó közt: e vidék neve Bumale-Keszena. Itt kez­
dődnek a nagy, kopár madzsari mezők, ahonnan,
mint mondják, a mai magyarok ősei érkeztek...
Október 7-én a magyar sírhalmok közelében
ütöttükjel tanyánkat. Itt még ma is sok, duledékes
téglafal található; a pogány magyarok templomai­
nak romjai... A Sasik-Dzigirlik nevűfolyó mellett
érnek véget a magyar mezőségek. Utunk mentén
I 56 hihetetlen KÜLÖNSZAM
A hajdani Madzsar a kereskedelmi útvona­
lak középpontjában állt
a mezőség gazdag régi emlékekben, hatalmas
kövekből épített falvakban, melyeket a moha tel­
jesen benőtt... ”
Híre messzire jutott
Olvasóinknak feltűnhet, hogy a lengyel követ
egyáltalán nem csodálkozott azon, hogy euró­
pai otthonuktól ilyen távol a magyarok nyoma­
ival találkozik. Pedig nincs ebben semmi külö­
nös, hiszen 4-500 évvel ezelőtt szerte a világon
sokan tudtak arról, hogy valaha magyar biro­
dalom virágzott a Kaukázus hegyvonulatainak
lábainál. Arab utazók és orosz krónikák is meg-
Három Magyarország
Bendefy László, a kaukázusi magyarság
elismert kutatója szerint „kétségtelen tény,
hogy Kr. u. 890 és 1400 között három olyan
terület volt Európában, ahol magyarok éltek
nagyobb népességben és összefüggő település-
rendszerben". Mindhárom terület volt olyan
emlékeztek arról, hogy egészen a XIV század
végéig létezett ott egy Maghar vagy Madzsar
nevű város, melyet magyarok laktak csakúgy,
nagy, hogy bátran nevezhetjük őket egy-egy I
Magyarországnak. Ezek közül az első a mi
hazánk, a szentistváni Magyarország, amely :
abban a korban Pannónia, Hungaria Nova,
(Új Magyarország) vagy Hungaria Minor
(Újabb eredetű Magyarország) néven szere­
pelt a krónikákban. A második a kaukázusi,
azaz a Kuma folyó menti magyarok országa:
Kummagyaria. A z egykorú krónikák, illetve
az arab-perzsa írók gyakran emlegetik mind
az ország és a főváros, mind a kummagyar
nép nevét. A terület legismertebb elnevezé­
sei: Hungaria Maior, Hungaria Velus, Hunga­
ria Antiqua és Cummageria... Ettől távolabb
éltek a baskír-magyarok az Urál-hegység
környéki hazájukban. Itt talált rájuk 1236-
ban Julianus barát. Az ő országukat Magna
Hungaria néven ismeri a történelem. Ez ma
a Baskír Autonóm Köztársaság, Oroszor­
szág európai részének keleti peremén.
2013. OKTOBER - NOVEMBER
 ÉG I C S O D Á K - FÖ LD I M ISZTÉRIUM OK
1S M H
mint Sarkéi (azaz Sárhely) és Azov (azaz Aszó) is működött. Egy másik helyen, az Elbrusz he­
városát is. A területet állítólag ősidők óta egy gyén a mai grúz határ közelében az ugyancsak
magát magyarnak nevező nép birtokolta, ame­ magyar Ügyek nevű településen szintén meg­
lyet 1395-ben Timur Lénk csapatai szórtak szét. kezdhették munkájukat, amelyről egy másik, a
Hogy ez valóban így volt, azt a magyar földrajzi Vatikánban őrzött irat így emlékezik:
folyó-és helységnevek bizonyítják. Ezek ere­ „Beszámoltak az ázsiai magyarok, a malkaiták
detéről azonban sajnos csupán annyit tudunk, és az alánok szilárd vallásosságának nagy dicső­
hogy jóval a VII. század előtt keletkeztek. Ennek ségéről. Ezek - bár istentelen, babonás tévelygések
a ténynek az alapján pedig egyes történészek hálójába kerített népek veszik körül őket - mégis
feltételezik, hogy már akkor kővárosokat építő megőrizték hitük szeplőtelen tisztaságát. Tekintély
magyarok lakták a területet, amikor vándorló dolgában kitűnik közülük Jeretány, a magyar ki­
rályi vér ivadéka. Minthogy ő kitartóan katolikus
elöljárót kért az Apostoli Szentszéktől, a pápa el­
küldte a szamarkandi püspököt hozzájuk, hogy
erősítse bennük a hitet... "

Hová tűnt a lakosság?

A ferencesek nemcsak a tengermelléki város­
okban alapítottak kolostorokat, hanem a ma­
gasabb vidékeken is, hogy a tekintélyes számú
hegylakó magyarság között is elhinthessék az
igét. Jeretány volt a legtekintélyesebb fejedelem
a környező országok uralkodói közül, így biz­
tos védelmet tudott nyújtani a szerzeteseknek,
nem beszélve arról, hogy a környékbeli tatárok
sem viszonyultak ellenségesen a más vallású-
akhoz. Hogy végül Timur Lénk elpusztította a
madzsar birodalmat, annak sem politikai vagy
vallási oka volt, hanem az, hogy kémei tévedés­
ből azt jelentették neki, Maghar városában me­
rényletet forralnak ellene. A mongol kán példát
akart statuálni, ezért adott parancsot a város
Magyari romjai a Kuma vizének közelében a „Magyar hajdan és jelen, élethű rajzolatokban, lerombolására...
magyarázó szöveggel” című kiadványból Mindazokat az utazókat, akik a későbbi száza­
őseink még oda sem értek! Mindezzel tisztában ces rendi szerzetesek is rendszeresen látogatták dok folyamán megfordultak Maghar romjai
lehettek a középkori Európa vezető hatalmai, hittérítő szándékkal e vidéket, sőt vatikáni do­ között, leginkább az foglalkoztatta, hogy hová
amit az is bizonyít, már 1253-ban IV Ince, majd kumentumok szerint az 1300-as évek elején a lett ennek az „egykori pompás nagyvárosnak”
IV Sándor és IV Miklós pápa is megemlékezett Madzsar nevű városban (amit a madzsar biro­ több tízezer lelket számláló lakossága. Számos
a kaukázusi Magyarországról. M több, feren- dalom székhelyének tartottak) két kolostoruk elmélet született a kérdésről; a legismertebbek
szerint a mongol hadjárat túlélői a Kaukázus
Szkíta szál akarták építeni a kollektív emlékezetükben hegyeibe menekültek, és feloldódtak az ot­
Mielőtt a vándorló ősmagyar törzsek meg­ élő ősi államot, Sumert, melynek kései le­ tani népek között. Származásukat gondosan
érkeztek volna az Azovi-tenger partjára, ott származottai lehettek. Tervük azonban csak : titkolták, félve attól, hogy üldözőik nemcsak a
szkíták éltek, akik - mint tudjuk - a rokona­ részben sikerült, ám így is olyan városokat madzsarokat, hanem az őket befogadókat is le­
ink voltak. O k felhagyva nomád életmóddal hagytak maguk után, melyek elnevezései mészárolnák. Ezért néhány kutató a mai cserke­
a Fekete-tenger partvidékén telepedtek le egyértelműen bizonyítják a szkíta-magyar szeket, mások pedig például az ingusokat tartja
és szervezték meg birodalmukat. Újra fel rokonságot, míg maguk az épületek sumer a magharbeliek utódjának. Az ingus néptörzs az
technikára utalnak. Ebbe a birodalomba egykori Kummagyaria szomszédságában, a mai
Uralic tribea érkeztek vándorló őseink, akiket a rokon kabardok földjén él. Szálláshelyeik felnyúlnak a
nemzetnek kijáró barátsággal fogadtak a jégborította hegyekig. Bálint Gábor, néhai ko­
szkíták. Alighanem sok magyar le is tele­ lozsvári egyetemi tanár helyszíni tanulmányai

3rr»ath
Scythia 1
pedett, nem vállalván a további vándorlást
Etelközbe. Ők hamar beolvadtak a szkíták
közé, és egy egész várost - magát Maghart -
építettek maguknak. A letelepedő magyarok
nagy száma befolyásolhatta a nyelvet is,
amelyet a már ott élők korábban használtak.
O k lettek tehát az elveszett magyar törzs,
A r a b ia
melyek nyomait a hatalmas terület földrajzi
nevei máig őrzik.
alapján már egyenesen a kabardokban vélte
megtalálni a madzsarok utódait, de az abházok
és az oszétek (alánok) hagyományaiban szintén
él a tudat, hogy őseik egykor Magharban laktak.
A legérdekesebb elméletet azonban Karamsin
orosz történész állította fel, aki úgy vélte, a vá­
ros lakói Perzsia felé menekültek, és ma valahol
Irán területén élnek, közelebb az eredeti őshazá­
hoz, a sumér birodalomhoz...
BOLYKI TAMÁS

2013. OKTÓBER - NOVEMBER Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 57 |

 A M A G YA RSA G 20 000 E V E S T O R T E N E L M E 2.
gészen konkrétan három mini-
E atúráról van szó. Az egyik III.
István királyunk (1162 - 1172)
koronázását ábrázolja, előtérben
a trónoló uralkodóval, aki elé két
püspök, illetve egy világi főúr
járul. A püspökök egyike a király
homlokára illeszti a koronát, míg
a főember a kezébe adja a kardot.
Mindebben semmi meglepő nin­
csen - csakhogy a jelenet hátteré­
ben egy hatalmas, szabályos gúla
alakú piramis látható!
A másik képen II. Lászlót (1162
- 1163) látjuk, mögötte szintén
egy óriási piramissal. A harmadik
ominózus ábrázoláson viszont
Imre királyt (1196 - 1204) ko­
ronázza meg két püspök, akinek
két oldalán ismét monumentális,
szabályos gúlák tűnnek elő - ezút­
tal azonban kettő is van belőlük.
A Képes Krónika néhány miniatúrájának
_________ Piramisok
hátterében világosan láthatóak piramisok,
melyet számos kutató a Pilisben vél felfedezni.
De vajon kik, mikor, miként emelhettek
piramisokat Magyarországon?
a K épes Krónikában
M ndkét piramis csúcsán továbbá
látható két egyforma valami,
amit elég nehéz beazonosítani:
általában vagy életfának, vagy
valamilyen energia-kisugárzás
ábrázolásának vélik.
Félreértés elkerülése végett: a mi-
niatúrák önmagukért beszélnek.
A háttérben látható objektumok
egyértelműen piramisok, ami azt
jelenti: nem lehet őket sem hegy­
nek, sem sziklának, sem semmi
másnak nézni, kizárólag piramis­
nak. Szabályos alakjuk, a kőtesttől
elváló négy élük, árnyékolással
is segített térbeliségük világosan
adja tudomásunkra: az Árpád-házi
királyok korában voltak piramisok
Magyarországon, melyeknek-
mivel mindig koronázási jelenet­
ben szerepelnek - valami különle­
ges szerepe kellett hogy legyen a
koronázási szertartás során...
A lélek útja
a Fényvilágba
Maga a tény, hogy piramisok
láthatóak a Képes Krónika minia-
Hihetetlen KULONSZAM
II. István király koronázása a Képes Krónikában
túráin, felér egy világszenzációval.
De legalábbis, feje tetejére állítja
mindazt, amit a magyarság törté­
nelméről tudunk, vagy legalábbis
tudni vélünk. Felmerül a kérdés:
vajon miért nem foglalkozik ezek­
attcqturfnt.
II. László - mögötte egy óriási piramissal - a Képes Krónikában
kel a döbbenetes ábrázolásokkal a
hivatalos tudomány részéről egyet­
len egy cikk, írás, vagy könyv sem?
M é rt hallgatják agyon történésze­
ink a Krónika lapjain felbukkanó
piramisokat...?
2013. OKTOBER - NOVEMBER
Ahhoz, hogy ez világossá váljon,
célszerű tennünk egy kis szellemi
kirándulást a piramis-építészet
világába. Először is, nem árt tisz­
tázni, hogy a Magyarországon
kívüli ősi kultúrákban mi volt a
gúla alakú építmények funkciója,
mert ezzel kapcsolatban máig sok a
rejtély, de a célzatos ködösítés is. A
tudomány „mainstream” áramlata
(a „fővonal”) általában ragaszko­
dik hozzá, hogy a piramisok vagy
templomok (Közép-Amerikában),
vagy királysírok (Egyiptomban),
noha egyre több előkerülő bizo­
nyíték árnyalja ezt a képet.
Utóbbiak ugyanis arra utalnak: a
piramisokban bizonyos eljárások,
szertartások folytak, melyek célja
az volt, hogy az emberi tudat
képességeit kitágítva győzzék le
halandóságunk korlátait. Az ilyen
eljárásokat összefoglalóan beava­
tásnak nevezzük. Ezek lényege
a következő: a jelölt a piramis
mélyén befeküdt egy szarkofágba,
ahol egy különleges, az álom, a
halál és a misztikus révület hatá­
rain mozgó tudatállapotba került.
Ennek folyamán az őt éltető
energia (lélek, szellem) elhagyta
testét, és egy olyan utazásra in­
dult, melynek során - kilépve a
mi világunk dimenziójából - más
univerzumokat fedezhetett fel.
A hihetetlen utazás végén a lélek
a Fényvilágnak nevezett régióból
visszatért a piramisban nyugvó
testbe. A jelölt magához tért, s
innentől kezdve adeptusnak,
beavatottnak számított. És hogy
miért volt szükség mindehhez egy
piramisra? Nos, az egészben ez a
lényeg, egyben ez a legfantaszti­
kusabb...
Őseink
és a piramisenergia
A közelmúlt egyik legfantaszti­
kusabb felfedezésének tartják,
 bok: egy ősrégi város épületei­
Pilis, Mexikó és Egyiptom Pilist, Gizeh-t és Teotihuacant, egy egyenlő szárú nek darabjai.
titokzatos háromszöge háromszöget kapunk. Ami pedig még különösebb: E leletek némelyikén a magyar
Az, hogy a Képes Krónika lapjain három piramis a háromszög egyik szára metszi a Sargasso-tengert, rovásírás jelei bukkannak fel. De
látható, eszünkbe juttathatja az ősi magaskultúrák az Atlanti-óceán híres-hirhedt régióját, ahol már az vannak olyan kőtömbök is, me­
világaiból ismert piramis-hármasokat. Az egyipto­ ókorban is paranormális jelenségeket figyeltek meg lyek éle határozottan emlékeztet
mi Gizeh gúlái hárman vannak, de a teotihuacani (és ahol a legendák szerint Atlantisz, az őskonti­ egy piramis burkolatára, így
templomkörzetben (Mexikó) is három nagy lép­ nens elsüllyedt.) felmerül a kérdés: lehet, hogy
csős piramis áll. Vajon mindez a véletlen műve volna? Vagy lehet, itt, a Holdvilág-árokban állhat­
Aradi Lajos, a Pilis kutatója egy elképesztően iz­ hogy egy előző emberi civilizáció tudásának emlé­ tak a Képes Krónikában ábrázolt
galmas elméletet vet fel, miszerint a három terület keivel állunk szemben akár itt a Pilisben is: egy ős­ piramisok? Ha igen, vajon miért
között valamilyen titokzatos geometriai össze­ kultúráéval, melynek központj a talán épp Atlantisz törték őket darabokra, kik és
függés figyelhető meg. Ha ugyanis összekötjük a volt? Nos, a rejtélyek még megfejtésre várnak... miért semmisítették meg?
Ezekre a kérdésekre egyelőre
miszerint egy gúla alakú idom ra is) - ő pedig nem más, mint rott zajlott, hanem - nem meg­ csak találgatás a válasz... Ám
belsejében különleges módon a király. lepő m ódon - Magyarország egy biztos: a Pilis mélyén va­
működik a tér és az idő, illetve És itt adhatunk választ a rejtélyre: szakrális szívében, a Pilis hegyei lóban kell, hogy rejtőzzön egy
szokatlan energiák működnek. a Képes Krónika lapjain miért közt. Az is elképzelhető, hogy ősrégi titok, melyre az itt élők
Utóbbiakat összefoglalóan hív­ pont koronázási jelenetek hát­ előbb a Pilisben történt meg a mondái, népmeséi is csak ho­
ják piramisenergiának, melynek tereként láthatóak piramisok? titkos beavatás, s ezt követte a mályosan célozgatnak. Egyes
létezése mára bizonyított tény. Nyilván azért, m ert a miniatúra- fehérvári koronázás, immár a legendák arról beszélnek: az
Csakhogy úgy tűnik: nem mi, festő ezzel olyasmit akart üzenni, nyilvánosság előtt. egész hegység mélyén egy m o­
m odem kori emberek vagyunk ami abban a korban talán még Hagyományaink említik a régi numentális labirintus-rendszer
az elsők, akik rádöbbentünk a egyértelmű volt: a magyar kirá- koronázó-várost, Fehérvárt, húzódik, melynek alján előző
gúla térbeliségében rejlő ener­ világok romjai, elsüllyedt város­
getikai lehetőségekre! Őseink ok hevernek. Ezt egy 1543-ra
ugyanis tökéletesen tisztában datálható török szultáni levél
voltak mindezzel - hiszen ezért is megerősíti, mely arról ír: a
is építettek piram isokat... Pilis alatt egynapos járást kitevő
Valószínű tehát, hogy a pira­ titkos katakombarendszer ta­
misok mélyén zajló beavatási lálható, mely telis-teli van elké­
rítusoknál a piramisenergiát pesztően ősi titkokkal...
hívták segítségül, azt használták
fel. Ez az energiatípus ugyanis - Háromszoros
a legújabb kutatási eredmények királyavatás
szerint - a következő hatásokkal Nos, a Képes Krónikák koronázá­
bír az emberi szervezetre: 1. si piramisai nyilván ezek közé az
méregtelenít, felgyorsítva a ősi titkok közé tartoznak. De még­
sejtanyagcserét, 2. lassítja az is, hová lettek? Az egyik elképze­
öregedési folyamatokat, 3. kiéle­ lés szerint - mint említettük - le­
síti a tudatot, egyfajta módosult rombolták őket, s azok a faragott
tudatállapotot előidézve, mely kődarabok, melyek napjainkban
leginkább az agykontroll „Aifa”- is gyakran kerülnek elő a Pilisben,
állapotához hasonlít, 4. általá­ nagyrészt belőlük származnak.
ban véve erősíti, regenerálja a Ám egy másik, nem kevésbé
testet, a lelket és a szellemet is. izgalmas elmélet azt állítja: a pilisi
Imre király koronázása a Képes Krónikában
Nos, a mi szemszögünkből avató-piramisok nem pusztultak
leginkább a 3-ik hatás érdekes. lyokkoronázási ceremóniáját egy mely valószínűleg nem azonos el, sőt: ma is láthatók...
A piramisba vezetett jelölt különleges, titkos piramis-avatási Székesfehérvárral. Állítólag Nem tévedés, nem is tréfa: esze­
ugyanis tudatm ódosult (transz) rituálé előzte m eg... ennek közelében állt Ősbuda is rint ugyanis egy-egy Dobogó­
állapotában olyan élményeket (mások szerint a kettő azonos kőre tett kirándulás alkalmával
szerezhetett, melyek gondolko­ Labirintus-hálózat volt), ahol Attila, a hunok nagy­ valahányszor szétnéztünk a kilá­
dását egy életre megváltoztatták, a Pilis alatt királya uralkodott. Anonymus tóból, ott magasodott előttünk
kiemelve őt az „átlag halandók” Arra a kérdésre pedig, hogy hol említi, hogy Árpád fejedelmet a három piramis, ahol az Árpád­
közül. A piramis-avatás ily m ó­ játszódhatott le ez a rítus, azaz: ott temették el, ahol „a víz kőme­ házi királyok koronázása zajlott!
don bárkit képes volt „avatottá”, hol állhattak hazánkban pira­ derben folyik alá Attila városába." Csak éppen nem piramisokként,
„különleges emberré” tenni, misok, egy titokzatos velencei Számos kutató e helyet a Pilis­ hanem hegyekként gondoltunk
ám egy bizonyos konkrét sze­ fametszet válaszol. Ezen állítólag ben található Holdvilág-árokkal rájuk. Ez pedig azért van, mert
mélynek erre kivételesen nagy arra láthatóak utalások, misze­ azonosítja, és valóban, nagy az építmények romjait az eltelt
szüksége volt (akárcsak az avatás rint a középkori koronázási számban kerültek elő innen évek során beborította az erdő
által biztosított misztikus tudás­ szertartás nem Székesfehérvá- ismeretlen korú faragott kődara­ - így ma már senki sem monda-

2013. OKTÓBER - NOVEMBER Hihetetlen KÜLÖNSZÁM

A M A G YA R SA G 20 E V E S T O R T E N E L M E 2.

eleme pont a piramis-misztéri-

Magyar koronázás dermedt, lelke kiszállt testéből, ám harmadnapra um volt. Ez alapján azt vallották:
- egyiptomi rítus szerint? - miként a mítoszban is Ozirisz - feltámadt, magá­ a piramis nem más, m int egy
Az ókori Egyiptomban élt egy különös rítus, mely hoz tért. Ekkor fehér ruhába öltöztetve kivezették misztikus értelemben vett hegy,
kimondottan a fáraók trónra lépéséhez kapcsoló­ az ünneplő sokasághoz, ahol is megkoronázták, s melynek csúcsáról a király lelke
dott. Ennek lényege az volt, hogy az uralkodót két elkezdhette uralkodását. az avatás során kilép a földi
módon koronázták meg Egyiptom első emberévé: Ami az egészben a legizgalmasabb: egyes jelek dimenzióból, s belép a Fénybe.
egyfelől egy nyilvános koronázáson, melyen bárki szerint a magyar Árpád-házi királyok pálos-rítus E világokon túli ragyogással
részt vehetett, másrészt viszont egy titkos szertartás szerinti koronázása hajszába ugyanilyen volt... A töltekezve tér majd vissza a
során. leendő királyt bevezették egy pilisi hegy barlang- piramisban fekvő testébe, hogy
Először az utóbbira, a titkos rítusra került sor, még jába, ahol is bele kellett feküdnie egy koporsóba. ezután megkezdhesse uralkodá­
pedig a hagyományok szerint egy piramis mélyén. Lelke felszállt a csillagok közé, majd visszatért sát - immár nemcsak mint „földi
A leendő fáraót bevezették a gúla alatti kamrába, testébe, s ezután vált csak igazán méltóvá a koro­ halandó” államfő, hanem mint
ahol el kellett játszania a fiatalon meghalt istenség, názásra. Az pedig már csak „hab a tortán’, hogy kozmikus küldetéssel rendelke­
Ozirisz szerepét. Ennek jegyében jelképesen meg­ Ozirisz ugyanaz az egyiptomi mitológiában, mint a ző fénylény, avatár, beavatott...
ölték, majd befeküdt egy szarkofágba. Tetszhalálba mi hagyományainkban Nimród király! A kép tehát lassan kirajzolódik.
Akárki is rajzolta a Képes Kró­
ná meg róluk, hogy emberkéz Rám-hegy neve azért érdekes, mitológia „nagyvadászával” nikába a piramisokat, tisztában
alkotta őket. Az elmélet hívei mert a rám ősmagyar nyelven vad­ azonosítják - mondhatni, ő a volt vele, hogy az Árpád-házi
szerint e három hegy, melynek bivalyt, bikát jelent. Abika pedig „magyar Orion.” Történelmi ha­ királyok koronázási rítusának
magjában a piramisok rejtőznek, a termékenység legősibb jelképe, gyományunkban Nimród több legfontosabb mozzanatai itt,
a következők: az Árpád-, a Rám- mely már az ókori Sumerben is a okból is jelentős: egyfelől ő az ezekben az építményekben
, illetve a Magas-hegy. N em királyok egyik fontos szimbóluma Árpád-ház mitikus őse, másrészt zajlottak le. Ráadásul a krónikás
véletlen az sem, hogy hárman volt... pedig azt mesélik róla, hogy ő idejében ezek szerint még áll­
vannak: a Képes Krónikán lát­ tak a piramisok a Pilisben - de
ható piramisok közül is három legalábbis még nem tartották
különbözőt lehetett beazonosí­ természetes objektumoknak,
tani, tehát feltehetően a Pilisben pusztán hegyeknek őket...
is valaha három gúla állt.
Ez pedig egyértelműen rávezet a Boszniától
piramisok igazi titkára. A közel- Dobogókőig
keleti őskultúrákban ugyanis Pilisi piramis-hegyeink kapcsán
szokás volt, hogy a királyt há­ továbbá óhatatlanul eszünkbe
rom templomban koronázzák juthatnak a boszniai Visokoban
meg egymás után, m inthogy a talált szenzációs, őskori gúlák,
Mindenséget is hármasságként melyekkora a felfedező Semir
képzelték el. Az elsőben az Osmanagic szerint akár 40 ezer
uralkodót m int a nép főpapját, a éves is lehet. Vajon véletlen
másodikban m int harcost, míg volna, hogy e boszniai pirami­
a harmadikban a termékenység A Disznós hegy a Pilis egyik piramisa lenne? sokban magyar rovásírás-jelekre
biztosítóját avatták fel. Számos Aradi Lajos kutatása pedig egy alapította a Pilisben a „Fehér bukkantak? Csak szóhasonló­
kutató szerint Egyiptomban, a másik, döbbenetes tényre is rávi­ Atyák” rendjét, s egyben ő maga ság, hogy az egyiptomi pirami­
gizehi piramisokban is ugyan­ lágítottak. Nevezetesen: a kutató is ide tem etkezett... sok főistene, Ozirisz nevét az
ilyen, „háromszoros” királyava­ felfedezte, hogy a három pilisi ókori egyiptomiak „Oshur”-nak,
tás zajlott le m inden egyes fáraó hegy egymáshoz képesti elhe­ Földi uralkodók azaz „Ősúr”-nak ejtették? Nem
nyilvános trónra lépése előtt. lyezkedése mértani pontossággal vagy fényküldöttek? lehet, hogy inkább arról van szó:
leképezi a három gízai piramis vi­ A kör pedig ezzel bezárult. A egy döbbenetes titok húzódik
Nimród, a magyar szonyát (a Kheopsz, a Khephrén- pilisi pálosokról, a „fehércsuhá- keresztül térben és időben Föl­
Orion és a Mükerinosz-gúlákét). Utóbbi sokról” még a középkorban is dünk múltján, mely elválasztha­
Fikció volna? Túl fantasztikusan viszont - miként ez Aradi felis­ köztudott volt, hogy igazából ők tatlanul kapcsolódik a magyar­
hangzik, hogy a piramisok a merése szerint pilisi hegyeinkre is koronáznak, ők teszik a szó való­ ság őstörténelméhez is?
három hegyben rejtőznének? igaz - az Orion-csillagkép tökéle­ di értelmében uralkodóvá a min­ Nos, e kapcsolatok felderítése a
Nos, a három pilisi magaslat tes földi tükörképe, denkori magyar királyt. Azt is jövő történész-és régész-nem-
neve önmagáért beszél: Aradi így eljutottunk oda, hogy a rebesgették, hogy a pálos atyák - zedékeineklesz a feladata. Ám
Lajos Pilis-kutató megállapítása Képes Krónika koronázási jele­ noha egyházi szerzetesrendként addig is, mikor a Pilisben kirán­
szerint a Magas-hegy eredetileg netein látható piramisok mögött vannakbejegyezve - valójában az dulva megállunk a dobogókői
Mágus-hegy volt (itt a királyt megsejthessük egy ősi magyar ősi magyar táltos-kereszténysé­ kilátón, javasoljuk: hunyjuk be
a táltos-rítusok alapján a m a­ Orion-mítosz létezését. Utóbbi get, a még Iránból eredő fényval­ szemünket egy pillanatra, s kép­
gyarság főtáltosává avatták). Az misztikus kapcsolatban állha­ lást tanítják és követik. zeljük el a három hegy mélyén
Árpád-hegyben zajlott talán a tott N im ród őskirályunkkal, Utóbbi ősi tanrendszernek zajló király-avatást...
harcossá, vezérré avatás, míg a őt ugyanis Orionnal, a görög pedig az egyik leglényegesebb ERŐ SS DIÁNA

S 60 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER


SAIAMON tornya
Egy eltűnt magyar király
„X-aktája”
nkább azt lehetne mondani: alakja, törté­
I nelmi szerepe pont olyan homályos, ami­
lyen maga a korszak is. Trónviszályok, bel-
háborúk, lázadások és járványok törnek ki
szinte m inden évben, az Árpád-házi királyok
többsége pedig rejtélyes körülmények kö­
zött távozik az élők sorából. Csakhogy Sala­
m on „halála” túltesz mindegyikén - és nem
véletlenül tettük idézőjelbe a szót. E zaklatott
életű királyunk pályafutásának ugyanis úgy
lett vége, hogy az uralkodó - bármennyire
is hihetetlen - egyszerűen nyomtalanul el­
tű n t ...
Későn jött trónörökös
H a meg akarjuk próbálni kideríteni, mi tör­
ténhetett, nem árt tisztában lenni vele, ki is
volt valójában Salamon, az Árpád-házi király.
Kései gyermekként született I. András kirá­
lyunk (1046 - 1060) és felesége, Anasztázia
kijevi hercegnő házasságából. Születésére
már senki se számított, mivel apja idős volt
már, ráadásul mindenki úgy tudta, a király­
né meddő. Világra jövetele ezért sokkolta
az udvart, sőt, m ondhatni tótágasra állította
az addig szilárdnak tűnt magyar belpolitikai
helyzetet... S hogy miért? Egyszerűen azért,
m ert mivel a király m ár beletörődött, hogy
biztosan nem lesz apává, öccsét, Béla her­
ceget jelölte meg trónutódnak - halála után
pedig annak fiait. Á m azáltal, hogy mégis
szült a királyné, András szörnyű kutyaszo­
rítóba k erü lt... A döntést már nem lehetett
megváltoztatni úgy, hogy Bélát ezzel ne sért­
se meg, ugyanakkor a király mégis m indent
megtett, hogy egyetlen fia, Salamon herceg
kerülhessen trónra.
Ez meg is történt. A királyfit háromszor is
megkoronázták: kétszer gyermekként, végül
pedig nagybátyja, Béla halála után. Unoka-
testvérei - Béla fiai - Géza és László ugyanis
elkerülendő a polgárháborút, békét kötöttek
Salamonnal. Az egyezség értelmében utób­
bi lesz Magyarország királya, s övé az ország
kétharmada, míg Géza és László az ország
egyharmadát m int „dux”-ok (vezérek, feje­
delmek) fogják kormányozni. A hadsereg
parancsnoksági joga szintén a két idősebb
herceg kezébe került. A békekötést valójában
az anyakirályné, Anasztázia hozta tető alá: ő
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
m m i
ÉG I C S O D Á K - FÖ LD I M ISZTÉRIUM OK
nabb lett köztük a viszony. Ennek oka főként
Vid ispán mesterkedése volt, aki - Salamon
fő tanácsadójaként - minden áron viszályt
próbált szítani köztük. Naphosszat győzköd­
te királyát: ne tűrje Géza és László erősö­
dését, hanem amint lehet, pusztítsa el őket.
Javaslata szerint helyükbe természetesen őt,
Vid ispánt kellene kinevezni dux-nak az or­
szág egyharmada felett...
Salamon király (1063 -1074)
nem tartozik a legismertebb
E tanács, amellett, hogy erkölcstelen, egyben
a királyra nézve is veszedelmes volt. A két
Árpád-házi királyaink közé. Béla-fiú ugyanis hatalmas népszerűségnek
Ennek az egyik oka paradox,
ellentmondásos személyisége:
örvendett a magyarok körében, szemben Sa­
lamonnal, aki helyett a többség inkább Lász­
jámbor kereszténynek tartották, lót látta volna szívesen a trónon. Béla ifjab-
ugyanakkor tény, hogy bik fia ugyanis hadvezérként már többször
többször is idegen seregekkel is bizonyított, ráadásul már ekkor is „szent
támadt Magyarországra. Utóbbi hercegeként tisztelték mély vallásossága
miatt. Sejteni lehetett tehát, hogy egy polgár-
miatt sokan már kortársai
háború esetén a nép biztosan nem Salamon
közül is árulónak nevezik,
mellé állna. Vid ispán azonban továbbra is
ám krónikáinkból kiderül: uszította, hergelte a gyenge jellemű, bizony­
korántsem ennyire egyértelmű talan királyt. Áskálódásainak az lett a vége,
a dolog... hogy 1074-ben M ogyoródnál végül tényleg
összecsaptak Salamon és a két herceg sere­
w gei. Utóbbiak teljes győzelmet aratva meg­
futamították a királyi csapatot, s a cselszövő
ö u r jalcr niolflhitua b. r;«fc6 Vid ispán is elesett. Végső elkeseredésében
l na njps t t w u u m . a u r r a a Salamon üzent sógorának, IV Henrik német
császárnak: küldjön támogatására német
lovagokat. Cserébe felkínálta neki egész Ma­
gyarországot hűbérbirtokul...
A külföldi segítség megérkezett ugyan, de
ezzel a király nem ért el semmit. Géza és
László kiverték a németeket, s fényes győ­
zelmet arattak több csatában is. Ennek elle­
nére nagylelkűen felajánlották Salamonnak:
visszaadják neki az ország kétharmada feletti
uralmat, csak hadd tartsák meg azt a bizo­
nyos egyharmadot, s éljenekbékében.
Á m Salamonnak ez nem volt elég. A néme­
tek tanácsára elutasította a békeajánlatot, s
Salamon király és Géza herceg viszályát áb­ feltétlen megadást követelt. Újabb polgár-
rázoló miniatúra a Képes Krónikában. A háború következett, melyben ezrével haltak
trónon ülő Salamon előtt a viszályt szító Vid meg magyar katonák a rokonviszály miatt.
ispán kezében egy hüvelyben két kardot tart, Végül Gézát királlyá koronázták, ám három
szemléltetve a krónika szövegét. A háttérben
évmúlva, 1077-ben - rejtélyes körülmények
Géza herceg
között - fiatalon elhunyt. (A legtöbben azt
érte el, hogy a három unokatestvér egyálta­ gyanították, hogy IV. H enrik ügynökeinek a
lán leült egymással tárgyalni... M indenki keze volt a dologban.) Ekkor a nép kívánsá­
boldog volt, hogy elhárult a polgárháború gára öccsét, az ünnepelt hadvezér Lászlót (I.
réme, ám felmerültek pesszimista vélemé­ Szent László: 1077 - 1095) emelték trónra.
nyek is. Utóbbiak szerint a „harmadolós” Néhány megmaradt bizalmasán kívül Sala­
megoldás éppen azt garantálta, hogy a fiatal m ont már senki sem támogatta: azaz, mai
„főkirály” és a két erős, karizmatikus „alki- szóval élve, teljes politikai vákuumba került.
rály” előbb-utóbb egymásnak fognak esni...
„Karvaly körmétől megtépett
Az unokafivérek háborúja kacsák"
Sajnos, a borúlátóknak lett igaza. A király és a László a trónnal együtt megörökölt egy ha­
két herceg eleinte békében megfért egymás­ talmas problémát is: magát az exkirályt, Sala­
sal, ám az 1070-es évektől egyre bizalmatla­ m ont ... A bukott uralkodó ugyanis tovább-
Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
A M A G YA R SÁ G 20 É V E S T Ö R T É N E L M E 2.

László királyi seregei Kisvárdánál szétkerget­

Az igazi XI. században élt. Akkor színe minden bizonnyal a ték a támadókat: Salamon és Kötesk vezér
Salamon-torony mégis, hol őrizhették Salamon-torony melletti a krónikaíró szavai szerint úgy menekültek,
Régészek egybehangzó Sibrik-dombon álló egyko­
1083-ban a fogoly királyt? m int a „karvaly körmétől megtépett kacsák. . . ”
véleménye szerint Salamon Salamon fogságának hely­ ri római őrtorony lehetett,
nem abban a visegrádi melyet a l l . században Örök bolyongásra ítélve
toronyban raboskodott ispánsági várnak hasz­ A totális vereség után Salamon végleg el­
pár hónapig, melyet náltak. S ha valakit hagyta az országot. Elképesztő kalandjairól
ma is Salamon idezártak, annak csak m endem ondák szólnak, melyek szerint
Tornyának ne­ valóban szinte először egy Cselgu nevű besenyő vezérrel
veznek. U tób­ lehetetlenség szövetkezve meg akarta támadni Konstan-
bi építményt volt a szökés: tinápolyt, a Bizánci Császárság székváros­
ugyanis a a torony át. A merész terv azonban ezúttal is csődöt
történtek ugyanis kb. m ondott: Cselgu az ostrom során elesett, a
után bő 200 5 emelet besenyőket pedig a védekező görögök szét­
évvel, a XIII. magas volt, kergették.
században s minden S hogy mi lett Salamonnal? Az egyik vál­
emelték, oldaláról tozat szerint ő is életét vesztette a kudarcba
mígSa- szakadék fulladt ostrom során. A második változat
Iámon; Salamon a börtönben (Weber Henrik festménye, 1847) nyílt alatta. ennél sokkal izgalmasabb: eszerint ugyanis
zaklatott sorsú ex-királyunk túlélte a veresé­
ra sem adta fel, sőt! Többször is megpróbálta azonban közbeszólt: senki nem tudta meg­ get, s néhány megmaradt katonájával a mai
meggyilkoltatni László királyt, akinek végül mozdítani az irdatlan súlyú koporsófedelet! Románia területén átkelt a befagyott Dunán.
muszáj volt végleg ártalmatlanná .tenni a re­ A király és emberei tanácstalanok voltak. Ezután pedig a Képes Krónika szavait idézve:
nitens rokont. 1083-ban ezért elrendelte: Egy idős apáca azonban azt állította: álmá­ „amikor egy nagy berekhez érkezett, azt mond­
zárják be Salamont a visegrádi vár tornyá­ ban angyali üzenetet kapott, miszerint csak ta embereinek, álljanak meg egy kis időre, hogy
ba tanácsadójával, Bodos ispánnal együtt akkor lehet kinyitni István szarkofágját, ha a lovak erőt gyűjthessenek. O maga pedig leté-
(utóbbi Vid méltó utódja volt abban, hogy Salamon amnesztiát kap. László még aznap vén pajzsát úgy tett, mintha rögtön visszatérne,
urát m indenáron László ellen hergelte.) elrendelte, engedjék ki rokonát a toronyból, és bement a sűrű sötét erdőbe, otthagyta mit
Úgy volt tehát, hogy Salamon házi őrizet­ mire - mindenki hatalmas döbbenetére - a sem sejtő embereit, és nem is mutatkozott soha
ben - konkrétan egy vártoronyban - éli le az koporsó szinte magától kinyílt... többé.” Soha tö b b é...? Mégis, mi történhe­
életét, és soha többé nem jöhet le onnét. Ám Á m Salamon nem volt hálás visszakapott tett? H ogy tűnhetett el egy volt Árpád-házi
történt valami, ami miatt László még az év­ szabadságáért. Továbbra sem nyugodott: király „csak úgy”? Van, aki arra gyanakszik:
ben megváltoztatta döntését. Ekkor, 1083- ezúttal harcias nom ád rokonnépünket, a az újabb kudarc miatt öngyilkos lett az erdő­
ban zajlott ugyanis I. István királyunk szent­ kunokat bérelte fel. Megígérte vezérüknek, ben. M ások szerint katonatársai közül gyil­
té avatásának eljárása, s szükség volt rá, hogy Kötesknek, hogy átengedi nekik Erdélyt, ha kolta meg valaki.
exhumálják a testét. Egy váratlan akadály segítenek visszaszerezni a magyar trónt. Ám Ism ét mások azonban felhívják a figyelmet
bizonyos, a korabeli románok közt ismert
szóbeszédre, miszerint ebben az erdőben
nem a magyar király az első, akinek nyoma
veszett. Állítólag ugyanis az itteni vadon­
ban rejtőzik egy félelmetes hatalom, amely
elpusztítja az illetéktelen behatolókat - ám
hogy ez pontosan ki vagy mi, azt nem tudja
senki...
A hogy Salamon további sorsáról is csak
találgatások keringenek. Az egyik verzió
szerint végül sikerült kikeverednie az „elát­
kozott” erdőből, és vezeklő remeteként élte
le életét az isztriai Pula egy tengerparti bar­
langjában. Mások viszont azt mondják: sok
évvel később felbukkant Székesfehérváron
fehér csuhában, mint kolduló barát. Egy
döbbenetes legenda szerint viszont még év­
századok múlva is itt-ott látni vélték: abban
a titokzatos erdőben ugyanis állítólag olyan
erő került birtokába, minek következtében
nem halhat meg soha. Ehelyett állandó bűn­
tudattól gyötörve, nyugtalan vándorként kell
az idők végezetéig bolyongania...
Salamon királyt megátkozza az anyja 1074-ben (Orlai Petrics Soma festménye, 1852) ERŐSS DIÁNA

62 Hihetetlen KULONSZAM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER


XI-XII. század mozgalmas
A időszak egész Európában.
Forrongnak a tartományok, a
helyi háborúk egymást köve­
tik. Az ezredforduló pápája, II.
Szilveszter a „treuga Dei” (Isteni
fegyvemyugvás) elrendelésével
megpróbált megálljt parancsolni
az okkal és ok nélkül egymás tor­
kának eső nemesek marakodásai­
nak. Nem túl sok sikerrel. A pápa
másik ötlete - ha Európa harcias
energiáit nem lehet megzabolázni,
akkor legalább adjunk értelmes
célt ennek a roppant erőnek - ak­
kor még korainak tűnt. Csak a XI.
Magyarország szerepe
a Szentföld védelmében
Nagyon sok mindent lehet olvasni, hallani a keresztes háborúk koráról,
a hadjáratokról, az intrikákról, vagy akár a titkokkal teli templomos
lovagrendről. Annál kevesebb szó esik arról, hogy királyaink és
seregeink hogyan vettek részt benne. Milyen eredményeket értünk
el a harcok során, ha voltak egyáltalán sikerek? Rendelkezett-e
befolyással a tem plomos lovagrend Magyarországon?
század vége felé jött el ennek az
ideje, amikor a szeldzsuk törökök
elfoglaltákJeruzsálemet és meg­
támadták Bizáncot is. Némi hu­
zavona után végül II. Orbán pápa
1095-ben meghirdeti és áldását
adja az első keresztes hadjáratra.
Magyarország részvételéről sem
sokat szoktak mesélni, pedig
természetesen mi sem maradhat­
tunk ki ebből. Mi sem bizonyítja
jobban ezt, mint hogy Szent
László arra készült, hogy maga
vezeti a hadjáratot a Szentföldre,
de a keresztes küldetés hivatalos
pápai meghirdetése előtt pár
hónappal belebonyolódott a cseh
trónviszályba, és a hadjárat során
sajnálatra méltó módon megbete­
gedett és meghalt.
Legbölcsebb királyunk
A hadj árat első hullámaiban fe­
gyelmezetlen, főleg kincsvadász
vagy túlbuzgó, és jobbára nincs­
telen zsoldosok indultak útnak a
Szentföldre. Ezeket nevezik „népi”
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
ÉG I C S O D Á K - FÖ LD I M ISZTÉRIUM OK
A zárai incidens
AIV. keresztes hadjárat elején,
1202 őszén történt egy sajnálatos
incidens. Bonifác montferrati
őrgróf, az újabb keresztes hadjárat
vezére útközben szövetkezett a
velenceiekkel és segített nekik
isztriai, dalmáciai és főkép zárai
ellenségeinek legyőzésében. A
közös vállalkozásban elfoglalták
és kirabolták Zárát, annak elle­
nére, hogy a pápa erőteljesen tiltakozott a had­
művelet ellen. Imre és András az egymás elleni
harccal voltak elfoglalva, ezért nem segítettek a
Könyves Kálmán a Képes Krónikában
Hihetetlen KÜLÖN SZÁM
záraiaknak. Végül is a pápa egyre erőteljesebb
felszólításainak hatására a keresztesek továbbha­
józtak Konstantinápoly felé.
kereszteseknek, mert mindenféle
tervezés nélkül fogtak bele az uta­
zásba, legtöbbször egy-egy lelkes
prédikátor szavainak hatására.
Elsőként 1096 májusában Nincs­
telen Walter érkezett szabadcsa­
patával, és hivatalos engedélyt
kapott áthaladni Magyarországon.
A csapat három hét leforgása alatt
Zimonyba ért. S mivel főleg sze-
dett-vedett gyalogos parasztokból
állt a sereg, hát fosztogattak. A
zimonyiak - Géza várispán veze­
tésével - nem hagyták magukat, s
elégtételt vettek: elszedték a fegy­
vereiket és a ruháikat, s elzavarták
őket. Egyelőre annyiban maradt
a dolog. Egy hónapra rá ennek
a „népi” seregnek a derékhada is
megérkezett az országhatárra, egy
Amiensi Péter nevű remete ve­
zetésével. Könyves Kálmán kirá­
lyunk nekik is megadta az áthala­
dás jogát. Ahogy Zimonyba értek,
meglátták a várfalakon kitűzve az
elzavart katonáktól elvett fegyve­
reket, éktelen haragra gerjedtek,
és rohammal bevették a várat,
mindeközben pedig pusztítottak,
öldököltek. Állítólag több ezer
magyar vitéz is meghalt a csata
során. Amikor hetednapra hírét
vették, hogy Kálmán király hada
sietve közeledik hozzájuk, kitaka­
rodtak az országból. Más fosztoga­
tó keresztes csapatok is érkeztek,
de Kálmán rendre elkergette vagy
levágta őket, majd látva a csürhe
hadak viselkedését, a „népi” sere­
geket kitiltotta az országból. Főleg
A M A G YA R SA G 20 i E V E S T O R T E N E L M E 2.

azután, hogy fülébe jutott, hogy a
német származású „vitézek” már
azt hangoztatták, hogy „vajmi
kevés a különbség, vajon magyart
vagy pogányt ölnek-e.”
Szeptember végén megérkezett
az országhatárra az első rende­
zett keresztes sereg Bouillon
Gottfried alsó-lotaringiai herceg
vezetésével. Gottfried követséget
küldött Kálmánhoz, és Sopron­
ban személyesen is találkoztak.
A magyar király, okulva az előző­
ekből, engedte az átvonulást és
azt is, hogy kiegészítsék a készle­
teiket a vásárokon, de a feltétele
az volt, hogy Gottfried öccse és
annak felesége a túsza legyen,
amíg a sereg áthalad az orszá­
gon. Kálmán serege a D una bal
partján kísérte a keresztes hadat,
mely baj nélkül ért el Zimonyba
és kelt át a Száván. Jó kérdés,
hogy a magyar lovagok miért
nem csatlakoztak a keresztes
hadakhoz ebben az első hadjá­
ratban? Ennek fő oka az lehetett,
hogy az említett „népi” csürhe
ellenszenvesen viselkedett az
ország népével. S bár Kálmán
nagyon sok keresztesnek ontotta
vérét, a keresztény világ jogosnak
ismerte el a rendcsinálást, és a
külföld előtt teljesen csorbítatlan
maradt keresztényi és lovagi híre.
Jó példa erre, hogy milyen tisz­
telettel bánt Gottfried herceggel.
Nem véletlenül tartják Könyves
Kálmánt az egyik legbölcsebb és
legokosabb királyunknak, m ert
kemény, de igazságos és méltá­
nyos fellépésének köszönhető,
hogy a keresztesek a következő
évszázadban folytatták a Szent­
földre irányuló seregmozgásai­
kat, de ez Magyarországra nézve
többé nem okozott gondot.
II. András
az V. hadjáratban
A harmadik keresztes hábo­
rúban, 1189-ben, amikor Bar-
Makó és Jeruzsálem
Ismerjük a közmondást, hogy „messze van, mint
Makó Jeruzsálemtől", de az eredetével csak kevesen
vagyunk tisztában. A legenda szerint Makó vitéz
1217-ben II. András király keresztes seregében kelt
útra a Szentföldre. A lovag szeretett bort inni, és a
hosszú hajóúton gyakran öntött fel a garatra. Az ital
barossa Frigyes ném et császár Végül 1217 júliusában indult el
átvonult az országon, valami az ötödik keresztes hadjárat fő
megváltozott. Ez volt az első serege, II. András magyar király
igazán bensőséges találkozás és VI. Babenberg Lipót osztrák
a lovagi kultúrával. A ném et herceg vezetésével. A sereg
keresztesek szívesen időztek Székesfehérváron és Zágrábon
III. Béla udvarában, ahol ennek keresztül érkezett Spalatóba (a
következtében napirenden mai Splitbe). A hadjárat nagysá­
voltak a lovagi tornák, a magyar gáról mértékadó történészek is
főurak pedig megismerkedtek a vitatkoznak, de figyelmen kívül
lovagok szokásaival. H ogy en­ hagyva a romantikus túlzásokat,
nek köszönhető-e vagy másnak, a magyar és az osztrák lovasse-
II. András a keresztes hada élén a Képes Krónikában
nem tudni, de Béla fogadalmat reg együttes létszámát négyezer
tett, hogy aktívan részt vesz a főnél nem becsülik többre. Az
keresztes hadjáratokban. M in­ egyházi s világi főurak közül
denesetre azért is nagyjelentő­ elég sokan csatlakoztak András­
ségű ez az eskü, m ert III. Ince hoz, de azért Magyarországon
pápa ekkor nyilatkoztatta ki, korántsem volt olyan általános a
hogy a keresztes eskü örökölhe­ felbuzdulás, m int Francia- vagy
tő, és a kötelezettség apáról fiúra Németországban. Októberben
száll. Béla két fia közül Imrét érkeztek hajókkal Ciprusra,
szánta királynak és Andrástól ahol csadakozott hozzájuk a
várta, hogy teljesítse a foga- sziget francia királya és a jeru-
, dalmát. Ez azonban a két fivér zsálemi király követe is, majd
trónviszálya miatt folyamatosan pát hétre rá megérkeztek a Jeru-
húzódott. Érdekesség, hogy zsálemi Királyság területén fek­
egy magyar ispán, M óg nádor, vő Akkonba. Itt gyülekeztek a
aki még Bélával együtt tett fo­ keresztes hadak, amelyek aztán
gadalmat, részt vett a negyedik a város alatt vertek tábort. Velük
hadjáratban. volt egy Szentkereszt ereklye,
annyira elhomályosította az értelmét, hogy amikor
a sereg Spalatóba ért, azt hitte, Jeruzsálembe ér­
keztek, így azonnal letérdelt és imádkozni kezdett.
Ez hatalmas derültséget okozott, és ezért maradt
fenn a derék katona neve máig. A mai Makó neve
a keresztes hadj áratok idején még Felvelnök volt, s
így nem lehetett köze a szóláshoz.
ami előtt m ind a magyar király,
m ind az osztrák herceg buzgón
fohászkodott a hadjárat során.
A környék felderítése és a szük­
séges információk megszerzése
után II. András felmérte, hogy
a seregük alkalmatlan egy na­
gyobb hadjáratra. Apróbb sike­
reket azért elértek a portyázások
alkalmával, például kifosztották
Beiszánt és megkeresték a közeli
bibliai helyeket. Az igazi katonai
akció a Tabor-hegyen álló vár
megtámadásával kezdődött,
amely Akkonból a Galileai-ten-
ger felé vezető utakat ellenőriz­
te, s így stratégiai erődítmény
volt. Az ostrom jól indult, m ert
egy helyi áruló segítségével egy
rejtett ösvényt találtak a várhoz,
és rajta is ütöttek egy kisebb
csapaton, de a szemtanúk leírása
alapján a vezetők között viták
adódtak, így visszarendelték
a sereget. Két nappal később
ostromlétrákkal próbálkoztak,
sikertelenül, m ert a törökök
naftás nyilakkal felgyújtották
a létrákat. A muszlimok ennek
ellenére néhány hónapon belül
feladták a várat, majd kiürítették
és lerombolták. A keresztes
sereg decem ber elején tért
vissza Akkonba. András tudta,
hogy ennek a hadjáratnak a fő
célja Egyiptom megtámadása,
de - az eddigi tapasztalatai
alapján - azzal is tisztában volt,
hogy kevesen vannak ehhez.
Egyre kevesebben, ráadásul a
király megbetegedett valamiféle
járványban, amelyből sosem
gyógyult ki teljesen. M indamel­
lett szerencséje volt Andrásnak,
m ert ő legalább felépült, míg
Hugó, a ciprusi király belehalt a
betegségbe. S ehhez még hozzá­
járult, hogy Akkon környékén
abban az időben nyugalom volt,
semmiféle muszlim tevékenység
nem zavarta a kereszteseket. A
fentiek ismeretében II. András
úgy határozott, hogy a magyar
sereggel 1218 elején hazatér.
Természetesen, aki nem értett
egyet András döntésével és tá­
b ort akart verni a Szentföldön,
az maradhatott a keresztesekkel
és tovább harcolhatott. A m a­
gyar király másik oka a távo­
zásra az volt, hogy kedvezőtlen

| 64 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER

 f ÉG I C S O D Á K - FÖ LD I M ISZTÉRIUM OK
belpolitikai híreket kapott o tt­
honról, s ez is befolyásolta dön­
tését. Egyébként az ilyen vissza­
térések egyáltalán nem voltak
ritkák a keresztes háborúk alatt,
bár az ottm aradók nyilván úgy
érezték, hogy a magyarok cser­
benhagyták és elárulták őket. II.
András hazatérte után nem lett
nemzeti hős, a kortársak látha­
tóan szégyellték a történteket,
a nyugatiak megbotránkoztak.
Sőt még III. H onorius pápa is
magyarázatot kért tőle. Ennek
ellenére az utókor gyakran pozi­
tívan értékelte a hadjáratát és a
nevéhez toldotta a „Jeruzsálemi
király” melléktagot, az ötödik
keresztes hadjárat első szakaszát
pedig a „magyarok hadjáratá­
nak” nevezte.
Csúfos vereség
1217 telén
Láttuk, hogy a keresztesek
serege elég kis létszámú volt, s
ehhez - betegségek és csaták
alatti veszteségek mellett - az is
hozzájárult, hogy a Tábor hegy
ostroma után a magyarok forró-
fejűségből elkövettek egy nagy
baklövést. H ír érkezett arról,
hogy a Jordán-folyó forrásvi-
dékén az ott élő hegyi törzsek
folyton háborgatják a szidoni
keresztény báróság területét. Az
asszaszínok szektája is jelen volt
ezeken a területeken, akiknek a
gerillaharcmodoráról csodákat
zengtek az arab krónikák. Külön
felhívták a figyelmét a magya­
roknak a zord időjárásra és az
asszaszínokra, de az amúgy is
virtuskodásra hajlamos magyar
lovasok nem törődtek a figyel-
mezetésekkel. 500 lovas katona
és csatlósaik, bízva a harci
tapasztalataikban, elindultak a
hegyekbe, hogy „rendet tegye­
nek”. Elbizakodottá tette őket,
hogy eleinte a lakosság hanyatt-
hom lok elfutott a keresztesek
elől. Arab történetírók szerint
ez elaltatta az éberségüket, és
úgy táboroztak le, hogy nem
voltak eléggé óvatosak. Hirtelen
körülvették őket az ellenségeik,
és nyílzáport zúdítottak rájuk,
majd lerohanták a meglepett
magyarokat. N em véletlenül
volt hírhedt az asszaszínok
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
A magyar hadjárat költségei
II. András, mint rendesen, a keresztes hadjárat
megszervezésekor is pénzszűkében volt, így az or­
szágban található értéktárgyakat tette pénzzé, hogy
útnak tudjon indulni. Veszprémből maghoz vette
Szent István feleségének, Gizellának drágakövekkel
kirakott, 12 márka aranysúlyú koronáját, amelyet
később a Szentföldön adott el. Tihanyból gyön­
gyökkel és drágakövekkel ékes kelyhet vitt el. A
szükséges pénz nagy részét adókból, kölcsönökből
fedezte. Kellett is a rengeteg pénz, mert csak a be­
hajózás költsége tetemes összegre rúgott. 10 hajót
bérelt a korábban ellenségesen viselkedő velencei
dózsétól, aminek az ára 3000 velencei ezüstmárka
volt, ami 130 ezer aranykoronának felelt meg.
harcmodora, pontosan erre a összevont keresztes sereget és vátországnak nevezett területe­
lesből való partizántámadásokra hozzájárult ahhoz, hogy András ken feküdtek. Imre 1198-ban
specializálódtak. A másik baj a hazatérés mellett döntsön. minden adó- és járadékfizetés
az volt, hogy a magyarok meg­ alól felmentette a rendet, ami
maradtak a könnyűlovassági A templomosok igen nagy kiváltság volt. András
harcmodornál és öltözéknél, hazánk területén szintén sokszor támogatta őket,
pedig a lovagok nehéz fegy­ A keresztes hadj áratok ikonja, a és az országban fellendült a
verzete megvédte volna őket a templomos lovagrend Magyar- lovagi élet és műveltség. Termé­
nyilaktól. Sok harcost és lovat ország területén a XII. század szetesen magyarok is beléphet­
megöltek, m ég többet fogságba második felében jelent meg tek a jellegzetes hármas tago­
ejtettek, köztük a csapat vezető­ II. Géza király meghívására. zódást mutató rendbe: lovagok
(fratres milites), papok (fratres
orantes) és szolgáló testvérek
(fratres servientes). Veszély ese­
tén a templomos rend mindig
hajlandó volt segítséget nyújtani
az országnak, olyannyira, hogy
a mongolok elleni küzdelemben
Ugrin kalocsai érsek, illetve
Kálmán herceg mellett a tem p­
lomosok mestere volt a magyar
sereg egyik vezére. A muhi
csatában azonban nem bírtak a
túlerővel, és mesterükkel együtt
m ind egy szálig odavesztek.
A XIV. század elején a rend ellen
indított per megpecsételte a ma­
A muhi csatában nem bírtak a túlerővel, és a magyarországi templomo­ gyar tartomány sorsát is. Akit
sok mind egy szálig odavesztek
nem végeztek ki, az a johannita
jét is. A maradék csapat ugyan A lovagrend megj elenésének rend tagja lett és a templomo­
újra összeverődött, de ekkor fő oka a keresztes hadseregek sok birtokai is a johannitákra
m eg szerencsétlenségükre a átvonulásának biztosítása volt. szálltak. Károly Róbert - aki a
helyi vezetőjük bizonyult áruló­ Nagyobb m értékű elterjedése francia Szép Fülöp rokona volt
nak, aki rossz útra vezette őket. Imre és II. András uralkodása - megszüntette a rendet Lékán
Olyan járatlan völgyekbe, ahol alatt történt, akik erősen pártfo­ is. Bár eredetileg kegyelmet
az asszaszínok könnyen rajtuk golták a keresztes eszmeiséget. ígért a rend tagjainak, törvé­
tudtak ütni. Idővel persze lelep­ A feljegyzések szerint a rendnek nyen kívülinek nyilvánította
lezték az árulót és agyonverték, a XIV. század eleji eltörléséig őket, majd megostromoltatta
de akkor már késő volt. Szinte összesen tizennégy rendháza a lékai várat. Azt azonban nem
az egész csapat odaveszett a vad és ötven egyéb birtoka volt az sikerült bevenni, így egy áruló
hegyvidéken, csak három lovas ország területén. Ez európai révén egy titkos alagúton jutot­
katona tudott elmenekülni és viszonylatban nem túl sok, s tak be, és lemészárolták az ott
visszatérni Szidonba. Ez a vesz­ azok is főleg - nem tudni, mi imádkozó szerzeteseket.
teség szintén meggyengítette az okból - a Szlavóniának és H or­ HORVÁTH GYULA
Hihetetlen KULONSZAM
A M A G YA R SA G 20 000 E V E S T O R T E N E L M E 2.

B0SZ0KÁNY-
\ *

• • • •

* I > • ULDOZESEK
MAGYARORSZÁGON
A szoláris és lunáris világ összecsapása
Az inkvizíció kím életlenül irtotta a boszorkányokat; sok életet, s ettől a gondolkodástól való bármely el­
ártatlant a halálba küldtek. De mi van akkor, ha Könyves térést eretneknek, bűnösnek és üldözendőnek
Kálmán királyunk szavait m egfordítjuk, és azt állítjuk, hogy bélyegzett. Ez a szoláris világ, jelképe a Nap. Az
aranykori, ősi gondolkodásmód ettől merőben
boszorkányok m árpedig léteznek, és igenis beszélni kell
eltérő logikán alapszik. Analógiákban, képek­
róluk? M iért üldözte őket egyáltalán ilyen kegyetlenséggel
ben, benyomásokban gondolkodik, és igen nagy
és ekkora erőkkel az egyház? Mi a helyzet a m agyarországi
teret enged az intuíciónak, a megérzésnek. Ez a
boszorkányokkal?
lunáris világ. A lunáris világkép alapvetően női­
z inkvizíció szerint a boszorkányok pak­ es jellegű, jelképei a Hold és a víz. Ugye rémlik
A tumot kötöttek a pokol urával, cserébe
az ördög okkult hatalommal ruházza őket fel.
a boszorkány és a holdfény kapcsolata, ahogy a
képzeletünkben seprűn lovagolva látjuk a kör­
Aligha hihető, hogy ez a szokásos magyarázat vonalát a Hold előtt? A lunáris érzékenység nem
lenne a valódi oka a boszorkányüldözéseknek az értelmével lát, hanem az értelmen túl tudja
szerte a keresztény világban. „És akár férfi, akár felfogni a világ lényegét. Ki tud lépni az értelem
asszony, hogyha igéző vagy jövendőmondó lesz szigorú és könyörtelen logikájából, és olyan ösz-
közöttük, halállal lakoljanak” (3 Móz. 20:27) il­ szefüggéseket ismerhet meg, amelyek az értelem
letve parázsló asszonyt ne hagyj életben" (2 Móz. számára észrevehetetlenek. Igazából ezért ret­
22:18) - mondja a Biblia, és az inkvizítorok en­ Tehát ha a fenti módon határozzuk meg a bo­ tegett az egyház a boszorkányoktól, mert ők az
nek jegyében jártak el, meglehetős alapossággal. szorkányok fogalmát, akkor bizony voltak bo­ őskori hagyomány alapján sokkal többet értettek
Ennek ellenére bennünk marad egy kínzó érzés: szorkányok, és egy egészen kevés hírmondójuk meg a láthatatlan világból, mint a keresztény teo­
valójában miért? És a gyanú, hogy a fentieknél fenn is maradt egészen a középkorig, csak nem retikusok a saját szigorú, száraz, puritán, intellek­
sokkal mélyebb okának kell lennie a boszorkány­ úgy, ahogy a naiv néphit a középkorban és még tuális logikájuk alapján.
üldözéseknek. ma is elképzelte és elképzeli. A keresztény gon­ A boszorkányok valóban fenyegették az egyház
dolkodás patriarchális beállítottságú és szigorú, hatalmát metafizikai síkon, s a fentiek alapján
A boszorkányok világa - a valóság mondhatni férfias logikával közelíti meg a vilá­ teljesen világos, hogy a boszorkányüldözés
Felejtsük el a gyerekkori ijesztgetés meséket és got, istent, és egyáltalán az egész igazából a szoláris és a lunáris
a sztereotip boszorkányképet. Ezek csak a kö­
zépkori hiedelmek máig ható maradványai. A Megtörtént elfogták, és érvénytelení­
boszorkányok a kereszténység előtti ősi életfor­ eset 1711-ből tették a korábbi vízpróbát,
ma hitvilágának gyakorlói és megőrzői. Akkor Szaniszló Borbálát egy majd mivel állítólag „azóta
a föld még összeért az éggel, és az emberek tud­ szomszédasszonya meg­ sem javult meg”, máglyára
ták, hogy az életük nem független a magasabb rágalmazta, de a bíróság küldték. így működtek
létállapotoktól, az élet igazi célja pedig az, hogy ellene ítél, m ert korábban akkoriban a dolgok. Sőt ha
megteremtsük a kapcsolatot ezekkel a magasabb is m ondták rá, hogy bo­ a boszorkánynak titulált
állapotokkal. A kereszténység felvétele után, szorkány, és akkor nem tett személynek leánygyerme­
amikor a krisztusi tanítástól végleg eltávolodott feljelentést. Nyolc évvel kei is voltak, akkor a gyanú
az egyház, az ősi vallás követőit, az úgynevezett később a hatóság vádat tovább élt, m ert a közfel­
boszorkányokat és hasonszőrű társaikat különös emelt ellene, és vízpróbá­ lesüllyedt, így felmentették. fogás szerint a lányainak az
kegyetlenséggel üldözték, mert eretneknek vagy nak vetették alá. Az asszony 1726-ban azonban újra anya átadta a tudományát.
pogánynak tartották őket.

E 66 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER

 pr
ÉG I C S O D Á K - FÖ LD I M ISZTÉRIUM OK

írásos feljegyzés, és ebből 194 esetben szabtak ki

A Boszorkány- MALLEVS a könyvnek, hogy a b o ­ halálos büntetést.
poroly MA LEF ICARVM. szorkányok a világvége
M iután 1484. december MALEHCAS ET EARVM hírnökei és ezért kell a A hírhedt szegedi esetek
hzreiun fiaméi contcrens,
ötödikén VIII. Ince pápa » :x V A R tI S A V C T O R 1 8 V S C O M P ÍL A T V S ,
Öt in quatuor T om oi ioftc líiftribufuj,
legszigorúbban lesújtani A hazai perek közül talán a XVIII. század elején
: £ V 0 * r ju a r o r m o í. i s r *s < * s o m m o k ^ m
egy bullában elismerte a vurtmnim,
irfilú>Wt&fc rájuk, s leszögezi, hogy aki történt szegediek a legismertebbek, ráadásul
to n « N tium <*» Ma Mgitfptt j
um ftfiifn* f'M* , & ftHilinnt tanfitíltamr.
boszorkányok létét, egy ■rnwttfT**!*, txit'if.M** t i »40TM>«w, &
fai*if Cbifi jUtbm ftlitmU s '£**»*i vn i AnmUtBtUiiirm,
kételkedik a boszorkányság ezek voltak az utolsók, melyek halálos ítélet ki­
St*tk!!u.%*ltm, ér Ixu/i/mtlfm uMmM,
dominikánus inkvizítor T Ó M V S P R IM V S . és az eretnekség azonossá­ mondásával és végrehajtásával végződtek. Nehéz
három év alatt megírta gában vagy a boszorkányok időszak volt akkoriban Szegeden - nem sokkal a
és kiadta Institoris né­ reális létében, maga is eret­ török uralom után - , ráadásul súlyos aszály is súj­
ven kiadta a 256 oldalas nek. A m ű m egdöbbentő­ totta a vidéket, így nem csoda, hogy valahogy le
Malleus Maleficarum, vagy­ en naturalista m ódon írja le kellett vezetni az indulatokat. 1728-ban Kökény-
is a Boszorkányok pörölye a vallatásnál alkalmazandó né Nagy Anna ellen folytattak pert. A vádlott
című munkáját. Alaptétele kínzómódszereket. bába és gyógyító asszony volt, s a 32 tanú vallo­
mása alapján összesen 18 embert állítottak még
világ összecsapása és élet-halál harca. És mivel a a törvényszék elé. A jegyzőkönyveket megnézve,
lunáris gondolkodás alapvetően a női princípiu­ azonnal látszik, hogy majdnem kivétel nélkül
mot testesíti meg, ez a harc őrjöngő nőgyűlölet­ Hím idős, szegény, gyakran koldus emberek voltak.
be csapott át a szellem elsötétülésének korában. Egyeden gazdag illető volt közöttük, egy Rózsa
A S ’ uanttu ni Dániel nevű volt juhász. A hatóság ekendelte
Boszorkányperek Magyarországon a vízpróbát. A foglyokat kivitték az Alsó-Tisza-
C V U\v
Közkeletű hiedelem, hogy Könyves Kálmán partra, s a bizonyítási eljárás során három idős
O u c íe s V íe í
törvénybe iktatta, hogy boszorkányok nincse­ asszony a vízbe fulladt Az életben maradottakat
Y í <: 9 í n r t f t t t
nek. Ez azonban teljesen téves, mert 1100 körül ezután kínzásoknak vetették alá, s a meggyötört
Kálmán I. törvénykönyvének 57. szakasza így öregek beismerő vallomást tettek. Kökényné
rendelkezik: „de strigis verő, quae non sunt...” W c n r fá m bevallotta (négyszer kínozták meg), hogy eladta
vagyis „A strigákfelől pedig, akik nincsenek, nefoly­
jék vizsgálat’.’ Kálmán a strigákról beszél, és nem
a boszorkányokról általában. A strigák olyan,
gyakorlatilag ősi sámánhitű emberek - boszor­
kányok - akik állattá, többnyire madárrá tudnak
változni, éjszaka ide-oda repkednek, és kiszívják
a gyerekek vérét.
Az eretnek mozgalmak Magyarországot sem
hagyták érintedenül, ezért XXII. János pápa az
1300-as évek elején elrendelte, hogy az inkvizíto-
rok itthon is üldözzék az eretnekeket. Felszólítja
Károly Róbert magyar királyt, hogy támogassa
az eretneküldözést, és egy Mátyás nevű domi­
nikánus barátot küld Magyarországra, hogy
harcoljon a hit tisztaságáért Az inkvizítorok
azonban érdekes módon nálunk nem foglalkoz­
tak a varázslással vagy a boszorkánysággal való
rontásokkal, hanem csakis az eretnek szektákkal nem tekintették szükségesnek a halálos ítélethez, lelkét az ördögnek, eljárt a boszorkányszombat­
(renegát ferences rendi szerzetesek, bogumilok, és így a kínzásokat többnyire nem alkalmazták ra, rontott, varázsolt. Megnevezte társait is, és
valdensek, husziták) törődtek, akik abban az olyan kíméletlen kegyetlenséggel, mint a nyu­ beismerte, hogy a város leggazdagabb embere, a
időben elárasztották az országot. Volt is dolguk gati országokban. Természetesen azért nálunk volt főbíró, Rózsa Dániel volt a boszorkánykapi­
velük éppen elég, s ezért nálunk a boszorkány- is megkínozták a vádlottakat, ha nem ismerték tány. Ezek a megkínzott szerencsétlenek mindent
perek kezdettől fogva a világi hatóságok - városi, be önként boszorkány mivoltukat. Szerencsére bevallottak, amit a bíróság a szájukba adott. Az
vármegyei bíróságok, úriszékek - jogkörébe tar­ a feljegyzések szerint arra nem volt példa Ma­ ítéletet a városi törvényszék 1728. június 26.-án
toztak. Ennek ellenére a magyarországi papság gyarországon, hogy kisgyermek került volna bo­ hozta meg: „Viva cremetur” - vagyis élve eléget-
kötelességének tartotta a kémkedést és a gyanús szorkányság vádjával bíróság elé, de mint tanúk, tessenek. Tizenkét embert - hat férfit és hat nőt
emberek feljelentését. A XI. századtól folytak sokszor szerepeltek. A következő évszázadokban - máglyára küldtek, Malmos Katalint pedig előbb
hazánkban perek boszorkánysággal való rontás azután váltakozó erősséggel folyt a boszorkány­ lefejezték, majd holttestét az egyik oszlophoz kö­
bűne miatt. Akit első ízben találtak bűnösnek, azt üldözés, egészen a XVIII. század derekáig. 1768- tözték. Két ember ítéletét függőben tartották. A
pellengérre állították (vagyis a szégyenfához kö­ ban a magyar kormány rendeletet adott ki, hogy vallomások alapján még 28 személyt állítottak
tözték), de ha visszaesett bűnébe, máglyára küld­ boszorkánypert indítani csak abban az esetben elő, de váratlanul megérkezett II. Károly király
ték. A hazai joggyakorlat nem tekintette kivételes lehet, ha valódi bizonyítékokat tud felmutatni parancsa, amelyben a további eljárást felfüggesz­
bűnnek a boszorkánykodást, s így nem is alkal­ a vádló. Ettől az időtől kezdve egész Európában tette. Ennek ellenére a két függőben hagyott vád­
mazott rendkívüli eszközöket: ugyanúgy járt lassan befejeződtek a perek. 1565 és 1768 között lottat, Koncz Sárát és Bogadussánét egy évre rá
el, mint a gyilkosságnál. A vádlott beismerését Magyarországon összesen 554 hazai perről van lefej ezték, máj d elégették. HORVÁTH GYULA

2013. OKTOBER - NOVEMBER Hihetetlen KULONSZAM 67 |

A M A G YA RSA G 20 E V E S T O R T E N E L M E 2.

bűbáj os boszorkánya­ szenvedettfélnek, s az bánjék vele

A inkról szóló történeteket
a kutatók hajlamosak csupán
tetszése szerint”. A strigákról pe­
dig - akiken általában olyan bo­
korabeli pletykáknak tekinteni, szorkányokat értettek, akik vala­
holott ennek az ellenkezőjét milyen madárrá tudnak változni,
látszik bizonyítani az is, hogy éjszaka ide-oda röpködnek, és
a boszorkányok mai utódairól kiszívják a gyermekek vérét - azt
már kifejezetten erotikus kép él a írta elő a törvény, hogy vigyék el
köztudatban. Egy ismert versike őket a paphoz, részesítsék vallási
szerint például: oktatásban; ha visszaesnek, meg
kell őket bélyegezni, s csak ha
Teste van a boszorkánynak, bá­ harmadszor is visszaesnek, akkor
muljátok kéjjel, adassanak át a bíráknak. Joggal
feltételezhetjük persze, hogy va­
lójában a régi pogány valláshoz
ragaszkodó varázslónőket tekin­
tették strigáknak, őket akarták
erőszakos m ódon keresztény
hitre téríteni. Mintegy három
évtizeddel később viszont I.
László királyunk törvényei már
egy kalap alá vették a strigákaX a
rossz erkölcsű nőkkel, s elrendel­
ték, hogy a helyi püspök ítél­
kezzék felettük belátása szerint.
Köztudomású viszont, hogy a
Bűbájos Anna volt a leghíresebb olyan magyar boszorkány, aki legnagyobb szerephez Könyves
tudom ányát arra használta, hogy több száz fiút és lányt csábítson Kálmán alatt jutottak a strigák,
az ágyába. Az egykori feljegyzések szerint Anna fantasztikus hiszen a király máig emlegetett
szexuális kisugárzással bírt; gyakorlatilag senki nem tudott szavakkal szólt róluk...
ellenállni neki, pedig állítólag igazán még szépnek sem volt
mondható. M égis egym ás után, sőt néha egyszerre om lottak A király balszerencséje
a karjaiba áldozatai... Képességeivel azonban nem állt egyedül De strygis verő quae non sunt, nul­
hazai boszorkányaink közt, akiknél gyakran párosult a bűbáj az la amplius quaestiofat, azaz bo­
erotikával. A szóbeszédek ugyanis hatalm as orgiákról, révületben szorkányokról pedig, akik nincse­
szeretkező boszorkányokról, m egbabonázott férfiakról és bűbájos nek, semmi kérdés ne tétessék többé
- az általános vélemény szerint
praktikákkal elcsábított nőkről adtak hírt.
így hangzanak Kálmán híressé
Csókot ad ő nektek nappal, s gyöt­
rő álmot éjjel. Csábító asszonyaink
Szája van a boszorkánynak; ajka, Egy az 1800-as évek végén kiadott angol úti­
foga, nyelve, könyv szerint a magyar nők barnák, karcsúak,
várjatok csak, kezdődik a gyötrel­ kecsesek, erősek, egészségesek és híresek a szép­
mek gyötrelme. ségükről. Ezt a véleményt pedig Európa-szerte
osztották. Németországban például a világ női
Hasonlóan vélekedhettek már népességéből külön kiemelték a magyar m e­
honfoglaló őseink is, hiszen a nyecskéket, akiket igézőknek, és az egészséges
népmesék boszorkánya csak test mintaképeinek tartottak, ugyanakkor úgy
később, a nyugati kereszténység vélték, van bennük valami boszorkányos is, és
hatására változott csúf, vasorrú nem feltétlenül jó értelemben. Hans Norm an
bábává. Igaz ugyan, hogy m ár I. 1883-ban így ír hazánk asszonyairól:
István törvényei is rendelkeztek „Hosszasgondolkozás után rájöttem, hogy a ma­
bizonyos gonosz boszorkákról, gyar nők varázslatosabbak és szeretetre méltóbbak,
ám ezek a nők még korántsem mint a hideg észak-német hölgyek, természeteseb­ zonyos káromkodásokat (mármint a nők részéről),
voltak visszataszítóak vagy ron­ bek, közvetlenebbek, kevésbépipiskések, mint a amelyek semmi mást nem jelentenek, mint azt az
dák; már csak azért sem, m ert francia nők, de mindent egybevéve mégsem olyanok aktust, amelynek életünket köszönhetjük... Nagyon
akkor nehezebben tudták volna távolról sem, mint a bécsi hölgyek. A társas életben a tévedne mégis az, aki azt hinné, hogy ezeknek a
elcsábítani az áldozataikat. Első nőkkel való érintkezés igen szabados, és azt hiszem, hölgyeknek életmódja erkölcstelen. Egy szűz leány
királyunk éppen ezért elrendel­ egy észak-német divatbaba a magyar urak nyers ártatlansága Magyarországon oly erős vár, amelyet
te, hogy „aki varázslással ártott tréfáira ezerszer elpirulna... Gyakran hallunk bi- nem lehet megostromolni."
valakinek, adassák át az ártalmat

68 Hihetetlen KÜLÖNSZAM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER


Nem
boszorkányszerek!
Érdekes dokumentum maradt
fenn Apafi Mihály erdélyi feje­
delem (1661-1690) feleségének,
Bornemissza Anna (képünkön)
patikaládájának tartalmáról. A
boszorkánynak távolról sem
mondható nemesasszony a ládi-
kában egy 1682-es leltár szerint
klárisport, emberkoponyaport,
drágakövek porát, szarvas agan­
csának porát, sárkányport, szarvas
szívének csontját, gólyazúzáról levont hártyának
porát, márciusi nyúlszemet, kígyószarvat és sár­
vált szavai. Csakhogy ez nem
igaz, m ert pontatlan a fordítás. A
király ugyanis különbséget tett a
strigák és a boszorkányok közt,
és kizárólag a strigákra értette,
hogy nem léteznek. Kálmán is
hitt a boszorkányokban, varázs­
lókban, a strigák létét viszont az
egyház tagadta, sőt nemcsak ta­
gadta, hanem tilalmazta is, mint
a régi pogány vallások marad­
ványát. M ár Rothari longobárd
király 643-ban készült törvénye
kimondta, hogy keresztény
embernek nem szabad hinnie
a strigák létezésében, éppen
ezért a bíráknak tilos a strigák
ellen eljárni. Mintegy száz év­
vel később Nagy Károly már
egyenesen halálbüntetést rótt
ki arra, aki egy strigának vádolt
személyt megölt. Voltak tehát
európai példák Könyves Kálmán
előtt is hasonló kijelentésekre,
ezért sokan valószínűnek tartják,
hogy Kálmán ezek nyomán adta
ki a maga törvényét. H a pedig
strigán nálunk is az ősi pogány
vallás varázslónőit és javasasz-
szonyait értették, akkor Kálmán
törvénye arra utalhat, hogy ezek
az ő korára m ár kivesztek.
Létezik azonban egy másik
elmélet is eme nevezetes
strigákról, amelyik ennek éppen
az ellenkezőjét állítja. Könyves
Kálmán törvénykönyvében
ugyanis olvasható egy olyan
rendelkezés is, amit a maleficak,
vagyis a bűbájoskodó nők ellen
hozott a király. A bűbájoskodás
pedig ebben az eredeti értelmé­
ben egyáltalán nem valami ked­
ves viselkedést jelentett, hanem
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
ÉG I C S O D Á K - FÖ LD I M ISZTÉRIUM OK
kányvért őrzött. Ne csodálkoz­
zunk azonban, mert mindezek
a szerek általánosan használt
gyógykészítmények voltak abban
a korban. A márciusi nyúlszemről
tudjuk például, hogy a szülés
megkönnyítésére használták:
„Igen hathatósnak dicsérik a tnár-
ciusbanfogott nyúl szemét. Szépen í
vegyék ki egészen, hogy a benne való j
nedvesség ki nefolyjon, borsalják
meg erősen, és tányéron szárasz-
szák meg. Szükségnek idején, azon
borsoson tegyék szemefényével belülfordítván afeje
lágyára: igen mozdítja majd a magzatot."
az emberekre rontást hozó strigákhoz feltűnően hasonlatos
asszonyok j elzője volt. A törvény szépasszonyok gyakran feltűntek
kimondja, hogyha az esperes és őseink között.
az ispán is tud róla, hogy egyes A korabeli krónikák szerint
Kálmán elsőszülöttként jogosan
formált igényt apja, László király
trónjára, sokáig mégsem őt,
hanem öccsét, Almos herceget
szánták uralkodónak. A leírások
szerint ugyanis Kálmán „meg­
jelenésében hitvány, borzalmas
kinézetű, szőrös, vaksi, púpos,
sánta és dadogás”volt, vagyis
kinézete alapján alkalmatlan
egy ország élére, míg öccsét
daliás termetű, jóképű ifjúként
emlegették. Erről a jelentős
külcsínbeli különbségről pedig
az úgynevezett szépasszonyok
nőszemélyek rontok (malefici), tehettek - legalábbis az általános
akkor őket el kell ítélni. Vagyis felfogás szerint. Ezek a lények
Kálmán mégiscsak hitt a rontó a tündérek és a boszorkányok
erejű boszorkányok létezésében, különös keverékei voltak. Rend­
holott neki valójában nem is szerint valamiféle betegséget,
velük, hanem éppen a „nem hideglelést, gyulladásos sebeket
létező” strigákkal gyűlt meg a okoztak annak, aki véletlenül
baja, akiket ezen a néven ugyan találkozott velük. Ám leggono­
nem ismert a magyar nép, ám a szabb szórakozásuk az volt, hogy
Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
a magára hagyott csecsemőt
kicserélték satnya, ványadt, csúf
és beteges gyermekre. Olyanra,
mint a krónikák szerint Kálmán
lehetett... H a két egészséges
embernek beteges gyereke szü­
letett, akkor az eset mögött min­
denki a szépasszonyok tevékeny­
ségét sejtette. S hogy az ilyesmi
egyáltalán nem volt ritka dolog,
azt bizonyítja, hogy az ilyen
kicserélt csecsemőknek elterjedt
nevük is kialakult: ők voltak
váltott gyerekek. Az is nyilvánva­
ló, hogy Kálmánnak érdekében
állt törvénybe iktatni, hogy
szépasszonyok márpedig nem
léteznek, de mivel a latin nyelv
nem ismerte a szépasszonyok
fogalmát, ezért írtak helyettük
strigákat. Am ha a szépasszony-
strigáknem léteznek, akkor
váltott gyerekek sincsenek, így
Kálmán király külseje hiába
idézte fel a kortársakban ezek
képét (tulajdonképpen Árpád­
házi származását is kétségbe
vonva vele), törvény m ondta ki,
Kálmán nem lehet más, csakis
saját szülei gyermeke. Mind­
azonáltal a király éppen azzal,
hogy ilyen ellentmondást nem
tűrő stílusban tagadta a strigák
létét, és kizárta a velük kapcsola­
tos bírói vizsgálatokat, közvetve
maga ismerte be, hogy kortársai
közül sokan váltott gyereknek
tekintették.
Szépasszonyok
hálójában
A szépasszonyokkal nemcsak a
királyoknak gyűlt meg a bajuk:
ezek a nők, úgy tűnik, min­
denféle rangú fiúval és lánnyal
kikezdtek. Általában éjszaka
csábítottak, amikor kisebb-na-
gyobb csoportokban erdei tisz­
tásokon énekeltek és táncoltak,
s aki óvatlanul megközelítette
őket, azt maguk közé csalogatták
és halálra táncoltatták. A ha­
gyomány úgy tartja, hogy ezek
a szépasszonyok fiatal, hosszú
hajú, sokszor fehér ruhás, csá­
bító szépségű nők voltak, akik
általában csoportosan jelennek
meg. Szívesen lubickoltak se­
kély, de tiszta vizű tavakban és
folyókban, különösen kedvelték
a vidám zeneszót és gyakran
A M A G YA R SA G 20 000 E V E S T O R T E N E L M E 2.

kezdeteket, az őserőt, a paradi­

Pucér keresztények
Term észetesen nem csak a m agyar szépasz-
szonyok és a boszorkányok kedvelték a m ez­
telenséget. A kereszténység története során
többször is felbukkant az adatnitának nevezett
(n ev ü kÁ dám rautal), és eretneknek nyilvání­
repültek a levegőben ló vonta
kocsin. A férfiakat elcsábítot­
ták, elragadták, másokkal utat
tévesztettek, elvezették őket.
Számos történet szól ily m ódon
elragadott muzsikusokról, akik
kénytelen-kelletlen zenekíséretet
szolgáltatnak a szépasszonyok
táncmulatságaihoz. Egy 1715-ös
Bihar megyei per szerint példá­
ul egy elragadott furulyásnak
három éjjen át egy fecskefészek­
ben ülve kellett muzsikálnia a
táncoló boszorkányoknak.
A szépasszonyok mégis legin­
kább az újszülöttek és a szülő
nők körül ólálkodtak, és okozói
voltak számtalan szerelemmel,
házassággal és gyermekáldás­
sal kapcsolatos bajnak. Ám a
szépasszonyok okozta beteg­
ségeket általában csak az kapta
meg, aki a kedvelt helyeiken és
időpontjaikban (például Szent
György napján) megzavarta őket
táncukban vagy olyan forgószél
sodrába került, amelyben ők
vonultak. Az ilyen em ber b ün­
tetésképpen megbénult vagy
megnémult. H a pedig valaki a
szépasszonyok tánca után a leta­
posott fűre lépett, annak hirtelen
kisebesedett a lába. Rosszabbul
járt viszont, ha Szent György
napján vagy pünkösdkor elaludt
egy ilyen helyen, m ert az arra
vonuló szépasszonyok kiszedték
a lábszárcsontját, és az illető
megbénult, amíg a következő
Szent György-napon, vagy
szerencsésebb esetben két hét
to tt szekta, amely a bűnbeesés előtti állapotot
akarta elérni, s céljuk első lépéseként m ez­
telenül vettek részt titkos összejöveteleiken.
Az első adam itának nevezett csoportot egy
II. századi gnosztikus irányzat követői hozták
létre, akik m inden alkalmat m egragadtak arra,
hogy ruháiktól megszabadulva élvezhessék
a paradicsom i lét öröm eit. A XIV. században
A usztria és Csehország területén bontakozott
ki egy jelentős adam ita mozgalom, am elynek
követőit 1420 körül a husziták verték szét.
Később, az 1580-as években ném et területen,
a Rajna folyó m entén jöttek létre hasonló
jellegű, vagyonközösségben és csoportházas­
ságban élő, m eztelen összejöveteleket tartó
gyülekezetek, ám a görcsösen p rű d keresz­
tény környezetben ezek sem lehettek hosszú
életűek.
múlva, ugyanabban az órában gyományait másolják. A mezíte­
újra megjelenő tündérek vissza lenség pedig egyike eme hagyo­
nem helyezték a csontját. mányoknak, ami az úgynevezett
skyclad (égbe öltözött) irányza­
Bűvös meztelenség tot követő boszorkányok szerint
Az egykori periratokból az is elősegíti az emberi test szubtilis
kitűnik, hogy a szépasszonyok energiáinak kiáramlását, s ezáltal
mulatságaik alkalmával szívesen hatékonyabbá teszi a mágikus
szabadultak meg ruháiktól, hogy rítusokat, ezenkívül kifejezi a
meztelenül táncolhassanak a csoporton belüli egyenlőséget és
holdfényben. Ez a szokás pedig a boszorkányok minden konven­
egyes boszorkányszervezeteknél ciótól és álszeméremtől mentes,
- igaz, hogy főleg a kelta kultúr­ természetes életérzését.
körben - a mai napig fennma­ A meztelenségnek a hagyomá­
radt. Aminek persze az az oka, nyok gyakran különös jelentő­
hogy például a Wicca szertartá­ séget és mágikus erőt tulajdoní­
sai és ünnepei tulajdonképpen tottak. A meztelen emberi test,
a nemzedékről nemzedékre mint szimbólum általában a
átörökített boszorkányság ha- születést (és az újjászületést), a
csomi állapotot, az ártatlanságot,
a tisztaságot, az őszinteséget, az
igazságot, a leplezetlen valósá­
got, valamint a szépséget, a vonz­
erőt, a szerelmet, az erotikát, a
termékenységet és a bőséget
jelképezi. Ezt fogalmazta meg
az 1800-as évek végén kiadott A
boszorkányok evangéliuma című
könyv, amely szerint Mesterük,
Lucifer így szólt a boszorká­
nyokhoz: „Megfoglak szabadí­
tani titeket a szolgaságtól, s annak
jeleként, hogy igazán szabadok
vagytok, gyűljetek össze mezítele­
nül, s így táncoljatok, daloljatok,
ünnepeljetek, énekeljetek és szerel­
meskedjetek, s tegyétek mindezt az
én dicsőségemre."
Természetesen mindezek el­
lenére semmi bizonyosat nem
tudunk arról, hogy a boszor­
kányok között mennyire volt
elterjedt a régi időkben a mezte­
lenség. Az egykori boszorkány-
perek irataiból azonban kivilág­
lik, hogy (legalábbis az egyház
szerint) a boszorkánygyűlések
általános eleme volt a meztelen­
ség és az ördöggel való paráz­
nálkodás. Sőt a seprűn lovagló
boszorkányok repüléseik előtt
egymás egész testét bekenték a
repülőkenőccsel, amely eljárás
leírása erős hasonlatosságot m u­
tat a mai szexmasszázsokéval. S
hogy ezeket az elképzeléseket
nemcsak a kívülállók irigy fan­
táziája szülte, azt bizonyíthatja
számos olyan népszokás, ame­
lyet nem a boszorkányok űztek.
Tudjuk például, hogy az ország
több táján bizonyos időpontban
a lányok és a legények meztele­
nül táncoltak a földeken a gabo­
natermés bőségének biztosítása
érdekében. Borsodban pedig
úgy hitték, ha a gazdasszonyt
éjfélkor meztelenül körülfutja a
szántóföldet, sem a jégeső, sem
a szárazság nem fog kárt tenni
a termésben. Ugyanakkor a
szalontai legények meztelenül
háromszor körülfutották a házat,
és ha a harmadik kör megtétele
után az ablakon benézve egy
lányt véltek megpillantani a
szobában, még abban az évben
m egnősültek...
BOLYKI TAMÁS

Hihetetlen KULONSZAM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER


A HUNYADIAK MÁGIKUS
TITKAI A pálosok igazi kincse
Igaz volna, hogy a Hunyadi
család minden tagja egy titkos
beavatási kultusz tagja volt,
amely talán még az ősmagyar
táltoshitből ered? Mi volt az
alapja hirtelen felemelkedé­
süknek A leghíresebb magyar
nemesi klán színfalak mögötti,
misztikus történelme feltárja,
hogy honnét szerezték hatal­
mas vagyonukat és még arra is
fényt derít, miként került a hol­
ló a Hunyadiak címerébe.
etört az Árpádok fájának utolsó
L aranyágacskája” - írja a krónikás 1301-
ben, utolsó férfiági Árpád-házi királyunk, III.
András (1290-1301) halálakor. Ezzel a tragikus
pillanattal zárul Magyarország történelmének
egyik legfelemelőbb korszaka, az Árpád-házi
(más szóval. Turul-dinasztiabeli) királyok kora.
Úgy néz ki, ezek után nem lesz olyan uralko­
dónk, aki egyenes ágon vezetheti le származását
Árpád fejedelemtől. Az országot trónkövetelők
harcai szaggatják széjjel: szinte mindegyikük
nőágon hordoz magában Árpád-házi vért.
Kapisztrán látomása
A korabeli hagyományok elbeszélnek egy
fantasztikus legendát, miszerint Hunyadi
János látnoki képességeivel már fiai gyer­
mekkorában megsejtette: László rövid életű
lesz, míg Mátyás királyként fog uralkodni
Magyarországon. Mások szerint a különös
előérzet nem az apától, hanem a fiúk ne­
velőjétől, Kapisztrán Jánostól (képünkön)
származik, aki látomásban látta Mátyást
a trónon, Lászlót pedig a vesztőhelyen...
Bonfini is ez utóbbi változatot fogadja el,
mikor a következőket írja:
„Mátyást apja sokkal jobban kedvelte és
szerette másikfiánál, minden reményét belé
helyezte, előre sejtve, hogy 0 lesz majd naggyá.
Sejtését növelte ama szent atya, Kapisztrán; ez
ugyanis, midőn az apa istentiszteletre vezette
fiait. Mátyást mindig a jobbjára vette, míg
Lászlót baljára, noha jóval idősebb volt. A z
apa megkérdezte tőle,fiainak életkorát miért
ily visszásán veszifigyelembe, mire O, mintegy
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
ÉG I C S O D Á K - FÖ LD I M ISZTÉRIUM OK
A három Hunyadi: János (balra) László (középen, Benczúr Gyula festményén) és Mátyás (jobbra)
Közülük először a francia Anjouk kerülnek ki
diadalmasan (Károly Róbert, Nagy Lajos),
majd Lajos király vejére, a Luxemburg-házi
Zsigmondra (1387 - 1437) száll a trón. Csak­
hogy ő is törvényes fiú utód nélkül hal meg,
így ismét vitatott lesz a magyar korona sorsa,
melyért ekkoriban Habsburg-és Jagelló-házi
jelöltek csatáznak. A borúlátók szerint nincs rá
sok esély, hogy valaha „igazi” magyar király lép­
hessen trónra hazánkban, azaz: nem lesz többé
nemzeti dinasztiánk...
isteni sugallatra, nyíltan megmondta, hogy
nem ok nélkül, mert az ijjabból másik Nagy
Sándor lesz, a hit kemény harcosa, de még
király is, az idősebbnek azonban korai halál
szakasztja meg dicsőségfelé vezető útját....”
Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
Üstökös és három csillag
Ám ekkor új reménység köszönt be törté­
nelmünkbe. Az ekkortájt legerősebb magyar
főúri klánok - a Rozgonyiak, Héderváryak,
Garaiak, Újlakiak - egymás ellen hadakozva
vagy a Habsburgok trónigényét, vagy a lengyel
Jagellókat támogatják. Hirtelen azonban meg­
jelenik a színen egy új család, amely a szó szo­
ros értelmében véve üstökösként robbant be
a pástra. Sokan azt suttogják róluk: alacsony
származásúak, ősük köznemes volt, vagy talán
még az se: jobbágy, paraszti sarj... Ok a H u­
nyadiak, akiknek a nevét, tetteit hamarosan
nemcsak egész Magyarországon adják szájról-
szájra, de a család neve a nemzetközi politiká­
ban is elismert „márkává” válik.
A korabeli hagyomány megjegyzi: a Hunyadi­
ak olyan üstököshöz hasonlítanak, mely mint­
ha az égen megjelenve három csillagra esett
volna szét. Azaz a dinasztia három hőst adott
a világnak és a magyar történelemnek, három
történelmi csillagot. Először Hunyadi Jánost
(1407? - 1456), a hadvezért, aki törökellenes
hadjárataival gyakorlatilag megakadályozta a
szultán eredeti tervét (hogy tudniillik meg­
hódítsa Bécsen keresztül Nyugat-Európát is.)
A második Hunyadi László (1431 - 1457),
a mártír, míg a harmadik természetesen Hu­
nyadi Mátyás (1458 - 1490), a legnagyobb
magyar király.
Felmerül a kérdés: kik voltak igazából ők? Va­
jon tényleg a semmiből szökkent volna szárba
ez a család? Vagy van alapja a korabeli szóbe­
szédnek, miszerint a Hunyadiak valójában
Árpád-házi vérből származnak? Lehetséges,
A M A G YA RSA G 20 É V E S T Ö R T É N E L M E 2.
hogy nem véletlenül nevezték kortársai H u­
nyadi Mátyás királyt „II. Attilá”-nak?
Ahhoz, hogy ezt megpróbáljuk kideríteni,
érdemes megvizsgálni azokat a pletykákat,
anekdotákat, melyek a Hunyadiak eredetéről
szólnak. Ezek egy részét azért nem célszerű
komolyan venni, mert - mint nagy emberek
esetében gyakran előfordul - gyakorlatilag
minden kárpát-medencei nemzet a magáé­
nak akarta tudni a nagy törökverőt, Hunyadi
Jánost. De akad néhány mendemonda, amely
őszintének tűnik, épp ezért nagyon is elgon­
dolkodtató ...
A holló és a királyi aranygyűrű
Tipikusan ilyen az a történet, amely Heltai
Gáspár Krónikájában szerepel, és amely sze­
rint Hunyadi János királyi vérből származik:
Luxemburgi Zsigmond magyar király tör­
vénytelen fia! A történet elbeszéli, hogy egy
alkalommal a király álruhában betért egy
havasalföldi nemes udvarházába, ahol is be­
leszeretett a vár ifjú úrnőjébe, a szép Morsinai
Erzsébetbe. Mivel hamarosan távoznia kellett,
egy gyűrűt adott emlékül kedvesének, és meg­
hagyta neki: születendő gyermeküket min­
denképp kísérje hozzá Buda várába. A gyűrű
lesz a jel, melyről majd megismerik, és been­
gedik őket a király elé.
így is történt. Erzsébetnek fia született, János.
Bátyja kíséretében a lány el is indult Budára, és
egy helyen megálltak, hogy az anya megszop­
tassa a kisdedet. A királyi aranygyűrűt lehúzta
ujj áról, és letette maga mellé. Csakhogy meg­
látta a csillogó ékszert egy közeli fán ülő holló,
lecsapott, és elragadta azt... A történet elbe­
széli, hogy Erzsébet bátyja a madár nyomába
eredt, lenyilazta, s visszaszerezte tőle a gyűrűt,
így végül, mikor a király előtt álltak, sikerült
bizonyítani, hogy a kis János valóban Zsig­
mond fia... Az uralkodó elrendelte, hogy
Erzsébet élete végéig királynét megillető jára­
dékot kapjon, a gyermeket pedig az udvarban
neveljék fel, mint királyi apródot. A gyűrű
csodás visszaszerzésének emlékére került bele
nemesi címerükbe a holló, mely csőrében
aranykarikát tart.
A két Hunyadi János
Ennyi az anekdota lényege, melyet Mátyás ko­
rában is szívesen terjesztettek - lévén így iga­
zolni lehetett a Hunyadiak királyi származását.
S hogy mi ebből az igazság? Nos, a kutatások
szerint tényleg élt ezekben az időkben a Ha­
vasalföldén egy bizonyos Serbán nevű, feltehe­
tően besenyő származású nagyúr (a besenyők
szintén turáni származású szkíta nép, a magyar­
ság közeli rokonai). Serbánnak három fia volt:
Radu, Magos (Magas?), a legifjabb pedig Vajk.
Nos, ennek a bizonyos Vajknak volt a felesé­
ge Morsinai Erzsébet. Két fiuk született, és
I 72 j Hihetetlen KULONSZAM
„Egyik hollós siratta
a másik hollóst."
Mikor 1490 virágvasámapja utáni kedden
Mátyás király szörnyű fájdalmak közt hal-
doklott - feltehetően mérgezés áldozataként
-, tanúk szerint végig azt kiáltozta: „Jézus!
Jézus!” Ez édesapjának, Hunyadi Jánosnak a
A Hunyadiakban IV. Béla király (1235 -1270)
vére csörgedezhetett férfiágon (fent IV. Béla a
magyar királyok történelmi panoptikumában)
- meglepő m ódon - mindkettejüknek János
volt a neve. Már ez elég gyanús, lévén a korban
akkor szoktak ugyanolyan keresztnevet adni
a testvéreknek, ha nem is testvérek igazán,
hanem csak féltestvérek - lévén az apjuk kü­
lönböző ...
Az anekdota meg is erősíti: mivel Vajk a „Hu­
nyadi” nemesi nevet birtokolta, döbbenetes
módon eleve két Hunyadi János volt... Egyikü­
ket az apa otthon tartotta - ő lehetett a saját vé­
réből származó fiú -, míg a másikjánost elküldte
Zsigmond király udvarába apródnak. Ha pedig
az egész legenda igaz, és ez utóbbi gyermek
tényleg az uralkodó fia volt, akkor jó pár rejté­
lyesnek számító mozzanat is új értelmet nyer.
csatakiáltása, de egyben a pálos atyák titkos
jelszava is volt.
Halála kapcsán Gyöngyösi Gergely, a pálosok
rendfőnöke a következőt megjegyzést tette:
„egyik hollós siratta a másik hollóst... ” E
mondatot sokáig nem értették, de annak fé­
nyében, miszerint Mátyás szoros kapcsolatot j
ápolt a pálos renddel, értelmet nyert. Hiszen
Hunyadi Mátyás „hollós” lévén a Corvin-di-
nasztia címerében a holló szerepel - csakúgy,
mint a pálosokéban. Az ő hagyományukban
ugyanis a legenda szerint Remete Szent Pált
táplálta holló vezeklése során - noha egy
másik mítoszban arról értesülünk: Nimródot, i
a nagy őskirályt is hollók segítették kozmikus
háborúja idején, vizet és mézet hozva neki.
Akárhogyan is, így már érthető a titokzatos
mondat, melynek „fordítása” a következő: a
pálos rend (mint hollós) gyászolta a másik
hollóst, Corvin Mátyás királyt... (Képünkön
Mátyás ravatala Bécsben 1515 körüli famet­
szet.)
így például az is, hogy miért állított Mátyás
királyunk szobrot a - látszólag „idegen”, a
magyarok körében nem is túl kedvelt - Zsig-
mondnak. De az is izgalmas tény, hogy Lu­
xemburgi Zsigmond nemcsak Árpád-házi
vérből származott nőágon, de konkrétan IV.
Béla lánya volt az egyik ősanyja. Magyarán: a
Hunyadiakban IV Béla király (1235 - 1270)
vére csörgedezhetett férfiágon - azé a királyé,
akinek uralkodása alatt a pálos rendet megala­
pította Boldog Özséb...
„Mire a gyertyák leégnek,
én már halott leszek"
Ezzel pedig máris megérthetjük a Hunyadiak
igazi, misztikus titkát. A család ugyanis rejté­
lyes, már a kortársak számára megmagyaráz­
hatatlan kapcsolatban állt a pilisi „fehér atyák­
kal” - és ez nemcsak Mátyásra, de már apjá­
ra, Hunyadi Jánosra is igaz. A törökverő hős
életrajzában jó pár olyan epizódot találunk,
mely egyértelműen mutatja: ő maga is egy
különleges, misztikus világképet és életmódot
követett. Ezt nevelője, Kapisztrán János (1386
- 1456) is elismeri, aki szerint Hunyadi több
volt egyszerűen egy tehetséges hadvezérnél:
ehelyett egyfajta keresztény lovag, misztikus
„katona-szent” volt.
Nem véletlen, hogy Hunyadi János csapata­
inak jelszava (harci buzdítása) is az volt, hogy
Jézus, Jézus! Állítólag ez volt a pálos atyáknál is a
jelszó, amire beengedték az érkezőket föld alatti
barlangjaikba. De a nándorfehérvári hős halála
is megfelel a misztikus (pálos) életeszmény­
nek: távozásának előestéjén egy hatalmas üs­
tökös érkezik az égboltra. Hunyadi pedig meg­
jövendöli: az égi tünemény az ő halálát jelenti.
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
■
Lázas beteg, de nem engedi, hogy a papok
hozzák el ágyához az oltáriszentséget, hogy
felvehesse az utolsó kenetet. Két lovagjára tá­
maszkodva botorkál le egy altemplomba, az
oltár elé fekszik, és hét gyertyát gyújtat meg:
kettőt lábánál, kettőt a fejénél, kettőt a dere­
kánál - az utolsót pedig feje fölött. Kijelenti:
„mire a gyertyák leégnek, én már halott leszek!" -
és így is történik: az utolsó gyertya leégésekor
leheli ki lelkét.
Ami ebben döbbenetes: a hagyomány meg­
jegyzi, hogy a gyertyák nem egyszerre alud­
tak ki, hanem egymás után - előbb a haldok­
ló H unyadi lábainál lévők, majd a derekánál,
végül a hetedik a feje fölött. Vajon véletlen,
hogy az ősi misztikus tanítások szerint a hal­
doklás során pontosan így, ebben a sorrend­
ben hunynak ki az em ber fénytestében lévő
energia-központok, a csakrák? És véletlen
volna, hogy H unyadi épp hét gyertyát gyúj­
tat meg, s pontosan oda helyezteti őket teste
körül, ahol a hét csakra is elhelyezkedik... ?
A Szkíta Birodalom öröksége
De honnan tudhatott Hunyadi János a
csakrákról? Egyáltalán, miként őrződhetett
meg a magyar középkorig ilyen, „pogány­
nak” tartott hagyomány? Nos, ha hihetünk
a pilisi legendáknak, a pálos atyák pontosan
azt tartották küldetésüknek, hogy ilyen, az
ősmagyar táltos-bölcselethez tartozó tanítá­
sokat őrizzenek meg.
Ezzel pedig elérkeztünk a Hunyadi-titok
lényegéhez, mely épp a pálosokkal való szo­
ros kapcsolatban áll. Valószínűnek tartható,
A Vereb család
a hunyadiak őse?
A Hunyadi család eredetét kutatta Fráter
Lénárt a két világháború között, eredmé­
nyeit pedig a „Hunyadi magyar származása
okleveleken” című könyvben foglalta össze.
A család eredetét tekintve ő egy, az eddigi­
ektől eltérő következtetésre jutott: szerinte
ugyanis egy bizonyos Vereb család volt a
Hunyadi-dinasztia őse. A Vereb-família ala­
pította 1370-ben Mátraverebély-Szentkút
mááodik kegytemplomát, ahol is Vereb
Péter sírköve (képünkön) látható - és ami
a legdöbbenetesebb: ez a kőemlék hajszál­
ra úgy fest, m int a Pilisszántón talált híres
pálos keresztes kő!
Még meghökkentőbb, hogy a Vereb-sírkő
keresztje felett egy hollószerű madár tűnik
fel... H a Fráter Lénártnak igaza van, akkor
ez szintén érthetővé teszi a Hunyadiak
kötődését a pálosokhoz: aVereb-család
ugyanis régi kapcsolatban állt a renddel,
sőt annak mindig is „szponzora”, támoga­
tója volt.
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
hogy már eleve a Hunyadi-címer jelképei
- holló és gyűrű - pálos eredetűek, illetve
misztikus utalást jelentenek a pilisi m ito­
lógiára. A holló ugyanis a pálos rend szent
madara, legfontosabb szimbóluma, még
pedig azért, m ert a szentlegendák szerint az
alapítót, Remete Szent Pált (228 - 341) is
egy holló táplálta égi étellel és itallal, amikor
a sivatagban vezekelt.
A pálosok címerében szintén holló van,
noha csőrében nem gyűrűt hoz - mint a
Hunyadiakénál -, hanem kenyeret. Ám egy
döbbenetes elmélet szerint a pálos rend tör­
ténete nemcsak Szent Pálig vezethető vissza,
hanem sokkal régibb - akár évezredekkel
korábbi - időkbe is! Diodórosz, görög tör­
A Hunyadi-címer jelképei - holló és gyűrű -
pálos eredetűek, illetve misztikus utalást jelen­
tenek a pilisi mitológiára
Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
ténetíró ugyanis a következőt írja művében
(11.45.): egy Szkíta nevű királynak, a szkíták
alapítójának két fia volt: Naposz és Pálosz.
Előbbi a birodalom keleti, utóbbi a nyugati fe­
lét örökölte, és a hagyományok szerint Pálosz
volt az, aki az Ister folyó kanyarulatában m o­
nostort és szerzetesrendet alapított...
Ha pedig ez igaz, akkor a pilisi pálos rend
már a Szkíta Birodalom korában (Kr.e.
1000-330) is létezhetett! És mivel Szkítát a
nagy őskirállyal, Nimróddal is azonosítják,
világos, hogy N im ródon keresztül a vérség -
és a hagyomány - Attilán, a hun királyon át
egyenesen az Árpád-házi uralkodókig, majd
az Árpád-vért hordozó Hunyadiakig is kísér­
hető...
A pálosok igazi kincse
És ekkor értjük meg Mátyás karizmájának
igazi eredetét, lényegét. Nagy királyunk
ugyanis a kortársak szerint is nemcsak bölcs,
igazságos, emberséges volt, de egy - szá­
mukra ismeretlen forrású - misztikus tudás­
sal is rendelkezett. A pilisi Mátyás-legendák
egyértelmű választ adnak a kérdésre, honnét
eredhetett ez a tudása - szerintük ugyanis
Hunyadi János ifjabbik fiát még gyermek­
fejjel elvitték a Pilisbe, ahol egy különleges
beavatási szertartáson szentelték az ország
leendő vezérévé.
S hogy m iben állhatott ez a rituálé? Ilyen
időtávolságból már nehéz kideríteni, főként
azért, m ert - mint minden misztériumé - a
pálosok szertartásai is titokban zajlottak. De
egy, a Gyönyösi Gergely rendfőnök elveszett
írásában szereplő anekdota mégis rávilágít
a lényegre: eszerint ugyanis Mátyás halála
után - még koronázása előtt - II. Jagelló
Ulászló (1490 - 1516) elment a pilisi atyák­
hoz, azt kérve: részesítsék őt is ugyanabban
a tisztességben, m int elődjét. (Nyilván ez azt
jelenti: részesítsék őt is ugyanabban a misz­
tikus beavatásban, m int Mátyást.)
Az avatás abban állhatott, hogy a pálosok
a leendő királynak megmutatták a pálosok
„igazi titkát” - egy elképesztően ősi ereklyét,
melynek mivoltát csak találgatni lehet. Ám a
vezető atya Ulászlónak sehogy se akarta ezt
megmutatni: előbb egy pálmából készült sa­
ru t hozott ki, majd egy háncs övét - nyilván
m int Remete Szent Pál sivatagi vezeklésének
emlékjeleit.
Ulászló haragra lobbant, mivel tudta: egyik
sem az igazi pálos kincs. Követelésére, m u­
tassák meg neki m ost már a valódi ereklyét,
az atya bocsánatkérően felelte: nem mutat­
hatja meg, m ert azt „csak az Árpád-vérből
származó szent királyok láthatják." Márpedig
Mátyás királyunk láthatta - ebből pedig lo­
gikusan következik a Hunyadiak igazi szár­
mazása ... ERŐSS DIÁNA
 \
A M A G YA R SÁ G 20
gy nem zeti dinasztia, egy
E „saját” ősi királyi család
minden nép számára tiszteletre
méltónak, szentnek számít.
Nincs másképp ez a magyar­
ságnál sem, és ezért övezi nagy
megbecsülés m ind a mai napig
az Árpád-házi királyokat. A leg­
többen ugyanis, ha az „Árpád­
ház” fogalmat halljuk, azonnal
arra gondolunk velük kapcsolat­
ban: a leginkább magyar királyi
család, nemzeti dinasztia. És ez
a mi történelm ünkben azért is
bír nagy jelentőséggel, m ert -
tragikus m ódon - később nincs
nemzeti jellegű királyi ház az
ország élén.
Nem csoda hát, ha így véleke­
dünk: az Árpád-ház kihalása
után a vegyesházi (Anjou)
királyok - Károly Róbert
(1 3 0 8 - 1342), Nagy Lajos
(1342 - 1382) - akármeny-
Akiken nem fogott az idő
Árpád-házi m agyar királyok, akiknek teste nyom talanul eltűnt, de
úgy, hogy máig nem találják őket... Talán azért, mert valam ilyen
titokzatos, paranorm ális képességgel rendelkeztek, m elynek
segítségével holttest hátrahagyása nélkül léptek át a túlvilágra?
nyire is sikeresek, tehetségesek,
mégiscsak „külföldi” uralkodók.
Nincs ez másképp Luxemburgi
Zsigmond (1387 - 1437) és az
ő utódai esetében sem, hiszen
ők is inkább „nemzetközi”
királyoknak számítottak - kü­
lönösen Zsigmond azzal, hogy
a német-római császári címet is
megszerezte.
Utána egy időre felcsillan a re­
mény, hogy mégiscsak kiemel­
kedik egy magyar főúri család,
mely méltó rá, hogy királyi
dinasztiává legyen: a H unyadi­
ak. Mátyás korai, utód nélküli
halálával azonban vele együtt ez
a remény is sírba száll. A Jagellók
Mohácsig való országlását nem ­
sokára a Habsburgok beavatko­
zása, majd a török hódítással az
ország három részre szakadása
követi. A nem zeti királyi házra
való esélyt ekkoriban kizárólag
I 74 | Hihetetlen KULONSZAM
É V E S T Ö R T É N E L M E 2.
Mézben alvó uralkodók
A m ikor - szentté avatása m iatt - 1083-ban
Van azonban egy harm adik elképzelés is,
mely azon alapul, hogy az ókori mítoszokban,
felnyitották I. István király koporsóját, döbben­ legendákban többször is szerepel egy sűrű,
ten látták, hogy az uralkodó testét egy arany­ átlátszó folyadék, m elyben a halottak úgy m a­
sárga, méz-, vagy olaj-sűrűségű, kellemes illatú radnak meg, m intha csak aludnának. Állítólag
folyadék lepi (holott egészen biztos, hogy nem Nagy Sándor testét is ilyenben úszva találták
balzsamozták be, és semmivel sem tartósítot­ (ezért terjed t el később, hogy m ézben tartósí­
ták.) Felm erül a kérdés: mi lehetett ez? tották), illetve Indiában is olvasunk kőszarko­
Az egyik magyarázat szerint talán a holttest bo­ fágokról, m elyben régi korok hősei „alszanak”
csátott ki magából valamilyen folyadékot a termé­ egy őket mellig ellepő illatos folyadékban.
szetes bomlás során. Ez azonban nem valószínű, Lehet, hogy őseink ism ertek valamilyen eljá­
hiszen a kórbonctan nem ismer olyan nedvet, rást, m elynek során a holttest akár századokra
mely ennyire sűrű volna, különösen nem olyat, is m egőrződött, s m elynek során ez az anyag
amelyik illatos... A másik lehetőség az, hogy az szabadult fel? Vagy éppen ez tartósította?
egészet isteni csodának tulajdonítjuk. Egyelőre m indez rejtély...
Erdély, az ottani fejedelemség többek közt az is: hová tűntek a tatárdúlás, törökvész során pusz­
jelentheti. holttesteik? tulhattak el a sírok, hiszen a be­
N em csoda hát, ha ekkoriban törő ellenség gyakran kincseket
m ár úgy gondolnak az Árpádok A Szent Jobb keresett a királyi temetkezések­
idejére, m int egyfajta elveszett őrzi emlékét... ben. Sajnos valóban erre is akad
aranykorra, amikor még „volt M egdöbbentő tény: Árpád­ példa, ám - m int látni fogjuk -
igazi magyar király...” Az Ár- házi uralkodóink közül ugyanis nem ez a tipikus eset.
£
Döbbenetes m ódon ugyanis
több királyunknak már a te­
metés után homályossá válik
a teste holléte - nem tudni,
miért. Úgy fest a dolog, mintha
„normálisan” eltemetnék őket,
ám utána több esetben az törté­
nik, hogy a temetkezési helyen
pád-házi uralkodók alakja a nép kizárólag egyetlen egynek, III. hallgatnak róla, hogy egyáltalán
emlékezetében meséssé, miti­ Bélának ( l 172 - 1196) van meg ott van-e m ég a királyi sír, illetve
kussá válik, aminek kiváló táp­ bizonyíthatóan a teste, temetke­ minden „rendben” van-e vele.
talajt ad az a tény, hogy valóban zése - a többieké nincs! S hogy Amikor pedig a régészek a XX.
van jó pár megoldatlan rejtély ez miként lehet? Könnyű rávág­ században ásatásokat kezdenek
velük kapcsolatban. Például ni: nyilván a történelem viharai, e helyeken, nem egyszer azzal
szembesülnek: csontoknak híre-
hamva nincs...
Vajon mi történhetett? A rejté­
lyek sora rögtön I. Szent István­
nal (1000 - 1038) kezdődik,
akit - m iután 1038. augusztus
15-én meghal - a fehérvári
Szent István székesfehérvári szarkofágja és feltűnően jó állapotban bazilikában tem etnek el. Ám
megmaradt jobb keze nem sokkal később exhumál-
2013, OKTÓBER - NOVEMBER
 ÉG I C S O D Á K - FÖ LD I M ISZTÉRIUM OK

zett, benne István koponyájának avatkozott Péter mellett, s a két

Szent István sírbatétele a Képes Krónikában
ják, tekintettel a trónutódlás
miatt kitört zavaros helyzetre.
Ekkoriban pogánylázadások is
folynak az országban, így merül
fel a javaslat, hogy a keresztény
uralkodó holttestét biztonságba
kellene helyezni.
M ikor felnyitják a sírt, állítólag
döbbenetes látvány fogadja
őket: a király teste olyan, m intha
csak aludna, és - noha nem bal­
zsamozták be - egy aranysárga,
mézre emlékeztetően édes illatú
folyadék lepi el. Az egyik pap,
M erkúr (M ercurius) azonban,
aki ereklyegyűjtő szenvedélyéről
volt hírhedt, elemek a király
Az elveszett
és megtalált sólyom
G önczi Tamás történész, Pilis-kutató köny­
vében (Piliscsillag, Napcsillag)
em lít egy kevéssé ism ert legen­
dát II. A ndrás királyról (ké­
pünkön), m ely kulcsfontosságú
lehet a király-tem etkezések
eltűnése kapcsán. Eszerint
A ndrás királyunknak volt egy
kedvenc sólyma, m elynek egy­
szer a M átrában nyom a veszett,
ezért az uralkodó búskom or­
ságba esett. Senkinek nem
sikerült m egtalálnia a m adarat,
hiába is próbálták a király vitézei. Végül egy
G ábor nevű idős szerzetes sikerrel járt, így a
király kijelentette: jutalm ul bárm it kérhet tőle.
darabjaival. Ám hogy magával
a testtel mi történt, az teljes
rejtély, lévén a király fehérvári
bazilika altemplomában lévő
márványszarkofágját a régészek
üresen találták...
Holttest, melyen
begyógyultak a sebek
István utódai közül Aba Sámuel
(1041 - 1044) a következő,
akinek holtteste szó szerint pa-
ranormális körülmények között
tűnt el. O az a király, aki szem­
beszállt a ném etbarát Orseolo
Péterrel, akit István utódként
jelölt ki fia, Imre herceg korai,
tragikus halála után.
Szörnyű polgárháború tört
ki ekkor Magyarországon: a
magyarok, köztük azok, akik
az ősvallás visszatérésében
reménykedtek, Aba Sámuelt
gyűrűjét és vele együtt a külö­ támogatták. Csakhogy III. H en­
nösen épen megmaradt jobb rik német-római császár is be­
karját is.
Amikor pedig I. Szent László
(1077 - 1095) korában ismét
felnyitják a sírt, meghökkenve
látják - a kar és a gyűrű hiányán
kívül - azt, hogy a test még
ekkor, 50 év múlva sem indult
oszlásnak... László visszaszerzi
M erkúrtól az ellopott karerek­
lyét, melynek egy része ma is
megvan, és Szent Jobb néven
ismerjük.
Az is tudható, hogy a középkor­
ban legalább 3 herm a - mellszo­ A ménfői csata és Aba Sámuel meggyilkolása (a képen balra) a Képes
bor jellegű ereklyetartó - léte­ Krónikában
G ábor kívánsága az volt, hogy azon a helyen,
ahol a sólym ot m egtalálta, építhessenek egy
kolostort, és alapítsanak egy magyar szerze­
tesrendet. így is történt, a ko­
lostor körül pedig egy telepü­
lés jö tt létre: a mai Gyöngyös-
solym os... D e a szerzetesrend
is megszületett, m elynek neve
viszont - döbbenetes m ódon
- „A Szent Sír Őrei”lett!
Vajon kinek a sírját őrizték? II. megmagyarázhatadan. Miként
Andrásét? Esetleg itt, a M átrá­
ban lett eltemetve? A sólyom,
mely az ősi turul-kultuszra
utal, jelezné, hogy valamilyen
ősmagyar hagyom ány m ég ekkoriban jelen
volt a királyok életében? Rejtélyek, melyek
m ind-m ind megfejtésre v árn a k ...
tábor M énfő mellett, 1044-ben
vívott döntő csatát.
A Képes Krónika a követke­
zőképpen emlékezik meg Aba
Sámuel haláláról: Sokáig és
keményenfolyt a csata, végre a
császár, Isten segítségében bízván,
győzelmet aratott. A vesztes Aba
király pedig elmenekült a Tisza
felé, és egyfaluban a magyarok,
akiknek uralkodása alatt ártott,
az Öregbarlangban kegyetlenül
legyilkolták."
Nos, hogy értsük, mi is történt:
a császár nyilván III. Henrik,
azaz a csatában a németek, illet­
ve a mellettük harcoló Orseolo-
párti magyar urak győztek. A
legyőzött Aba Sámuelt menekü­
lés közben pedig meggyilkolták
azok a nemesek, akiket regnálá­
sa során háttérbe szorított, ezért
„elszámolni valójuk” volt vele...
Ez eddig - sajnos - nem külö­
nösebben szokatlan halálnem
egy király számára.A megdöb­
bentő az, ami ez után történik,
hiszen a Képes Krónika így foly­
tatja: „Néhány esztendő múlva
azonban, mikor a sírból kiásták,
szemfedelét és ruháit romlatlanul,
sebeitpedig begyógyulva találták.
Testét ezután saját monostorában,
Sáron temették el”
M ár ez döbbenetes, és a je­
lenlegi tudomány számára
m aradhatott épen a test, és
főként: hogy gyógyulhattak be
egy holttest sebei? Ám a test to­
vábbi sorsa még titokzatosabb:
állítólag három évig a feldebrői
templom kriptájában nyugodott
Aba Sámuel - még mindig rom ­
latlan - holtteste, majd innen

2013. OKTÓBER - NOVEMBER Hihetetlen KÜLÖNSZÁM

A M A G YA RSA G 20
eltűnt. Az „Öregbarlangban”
pedig, ahol meggyilkolták,
1693-ban emléktábla hirdette,
h o g y : „Ebben az üregben volt
letéve Sámuel Aba, Magyarország
harmadik királya” - ám m a m ár
itt sincs semmi, ami emberi
maradványokra utalna.
Viszálykodó Vazul-
fiak, ismeretlen sír
A következő uralkodó, I. András
királyunk (1046 - 1060) kissé rej­
télyes körülmények között hunyt
el. 1060-ban csapott össze trónkö­
vetelő testvére, Béla herceg serege­
ivel. Utóbbi győzött, András pedig
Németország felé akart menekül­
ni, ám Moson megyében elfogták.
A Képes Krónika annyit jegyez
meg, hogy „mivelfogságában nem
viselték gondját, meghalt a Bakony
erdejének Zirc nevűfalujában. Szent
Ányos hitvalló monostorában temet­
ték el, melyet ő építtetett Tihanyban
a Balaton tavánál.”Sokan azt
feltételezik: az, hogy „nem viselték
gondját”, virágnyelven azt jelent­
heti, hogy valamiképp átsegítették
a másvilágra...
1889-ben történt a tihanyi
apátságban először tudományos
igényű ásatás, azzal a céllal, hogy
I. András király testét megtalál­
ják. Egy vörös márvány sírkő
előkerült - ezt tartják azóta is a
király egykori síremlékének -, ám
csontokat nem lehetett egyértel­
műen azonosítani. (Ami emberi
maradványt találtak, az feltehe­
tően később ide temetkezőktől
származott.)
Szintén nyomtalanul eltűnt And­
rás nagy ellenfelének, fivérének
a teste is, akinek végül sikerült
megszereznie bátyjától a királyi
trónt, és I. Béla néven uralkodott
(1060 - 1063). Ám három év
múlva furcsa baleset érte: dömösi
kastélyában rászakadt a trón
baldachinja.
Súlyosan megsérült, mégis harcba
indult a betörő németek ellen, ám
a Képes Krónikát idézve - „az
ország múlhatatlan dolgai miatt
füholtan vitték Kinizsva patakához,
s ott múlt ki e világból. A z isteni
Üdvözítő monostorába temették el,
azon a helyen, melyet Szekszárdnak
hívnak. Ez a Béla ugyanis szúr (mai
szóval: kopasz) volt és szög színű
Hihetetlen KULONSZAM
É V E S T Ö R T É N E L M E 2.
csillagokkal. A hercegek a csoda
helyszínén templomot építettek
Szűz Mária tiszteletére. Úgy
vélték ugyanis, hogy ő küldte
Lászlónak a szarvast...
Itt temették el Gézát, amikor
is háromévnyi uralkodás után
1077. április 25-én meghalt. Ám
hiába kutatták át a régészek a váci
templomot, sőt még a környékét
is, mindmáig nem akadtak a
királyi temetkezés nyomára.
Fivére, László követte a trónon,
Magyarország történelmének
egyik legsikeresebb uralkodója­
ként. Alakja olyannyira kedvelt
lett a magyar néphagyományban,
I. András sírja (?) a tihanyi apátság altemplomában hogy ehhez hasonló kultusza
(ez alatt azt értik, barna bőrű). nak nem született fiúgyermeke, csak Hunyadi Mátyásnak lesz
Ezért nevezte monostorát a saját Béla fiai, Géza és László lesznek a 400 év múlva. A nagy király 55
külsejét idézve Szekszárdnak. . . ” trónutódok. Ám váratlanul And­ évesen hunyt el, testét pedig So-
Ennyi a híradás Béla király halálá­ rás felesége, Anasztázia királyné mogyváron temették el. (Bakay
ról és temetéséről. Amikor azon­ mégis szült egy fiút, Salamont. Koméi azonosította is a sír
ban 1960-ban, majd 1968-ban „Borítékolni” lehetett, hogy a helyét.) Ám nem sokkal később
is megvizsgálták a temetkezési későn jött herceg és a két unoka- a királyi holttestet átszállították
helyszínt, semmit sem találtak, testvér előbb-utóbb össze fognak Nagyváradra, hogy László - kí­
amit a király maradványaiként csapni a hatalom ért... vánsága szerint - az általa alapított
lehetett volna azonosítani. így is történt. Az 1074-es m o­ templom kriptájában nyugod­
gyoródi ütközetben a Béla-fiak hasson.
Kísértetkirály nyeri legyőzték Salamon seregeit. Még Örök álma azonban nem volt
meg a csatát a csata előestéjén Vác közelében zavartalan... Többször is látták,
Az apák viszályát gyermekeik Lászlónak különös látomása volt: amint állítólag lován ülve kísért a
sajnos folytatták tovább... And­ egy fényben ragyogó szarvas környéken: mindig háború ide­
rás és Béla úgy egyeztek meg, jelent meg előtte, szarvai közt jén találkoztak vele. A leghíresebb
hogy mivel az idősödő András­ a Nappal és a Holddal, testén a történet szerint, mikor 1345-ben
Gertrúd királyné viszont Vajon miért a Pilisben temették el Gertrúdot? Nem
előkerült... valószínű, hogy azért, mert éppen ott esett me­
Különös módon, noha a királyok teste általában rénylet áldozatául... De vajon kapcsolatban lehet
nincs meg, asszonyaikra ez nem igaz. II. András ez azzal, hogy férjéről, II. Andrásról - akinek testét
tragikus sorsú feleségének, a ném et származású egyelőre nem találják - is azt állítja egy szöveg, hogy
G ertrúd királynénak például előkerült a csontvá­ szintén a Pilisben nyugszik? Lehet, azért került ide
za - még pedig a pilisszentkereszti monostorban. a királyné teste, mert tudni lehetett: annak idején
Ez azért érdekes, m ert a királyi család tagjait álta­ férjét, az uralkodót is itt, Pilisszentkereszt közelében
lában Esztergomban, Fehérvárott, Veszprémben, fogják eltemetni, talán egy titkos sírban. A nyilvá­
vagy egyéb, nagyobb jelentőségű városokban nosság számára pedig elhintették, hogy az uralkodó
volt szokás nyugovóra helyezni. Várad vagy Egres monostorában nyugszik...
Gertrúd királyné és II. András
2013. OKTÓBER - NOVEMBER

a székelyeket megtámadták a
tatárok, a csatatéren hirtelen
megjelent egy zárt sisakrostélyú,
hatalmas term etű lovas.
Buzogányával akkora pusztítást
végzett a tatárok közt, hogy azok
fejvesztve menekültek - megfor­
dítva így a csata sorsát. Úgy mesé­
lik: amikor reggel a váradi temp­
lom papjai lementek a kriptába,
döbbenten látták, hogy László
király sírja nyitva van, buzogánya
véres, vele együtt eltemetett lova
pedig verítékben ázik.
Egerből
és Esztergomból
eltűnt királyok
Ez a legenda lényege, a tény
pedig a következő: nagy lovag­
királyunk, Szent László csontjait
nem találták, mikor a régészek
átkutatták a váradi altemplomot.
Mivel azt mégsem mondhatták,
hogy a temetkezés egyszerűen
eltűnt, elterjedt az az elmélet,
miszerint az 1560-as évekbeli
belviszályok idején János Zsig­
m ond és Izabella királynő csa­
patai törtekbe ide, és - kincsek
után kutatva - szétdobálták a
csontokat.
N em tudunk semmit II. István
királyunk (1 1 1 6 - 1131) testé­
nek hollétéről sem. Az ő halála
úgyszólván - ha illik ilyet m on­
dani - kissé groteszk: a krónikák
szerint ugyanis ezt az uralko­
dónkat halálra ölelgették! Nehéz
elképzelni, hogy történhet ilyes­
mi, hacsak nem feltételezzük: az
őt ölelgetők közül esetleg valaki
orvul belemártott egy tő r t.. t
Ö t is Nagyvárad közelében -
Várad-Előhegyen - temették el,
a sír azonban mind a mai napig
ismeretlen.
Árpád-házi királyaink teste a leg­
pompásabb temetkezési helyen,
Esztergomban sem őrződött
meg, noha ennek oka egyelőre
rejtély. Ide temették például III.
Istvánt ( l 162 - 1172) és IV.
Bélát (1 2 3 5 -1 2 7 0 ), ám mosta­
náig egyikük maradványaira sem
sikerült rábukkanni.
De nemcsak Esztergomban
veszett nyoma királyaink holttes­
tének. 1204-ben hunyt el Imre
királyunk (1196 - 1204), akit
Egerben temettek el, akárcsak
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
fiát, az őt követő III. Lászlót
(1204 - 1205) is - aki mindösz-
sze egyetlen egy évet uralkodott.
Apa és fia teste egyaránt hiányzik
az egri székesegyház kriptájából:
a tudósoknak még halvány sej­
tésük sincs róla, m ikor és hová
tűnhettek el.
A Grál és a Frigyláda
Magyarországon?
II. András király (1205 - 1235)
életéből legalább két dolog
m indenkinek ismerős lehet:
az Aranybulla kiadása, illetve a
felesége, a meráni ném et szár­
ŰC>ű!tuű rc í« cotom smo ftepbaitf'fecő&tt? film é ciuf&cm ín
II. István Thuróczi János krónikájában
mazású G ertrúd királyné ellen
elkövetett merénylet (melynek
alapján Katona József a híres­
neves Bánk bán-drámát írta.)
M iután a király az országban
elharapódzott fejetlenséget
lassanként helyreállította, 1235-
ben idős korában elhunyt.
A z egresi cisztercita m onostor­
ban tem ették el, akárcsak máso­
dik feleségét, az 1233-ban meg­
halt Jolanta (Jolán) királynét is.
Egres m a Romániában, Csanád
és Arad között, a Maros partján
fekszik. Más források szerint II.
András király Váradon nyug­
szik, ám a valóság feltehetően
az, hogy előbb ott helyezték
nyugalomra, testét később pedig
Váradról Egresre vitték át.
ÉG I C S O D Á K - FÖ LD I M ISZTÉRIUM OK
Az egresi kolostor nagyrészt
túlélte a történelem viharait.
Romjait az 1800-as évek végén
Róm er Flóris, a kiváló magyar
régész tárta fel, ám az altemp­
lomból sem II. András, sem
Jolanta királyné maradványai
nem kerültek elő.
Ez azért számít még döbbenete­
sebbnek, m int a többi uralkodó
sírjának hiánya, m ert II. András
temetését világosan, részletesen
leírják a korabeli krónikák. A
szövegek azonban azt nem em ­
lítik, pontosan hol tem ették el a
királyt és a királynét - amelyik
pedig igen, azok közül fele Eg­
res, míg másik fele Várad mellett
teszi le a garast... Az, hogy két
elképzelhető temetkezési helyet
említenek, az amúgy is hom á­
lyos eseményeket még rejtélye­
sebbé teszi.
N em csoda, ha néhány kutató
felteszi a kérdést: lehet, hogy ez
a homálykeltés esetleg szándé­
kos volt? Talán azt akarták volna
elérni, hogy senki ne tudja, hol
nyugszik a király? H ogy ez miért
p ont II. András esetében történt
volna így, megmagyarázhatja az
a tény, hogy ez az uralkodónk
többször is megjárta a keresztes
csapatokkal együtt a Szentföl­
det. A legendák szerint hatalmas
értékű kincseket hozott onnét
Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
haza, sőt: állítólag magát a
Frigyládát, illetve a Szent Grált
is Magyarországon őrizték az ő
uralkodása idején...
II. András titkos sírja
a Pilisben?
II. András titokzatos „kettős”
temetkezése később vitákra, sőt
perre adott okot. Az egresi cisz­
terciek ugyanis kijelentették, nem
náluk nyugszik a király, hanem
bizonyosan Váradon. A váradiak
tiltakoztak, mondván: náluk nem
került sor II. András temetésére,
aki - állításuk szerint - valahol a
Pilisben alussza örök álmát...
Nos, erre szokás mondani: hely­
ben vagyunk! A Pilisben: ott, ahol
a középkori hagyomány szerint a
titokzatos fehér csuhás barátok,
a pálos szerzetesek éltek. Számos
bizonyíték utal rá, hogy a pálosok
az Árpád-korban bensőséges
kapcsolatot ápoltak a dinasztiával,
aminek része volt az is, hogy ők
koronázták meg a magyar királyt.
Nem a nyilvános koronázáson
(azt az esztergomi érsek végezte),
hanem egy titkos jellegű szertartá­
son, mely talán még az ősmagyar
táltoshit rítusai alapján ment
végre, és melyre állítólag a Pilis
barlangjai egyikében került sor.
Ez első pillanatra súlyos anak­
ronizmusnak tűnik, hiszen a
pálos rendet csak 1250-ben, azaz
25 évvel II. András halála után
alapította Boldog Özséb. Ám
újabb kutatások arra utalnak,
hogy ez az időpont inkább csak
azt jelzi, amikor törvényesítették,
„nyilvánosságra hozták” a rendet.
Az összes legenda és írásos ha­
gyomány ugyanis egyöntetűen
állítja: már Özséb előtt, a korai
Árpádokidején is telis-teli voltak
a pilisi barlangok fehér csuhát
viselő remetékkel. Még arra is
vannak homályos utalások, hogy
- akármilyen hihetetlenül hang­
zik - már a honfoglaló magyarok
896-ban itt találták őket!
Ha pedig ez igaz, akkor nagyon
is elképzelhető, hogy II. Andrást
tényleg a pilisi remeték temették
volna el - talán annak a barlang­
nak a közelében, ahol egykor
megkoronázták (ha nem épp
ugyanott.) Ez a királyunk amúgy
is még a szokásosnál is szorosabb
77 |
A M A G YA RSA G 20 000 E V E S T O R T E N E L M E 2.
„Királyaink
tömegsírban"
H ankó Ildikó antropológus kivá­
ló könyve ezzel a címmel jelent
meg 1987-ben. Jelen cikkben is
a tényanyaghoz ezt használtuk
fel forrásként, mivel tárgyilagos,
tudományos, ugyanakkor nyitott
szellemű. Egyenként elemezve az
egyes Árpád-házi királyok tem e­
téséről szóló krónikákat, H ankó
maga is felveti a kérdést: hogy
létezik, hogy az uralkodók
többségének a testét máig nem
sikerült megtalálni?
kontaktusban állt a pilisi szerzete­
sekkel, egyáltalán, a Pilissel: talán
az sem véletlen, hogy Gertrúd
királynét is épp itt, a Pilis egyik
erdőjében gyilkolta meg - felte­
hetően - a németellenes főurak
egy csoportja.
Mindenesetre, ha komolyan
vesszük a váradi káptalan állítását,
miszerint II. András valahol a
Pilisben nyugszik, ez talán a többi
Árpád-házi királyunk temetkezé­
sének hollétére is fényt derít...
Az „utolsó
aranyágacska"
is eltűnt
De nincs meg IV (Kun) László
királyunk (1272 - 1290) holt­
teste sem. Ó ta kun vezérek ölték
meg 1290-ben Körösszeg váránál,
ahogy a Képes Krónika megjegy­
zi: „épp azok a kunok, akikhez
pedig annyira ragaszkodott." Testét
pedig Gergely Csanádi püspök és
kancellár Csanádra vitette - mivel
a nagyváradi székesegyház botrá­
nyos módon nem fogadta be.
A hányattatott életű király marad­
ványait a Csanádi Szent György-
székesegyházban helyezték örök
nyugalomra - legalábbis a króni­
káink szerint. A'történelem viha­
ra nem kímélte a Csanádi püspöki
székhelyt: feldúlták a Dózsa-féle
keresztesek, majd két ízben a
törökök is. A dúlás azonban nem
tett kárt az altemplomban lévő
gazdag sírokban, mivel a püspö­
kök koporsóit átmenekítették
Szegedre, illetve Temesvárra.
Ha viszont így van, akkor - logi­
kusan - a megmentett csontvá­
zak között ott kellett volna lennie
I 78 Hihetetlen KÜLÖNSZAM
László király maradványainak is.
Ám ilyesmiről nem tudnak sem
a szegedi, sem a temesvári jegy­
zékek, noha ezek pontosan fel­
sorolják az ide szállított halottak
neveit, tisztségeit. Szögezzük le:
az, hogy nem maradt Csanádon,
biztosnak tűnik, hiszen az itteni
kriptát tökéletesen átkutatták
és nem találták - különben
sem valószínű, hogy egy királyi
koporsót itt hagytak volna a
fosztogatók kényére-kedvére.
Arról tehát, hogy hová lett „kun”
királyunk földi porhüvelye, a
\ dnl intt^4ifincnsitp3ttiiit.
3 n n o
f ö l m i m * .t t t
Kun László és gyilkosai. Miniatúra a Képes Krónikából
A könyvben Géza fejede­
lemtől Szapolyai Jánosig
követi a királyok, fejedelmek
temetkezéseit. Roppant ér­
dekes megfigyelni, hogy míg
az Árpádok testei hiányoznak,
addig a későbbi uralkodók
esetén már jóval kevesebb
rejtéllyel találkozunk. Vajon
az Árpád-házi királyok holttes­
teinek eltűnése kapcsolatban
lehet azzal a ténnyel, hogy mint
„táltoskirályokat”, már életükben
misztikus nimbusz vette őket
k ö rü l...?
kutatóknak még csak halvány
sejtelme sincs...
Nincs ez másként az „Árpád-ház
fájának utolsó aranyágacskája”,
III. András (1290 - 1301) eseté­
ben sem. A Képes Krónika halá­
láról a következőt közli: „Az Úr
1301. évében Nolai Szent Félix ün­
nepén (január 14) András király
a budai Várban elnyugodott az
Úrban, és Szent János evangélista
templomában temették el aferences
barátoknál."
E budai kis templomon - melyet
később a karmeliták kaptak meg
itib ítu t ijíe tg :, f
m m i n t .w .f c u T
h í
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
- ismét csak „keresztül gyalogolt”
a történelem: a törökök dzsámivá
és fürdővé alakították, az 1686-os
ostromkor pedig lőporraktárrá,
ami fel is robbant. II. József (1780
-1 7 9 0 ) újjáépíttette színházként,
ám az építkezés során sehol sem
említik, hogy királyi temetkezést
találtak volna.
Az 1970-es években történt
szakszerű ásatáskor azonban
állítólag előkerült egy törött szar­
kofág, rajta állítólag az Árpádok
címerével. Mikor azonban nagy
várakozás közepette kinyitották,
csak ezüstszálakat és ezüst flittere-
ket találtak benne - csontoknak,
emberi maradványoknak nyoma
sem volt...
Akiken nem lett úrrá
a halál
Felmerül a kérdés: hogy létezik
ez? A külföldi királyi dinasztiák
középkori sírjai nagyrészt mind
megvannak: vagy eleve tudni le­
hetett, hol nyugszanak e királyok,
vagy pedig a régészek megtalálták
és azonosították őket. De vajon
Magyarországon miért van más­
képp? Hová lettek az Árpád-házi
királyaink?
Senki nem tudja, és a régészek is
jobbára csak találgatnak, elmélete­
ket állítanak fel. Vannak azonban,
akik szerint a kulcs a Pilis lehet,
pontosabban az ott fennmaradt
titkos közösségek: főként azok a
bizonyos fehér csuhás remeték...
Középkori szóbeszédek szerint
ugyanis ők még az ősi korokból
átmentett beavatási rítusokat
ismertek és gyakoroltak, melynek
során képesek voltak átalakítani
az emberi testet úgy, hogy a halál
- idézve egy pálos szövegből -
„nem lett úrrá rajtuk”...
Ez annyit jelenthetett: a halált
követően a test egy darabig bom­
lás nélkül hevert, mintha csak
aludna az illető - majd bizonyos
idő eltelte után a szó szoros értel­
mében véve eltűnt. Hogy miként
lehet ez, és mi történt ilyenkor a
holttesttel, az teljesen meghaladja
mai tudásunk korlátait, ám egy
biztos: ez talán megmagyarázná,
hogy az Árpád-háziak maradvá­
nyai miért csak nagyon kivétele­
sen kerültek elő...
ERŐSS DIÁNA
■
 A másik forrás arra, hogy megismerjük az

MÁTYÁS UTOLSÓ
„igazi” Mátyást, nem más, mint az alakja
köré fűződött népmesék, mondák, adomák
világa. Ezúttal pedig szerencsés helyzetben
vagyunk, ugyanis, ha van valaki a magyar
történelemben, aki m ár életében szó szerint

VACSORAJA legendák, mesék hősévé vált, az éppen ő.

Alakja köré annyi történet, anekdota fűző­
dik, hogy szinte m inden megyénknek, táj­
egységünknek megvannak a maguk Mátyás­

Nagy királyunk
rejtélyes élete és halála
Mátyás, az Igazságos a magyar történelmi emlékezet
legnépszerűbb, legkedveltebb alakja. Nem csoda: a kisebbik
Hunyadi-fiúból lett zseniális államférfinak köszönhetően
ezekben az időkben Magyarország gazdagságának és
boldogságának egész Európa a csodájára járt. Ám, noha
Mátyásról, az uralkodóról mindenki hallott, sokkal kevesebben
ismerik Mátyást, a misztikust. Azt a királyt, aki csillagvizsgálót
épített, rajongott az alkímiáért, pálos beavatást kapott, saját
halálát pedig előre megjövendölte...

unyadi M átyás királyunknak (1458 Vajon mi, a XXI. században mennyire ismer­ mondái. Ezekben a - sokszor csodás, termé­
H - hetjük meg ezt a „másik Mátyást”? És egy­
1490) m intha valóban „két élete”
lett volna. Az egyik, m elyről a történészek általán, honnan tudhatunk a nagy uralkodó
szetfeletti elemekkel teleszőtt - adomákban
a király mindig úgy áll előttünk, mint aki
viszonylag sokat tudnak a krónikákból, a legféltettebb titkairól? Az egyik lehetőség az, nemcsak igazságos, de roppant bölcs is, sőt:
nyilvános szereplése uralkodóként, h ad ­ hogy a krónikák elejtett szavaiból, burkolt titokzatos erők u ra ...
vezérként, azaz: a „külső” énje. Volt azon­ célzásaiból próbálunk tájékozódni. M árpe­
ban egy másik, rejtett, titokzatos világa is, dig, ha ezt tesszük, rájöhetünk: a kortáísak Aki soha nem aludt
melybe m ég a legbizalmasabb hívei közül sok m indent tudtak a királyról, melyről nyíl­ Zrínyi Miklós (1620 - 1664) a következő­
is csak nagyon kevesek nyerhettek bepil­ tan nem illett, nem szabadott beszélni - ezért ket írja Hunyadi Mátyásról: „nem minden
lantást. inkább rébuszokban utalgattak rá. időben születnek ilyen emberek, és vélhetően a
természet nagyon sokat fáradozott azon, hogy
Egy igazi mindig tűzben égett, és a leírások szerint ez egy ilyen embert tudott adni nekünk". Elgon­
egyéniség . volt „arcának legszebb része". dolkodtató, kissé misztikus hangulatú sorok,
Mátyás király külleméről, sze­ «3'> Ami pedig a leglényegesebb: melyek arra utalnak: Zrínyi talán tudott még
mélyiségéről a kortárs krónikák Mátyást valami olyan lenyűgöző valamit Mátyás király kilétével kapcsolatban,
bőségesen írnak. Ezeket olvasva fenség vette körül, olyan karizma amit mi m a már nem.
tudhatjuk meg többek között áradt belőle, hogy - mint a kortár­ Ez összecseng a hagyománnyal, mely még
azt, hogy nagy királyunk nem sak leírják - a legbüszkébb főurak a nagy uralkodó életében terjedt: eszerint
volt úgynevezett szabályos is kicsinek, jelentéktelennek Isten nagyon sokáig dolgozott, míg meg­
szépség. Ahogy Galeot- érezték magukat mellette. alkotta Hunyadi Mátyás lelkét. A mítosz
to Marzio írja: „in­ N em csoda, ha a szöve­ arra utal, hogy Mátyást többnek tekintették
kább marsi, semmint gekben rendszeresen egyszerűen egy királynál, államfőnél: a „ne­
vénuszi alkat volt.” hasonlítják az „állatok hezen elkészülő lélek” ugyanis ősidők óta a
Alacsony termetű, urához” az orosz­ mágusok, táltosok,, beavatott istenkirályok
robosztus, széles lánhoz, azt állítva: sajátsága. Egy még döbbenetesebb Mátyás­
vállú férfinak írják oroszlán volt ő legenda szerint a király lelkét Isten hullócsil­
le, akinek szőke, a királyok kö­ lagok fényéből készítette el!
vállig érő, hullá­ zött” - s ebben Vajon ez mit jelenthetett? Célzás volna a
mos haja, széles is hasonlított Hunyadiak vérvonalára, melyben talán az
szája és a szokásos­ példaképé­ egykori Árpád-háziakon keresztül a magyar
nál kissé nagyobb hez, a táltoskirályok vére szállt tovább? Már H u­
orra volt - sötétbar­ hun At­ nyadi János életében is ugyanis azt suttog­
na szeme azonban tilához. ták: a Hunyadi-család valójában az Árpádok
leszármazottja, rajtuk keresztül pedig vérsé-

2013. OKTÓBER - NOVEMBER Hihetetlen KULONSZAM 79 |

A M A G YA RSA G 20 I E V E S T O R T E N E L M E 2.
güket a hun Attiláig, illetve az özönvíz idején
élt Nimródig lehet visszavezetni.
H a pedig valakinek csillagfényből van a lel­
ke, az általában természetfeletti képességeket
okoz. És valóban: a Mátyás-legendákban a
király valóságos félistenként, „szuperhős­
ként” áll elénk: a csatában, ha mindenki
fáradt, ő sosem, m intha valósággal kifogy­
hatatlan volna az energiája. A zt is mesélték,
hogy a királyt senki se látta aludni, ha pedig
mégis lepihent, akkor - döbbenetes m ódon
- nyitva volt a szem e...
A Tejút csillagainak küldötte
Ez a nyitott szemmel alvás valójában egy
megváltozott tudatállapot lehetett: egyfajta
táltosi révület, transz. A legenda ezzel tehát
azt akarja mondani, hogy - bármennyire is
különösen hangzik - Hunyadi Mátyás rend­
szeresen meditált, és tulajdonképpen m edi­
táció segítségével pihent.
A nyitott szemmel alvást egyébként az ősi
korokban „tündér-alvás”-nak nevezték, m ert
úgy hitték: így csak a tündérek, az ősidőkben
az emberiség előtt élt faj tagjai tudtak pihenni.
Elméjüket félig-meddig kikapcsolták, tuda­
tuk azonban - szemben a „rendes” alvás ön­
tudatlanságával - extrém m ódon kiélesedett.
Nos, Mátyás királyról azt mesélik az anekdo­
ták: csaták, nagy sorsfordító pillanatok előtt
visszavonult sátrába, hálószobájába, hogy így
kikapcsolhassa elméjét, s ilyenkor állítólag lá­
tomásszerűen megjelent előtte az adott hely­
zetre vonatkozó legjobb m egoldás...
Ezzel pedig Mátyás példaképeit, az Árpád-
házi királyokat követte. Róluk ugyanis p o n ­
tosan ugyanilyen részletek m aradtak fenn:
Árpád fejedelemről például az, hogy sosem
érzett fáradtságot, II. Andrásról pedig, hogy
nyitott szemmel aludt! Sőt, még a hullócsil­
lagokból való születés is megjelenik m ind
Vajk (István), m ind pedig fia, a tragikusan
korán meghalt Imre herceg legendáiban.
Hunyadi János kisebb fiának születéséről —
mint említettük - m ár életében mítoszokat
költöttek. Maga Zrínyi is megerősíti ezt a
hullócsillag-történetet, a következő szavak­
kal: „az az út, amelyik a fejünk felett a Tejút,
telis-tele van csillagokkal. A zért tűnik útnak,
mert ott sok csillag van, és az a sok csillag M á­
tyás király lelke. A Tejút sok-sok fényes csilla­
gából gyúrta-teremtette, és adta nekünk őt a
Teremtő”.
Hunyadi János,
a szerelemgyerek
A királyt körülvevő titokzatosság tehát m ár
születésével kezdődik - és gyermekkorát is
átitatja. Sőt, származását is: magának a H u ­
nyadi családnak a felemelkedése ugyanis m ár
egy kész rejtély. M ár a korban is mindenki
80 Hihetetlen KÜLÖNSZAM
A táltosgalamb legendája
A szép, közismert legenda szerint, m ikor a főurak királyt akartak választani a D una
jegén, a levegőbe dobták a Szent Koronát, m ely rögtön - és harm adszorra is - a 15
éves H unyadi Mátyás fejére szállt. Van azonban e m ondának egy másik változata is,
m elyben nem a K oronát röptetik, hanem egy fehér galambot, mely egy úgynevezett
táltosgalamb.
Állítólag ugyanis m ég a pogány ősmagyar korban szokás volt, hogy ha nem tudták
eldönteni, ki legyen a fejedelem, akkor ezt egy táltosgalamb segítségével döntötték el:
elengedték a madarat, és akire az leszállt, azt jelölték ki az égiek a nép élére. Nyilván
ennek a rítusnak az emléke élt tovább m ég az 1400-as években, Mátyás korában is -
de m ég az sem elképzelhetetlen, hogy akár maga a „királyválasztó galambröptetés” is,
a szó szoros értelm ében... Érdekes, hogy a Grál-legenda szerint is az lesz a Szent Grált
őrző lovagrend vezére, akinek a fejére leszáll a Szentlelket jelképező fehér galamb.
születik, hozza fel hozzá Buda várába, és m u­
tassa fel ezt a gyűrűt: innen fogja ő és mások
is biztosan tudni, hogy ő tényleg a király fia.
így is történt. Erzsébet, miután a csecsemő
elég erős lett az utazáshoz, bátyja kíséreté­
ben Budára indult. Útközben megszálltak
valahol, és a m onda szerint az anya szoptatni
kezdte a fiát, s eközben letette maga mellé a
királyi gyűrűt. Ám abban a pillanatban egy
holló odaröppent, csőrébe kapta a gyűrűt, és
elszállt vele.
Erzsébet bátyja sokáig üldözte a madarat,
míg végül sikerült nyíllal lelőnie, és vissza­
szereznie a gyűrűt. így, miután Budára értek,
Zsigmond királynak megmutatták az ék­
szert, aki emlékezett morsinai „kalandjára”...
Magához is vette a Jánosnak elnevezett fiút,
aki a palotában maradt apródként, és akinek
a „Hunyadi” nemesi nevet adományozta.
Nos, ha ez igaz, akkor már érthető, miként
robbanhattak be a Hunyadiak üstökös-sze-
rűen a magyar politikai életbe...
Gyermekévek
egy zavaros korban
Hunyadi Mátyás Kolozsvárott született,
1443. február 23-án. Apja egyértelműen arra
szánta, hogy saját politikai örökségét folytas­
sa majd, így kiváló nevelésben részesítette.
Kevesen tudják, de a gyermek Mátyás folyé­
Az ifjú Hunyadi Mátyás konyan megtanult a magyaron kívül latinul,
döbbenten figyelte, miként lett a jelentékte­ görögül, románul, szerbül, németül, csehül és
lennek tartott erdélyi köznemesi famíliából még jó pár más nyelven is. Nevelője az a Vi­
Magyarország leghatalmasabb főúri háza... téz János (1408? - 1472) volt, aki hatalmas,
Ennek oka állítólag Hunyadi János szüle­ reneszánsz jellegű műveltségével együtt m é­
tésében kereshető. A Heltai Gáspár króni­ lyen érdeklődött a misztikus tanok - így töb­
kájában szereplő anekdota szerint ugyanis, bek közt az asztrológia és az alkímia iránt - is.
miután Luxemburgi Zsigmond király (1387 Apja, Hunyadi János (1407 - 1456), aki
- 1437) megözvegyült, szomorúan, meg­ ekkor már az ország kormányzója volt, if-
keseredetten járta az országot - gyakran jabbik gyermekével dinasztikus házasságot
álruhában. Egy ilyen, inkognitóban tett útja köttetett: összeházasította politikai ellenfele,
során érkezett el az erdélyi M orsina nemesi Ciliéi Ulrik lányával. Á m a szintén gyermek
kastélyába, ahol is beleszeretett a várúr hú­ Ciliéi Erzsébet nem sokkal később elhunyt.
gába, Erzsébetbe. Együttlétükből gyermek És miután 1456-ban a nándorfehérvári dia­
fogant, és állítólag Zsigmond búcsúzóul gyű­ dalt követően Hunyadi János is a csatatéren
rűjét adta oda a lánynak, azzal, hogy ha fia kitörő járvány áldozatául esett, idősebb fia,
2013. OKTÓBER - NOVEMBER

László akarta átvenni kormányzói hivatalát.
Csakhogy Ciliéi U lrik ugyanerre a posztra
áhítozott.
Ekkor történt a híres-hírhedt eset, mikor
Ciliéi Nándorfehérvárban felkereste H unya­
di Lászlót. Fegyveres harcra került sor, mely­
nek során a Hunyadi-hívek lekaszabolták az
osztrák származású grófot. A Ciliéit tám o­
gató V László király (1453 - 1457) meges­
küdött: ezért a Hunyadi család egyetlen egy
tagjának sem fog bántódása esni. Sajnos az
adott szó megtartása nem tartozhatott az
erényei közé: 1457. március 14-én letartóz­
tatta, majd két nap múlva kivégeztette a tö ­
rökverő hős Hunyadi idősebbik fiát. Mátyás
házi őrizetbe került, ezután V. László túsz­
ként vitte magával Prágába.
Alkimisták tanítványa?
Mátyás prágai éveiről (1457-58) nagyon
keveset tudni, pedig sorsdöntő időszak volt
ez az ifjú királyjelölt életében. Annyi biztos,
hogy a cseh király, Podjebrád György fo­
gadta őt, és atyai jó barátként patrónusává is
vált. Olyannyira, hogy m ikor a 14 éves fiatal­
em ber és György király hasonló korú lánya,
Katalin összebarátkoznak, a cseh uralkodó
megígéri: Mátyás feleségül veheti majd a
hercegnőt.
Ez viszont gyökeresen szemben állt Mátyás
gyámja és nagybátyja, Szilágyi Mihály ter­
veivel, mivel ő azt szerette volna, hogy az
ifjú Hunyadi a legnagyobb politikai ellenfél,
Garai Miklós lányát, A nnát vegye majd el.
Ám Mátyás ragaszkodott Katalinhoz: ez is
Gergely atya
és a Két torkos barát
A pálos évkönyvek szerint Mátyás király
uralma idején egy bizonyos Gregorius,
azaz Gergely atya volt a pálosok rendfőnö­
ke. A legendákból kiderül, hogy egy végte­
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
ÉG I C S O D Á K - FÖ LD I M ISZTÉRIUM OK
Mátyás, a 15 évesen megválasztott fiatal király Bauer Ferenc Mátyás király bevonulása Budára
című festményén
mutatja, hogy kettejük viszonya mély érzel­
mi kapcsolat volt. És, ami még izgalmasabb,
a leendő uralkodó nemcsak a barátságot és
a szerelmet ismerhette meg a prágai fogság
éveiben...
H anem - bármilyen meghökkentően hang­
zik - az alkímiát és az asztrológiát is! Már
említettük, hogy a misztikus tudományok­
ba Vitéz János vezette be, Prágában pedig
továbbfejleszthette tudását. Podjebrád
Györgynek ugyanis volt egy idősebb fia,
Henrik, aki képzett, tehetséges csillagjós és
lenül karizmatikus, bölcs szerzetesről volt
szó, aki nem volt híján a hum ornak sem
- ezzel pedig méltó volt uralkodójához.
Azt mesélik, Mátyás annyira ragaszkodott
hozzá, hogy szinte lelki apjának tekintette,
s hosszú éjszakákat töltöttek beszélgetéssel.
Gergely atyáról feljegyeztek egy törté­
netet, mely hűen tükrözi személyiségét.
Volt a pálosok közt két szerzetes, akikről
mindenki tudta, hogy gyenge pontjuk
az evés... Nos, egyszer Gergely atya
rajtakapta őket, amint böjtnapon egy
eldugott sült kappanból lakmároztak a
szobájukban. M ikor az atya benyitott, a
két falánk barát halálra rémült - ám düh,
szidás helyett a rendfőnök a következővel
fordult hozzájuk: „az Isten irgalmazzon
nektek, amiért ene a finomságra nem hívta­
tok meg... !”Ezután már hárman falatoztak
a kappanból, miközben a két szégyenében
majd elsüllyedő barát megfogadta: soha
többé nem fognak torkoskodni. így is
történt - a rendfőnök tehát zseniális peda­
gógiai érzékről tett tanúságot...
Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
alkimista volt: valószínűnek tartják, hogy
ezekben az években ő lehetett az ifjú Mátyás
mestere.
Az sem véletlen, hogy Prága ezekben az
időkben amúgy is az alkímia, a mágia euró­
pai központjának, fellegvárának számított.
M ár ekkor megvolt például az úgynevezett
Aranyművesek Utcája a Elradzsin falainál: a
szűk, macskaköves utcácskát az Alkimisták
Utcájá-nak is nevezték. A korabeli legendák
szerint itt dolgoztak a király alkimistái, azzal
a céllal, hogy előállítsák a halhatatlanság és
mindentudás elixírjét, más néven a Bölcsek
Kövét. Azt is mesélik, hogy Henrik herceg
elvitte ide, ebbe az utcába Mátyást, hogy
megmutasson neki valamit, ám hogy mit -
illetve hogy mi történt itt pontosan - azt már
senki sem tu d ja...
Háromszor is fejére szállt
a Szent Korona
Mátyás prágai „tanulóéveinek” az vetett vé­
get, hogy meghalt az őt fogságban tartó V
László király. A fiatal Hunyadi így hazatérhe­
tett Magyarországra, hogy ott - nagybátyja
akaratának megfelelően - rögtön „belevesse
magát” a politikai életbe. így is történt: a ki­
alakuló hatalmi űrben 1458. január 24-én az
összegyűlt magyar nemesi rendek a Duna
jegén királlyá kiáltják ki a 15 esztendős H u­
nyadi Mátyást.
Erről a valóban üstökösszerű felemelke­
désről számos anekdota úgy tudja, hogy
misztikus erők is közrejátszottak benne. Az
egyik történet szerint például az épp prágai
száműzetését töltő Mátyás nem hitt benne,
hogy valaha is hazatérhet - ezért, mikor azt
m ondták neki, király lesz belőle, a kezében
A M A G YA R SA G 20 É V E S T Ö R T É N E L M E 2.

tartott ostornyélre mutatva azt felelte „akkor

leszek én király, mikor ez az ostornyél kizöldell."
Csodák-csodája, abban a pillanatban az os-
tomyél zöld leveleket h ajto tt...
De a koronázáson sem maradtak el a
„parajelenségek”: úgy mesélik, a magyar
Szent Koronát az ujjongó töm eg feldobta a
magasba, és az csodás m ódon Mátyás fejére
hullt. Még kétszer megismételték a korona
„röptetését”, és m ind a három alkalommal
az ifjú Hunyadi homlokára szállt a magyar
királyi ékszer. így mindenki láthatta, hogy
Mátyást maguk az égi erők szánják Magyar-
ország trónjára.
Több népm onda azt is hozzáteszi: a gazdag
főurak felbőszültek azon, hogy a korona
nem közülük valakire, hanem az „alacsony
származású” Hunyadi-fiúra száll. Á m nem
lehetett m it tenni: amikor harmadjára dob­
ták fel, a Szent K orona akkor is Mátyást vá­
lasztotta ... Ez azért érdekes epizód, m ert
Firenzei alkimisták, köztük Marsilio Ficino (bal szélen)
például a brit-kelta hagyományban ugyanígy
háromszor próbálkoznak azzal, hogy kihúz­ tökös jelent meg Buda felett az égen, majd a nevelője már nagyváradi püspökként csil­
zák a sziklából a bele szúrt Excaliburt, a hí­ H old hirtelen lement a horizonton, s felkelt lagvizsgálót rendezett be Váradon, ahol fi­
res kardot - ám ez m indhárom alkalommal a Nap - pedig még nagyon messze volt a haj­ atal védencét képezte az csillagok járásának
nem a báróknak, lovagoknak, hanem egy nal. Ezt úgy magyarázták: a természetfeletti titkaira. Úgy tűnik, sikerült ezzel „beoltania”
Arthur nevű „szolgaivadéknak” sikerül... erők is ezzel jelzik, hogy Mátyás uralmával Mátyást: az ifjú Hunyadi ugyanis már mint
a „Nap korszaka” köszöntött az országra. És király szintén csillagvizsgáló tornyot építte­
Nap, Hold és üstökös jelezte valóban, uralkodását máig egyfajta magyar tett Budán!
uralmát Aranykornak tartják - ami érthető is. E vég­
Mátyás király nimbuszának tehát ez az egyik telenül karizmatikus uralkodó egyszerre volt Királyi csillagvizsgáló Budán
lényege: őt nem az urak tették királlyá M a­ keménykezű, ellentmondást nem tűrő vezér- Mátyás csillagvizsgálóját utóda, a gyenge­
gyarországon, hanem a láthatatlan, dim en­ egyéniség, egyben a szépség iránt fogékony, kezűnek ismert II. Ulászló („Dobzse Lász­
ziókon túli erők. Ez azt jelenti, szent uralko­ érzékeny ember, a művészetek pártfogója. ló”, 1490 - 1516) is használta - lévén ő is
dónak, az ég által kiválasztott táltoskirálynak Reneszánsz udvarának még az olaszok, a re­ rajongott az asztrológiáért. Amíg a török
tartották. Márpedig ilyen uralkodónk az Á r­ neszánsz „feltalálói” is csodájára jártak. korban el nem pusztult, a „csillagda” a budai
pád-ház kihalása óta nem volt. És itt érkezünk el Mátyás uralmának egyik vár leglátványosabb részének számított. Er­
N em véletlenül mesélik, hogy Mátyás ural­ kevésbé ismert eleméhez: az alkímiához. ről számol be egy bizonyos báró Vratiszláv
kodását hatalmas várakozás előzte meg. Ta­ Ebben a korban a misztikus művészetek is, aki 1591-ben járt Budán, a következőket
lán azért, m ert tisztában voltak vele, hogy Arisztotelész tanaira épültek rá, akit a mágia írva: „innen egyfolyosóba, azután pedig a kerek
Árpád-vér folyik az ereiben? N em tudni, ám legfőbb mesterének tartottak. Az asztrológia szobába jutottunk, hol Mátyás király idejében
úgy tartják, trónra lépésének éjszakáján üs­ is virágzott ekkoriban: Vitéz János, Mátyás kápolna volt. E kápolnából a folyosó ama szo-

Drakula mozdította el őt a tisztségéből.

mint sógor Korábbi szövetségük oka az
Kevesen tudják, hogy a rette­ volt, hogy - el kell ismerni -
gett „Drakula” I II . Vlad Tepes Vlad akkor még keményen
(uralkodott: 1448,1456-62, harcolt a törökök ellen, akik
1476) havasalföldi fejedelem hódításukkal Magyarországot
egy időben Mátyás szövetsé­ is fenyegették. Amint azonban
gese volt. Olyannyira, hogy a magyar király tudomást szer­
királyunk még unokahúgát, zett Vlad zsarnokoskodásáról,
Szilágyi Jusztinát is hozzá adta azonnal megfosztotta trónjától
feleségül, aki egy orosz forrás és száműzte volt sógorát.
szerint két gyermeket is szült a Egy döbbenetes régészeti fel­
román vajdának. fedezés bebizonyította: Vlad
Természetesen ez nem jelenti vajdát Mátyás Pécsett tartotta
azt, hogy Mátyás ne tudott vol­ házi őrizetben - s egykori há­
na Vlad vajda kegyetlenkedé­ zának pincéje 2009-ben elő is
seiről, sőt: pontosan ezek miatt került!

1 82 Hihetetlen KÜLÖN SZÁM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER


bába vagyis terembe vezet, hol hajdan Mátyás
király könyvtára állt. Itt az egész égboltozat az
égitestekkel és azok pályájával látható lefestve,
továbbá két szemközt álló csillagvizsgáló to­
rony, ezzel a felirattal:
» C um RexM athias suscepit Boemae
Centis eratsimi is lucida forma Poli.«
Azaz: „amikorMátyás király átvette ezen nem­
zetjogarát, épp ilyen volt a Sarkcsillag ragyogó
formája. ”Azt, hogy ez a felirat volt itt látható,
több forrás is megerősíti. Mátyás tehát azt a
csillagállást ábrázoltatta Várban lévő „asztro-
központja” falán, mely a trónra lépése éjsza­
káján volt látható.
És az sem véletlen, hogy pont a Sarkcsillagot
emeli ki: ez a csillag ugyanis az ősmagyar
táltos-asztrológiában is központi szerepet
játszott, m int az uralkodókat védő és jelké­
pező égitest. Ahogyan ugyanis a Mindenség
középpontjának a Sarkcsillag számít, úgy az
ország „központi csillaga”, „Sarkcsillaga” nem
más, m int a király...
Aki nem vetette meg
a bűbájosokat...
Az asztrológia mellett Mátyásról feljegyez­
ték, hogy alkímiával is foglalkozott. M int
említettük, feltehetően H enrik herceg ve­
zette be ebbe a - középkorban oly jellemző
- misztikus művészetbe Prágában, az „alki­
misták városá’-ban. Galeotto Marzio (1427
- 1497?) a következőket írja a nagy magyar
királyról: „Minden tudományágból maga köré
gyűjtötte a legkiválóbb férfiakat, a mágusoktól
és a bűbájosoktól sem elzárkózva, semmilyen
tudományt nem vetett m eg..."
Azt, hogy Mátyás udvarában élt-e alkimis­
ta, illetve ha igen, ki volt ő, nem tudni. Egy
azonban biztos: a király élénk levelezést
folytatott az aranycsináló mesterség leghí­
resebb európai képviselőivel - így például a
nagy mágus hírében álló Marsilio Ficinóval
(1433 - 1499) is. Ficino fordította le H er­
mész Triszmegisztosz Smaragdtáblájának a
szövegét - benne a híres analógia-törvénnyel
(„amint fent, úgy le n t”) Valószínű, hogy
A diadalmas Mátyásról az a hír járta, hogy hatalmas alkimista volt
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
É G I C S O D Á K - FÖ LD I M ISZTÉRIUM OK
Mátyás szerelmei
Mátyás király első felesége Podjebrád Ka­
talin (képünkön), cseh királylány volt, aki
1464-ben - gyermekével együtt - szülés
során vesztette életét. A király - mivel sze­
relemmel szerette feleségét - ezután évekig
nem nősült meg. Végül 1476-ban oltár elé
vezette Aragóniái Beatrixot, a nápolyi ház
Mátyás király is jól ismerhette ezt a fordítást,
így magát a Smaragdtáblát is.
És ami még izgalmasabb: Ficino egy receptet
is küldött Mátyásnak, mely azt írja le, hogyan
kell aranyvizet készíteni. Ez az elixír állítólag
hosszú, akár örök életet is biztosít, ha valaki
m inden nap iszik belőle. Néhány m ondat a
- különben kissé terjengős - leírásból: „El­
mondom tehát, hogyan kapsz »aranyvizet«;
gyújts borágo-, buglosa-, melissavirágot, mely
utóbbit mi citromfűnek nevezzük, gyújts ami­
kor a Nap az oroszlán jegyébe lép, vagy a kos-
csillagzat vagy nyilas látja a Napot vagy Jupi­
tert. Főzd ezehet a virágokat rózsavízben oldott
fehér cukorral s a főzet minden egyes unciájára
keverj három aranylapot, ezt idd éhgyomorra
kevés aranyszínű borral. . . ”
Aranycsináló Mátyás király
És ha mostanáig azt hittük, jól ismerjük H u ­
nyadi Mátyást, és már semmi új nem derül­
Hihetetlen KULONSZAM
hercegnőjét, ám házasságukat beárnyékolta
a tény, hogy az új királyné meddő volt.
Állítólag azonban nemcsak erről volt szó,
hanem arról is, hogy végtelenül különböző
személyiségük miatt sokat veszekedtek, és -
bár az ország előtt boldog párnak mutatták
magukat - egy idő után szabályosan gyűlöl­
ték egymást...
Azt mondják, Mátyás életében a legna­
gyobb - még Katalinnál is nagyobb - szere­
lem az osztrák polgárlány, Barbara Edelpeck
volt. Ővele még jóval Beatrixszal kötött
házassága előtt ismerkedett meg, és - mi­
után Barbara szült neki egy fiút - feleségül
is akarta venni. Erről azonban tanácsadói
botránytól tartva lebeszélték a királyt.
Mátyás végül engedett, és időközben Bu­
dára hozatott kedvesét gyermekével együtt
hazaküldte Ausztriába. Az 1480-as évektől
kezdve azonban titokban szinte minden
birtokát, vagyonát törvénytelen fiára, Cor­
vin Jánosra íratta, akit szeretett volna trón­
utódává tenni...
het ki róla, olvassunk bele egy 17-ik századi
francia kéziratba, melyet a chantilly-i Musée
Condé őriz! A szöveg szerint a magyar M á­
tyás király - döbbenetes m ódon - maga is
hatalmas alkimista volt, olyannyira, hogy
egy igazi aranycsináló receptet ő maga alko­
tott meg:
„Különös az az arany, amelyet Mátyás magyar
király készített. Húsz rész ezüstből egy rész
aranyat csinált." Ezután egy hosszú leírás kö­
vetkezik: maga a recept, mely elmagyarázza,
miként lehet Mátyás módszere alapján ki­
váló, 24 karátos aranyat készíteni úgy, hogy
csak ezüstöt használunk fel.
A francia kézirat a recept hitelességét így
bizonygatja: „Tudd meg, hogy ez a leírás hite­
les. Ezzel Mátyás király igen tökéletes aranyat
készített, s ebből Madonnás dukátokat vere­
tett. E z az arany, noha valamivel keményebb
a másiknál, mégis tökéletesebb, s a velencei
Z£cca (azaz: pénzverde) ki is próbálta, és kiváló
aranynak találta. . . ” (Az eddig idézett asztro­
lógiával, alkímiával kapcsolatos szövegrészek
Szathmáry László kiváló tanulmányában
szerepelnek, mely 2002-ben jelent meg a
Ponticulus Hungaricus-ban A z asztrológia,
alkémia és misztika Mátyás király udvarában
címmel.)
G ondoltuk volna? H a ezt a szöveget ko­
m olyan vesszük - m árpedig egyelőre
nincs ok, hogy ne így tegyünk - , akkor
kiderül: legnagyobb királyunknak valóban
volt egy másik, „m isztikus” énje, melyről a
krónikák többsége hallgat, és mely a nép ­
hagyom ányban is csak „virágnyelven” őr­
ződött meg.
83 I
A M A G YA RSA G 20 É V E S T Ö R T É N E L M E 2.
Mátyás fogadja a pápa követeit. (Benczúr Gyula festménye)
Pálosok patrónusa
És ennek a „másik” „ezoterikus” Mátyásnak
az alakjához m indenképp hozzátartoznak
a titokzatos, fehér csuhás pilisi szerzetesek:
a pálosok. A Hunyadiak pálos kapcsolatait
m ár sokan vizsgálták, közülük talán legmély­
rehatóbban és leginkább nyitott m ódon
Szántai Lajos. Az alábbiakban ezért főként
az ő felfedezéseire, meglátásaira támaszko­
dunk.
Szántai felhívja rá a figyelmet: Mátyás király
rendszeresen fohászkodott Szent Pálhoz,
akit védelmezőjének tartott. M ár az is külö­
nös, hogy január 24-én, azaz Szent Pál egy­
házi ünnepén bocsátotta ki első királyi ren­
deletét. És, miként apja, H unyadi János, így
ő is gyakran hivatkozott a pálosokra, m int
követendő példára - így egy alkalommal
megjegyezte róluk: „ahogy az erdei vadak
prémje sokkal szebb, mint a háziállatoké, úgy
azok az emberek is tisztábbak, becsületesebbek
és ragyogóbbak, akik a világtól elvonultan, kü­
lön élnek."
Furcsa m ódon M átyás korában m intha a
pálosoknak m ég a szokásosnál is fontosabb
szerepe, nagyobb beleszólása lett volna az
ország életébe. Ekkora befolyásuk utoljára
csak az Árpád-ház idejében volt. A harcos
szerzetesek, paplovagok, titkos lovagren­
dek szerepe azonban m ár H unyadi János
idejében megnövekszik, gondolhatunk itt
Kapisztrán Jánosra: a ferences barát egyben
félelmetes hírű katona, bajvívó volt. Maga
Mátyás így nyilatkozik a pálosokról: „Óh
szentférfiak, óh Isten harcosai, akikben semmi
hiányosság nincsen, egytől egyig szent férfiak
vagytok!"
Nimród és Attila
leszármazottja
Vajon igaz volna, am it már a korban rebes­
gettek, hogy tudniillik Mátyás - ahogy m ár
Hihetetlen KULONSZAM
az apja is - pálos beavatásban részesült a Pi­
lis egyik barlangjában? Erre többek közt az
utal, hogy a király különleges tulajdonságai
közt csupa „pálos erényt” sorolnak fel a for­
rások: például jól tűri a hideget és a rekkenő
hőséget, ha megsebesül, összpontosítással
csillapítani tudja a fájdalmat, és így tovább.
Mindezekre a korban egy „átlagos” főnemes
vagy király nem volt képes - az ilyen tudást
ugyanis a szerzetesrendek őrizték.
Ennél közvetlenebb bizonyíték Mátyás pálos
avatására egyértelműen a Corvin név (corvus
latinul „holló”-t jelent), illetve a dinasztikus
címerében szereplő, csőrében gyűrűt tartó
holló. E madár ugyanis a pálosok legfonto­
sabb jelképe, szent állata volt, mivel a legen­
da szerint az egyiptomi sivatagban vezeklő
Remete Szent Pált egy holló tartotta életben
úgy, hogy csőrében m inden nap kenyeret és
vizet vitt neki.
Beatrix mérgezte meg
Mátyás királyt?
Ezt az elméletet - miszerint a nápolyi szár­
mazású királynétól eredt volna a mérgezett
füge, mely királyunk halálát okozta - már
Bonfini is megemlíti. Garamvölgyi László
ezredes azonban 2012-ben egy döbbenetes
elmélettel állt elő könyvében, melyben azt
Nos, a Hunyadi-címerben szintén holló sze­
repel, igaz, nem kenyérrel, hanem gyűrűvel.
Utóbbi azonban szintén egy pálos szimbó­
lum: a gyűrű ugyanis a M ndenség kereksé­
gére, tökéletességére utal. A holló kapcsán
m ég azt is érdemes tudni, hogy az ősi keleti
(szír, török) m ondákban N im ród királyról is
úgy tudják: harca közben két holló segítette
úgy, hogy az egyikük csőrében mézzel, a m á­
sik pedig vízzel táplálta, hogy erőt adjanak
neki.
M árpedig N im ródot a pálos rend igazi ala­
pítójának is tartják - illetve ő az Árpád-ház
mitikus őse. Ez pedig egyértelműen össze­
kapcsolja a pálosokat a Hunyadi-családdal,
mivel a korban úgy hitték: Hunyadi M á­
tyásban az Árpádok vére folyik nagyapján,
Luxemburgi Zsigmondon keresztül, aki nő­
ágon maga is Árpád-sarj volt. N im ród ezen
kívül a hun Attila király ősének is számított
állítja: bebizonyította, hogy biztosan Beatrix ;
mérgezte meg Mátyás királyt.
A könyvben azt állítja: az asszony előbb
mérgezett fügét, majd tömény mérget -
konkrétan büröklevet - adott be az uralko­
dónak. Elméletét Garamvölgyi többek közt
arra is alapozza, hogy Beatrix évekkel ko­
rábban ugyanígy végzett egy apródjával, és
családjában mindenki értett a méregkeverés- S
hez. (Ez ekkoriban az olasz nemesek között j
divatos „eljárás” lehetett az ellenfelek kiikta­
tására - gondoljunk Lucrezia Borgiára.)
S hogy mi vezette volna szörnyű tettében
a királynét? Garamvölgyi szerint Beatrix
megtudta, hogy Mátyás a törvénytelen fiát,
Corvin Jánost szánja utódának a trónon.
Azzal, hogy megölte a királyt, a királyné azt
akarhatta biztosítani, hogy ez ne történjen
meg - sokak szerint ugyanis ő maga szere­
tett volna uralkodni Magyarországon.
2013. OKTOBER - NOVEMBER

„A mi egyetlen
szülöttünk":
Corvin János
(1473 -1 5 04 )
Corvin Jánost, Mátyás „szerelemgyerme­
két” a király igyekezett - feleségével, Beat­
rix királynéval szembe szállva is - támogat­
ni. 1479-es adománylevelében például így
említi fiát, miután címeket és birtokokat ad
neki: „Méltóságos János, liptai herceg és hu­
nyadi gróf, a mi egyetlen szülöttünk. . . ”
Jánost apja, a király m indenképpen sze­
rette volna elfogadtatni az udvarral - mint
trónörököst Ezért megeskette embereit:
halála esetén fiát fogják támogatni. Ám ez
a remény füstbe ment, mivel 1490-ben,
Mátyás halála után a főemberek János ellen
fordultak, melyben - feltehetően - fősze­
repet játszott Beatrix királyné és rokonai
intrikája.
János herceg végül csak a szlavón fejedelmi
és horvát báni címet tudta megszerezni. Vi­
tézül harcolt a törökök ellen, több csatában
is kitüntetve magát. Végül mindössze 31
- a kortársak pedig Mátyás királyt „második
Attila”-ként em legették...
„Az egyik hollós siratja
a másik hollóst"
Ezek után érthetővé válik a következő titok­
zatos mondat, melyet a pálos évkönyvekben
olvashatunk az 1490. április 6-i nap bejegy­
zésében: „Az egyik hollós siratja a másik
hollóst." Azaz: a „hollós” pálosok gyászolják
a „Nagy H ollóst” - ahogyan sokan hivatkoz­
tak rá -: Corvin, azaz Hollós Mátyás királyt.
A nagy uralkodó távozása éppen olyan rej­
télyes, m int amennyi titkot, rejtélyt ő maga
hordozott életében. 47 évesen hunyt el, élete
virágjában, pont akkor, amikor külpolitikai
elismertsége, királyi küldetése a csúcsra ke­
rült ... N em csoda hát, ha sokan felteszik a
kérdést: lehet, hogy éppen ezért, sikeressége
miatt kellett meghalnia? Lehet, hogy irigyei,
politikai ellenfelei végeztek vele?
Nos, a hivatalosnak m ondott történészi ál­
láspont máig tagadja ezt: szerintük a királlyal
„csak” agyvérzés vagy szívroham végzett.
Pedig Bonfini beszámol róla, hogy az udvari
pletykák szerint Mátyást megmérgezték, s
a gyilkosság m ögött állítólag Beatrix (1457
- 1508), a második felesége állt. (Először
prágai menyasszonyát, Podjebrád Katalin
hercegnőt vette el, ám sajnos a fiatal királyné
szülés során csecsemőjével együtt meghalt.)
Beatrix m ár eleve azért volt sokaknak „gya­
nús ”, m ert a király házassága vele nemcsak
gyermektelen, de köztudottan boldogtalan
v o lt...
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
ÉG I C S O D Á K - FÖ LD I M ISZTÉRIUM OK
évesen hunyt el rejtélyes körülmények kö­
zött: valószínűnek tartják, hogy megmér­
gezték. Feleségétől, Frangepán Beatrixtól
egy fia, Kristóf, és egy lánya, Erzsébet szü­
letett, akikről mindenki tudhatta: ereikben
a nagy király, Mátyás vére csörgedezik...
Mátyás halálának misztikus mozzanataira
szintén Szántai hívja fel a figyelmet. Például
arra, hogy Mátyás király előre megérezte,
hogy nagyhéten, a húsvéti ünnepeken fog
meghalni, s fel is készült a távozásra. Pedig
erre nem lett volna reális oka, hiszen erőtel­
jes ember volt, aki jó egészségnek örvendett.
Vajon tudott vagy sejtett valamit arról, hogy
valakik az életére tö rn ek ... ?
„Aki saskeselyűknél
magasabbra szállt..."
Bonfini részletesen leírja a nagy király utolsó
óráit. Virágvasárnap a király ünnepi rendez­
vényeken vett részt Bécsben, majd vacsora
következett. Mátyás fügét kívánt, mire állí­
tólag a királyné hozott neki ebből a kedvenc
gyümölcséből. Ám miután beleharapott, a
Beatrix és Mátyás esküvője Benczúr Gyula
festményén. Ma sokan úgy vélik, hogy Beatrix
lehetett Mátyás gyilkosa
Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
király dühbe gurult, mondván: ez a füge rom­
lott, m ert valamilyen kellemetlen íze v an...
Ezután Mátyás hirtelen rosszul lett: szédült,
és arra panaszkodott, hogy nem lát semmit,
elsötétült előtte a világ. A m odem orvos-
tudom ány szerint mindez valóban utalhat
felszökő vérnyomásra, de mérgezés is produ­
kálhat ilyen tüneteket. Az agyvérzés-elmé-
letnek viszont ellentm ond az, hogy a király­
nak a gyomrában is iszonyú fájdalmai voltak.
Mátyást lefektették hálószobájában, és vé­
gig Beatrix volt vele. A királynak egész éjjel
szörnyű kínjai voltak: sóhajtozott, és Jézust
szólongatta. Végül április 6-án kedden reggel
hunyt el. Egy korabeli anekdota szerint volt
Mátyásnak két szelídített oroszlánja, melyek
gazdájuk halála pillanatában felüvöltöttek,
majd elpusztultak - noha addig semmi bajuk
nem volt...
Soha, egyetlen királyt sem gyászolt úgy a ma­
gyarság, m int Hunyadi Mátyást. A fájdalom,
ami végighullámzott az országon, talán csak
ahhoz hasonlítható, amit a hunok éreztek
Attila halálakor. M ár a korban megfogalma­
zódott a híres szállóige, miszerint „meghalt
Mátyás király, oda az igazság" - és valóban.
Mátyás halálával az életműve is sírba szállt,
mivel utódai nem voltak képesek (és nem is
akarták) azt megőrizni.
Ezek után ismét feltesszük a kérdést: vajon
jól ismerjük az „igazi” Hunyadi Mátyást? Van
egy nagy király, akit a krónikák elénk állíta­
nak, van a népm ondák álruhában igazságot
osztó hőse, és - m int kiderült - létezett egy
„misztikus” Mátyás is. S hogy melyik volt
az igazi? N em tudhatjuk: talán mindegyi­
kük egyszerre, ám a legszebben ismét Zrínyi
Miklós m ondja ki, kit vesztettünk Mátyás
korai halálával: egy királyt, „aki saskeselyűket
szalasztott meg, aki saskeselyűknél magasabb­
ra szállt, és vitézségével, állhatatosságával, ere­
jévelfelülmúlt mindenkit..."
ERŐSS DIÁNA
A M A G YA RSA G 20
z első igazán lenyűgöző kísér-
A tettörténetek az ókori Görög­
országból eredeztethetők.
Pauszaniasz Periégétész (utazó,
földrajzi író, Kr.u. 115-180) 10
könyvből álló II. századi görög-
országi útikönyvében már szinte
az összes görög város szellemtör­
ténetét összegyűjtötte, és a kor
„parakutatójához” méltó alapos­
sággal az e históriákhoz kapcso-
lódó legendákat is feltárja olvasói
TÜZES CSODÁK,
ÉGI € S M K
Kísértethadak a fellegek felett
A történelem első
kísértetei szinte
egyidősek az
emberiséggel. A
hajdani hadszínterek
pedig már az ókor óta
gyakori helyszínei a
kísértetjárásoknak, de
az is előfordul, hogy
az egykori harcosok
szellemei a túlvilágon
is folytatják ádáz
küzdelmüket,
amelyek hangjai
megzavarják világunk
lakóit, akárcsak azok
a jelenések, amelyek
hazánkban az elmúlt
pár száz évben nem
egyszer előfordultak.
előtt. Tőle tudjuk, hogy a Temesza
nevű kis falu olimpiai bajnok ököl­
vívója, Lokriszi Euthümosz közel
2500 évvel ezelőtt megküzdött egy
kísértettel azért, hogy megment­
sen egy lányt, akit végül feleségül
vett. Az olimpikon - aki ökölvívás­
ban három olimpiai aranyérmet
nyert Krisztus előtt 484-ben, 476-
ban és 472-ben - senkitől sem félt,
így került szembe a kis település
kísértetével.
A története más ókori írásokban
is megtalálható, így ezekből
86 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
E V E S T O R T E N E L M E 2.
tudjuk, hogy a korabeli felfogás
szerint a kísértetek nem voltak
mindig olyan tünékenyek, mint
manapság. Euthümosz szelleme
teljesen emberszerű, hús-vér
teremtménynek látszott, és leg­
inkább napjaink stoppos fantom­
jaihoz hasonlítható, akivel meg
kellett küzdenie, majd amikor
olimpiai bajnokhoz méltóan
kiütötte a szellemet, annak teste
sokak szeme láttára kámforrá vált.
Az olimpiai bajnok bokszolóról
pedig fennmaradt a történet,
hogy sem ebből a világból, sem
egy másikból nem tudta őt le­
győzni senki sem.
Egy másik híres ógörög kí-
sértet-sztori a III. századi
filozófus, ókeresztény íróhoz,
Athénodóroszhoz fűződik, aki
egy elhagyatott athéni ház ré­
misztő láncos fantomjának, egy
béklyókba kötözött görnyedt
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
öregember szellemének hozott
örök megbékélést. Történetét a
római író, ifjabb Plinius (Kr.u. 62
- Kr.u. 112) leveleiből ismerjük.
Az athéni kísértetjárta ház már
hosszú ideje üresen állt, pedig
tulajdonosa jóval a piaci ár alatt
szerette volna bérbe adni, de így
sem akadt jelentkező, aki az elhí-
resült lakba költözött volna. így
volt ez egészen addig, míg Athén­
ba nem érkezett az ifjú Augustus
- a későbbi római császár - taní­
tómestere Athénodórosz, aki mit
sem törődve a buta pletykákkal,
kibérelte a házat. Egyik éjszaka
épp egy írásán dolgozott, amikor
meghallotta a pletykákból ismert
lánccsörgést, majd a sötétből
előtotyogott a görnyedt öregem­
ber szelleme és egy fejbólintással
köszöntötte az új jövevényt, aki
azonban ahelyett, hogy kereket
oldott volna rémületében, csend­
re intette a szellemet, és arra kérte,
várjon, amíg befejezi gondolatai
papírra vetését.
A szellemalak azonban nem nyu­
godott. Hevesen gesztikulálva,
némán mutogatott kifelé, miköz­
ben láncait hangosan csörgette.
Athénodórosz végül fogta a lám­
pását, és elindult a kísértet felé,
amely sarkon fordulva az udvar
egypontj ához vezette afilozófust,
majd eltűnt. Az író megjegyezte
a helyet, és másnap a szolgáival
felásatta az egész udvart. Össze­
kötözött emberi csontokat és egy
rozsdás láncot találtak, amelyeket
még aznap a megfelelő szertartás
mellett eltemettek. Az elhagya­
tott ház öreg fantomja ezt köve­
tően soha többé nem jelent meg,
és azóta tartja magát a hiedelem,
hogy a szellemek olyan emberek
kísértetei, akiknek nem adatott
meg a végtisztelet, és ezért ott
rekedtek a köztes lét világában.
Attila túlvilági serege
Nem véletlen hát, hogy a csa­
tamezők helyszíneit mindig is
kísértetjárta helyeknek tartották,
hiszen gyakorta előfordult, hogy
a halott harcosok nem mindig
kapták meg a végtisztességet.
Pauszaniasz említett útikönyvé­
ben beszámol a Kr.e. 490-ben
zajlott marathóni csatáról, amikor
az athéniak győzelmet arattak a
 ÉG I C S O D Á K - FÖ LD I M ISZTÉRIUM OK

perzsák felett. Természetesen az hun csatarend másik végét, ahol

ókori utazó ezúttal azt is megem­ az osztrogótok egyre szorongatot-
líti, hogy a csatamezőn az évszá­ tabb helyzetbe kerültek, mígnem
zadok során gyakorta feltűnt egy menekülni kényszerültek. Attila
csapat perzsa katona szelleme, csak ekkor rendelte vissza csa­
sőt arra is kitér, hogy a környéken patait és ezt kihasználva a római
állítólag még 500 év elmúltával sereg a kimerült hunok után nyo­
is hallható volt éjjelenként a mult, akik védekezésre kénysze­
csatazaj, a paripák nyerítése és a rültek, de nem tudtak sikeresen
haldoklók hörgése. ellenállni, így Aetius bekerítette
A legnagyobb csatazajt előidéző Attila seregét. Az elképzelhetetlen
kísértetseregről, Attila túlvilági vérengzés ezzel véget ért. Ponto­
hadáról azonban Damascius Vita sabban a csata után állítólag még
Isidori számolt be Izidor élete évekig, minden nap hallani lehe­
című művében. Hogy hol vívták tett az ütközet hangját, a harcosok
meg pontosan ezt a csatát, ame­ velőtrázó sikolyát és a megsebzett
lyet mindenki csak Catalaunumi haldokló lovak hörgését. Időn­
ütközetként ismer, azt a mai napig ként a hun lovasok kísértetei
sem sikerült teljes bizonyossággal vágtattak keresztül a síkságon és
megállapítani. Hosszú ideig a akadtak beszámolók, amelyek
Chaálons-en-Champagne mel­ a csata folytatására utaltak. E
letti síkságot jelölték a csata he­ szerint a csata évfordulóján újra
lyeként, mivel tudósítások szóltak és újra összecsapnak a vizigótok
arról, hogy Attila Orléansból és az osztrogótok szellemsere­
kelet felé vonult vissza, de valószí­ gei, miközben felettük az égen a
nűbbnek tűnik, hogy a csata va­ hun lovasok szellemei vágtáznak
lahol a Chálons-en-Champagne a rómaiak fantomlégiói felé.
és Troyes közötti síkságon zajlott, A mind két félnek óriási veszte­
vélhetőleg közelebb Troyeshez. ségeket okozó csata kimenetele
A csatát sokan a világtörténelem kapcsán megoszlanak a vélemé­
egyik legfontosabb ütközetének nyek, mivel a Rómaiak végül
tekintették, amelyben Aetius ró­ nem támadtak rá Attila körbe­
mai serege valamint alán, vizigót, san megtépázták a rómaiak szö­ verték a támadást. Attila azonban vett seregeire, hanem vissza­
frank és a burgund szövetségesei vetségeseinek vonalát és szétker­ ahelyett, hogy a rómaiak elleni vonultak. A történészek harcá-
ütköztek meg Attila hun lova­ gették az alán sereget, majd ala­ támadást leállította volna, tovább szatilag döntetlen, hadászatilag
saival és vazallusaival, köztük az posan megzavarták a vizigótokat támadt annak reményében, hogy azonban római győzelemként
osztrogó tokkal. A becslések sze­ is, akik azonban újraszerveződve Aetiust megölheti. Az Aetius tekintenek az eseményekre.
rint 100 000 harcos (más források ellenálltak, miközben Attila hun elleni frontális támadás azonban Azonban a Tarih-i Üngürüsz kró­
szerint 500 000) nézett egymás­ lovasai a kezdeti látszatsikeren sikertelennek bizonyult és hatal­ nika szerint Atilla a nagy veszte­
sal farkasszemet 451. június 20-án felbuzdulva frontálisan rátámad­ mas veszteségekkel járt, miköz­ ségek ellenére győzelmet aratott
a Troyes közeli síkságon. A csata tak a páncélozott rómaiakra, akik ben az újjászerveződött vizigótok a catalanumi csatában, amit az
első részében Attila hunjai alapo- íjászaiknak köszönhetően vissza­ ellentámadása megrendítette a is megerősít, hogy a következő
évben a rómaiak a legkisebb
Rossz ómen ellenállást sem tanúsították Atil­
1540 áprilisában Magyarországon nagy tüzet lával szemben, amikor bevonult
láttak a levegőben keletkezni. Akkorra volt, hogy Itáliába. Róma kapuinál azonban
a lángnyelvek lecsaptak belőle a földre. A tűz fö­ váratlanul visszafordultak, ahogy
lött hatalmas fekete ökör ballagott körbe-körbe. azt egy évvel korábban a rómaiak
Később a jelenséget János király halálát előrejelző is tették, amikor körbe vették
ómenként értékelték. Attila megtépázott hunjait. A ha­
1541. augusztus 21-én egy Magyarországon meg­ gyomány szerint csoda történt, és
figyelt üstökös állítólag hirtelen sárkánnyá válto­ Leó pápa kérésére fordult vissza a
zott, szájában vérző emberfejet tartott és Ausztria hun hódító, míg mások egy titok­
felé fordult. Ugyanezen az éjjelen a törökök meg­ zatos égi jelet emlegetnek, amely
támadták a keresztény tábort, s az osztrákokat és solta, hogy három nap múlva újra meg fog halni, a láttán Attila visszavonult az Örök
cseheket lemészárolták. A magyar csapatok kima­ mondott időben valóban elhalálozott. Ugyanek­ Város falai alól. Persze a vissza­
radtak a csatából, mert már korábban elhagyták a kor az égen aranybetűs felirat jelent meg a közelgő vonulásban vélhetően része volt
tábort és átkeltek a Dunán. világvégéről és feltűnt egy repülő fegyveres ember annak is, hogy Róma elképesztő­
1554-ben Nagyszebenben egy leány halottaiból is, aki egy sarlót ejtett a városra. Nagyszebenben en nagy hadisarcot fizetett azért,
feltámadt, s miután jóra intette a várost és megjó­ hamarosan pestisjárvány tört ki. hogy Attila megkegyelmezzen a
városnak.

2013. OKTÓBER - NOVEMBER Hihetetlen KÜLÖNSZÁM

Furcsaságok az égen
A történelem azonban nem csak
Attila szellemlovasait ismeri. A
korabeli feljegyzések szerint nem
egy hasonló furcsa ütközetre és
titokzatos égi csodákra az elmúlt
évszázadokban hazánk égboltján
is sor került. E furcsa események
némelyikét ma könnyű lenne
egyszerű meteorológiai jelen­
ségként, meteorként, gömbvil­
lámként vagy UFO-ként beazo­
nosítanunk, ám Attila túlvilági
seregének ismeretében a korabeli
leírások akár valódi fantomcsaták­
ra is utalhatnak. A teljesség igénye
nélkül lássunk néhány példát.
1642. december 11-én délben
öt nagy tüzes golyó repült át az
égbolton egymás ellenében, s
belőlük hirtelen nagy sereg ember
tűnt elő leírhatadan öltözetek­
ben. Hatalmas lövések rengették
meg a levegőt, és az egykori
szemtanúk szerint úgy szóltak,
mintha a legnagyobb ágyúk dö­
rögnének. Trombita harsogott,
dob pergett, mint amikor riadót
fújnak és rohamra adnak jelet. Az
ég kivörösödött, majd a bíbort
tarka színjáték váltotta fel. Ekkor
puskák és pisztolyok sortüze
hallatszott, akárha két erős hadse­
reg csapott volna össze az égben.
A csata teljes három óra hosszat
tartott, s Esztergomtól Budáig
volt megfigyelhető, vagy ahogy
a korabeli krónikás írta: „Eszter­
gomnál kezdődött, és lassan Buda
felé vonult."
1718. március 3 1-én Nagysze­
benben két tűzgolyó szállt le az
égből és telepedett a város két
legmagasabb tornyára. Órákon át
világítottak, de kárt nem tettek a
tornyokban, majd megindultak a
temető felé. Mögöttük egy fekete
ruhás ember lépkedett trombitá­
val a kezében, és olyan hangosan
fújta hangszerét, hogy az egész
város hallotta. A temetőhöz érvén
aztán mind a tűzgömbök, mind a
trombitás nyomtalanul eltűntek.
1724-ben az egész országban
láttak az égen sárkány módjára
repülő, rúdnyi hosszúságú tüzes
jelet, amely például a Sajó felett
elhúzva vörössé változtatta a folyó
vizét.
1705. május 13-án akamocsai
kuruc tábor bolydult meg. Éjfél
88 Hihetetlen KULONSZAM
körül olyan világosság támadt,
mintha megvirradt volna, majd
hatalmas dördülések közepette
tűzszikrák hullottak az égből és
sűrű füst támadt. A táborban szét­
szaladtak a lovak, de a jelenség
csak később vonult el Érsekújvár
felé.
1765. augusztus 13-án este
háromnegyed hétkor sárkány­
alakú égi jelet láttak Magyar-
ország felett. Hosszan elnyúlva
száguldott el az ország felett;
a feje fekete színű volt, a hasa
sárgás-vöröses. A sárkány farka
eleinte a föld felé mutatott, majd
észak felé hanyatlott és markolat
nélküli kardra hasonlított, végül
elenyészett.
1832. november 14-ére virradó
éjjel Zemplén megye déli ré­
szétől Budán át Gyuláig láttak
égi tüzet a rémült emberek.
Ez utóbbi helyen a nádvágók
szerint egy óra tájban támadt
hirtelen világosság, s függőleges
tűzoszlop jelent meg az égen,
mely idővel karikává görbült
és kisebb-nagyobb tűzgolyók
robbantak ki belőle. A jelenség
körülbelül három óráig tartott,
amikor is sűrű fellegek takar­
ták el a nézelődők elől az eget,
amelyről egyesek azt állították,
hogy fekete lovasok serege
vonult át rajta, Mátyás címeres
zászlaját tartva maguk előtt.
1820-ban Komárom felett két
tűzgolyó ütközött össze hatalmas
csattanással egy délután. Hang­
jukba az ajtók és ablakok is belere­
megtek. Ugyanaznap este Budán
ereszkedett a földre egy tűzgolyó,
majd nyomtalanul eltűnt.
A Hazai és Külföldi Tudósí­ középben mintegy előtörvén két
tások 1818-ban írta: „Október formátlan s még mindigfénylő
31-én a herkulesi fürdők tájékán, részekre oszlott, amelyek lassan
Mehádiához közel a Bánátban kicsinyedvén az egész tünemény
estve 8 ésfél órakor délkeletfelé , elenyészett."
formátlan tüzes tüneményt láttak 1890-ben egy idős szarvasi asz-
a levegőben. E z lassan hosszas szonyt riasztott meg egy égi
formájú lett, s minden roppanás lovas. Az asszony abból élt, hogy
nélkülföldre hulló szikrákká disznótorokon segédkezett. Épp
változott és az egész környéket egy ilyen torról tartott hazafelé a
szarvasi tanyavilágban, amikor a
holdvilágos égen megpillantott
egy „égi lovast”, amely üldözőbe
vette a nőt, aki berohant az első
közeli tanyára, ahol épp kenyeret
sütöttek.
Az asszony már majdnem beért
a tanya területére, amikor a lovas
átszáguldott a feje fölött és letele­
pedett a bejárati kapu elé, elállva
az utat a halálra rémült asszony
előtt. Mindez csak másodperce­
kig tartott, mert a nő futás közben
irányt változtatott, megkerülte a
tanyaépületet és hátulról rontott
be a házba, ahol lélekszakadva
mesélte riadalmának okát. A
öt pillanatig tartó fényes lánggal tanyán tartózkodó férfiak vasvillát
világította meg. Utóbb tüzes, feke­ ragadtak, de mire kitódultak a ta­
te, foltos és hosszasfélkört láttak, nya elé, az égi lovas nyomtalanul
ez jó darabig tartott, de azután eltűnt. KR1STOX ENDRE
’J ÓZDI SZABADEGYETEM
Az ÓMI OLVASÓ Tánctermében fózd. Gyár ót 4 J
II. S o ro za t
MAGYAR X-AKTÁK
Rejtélyek és mítoszok földön - égen ,
2013. október 24. Csütörtök -17.00 h
ÚJ világrend, titkos társaságok,
összeesküvés elméletek
előadó: Szűcs Róbert
a Hihetetlen Magazin főszerkesztője
2013. november 21. Csütörtök -17.00 h
Pálosok titkai, a Pilis misztériuma
előadó: Erős Diána
mítoszkutató
■*
2013. december 19. Csütörtök -17.00 h
Földönkívüliek; Figyelnek minket
előadó: Kriston Endre
a Hihetetlen Magazin szerkesztője,
UFO-szakértő
A belépés díjtalan.
Információ: 48/570-470, info@ozdolvaso.hu
\ BHS B l ü r(
Minden érdeklődőt szeretettel várnak!
2013. OKTÓBER - NOVEMBER

Mit őriznek a „fehér atyák”?
Ki ne hallott volna az egyetlenegy magyar
alapítású szerzetesrendről, a pálosokról? A
velük kapcsolatos találgatások, suttogások
nem mostanában, és még csak nem is a
modern korban indultak meg, hanem már
a középkorban is. Olyannyira, hogy tudni
vélték: a fehér csuhát viselő, harcosokat
megszégyenítően jól vívó, lovagló
szerzetesek valamilyen hatalmas titkot
őriznek a Pilisben - állítólag mélyen az
egyik hegy alatti barlangban....
Labirintus nosztrán és Pilisszentkereszten
Budától álltak. Természetesen máshol
Esztergomig? is voltak az országban pálos
Egy fontos, izgalmas kérdés monostorok, kápolnák, ám
a pálosokkal kapcsolatban: ezek számítottak a legősibb,
hol álltak templomaik? És legtekintélyesebb rendi köz­
hol lehettek azok a barlangok, pontjaiknak.
melyekben titokzatos avatási Titkos barlangjaik pedig - úgy
rítusaikat végezték? néz ki - Budakalásztól kezdve
Nos, előbbire a régészek húzódtak a Pilis alatt. A kuta­
nagyrészt tudnak válaszolni: a tóknak az a benyomása: talán
legfontosabb pálos szentélyek egy összefüggő föld alatti labi­
Budaszentlőrincen, Mária- rintus-rendszerről lehetett szó,
melyben Budáról akár Eszter­
gomig is el lehetett volna (elvi­
ekben) gyalogolni. Ezekben a
járatokban Pilis-szerte találtak
mélybe vezető lépcsőket, osz­
lopfőket, nem egyszer köveket,
rajtuk rovásírásra emlékeztető
jelekkel. Lehet, hogy a pálosok
titkos csarnokainak „beren­
dezései” voltak ezek? Vagy
épp arról van szó, hogy a fehér
csuhás szerzetesek valamilyen
sokkal régebbi, elveszett ősci­
vilizáció emlékeit őrizték volna
meg?
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
ÉG I C S O D Á K - FÖ LD I M ISZTÉRIUM OK
r ie k után nem csoda, ha a
pálosok titkát sokan sze­
rették volna kideríteni. Szinte
m indenkit az érdekelt: vajon
miféle fantasztikus dolgot
rejtegetnek? A legtöbben úgy
vélték, nyilván valamilyen ér­
tékes tárgyat: talán egy ősrégi
koronát, kardot, ékkövet, vagy
egyéb drágaságot. Feltételez­
ték azt is, hogy a pálosok
„gazdagsága” is bizto­
san ebből az ism eretlen
valamiből ered.
Csakhogy
am ia
legdöb
bene-
te-
sebb
-se n ­
kinek,
még a velük
legbensősége­
sebb viszonyt
ápolóknak sem
volt esélyük arra,
hogy leleplezzék a pálosok
titkát. Ő k ugyanis általában
csak bölcsen m osolyogtak,
m ikor az em berek hiúságtól,
kapzsiságtól vezérelve érdek­
lődtek a kincsük iránt - ki csak
kíváncsiskodva, ki pedig erő­
szakosan. M inden bizonnyal
azért, m e rt a forrásokból arra
következtethetünk: a pálosok
által őrzött dolog nem olyasmi
volt, am ire a kincsvadászok
számítottak: nem ékszer és
nem is eladható, pénzzé tehető
drágaság...
Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
Évezredekkel
az Árpád-kor előtt?
Akkor viszont mi lehetett az?
Ahhoz, hogy erre megpró­
báljunk feleim, egy kicsit m é­
lyebben meg kell ismernünk a
pálosokat: múltjukat, rítusaikat,
mítoszaikat. Az utóbbi időkben
Magyarországon számos kiváló
kutató foglalkozott ezzel a kér­
déssel, egyáltalán a pálos rend
történelmével, főként Szántai
Lajos, dr. Varga Tibor és Gönczi
Tamás - az ő könyveik, tanul­
mányaik, előadásaik minden­
képpen irányadók.
Azért az ő munkásságukat említ­
jük, sőt ajánljuk az Olvasóknak,
m ert sajnos a „hivatalos” tu­
domány történészei, régészei
egyáltalán nem foglalkoz­
nak a témával. Az
embernek az
a benyomá­
sa, hogy
egy­
sze­
A
pálosok
egyik korai
címere
en figyelmen
kívül hagyják a
pálosok létezését, a pálos
hagyományt - mintha nem
is létezne ilyen. Mindez azért
furcsa, m ert - mint látni fogjuk
- a „fehér atyák” jelenléte vé­
gighúzódik az egész Árpád-házi
történelmen. A kor egy csomó
eseményét nem értjük, ha nem
vesszük észre a pálosok szere­
pét, ugyanakkor ha számolunk
velük, ezek rögtön érthetővé
válnak.
Kik voltak valójában apálosok?
Erre két válasz létezik: egy „lát­
szólagos” és egy „igazi”. Előbbi a
történeti krónikák alapján felel,
A M A G YA RSA G 20 000 E V E S T O R T E N E L M E 2.
utóbbi viszont olyan forrásokat
is felölel, m int a néphagyomány,
a magyarság és közel-keleti
rokonnépei által megőrzött
mítoszok. Az első válasz: a pálos
rendet, az első és egyetlen hazai
alapítású keresztény szerzetesi
közösséget 1250-ben, IV Béla
(1235 - 1270) uralkodása idején
alapította Boldog Özséb (kb.
12 0 0 - 1270). A második válasz
viszont sokkal ősibb korokba,
évszázadokkal az Árpád-kor
előtti időszakba vezet - sőt akár
évezredekkel is!
Ám ehhez a titokzatos „ősi szál”
megértéséhez nem árt ismer­
nünk az alapító (illetve, mint ki
fog derülni: újraalapító) életét.
Özséb, latinul Eusebius 1200
körül született Esztergomban,
arisztokrata szülőktől, s családja
valószínűleg a királyi házzal is
rokonságban állt. A tehetséges,
karizmatikus szerzetes már fiata­
lon kijelentette: remete szeretne
lenni, és ebben az elhatározásá­
ban egy döbbenetes látomás is
megerősítette...
Apró lángnyelvekből
hatalmas fénygömb
Ebből a látomásból derül ki
tulajdonképpen nemcsak Özséb
igazi küldetése, hanem magának
Nimród és Mátyás
király varázsgyu-
rűje
A Mátyás királyról szóló mesék,
népmondák közt több olyat is
találunk, ahol megemlítik: igaz­
ságos uralkodónknak volt egy
„varázsgyűrűje” E gyűrű látszó­
lag jelentéktelen volt, csak egy
szerény, egyszerű aranykarika,
ám hatalma elképesz­
tően értékessé
tette: viselőjét
ugyanis böl­
csességgel és
igazságos­
sággal látta
el.
Felmerül a
kérdés: va­
jon ez ugyan­
az a gyűrű-e,
melyet Hunya­
di János nemesi
90 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
a pálosoknak a valódi mibenléte
is. A vízió lényege: Özséb egy
hegyen imádkozva révületbe
esett. A zt érzékelte, hogy mint
egy madár, felrepül az égbe,
köröket ír le, és
fentről látja
a Pilis
hegy­
it.
Úgy tűnt
neki, hogy a
barlangokban, az
erdők mélyén szétszórva
millió apró lángnyelv ég, majd
észreveszi, hogy ezek a szétszór­
tan lobogó lángocskák lassan
beborítják az egész Pilist. Özséb
címerében a holló csőrében
látunk? És vajon az egész
nincs-e kapcsolatban azzal az
ősi legendával, miszerint Nim­
ród őskirálynak szintén volt egy
mágikus erejű gyűrűje?
Nimród Gyűrűjéről ugyanazt
tartják a hagyományok, mint
Mátyáséról: azt, hogy gazdá­
jának hatalmas tudást adott, s
mindig megsúgta neki
az igazságot. El­
képzelhető volna,
hogy a két gyűrű
egy és ugyanaz,
és talán a pá­
losoktól került
Hunyadi János­
hoz - azoktól
a pálosoktól,
akikről úgy m e­
sélték: Nimród
kincseit őrizték a
Pilis mélyén?
szavai szerint ez olyan volt, mint
mikor tavasszal apró virágok
lepnek el egy mezőt.
Először csak két lángnyelv egye­
sült egymással, majd ezek egy
harmadikkal, végül
az összes láng
egy fénylő
köz­
pont
Bol-
d°g
Özséb
látomnása
felé hullámzott,
törekedett. Végül Özséb
azt látta, hogy a lángok egy óriási
tűzgömbbé egyesülnek, mely
beborítja az egész Pilist, és m in­
dent elpusztít maga körül...
Özséb úgy tért magához ebből
a transzból, hogy az egyik pilisi
hegy tetején térdelt. Abban a
pillanatban értette a látomása
jelentését, és ami még fontos
lehet: az átéltek hatására sem
nem rémült meg, sem nem
hökkent meg különösebben.
Az embernek az a benyomása,
hogy Özséb számára - vagy
talán a korszak szerzetesei
számára? - természetes lehetett
egy ilyen élmény, melyet ma
asztrálkivetítésnek vagy testen
kívüli állapotnak neveznénk.
A látomást pedig a következő­
képpen fejtette meg: az apró
lángok a hegyekben elszigetelten
élő remeték, illetve néhány fős
remete-közösségek. Az, hogy
egy tűzgömbbé egyesülnek, azt
jelenti: össze kell gyűjteni ezeket
az embereket és kis csoportokat,
s egyetlen magyar remete-szer­
zetesrendbe egyesíteni őket. És
Özséb, akiben őszinte küldetés­
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
tudat élt, innentől kezdve élete
végéig azon fáradozott, hogy
mindezt végrehajtsa.
Pál, pálma-szandál,
pálma-öv
S hogy miért fontos ezt tud­
nunk, ahhoz, hogy a pálosok iga­
zi történelmét megértsük? M t
jelent valójában Özséb látomása?
A válasz egyértelmű: a vízióból
kiderült, hogy Boldog Özséb
nem a semmiből teremtette meg
a pálos rendet, hanem már eleve
ott lobogó „lángocskákból”...
Képletesen szólva ezt azt jelenti:
olyan remete-közösségekből,
melyek már régóta a Pilis mélyén
működtek.
Ez tehát a lényeg: a pálosokat
Özséb nem „megalapította”
hanem már létező csoportokból
egyesítette őket szerzetesrenddé.
Ám azután is, hogy a pápa elis­
merte az új rendet, mint I. Reme­
te Szent Pál Rendjé-t, ezeknek az
ősi közösségeknek a régi rítusaik,
tanításaik éltek tovább immár
mint pálos rítusok, pálos tanok.
Azaz: a pálosok misztikus ha­
gyománya sokkalta régibb, mint
1250, az „alapítás” dátuma!
Vajon - ha ezek szerint a pálosok
nemcsak az Árpád-korig vezet­
hetők vissza - akkor meddig
jutunk az időszalagon, ha érteni
akarjuk titkaikat? Ahhoz ugyan­
is, hogy kiderítsük, mit is őriztek,
tisztában kell lennünk a rend
igazi eredetével. Nos, Özséb nem
véletlenül választotta az új rend
névadó szentjének éppen Re­
mete Szent Pált. Természetesen
egy pilisi remete-szerzetesrend
számára a sivatagban vezeklő
egyiptomi remete épp megfelelő
példaképnek számított.
Ki volt valójában Remete Szent
Pál? Gazdag egyiptomi családba
született 228 körül, ám szüleit
korán elvesztette, sógora pe­
dig - tudva róla, hogy titokban
keresztény - feljelentette őt.
H ogy elkerülje Decius császár
keresztényüldözését, a sivatagba
menekült, és vezeklő életet élt.
Datolyát evett, ruhája, szandálja
pálmalevélből készült, derekán is
pálmából font övét viselt.
M indez azért fontos, m ert már a
korai legendákban kihasználják a
 ;; P
p á l-p á lm a szavak hasonlóságát,
mondván: a pálma valójában a
„pálság” a „páli energia” jelképe.
És azt is m indjárt látni fogjuk,
hogy Pál pálmaszandáljának és
pálmaövének a magyar történe­
lemben is komoly jelentősége
lesz...
Ősmagyar
fény-kereszténység
Még pedig a következőképpen:
a pálosok Özséb halála után
folytatták tevékenységüket. Ami
a legizgalmasabb, az az, hogy a
magyar királyság életében végig
rendkívüli szereppel bírtak, még
az Árpádok kihalása után is. Szin­
te minden királyunknak egy pálos
atya volt a legfőbb tanácsadója,
mondhatni szellemi mestere.
Valószínűleg ők vezették a királyi
temetések rituáléját, és számos jel
arra utal, hogy - egy „ezoterikus”,
azaz a nyilvánosság elől elzárt
szertartáson - ők avatták fel a
mindenkori magyar királyt.
Ez a felavatás valójában beava­
tás volt, melynek rítusaiban a
keresztény tanok mellett ott
érezhető az ősmagyar táltoshit
nyoma. Általában az a benyom á­
sunk, hogy a pálosok - amellett,
hogy természetesen Krisztus­
hívők, katolikusok voltak - az ősi
misztikus világképre egy kissé
nyitottabbak voltak, m int általá­
ban a középkoriak. Ez azt jelenti:
nemcsak nem üldözték az ősma­
gyar táltos-hagyományokat, de
beépítették világképükbe, ötvöz­
ve azokat Jézus tanaival,
így jött létre az, amit „pálos-ke-
reszténység”-nek nevezhetünk,
és amely a kereszténység és az
ősi szkíta-magyar fényvallás ti­
tokzatos, elképesztően izgalmas
szintézise volt. Az alap sokak
szerint az lehetett, hogy maga az
ősmagyar táltos-vallás sem volt
a szó szoros értelmében véve
„pogány”: számos jel ural rá,
hogy honfoglaló őseink ismerték
és vallották Krisztus tanait.
Ám jelentős különbség volt,
hogy az ősmagyarok nem az
egyházi kereszténységet kö­
vették, hanem egy különleges,
„magyar-kereszténységet”, „szkí-
ta-kereszténységet” - mely több
ezer évre, az indoiráni népek •
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
Romlatlan testtel
alvó szentek
Kapisztrán János ferences
szerzetes (képünkön), H u­
nyadi János nevelője így
kiáltott fel, mikor
Márianosztrára, az
ottani pálosok­
hoz látogatott:
„ha élő szen­
teket akartok
látni, menjetek
Nosztrára!"
Ehhez Gyön­
gyösi Gergely
pálos rendfőnök
a következőt fűzi
krónikájában: nemcsak
élő szentek vannak itt, hanem
régen eltemetett pálos atyák
is nyitott koporsóban, romlat­
lan testtel... Ezt a középkori
hagyomány is megerősíti: a
pálosoknak állítólag megvolt
fénykultuszára nyúlik vissza.
Úgy néz ki, a pálosok felismer­
ték, hogy IV Béla korában ez az
ősi tanrendszer még nyomok­
ban él az emberek­
ben, és ezeket
a „maradvá­
nyokat”
ők
meg­
próbálták
megőrizve-
átm enteni...
Fejénél a Nap,
lábánál a Hold
Ennek az egykori iráni fény­
kereszténységnek volt az egyik
fő eleme a beavatási rítus. Ezt a
pálosok beépítették saját felvé­
teli szertartásukba, illetve abba
a rituáléba is, melynek során a
magyar királyt szimbolikusan
ÉG I C S O D Á K - FÖ LD I M ISZTÉRIUM OK
az a természetfeletti képes­
sége, hogy haláluk után nem
bomlott fel a testük, illetve ez
az épen maradt holttest hama­
rosan eltűnt a koporsóból
(fénnyé vált).
Vajon köze lenne
mindezeknek az
ősi keleti tanok­
hoz, melyek
ismernek a holt­
test feloszlását
megakadályozó
technikákat?
Ilyenekről például
az indiai jóga-filo-
zófia is tud, de állító­
lag a kínai császároknak
is évezredeken át romlatlanul
feküdt - illetve egy idő után
fénnyé vált - a testük. Lehet­
séges, hogy a pálosok idejében
Magyarországon még élt volna
egy ilyen jellegű ősi tudás... ?
felkészítették az uralkodásra.
H a megnézzük közelről ezeket
a beavatási rítusokat, olyan ösz-
szefüggésekre bukkanhatunk,
melyek első hallásra
hihetetlennek
tűnnek!
M ind a
szerze­
tes
fel-
Remete
Szent Pál
vételénél, mind a
királyavatásnál az első
lépés az volt, hogy a jelöltet - a
leendő pálos atyát, illetve a le­
endő magyar uralkodót - beve­
zették a Pilis egyik barlangjába,
mely az egyik hegy gyomrában
volt. (Hogy pontosan hol, azt
sajnos máig nem tudja senki.)
Meztelenre vetkőztették, fehér
lepelbe burkolták, majd befek­
tették egy ősi kőkoporsóba.
Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
Ezután következett egy döbbe­
netesen izgalmas rituálé. A szar­
kofágban fekvő avatandó fejénél
ugyanis - a pálos legendák sze­
rint - „megjelent a Nap”, míg lá­
bánál „megjelent a Hold”. Ekkor
az illető lelke kiszállt a testéből,
tehát a jelölt a szó szoros értel­
m ében véve meghalt. Szíve leállt,
életfunkciói megszűntek, teste
teljesen kihűlt. Lelke azonban -
ahogyan a pálos hagyományok
tartják - felszállt más, ismeretlen
dimenziókba, végül pedig a
Fénybe, ahol angyalokkal, sőt
magával Krisztussal, a Szűzanyá­
val és Istennel is találkozhatott.
Ez a folyamat 72 órán át tartott
- ezalatt az avató atyák a kopor­
sónál virrasztottak. Végül a jelölt
lelke visszatért a testébe, és ő ma­
gához tért. Fehér ruhát kapott,
pálmakoszorút a homlokába, és
ünnepélyes körülmények közt
pálos atyává fogadták. H a pedig
az uralkodóról volt szó, akkor azt
mondhatjuk: míg az esztergomi
koronázás kifelé, a tömegeknek
szólt, addig ez a döbbenetes - és
cseppet sem veszélytelen! - szer­
tartás a hegy gyomrában volt az
igazi beavatás: ez tette valójában
királlyá a királyt...
Pálos avatás
és egyiptomi piramis-rítus
Ennek az elképesztően fantaszti­
kus rítusnak az igazi üzenete az,
hogy aki már egyszer ily m ódon
szembenézett a halállal - hiszen
a jelölt meghalt a koporsóban
az többé nem áll a halál uralma
alatt, sőt: ő maga uralja a halált.
Ezért hittek benne még a közép­
korban is, hogy a pálosok - és az
általuk avatott magyar királyok
- valójában halhatadanok, de
legalább is haláluk után épen
marad, nem bomlik fel a testük.
Lehetséges volna ilyesmi? Épen
maradhat egy holttest külön
tartósító eljárás, balzsamozás
nélkül pusztán egy rítus követ­
keztében? Mai szemmel ez talán
túl fantasztikusan hangzik, de
gondoljunk bele: amerikai cégek
hatalmas összegeket költenek a
hibemálás kutatására. Nos, az ősi
hagyományok elbeszélik: annak
idején az emberiség jól ismerte
azokat a meditatív, energetikai
A M A G YA R SA G 20 000 E V E S T O R T E N E L M E 2.

Hollók és oroszlánok kenyeret hozott nekik. A m ikor pedig Pál

Remete Szent Pálról, a pálos rend példaké­ meghalt, két oroszlán ásott sírt, melybe - a
péről a legenda azt meséli: amikor a sivatag­ legenda szerint - ők maguk (ti. az orosz­
ban vezekelt, meglátogatta egy másik híres lánok) tem ették el az aszkétát. Mindez
keresztény aszkéta, Remete Szent Antal. jelképezheti az isteni gondoskodást, ám
Utóbbi ugyanis isteni látomásban részesült, egyben ősi szimbólumokat is tartalmaz.
melyben egy angyal közölte vele: nem ő a A holló ugyanis egyben a szkíta Nimród
legnagyobb vezeklő Egyiptomban, hanem király jelképe, az oroszlánok pedig - fő­
Pál - akit ennek hatására Antal kíváncsian ként, ha kettő van belőlük - a sumer és az
felkeresett. egyiptomi királyok trónját őrzik. Talán az
A két szent között (képünkön) - rivalizálás sem véletlen, hogy a m onda szerint Mátyás
helyett - szeretetteljes barátság szövődött. királyunknak - a pálosok nagy támogatójá­
Ennek egyik csodás eleme, hogy a holló, nak - is volt két szelídített oroszlánja, m e­
mely addig m inden nap egy fél kenyeret lyek gazdájuk halála órájában felüvöltöttek
vitt Pálnak, innentől kezdve egy egész és elpusztultak...

módszereket, melyeket alkalmaz­
va - hűtés, tartósítás, vagy bár­
milyen mesterséges beavatkozás
nélkül - a halál után is tökéletesen
ép marad egy test!
Az ilyen módszerek mesterei
pedig - ahogy mindenki tudja - az
egyiptomiak voltak. Nos, ami az
egészben a legizgalmasabb: a pálos
avatás és az egyiptomi piramisok­
ban zajló beavatási rítusok között
döbbenetes párhuzamok figyel­
hetők meg... Az egyiptomiaknál
például - akár a fáraó, akár az új­
donsült pap avatásakor - az illetőt
fehér ruhában befektették egy föld
alatti teremben álló kőszarkofágba.
Fejénél egy papnő ült, aki ízisz
istennőt jelképezte, lábánál pedig
egy másik papnő, Neftisz istenasz-
szony jelképeivel - márpedig az
egyiptomi mitológiában ízisz a
Nap, Neftisz pedig a H old...
Ebből is látszik, hogy a pálos
beavatás precíz megfelelője az
egyiptominak. Utóbbi szintén
72 órát vett igénybe, mialatt az
avatandó lelke elhagyta testét, s
felszállt az istenek birodalmaiba.
Végül visszatért, minek során
megrepedt a koporsófedél
- ez a motívum a pálosoknál
is előfordul! Fehér ruhába öltöz­
tették, és fején pálmakoronával
vezették ki a piramis előtt ünneplő
tömeg közé...
A lóvá tett II. Ulászló
király
Felmerül a kérdés: hogy hason­
líthat ennyire egy középkori
magyar keresztény szertartás és
egy ókori egyiptomi? A válasz
természetesen kapcsolatos a
ténnyel, hogy a pálosok névadó­
ja, példaképe épp egy egyiptomi:
Remete Szent Pál Lehetséges,
hogy ezért kerültek be a pálos
rítusok közé olyan elemek, m e­
lyek még a fáraókori vallás részei
voltak?
A válasz egyértelmű igen.
Nagyon is lehetséges,
hogy Szent Pál eszméje
hozott a pálosok hagyo­
mányaiba egyip­
tomi vonáso­
kat - noha
van
egy
má­
sik,
meg
döb­
bene­
tesebb
magya­
rázat is.
Utóbbi pedig
lassanként elvezet ben­
nünket a rejtély megoldásához:
miféle kincset őriztek a hegy
gyomrában a pálos atyák?
Egy döbbenetes történet - m e­
lyet Gyöngyösi Gergely pálos
rendfőnök csak részletekben
fennmaradt krónikájában olvas­
hatunk - közelebb vihet a rejtély
megoldásához. Eszerint - a pálo­
sokkal köztudottan bensőséges
viszonyt ápoló - Mátyás király
halála évében, 1490-ben az új
király, a lengyel Jagelló-házbeli
II. Ulászló (1 4 9 0 -1 5 1 6 ) fel­
kereste a budaszentlőrinci
pálosokat. Azt szerette
volna ugyanis elérni, hogy
őt is - mint a korábbi ma­
gyar királyokat - a
hagyományos
avatásban ré­
szesítsék,
hogy
ezzel
Pá-
losok
címere
pálma­
fákkal,
oroszlánok­
kal és a gyű­
rűt csőrében
tartó hollóval
mitást a magyar
nemzet előtt.
Ennek az avatásnak pedig - mint
kiderül - nemcsak a szarkofág­
ban való testen kívüli élmény
volt a fő eleme, hanem az is,
hogy a leendő királynak meg­
mutatták a pálosok titokzatos
kincsét... Ulászló tehát követelte
a szentlőrinci rendfőnök-atyától,
hozzák ki, hadd nézze meg ő is
ezt a bizonyos valamit.
Az atya bement, s kihozott egy
pálmából font sarut. A király a
fejét csóválta, mondván, biztosan
nem erről van szó, és megparan­
csolta: hozzák ki az igazi kincset.
Az atya ismét bement, majd
visszatért, kezében egy pálma­
háncs derékövvel. Ulászló felbő­
szülve üvöltött rá a szerzetesre, ne
játsszon vele, az ország királyával,
hanem most már tényleg a valódi
kincset mutassa m eg...
Egy holttest volna
a pálosok kincse?
Az ember azt gondolná: egy ilyen
„mérkőzésből” nyilván a király
került ki győztesen, lévén, neki
kényszerítő hatalma van minden
alattvalója, így egy szerzetes fölött
is. Tévedés... A pálosok tekin­
télye akkora volt, hogy szinte a
király felett állónak számítottak:
ők közvetítettek ugyanis az ural­
kodó és az égi erők között.
Nem csoda, hogy Ulászló sem­
mire nem ment dühöngéssel és fe­
nyegetőzéssel: a pálos rendfőnök
szelíden megkérte, hogy távozzon,
és őrizze meg királyi méltóságát.
Azaz: udvariasan, de gyakorlatilag
kiutasította a szentlőrinci rend­
házból a királyt...
Azt is hozzátette: soha nem fogja
neki megmutatni az igazi kincset.
De vajon miért? Miért nem
láthatta Ulászló azt a valamit,
és miért láthatta - állítólag - a
legtöbb, előtte uralkodó magyar
király? Gyöngyösi Gergely egyér­
telműen arra utal krónikájában:

92 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER


azért, m ert annak a valaminek a
látása csak az Árpád-házi királyo­
kat illeti meg, illetve azokat, akik­
ben akár egy csepp is folyikÁrpád
fej edelem véréből.
Ha pedig így van, ez azt jelenti:
a vegyesházi királyok - pl. Nagy
Lajos - elvileg láthatták a kincset,
lévén nőágon bennük is csörgede­
zett Árpád vére. Ulászlóban azon­
ban nem, így érthető az elutasítás.
S hogy mi lehetett ez a titokzatos
kincs, melyet csak az Árpád-vérű-
eknek szabad megmutatni? Gyön­
gyösi több helyen is arra céloz,
hogy ez egy holttestvoltl
S hogy kinek a teste? A saru és
az öv kapcsán a kutatók többsé­
ge szerint kézenfekvő a válasz:
természetesen Remete Szent
Pálé. Ezek szerint a sivatagi szent
teste, vagy valamelyik ereklyéje
Magyarországra került volna, s
a pálosok őrizték - ahogy náluk
volt a remete híres pálma-szan­
dálja, és pálma-öve is. Nos, jól
hangzó elmélet, mindössze egy
probléma adódik: ha így van, és
Pál holtteste volt a pálosok kin­
cse, akkor miért csak Árpád-vérű
királyok láthatták? M i köze az
évszázadokkal azelőtt élt keresz­
tény vezeklőnek az ősmagyar
fejedelemhez és a leszármazot­
taihoz?
Osvilagi harcos-
sze rzetese te
Nos, a válasz a legtöbb bizonyíték
szerint az, hogy semmi: Szent Pál,
amellett, hogy mélyen tiszteletre
méltó, nem áll olyan kapcsolat­
ban a magyar királyi dinasztiával,
hogy ebből az következzen:
holttestét csak Árpád sarjainak
szabad látni. Ám Gyöngyösi
ragaszkodik hozzá, hogy a pálo­
sok egy - romlatlan épségű - ősi
holttestet őriztek. Lehetséges,
hogy ez a test valaki másé volt?
Egy elmélet, mely először kissé
meghökkentően hangzik, ismét
igen-1 felel erre a kérdésre is. Ez
a teória arra alapoz, hogy egy
ősi szkíta-magyar legenda tudni
véli: az özönvíz idejében élt ős­
király, Nimród valamikor régen
ide, a Pilisbe látogatott. Az itt
vezeklő fehér ruhás mágusokat
összegyűjtve alapított egy harcos
szerzetesi-lovagi rendet, melynek
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
tagjai a Fény védelmezésére es­
küdtek fel a Sötétséggel szemben.
Nimród király azonban - a
mítoszok szerint - maga is szem­
beszállt egy gonosz démonnal.
A küzdelem során hősként halt
meg, testét pedig titokban a Pilis
egyikbarlangjába temették el. Ám
a test olyan maradt, mintha csak
aludna: nem bomlott fel, mivel a
nagy király hatalmas mágus is volt
egyben, s minden sejtje tele volt
varázserővel. Ezért mesélték úgy:
Nimród a Pilis alatt alszik, szíve
dobbanásait pedig visszhangozza
a hegy, melyet ezért hívnak Do­
bogókőnek. Eljön azonban az idő,
amikor fel fog ébredni, hogy ismét
a Fény útj án vezesse a pusztai
népeket - a szkítákat, hunokat és
magyarokat.
A barlangban azonban, ahol
N im ród alszik, teste mellett
hatalmas kincsek is rejtőznek:
azok a mágikus talizmánok, m e­
lyeket maga a király készített. így
például egy varázsgyűrű, Nimród
Gyűrűje, mely rendszeresen
szerepel a pilisi népmesékben,
és a pálos hagyományokban is.
H a valaki e gyűrűt megforgatja,
fény árad belőle, mely a legendák
szerint m inden sebet begyógyít,
amit csak a Sötétség okozott a
F öldön...
Nimród hollója,
Nimród gyűrűje
Igaz volna? Akkor hát a pálosok
„kincse”, igazi titka nem volna
más, m int amit már az ősmagya­
rok is rebesgettek: a Pilis egyik
barlangjában romladan testtel
fekvő Nimród király? Ez volna
az ősi misztérium, melynek
megőrzésére a fehér ruhás atyák
felesküdtek - talán azért, mert
ÉG I C S O D Á K - FÖ LD I M ISZTÉRIUM OK
rendjük igazi alapítója maga
N im ród volt?
H a ezt az elméletet elfogadjuk,
rögtön érthetővé válik jó pár,
addig megmagyarázhatatlan rej­
tély. így például az is, miért csak
Árpád leszármazottjai láthatták
a„pálosokkincsét”: Nimród
ugyanis a hun Attila, rajta keresz­
tül pedig Árpád őse volt, akit a
magyar királyi ház is ősapjaként
tisztelt Világos tehát, miért nem
mutatták meg a „titkot”Jagelló
Ulászlónak, aki nem Nimród
ivadéka v o lt...
És még valami, amit ez a teória
tökéletesen megmagyaráz. A
Jsm B sL
K á
1u. 48.
?dek.com
Gönczi Tamás
^ U SC SILLA G
N A P C S ia A G
Hihetetlen KULONSZAM
pálosok címerében két holló
látható, sőt: a pálos rend szent
madara, legfőbb szimbóluma a
holló. Általában azt mondják,
azért, m ert Remete Szent Pálnak
a m onda szerint egy holló ho­
zott minden nap kenyeret, hogy
életben maradjon a sivatagban.
Csakhogy akkor miért kettő van
a pálos címerben ezekből a ma­
darakból?
Nimród egy babiloni eredetű
legendája válaszol erre. Ebben
ugyanis elbeszélik: mikor
Nimród király az általa épített
mágikus torony tetején harcolt
ellenségével, két holló vitt neki
táplálékot a csőrében: mézet
és vizet. Kettő holló, nem pedig
egy...
És ami még meggyőzőbb: a H u­
nyadiak, a pálos rend nagy bará­
tai, támogatói címerében a holló
gyűrűvel szerepel. Remete Szent
Pál legendájában nincs gyűrű -
ám Nimród király történetében
igen. Hiszen említettük: Nimród
Gyűrűjéről, erről a titokzatos
talizmánról ma is tudnak a pilisi
népmondák, m esék...
ERŐSS DIÁNA
„Múltunk meg- l
értéséhez a kézzel l
foghatón kívül más |
síkokra is szükségünk ;
van. Gönczi Tamás |
pontosan erre a másik
világra nyitott kaput” [
Bunyevácz Zsuzsa :
„Gönczi Tamás
különleges képességű
ember, aki szellem­
társaihoz hasonlóan
az égi csatornákon
keresztül próbálja a
régmúltat megfejteni”
prof. Papp Lajos
Bővített,
A M A G YA R SA G 20 000 E V E S T O R T E N E L M E 2.

özépkori krónikáink a
Szűzanya magyarországi
kultuszát Gellért püspök te­
vékenységéig vezetik vissza.
Amikor az olasz származású
hittérítő Fehérvárott bem utat­
kozó beszédet tartott, külön
kiemelte Mária jelentőségét a
magyarság számára, „Napba
öltözött Asszony”-nak nevezve
a Szűzanyát. D iódon misét
m ondott, melynek szavai a
Képes Krónikába is bekerültek:
„Tudomásotokra hozom ugyanis
az isteni titkot, amely nekem ma
éjjelfelfedeztetett. Urunkat, Jézus
Krisztust láttam szentséges Anyja,
az örökké szűz Mária ölében, ki
magához híván bennünket, saját
t i a m
a legfontosabb, legszentebb ke­
resztény hősnőt állította Gellért a
magyarországi térítés középpont­
jába? (Más országokban, ahol
térített, koránt sem hivatkozik
annyiszor a Szűzanyára, mint
nálunk.) Három: miért nevezi
Máriát „Napba öltözött Asz-
szony”-nak, amikor is Jézus any­
jának ez a -János Jelenéseiből
vett - elnevezése egyáltalán nem
jellemző, sőt nagyon is ritka...?
Akármennyire is meghökken­
tőnek tűnik, Gellért szavai arra
utalnak: nem ő honosította meg
Mária különleges tiszteletét Ma­
gyarországon. Inkább fordítva:
úgy tűnik, térítő munkája során
egy már régóta meglévő magyar
nép nem mondja ki, hanem saját
nyelvükön csak Királynénak,
Nagyasszonynak nevezik."
Az ősi Kelet
„ezernevű" Istennőe
Királyné és Nagyasszony... Vagy,
ahogyan latinul mondták: Mag­
na Domina Hungarorum, „a ma­
gyarok Nagyasszonya.” Az, hogy
a „Mária” név helyett őseink
inkább így hívták Jézus édesany­
ját, egyértelműen bizonyítja: szá­
mukra a Királyné, a Nagyasszony
megszólítás a kereszténység előtti
időkből ismerősebben csengett.
A titok nyitja a következő: nyil­
ván volt egy ősi magyar istennő,
akit ugyanezeken a méltóságtel-
* ..........
istennőt, a „Magna M atert” (azaz
a Nagy Anyá-t) Mezopotámi­
ában a sumerok Inannának, az
akkádok Istárnak, a kánaániak
Anatnak, a perzsák és szkíták
Anahitának, az egyiptomiak
Izisznek nevezték.
O az, akinek alakja feltehetően
még az újkőkorból maradt fenn,
amikor is az emberek jellemzően
anyajogú (matriarchális) csa­
ládokban éltek, a legfontosabb
érték pedig - az elterjedő gabo­
natermesztés miatt - a termé­
kenység volt. Ezért a közösség
legfontosabb alakja, egyben a
családfő is az anya volt, a váran­
dós nőket pedig istennőknek járó
tisztelet vette körül. Ez a korabeli
teremtésmítoszban is vissza­
tükröződik: eszerint ugyanis a
Mindenséget nem egy férfi Isten
teremtette, hanem egy hatalmas
Anyaistennő szülte.
A Magna Mater legfontosabb

Regnum Marianum: tulajdonságai: anyaság, termé­

kenység, nőiesség, kiteljesedés,

A magyarság több ezer éves és mindenek előtt a boldogság.

Az Istennő boldogságot
áraszt minden lényre, és

kultusza? já k
Regnum Marianum, azaz magyarul: Mária országa
(királysága). Büszkén nevezik így magukat a
magyarok legalább ezer esztendeje, és ez annyira
közismert, hogy még külföldön is tudnak róla:
Magyarország népe különleges kapcsolatban van J
a Szűzanyával. De vajon mióta? És igazából mi É| km d J L
ennek a rendkívüli, már-már misztikus Mária-
tiszteletnek a gyökere?

kezével nyújtotta nekünk testének Mária-kultuszra alapo­

és vérének szentségét... ”
M ndez alapján arra lehetne
következtetni: talán maga Gellért
honosította meg az általa ke­
reszténységre térített magyarok
között az Istenanya imádatát.
Csakhogy ez nagyon kétségesnek
tűnik, és több problémát is felvet.
A Napba
öltözött Asszony
Egy: ha egy püspök egy „vad”,
„pogány” nép körében hirdeti az
igét, miért emelné ki a keresztény
világképből az egyik alakot, miért
pont ővele próbálná vonzóbbá
tenni a kereszténységet? Kettő:
miért pont egy női szereplőt, sőt
zott ! Azaz valószínű,
hogy a magyarság és
az Istenanya között egy
ősi, misztikus kapcsolat­
nak kellett fennállnia, és a
püspök tudott erről. Úgy vélte,
ha erre hivatkozik, könnyebben
eljuttatja a keresztény eszméket a
magyarok szívéhez.
Szent Gellért 1063-ban íródott
„Nagyobbik Legendája-ból ki­
derül: maga a püspök is elámult
azon, hogy a pogánynak vélt
magyarok mennyire ismerik, sze­
retik, tisztelik a Szűzanyát - még
maguk a pogánylázadók is! D öb­
benten jegyzi meg a következőt:
„Krisztus anyja nevét a magyar
jesen
rangokon szólítot­
tak.
Nem más ő, mint az a hatalmas
istenasszony akinek alakját
gyakorlatilag a teljes emberi
őshagyományban, az összes nép
mitológiájában megtaláljuk.
Olyan sokféle néven imádták az
emberek ezt az istennőt, hogy
egy római szerző, Apuleius nem
véletlenül hívja őt „Ezernevu-
nek. A teljesség igénye nélkül
említsünk meg az ókorból né­
hány ismertebb nevet: ezt az
náluk - leggyakrab­
ban Boldogasszonynak
hívták.
Emesétől
Babba Máriáig
A „Boldogasszony” - csakúgy,
mint a „Nagyasszony”, „Király­
né”, „Istenanya”, „Úrnő” stb.
- úgynevezett rejtjelezett név,
kódnév. Ez azt jelenti, nyilván
volt „rendes” neve, azaz személy­
neve is az istennőnek, csak azt
nem illett profán célokra a szájra
venni. Ez azt jelenti, a valódi

94 Hihetetlen KULONSZAM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER


Babba Mária,
a s u m e r is t e n a n y a
Babba M áriáink a s/ekelyek
és a csángók hívják a Szü/-
anyát. Neve nem konkrétan
„babát" jelent, legalábbis nem
„bábu” és nem „csecsemő'’
értelem ben, noha a szónak a
..baba. szülés/no” kifejezésig!/
win ,1/1 A s / o k c ' >- c s á n g ó
i\e s/n, tÖnrT ónban
a „baba", „babba" a /t jelenti,
hogy „szép”!
Azaz: itt tulajdonképpen egy „Szép” nevű ősi
istennő kultusza él tovább, a keresztény M á­
ria alakjába rejtve. Babba tiszteletét egészen
nevet tabu övezhette: kizárólag
bizonyos alkalmakkor (pl. ünne-
peken, rítusokon) és akkor is csak
bizonyos személyek (pl. papok,
papnők, beavatottak) ejthették ki.
Osmagyar Boldogasszonyunk
igazi nevéről azonban mégis
fennmaradt néhány homályos
nyom, melynek alapján kikö-
vetkeztethetjük, mi lehetett ez.
Kiderül: nem egy, de több neve
volt az Istennőnek, azaz ő nálunk,
magyaroknál is „ezernevű” volt.
Az, hogy épp hogy hívták, attól
függött, melyik szerepkörében
szólították meg: ha például mint
az anyaság úrnőjére és a törzs
ősanyjára hivatkoztak, Emese
volt a neve, a természet, az erdő
istennőj eként: Eneth, Eneh vagy
Anat, mint a földmélyi kincsek
őre: Kincs, Kincső, a fény isten­
nője szerepében: Luca, a vajúdó
asszonyok védnökeként: Babba,
Babba Mária és így tovább.
Nem lehet elégszer hangsú­
lyozni: esők név valójában
egyetlen istennőt takart, aki
„Az Istennő” volt. Az ősma-
gyár hagyományban, amikor
összefoglalóan beszéltek róla,
mindig Nagyboldogasszonynak,
Holdas Boldogasszonynak, vagy
Hétboldogasszonynak hívták.
Mítoszaink szerint ő Arany
Atyácska felesége, a Mindenség
Királynője, akit egy végtelen
szeretetet, jóságot árasztó, egy­
ben királynőién fenséges asszony
alakjában kell elképzelni. Haja
ezüstszínű, arca olyan, mint a teli­
hold, csillagokkal átszőtt ruhát, és
holdsugárból lévő koronát visel.
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
ÉG I C S O D Á K - FÖ LD I M ISZTÉRIUM OK
gyermek édesanyja. Egyetlen
- I Mezopotámiait; kísérhetjük fiát Világügyelő Fiúnak hívják
U i n i v’iss/.a, alio! is Baba istennő (ez is rejtjelezett név), akinek az
iffllíliH : ' Ijg JJ ' - i a szülő anyák védnöke, egy- apja maga a Nap. Legendáink
i. ^ en a/ ’stene^ bábája volt. szerint Világügyelőt anyja úgy
H ■ U gyané/t a/ istennői a göróp|g szülte, hogy szüzessége érintetlen
í-ljlfPli mitológiában Kauhó, a s/írek- maradt, s ezt a csodás képessé­
■ nél pedig Bau néven találjuk get - az érintedenül szülés cso­
I me g . Babba M á r i a knllus/a dáját - Boldogasszony át tudja
| II tehat i smét Csak a/t mu t a t j a : a hárítani legodaadóbb híveire,
'H s, -ekelyék‘ c s á n g ó k a kulttls/t az aranyasszonyok-nak nevezett
>vz ókori Keletről hozhatták ősmagyar táltos-papnőkre is.
-— l g ma g u k k a l , k ö v e t k e / é s k é p
pen ők is on n ét származnak.
M árpedig m ind a székelyek, m in d a csángók
m agyarul beszélnek, magyar testvérnépünk: A titokzatos aranyasszonyok
m agyarok... Boldogasszony beavatottjainak
számítottak, ezért az ősmagyarok
Szépsége olyan, hogy arra a ma­ A magyar mitológiában Boldog- mélyen tisztelték őket. Rendjük
gyár táltosok szerint nincs földi asszony nemcsak az Univerzum egyébként is sok hasznot hajtott
szó, hogy kifejezzük, és halandó Anyja, az anyák égi példaképe, a közösségnek: szülésnél segéd­
elménk el se tudja képzelni, de természetesen maga is egy keztek mint bábák, nevelték, az
> asszonyszerepre készítették elő
a fiatal lányokat, sebesülteket
gyógyítottak a csatatéren és
gondozták a magányosan maradt
időseket. O k adták össze a mát­
jJ kapárokat, ha pedig valaki hal­
dokolt, akkor is az aranyasszonyt
hívták, hogy a távozó lelkét
kísérje el a másvilági ösvényeken,
amíg a Fényországig nem ér.
Az ősmagyarok azt mesélték:
az első aranyasszony, a Rend
alapítója nem földi nő, hanem
egy tündér, nevezetesen a tün­
dérek királynője volt. Ő t nevezik
legendáink Tündér Ilonának,
^ Magyar Ilonának, vagy Aranyha­
jú Ilonának - és Nimród király
L*f: édesanyjának tartják. Úgy hitték,
Tündér Ilonában valójában maga
Boldogasszony született újjá, s ez
is mutatja: az ősmagyarok nem­
fi 1 csak hittek a reinkarnációban, de
^ jw hitük szerint maguk az istenek is
* '' : j | jj képesek emberi testet ölteni.
E tanítás olyan jellemző volt a
magyarokra, hogy úgy vélték:
É 1 4 valójában minden nő foganta­
* > , | táskor, de különösen szüléskor
Boldogasszony megtestesülésévé
válik. Ezért mondták őseink azt a
J ? gyermekágyas anyára, hogy „Bol­
dogasszony ágyát fekszi”, a szü­
lésben meghaló asszonyra pedig:
w „Boldogasszony magához ölelte.”
Ha a szülés sikeresen megtör­
tént, szokás volt ennek örömére
áldomást inni - ezt pedig „Bol­
dogasszony pohará’-nak hívták.
Hihetetlen KULONSZAM 95
A M A G YA R SA G 20 000 E V E S T O R T E N E L M E 2

Ha egy gyermek elesett, de nem döbbenetes, m ert a hivatalos

történt baja, azt mondták: „Bol­
dogasszony markába esett”- azaz,
t
8 szemlélet szerint őseink ekkor

ő vigyázott rá.
Boldogasszonynak a magyar
misztika tanai szerint három fő
formája volt (miként a Holdnak
is három stádiuma): a szűz haja­
don, az érett asszony és a bölcs
öregasszony. Egyben három leg­
fontosabb szerepköre: a leányok
védnöke, az anyaság, szerelem,
termékenység istennője, illetve a
halál, az Alvilág úrnője. Első szere­
pében a neve Kisboldogasszony,
vagy Kisasszony volt, a közép­
sőben Nagyboldogasszony vagy
csak simán Boldogasszony, az
utolsó - legtitokzatosabb - ha-
lálistennő-arculatát pedig őseink
Szépasszonynak hívták.

Ezek után megérthetjük, miért

volt viszonylag könnyű dolga
Gellértnek és a keresztény térí­ emelt bazilikát Fehérvárott „az még bőven pogányok voltak...
tőknek, amikor is a Szűzanya Ö rök Szűz dicsőségére”, és ő tet­ Valószínűnek tartják, hogy
jelentőségét próbálták hang­ te meg a legfontosabb lépést a legtöbb Mária-kegyhelyünk
súlyozni a magyaroknak. H i­ magyar Boldogasszony-kultusz helyén valamikor ősi Boldogasz-
hetetlenül hangzik, pedig igaz: kereszténnyé „legalizálásában” szony-szentélyekvoltak. Igya
gyakorlatilag semmi újat nem azzal, hogy országunkat M ári­ magyarok a térítés után ugyan­
kellett velük elfogadtatni... ának ajánlotta fel. A Hartvik- oda járhattak vissza elmélkedni,
Elég volt az ősi Boldogasszony legenda erről így ír: István „ki­ imádkozni, ahová őseik - leg­
alakját a keresztény Máriával rályságát az örökszűz Istenanya, feljebb immár nem „Világügye­
„behelyettesíteni”, a többi rész­ Mária gyámsága alá helyezte, lő Fiú”, hanem Jézus anyját
let - a mítoszok, a legendák, kinek tisztelete s dicsősége a ma­ említették imáikban. (Tegyük
a szűzen fogantatás tanítása, a gyarok közt oly nevezetes, hogy hozzá: nemcsak Mária azonos
megszólítás, az imák stb. - m ár nyelvükön még a szűz mennybevé­ Boldogasszonnyal, de a legtöbb
mondhatni, eleve készen is volt. telének ünnepét is, tulajdonnevé­ kutató szerint Világügyelő alak­
Azért tegyük hozzá: noha elein­ nek hozzátétele nélkül, csak Úrnő jában magát Krisztust kell felis­
te kényelmes volt a térítőknek, napjának emlegetik." merni - a magyarok tehát már
hogy a magyaroknak nem kell Érdekes, már-már misztikus jóval I. István előtt egy sajátos
nagyon magyarázni a Szűzanya egybeesés: Mária mennybeme- kereszténység követői voltak!)
alakját, később azonban m ár Igaz ez például Mátraverebély-
kínosnak érezték ezt. A táltos­ Szépasszony Szentkút
Az ősmagyar esetében
hiedelem is, ahol a
szerint
inkvizíciók korában (IV. Béla és a szépasszonyok 1 legenda szerint
Szépasszony Szent
kísérői László
a szépséges,
király idején az 1230-as, 40-es A magyar alvilág-és halálistennő- ff J jr v r királyunk
ám úrnőjükhöz (1 0 hasonlóan
7 7 - 1095)ve- 1091-
években) m indent megtettek, tői, Szépasszonytól még egészen H B S r a L ; ben a kunok ellen harcolt.
n jS szedelmes tündérek, a szcpasszo-
hogy elválasszák a keresztény az újkorig is féltek vidéken, iB S f i t l W Amikor
n)'°k- egy szakadékot
Egyesek szerint három ugrott
van
Istenanya alakját a „pogány té­ főképp a szülő anyák. Állítólag netelének ünnepe augusztus át, majd földet ért a túlparton,
■ r H E S l P S belőlük, mások úgy tudják, heten
velygések” Boldogasszonyától, ugyanis ez a félelmetes, kiismer- 15, és különös m ódon
MOmiMP-w W Waz m ősma- lova patkója
l m vannak>s nyomán
ők azok, akik azegy forrás
ember
akit igyekeztek egyfajta dém on­ heteden természetű istennő gyarok
: is e napon .ünnepelték tört fel.
W <£j«f életfonalát fonják, gombolyítják,
nővé, boszorkánnyá maszkí­ különösen rájuk, és a gyermekek- „az Égi Királynő” ‘* napját. M ég* 1 maíd Vagykegyetlenül
száz év múlva történt,
elvágják olló-
rozni. Tegyük hozzá: nem sok re jelenthet veszélyt Ő okozza a elgondolkodtatóbb, hogy
JSjggV.' István
W jukkái. A görög mitológiábankisfiú
hogy egy némán született a
sikerrel, mivel a néphitben, népi gyermekágyi lázat, az újszülöttet király 1038-ban pont ezen a járt erre
három az édesapjával.
Moira Elté-
nevű sorsistennő
vallásosságban Jézus anyja és az pedig nem egyszer ekabolja a napon
wmWm haltm ómfíeg! ISSilKsSSSBf (képünkön)
védték, s már-már
ugyanezt a szomjhalál
teszi, míg
ősi, jóságos Nagyboldogasszony bölcsőből, és saját gyermekével cseréli ki: az ilyen kerülgette őket.
Egyiptomban a félelmetes sors-tündérek A gyermek
heten
továbbra is egy és ugyanaz volt... „váltott” gyermekből a hiedelem szerint fekete lemaradt,
voltak - a szépasszonyok s ekkor jelent
mondájában meg
nyilván
A kultuszt pedig a királyi udvar Még
mágus, garabonciás, boszorkány lesz. a külföldi szakirodalom is előtte a Szűzanya, természet­
szintén egy ősi keleti elképzelés vonul tovább.
is tovább építette. I. István ezért elismerni: a világon a legtöbb feletti ragyogást árasztva, majd
Mária-jelenés Magyarországon megmutatta neki a forrást. A
történt, és itt van a legnagyobb2013. fiúcska
OKTOBERcsillapította szomját,
- NOVEMBER
Hihetetlen KULONSZAM
számú Szűzanya-búcsújáróhely majd kiáltva hívta apját, jöjjön ő

Mater-materia,
anya-anyag
A Fekete M adonna alakjának
van egy mágikus, alkimista
értelm ezése is. A z ősi filozó­
fiák szerint ugyanis Isten a
M indenséget a sötét ősanyag­
b ól terem ti, m ely utó b b it n ő ­
nem űnek képzelték el - lévén
ez az, ami m integy szexuális
aktus révén befogadja „Isten
m agját”, a Fényt. Az alkimis­
ták ezt az ősm asszát nevezték
nőtte ki magát. Ami pedig a
legdöbbenetesebb: a régészek
kiderítették, hogy az itteni
forrásnak m ár az ősmagyarok
is áldozatokat m utattak be. Itt
imádták ugyanis Vízasszony
istennőt, akit pogány kori nevén
Villőnek is hívtak (ő is Boldog-
asszony egyik formája.)
N em kevésbé izgalmas a váci
Mária-templom eredete, ahol is
„Szarvasok Máriájának” hívják
az Istenanyát. Itt ugyanis a győz­
tes m ogyoródi csata (1074)
után Géza és László Árpád-házi
hercegeknek egy fényárban
úszó szarvas jelent meg, agan­
csai közt a Holddal. Nos, az
ősmagyarok pontosan ilyen
alakban képzelték el Enethet, az
ősi istennőt, Boldogasszony egy
másik változatát, aki nem más,
m int maga a Csodaszarvas...
Hihetetlen, de ezek után rádöb­
benhetünk: Mária-kultuszunk-
ban az ősmagyar Boldogasszony
összes létező alakváltozata to ­
vább él mind a mai napig! És ez
alól még a pogány halálistennő,
a félelmetes Szépasszony sem
kivétel: ő is „beépült” a keresz­
tény Istenanya alakjába. Ez kissé
paradoxnak hangozhat: mégis,
hogy válhatott eggyé a jóságos,
életadó M adonna figurájával az
elmúlás és a tem etők rettenetes,
fekete bőrű úrnője?
Nos, a válasz egyszerű: Szépasz-
szony, a magyar alvilág-istennő
őseink hite szerint egyáltalán
nem volt gonosz. Szerepe bár­
mennyire is „hálátlan", mégis
szükségszerű része a M indenség
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
ÉG I C S O D Á K - FÖ LD I M ISZTÉRIUM OK
Matéria Primá-nak. Vegyük
észre, hogy az anyagot jelentő
latin szóban, a matéria-bán ott
rejlik a mater, azaz az „anya”
kifejezés! És magyarul is
ugyanígy benne van az egyik
a másikban: anya és anyag. A
sötét arcú M áriák M agyaror­
szágon is népszerű kultusza
tehát látványosan bizonyítja:
egykori táltos-m isztikánk is
tökéletesen tisztában volt az
alkímia tanításaival.
harmonikus működésének, művészetben teljesen szokatlan?
hiszen ami keletkezik, annak Egyáltalán, hogy lehet a jóságos,
- legalábbis az anyagi világban fényes, fehér Szűzanya „sötét”!?
- el is kell múlnia. Az ő feladata A titok nyitja ismét az ősi keleti
továbbá a holtak siratása, bú­ misztikus világképben rejlik.
csúztatása, majd üdvözlése a Az ókori kultúrákban a Nagy
túlvilágon: alakja ezért a megfe­ Istennő harmadik, félelmetes
szített fiát sirató, majd eltemető arcát - aki nálunk a Szépasszony
Máriával azonosult. volt - a nőiség egyik legmé­
És ezzel meg is magyaráztuk a lyebb, legszentebb megjelenési
magyar Mária-kultusz legfur­ formájának tartották. Egyip­
csább, legtitokzatosabb jelen­ tom ban például Iziszt is gyakran
ségét: az úgynevezett Fekete ábrázolták fekete bőrrel, s ezt
Madonnákat! Csornán például úgy magyarázták: az istennő az
máig nagy tisztelet övezi a „Sze- anyag, az ősanyag megszemé­
recsen M áriát”, ám azt már senki lyesítője, márpedig az is „sötét”.
sem tudja megmondani: miért Ki ne hallott volna a lengyel
ábrázolják a Szűzanyát sötét chestochowai Fekete M adonna
bőrrel, amikor ez a keresztény kultuszáról? Azt viszont már
r hagyományaik szerint őseik a
Hihetetlen KULONSZAM
kevesebben tudják, hogy - nem
meglepő m ódon - ez is magyar,
sőt: pálos eredetű! E fekete
bőrű Istenanya-szobrot ugyanis
Opulai László nádor ajándékoz­
ta Nagy Lajos király korában a
lengyeleknek, akiről a kutatók
régóta sejtik: maga is a pilisi
pálosok rítusainak titkos beava­
tottja v o lt...
M indebből megérthetjük: a
Nagy Istennővel való kapcso­
latunk - melynek a keresztény
Mária-tisztélet az egyik fontos
láncszeme - ősibb, m int I. Ist­
ván uralma, vagy mint Gellért
püspök térítése. S hogy meny­
nyire régi? Nos, Boldogasszony
egyik legizgalmasabb alakjáról,
a székelyek Babba Máriájáról
úgy tudni, hogy sumer-mezo-
potámiai eredetű: ott imádtak
ugyanis egy Baba, Babba nevű
anyaistennőt már kb. 6000 évvel
ezelőtt is ...
Boldogasszony-kultuszunkat
ezek szerint nem évszázadok­
ban, de évezredekben lehet
mérni. Az tehát, hogy az orszá­
gunk az Istenanya védnöksége
alatt áll, s mi magunk az O
„kedves népe” volnánk, olyan
régi meggyőződés, melyet még
keleti őshazánkból hozhattunk
be a Kárpát-medencébe. Nem
csoda, ha őshimnuszunk is
konkrétan Boldogasszonyhoz
fohászkodik: „Boldogasszony
anyánk, régi nagy pátrónánk,
Nagy ínségben lévén így szólít
meg hazánk: Magyarországról,
édes hazánkról, Ne feledkezzél el
szegény magyarokról."
Ezzel kapcsolatban utolsónak
jöjjön egy döbbenetes tény:
egyik ősi himnuszukban az írek
majdnem pontosan a szavakkal
fohászkodnak Írország védnö­
kéhez, Szent Brigittához, akiben
a régi kelta Brighid istennő
alakja él tovább. Márpedig az
írek nem véletlenül tartják ma­
gukat a magyarok testvéreinek:
Kaukázus tájékáról vándoroltak
Északra, s antropológiailag is
sok bennük a turáni vonás...
ERŐSS DIÁNA
97
A M A G YA R SÁ G 20 É V E S T Ö R T É N E L M E 2.

A magyarságkutatás egyik legfontosabb, legizgalmasabb

kérdése: vajon a kereszténység felvétele előtt milyen vallást
gyakoroltak, milyen isten(ek)ben hittek őseink? Voltak-e
szentjeik, mártírjaik, prófétáik, tiszteltek-e valamilyen vallás­
alapítót? Tartozott-e vallásukhoz szentirat, könyv, mely rész­
letesen tagláltavolna a Mindenség felépítését hiedelmük sze­
rint - vagy tanaikat csak szájhagyomány útján adták tovább?

os, a hivatalosnak m ondott tudom ány
N e kérdésekre kész válaszokkal szolgál.
Azt állítják: a honfoglalás kori ősmagyarok­
nak sámánizmus-jellegű hitviláguk volt, mely
hasonló lehetett azoknak a szibériai népek
hagyományaihoz, akikkel szerintük a ma­
gyarság rokonságban áll. Úgy vélik, ez csak
egy szájhagyomány útján terjedő, kezdetle­
ges vallási forma lehetett, mely nem ismert
sem könyvet, sem alapítót, és nyilvánvalóan
többistenhit volt.
Ezt tanultuk mindannyian az iskolákban, s ez
áll a legtöbb könyvben is, mely az ősmagya­
rok szellemi életével foglalkozik. D e vajon
igaz-e ez a kép? Tényleg ilyen volt ősvallá­
sunk? És ha nem, akkor milyen volt egyálta­
lán?
A korabeli források elég szűkösen írnak a
vándorló magyarok hitvilágáról. Ennél fonto­
sabbnak tartották ugyanis, hogy inkább pél­
dául a harcmodorukat elemezzék, főleg azért,
hogy utódaik is hatékonyan tudhassanak
ezek ellen a rettegett nom ádok ellen védekez­
ni... Ám néhány elejtett szóból, homályos
célzásból nagyon is sokat lehet „kihámozni”
őseink világképéről - már ha nyitott szellem­
ben vizsgáljuk m eg őket.
„A magyarok
az Ég Urában hisznek"
így például rögtön itt van Al-Bakri jel­
lemzése őseink vallásáról, m iszerint a
m agyarok „egy olyan nép, amelynek a ma-
gasságos Istenen kívül nincs más istensége.
A z ég Urában hisznek, és az ő egyetlen H a­
talmasságában." Ez rögtön cáfolja a közke­
letű elképzelést, m iszerint az ősmagyarok
többistenhívők lettek volna, hiszen a szö­
veg eléggé egyértelm űen fogalmaz: a m a­
Ki az a rejtélyes célzások vannak
„vigasztaló?" arra is, hogyjézus távozása
„Elküldöm nektek a Vi­
gasztalót ...” Ez a titokzatos
jóslat magától Jézustól ered,
és sokan próbálták kitalál­
ni: vajon kire vonatkozik?
Nos, a vallástörténészek
egy része szerint magára
Manira, a szkíta származású
mártír tanítóra, aki magát
Jézus követőjének, aposto­
lának vallotta.
Apokrif evangéliumokban
gyaroknak nincs más istene az egyetlen,
égi Istenen kívül.
Ugyanezt erősíti meg a többi forrás is,
Iheophylaktosznál például ezt olvashatjuk:
„A turkok (magyarok) csupán azt imádják és
nevezik Istennek, aki a világmindenséget terem­
tette”. Ibn Fadlan pedig azt írja, hogy „a ma­
gyarok az égben lakozó Istent mindeneknél fel­
jebbvalónak tartják”. D e nem tudják másképp
a középkori krónikaírók - Anonymus, Kézai
Simon, Thuróczy és Kálti Márk - sem, mikor
után „rövid idővel” vissza
fog küldeni maga helyett
egy újabb prófétát azért,
hogy az elterjessze a ke­
resztény tanításokat. O az
a bizonyos „Vigasztaló”,
görögül Parakleitosz, akit
többen Manival azonosíta­
nak. H a ez igaz, akkor tény­
leg beteljesítette feladatát:
a manicheus fény-keresz­
ténység egy időben Kínától
Európáig a legelterjedtebb
tömegvallás volt!

1 98 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER


mindannyian egyöntetűen arról számolnak
be, hogy Árpád fejedelem a honfoglalás csa­
táinál a „M indenható Isten” segítségét kérte,
és benne bízott.
Döbbenetes, de ezek szerint elég megvizsgál­
ni a korabeli anyagot, és máris egy totálisan
más kép áll előttünk őseink hitéről, m int amit
az iskolákban sulykolnak... E forrásokban
szó sincs sámánizmusról, és nyoma sincs
olyasminek, ami alapján joggal vélhetnénk,
hogy a magyar ősvallás a szibériai népek - pl.
manysik, hantik, szamojédek - hitvilágához
hasonlított volna.
Természetesen ezzel nem azt akarjuk m on­
dani, hogy utóbbiak nem volnának szépek,
értékesek, megismerésre méltóak - hiszen
m inden vallás, minden mitológia az. Ám a
tények azt mutatják, hogy - azon kívül, hogy
szintén spirituális világképek - nem sok kö­
zük lehetett a honfoglaló magyarok vallásá­
hoz. Márpedig, m int m ondani szokás: a té­
nyek bizony makacs dolgok...
A titokzatos Világügyelők
E tények alapján pedig - azon kívül, hogy
tehát egyistenhit volt - sok minden más is
kiderül a magyar ősvallásról. Tegyük hozzá:
az, hogy őseink a Mindenség egyetlen urát
tisztelték, nem jelentette azt, hogy ne nevez­
hették volna meg az Univerzum jelenségeit
külön-külön istenségekként is (pl. szélisten,
vízistennő, hadisten stb.).
Csakhogy ezek a mitikus lények - így Hadúr,
a háborúk istensége, vagy épp Anahita, a ter­
mékenység úrnője - a magyar ősvallás tanai
szerint valójában m ind az egyeden, végtelen
Isten különböző arcai, megjelenési formái
voltak. így az az érdekes, látszólag paradox
jelenség állt fenn őseinknél, hogy bár m ono-
teisták, mítoszaikban mégis sokféle isten és
istennő szerepelt.
És nemcsak ők, az Ég halhatatlan lakói... A
magyar ősvallásban rajtuk kívül szerepeltek
más, „köztes” létformák is, olyanok, akik -
noha elvileg a „Felső Világ” lakói - mégis a
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
É G I C S O D Á K - FÖ LD I M ISZTÉRIUM OK
Földön tartózkodnak, illetve képesek lejönni
az emberek közé a Földre. Sokféle ilyen lény­
ről tudtak őseink mondái, regösénekei, ám
közülük a legfantasztikusabbak az úgyneve­
zett Világügyelők voltak.
S hogy kik ők valójában? Vezérük, egyben
az első ilyen létforma maga az úgynevezett
Világügyelő Fiú, az ősmagyar vallás legtitok­
zatosabb alakja. Róla annyi derül ki a ránk
marad - meglehetősen szűkös - forrásokból,
hogy őseink hite szerint ő Arany Atyácska, a
Napisten, és felesége, a holdistennő Boldog­
Visnu ember - például
és az avatárok megnősül,
A magyar őshagyomány­ gyermeket
ban szereplő égi küldöttek, nemz,
a „világügyelők” megfelelő­ majd
ivel más népeknél, így pél­ meg is hal
dául az indiai mitológiában ú g y m in t
is találkozunk. O tt avatar- bármelyi­
nak hívják őket: a szó pedig künk. Lelke
annyit jelent szanszkrit, azonban nem
azaz óínd nyelven, hogy emberi lé­
„aki alászállt". lek, hanem
A hindu hagyomány szerint Visnu isten
ugyanis van egy istenség, szelleme
Visnu, aki az „Avatárok maga, mely
Avatárja”. Ö az emberiség halála után
jóbarátja, aki valahányszor kiszabadul és
gonoszság uralkodik a Föl­ visszatér hazá­
dön, földi testben születik jába, az Égbe.
meg, és segít. Eközben leéli Körösi Csorna
életét, mint egy halandó Sándor nem véletlenül
asszony egyetlen fia volt. Világügyelő Fiú a
Napisten kedvence, fiatal mása, egyben ha­
talmának örököse, aki az égi hierarchiában a
király jobbján ülő trónörökös herceg.
Ősmagyar Szentháromság
Világügyelő Fiúval ily m ódon a Napistenből
és Holdistennőből álló kétpólusú világkép
háromsággá egészül ki. És ha ebben párhu­
zamot látunk a keresztény Szentháromság-
Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
gal, nem tévedünk! Az ősi keleti vallásokban
ugyanis nagyon gyakoriak a háromságot
alkotó istencsaládok, mindig ezzel a három
szereplővel: egy apa, egy anya és egy fiúgyer­
mek.
Ezzel találkozunk például Sumerban (Anu:
Atya, Inanna: Anya, Enlil: Fiú), vagy épp
Egyiptomban (Ozirisz: Atya, ízisz: Anya,
Hórusz: Fiú), de sok más kultúrában is. És
ami közös ezekben: a fiúisten mindig rendel­
kezik azzal a különleges tulajdonsággal, hogy
az emberi faj legjobb barátja, segítője.
kereste a magyar
hagyomány
gyökereit
Indiában.
Ö m aga
megvolt
róla győződ­
ve, hogy az
ősmagyar
fényküldöttek
alakja és a
hindu avatár-
mítosz között
azonosság
van. Ennek
oka szerinte - és
mások szerint is - az
lehet, hogy a magya­
rok, m int indoiráni nép,
közeli rokonságban áll a
hinduk egykori őseivel.
N em volt ez másképp a magyaroknál sem:
nem véletlenül emlegetnek forrásaink egy
bizonyos titokzatos „pogány magyar Krisz­
tust” ! Ő volt Világügyelő Fiú, aki valóban fiú­
isten, mint Jézus, és akár a keresztény Meg­
váltó, ő is szereti, védi a halandókat, mintegy
végigkísérve őket történelmi útjuk során. És
ami a legizgalmasabb: Világügyelő Fiú abban
is hasonlít Krisztusra, hogy - őseink hite sze­
rint - valahányszor bajba jut az emberiség,
emberként születik meg egy földi asszony
méhéből, azaz halandó testet ölt!
És nemcsak ő - noha ezt a „szokást”, a halan­
dó test felöltését állítólag Világügyelő Fiú
kezdte el. Példájára azonban megjelentek a
magyar hitvilágban a már említett Világügye­
lők, akiknek ugyanez a küldetésük. Az ősma­
gyarok tehát hittek benne: ha a Mindenség
egyensúlya felbillen a Sötétség javára, ha a
gyengébbeket elnyomják, ha igazságtalan­
ságok történnek, akkor mindig megjelenik
egy-egy Világügyelő, és beavatkozik...
Menekülés az özönvízből
Ahogy említettük: a példaadó maga Világ­
ügyelő Fiú volt, a Napisten egyszülött fia.
 E V E S T O R T E N E L M E 2.
Legendáink szerint ő apját m ár a teremtés
véghezvitelében is segítette. Arany Atyácska
világteremtő munkáját ugyanis minden áron
meg akarta akadályozni örök ellenlábasa, Ár­
m ány aki a Sötétség Ura. Szelíd természete
mellett azonban Világügyelő Fiú Ármány
legkeményebb ellenfele, a Fény legfőbb har­
cosa.
És ezzel elérkeztünk a magyar ősvallás leg­
fontosabb, központi fogalmához: a Fényhez.
Őseink szerint ugyanis az Univerzum lénye­
ge, magja, mozgatója a Fény. M inden ebből
áll, még az anyag is, mely nem más, mint
megdermedt, kikristályosodott Fény. N em
véletlenül írják az őseinkről szóló források,
hogy a magyarok napimádók, tűzimádók - Felserdülve az emberek élére állt: megparan­
jurtáik szent középpontja pedig a tűzhely. csolta nekik, építsenek bárkát, s mikor eljön
Utóbbi, a tűzhely ugyanis oltár, ahol az égi ha­ az idő, családjaikkal, állataikkal ebbe vonul­
talom megnyilvánul a Földön. Az ősmagya­ janak be. így is történt, s Világügyelő vezeté­
roknál a jurtában izzó parazsat mindig a leg- sével az Aranyos Szegeleten élők kétharmada
kisebbik fiú őrzi. S hogy m iért pont ő? Nem túlélte a kataklizmát - noha a gyönyörű föld­
nehéz rájönni: ő testesítette meg Világügyelő rész darabokra tört, és a tengerbe merült.
Fiút, akinek fent, a szellemi dimenzióban
szintén ez a feladata. Világügyelő biztosítja Nimród, a fényküldött
ugyanis, hogy a „Világ Szíve”, a Mindenséget E küldetésével azonban Világügyelő utat
fenntartó örök Fény - Ármány ármánykodá­ nyitott a többi „világügyelőnek”. A magyar
sai ellenére - soha ne aludhasson ki. legendák úgy tudják, ez utóbbiak általában
Manicheus bevezette az egyházi kato­ - képességekkel rendel­
táltosnő licizmust, sokan szerettek kezett.
a középkorban? volna visszatérni a korábbi Rasdi alakja roppant titok­
András (1046 -1 0 6 0 ) magyar ősvalláshoz. A zatos, ahogy már a neve
Árpád-házi királyunk lázadók egyik vezéralakja is az: csak iráni nyelven
uralkodása alatt hatalmas a krónikák szerint egy érthető, mivel perzsául „fé­
táltos-felkelések törtek ki Rasdi nevű asszony volt, nyeset, „ragyogó”-t jelent.
Magyarországon. M iután aki különleges - m a azt M ár az, hogy egy magyar
ugyanis I. István király mondanánk, paranormális táltosasszonynak perzsa
neve van, bizonyítja né­
pünk valódi származását...
És ami még izgalmasabb:
Rasdi tanai szerint a Min-
denség Fényből áll, mely ál­
landó harcot vív a Sötétség­
gel. Ebben felismerhetjük
az ősi szkíta fényvallást, sőt
akár a manicheizmus filo­
zófiáját is, mely ezek szerint
nemcsak része lehetett az
ősmagyar táltoshitnek, de
azonos is lehetett vele.
Világügyelő első igazi, földi küldetése nép­ nagy királyok, hadvezérek, táltosok, mágusok
meséink, legendáink szerint az özönvíz ide­ alakját öltötték. Közülük a leghíresebb maga
jén történt. A katasztrófa oka az volt, hogy Nim ród volt, a szkíták uralkodója, aki míto­
Arany Atyácska meg akarta büntetni az ekko­ szaink szerint jóval több volt, mint „csak” egy
riban élt emberiséget, akit Ármány rossz útra nagy király...
térített. Világügyelő azonban tudta, hogy az Nimródról ugyanis azt mesélték: már szü­
emberek többsége ártatlan, ezért m egmen­ letése egy égi terv szerint történt. Ezekben
tette őket: földi testet öltve született meg az az időkben - közveüenül az özönvíz után -
Aranyos Szegelet nevű, messze Nyugaton el­ ugyanis Ármány a Föld körül keringett égi
terült nagy szigeten. szekerén, és igyekezett elpusztítani a megma­
l 100l Hihetetlen KULONSZAM
radt embereket. Utóbbiak ekkoriban Keleten
laktak, állítólag egy nagy folyam torkolatánál,
melyben valószínűleg az Eufráteszt - lakhe­
lyükben pedig Sumert, Mezopotámiát - is­
merhetjük fel.
Itt, Sumerban öltött testet Nimród, konkrétan
Ur-Kasdim városában. Apjaként a legendák
egy bizonyos Tana vagy Tanais nevű királyt
neveznek meg (ez azért érdekes, mert az óko­
ri görög térképeken Tanaisznak hívják a D on
folyót.) Anyjáról viszont úgy mesélik, nem
ember volt, hanem egy ősi faj, a dingir nép
tagja. Ez ugyanaz, amit magyarul „tü n d ér­
nek mondunk: szépséges, nagy varázserővel
rendelkező emberszerű lények, akik általában
halhatatlanok.
Nimród anyjának a neve is fennmaradt:
Eilana, Elana - így alakjában könnyen felis­
merhető a magyar népdalok, mesék „Tündér
Ilona-ja. Gyakori motívum ugyanis, hogy az
égi küldöttek, világügyelők földi vérségükben
sem teljesen emberek, hanem valamiféle „fél­
vér” lények.
Az ily m ódon „féltündér” Nimródról mítosza­
ink elbeszélik: épített egy varázserejű tornyot,
melynek tetején egy kozmikus párbajt vívott
a Sötétség Urával. Gyakorlatilag ez a harc volt
konkrétan a küldetése, amiért egyáltalán testet
kellett öltenie - ezután ugyanis visszatért az
égbe, és azóta is mint Orion csillagkép ragyog
le ránk...
Hargita király varázstárgyai
Nimród alakjában tehát a magyarság egyik
legfontosabb égi küldöttét, „világügyelőjét”
ismerhetjük fel. Ám rajta kívül még több olyan
alak is megjelenik a közel-keleti hagyomá­
nyokban, akik valamiképp népünkhöz kötőd­
nek, és mint félig isteni-félig emberi segítők
jelennek meg.
Tipikusan ilyennek tartották az ősi szkíták
Thargitaosz, azaz „Hargita” királyt. Róla H é­
rodotosz történeti művéből, a Görög-perzsa
háború-ból értesülünk, ahonnét megtudhat­
juk: Hargita uralkodása alatt kincsek hulltak az
égből Szkítiában. E három talizmán egy arany
2013. OKTÓBER - NOVEMBER

serleg, egy arany kard és egy arany eke (mások
szerint zabla) voltak.
A kincseket maga Hargita találta meg gyer­
mekkorában, amikor pásztorként nyájat őr­
zött a pusztán. A három tárgy lángolva égett,
ám a fiú odamerészkedett hozzájuk, mire a kö­
rülöttük lobogó lángok abban a pillanatban ki­
aludtak. Hargita később, mint uralkodó palo­
tája szentélyében helyezte el a három kincset,
melyekből végül csillagok lettek. Akárcsak
a királyból, akit őseink a Perseus csillagkép­
pel azonosítottak, de azt is mesélték: miután
küldetését befejezve hazatért az égbe, testéből
keletkezett az ország határán a Hargita-hegy.
Eleve döbbenetes, hogy a mítosz így fogal­
maz: „az ország határán”! Ezek szerint a szkí­
ták egy olyan országban laktak, melyet a Har­
gita, azaz a Kárpátok határolnak - ilyen pedig
csak egy van: a Kárpát-medence. Azaz: a Kr.e.
1000 táján élő szkíták a mai Magyarország te­
rületén éltek, alkották meg birodalmukat - a
székelyek pedig valószínűleg az ő egyenes ági
leszármazottaik...
Emese álma, kissé másképp
A fényküldöttek, világügyelők legendái rávilá­
gítanak egy nagyon fontos tényre: arra, hogy
a magyarság ősvallása egyértelműen Mezo­
potámiára, Perzsiára, Iránra, Szkítiára mutat.
Hiedelmeink alapján tehát gyakorlatilag biz­
tosra vehető, hogy az itt élt ősnépekkel közeli
rokonságban állunk, illetve - feltehetően -
köztük találjuk meg őseinket.
A magyarság korai történelmét nagyjából így
rekonstruálhatjuk: már a sumer városállamok
(Kr.e. 6000-2200) korában élt egy nép a mai
Irak, Irán területén, akiket „magi”, „mada”,
„meda”, „madar”, „magar” néven emlegettek.
Úgy hitték róluk: tagjaik mind-mind tudók,
szellemi emberek, azaz mágusok, és azt is sut­
togták, hogy közéjük születnek meg leggyak-
rabbap a világügyelők.
Ez a „mágusnép” később mint kassúk és
káldeusok jelennek meg Babilóniában (Kr.e.
1500-as évek). Nem véleden, hogy az ókorban
a káldeus mágusok világhírűek voltak, s őket
2013. OKTOBER - NOVEMBER
ÉG I C S O D Á K - FÖ LD I M ISZTÉRIUM OK
A tudás tudása: hogy ő nem azért jött, hogy az eredeti kereszténységnek
a gnózis eltörölje ezeket, hanem ezek is szerves részét képez­
Az ősi szkíta fényvallás, hogy beteljesítse... ték. És az is fontos, hogy az
mint kereszténység? H a Ezért figyelhetjük meg, őskeresztények hittek ben­
túl fantasztikusan hangzik, hogy a Jézus utáni évszáza­ ne: a Mindenség magja a
nem árt tudni a következőt: dok őskereszténysége telje­ Fény, az ember lelke szintén
a keresztény hit eredetileg sen más jellegű volt, m int a fényből áll és halhatatlan
nem szállt szembe az úgy­ későbbi egyházi tanok. Míg - ez pedig ugyanaz, mint
nevezett pogány tanokkal, ugyanis utóbbiak elutasí­ az, amit a szkíták tanítottak
az ókori mitológiákkal, sőt! tottak minden közösséget évezredek óta.
Maga Jézus is azt tanította, az őshagyománnyal, addig Ezt a különleges, eredeti
krisztusi tanrendszert
gnózisnak hívták. A görög
szó tudást jelent, ugyanis
a kereszténység ekkoriban
még azt tanította: nem ­
hogy nem bűn a tudásvágy
(ami A dámot és Évát a
gyümölcs megízlelésére
sarkallta), épp ellenkezőleg.
Csak a tudás segítségével
lehet kiszabadulni a földi
test börtönéből, azaz üdvö-
zülni...
tartották az asztrológia feltalálóinak. Ugyanők hatol, de van a történetnek egy olyan változata
voltak, akik még később médekként jelennek is, miszerint egy óriási madár „érintette meg”
meg, s Média néven birodalmat alapítottak a a szűz leányt... Könnyű felismerni ebben a
Kr.e.6-ik században. A „meda” ugyanis sumer magyar turulmadarat, illetve Emese álmának
nyelven mágust, látót, prófétát jelent. történetét.
Ebbe a különös törzsbe, a „mágusok népé”-be
született meg az ókor leghíresebb „világügye­ A perzsák „Zsarátnoka"
lője”, akinek alakja annyira titokzatos, hogy M k o r felébredt, tudta, mit jelent az álom: vá­
senki se tudja, mikor is élt igazából. (Van, aki randós lett magától a Fénytől, mely az irániak
szerint a Kr.e.500-as években működött, de szerint át-és áthatja a Mindenséget. Kilenc
egyes elméletek alapján 20 ezer évvel ezelőtt hónap múlva fiúgyermeknek adott életet, aki­
jelent meg a Földön!) nek a feje körül ott ragyogott ugyanaz a fény­
Születése tipikusan a fényküldöttek testet öl­ koszorú, amit anyja az álomban látott. Ezért
tésére emlékeztet: egy 15 éves iráni lány azt lett a neve Zarathusztra: a „zarat” ugyanis az
álmodta, hogy a Világfa alatt áll. (Az iráni né­ indoiráni nyelvekben „ragyogás”-t, „tüzet” je­
peknél a Világfa nagyon fontos, mert összekö­ lent (gondoljunk a magyar zsarát, zsarátnok
ti a különböző dimenziókat: az eget, a földet szóra.)
és az alvilágot.) A lány álmában észrevette, Zarathusztra már gyermekkorában ter­
hogy egy ragyogó fénykoszorú hullik le az mészetfeletti képességekkel rendelkezett:
ágak közül, s lejjebb lebegve pont az ő testébe sem tűzbe, sem vízbe dobva nem lehetett
megölni, értett az állatok nyelvén, s révületi
állapotban társalgóit Istennel és az angyala­
ival. Felnőve m egtudta, hogy az a küldetése,
hogy szembeszálljon Ahrimannal, aki nem
más, m int az iráni hagyományban a Sötét Úr
- ugyanaz, akit az ősmagyarok Ármánynak
hívtak.
Zarathusztra feladata az is volt, hogy egyesítse
Irán és Túrán népeit, azaz az összes szkíta ere­
detű törzset. Vallásalapítóként azt tanította:
a M ndenség lényege a Fény, mely tűzként,
Napként jelenik meg a világban. Megjósolta,
hogy miután ő elmegy, még két fényküldött
fog megjelenni (ő volt ugyanis az első a három
nagyvilágmegváltó közül.) Ahogyan ő maga,
Hihetetlen KULONSZAM 101
A M A G YA RSÁ G 20 É V E S T Ö R T É N E L M E 2.

kereszténységnek. Azt hirdette, a M ndenség

Isten ostora, magja a Fény, és ebből állnak a lelkek is, me­
világ pörölye lyeket a Sötétség anyagba zárt az emberi test­
Vajon milyen lehetett a ben. Feladatunk, hogy e fény-lelkeket kiszaba­
hun vallás? M iben hittek, dítsuk és visszairányítsuk Istenhez úgy, hogy
milyen isteneik voltak? A nem engedjük, hogy úrrá legyen rajtunk a testi
kutatások egyre inkább ösztönvilág - tehát magyarul: szellemdús, tu­
arra mutatnak, hogy - talán datos, magasrendű életet élünk.
meglepő m ódon - a hunok
keresztények voltak, noha Mani-követők Álmos seregében
nem az egyházi katoliciz­ Manit 60 évesen I. Bahrám király (273 - 276)
mus tanai szerint. Ehelyett elfogatta és megkínoztatta a börtönben. Úgy
ugyanazt a szkíta eredetű mesélik, az idős tanító az éheztetésbe halt
fény-kereszténységet kö­ bele, mások szerint inkább arról volt szó: nem
vették, m int a honfoglaló a „világ pörölye” legyen. Valószínűleg a hun táltosok evett, hogy lelke mielőbb kiszabadulhasson a
magyarok. A hunok ugyanis hittek a Attila királyt is ilyen égi meggyötört testből. Ismét mások úgy tartják,
Ennek megfelelően maga fényküldöttekben, azaz ab­ küldöttnek tartották, mert Mani saját akaratából átalakította testét fény-
Attila is Krisztus-követő ban, hogy a történelemben mikor 453-ban meghalt, nyé, így elmaradt a kivégzés, mert a börtönből
volt. Olyannyira, hogy úgy időről-időre megtestesül­ (képünkön Paczka Ferenc egyszerűen eltűnt...
vélte: maga Isten és Jézus nek égi lények azért, hogy Attila halála c. festménye) S hogy mi köze mindezeknek a magyarok­
ruházta fel őt azzal a külde­ a népek közt igazságot azt m ondták róla: hazatért hoz-? Nagyon is sok! Nemcsak arról van szó,
téssel, hogy - m int hirdette tegyenek királyként, taní­ a Napistenhez, égi apjához, hogy Manit, akárcsak Zarathusztrát a hagyo­
magáról - a népek ostora, tóként vagy hadvezérként. aki a Földre küldte... mányok szkítának tartják - márpedig e nép­
ben őseinket ismerhetjük fel. Hanem arról,
úgy a másik két küldött is az iráni népek, szkí­ tudnak, pedig az általa hirdetett tanrendszer hogy mikor Álmos fejedelem Kijevbe érke­
ták gyermekeként fog testet ölteni a Földön. a maga idejében hatalmas felzúdulást kavart. zett, az itteni krónikák megjegyzik, hogy a
Az egyik, aki előbb érkezik - Zarathusztra jós­ S hogy miért is? „Babilon országából jöttem, magyarok közt Mani követői voltak többség­
lata szerint - Nyugaton jelenik meg, egy olyan hogy üzenetet hozzak a világnak" - jelentette ki ben! Olyannyira, hogy egy forrás egyenesen
iráni családban, mely szerény körülmények Mani a Krisztus utáni 240-es években. Szkíta úgy nevezi a vándorló magyarságot, hogy
közt él, pedig valójában királyi vérű. Ezt a kül­ fejedelmi családból származott, mely rokon­ ez az egész nép egy „manicheus fészek" úgy,
döttet a szegények, kisemberekrajongvaköve­ ságban állt a pártus Arszakida-házzal. Apjának ahogy van!
tik, de Ahriman mesterkedései ellene fordítják
a gazdagokat, akik viszont egy fára feszítve
megölik őt. E második megváltó azonban fel
fog támadni, s ezután majd visszatér Iránba,
ahonnan családja is származott.
A harmadik küldöttnek pedig szintén tragikus
lesz a sorsa. Az ő idejében ugyanis Ahriman
még erősebb, s a gonoszság még inkább el­
uralkodik a Földön. Ezt a messiást - aki szin­
tén szkíta királyi vérből ered - az emberek
félreértik, megkínozzák és kivégzik, ám az ál­
tala alapított fényvallás millióknak fog vigaszt
nyújtani, és ami még izgalmasabb: egyesíti a
sztyeppe népeit...

Jézus Krisztus szkíta apostola

E döbbenetes próféciákban nem nehéz azo­
nosítani a Zarathusztra után következő fény­
küldöttet, akiben Jézust ismerhetjük fel. A
nyugati születés, a szerény körülmények, a
keresztfa egyértelmű, ám van egy hihetetlenül
izgalmas elem: az iráni származás, illetve a ki­
rályi család. Érdekes, hogy az ókori források
gyakran nevezik Jézust szkítának, a puszta fi­
ának, illetve Nimród utódjának is.
De vajon ki lehet a következő messiás? Az ő
alakja homályosabbnak tűnik, de sokak sze­
rint egy másik szkíta mártír-prófétát, Manit
(Kr.u. 216/17 - 276/77 körül) kell látnunk
benne. Róla manapság Nyugaton keveset
neve is sokat mondó: Patak, mely szkítául állí­
tólag „vizet” jelentett - vajon véletlen-e a ma­
gyar „patak” szóval való egybeesés... ?
Mani magát „Jézus Krisztus apostoláénak
nevezte - azaz keresztény volt. Ám ez egy
teljesen másféle kereszténység, mint a későb­
bi egyházi vallás: Mani a jézusi tanban az ősi
iráni fényvallás továbbélését látta, s ő maga is
ezt teljesítette ki. Meg volt ugyanis győződve
róla, hogy maga Jézus is egy szkíta származá­
sú égi küldött volt, s miként ő maga, elődje
is a Világosság-Sötétség harcában segítette
Ahriman ellen a Fényt. Tanaiban Mani gya­
korlatilag szerves folytatója volt az iráni fény­
így már érthető, miért találnak a régészek a
honfoglaló magyar sírokban kereszteket, Má-
ria-érméket és egyéb, keresztény szimbólumo­
kat! Ezek szerint akkor nem István király térí­
tette meg Jézus hitére a magyarokat? Bizony
nem: a magyarok már régóta keresztények
voltak.
Csakhogy ez nem az egyházi katolicizmus
volt, hanem egy másfajta kereszténység: a
Nimródtól Maniig vezethető fényküldöttek
szellemi öröksége. És ezzel választ is kaptunk a
cikk elej én feltett kérdésre: mi is volt valójában
az ősmagyar vallás, honfoglaló őseink h ite...
ERŐSS DIÁNA

I 102! Hihetetlen KULONSZAM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER


A magyar történelemben
r ^ k e v é s olyan legendás sze­
mélyiség akad, mint II. Rákóczi
Ferenc (1676 - 1735), erdélyi és
magyarországi fejedelem, a róla
elnevezett szabadságharc vezére. A
„legendásat itt szó szerint értjük:
a „Vezérlő Fejedelmet” ugyanis
- ahogyan hívei nevezték - már
életében egyfajta mitikus nimbusz
vette körül, ami még manapság,
halála után közel 300 évvel sem
halványult el, sőt! Aközelmúltban
is meghökkentő jelenségekről
számoltak be Kassán, ahol is Rá­
kóczi hamvait őrzik. Vajon igazak
volnának a fejedelemmel kapcsola-
tos, titokzatos szóbeszédek? Vagy,
mint ahogy néhány történész véli,
csak ugyanarról volna szó, amit
manapság kacsának, hoax-nak,
városi legendának szokás nevezni?
EseÜeg mégis lenne ezeknek a ,
legendáknak valóságalapjuk, mi
több: az egésznek köze volna Rá­
kóczi állítólagos fiához, a titokzatos
Saint-Germain grófhoz... ?
A rejtélyes elsőszülött
Ahhoz, hogy ezt megpróbáljuk
kideríteni, előbb érdemes a törté­
nelmi tényeket megvizsgálnunk.
Rákóczi Ferenc, minden idők
egyik legkarizmatikusabb magyar
egyénisége 1676. március 27-én
született Borsi várában. Apja I.
Rákóczi Ferenc, édesanyja Zrínyi
Ilona volt, aki - miután 1686-88-
ban nő létére hadvezérhez méltó
hősiességgel védte Munkács várát
a Habsburg-ostrom ellen - maga is
legendás alakká vált.
Ám a vár végül mégis elesett, és az
ifjú Rákóczi Ferenc Bécsbe került,
I. Lipót császár (1655 - 1705)
gyámsága alá, ahol megpróbáltak
Habsburg-hű főnemest nevelni
belőle. Ezt úgy akarták elérni, hogy
a gyermek nevelőjének pont azt a
Kollonich Lipót érseket jelölték ki,
aki híres volt arról, hogy gyűlöli a
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
ÉG I C S O D Á K - FÖ LD I M ISZTÉRIUM OK
Rákóczi titokzatos pincéje
A gencsiV eres Pál 1961-b én ak ö v etk ező t
m esélte el a néprajzkutatóknak: állítólag a
közelben található „Rákóczi pincéje” mely­
b en a fejedelem kincseit, illetve titokzatos
varázseszközeit (alkimista berendezéseit?)
rejtette el. Veres Pál szerint a pincének három
bejárata van: egy az erdődi várnál, a m ásodik
a Lyukashalom nál (a Nagykároly-Gencs
országút jobb oldalán), a harm adik pedig a
nagykárolyi kastély (képünkön) alatt. A pince
téglából épült, s 10 m éter mély.
A pince végén egy befalazott bejárat található.
M aga az alagút a nagykárolyi kastélyt és az
erdődi várat köti össze. A gencsiek úgy tartják,
Hihetetlen csodák a fejedelem
életében és halála után
II. Rákóczi Ferenc alakját már életében
m egm agyarázhatatlan jelenségek,
titokzatos csodák övezték, s a titokzatos
szóbeszédek halála után csak fokozódtak...
Lehet, hogy nagy fejedelm ünk maga is
különleges képességekkel rendelkezett?
Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
hogy a fejedelem ebben a pincében rejtőzött
többször is a szabadságharc évei alatt, mikor a
császáriak elől bujkálnia kellett, de itt tartotta
azokat a „talizm ánjait” is, melyek csodálatos
képességeit b izto síto tták ...
„rebellis magyarokat”. Csakhogy
azzal, hogy folyvást saját nemzetét
szapulta tanítványának, épp az
ellenkezőjét érte el: a fiatal Rákó­
czi mélyen érdeklődni kezdett a
magyarság múltja iránt... Egyes
hagyományok szerint itt, bécsi
éveiben ásta bele magát Rákóczi
Ferenc a kor misztikus mozgalma­
iba, irányzataiba - így az alkímiába
is. Azt mesélték, ez volt az egyik
oka annak, hogy szembefordult
Rákóczi (balra) és felesége, Char-
lotte AinaJie (fent)
Kollonich-csal, és eldöntötte:
többé nem lesz a császár hűséges
„fogadott fia”, sem az érsek enge­
delmes diákja, ehelyett önállóan
fogja kialakítani világnézetét.
Házassága is ezt jelképezi: 1694.
szeptember 25-én feleségül vette
Charlotte Amalie von Hessen-
Wanfried-Eschwege-t (Sarolta
l103l
A M A G YA R SA G 20
Amáliát), a német Hessen-Reinfels
családból származó hercegnőt. Az
ifjú hölgyről és családjáról is azt
suttogták bécsi udvari körökben,
hogy „javíthatatlan” szabadgondol­
kodók, akik „népek börtönének”
tartják a Habsburg-birodalmat, s
rokonszenveznek az elnyomott
nemzetekkel, így a magyarokkal is.
És itt, a magánélet síkján jelenik
meg Rákóczi életében az egyik
legnagyobb rejtély. Charlotte
két gyermeket szül neki - ennek
ellenére a fejedelem 1737-re
keltezett végrendelete egy név
nélkül szereplő fiút nevez meg
elsőszülöttjének, egyben harmadik
örökösének. Ez az „ismeretlen”
Rákóczi-sarj a kutatók szerint
1691-ben vagy 1696-ban szü­
lethetett, és nyilvánvalóan csak
akkor lehet Charlotte az anyja, ha a
második dátum helyes. Ha viszont
Rákóczi legidősebb fia 1691-ben
született, valószínű, hogy az ifjú
Ferenc azon a titokzatos párizsi
útján ismerhette meg leendő gyer­
meke anyját, melyen - állítólag
- bizonyos misztikus irányzatokkal
is megismerkedett...
Rákóczi, az alkimista?
Ebben az időben ugyanis Párizs
volt Európa „okkult fővárosa”, egy­
ben az alkímia, a rózsakeresztesség
és a szabadkőművesség fellegvára.
Az adeptusok kutatásának fókusz­
pontjában pedig főképp a halál
túlélésének kérdése, konkrétan a
halhatatlanság állt. Ennek tükré­
ben talán érthető, miért nevezik
Rákóczi titokzatos elsőszülött
fiát már a kortársai is úgy, hogy „a
férfi, aki sosem halt meg” - de az
is, miért terjednek a fejedelemről
is olyan szóbeszédek, mely szerint
itt-ott látni vélték őt rodostói halála
után.
Rákóczi később is Párizst tartja
szellemi szülőhazájának: a város­
nak, ahol sikerült „megvilágo­
sodnia” Ezért is fordul 1700-től
leveleiben a Napkirályhoz, XIV
Lajoshoz (1643 - 1715) segítsé­
gért egy tervezett magyar felkelés­
hez. Amint ugyanis - tanulóéveit
befejezve - visszatért Sáros megyei
birtokaira főispánnak, az itteni
bujdosó szabadságharcosok rög­
tön meg akarták szerezni mozgal­
muk élére vezérnek. Rákóczi ezt
104; hihetetlen KULONSZAM
E V E S T O R T E N E L M E 2.
1699-ben még elutasította, mert
párizsi alkimista mesterei taní­
tásai nyomán úgy vélte: Európa
ébredését nem fegyverrel, hanem
a műveltség, a szellem eszközével
kell kivívni.
Ám hamarosan belátta, hogy a
magyar valóság teljesen más, mint
amit ő idealista, naiv fiatalként a
filozófiai könyvekben olvasott.
És mikor erre rádöbbent, élete
A Rákóczi vezette szabadságharc 1703-tól 1711-ig tartott
gyökeres fordulatot vett: immár
elfogadva a felkérést, a felkelők
élére állt. Vezetésével kirobbant a
Habsburg-ellenes szabadságharc,
mely 1703-tól 1711-ig tartott.
Ennek során szélsebesen sod­
ródtak az események: Rákóczi
hiába próbált külföldi segítséget
szerezni mozgalmának, noha így is
több csatát megnyert a császáriak
ellen, s ezenközben talán ő maga
sem vette észre, hogy fokozatosan
legendává vált...
Katonái között különféle szóbeszé­
dek terjedtek róla, melyek néme­
lyike kissé megmosolyogtató, de
Kik azok a vörös háncsuk?
Rákóczi várairól, titkos alagútjairól, kincsé­
ről rengeteg legenda kering: a legism ertebb
szerint Sárospatak várát az összes környező
erőddel, így Borsi várával is titkos alagút kö­
tötte össze. Egy m ásik m onda szerint pedig
akadt köztük elgondolkodtató is. A őket, ha jönnek a farkasok. Tény,
fejedelemről az egyik leggyakoribb hogy a kárpátaljai legendák több
pletyka az volt, hogy még fiatal olyan esetet is ismernek, mely
korában, „francföldön” egy szép szerint a pásztorokra támadó farka­
boszorkány olyan varázskenőccsel sokat sasok verték vissza, melyek
kente be a testét, minek követ­ váratlanul csaptak le a hegyekből.
keztében nem fogja a golyó. Egy Nos, e két óriási madár egy ízben
másik közkeletű hiedelem szerint égi hangot hallott, miszerint egyet­
viszont Rákóczinak van egy látha­ len tojást kell rakniuk, melyből egy
tatlan segítője, egy „szellemszol­ „csodálatos madár” kel majd ki. így
gája”, amely nagy madár alakjában is történt, s mikor a sasfióka kikelt,
bárányhús helyett mérges kígyók­
kal táplálkozott, így akkorára nőtt,
hogy még szülei is apró madárkák­
nak tűntek mellette...
Ebben az időben tört ki a Rákóczi-
szabadságharc, és a fejedelem épp
Tiszaújlak közelében táborozott. A
sereg vezére sátrában aludt, mikor
berepült hozzá egy akkora madár,
melyet még álmában sem képzelt
volna el. Emberi hangon megszó­
lítva Rákóczit, közölte vele, azért
jött, hogy a magyaroknak segítsen.
A fejedelem döbbenten állt, mivel
azt hitte, álmodja az egészet, és
szokott megjelenni, ha a fejedelem reggel valóban sikerült erről meg­
veszélyben forog, s varázserejével győznie magát.
megmenti az életét... Ám pár nap múlva a csata hevében
döbbenetes dolog történt. Az
Madár alakú egyik osztrák vezér kiütötte a kar­
védőszellem dot a fejedelem kezéből, és Rákó­
Ez utóbbi hiedelem tükröződik czi élete hajszálon múlt. Csakhogy
egy korabeli haditudósításból, hirtelen egy óriási madár jelent
mely a kurucok és labancok egyik meg az égen, kiragadta az ellenség
Szatmár megyei csatájáról szól. A kezéből a kardot, és odarepült vele
kissé talán fantasztikusnak hang­ Rákóczihoz. Ezt a csodát maga
zó elbeszélés szerint a Kárpátok a haditudósítók is álmélkodva
két legszebb, leghatalmasabb rögzítették, és ami alegelképesz-
sasmadara ezen a tájon jóban volt tőbb: mindkét oldalon! Az osztrák
a helyi pásztorokkal, mert egy-egy beszámolók is említenek egy
bárányért cserébe figyelmeztették „nagy árnyékot”, mely hirtelen a
K rasznahorka várában (képünkön) volt egy
kiszárad kút, amelybe leereszkedve egy alag-
ú to n át lehetett m enekülni - de azt is mesélik,
hogy a kút alatti járat Krasznahorkát Betlérrel
kötötte össze.
Ezt az alagutat - ahogy a tö b b it is - a korabeli
hiedelem szerint külföldi m esterek készítették
Rákóczi parancsára, akik m aguk is „bűbájo­
sok” voltak. M ások szerint maga a fejedelem
tervezte és ásatta ki ezeket, m ég pedig szel­
lemek, lidércek segítségével... Egyébként is
azt suttogták, Rákóczi szolgálatában manók,
koboldok, s egyéb term észetfeletti lények áll­
nak: az egyik m onda szerint a reg éd vár alatt
elrejtett három kád Rákóczi-kincset is apró,
veres sipkát viselő terem tm ények, az úgyne­
vezett „Vörös H áncsuk” ő rz ik ...
2013. OKTOBER - NOVEMBER
 É G I C S O D Á K - FÖ LD I M ISZTÉRIUM OK

Mindezeknek persze a történé­

A romhányi mogyorófa szek, muzeológusok nem adtak
K özism ert tény, hogy a történelm i M agyaror­ hitelt, mondván, városi legenda,
szág egész területén a m ai napig tiszteletnek turistacsalogató humbug az egész.
örvendenek az úgynevezett „Rákóczi-fák. Ám ettől függetlenül újabb kutatá­
Egy-egy ilyen, valóban ősrégi szilről, tölgyről, sok felfedeztek több olyan alagutat
kőrisről azt m esélik: a fejedelem alatta pihent, a sárospataki vár alatt, melyekről
más esetben a lovát k ötötte hozzá, vagy éppen eddig senki sem tudott, és amelyek
az utolsó csatája helyszínén áll. Sokak szerint állítólag akár több kilométer (!)
ez csak szép legenda, m ely azt bizonyítja, a hosszúak is lehetnek. A járatokban
magyarság máig őrzi a szabadságharc és ve­ állítólag Rákóczi-korabeli érméket,
zére em lékét, ám az egyik ilyen tö rtén et igen­ ékszereket is találtak. Többen
csak elgondolkodtató. kérdezősködésre azt felelte: őt Rodostóból hisznekbenne: a kutatók talán a
Ez u tóbbi a R om hányon álló, kb. 20 m éter küldték azzal a megbízással, ültesse el ezt a túlvilági útmutatást követve tették
magas m ogyorófáról a következőt meséli: a fát. A megbízó kilétét nem akarta elárulni, ám ezt a döbbenetes felfedezést...
közelben folyt a szabadságharc egyik legfon­ állítólag m ég aznap éjjel látták őt, am int göd­
tosabb, sajnos a magyarság részéről vesztes röt ás a m ogyoró-csem etének, s közben sír... A fejedelem szelleme
csatája, m ely hatalm as véráldozattal járt. T öbben azonnal felismerték magát a fejedel­ a piacon
Évekkel később állítólag egy titokzatos férfi m et, noha Rákóczi ekkor m ár - elvileg - négy Egy még hihetetlenebb legenda
érkezett R om hányba egy facsemetével, s a éve halott volt! szerint a fejedelem nem is halt
meg Rodostóban. Már a kortársak
harcolókra borult, s a következő onnét. A lányka erre elmosolyo­ szenvedő bencés testvér pedig között is akadtak, akik úgy vélték,
pillanatban - nem tudni, miként - dott, s csengő hangon kijelentette: lázálmában úgy látta, mintha a valaki mást temettek el Rákóczi
a Habsburg-tábomok kardja már ha a gyaurok közt ilyen szentek „magyar herceg” az ágya szélén helyett, így a szabadságharc vezére
Rákóczi kezében volt... akadnak, mint ez a férfi, akkor Al­ ülne. Még aznap este jobban lett, tovább él valahol álnéven, álru­
És az is közös a két tudósításban, lah biztosan nagyon szereti ezeket és csodás hirtelenséggel fel is hában. Egy másik verzió szerint
hogy mindketten elbeszélik: a a „hitetleneket”!A döbbent pap épült. Rákóczi egyáltalán nem is halhat
labancok ettől úgy megrémültek, állítólag innentől kezdve imába Igaz volna mindez? Vagy csak jám­ meg, lévén ugyanúgy ismeri a hal­
hogy fejvesztve menekültek. így foglalta Rákóczi nevét, sőt, vidéki bor legenda, melyeket az emberek hatatlanság alkimista titkát, mint
ezt a csatát egy paranormális je­ birtokán még emlékkápolnát is egymás vigasztalására terjesztet­ fia, Saint-Germain.
lenség segítségével nyerték meg a állított neki... tek, erősítve a gondolatot, hogy Még a feltételezett halálozási év
magyarok, akik között elterjedt a (1735) után esztendőkkel is fel­
legenda a Kárpátokban élő, jóságos bukkantak híradások arról, hogy
turulmadárról. A szatmári népme­ látni vélték Rákóczit. Az egyik
sék ezt már úgy adták tovább: e leghíresebb eset 1738-ban tör­
madár Rákóczi védőszelleme, az tént: egy bizonyos Bereczki János
ő égi segítője, sőt, egyesek szerint állítólag szemtanúja volt, hogy a
nem más küldte a fejedelem segít­ rozsnyói piacon megjelent egy
ségére, mint Szűz Mária... ismeretlen, előkelő tartású férfi,
búzát vett, de csak előleget adott.
Titkos alagút Az árus sokáig várta, hogy a vevő
Sárospatak alatt visszatérjen az áruért, majd mikor
Ezzel pedig elérkeztünk a Rákóczit napok múlva sem bukkant fel,
övező csodák egyik legfontosabb kinyitotta az előleget tartalmazó
eleméhez, miszerint a fejedelem a bőrzacskót.
Szűzanyának volt a védence, „foga­ A pénz mellett egy levél volt
Rákóczi elfogatása Benczúr Gyula festményén
dott fia”. A hagyományok szerint a benne, melyben a vevő azt írja:
rodostói száműzetésében haldokló De nemcsak a holttest rendelke­ Rákóczi a túlvilágról is segít? Nem szeretett volna Magyarországon
Rákóczi végig őt, Isten Anyját szó- zett gyógyító erővel, hanem - ha tudhatjuk, ám pár évvel ezelőtt maradni, ám történt valami, ami
longatta, és azt is mesélik: Mária hihetünk egy másik legendának - Kassán egy különös szóbeszéd miatt mégis tovább kell utaznia. Az
kegyéből történt, hogy a fejedelem még a fejedelem hamvai is. Rá­ kezdett terjedni. (1906 óta itt, a aláírás - Bereczki szerint - szép,
holtteste Konstantinápolyba szál­ kóczi 1735. április 8-án halt meg Szent Erzsébet-székesegyházban lendületes betűkkel a következő
lítva is olyan ép maradt, mintha Rodostóban, s hű embere, M kes őrzik a fejedelem hamvait.) Állító­ volt: II. Rákóczi Ferenc, Magyar-
csak aludna. Kelemen a szultán engedélyével lag éjjelente a síremlék közelében ország és Erdély fejedelme, ám mi­
Egy helyi anekdota szerint Rákóczi édesanyja, Zrínyi Ilona mellé furcsa fények villantak fel, és kü­ vel sokan hamisítványnak vélték,
testéhez odalépett egy muzulmán temetteti el a galatai Szent Bene- lönös, suttogás-szerű hangokat is be is mutatták a főispánnak. Utób­
pap születése óta néma kislánya, s dek-kápolnában. Döbbenetes, de lehetett hallani. A katedrális egyik bi összehasonlította egy, valóban a
kíváncsian megérintette a fejede­ az itt élő szerzetesek is különös biztonsági őre szerint a suttogás fejedelemtől származó okmánnyal,
lem kezét. Apja ekkor ráförmedt, jelenségekre figyeltek fel: éjjelente egy titkos folyosóról beszélt, mely s mindenki láthatta a két aláírás
hogy mer megérinteni egy „hi­ a fejedelem síremlékéből állítólag „Sárospatakot Borsi várával köti döbbenetes egyezését...
tetlent”, s megpróbálta elrángatni derengő fény áradt, egy pestisben össze”. ERŐSS DIÁNA

2013. OKTÓBER - NOVEMBER Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 105l

A M A G YA R SA G 20 000 E V E S T O R T E N E L M E 2.

Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Jókai Mór, M adách Imre: lan rejtéllyel szolgál. Regényeiben kísértetek,
nemzeti hőseink, igazi példaképek, akikre felnézhetünk démonok, kopogó szellemek, médiumok buk­
akár a történelem , akár az irodalom terén. De vajon kannak fel, és komoly szerephez jut műveiben
tényleg m indent tu d un k róluk? Belelátunk annyira a korban divatos spiritizmus, asztaltáncoltatás.
az életükbe így, 150 év távlatából annyira, hogy Honnét vette ezeket az ötleteket - hacsak nem
voltak neki magának is tapasztalatai?
elm ondhassuk: valóban ism erjük őket? Vagy még mindig
Végül pedig Madách Imre (1823 - 1864), a
m aradtak volna titk a ik ...?
szerény, visszahúzódó életet élő zseni... Az
etőfi Sándor (1823 - 1849?) esetében ez
P nem kétséges: halála titokzatos, teli nyug­
talanító kérdésekkel, melyek a mai napig
foglalkoztatják az embereket. Már
1849 telén, pár hónappal a segesvári
csata után suttogták egész Magyar-
országon, hogy Petőfi nem halt,
nem halhatott meg. Elvégre - és ez
tény - nem találták meg a holttestét a
csatatéren. Szóbeszédek terjedtek azzal
kapcsolatban is, hogy akkor viszont mi
lett a sorsa? Megsebesült és elvesz­
tette az emlékezőtehetségét?
Ú) életet kezdett valahol egy
messzi országban? Fog­
Már a segesvári csata után azt suttogták egész Magyarországon, hogy
ságba esett? Petőfi (balra) nem halt meg
A rejtélyek azonban nem­
csak Petőfi alakját veszik kö­ akikkel azonban - állí­ Ember tragédiájá-t többségünk „kötelező ol­
rül. Nagyformátumú politiku­ tólag - már jóval korábban vasmány”-ként tartja számon, ami, stílszerűen
sunk, reformerünk, a szabadságharc is kapcsolatot tartott. Vajon ez szólva, már önmagában egy tragédia... Ez a
legnagyobb államférfija, Kossuth Lajos (1802 mennyire hatott Kossuth tevékenységére, tör­ m ű ugyanis olyan hihetetlenül izgalmas, annyi
- 1894) például egyértelműen érdeklődött az ténelmi szerepére? Igaz volna, hogy működése döbbenetes titkot rejt magában, hogyha címét
okkult, misztikus tanok iránt, sőt: több titkos során okkult erők irányították őt a színfalak halljuk, semmiképp nem egy érettségi tételnek
társaságba is belépett. A kutatók szerint a szám­ mögül? kellene eszünkbe jutnia! Hanem egy - egyelő­
űzött politikust USA-beli tartózkodása idején Romantikus „írófejedelmünk”, Jókai Mór re megfejtésre váró - rejtélynek: hogy láthatott
szervezték be az ottani szabadkőművesek, (1825 - 1904) élete nem kevesebb megoldat- előre Madách precíz pontosan olyan jövőbeli
eseményeket, jelenségeket, mint amilyen a
Mikszáth egyik házban, ahol az ablakban, nőt, akinek nagy hajkorona bolsevista diktatúra, a környezeti katasztrófák,
előző élete? két sorban vannak a mus­ van afején, és akit én, tu­ vagy a globalizáció?
Ki gondolta volna, hogy kátlis cserepek. Oly tisztán dom, nagyon szeretek. De
nagy novellistánk, Mikszáth sohasem tudom, kicsoda Egy forrongó világ gyermekei
Kálmán (18 4 7 -1 9 1 0 ) nekem: anyám, testvérem, Nos, kezdjük ott: magának a reformkornak
is hitt a reinkarnációban? feleségem, vagy talán a leá­ a gyökereit is - részben - a titkos társaságok,
Legalábbis ezt bizonyítja egy nyom 1 ( .. .) És magamat misztikus csoportok tevékenységében kell ke­
vele való beszélgetés, melyet is láttam egy tükörben, de resni. Kevesen tudják ugyanis, de a Habsburg-
rokona, Mauks Comélia mintha nem az én arcom lett ellenes forradalmak többsége mögött ilyen ok­
jelentetett meg A z Újság volna. kult közösségek húzódtak meg, azaz: többnyire
1912. május 25-i számában, Úgy szeretném tudni, de úgy ők inspirálták ezeket a szabadságharcokat, s
és a Teozófia folyóirat szintén szeretném tudni! Éltem-e én tagságukból kerültek ki a legfőbb népvezérek
1912-es augusztusi kiadá­ már abban a kis muskátlis is. Ez szinte az összes nagyobb reformkori moz­
sában. Ebben a következők virágú házban ? Vagy élni galomra, így például az olasz, a német, a francia,
hangoznak el: láttam ezt az álombéli rácsos fogok-e még egyszer? Vala­ a horvát vagy a magyar függetlenségi harcokra
„Álmomban megint otthon pohárszéket, a füstös, régi mikor? Visszajár-e a lelkem egyaránt jellemző volt.
jártam ( .. .) abban a kis arcképeket afalon és azt a vagy pedig előre?" Az ok a következő: a XVIII-XIX. századra a
királyságok megöregedtek, kifáradtak. A feu-

|1 0 6 | Hihetetlen KULONSZAM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER

dális „köntös” szűk volt már Európára, gazda­
sági értelemben is: a robbanásszerűen fejlődő
ipart, kereskedelmet gátolták a királyi, nemesi
előjogok. De ugyanígy kissé időszerűtlenné
váltak az egyházi dogmák: az egyre műveltebb,
olvasottabb emberek fokozatosan kételked­
ni kezdtek az olyasmiben, hogy a Föld a világ
közepe, az indiai és amerikai bennszülöttek
gonosz démonok, vagy hogy Isten hét nap alatt
teremtette a világot...
Petőfiék korának misztikusságát, titokzatossá­
gát pontosan ez adja: ez a kor egy paradigma­
váltás ideje volt Európában, így Magyarorszá­
gon is. A régi világnak mennie kellett, a kérdés
csak az volt: vajon milyen lesz az új, mi fog jön­
ni? Ha már nem kell a királyok, nemesek ural­
ma, akkor milyen világot építsünk helyette fel?
És ami még izgalmasabb: mint említettük, so­
kan úgy érezték, az egyházi tanok is egyre in­
kább hitelüket vesztették. Főként azért, mert
a papság a forradalmak során általában a régi
világ, a feudális királyság mellé állt. A forradal­
márok ezért úgy gondolták, hogy a megszülető
új rendszerekbe nem kellenek sem papok, sem
egyházak - és e gondolatmenetet néhányan
odáig vitték, hogy szerintük Isten, istenhit se
keü.
Isten helyett
a mindenható anyag?
Megjelent az istentagadás, az ateizmus, vele
a materializmus (anyagelvűség) tana. Ennek
gyökere tehát az volt, hogy mivel úgy érezték,
az egyház gátolja a fejlődést, ezért ezt auto­
matikusan az istenhitre is rásütötték.
Abba már nem gondoltak bele,
hogy - bármennyire is furcsán
hangzik - arról, ha az egyház
zsarnokká, vagy fejlődést
akadályozóvá válik, nem
az istenhit, és pláne nem
Isten tehet... Ebből pe­
dig a magyar reformkor­
ra nézve is döbbenetes
dolgok következtek. A
hazánkban megjelenő
titkos társaságok közül
ugyanis abban nagyjából
mindenki megegyezett,
hogy változásra van szükség,
melynek során az addigi kötelező
Biblia-alapú világképet egy újnak kell
felváltania. De vajon mi legyen ez az új ?
A materialisták erre rögtön rávágták: az új vi­
lágszemléletben Istennek, misztikának, mon­
dáknak, meséknek és mítoszoknak helye nincs.
Ezek ugyanis szerintük elmaradott, primitív
babonák, melyek csak hátráltatják az ember
fejődését. Érdekes megfigyelni, de azok, akik
így vélekedtek, többségében szabadkőműves
páholyok tagjai voltak.
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
Ám mások ezzel nagyon nem értettek egyet,
mondván: az új Magyarországnak épp hogy az
őshagyományok, nemzeti mítoszok ápolásán,
mély tiszteletén kell alapulnia. Ahogyan az is­
tenhit is fontos része az ember életének, és nem
attól lesz valaki „felvilágosult”, „modem”, hogy
gépnek véli az emberi testet, s mechanikus
óraműnek az Univerzumot. Azaz szerintük: az
ateistáknak az a baja, hogy nagy egyházellenes
buZgóságukban úgymond a fürdővízzel együtt
kiöntik a gyereket is...
„Orpheusz" „Charis" és a többiek
Ahogy említettük, egy döbbenetes tény: az
anyagelvűek mögött főképp a szabadkőmű­
ves mozgalom állt, hazánkban is. Ez persze
nem jelenti azt, hogy minden ateista „kő­
műves” is lett volna egyben, vagy fordítva -
de tagadhatatíanul volt összefüggés a kettő
Épp úgy a szabadkőművesek közé tartozott Kazinczy Ferenc (fent balra) és
Kölcsey Ferenc (fent jobbra), mint a „Legnagyobb Magyar” édesapja, gróf
Széchényi Ferenc (balra)
között. Tegyük hozzá,
ebben az időben a vál­
tozást követelők vezér-
egyéniségei szinte mind
tagjai voltak valamilyen
titkos társaságnak, gyak­
ran épp a szabadkőművesek
páholyainak.
Közéjük tartozott például gróf
Széchényi Ferenc (1754 - 1820), a
„Legnagyobb Magyar” édesapja, a Nemzeti
Múzeum alapítója. Fiatalon csadakozott A
hallgatagsághoz nevű páholyhoz, 1785-ben
pedig a Vas megyei Mogyorókeréken műkö­
dő A z aranykerékhez elnevezésű páholy mes­
tere. Fiait is szabadelvű szellemben nevelte,
noha ez részéről nem jelentett ateizmust.
M ndössze annyit lehet megállapítani, hogy
általa lett Széchenyi István nyitott minden új
Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
eszmére, köztük a misztikus, okkult irányza­
tokra is.
Ezoterikus csoportok, páholyok tagjai voltak
bizonyíthatóan a következő szellemi nagysá­
gaink is: Kazinczy Ferenc (páholybeli álneve
Orpheus), gróf Festetich György, Széchenyi
István legjobb barátja (Helikon álnéven), il­
letve Felsőbüki Nagy Pál (akitől a Magyar
Tudományos Akadémia alapításának ötlete
származik.) Egy meghökkentő elmélet szerint
ezen kívül a szabadkőművesek közé tartozha­
tott Kölcsey Ferenc (1790 - 1838), a magyar
Himnusz költője is.
Harag és részrehajlás nélkül
Ám több jel mutat rá, hogy Kölcsey nem volt
„kőműves”, mint arra, hogy igen. Semmilyen
szabadkőműves forrás nem említi nevét, s
Kazinczy sem utal ilyesmire, aki pedig barát-
ja, sőt mestere volt. Valószínűleg Cháris sem
egy kódolt álnév a versben, csak „egyszerűen”
a görög mitológia-beli három grácia (Aphro­
dité istennő kísérői) közül az egyik. Marad a
valószínűség tehát, hogy Kölcsey nem követte
a magyar vezető értelmiséget abban, hogy be­
lépjen a korban oly divatos szabadkőművesség
sorai közé...
Van azonban egy sokkal titokzatosabb, össze­
tettebb probléma, mely Kossuth Lajos alakjá­
hoz fűződik. Lényege a következő: szabadkő­
műves volt-e Kossuth? És ha igen, miért lépett
be közéjük? Vajon mindez megváltoztatja a
képet, mely az utókorban él róla, vagy semmi
köze ahhoz, amiért őt hazánkban - és világszer­
te is - tisztelik?
Nos, az igazság - véleményűnk szerint - itt is,
mint mindenütt, valahol középen lehet. Az
egyik véglet az, mikor Kossuthról azt állítják:
107|
A M A G YA RSA G 20 000 E V E S T O R T E N E L M E 2.

nem volt szabadkőműves, csak azért, hogy

mentsék nimbuszát. A másik szélsőség még A Vízöntő kor egy egész világ él, melynek szó, de tény, hogy az ősi
rosszabb: ők azok, akikleárulózzák 1848 vezé­ prófétája lényei éppen oly magasan tanok régóta emlegetnek
rét csak azért, mert páholytag v olt... Ebből is Jókai megsejtette a jö­ állnak tökéletességben mi olyan létformákat, melyek
látszik, hogy a Kossuth-kérdést sokan képtele­ vőt, konkrétan akár egy fölöttünk, mint mi a tengeri teste nem a Földön szoká­
nek érzelmek nélkül, tárgyilagosan vizsgálni - előttünk álló spirituális csigákfölött. ”A jelenlegi sos fehérjékből épül fel.
márpedig ahhoz, hogy tisztán lássunk, épp egy forradalmat (azt, amit az Jókai szerint a jövő em be­
ilyen megközelítésre volna szükség. ezoterikusok „Vízöntő- rei médiumi képességűek
A magunk részéről megpróbáljuk „sine ira et kor”-nak neveznek) ? A lesznek: egyszerre jelen
stúdió" (Tacitus után szabadon: „harag és rész­ Jövő század regénye című lehetnek két vagy több he­
rehajlás nélkül”) tárgyalni a témát. A levert művében több helyen is lyen, és „messze eső helyeken
szabadságharc után Kossuth Lajos 1851-ben a ír egy leendő történelmi történteket itt történőként
Mississippi nevű gőzösön érkezett az USÁ-ba, korról, melyben az em be­ látnak. ”A Fekete gyémántok
melyet az amerikai szenátus bocsátott rendel­ rek számára természetesek c. regényben a jövőbeli
kezésére. Bejárta Amerikát, előadásokat, beszé­ lesznek azok a jelenségek, „szuperembert” ekként
deket tartva 1848-ról, s ezzel mély rokonszen- melyeket m a még csoda­ jellemzi: „Termete kicsiny,
vet keltett az amerikaiak többségében a szabad­ ként tartanak szám on... de karcsú, ideges, erőteljes.
ságra vágyó, elnyomott magyarság iránt... így például szerinte a 20-ik Növénnyel él, az állattól
század végi emberek fel nem vesz el mást, mint tejet,
Miért lett fogják ismerni, hogy „a a húsételektől irtózik. Azért
szabadkőműves Kossuth? légkörfelett, mely éppen oly tudom ány szintjén még ruganyosabbak az izmai,
Arra, hogy Kossuth tényleg páholytag volt, van fluidum, mint a víz, úgyszól­ nem tudhatjuk, igaz-e ez, tisztább kedélye, sohasem
egy írásos bizonyíték: a levél, melyben felvé­ ván aföldnek legkülső kérge, és miféle lényekről lehet beteg."
telét kérelmezi Cincinnati város 133-as számú
szabadkőműves páholyába. S hogy miért is? pességgel) még egyáltalán nem tudhatott. Az
Beiktatási beszédében ezt a következővel indo­ ő idejében nemcsak a szabadkőművesség, de
kolja: „kora ifjúságom óta megvolt bennem a tö­ a szabadelvűség, a liberalizmus is még pozitív
rekvés, érzelmeim és válságos hajlamaim alapján, eszmének számított. Nem szabadosságot jelen­
hogy keressem az igazságot és ha megtaláltam, •í./U }
<■ 'r tett, mint manapság, hanem a feudalizmussal
kövessem ezt az irányt és az ő vezetésére bízzam való szembenállást, szabadságszeretetet. Kos­
magam. ( ...) A z én szegény, porba sújtott hazám suth még a szó jó értelmében volt „szabadel­
végzetefigyelmet érdemel minden szívben..." vű” - arról pedig, hogy később és manapság a
Ut., <?* r i r *........~
Nos, ez úgy hangozna, mint aki megtagadja ../ t , ***»*«•*•
te , V
szabadelvűség nevében kíméletlenül terjesztik
nemzetét, hogy belépjen egy internacionalista, ,/ JcZ fc~< a globalizációt, ő nem tehet, nem tehetett...
globalista összeesküvő szervezetbe? * -w
Távolról sem! Ezek - akárhogy 7 > Petőfi és a reinkarnáció
is nézzük - egy népéért aggó Petőfi Sándor, az üstökös-életű zseni, hazánk
dó magyar hazafi abszolút egyik legnagyobb költője, ha lehet, még több
őszintén csengő szavai. titkot őriz. Például a következőt: ő is tagja volt
Ahogy a következő m on­ •Imi* a .-zalm ilkiinitivi'. pá liiilyiia. valamilyen titkos társaságnak? Hogy jósolhat­
datai is: „En szeretem ha­ ta meg precíz pontossággal Szeptember végén
zámat. Hogy segítsek az ő című gyönyörű versében halálának máig rejté­
baján, ez az én életemnek Kossuth Lajos (balra)
lyes körülményeit? És egyáltalán: mi is történt
felvételi kérelme a sza­
nagy feladata. Hogy ro­ badkőművesek közé: akkor, a segesvári ütközetben vele?
konérzést ébresszek a vi­ „A szabadkőművesek Nos, egy dolog ténynek számít a kutatásban:
lágban ő iránta, alázatosan Cincinnati 133. sz. pá­ Petőfit nem találjuk semelyik ezoterikus cso­
meghajtom magam minden holya érdemes főmeste­ portban sem, nem volt szabadkőműves, még
emberelőit, aki mint szabad- rének, felügyelőinek és kevésbé illuminátus. (Vannak, akik ez utóbbit
testvéreinek. Alulírottak
kőműves ismeri a szabadság állítják, ám komoly bizonyítékokkal nem tud­
alázatos kérelme azt bizo­
értékét és tud érezni a letiport nyítja, hogy miután hosszú nak szolgálni.) Ám több verse, gondolatsora
Magyarország iránt... ” idő óta kedvező véleménye volt egyértelműen mutatja: azok közé tartozott,
Hogy akkor miért is lett szabadkőmű­ az Önök ősi intézményéről, vágyódik akik a születő új világot nem materialista-módra
ves az USÁ-ban Kossuth Lajos? Egyszerű a arra, hogy mint tag felvétessék, ha erre érde­ rendezték volna b e ...
mesnek találtatik.
válasz: azért, mert abban a korban, abban az Épp ellenkezőleg: műveit mély, misztikus is­
Mivel száműzött, a szabadság ügye miatt
összefüggésben úgy érezhette, hogy ezzel ha­ nincs állandó lakóhelye; most Cincinnatiban tenhit hatja át. Dacára annak, hogy egyházelle­
zájának, Magyarországnak segít. Más kérdés, tartózkodik; kora 49 1/2 év; foglalkozása nes, vagy inkább éppen ezért? Nála ugyanis a
hogy ma már felmerült a szabadkőművesség visszaszerezni hazájának, Magyarországnak kettő összefér: elutasítja az egyházi dogmákat,
szerepe például az 1917-es Lenin-forradalom- nemzeti függetlenségét és más nemzetekkel
keményen bírálja a papságot, ugyanakkor nem
együttműködve megteremteni a polgári és
ban, a marxizmus, majd a globalizáció terjesz­ vallásszabadságot Európában. esik abba a hibába, mint kortársai közül sokan
tésében, és egyebekben - ám erről Kossuth (ha Cincinnati 1852. febr. 18. - hogy tudniillik ezzel együtt a mítoszt, a spiri-
csak nem rendelkezett komplett jövőbelátó ké- Kossuth Lajos” tualitást is kárhoztatná.

gl08| Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER

 ÉG I C S O D Á K - FÖ LD I M ISZTÉRIUM OK

Jókai, az asztaltáncoltató Imrétől az A z ember tragédiája... Azt viszont

Legnagyobb romantikus regényírónk, Jókai már kevesebben tudják, hogy ez a monumen­
Mór egyértelműen misztikus nézeteket vallott. tális történelmi látomás telis-teli van okkult
Mélyen érdeklődött az őshagyományok, legen­ jelképekkel, sőt: állítólag mára már beteljesült
dák iránt, hitt az asztráltest, az aura létezésében, jóslatokkal is!
a kísértetekben, és - ami talán a legdöbbenete­ Talán meglepően hangzik, hogy ezek szerint
sebb - ő maga a korabeli magyar asztaltáncol­ Madách foglalkozott volna ezotériával? Nos,
tató (spiritiszta) mozgalom egyik vezéralakja egy titokzatos családi szál már jelzi, hogy a
volt! Madách-famíliában nem lehetett szokatlan az
A holtak hazaj áró léikéiről például így ír Utazás okkult érdeklődés. Madách Sándor ugyanis, a
egy sírdomb körül című művében: „Bizalom­ költő nagyapja Martinovich Ignácnak, a ma­
mal, őszinte gyönyörrel társalkodóm velük. M i­ gyar jakobinus mozgalom 1794-ben kivégzett
kor csöndes éjjel a zárt ajtó megzörren, a parkett vezetőjének legjobb barátja és védőügyvédje
megroppan, lassú hideg szellőfuvall át a szobán, volt. Martinovich viszont nemcsak szabad-
dolgozó lámpámon nagyot lobban a láng, kőműves volt, de a külföldi alkimista körök
kérdezem magamban: Melyiktek közismert figurájaként állítólag még a hal­
járt itteni” Nos, ez mutatja, hatatlannak tartott Saint-Germain gróffal is
hogy forradalmi nézetei - kapcsolatban állt... Egy hihetetlenül hangzó
és az 1848-ban való aktív Madách Imre (balra) mo­ anekdota szerint Martinovich mutatta be egy­
szerepvállalása - mellett numentális történelmi láto­ másnak Saint-Germaint és Madách Sándort.
ó semmiképp nem tarto­ mása (fent) tele van okkult Az ügyvéd nemcsak összebarátkozott a titok­
jelképekkel és beteljesült
zott az ateisták, materia­ zatos arisztokratával, de azt mesélik, tanítványa
jóslatokkal
listák közé... lett. Saint-Germain állítólag megosztotta vele
Az asztaltáncoltatás kap­ kezűleg szignált neki. A a titkát: azt, hogy ő halhatatlan időutazó, aki
csán pedig elbeszél egy jelenlévők nem akartak Atlantisz elsüllyedése óta a különböző korok,
megdöbbentő esetet saját hinni szemüknek, mert, idősíkok közt vándorol.
életéből. Egy alkalommal mint Jókai írja: „...az
spiritiszta szeánszon vett arckép aláírása tökéletesen Saint-Germain
részt, ahol a médium az ő 14 összetalált az asztalka által magyar tanítványa
éves sógornője (feleségének kiróttál ( ...) Ezt már csak nem Madách Sándor, az ügyvéd állítólag mindezt
húga), Benke Jozefina volt. A szel­ utánozhatta a médium, aki azt so­ lejegyezte, ahogyan a mesterével folytatott
lem megjelent a kislánynak, akitől Jó­ hasem látta... ” beszélgetéseket is. S hogy mi köze ennek A z
kai megkérdezte, kinek a lelke is ő ?A transzban ember tragédiájá-hoz? Nos, a családi anekdota
lévő Jozefina az asztallábhoz erősített ceruza A „Madách Imre-kód" szerint az unoka, Imre megtalálta e feljegy­
segítségével egy nevet írt az alatta lévő papírra: Melyik a magyar irodalom legnagyobb misz­ zéseket a családi irattárban, és ennek alapján
Batthyány... tikus színműve, mely nagyságában a Faust-hoz írta meg 14 színből álló művét, melynek hősei
Jókai felpattant az asztaltól, s rögtön előkere­ vagy az Isteni színjáték-hoz mérhető? Aki tanult Egyiptomtól a jövőig utaznak a történelmi ko­
sett egy régi arcképet, melyet még a kivégzett az iskolában irodalmat, és/vagy szeret szín­ rok között. Ami pedig a végét illeti: a két utolsó
miniszterelnök, Batthyány Lajos gróf saját házba járni, rögtön kész a válasszal: Madách szín félelmetes precizitással vetíti előre a XX.,
XXI. század társadalmi tragédiáit, egyben a két
Az ember jelenettel, az egyiptom i legkegyetlenebb berendezkedést.
tragédiája színnel azonosítja, ahol A Falanszter a XX. századi totalitárius diktatúrá­
és a tarot A dám fáraóként - azaz kat jövendöli meg, melyekben aközösség vélt ér­
Kazanlár Em il Tarot-mes- „császárként” - jelenik dekében az egyéniség teljes felszámolásra kerül.
ter - egyben a Kazanlár- meg. Ám még ennek szörnyűségét is túlszárnyalhatja
Tarot feltalálója és kifej­ Vajon ezek az összefüggé­ az Eszkimó-jelenet, ahol az egyén nem elnyo­
lesztője - fedezte fel a sek csak a m erő véletlen más alá jut - mint a diktatúrákban - hanem el-
következőt is: a M adách művei volnának? Vagy állatiasodik. Sokan vélik úgy, hogy az itt ábrázolt
Im re által írt A z ember ism erhette M adách a jövőbeli ember, akinek nincsenek eszméi, álmai,
tragédiája telis-teli van Tarot-t? K önnyen lehet, nem hisz semmiben, s csak a testi gyönyörök
nem csak okkult jelképek­ hogy igen, mivel - m int foglalkoztatják, valójában nem más, mint aXXI.
kel, de konkrétan Tarot- Kazanlár is rám utat - köl­ századi fogyasztói társadalmak „fogyasztó”-ja...
szim bólum okkal. így tő n k előtt a nagy példa S hogy honnét láthatta ezt előre Madách Imre
például vélem énye szerint em berpárját ábrázolja - a Tragédia megírásához 1862-ben, amikor művét írta? Nos, ha igaz az
a főhős A dám azonos a csakúgy, m int a drám ában az angol M ilton Elveszett említett anekdota a nagypapáról, akkor a vá­
T arot 0-ik lapjának figurá­ a paradicsom kerti jele­ Paradicsom-n lehetett. lasz a következő: az egész Tragédia valójában
jával: a világokon keresz­ net, Lucifer megegyezik M árpedig M ilton b izo ­ Saint-Germain tanait, próféciáit tartalmazza.
tül utazgató Bolonddal. a 15-iklap Ördögével. nyítottan Tarot-jelké- Költőnk ezeket kódolta be tehát a művébe,
A 6-os lap a Szeretőket, Kazanlár a 4-ik lap peket épített b e ebbe a ahogyan Ádám alakjában pedig magát az alki­
a Paradicsom m eztelen Császárát viszont a 4-ik m ű b e... mista idővándort bújtatta el...
ERŐSS DIÁNA

2013. OKTÓBER - NOVEMBER Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 109|

A M A G YA RSA G 20 000 E V E S T O R T E N E L M E 2.

csey számára meglehetősen
sötét. Nem csoda: ekkor
Magyarország nem független,
hanem a Habsburg Birodalom
része, m ondhatni gyarm ata...
Börtön, vagy akár bitófa vár
arra, aki a szabadságról, nem zeti
önállóságról mer álmodozni, s
a túl szókimondó költők verseit
a cenzúra nyirbálja meg kimé-
letlenül. Érthető hát, ha sokan
tünk, s első nekifutásra valóban
így is tűnik. Ám egy izgalmas,
sőt hihetetlen elmélet szerint
azonban mindez korántsem
ilyen egyszerű...
Balsors tépte
Az elmélet lényegét rögtön
meg is fogalmazhatjuk két mon-
datban: eszerint 1. Kölcsey való-
jában misztikus utalásokat, jós-
latokat rejtett el a Himnuszban,
lyét, s egyben műve keletkezésé­
nek körülményeit. Lehet, hogy
most az Olvasó felsóhajt: hiszen
ezeket már oda-vissza megta­
nultuk a magyarórán! Csakhogy
a „hivatalos” oktatásban álta­
lában kihagyják a tananyagból
a mögöttes mozgatórugókat, s
megelégednek azzal, hogy száraz
adatokkal töltik meg a nebulók
fejét. Pedig az irodalom, a kultú­
ra világa sokkal izgalmasabb en­
nél, sőt:
édesanyja is meghal, ráadásul
egy himlő során bal szemére
megvakul. Mindezeket lelkileg
sosem dolgozza tel: félénkké,
zárkózottá válik, amit sokan úgy
értenek félre, hogy Kölcsey mo­
gorva, embergyűlölő különc.
Pedig szegény költő csak egysze­
rűen csalódott az emberekben,
ezért saját belső, szellemi világá­
ba vonult „száműzetésbe”. Itt, a
kultúra, a művészet, a könyvek

£ y /z a . Á ex-C í U . W ' .

/s z e >

éHólfesn A.-C d

„KÓDJAI”
t 'o

ű//és*< L/6 * .
H y.
m. Vxf

Prófécia a magyarság A . f ^
a1

/ *

ótULri*- "
d t+ u .j rCt
Valahányszor felcsendül a Himnusz, szavai nyomán
időutazást tehetünk a magyar történelmi múltban.
t/ '?KOs!t-r~G.
Hiszen Kölcsey Ferenc (1790 -1838) verse felidé­
zi hazánk dicsőséges (Attila és a Hun Birodalom,
•^n e a c l
Árpád honfoglalása 896-ban, Mátyás uralkodása),
vagy épp tragikus (tatárdúlás, törökvész, kuruc-la-
banc harcok) pillanatait - majd visszatér saját je­
lenkorába. Utóbbi egészen pontosan 1823.
január 22.: ez a dátum szerepel ugyanis
a Himnusz ránk maradt kéziratán.

teszik fel a korban a kérdést: 2. maga a

Miért? Miért kell m indezt a
magyarságnak elszenvednie ?
Hogyan, miként jutott el idá­
ig egy dicső múltú nemzet?
Nos, Kölcsey a H im nuszban e
kérdésekre próbál meg választ
keresni egy apokaliptikus vízi­
óval, melynek során felvetíti:
mindezeket a gyötrelmeket (így
a Habsburg-elnyomást is) va­
lójában Isten büntetésül mérte
ránk.
A Himnusz tehát nem más,
mint komor kirándulás a
múltba, a magyar történelem
„zivataros századaiba”, melynek
során feltárul a fényes múlt, s
egyben m egértjük a keserű je­
len okait. Legalábbis ezt tanul
vers csak Ferenc (balra) és a Himnusz kézirata
az egyik
olvasat világában legalább néha boldog
szerint elké­ lehetett - s ez vezetett el miszti­
szól pesz­ kus, mi több, sokak szerint ezote­
Magyar- tően rikus érdeklődéséhez is.
ország fantasz-
múltjáról, tikus... Nostradamus-prófécia
m ert az Nézzük, a Himnuszban?
egészet akár egyáltalán Kölcsey szinte megszállottan
úgy is lehet ki volt valójá­ rajongott az ókori mítoszokért,
értelmezni, hogy ban a Himnusz legendákért, a pogány istenek,
a jövőt tárja fel. Esze­ szerzője! Középne­ istennők és hősök világáért. Hitt
rint tehát a Himnusz való­ mesi családban született benne, hogy valamikor régen
jában egy burkolt prófécia... Sződemeteren 1790-ben, és egy boldog Aranykorban éltek
Fantasztikusan hangzik? Nos, ha ha van valaki, aki tényleg úgy az emberek, és abban is, hogy
meg akarjuk érteni, mire alapoz­ érezhette, hogy a „balsors régen a történelem során ezt az édeni
nak e vélemény hívei, nem árt tépi”, akkor az ő. Hat éves, mikor állapotot fokozatosan, lépcsőről-
megismernünk a költő szemé­ elveszti apját, tizenkettő, mikor lépcsőre vesztette el az embe-

110 hihetetlen KÜLÖNSZÁM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER


riség. Azaz: a Himnusz költője
pontosan azt vallotta, ami az
úgynevezett ciklikus történe­
lemszemlélet lényege, miszerint
minden emberi civilizáció
megszületik, tetőpontra ér,
majd öregedni kezd, hogy végül
elpusztuljon - s hamvaiból egy
új világkorszak támadjon fel.
És ezt a ciklus-elméletet al­
kalmazta akkor is, mikor a
magyarság sorsát próbálta in-
'S ' L t t J Í
dokolni. Kölcsey szerint ugyan-
is akárcsak az em bereknek,
a népeknek is van születése,
ifjúkora, érett kora, öregedése
és halála. Úgy vélte, a magyar
nép - feltehetően - évezredekkel
Aki fél szemmel
is messzire látott...
A Szentm ihályi Szabó Péter által m egjelen­
tetett Nostradamus Hungaricus-ba.n találó
jellemzés olvasható egy, a messzi jövőben élő
nagy m agyar poétáról és halhatatlan művéről:
„A költő fél szemére vak,
de messzebb lát, m int kortársai.
Isten kezében tiszta lap:
népét óhajtja megváltani.
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
ÉG I C S O D Á K - FÖ LD I M ISZTÉRIUM OK
ezelőtt, még a bibliai özönvíz
korában született. „Gyermekko­ Többen
rát” Attila Hun Birodalmában, megkockáztatják:
„ifjúkorát” Árpád honfoglalása elképzelhető, hogy
idején élte át, míg „érett felnőt­ Kölcsey is ismerte ezt a pró­
té” körülbelül Mátyás uralma féciát?
alatt vált.
Mindez pedig megjelenik a A Kenyér
Himnusz felvetítette látomásban és a Bor Királya
is. Egy érdekes elmélet szerint A Himnusz egy másik „kódolt ”
az sem véletlen, hogy a hun- sora - állítólag - az volna, mely
magyar kort Kölcsey nem Attila szerint „Értünk Kunság mezein
nevével fémjelzi, ért kalászt lengettél, Tokaj sző-
■ hanem - meglepő
m ódon - Attila
lővesszein nektárt csepegtettél.’
Tény, hogy az iráni-kaukázusi
apját, Bendegúzt hagyományok említenek egy
említi meg. titokzatos uralkodót, a „Kenyér
Bjj* A teória és Bor Királyát”, aki a távoli jö­
vőben diadalra vezeti a szkítákat
hívei azt egy „messzi nyugati országban.”
ennek Lehet, hogy Kölcsey ugyanezt a
|P |r - egy jóslatot rejtette el a Himnuszban
Im FP mé- - csak más szavakkal? Vagy -
lyebb, mint szintén többen vélik-Jé-
W titkos zusra és az úrvacsorára utalnának
többlet- ezek a sorok?
jelentése is De ha még eddig szkeptikusak is
i, van... volnánk afelől, hogy bármilyen
jt Döbbe- „misztikus olvasata” lenne a
■fuj* netes, Himnusznak, a következő tény
mellett nagyon nehéz elmenni.
■ Kölcsey verse az ötödik verssza-
V kig látszólag tényleg csak a múlt
■ eseményeit eleveníti tel: hunok
■ kora - honfoglalás - tatárjárás -
Mátyás virágkora - törökdúlás.
B Ám a hatodik versszakban a
B szöveg hirtelen „kortalanná”, idő­
felettivé válik: olyanná, melyet
■ akár a jövőre vonatkozó jóslat-
ként is értelmezhetünk...
„Bújt az üldözött s felé kard nyúl
barlangjában, Szerte nézett, s nem
de Nostradamus is gens ducis leié honját a hazában..."
Bendeghusi, azaz „Bendegúz Szó szerint ugyanezeket a képe -
vezér törzsének" nevez minket, két használja számos ókori jóslat,
és azt állítja: a távoli jövőben mely a szkíták távoli jövőjéről
személyesen Bendegúz fog visz- szól. E próféciákban állandó
szatérni, hogy a magyarság élére elképzelés, miszerint e népet
Nyelve s elméje tisztaságát
a politika sem nyelte el,
szent dalát mormolják, kiá
amíg magyar még énekel."
E sorokban nem nehéz Kölcseyre és a H im ­
nuszra ismerni. D e vajon m ire céloz az a sor,
m iszerint e költő „messzebb lát” kortársainál?
Talán arra, hogy verseiben a magyarság jövő­
jére vonatkozó próféciákat rejtett volna e l... ?
Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
ször­
nyű
testvérháborúk
fogják tizedelni:
„szkíta kard fürdik majd
szkíta vérben”, s ugyanitt: „Túrán
nem hazája többé a turániak­
nak ..." De hogy használhatta
évezredekkel később a Himnusz­
ban Kölcsey hajszálra ugyaneze­
ket a motívumokat?
Szintén egy (vagy több) jövőbeli
(?) belviszályról szól a Himnusz
egy másik sora is, miszerint:
„Hányszor támadt tenfiadszép
hazám, kebledre, s lettél magzatiul
miatt magzatod hamvvedre!" A.
híres-nevezetes nyirkai jóslat­
ban ez drámai egyszerűséggel
így hangzik: „magyar magvart
gyilkol... ”. Lehet, hogy mindkét
szöveg ugyanarról beszél?
Párhuzamok a nyirkai
jóslattal
Ha pedig már a nyirkai jóslatnál
tartunk, itt szerepel a következő
jövendölés: „kettészakad a nem­
zet, lángra lobban'a: Ország. A
lángot vér oltja." Ez szó szerint
„rímel” a Himnusz soraira, mi­
szerint a Magyarországon dúló
belharcok miatt üldözötté váló
magyar „Bércre hág, és völgybe
száll, Bú s kétség mellette, Vérözön
lábainál, S lángtenger felette."
Vajon ez szintén egy burkolt pró­
fécia, mely jövőbeli eseményekre
vonatkozik? És mi magyarázza
a két vízió közti megdöbbentő
párhuzamokat...?
E kérdésekre egyelőre még nincs
megnyugtató válasz. Ahogyan
azt sem tudjuk: egyáltalán is­
merhetett Kölcsey, a reformkor
költője ókori keleti hagyomá­
nyokat? Tekintve, hogy elké­
pesztő antik műveltséggel bírt,
ez utóbbi cseppet sem kizárt,
ám sajnos bizonyítani is nagyon
nehéz. Az ugyanis, hogy költőnk
miről tudott és miről nem, ép­
pen olyan, mint élete és szemé­
lyisége: végtelenül titokzatos...
H R Ö S S D IÁ N A
111
A M A G YA R SÁ G 20 E V E S T O R T E N E L M E 2.

Okkult titkok, elveszett őskultúrák nyomai

fővárosunkban
Budapest, a hárommillió fős világváros, Közép-Kelet Európa
izgalmas kulturális életű, lüktető szíve... Ki gondolná, hogy
metropoliszunknak van egy másik, sejtelmesebb arca is, mely
ott húzódik a pezsgő hétköznapok világa mögött? Cikkünkben e
„másik" Budapesten teszünk egy kis kirándulást, megismerkedve
a város kevésbé ismert nevezetességeivel, Attila elveszett
székhelyétől kezdve föld alatti táltos-ösvényen és Istennő­
forráson keresztül a szabadkőműves székházig...
ki itt él, könnyen felsorolja azokat a lát­
A nivalókat, melyeket szinte „kötelezően”
megmutatnak a Budapestre látogató turisták­
nak: a Halászbástya, a városligeti Vajdahunyad
vára és a Hősök tere, esetleg a Nemzeti Múze­
um, de mindenek előtt a Budai Vár. Mindezek
természetesen klasszikusok, melyek közel áll­
nak szívünkhöz, ám aki igazán ismerni akarja
Budapestet, annak sokkal mélyebbre kell le­
hatolnia - és gyakran a „színfalak” mögé kell
pillantania.

Ősvilági palota Óbudán

Tipikusan ilyen a történelmi koronázóközpont
rejtélye. ABudapestre érkezőket az idegenveze­
tők körülvezetik a Budai Várban, elmagyarázva
nekik: a palotát IV Béla (1235 - 1270) kezdte tatni kezdett levéltárakban, mígnem egy 1685-
építtetni, és Luxemburgi Zsigmond uralkodása ös olasz katonai vázlatrajzon felismerte a buda­
óta (1 3 8 7 - 1437) innen kormányozta a Ma­ kalászi „elsüllyedt várost”. Utóbbi azonban itt
gyar Királyságot a mindenkori magyar király. már nem volt névtelen: a fejlécen, mint a város
A kíváncsibb turisták gyakran rákérdeznek: és neve, Álba Regale, azaz Fehérvár szerepelt...
akkor mi volt előtte? Hol éltek, hol tartották
székhelyüket az Árpád-házi uralkodók? Békásmegyer:
És ezzel máris megérkeztünk Budapest honfoglalók átkelője
egyik legnagyobb, legizgalmasabb titkához: S hogy ennek miért volt hatalmas jelentősége?
Ősbudavár rejtélyéhez! A szenzációs felfede­ Egyszerű a válasz: Fehérvár neve a történészek
zés úgy kezdődött, ahogyan az igazán nagy előtt nem volt ismeretlen. Középkori króni-
felfedezések szoktak kezdődni: egy látszólagos
véletlennel, még pedig az 1990-es években. Melegvizek fürdőzésnek itt is hódol­ központját. Állítólag a
Egy őszi estén dr. Lánszki Imre ökológus-tanár birodalma janak. Gellért-hegy pogány rítu­
gombászni indult a Budakalász körüli erdők­ Budapest hangulatának A Buda és Pest alatti sainak, s a később hírhedt
ben, amikor is egy bozótos, köves hegyoldaka nélkülözhetetlen elemei gyógyforrásokra azonban boszorkány-találkozóknak
bukkant. A sziklák közt épületmaradványok, a hévizek, melegvizek, s a nem ők figyeltek fel elő­ is fontos része volt az, hogy
kutak, lépcsők bontakoztak ki, illetve egy kör­ rájuk épült pompás gőz-, ször. Krónikáink szerint a résztvevők az itt feltörő
íves udvar, mely egy palota belső, átriumszerű törökfürdők, uszodák. ezek már a honfoglaló hallucinogén gázokat belé­
kertjére emlékeztetett. N em csoda, ha az 1541-től Árpád fejedelemnek is legezve jutottak misztikus
Lánszki rádöbbent: nemcsak egy pompázatos itt állomásozó törökök is feltűntek, aki kim ondot­ élményekhez. Talán nem
ősrégi épület romjait, de egy valóságos elve­ rádöbbentek, mekkora tan emiatt rendelte el, véletlenül hívja a Kárpád-
szett várost fedezett fel a sziklák közt - mely a lehetőség rejlik a magyar hogy itt, a mai főváros medencét a „Melegvizek
kutatók számára addig teljesen ismeretlen volt. városban, Budában arra, budai kerületeinek helyén Birodalmá”-nak még az
De vajon miféle várost? Kik, mikor lakhatták, hogy kedvtelésüknek, a rendezzék be az új ország A rvisurais...
és főként: mi lehetett a neve? Lánszki Imre ku­

112 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER

 É G I C S O D Á K - FÖ LD I M ISZTÉRIUM OK

csodálták mindazt a kő épületeket.” Nos, Ma-

Attila sírja is gyar-révet a kutatók ma már egyértelműen
Budapest Békásmegyerrel azonosítják. Akik e környéken
alatt rejlik? élnek, talán nem is tudják, hogy lakhelyükön
Az Ősbudavár romjait volt a „Hétmagyar”, a siövetséget kötő hét hon­
felfedező dr. Lánszki foglaló vezér tábora... Hévizek pedig csak itt
Imre egy fantasztikusan vannak a Duna-rév közelében: Székesfehérvá­
érdekes, egyben elgon­ rott nincsenek, tehát ez is arra utal, hogy az az
dolkodtató elmélettel állt azonosítás téves.
elő. Teóriája arra alapoz,
hogy a 453-ban a bizánci Trójaiak Budakalászon?
hercegnővel, Honoriával Ami pedig még fantasztikusabb: a beérkező
való esküvője nászéjsza­ magyar vezérek eszerint nem valamiféle pusz­
káján meghalt (meggyil­ melyeknek emberemléke­ nyékén temették el? Nem tába, vadon erdőbe, hanem Attila király ősi,
kolt?) Attila, hun királyt zet óta ez a nevük... tudhatjuk, ám egy biztos: elhagyott városába vonultak be! Szinte látjuk
az összes krónika szerint Lánszki megkockáztatja: errefelé feltehetően temettek őket magunk előtt, amint döbbenten nézelőd­
„aranyba, ezüstbe és vas­ lehet, hogy az „aranyba- el hun előkelőségeket ebben ve csodálják a félig romos kőpalotákat, egy egy­
ba” tem ették el. Csakhogy ezüstbe-vasba” temetéssel a korban. A hagyományok kori grandiózus őskultúra emlékeit.
a budapesti III. kerü- e három helyre tesznek szerint ugyanis itt, Óbuda Vajon ezeket Attila és a hunok emelték, ami­
let-Budakalász vonalon burkolt célzást? Azaz elkép­ területén álltak annak idején kor a Kr.u.440-es években beköltöztek ide?
egymáshoz közel található zelhető, hogy Attila királyt a tárnoki csatában elesett Első pillantásra így tűnhet, már csak azért is,
az Aranylyuk-barlang, az is itt, Észak-Buda területén, hun kapitányok, Keve, Béla, mert Budapest nyugati része, Buda neve At­
Ezüst-hegy, és a Vas-láp is, talán épp Ősbudavár kör­ Kadocsa és Réva sírhalmai. tila bátyjának, Budának a nevével azonos, sőt
nyilván róla nevezték el. Állítólag ugyanis Attila
káink ugyanis rendre kifejtik, hogy ez volt az Ezt söpörte félre drámai erővel Lánszki szen­ palotája északabbra terült el, Budáé délebbre,
Árpádok székvárosa, olyannyira, hogy magát zációs felfedezése. Az általa talált városra de mindketten a Duna nyugati oldalán laktak.
Árpád fejedelmet is itt temették el, sőt: Attila, a ugyanis - mely Budakalásztól Budapest III. Valószínűnek tartják, hogy Buda vára a mai I.
hun király is innen uralkodott! Azaz: Fehérvár­ kerületéig, Óbudáig húzódik - tökéletesen kerületben lehetett - a későbbi Budai Vár he­
nak már I. István (1000 - 1038) korában leg­ passzolnak mindazok, amit a krónikások el­ lyén -, míg Attiláé, az igazi királyi székhely a bu­
alább 600 évesnek kellett lennie, ám újabb jelek mondanak az Árpádok ősi székhelyéről. A no­ dakalászi ősi városra épült.
alapján akár ennél sokkal ősibb is lehet. nymus például ekként ír arról, hogyan érke­ És ezzel elárultuk a lényeget: nem Attila emelte
A történészek a krónikákban említett „Álba zett meg Árpád a későbbi koronázóvárosba Budapest legtitokzatosabb régészeti szenzáció­
Regale” t, Fehérvárt mindig a Fejér megyei Szé­ 896-ban: „A révet ahol az átkelést végrehaj­ ját, Ősbudavárt. A hagyományok szerint a hu­
kesfehérvárral azonosították. Ám ők is érezték, tották, Magyar-révnek nevezték el, azért, mert nok is itt találták a palotákat, s ugyanúgy rájuk
hogy ezzel valami nagyon nincs rendben: a szö­ a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak csodálkoztak, mint 400 évvel később Árpád
vegbeli leírások ugyanis több helyütt egyáltalán mondtak, ott hajózott át a Dunán. Mikor oda­ és a magyarok. Az ókori krónikák ugyanis azt
nem illettek a mondott városra. Ennek ellenére át voltak, tábort ütöttek a felhévizekig." „Más­ állítják, Budakalász palotavárosát azok a trójai
ragaszkodtak a „Fehérvár = Székesfehérvár” el­ nap pedig Árpád vezér meg minden főembere, menekültek építették, akik Kr.e. 1100 körül, a
mélethez, és nemcsak a névhasonlóság miatt - minden vitézével együtt, bevonult Attila király görög-trójai háború után vándoroltak be ide!
hanem azért is, mert egyszerűen nem volt jobb városába. Ott látták a királyi palotákat -egye­ Nos, ez maguknak a budapestieknek is szo­
ötletük. seket földig romban, másokat nem-, és fölötte katlanul, sőt hihetetlenül hangozhat. Trójaiak
építették volna a „első” Budavárt? Hogy ke­
rülhettek ide, miért jöttek el hazájuktól eny-
nyire távol? Elvégre Trója városa Kisázsiában,
a mai Törökország területén virágzott, s népét
az emberek többsége legfeljebb a homéroszi
eposzok, és gimnáziumi tanulmányai nyomán
ismerheti.
Márpedig egyre több nyom mutatja: igaz le­
het az ókori állítás, miszerint Trójából 28 ezer
ember húzódott ide, a Duna mellé, s alapítot­
ták meg Sicambria nevű székvárosukat. Ké­
sőbb, Kr.e. 864-ben továbbmentek Nyugatra
a germán támadások elől, s végül a mai Fran­
ciaországban, a Szajna mellett telepedtek le.
Itt alapították Párizst, melyet az Iliászban is
szereplő Párisz hercegről neveztek el. Mind­
ezek alapján tehát félig tréfásan megállapít­
hatjuk: a trójai kapcsolaton keresztül Buda­
pestnek Párizs lehetne a történelmi „testvér-
városa”...

2013. OKTÓBER - NOVEMBER Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 113

A M A G YA R SA G 20 000 E V E S T O R T E N E L M E 2.

Dimenziókapu Egyikük arról számolt be, hogy

a Kodály köröndön?
Az újpesti Szellemtelep mellett
van egy másik épület Budapes­
ten, mely mágnesként vonzza a
borzongásra vágyó érdeklődőket,
turistákat: a VI. kerületi And-
rássy-udvar. Az 1883-1885 közt
épült gyönyörű neoreneszánsz
palotát fel akarták újítani, ám a
munkálatok megszakadtak az
itt zajló furcsa jelenségek miatt.
Két munkás ugyanis megma-
gyarázhatadan körülmények
közt eltűnt, előkerülésük után
pedig ők maguk sem emlékeztek
rá, pontosan mi történt velük.
a felújítási munka közben zene,
mulatozás hangját hallották az
egyik üresnek vélt terem felől
- noha az aládúcolt házban az
építési dolgozókon kívül nem
lehetett senki.
De mások is emlegettek hirte­
len felhangzó, majd elhallgató
ének-és zongorahangokat,
illetve a „boldog békeidők”
divatját viselő emberek felbuk­ is szólnak, melyet a hivatalos tűntek el emberek. Lehetséges,
kanását, akik nem reagáltak a szervek rögtön el is koboztak, hogy az Andrássy-udvarban
megszólításra, s furcsán hom á­ s melyben állítólag utalások valamilyen időalagút működik,
lyosan voltak a körvonalaik. voltak olvashatók arról, hogy melyen keresztül olykor más
A pletykák ráadásul egy, az az egykori építkezés idején is dimenziókba, elmúlt korokba
építkezésen talált régi naplóról történtek gyanús jelenségek, lehet bepillantani?

A „boszorkányos" arról szólnak: boszorkánysággal vádolt férfiak Kísértetek fővárosa

Gellért-hegy titkai
Őskori titkok, misztikus építmények, elve­
szett városok azonban Budapest más helyein
is vannak. így például fővárosunk „legboszor­
kányosabb” pontján, a Gellért-hegyen, melyet
a középkorban végig a boszorkányok találkozó-
helyének tartottak, olyannyira, hogy még Sze­
gednél is hírhedtebb volt.
Vajon miért? Miért vált annyira eggyé a Gel­
lért-hegy fogalma a boszorkánysággal, hogy az
1700-as években a fekete mágiát budai körök­
ben „gellértezésnek” is hívták? A magyarázat
a következő: itt, a Gellért-hegyen őskori szen­
tély maradványaira bukkantak. A titokzatos
templomot évezredekkel ezelőtt emelhették, a
benne talált szobortöredékek alapján a Magna
Mater-nek, a termékenység nagy Istennőjének.
Valószínű, azért pont itt, mert a Gellért-hegy
alatt hőforrás fakad - az istenanya pedig az ős­
korban a forrásvizek úrnője is volt.
A Kr.előtti 5-ik századtól a Gellért-hegy, csak­
úgy, mint a mai Magyarország jelentős része, a
kelták uralma alá kerül. Kevesen tudják, hogy
e fővárosunk fölé emelkedő magaslaton állha­
tott a kelta druidák központi beavató-szentélye,
ahol is Danu nevű istennőjüket imádták. Azzal
pedig még kevesebben vannak tisztában - sok­
szor még a budapestiek sem -, hogy e kelta
Danu istenasszonyról kapta nevét fővárosunk
folyója, a D una...
A Gellért-hegyet tehát már ekkor misztikus
aura övezte, hiszen itt gyűltek össze teliholdas
éjjeleken Danu papjai, papnői. A hunok, majd
a magyarok korában pedig - követve a hagyo­
mányt - Boldogasszony „sötét változatának”,
a félelmetes Szépasszony nevű ősmagyar is­
tennőnek volt itt kultusza. Az ő papnőiről úgy
tudták, járatosak a tiltott mágia művészetében
- ezért lett a hegy híre is „boszorkányos”.
Különösen az 1700-as években. Ekkor kelet­
keznek ugyanis azok a periratok, akták, melyek
és nők évente háromszor (Szent György nap­
ján, pünkösdkor és Luca-napon) seprűnyélen
a Gellért-hegyre repülnek, s itt hatalmas mula-
tást, dorbézolást csapnak.
Dáridójukra a bort a hegy alatti titkos pincék­
ből hozzák, a díszvendég pedig nem kisebb
személyiség, mint a Sátán maga. A vádlottak
- általában kínzással kicsikart vallomásaikban
A Gellért-hegy boszorkányai egy korabeli met­
szeten
- azt is elmondták: a Gellért-hegyi ördöngös
lakomák csúcspontján a női boszorkányok
meglovagolták a férfiakat, s kiszívták a vérüket.
E vámpír-boszorkáknak állítólag egy titkos vá­
ruk is van itt, a Gellért-hegyen, mely csak ilyen­
kor, a lakomák alkalmával jelenik meg, máskü­
lönben láthatatlan...
Ám nemcsak Budapest felszínén találkozha­
tunk mágikus helyekkel, ismeretlen, letűnt
népek titokzatos nyomaival - hanem alatta
is! így például a Budai Vár alatt húzódó labi­
rintusszerű alagútrendszerben, mely gyakor­
latilag egy háromszintes, óriási, félig termé-
szetes-félig mesterséges pince. A labirintust
a II. világháborúban katonakórházként, a
középkorban pedig borospince, terményrak­
tár gyanánt használták, ám ha még régebb­
re megyünk, kiderül, hogy ekkortájt még
misztikusabb funkciót töltött be: volt táltos­
beavatóközpont, és temető is...
így hát nem csoda, hogy - mikor az alag­
útrendszer egy részét megnyitották és lá­
togatóvá tették Budavári Labirintus néven
- állítólag egymást követték a furcsa, meg­
magyarázhatatlan jelenségek. Az itt működő
történelmi panoptikumban éjjelente különös
élményekről számolnak be az ide látogatók:
volt, aki a talajból kiszűrendő, foszforeszkáló
zöld fényről beszélt, mások árnyékszerű ala­
kokat láttak kiválni a falból.
A szkeptikusok mindezeket vagy a képzelet
játékának tartják, vagy pedig annak tudják
be, hogy a föld alatti oxigénszegény környe­
zet kedvez a hallucinálásnak. A parakutatók
többsége azonban úgy véli: a mélyebb tár­
nák, alagutak talán egy még fel nem fedezett
őskori civilizáció romjait rejtik, ahol akár
mágikus tevékenység is folyhatott. Elkép­
zelhető, hogy ez utóbbi szabadított fel olyan
energiákat, melyek hatását még ma is érzi,
aki ide látogat...
Budapest „legkísértetiesebb” pontjának ennek
ellenére mégsem a Labirintust tartják, hanem
egy olyan helyet, melyre ha fényes nappal néz
rá valaki, soha nem hinné, hogy itt szellemek­
kel lehet találkozni... A IV kerületi Pozsonyi
utcai lakótelep ugyanis ilyenkor békésnek és
meglehetősen hétköznapinak tűnik.

Hihetetlen KULONSZAM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER

 ÉG I C S O D Á K - FÖ LD I M ISZTÉRIUM OK

Csakhogy éjjelente a környék teljesen más

arcot ölt. Már a panelházak építése közben
(1969-72) a munkások furcsa, látszólag ok
nélküli meghibásodásokra, furcsa zajokra, ár­
nyékokra figyeltek fel. Amikor pedig átadták
a lakásokat, a lakók közül többen panaszol­
ták: nem tudnak aludni, m ert éjjelente zör­
gések, cipőkoppanások, léptek hallatszanak
a folyosóról.

Szent Margit szelleme

a Margit-szigeten
M indezt sokan azzal magyarázták: 1921-
ben itt felszámolták a régi temetőt, és a sírok
nagy részét átköltöztették a Megyeri-teme­
tőbe. Ám nem mindet: a földmunkák során
többször is találtak a leendő lakótelep talajá­
ban emberi csontokat. Megszületett a városi
legenda: a gyanús zajok, ki-be kapcsolódó
tévék, elsuhanó árnyak annak tudhatok be,
AMargit-szigeti kolostor egy 1542-es fametszeten
hogy a megbolygatott holtak kísértenek. A
Pozsonyi utcai lakótelep így kapta a „népies” keresztény korban is tartotta magát, miszerint azért, m ert az Istenanya egyik szent jelképe
elnevezését a pesti szlengben: Szellemte­ éjjelente itt a rég halott papnők szellemeivel a gyöngy.
lep... lehet találkozni, akik tündérekként táncol­ A Gyöngyszigeten azonban tragikus ese­
A másik leghírhedtebb kísértetjárta hely nak a kolostor romjai körül. mények is történtek. Egy ősi monda szerint
Budapesten nem más, mint a gyönyörű A Margitszigeten állítólag már a szkíták ko­ Nimród fiai, Túr és ír itt küzdöttek meg egy­
Margitsziget, a D una „ékköve”. Már a közép­ rában is beavató-szentély állt, Istár istennő mással párbajban, minek során ír, az ifjabbik
korban sejtelmes híre volt, nem véletlenül: tiszteletére: róla nevezték el a szkíták Isternek elesett. Mások úgy tudják, az ikertestvérek
a legendás Nyulak-szigeti domonkos rendi a folyót, amit ma - a keltáknak köszönhe­ harca nem Nimród korában, hanem sok­
apácakolostor ugyanis egy honfoglalás előtti tően - Duna néven ismerünk. Ekkoriban a kal később, a hunok idejében játszódott le
szentélyre épült, ahol is a Nagy Istennőt, a sziget neve a legendák szerint Gyöngyszi­ ugyanitt, Attila és Buda között. A középkori
tündérek úrnőjét imádták. A hiedelem még a get volt, részben alakja miatt, részben pedig szóbeszédek szerint itt, a Nyulak Szigetén
éjjelente lehet néha találkozni egy szomorú,
A „rózsák atyja" A bektasi közösségbe isz­ nem feltétlenül kertészeti sápadt férfi szellemével, aki nem más, mint
misztikus lám misztikusok tartoztak, szenvedélyéért - hívtak a Attila fivére, B uda...
síremléke Budán akik szerint a Mindenség „Rózsák Atyjá’-nak. Ál­ Az 1930-as években ismét felbukkantak kí-
AII. kerületi Mecset utca 14. magja a Fény, és az ember lítólag a Gül sem az igazi sértet-legendák a szigettel kapcsolatban, ám
szám alatt található Buda­ lelke a halál után új testbe neve, hanem misztikus, ezúttal azt mesélték: Margitnak, IV. Béla ki­
pest egyik legmisztikusabb költözik. Fő jelképük a ró­ beavatotti álnév: jelentése rály szent életű lányának a szellemével lehet
történeti hagyatéka, Gül zsa volt, mely szerintük az ugyanis „gömb”. A bektasi itt találkozni. Egy idős koldusasszony példá­
Baba türbéje (azaz sírem­ Univerzum tökéletességét, rend mindenkori vezetője ul, aki ledőlt aludni a kolostor romjai közé,
léke). I. Szulejmán szultán szépségével pedig az Isten márpedig gömb alakú szim­ arra riadt fel, hogy valaki megsimogatja a
(1520 - 1566) Buda eleste iránti áhítatos, már-már bólumot viselt a turbánján, homlokát. Felnézve egy fiatal, szépséges, de
után (1541) ugyanis iszlám szerelemszerű odaadást mely szintén a világ tökéle­ szomorú arcú apácát látott, de mielőtt meg­
vallási központot akart ala­ fejezi ki. Nos, ennek a tit­ tességére utalt. szólíthatta volna, a lány el is tűnt. Az öregasz-
pítani a magyar városban, kos közösségnek, misztéri­ Gül Baba itt, Budán halt szony döbbenete reggel lett még nagyobb,
s ezzel a titokzatos bektasi umvallásnak volt a vezetője meg 1541-ben, sírja pedig mikor észrevette: kiürült kulacsa teli van friss
rend tagjait bízta meg. Gül Baba, akit ezért - és az iszlám világ legészakibb vízzel, zsebében pedig - állítólag - ismeretlen
zarándokhelyének számít. feliratú, régies pénzek voltak...
1914-ben tárta fel Bartucz
Lajos antropológus a te­ Budapest, te „csodás"...
metkezést, s megállapította: S hogy mi a tanulsága ennek a kis misztikus fő­
a sírban valóban egy 80 év városi „kalandozásnak”?Az, hogy bármennyire
körüli, mediterrán arcú és is szokás mostanában Budapestet piszkosnak,
testfelépítésű idős férfi nyug­ zajosnakbélyegezni, és a spirituális élményeket
szik. Koporsója állítólag teli inkább vidéken keresni, itt is igaz: ne ítéljünk
volt okkult szimbólumokkal, első pillantásra. A látszat csal: nyüzsgő fővá­
és - nem meglepő módon - rosunkban és környékén találunk annyi okkult,
a fő díszítőelem mindenütt a misztikus helyszínt, rejtélyt, legendát, mint
rózsa volt. például az ír vagy angol szellemkastélyok vidé­
kein... ERŐSS DIÁNA

2013. OKTÓBER - NOVEMBER Hihetetlen KÜLÖNSZÁM |115|

A M A G YA R SA G 20 i E V E S T O R T E N E L M E 2.

téma tehát nekünk, magya­ ha belegondolunk, ez teljesen

E roknak fájdalmas, sebeket
tép fel - épp ezért nagyon nehéz
tárgyilagosan írni, beszélni róla.
Sajnos ugyanis a Trianon-kérdés
mindig a politikai erők ütőkár­
tyája, melyre könnyen lehet
kampányidőben hivatkozni,
akár pro, akár kontra alapon.
Ezért, ha Trianon okait próbál­
juk kideríteni, szinte lehetetlen
arra vállalkozni, hogy vélekedé­
sünk mindenkinek tetsszen, és
érzelmeiben, meggyőződésében
lehetőleg senki se érezze meg­
bántva magát.
Ebben a cikkben mégis erre a
„lehetetlenségre” teszünk kísérle­
tet. Megpróbáljuk felgöngyölíteni
TRIANON 1920 Június 4.
63 004 km
•1 084 000 m agyar
704 000 m agyar
de vannak olyanok is, melyek a a történelemben ugyancsak gyak­
történelem színfalai mögött hú­ ran fordul elő. Minden háború
zódnak, sőt: talán okkult erőkkel után ugyanis azok, akik „felül”
is kapcsolatosak... maradtak, szeretik látványosan
abszurd. Egy háborúhoz ugyanis
minden esetben legalább két
fél kell, és a legtöbb háborúban
igazából nincs „jó” és „gonosz”
szereplő. Hősök minden oldalon
vannak, de főképpen áldoza­
tok...
Nos, ezért voltak gondban az
1919-ben Versailles-ben össze­
ülő győztesek. Valakit ugyanis
m indenképpen látványosan
meg akartak büntetni, példát
statuálva: így jár, aki „össze­
akasztja bajszát” a nagyhatalmi
babérokra törő Angliával,
Oroszországgal és Franciaor­
szággal. De ki legyen az első
számú bűnbak?

A trianoni békediktátum rejtett okai „elverni a port” azokon, akik Aleglogikusabb jelölt Németor­
A „Trianon" szó a m agyar em berek szám ára
„alul”. Ennek során részben az el­ szág lett volna, mert afrikai gyar-
nem csak nem közönyös, de legtöbbünk
rettentés és az erőfitogtatás szán­ , mati terjeszkedése miatt ő volt
számára szom orú, kom or csengéssel bír.
déka vezeti őket: nem véletlenül a fő rivális. Az Osztrák-Magyar
Alig van család M agyarországon, ahol ne írja Tacitus, a római történetíró, Monarchia pedig azért jött be
vágták volna el egym ástól a rokonokat hogy„;a; a legyőzőiteknek”, illetve szintén „mumus” gyanánt, mert a
az 1920-ban m eghúzott új határok, és ironikusan azt is, hogy „a győztes­ szarajevói merénylet, Ferenc Fer-
sok gyerek kérdezi a szüleitől: m iért kell nek mindig igaza van” dinánd trónörökös meggyilkolása
„külföldre" utaznunk, ha meg akarjuk A győztesek tehát mindig szeret­ ennek az államnak a területén
látogatni a nagym am át...? nek bírósdit-büntetősdit játszani, történt - márpedig ez robbantot­
melynek során ki akarják nyil­ ta ki magát az I. világháborút.
ugyanis azokat az okokat, melyek A győztes mindig vánítani: ők nyertek, tehát ők az Nos, mindkét hatalmat alaposan
a számunkra tragikus döntéshez - bűnbakot keres... erősebbek, azt csinálnak a legyő- meg is büntették, de a legdurvább
Magyarország megcsonkításához Lássuk először azokat az okokat, zöttekkel, amit akarnak. Ilyenkor büntetést mégis egy „kisebb”
- vezettek. Utóbbiakat két részre melyek cseppet sem titokzatosak! a legyőzött mindig vádlottá, állam kapta, mely ráadásul nem
lehet csoportosítani: Trianonnak Az egyik: a háborús győztesek „bűnössé” válik, akinek minimum is vett részt a gyarmatosításban
vannak látható, nyilvánvaló okai, jellegzetes bűnbak-keresése, mely jóvátételt kell fizetnie - pedig, - tehát nem volt konkurencia a

A rejtélyes House ezredes rák-magyar birodalmat megkárosítani vagy

Trianon és egyáltalán, a versailles-i békék
kapcsán több kutató is hangsúlyozza: a
döntést jelentősen radikalizálták a színfalak
mögött működő titkos társaságok, befolyá­
solva a békekongresszus résztvevőit. Azaz: az
ő nyomásuk nélkül a győztesek feltehetően
„enyhébb” büntetésekkel sújtották volna a
veszteseket.
Ezt bizonyítja például az, ha megvizsgáljuk
Wilson amerikai elnök kijelentéseit - aki
pedig a békekonferenciák legfontosabb
vezéralakja volt. Az elnök például 1917-18
során ezt nyilatkozta: „Nem ismerhetünk
el olyan jogot, amely szerint népeket az egyik
államhatalomtól a másik államhatalomhoz
lehessen átadni, mintha azok birtoklás tárgyai
lennének... ”, illetve, ami még érdekesebb:
„Kötelességünknek tartjuk kijelenteni, hogy
semmilyen tekintetben sem kívánjuk az oszt­
átalakítani." Azaz: ő nemcsak Magyarország
feldarabolását, de még a Monarchia meg­
szüntetését sem szorgalmazta!
Véleményét azonban 1919-20-ra gyökeresen
megváltoztatta - hazánk rovására. Ekkor
ugyanis már Magyarország felosztását
sürgette annak érdekében, hogy a kisantat
népeit a volt magyar területeken lehessen
letelepíteni. Charles Seymour könyve szerint
e „pálfordulásban” főleg tanácsadójának, a
titokzatos Edward Mandell House ezredes­
nek volt szerepe (képünkön Wilson elnök
balján), aki több titkos társaságnak is tagja,
sőt vezető figurája volt...

116 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER

 ÉG I C S O D Á K - FÖ LD I M ISZTÉRIUM OK

Történelmünk egy minimum miniszteri rangú személyt kö­

leghálátlanabb küldetése
Trianonról sok elcsépelt frázis kering a köz­
tudatban, ám arról már kevésbé beszélnek,
kik is voltak azok, akik magyar részről aláír­
ták a - számunkra oly fájdalmas - szöveget a
párizsi Kis Trianon-palotában. Nyilván ért­
hető, ha egy magyar ember számára ők soha
nem lesznek pozitív szereplők, ám egyvalami
biztos: mindketten úgy estek bele ebbe a
szörnyű, tragikus, hálátlan küldetésbe, mint
Pilátus a krédóba...
Egyikük Benárd Ágost (1880 - 1968) volt,
egy orvos, aki keresztényszocialistaként kap­
csolódott be a politikába, (képünkön) Mind
a Károlyi, mind a Kun Béla-féle forradalma­
kat élesen bírálta, majd a Tanácsköztársaság
bukása után a Horthy-korszak első népjóléti
minisztere lett. Azért őt küldték ki a tragikus
békediktátum szignálására, mert a győztesek
veteltek. Bemárd nem tehetett mást, vállalta,
ám tiltakozásul állva írta alá a szerződést.
Társa, Drasche-Lázár Alfréd (1875 - 1949),
flamand származású család sarja, aki dip­
lomataként a magyar külügy szolgálatába
állt. Az aláírás után megcsömörlött, soha
többé nem politizált - igaz, a kínos küldetés
elvállalása miatt nem is tehette volna, hiszen
erkölcsileg lehetedenné vált. íróként próbál­
kozott, végül sikeres üzletemberként fejezte
be életét. A kutatók egyelőre nem találják
jelét annak, hogy bármelyikük tagja lett vol­
na valamilyen titkos társaságnak, így marad
a feltevés: úgy lettek egy „piszkos munka”
elvégzői, hogy tettük súlyával tökéletesen
tisztában voltak...

győztes hatalmak számára. Ma­
gyarországról van szó... de vajon
miért?
Titkos társaságok
reneszánsza
A válasz egyfelől egyszerű: a M o­
narchia „kis” népei, melyek önál­
lósítását a győztesek célul tűzték
ki (szerbek, horvátok, románok,
szlovákok, csehek), Magyaror­
szág feldarabolását követelték.
Mai szemmel abszurdnak hat,
de volt olyan szónok, mely egye­
nesen arról akarta meggyőzni a
versailles-i „békecsinálókat”, hogy
egyáltalán, számolják fel Magyar-
országot, mint államot...
így a győztesek vezetőire - főként
a francia Clemenceau-ra, az angol
Lloyd George-ra, és az ameri­
kai Wilson elnökre - hatalmas
nyomás nehezedett. A kisantant
küldöttei ugyanis térképeket
dugtak az orruk alá, azt bizony­
gatva: Erdélyben egy árva magyar
ember sem él, következésképpen
ezt mindenképp el kell csatolni
Magyarországtól. Mondanunk
sem kell, hogy a nyugati politiku­
soknak fogalma sem volt a valós
viszonyoktól: számukra ugyanis
egész Közép-Kelet Európa leg­
jobb esetben is egy ismereden, eg­
zotikus, barbár vidéknek tű n t...
A külső okokon túl azonban
belső folyamatok is részt vettek
abban, hogy ez a számunkra oly
tragikus döntés megszülethetett.
Az egyik: a világháború előestéjé­
re a magyar társadalom valóban
félfeudális maradt, tele feszültsé­
gekkel. Hatalmas birtokok össz­
pontosultak a felső tízezer kezén,
míg zsellérek, nincstelenek milliói
nyomorogtak. Nem csoda hát,
ha utóbbiak roppant fogékonyak
voltak bármiféle ideológiára, mely
változást, földosztást, forradalmat
ígért... És ezzel elérkeztünk a
talán legtitokzatosabb, egyben
legfontosabb okhoz: a titkos
társaságok tevékenységéhez.
Kevesen tudják ugyanis, de a
Az 1919-ben Versailles-ban összeülő győztesek
Monarchia végnapjaiban - az
úgynevezett „boldog békeidők­
ben” - nagyon sok okkult csoport
működött Magyarországon,
főként Budapesten. Ezek többsé­
ge inkább spirituális, ezoterikus
jellegű volt, de akadtak köztük
olyanok is, melyek radikálisan be
akartak avatkozni a történelembe.
Martinovich-lázadás:
az első magyar okkult
forradalom?
E mozgalmak közül elsőként
mindenkinek a szabadkőműves­
ség jut az eszébe. Nem véledenül:
a korban ez tényleg egy markáns,
jellegzetes irányzat, mely különö­
sen a városi polgárság, értelmiség
körében volt népszerű. Kevés
mozgalom van azonban, melynek
a megítélése ennyire szélsőséges
érzelmeket váltana ki: egyesek
szerint ártatlan jótékonykodókról
van szó, míg mások őket teszik
felelőssé a hazánkat ért összes
létező bajért. Vajon hogy lehet
itt igazságot tenni, ha lehet egy­
általán?
Nem meglepő módon az igazság
- már ha létezik ilyen - ebben az
esetben is valahol a két szélsőség
közt helyezkedik el. Hiszen, mint
tudjuk, a világon semmi sem
tiszta fekete és fehér... A tények a
következőre mutatnak: a szabad-
kőműveseknek tényleg volt közük
a nemzetközi politika alakulásá­
hoz, a nagyhatalmi játszmákhoz -
így a trianoni döntéshez is. Ám ez
legkevésbé sem jelenti azt, hogy
például Kossuth Lajost el kellene
ítélnünk pusztán azért, mert ő is
„kőműves” volt...
Már csak azért sem, mert az
ő korában - az 1830-as, 40-es
években - a szabadkőművesség
még teljesen mást jelentett, mint
később! Hogy megértsük, miért,
és mi okozta a változást, érdemes
megvizsgálnunk a mozgalom
magyarországi történetét. Az
első magyar páholy 1749-ben
alakult Brassóban, aminek főleg
német polgárok voltak a tagjai.
Ám a szerencsétlen kimenetelű
Martinovich-lázadás (a magyar
jakobinusok felkelése) után,
1795-ben a szabadkőművességet
császári rendelettel betiltották,
ami a hatalom részéről logikus
volt: Martinovich és követői
többsége is páholytag volt.
Ez volt az első ismert próbálkozás
arra, hogy hazánkban egy okkult
jellegű, titkos társaságot hozzanak
létre. 1867-ig ilyen jellegű csopor­
toknak esélye sem volt alakulnia
és működnie Magyarországon,
és nemcsak a szabadkőművesek­
nek. A Habsburgok rendőrsége
ugyanis árgus szemmel figyelt és
felszámolt minden olyan csopor­
tot, gyülekezetet, melyekről sej­
teni lehetett: céljuk nem pusztán
az unaloműzés, vagy a kávéházi
bölcselkedés...
Kossuth Lajos
és a Kossuth-páholy
E tilalmat 1848-ban sem sikerült
feloldani - noha a magyar szabad­
ságharc során kísérletet tettek rá.
A forradalom napjaiban ugyanis

2013. OKTÓBER - NOVEMBER Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 117-

A M A G YA R SA G 20 000 E V E S T O R T E N E L M E 2.

A titokzatos kirobbanthassa a forradalmat, melynek során

palládiánusok II. Miklós cárt és családját kivégezték.
Trianon összefügg az 1917-es orosz forra­ Bakos József filozófus-kultúrtörténész és
dalommal, melynek során Vlagyimir Iljics mások is állítják: a bolsevista vezér maga is
L e n in (l8 7 0 - 1924) pártja, a bolsevikok egy okkult csoport, a palládiánusok tagja volt
jutottak hatalomra? Bizony, számos kutató fiatal korában. Beavatotti neve állítólag Spar­
lát a két esemény közt kapcsolatot, mely tacus volt... Mindez pedig azért érdekes,
mögött talán titkos társaságok tevékenysége mert a palládiánusokat kapcsolatba hozzák
állt. Több történész szerint ugyanis német- a trianoni döntés mögött húzódó erőkkel is:
országi szabadkőművesek „csempészték” e csoport ugyanis célul tűzte ki a nemzetál­
vissza Oroszországba Lenint (képünkön) lamok feldarabolását, s az emberiségnek egy
a svájci emigrációból azért, hogy 1917-ben „szuperkormány” alatt való egyesítését.

megalakult a Kossuth Lajos: a
dicső Fény hajnalához elnevezésű
páholy, melynek alapítói felkérték
magát Kossuthot, legyen a tiszte­
letbeli vezetőjük. A kormányzó­
hadvezér örömmel adta is volna a
nevét a kezdeményezéshez, ám a
szabadságharc 1849-es elbukása
után ennek már nem volt értelme.
Kossuth és mások, így például
Klapka György tábornok, vagy
Türr István altábornagy is külföldi
páholyokhoz csatlakoztak.
Itt álljunk meg egy pillanatra:
ismét hangsúlyozzuk, hogy ebben
az időben a szabadkőművesség
teljesen mást jelentett, mást akart,
mint később!A korban ez ugyanis
egy haladó irányzatnak számított,
mely részben valóban a rászorulók
támogatását, de főként a nemzetek
önállósodását, a jobbágyfelszaba­
dítást, a polgárosodás elősegítését
tűzte ki célul. Szó sem volt tehát
ekkor még sem ateizmusról, sem
materializmusról, még kevésbé a
népek globalista összemosásáról:
a szabadkőművesek többsége hívő
ember, és országához hű hazafi
volt.
És ez még nagyrészt 1867-ben is
igaz volt, mikor a kiegyezés után
újra alakulhattak hazánkban páho­
lyok, illetve egyéb, spirituális jelle­
gű társaságok is. E kor egyébként
amúgy is az ezotéria virágkora,
melyet külföldön olyan nevek
fémjeleznek, mint például Helena
Petrovna Blavatsky (1831 - 1891),
a „teozófia anyja”, vagy később
René Guénon (1886 - 1951),
a tradicionalista világkép egyik
első vezéralakja. A gyarmatosítás
során ugyanis a keleti tanok - pl. a
jóga, a tibeti filozófia, vagy épp az
egyiptomi misztika - beáramlanak
Európába, és a kor értelmisége
izgatottan vitatkozik ezekről a ká­
véházakban, irodalmi szalonokban,
így van ez Magyarországon is.
Ekkoriban az emberek Budapes­
ten is nagyon fogékonyak a rejtett
világok, láthatatlan dimenziók
jelenségeire: az asztaltáncoltatás-
ra, a médiumok tevékenységére,'
vagy épp a jóslásra. Nem csoda,
hogy sokan azt állítják: ez a lát­
ványos spirituális pezsgés a XIX.
század végén már a New Age,
a Vízöntő-kor „előszele” volt, s
óhatatlanul össze kellett ütköz­
nie a másik vezető irányzattal: a
darwini evolúció-elmélettel és az
ateista materializmussal is ...
„A múltat végképp
eltörölni..."
Ami pedig a lényeg: a szabadkő­
művességnek - és a többi titkos
társaságnak is - választania kellett,
hogy a kettő közül melyik mellé
áll! A hivatalos fővonal ugyanis
még ekkor is a katolikus keresz­
ténység volt Magyarországon:
az államvezetés is ezt támogatta.
Akik azonban változásokat akar­
tak, azok ezzel szemben is valami­
féle új eszmét, világképet akartak
találni, mely - mint vélték - az új
Magyarország alapeszméje lehet.
Két lehetőség volt: spirituális
megújulás, vagy az anyagelvűség
Kossuth Lajos (balra) is tagja volt
a ma is létező szabadkőműves pá­
holynak (fent)
diadala... És a szabadkőművesség
döntött, azzal, hogy - hazánkban
is - az utóbbi mellett tette le a
garast. Ez a fordulat pont az 1880
és 1919 évek között, azaz Trianon
előestéjén történt: az addig nem
politizáló, vagy éppenséggel a
magyar nemzeti függetlenséget
támogató (azaz: 1848-as eszmé­
ket valló) szabadkőműves moz­
galom határozottan a baloldal
mellé állt.
Azaz: azokat a mozgalmakat
kezdték el támogatni, melyek
többek közt azt követelték: szá­
molják fel a nemzetállamokat,
mert azok „elavultak”, „reakció­
sak”. Helyettük állítsanak fel egy
nemzetek feletti világkormányt,
az iskolai tananyagból pedig ve­
gyék ki az istenhitet, a mondákat,
a hazafiságot, hagyományőrzést
és mitológiát. A szabadkőműve­
sek is ráálltak tehát arra a szellemi
vágányra, melynek fő jelszava
ismerősen csenghet az Intema-
cionálé szövegéből: „a múltat
végképp eltörölni..."
Mindezt az váltotta ki, hogy
1877-ben a francia Frédéric
Desmons lelkész a Grande
Oriens gyűlésén beterjesztett egy
javaslatot, miszerint a szabad-
kőművessé válás követelményei
közül ki kellene venni az Istenben
való hitet, és a lélek halhatatlan­
ságának elfogadását. Ez megtör­
tént, következésképpen innentől
kezdve a materialisták, ateisták
- így a marxisták is - beléphet­
tek. Ezzel a titkos társaságok és
a radikális baloldaliság ösvényei
találkoztak, s véglegesen eggyé
is váltak.
Vadaspark
és hitelcsapda
Természetesen ezzel nem aka­
runk állást foglalni abban, hogy
ez a folyamat „rossz” vagy „jó”,
pozitív-e, vagy pedig negatív. Sőt,
még azt sem mondhatjuk, hogy
ez minden hazai titkos társaságra
igaz lett volna. Tény, hogy a kor­
ban nagyon sok olyan csoport
is alakul, melyekre nem lehetne
ráfogni sem azt, hogy hazafiatla-
nok, sem pedig azt, hogy ateisták,
sőt...

118 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER

 ÉG I C S O D Á K - FÖ LD I M ISZTÉRIUM OK

De az is igaz, hogy a szabadkő­ illuminátusok, akik politikailag rosan egyfajta hitelcsapdába Ha mindez igaz, akkor a háború
művesek jelentős része kacér­ sokkal aktívabbak voltak. Jóté­ került, melynek során - Drábik kirobbantásában valóban szerepe
kodni kezdett a liberalizmus konykodás és filozófiai felolvasó- szavai szerint - hazánk egy lehetett nemcsak politikai, de
világnézetével - ami ekkor már estek szervezése helyett ugyanis vadasparkká vált hasonlóvá, talán spirituális erőknek is - olya­
nem azt jelentette, mint Kossuth a forradalom kirobbantását ahol az ország csak a kerítésig noknak, akik a történelem színfa­
idején. Akkoriban, 1848 táján sürgették... futhatott. Azaz addig, amíg a lai mögött tevékenykedve akarták
ugyanis liberális alatt olyasvalakit Drábikés számos más törté­ kam atok engedték - utóbbit kézbe venni az irányítást.
értettek, aki a középkorból itt nész, közgazdász is úgy véli, viszont a nemzetközi bankvilág És nemcsak a kirobbantásban.
maradt feudalizmus helyett a hogy ez a „radikalizálódott” szabta meg. Azok a magyar közéleti szereplők,
polgárosodás útján látná szívesen akik valósággal buzdították a
Magyarországot. Egy liberális győztes antant-vezetőket Ma­
támogatta például a törvény előtti gyarország feldarabolására, meg­
egyenlőségét, a nem nemesek, a büntetésére, bizony több esetben
nők választójogát, a földosztást, is titkos társaságok tagjai voltak,
az ipar fellendítését - csupa olyat, ígyjászi Oszkár (1875 -1957),
amivel az emberek többsége ma a Károlyi-forradalom egyik fő
is egyetértene. Szó sem volt arról, alakja, aki egyben a Martinovich-
hogy a liberalizmus a nemzetek páholy alapító-nagymestereként
összemosását, netán a magyar (és is tevékenykedett. Utóbbi csoport
más) nemzeti érzés felszámolását pedig a történészek szerint a
hirdetné, sőt: a legtöbb, magát francia Grand Oriens irányítása
liberálisnak valló hazai közéleti alá tartozott, melyben viszont
szereplő egyben szenvedélyes állítólag Európa legradikálisabb
hazafi volt! szabadkőművesség pedig végül A legismertebb szabadkőművesei gyűltek össze.
Csakhogy a szabadkőműves­ a bankvilággal is összeforrt. Habsburg-áldozatok
ség és más titkos mozgalmak Ennek során pedig a magyar Számos jel utal rá, hogy bizonyos Lőporos hordó
átalakulásával az egész magyar gazdaság egésze a nemzetközi „láthatadan” erőknek nemcsak az robbant...
szellemi térkép is teljesen más nagytőkés kartellek befolyása állt érdekében, hogy hazánk - és Mindezzel természetesen nem
színezetet öltött... Drábikjános alá került, akik arra ösztönözték más országok is - minél több állíthatjuk azt, hogy Trianon úgy
és más kutatók is ezt azzal ma­ Tisza Kálmán és utódai kormá­ hitelt vegyenek fel. Hanem egy egészében csak és kizárólag a tit­
gyarázzák, hogy az addig „sem­ nyait: vegyenek fel minél több idő után maga a világháború is. A kos mozgalmaknak - nevezetesen
leges” páholyokba beépültek az hitelt. Magyarország így hama- háború ugyanis hatalmas üzlet, főleg a szabadkőműveseknek, az
melyen az ipari-és a banktőke is illuminátusoknak, vagy a Grand
Aki még a szabadkőműveseknek csak nyerhetett, súlyos összege­ Oriens-nek- „köszönhető”. Ez
is túl radikális volt... ket... De az is előnyös lehetett túlzás volna már azért is, mert -
Jászi Oszkár (1875 - 1957) a számukra, hogy egy világégés so­ mint említettük - a robbanás, az
magyarországi okkult mozgal­ rán a nagyhatalmakat egymásnak összeomlás eleve „kódolva” volt a
mak, titkos társaságok törté­ lehetett ugrasztani, gazdaságukat hazai társadalmi feszültségekben.
netének egyik legrejtélyesebb kivéreztetni, hogy majd a háború Nem véletienül hasonlítják az
figurája. 1906-ban lépett be a után - újjáépítés ürügyén - újabb Osztrák-Magyar Monarchiát egy
Demokrata nevű szabadkőmű­ hitelekkel tömjék tele őket. lőporos hordóhoz, melyhez a
ves páholyba, ám mivel azt nem A szkeptikusok számára mindez kanócot a szarajevói merénylet
találta elég radikálisnak, nem ­ egyszerű összeesküvés-elmé- gyújtotta meg...
sokára kivált, és önálló páholyt letnek hathat, de gondoljunk Magyarán: véleményünk szerint a
alapított, melyet példaképe, bele a következő tényekbe: Monarchia „magától” is összeom­
Martinovich Ignác tiszteletére Luigi Luccheni, olasz anarchis­ lott volna, mert abban a formában
Martinovich-páholynak neve­ ta például meggyilkolja azt az egyszerűen elaggott, és - a „népek
zett el. Erzsébet osztrák császárnét és börtönévé” válva - inkább már
Nézeteiről sokat m ond az a magyar királynét, aki lebeszélte akadályozta a fejlődést. Ám vég-
cikke, melyet a Kelet című lap Rudolf fiát, hogy támogassa az pusztulásának nem feltétlenül kel­
1911. júliusi számába írt, s iUuminátus-szabadkőműveseket. lett volna olyan következménnyel
mely szerint „vitatható, hogy Vannak, akik szerint a trónörökös járnia Magyarországra nézve, mint
a szabadkőműves páholyok jótékonysági egyletek lennének. Ahhoz, halála hátterében is valamilyen Trianon... Nem véletlen, hogy az
hogy jótékonykodjunk, nincs szükség szövetkezésre bőrköténnyel és szélsőséges okkult mozgalom áll, ott született döntést, a történelmi
szalagokkal teleaggatva... Nem !M i egy új társadalmi rend alapjait akik a gyilkosságot szerelmi ön­ magyar állam szétdarabolását
építjük. Ehhez van szükség a teljes titoktartásra összejöveteleinken. A gyilkosságnak álcázták. számos nyugati politikus, gondol­
jótékonykodás csak álcázást szolgáló palást, amit levetünk, ha már Más álláspontok szerint Ferenc kodó is eltúlzottnak, irreálisnak
nincs rá szükségünk. A titoktartásifogadalomnak nincs semmi értelme, Ferdinánd meggyilkolását már tartotta, amit - a világháború
ha csak jótékonykodásról lenne szó, és afélelmetes szabadkőműves eskü 1912-ben elhatározta egy titkos kirobbantásában teljesen ártatlan
isfelesleges lenne.” társaság, akik egy szerbiai okkult - Magyarország nem érdemelt
csoportra bízták a végrehajtást. meg... ERŐSS DIÁNA

2013. OKTÓBER - NOVEMBER Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 119;

 E V E S T O R T E N E L M E 2.

A SOLYOMVISSZATÉR"
Reinkarnációs-elméletek
a történelmi Magyarországon
Az általános közhit szerint
a reinkarnáció filozófiája
Indiából ered, a hindu
és a buddhista valláshoz
tartozik - tehát nekünk,
magyaroknak nincs hozzá túl
sok közünk. Sokan továbbá
azt is egyértelműnek tartják,
hogy az újjászületés tana csak
a modern korban szivárgott
be Magyarországra a messze
Keletről, s főként a New Age,
az ezotéria hívei népszerűsítik.

zt az elképzelést azonban látványosan cá­

E folják bizonyos újonnan felfedezett, döb­
benetes tények! Utóbbiak alapján kiderül,
hogy a reinkarnáció fontos eleme volt az ős­
magyar táltosvallásnak - őseink tehát hittek a
halál utáni újra-megtestesülésben. Ami pedig
talán még ennél is izgalmasabb: a reinkarnáció
hite még évszázadokkal azután is élénken élt
Magyarországon, hogy I. István király (1000
- 1038) betiltotta az ősvallásunkat...
A Napisten megtestesülése:
Álmos fejedelem
Táltoshit és reinkarnáció? A két fogalom oly­
annyira összetartozott, hogy legfontosabb
nemzeti eredetmítoszunk is gyakorlatilag egy
igazi „reinkarnációs sztori”. Magyarországon
mindenki ismeri Emese álmának legendáját,
mely szerint Ügyek felesége, Emese sokáig
meddő volt, és férjével gyermekáldásért kö-
A méh
és a sólyom
hasonlata
A régi magyar táltoshitben
a testről-testre szálló lélek
jelképe a méh volt (hiszen
az is virágról-virágra száll),
illetve a madár, konkré­
tan a kerecsensólyom.
Mindkét állatszimbólum
megtalálható Indiában, ahol
is az Upanishadok című méhhez hasonlítják az örök
szentirat-gyűjtemény egyik körforgásban testből-testbe
versében is nektárt gyűjtő kerülő lelket.
Emese álma
nyörögtek az égiekhez. Egy éjjel az asszony azt
álmodta: a világokat összekötő Tetejetlen Fa
alatt áll, és felnéz a lombkoronára. Ekkor látja,
hogy egy óriási, bíborvörös tollú madár ül a
fa csúcsán, majd egyre lejjebb száll az ágakon,
egészen addig, míg a feje fölé ér.
Emese ekkor elveszti eszméletét. A madár rá­
száll, beborítja szárnyaival, s az asszony álmá­
ban látja: ágyékából egy fényben ragyogó fo­
lyam keletkezik, mely végighullámzik az egész
Földön. A habokból pedig nagy királyok és
királynők alakjai emelkednek ki.
A magyar táltosok azonban
a sólyom-hasonlattal éltek
gyakrabban. A legenda sze­
rint Attila temetésén is azt
énekelték a regösök, hogy a
„sólyom elrepült”, de hama­
rosan újra „vissza fog térni
közénk”. Ez is bizonyítja: a
hunoknál egyértelműen élt
a reinkarnáció teóriája, így
joggal biztathatták a táltosok
a gyászolókat azzal, hogy a
nagy király nemsokára újra
fog születni...
A történet vége szintén közismert hazánkban.
Emese felébred, s miután elmeséli álmát a tálto­
soknak, azok a következő magyarázatot adják:
gyermeket fogant a Napistentől, Arany Atyács-
kától, aki a Napmadár, a turul alakjában helyez­
te testébe a magot. A gyermek pedig egy nagy
nemzet első fejedelme, egyben pedig szent ki­
rályok ősapja lesz.
És valóban: Emese hamarosan megszülte fiát,
akit - mivel álom jövendölte meg születését -
Almosnak nevezett el. Az ő fia lett Árpád, akitől
az egész Árpád-ház származik, melyet nem vé­
letlenül szoktak Turul-dinasztiának is hívni. A
turul ugyanis ebben a mítoszban nemcsak egy
mitikus totemmadár, de - ahogy említettük -
valójában magának a Napistennek a megteste­
sülése.
Ennyi a történet lényege - csakhogy ebben
a szép legendában egyértelműen ott rejlik a
reinkarnáció tana! Már maga a turulmadár,
mint hangsúlyoztuk, Isten manifesztációja, aki
azáltal, hogy magját Emese testébe helyezi, tu­
lajdonképpen magát teszi az asszony méhébe,
magzatába (nem véletlen a mag-magzaf-ületve
a maga, magam szó hasonlósága a magyar
nyelvben.) A mag ugyanis - akár egy növény
magva esetén is - a magyar táltos-tanítás sze­
rint arra való, hogy az, akitől-amitől származik,
saját mag-it reprodukálja vele...

I 12°l Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER

 ÉG I C S O D Á K - FÖ LD I M ISZTÉRIUM OK

Királyaink inkarnációs lánca

Az Emese-legenda mondanivalója tehát a kö­
vetkező: Almosnak azért nincs földi apja, mert
ő valójában a Turul - azaz a Napisten - inkar­
nációja. Az pedig, hogy utódai, a királyok egy
fényes folyamból emelkednek ki, a jelképiség
nyelvén azt sugallja: ezek az uralkodók nemcsak
- illetve nem feltéüenül - vérségi leszármazot­
tai egymásnak. A köztük lévő rokonság inkább
egyfajta spirituális lánchoz hasonlít, melyben a
láncszemek mindig a következőnek adják át a
láncban áramló fénytermészetű energiát.
Ez pedig nem kevesebbet jelent, mint azt, amit
a középkori Magyarországon egyértelműnek
tartottak, noha nyíltan soha, csak burkolt cél­
zásokban fogalmaztak meg: az Árpád-házi kirá­
lyok egymás reinkarnációi! Úgy tartották tehát,
valahányszor meghal a szent dinasztia egy ural­
kodója, lelke átszáll fiába - vagy abba a személy­
be, aki őt a trónon j ogosan követheti. A láncolat
kezdőpontján azonban a Turul, azaz maga Isten
áll, ily módon pedig királyaink gyakorlatilag az
O „avatárjai”... Ebben állt tehát az Árpád-házi
uralkodók szentsége, különlegessége, melyet a
középkorban még a római pápa is elismert.
Fontos tudni ezzel kapcsolatban: a lélek, mely
tehát a hiedelem szerint ugyanaz volt az egyes
királyokban, nem akkor szállt bele a soron kö­
vetkező uralkodóba, amikor az megszületett,
hanem 1. vagy elődje halála pillanatában, 2,
vagy pedig a koronázáskor. Valószínű, hogy
ezért került sor a nyilvános koronázási szertar­
tás előtt egy titkos királyavatásra a Pilis mélyén,
azoknak a pálos atyáknak a vezetésével, akik
maguk is a táltoshit - így a reinkarnáció-tan -
őrzői voltak. Ezen a rítuson ugyanis szimbo­
likusan beléhelyezték az új királyba az előző
uralkodó lelkét...
Élt egy olyan hiedelem is az Árpád-korban,
miszerint ettől eltekintve is vannak királyok,
akik egy-egy, akár évezredekkel korábban élt
ősük teljes újra-megtestesülései. Azaz: bennük
nemcsak a „szokásos” dinasztikus fénylélek
öröklődik, de személyiségük is egy adott régi
királyéval azonos. Ilyen „inkarnációs párnak”
tartották a hun mondák Nimród őskirályt és
Attilát, a hun uralkodót: azt mesélték ugyanis,
hogy az özönvíz korában élt Nimród lenézett
az égből, látta a Római és a Bizánci Birodalom
hanyadását, ezért döntött úgy, hogy leszületve
az új erőt képviselő hunok élére áll...
Aranyasszonyok ága
Attilát tehát a hunok Nimród reinkarnációja­
ként tisztelték. Fivéréről, Budáról viszont azt
mesélték: ő korábbi életében az ősidők valame­
lyik nagy szentje, táltosa lehetett. Egy döbbene­
tes elmélet szerint nem véletlen a Buda-Buddha
nevek hasonlósága: Buddha ugyanis az indiai
fehér hunok királyi családjának a hercege volt.
Ebben a kasmíri dinasztiában pedig élt egy jós-
Árnylélek,
szabadiélek,
fehérlélek
A magyar őshagyomány
lélekhite egyértelműen
alátámasztotta a reinkarná­
ció-teóriát. Őseink ugyanis
úgy tartották, hogy minden
embernek a földi testét
háromféle lélek vezérli, azaz
mindannyiunknak „három
lelke” van. Ezek közül az
egyik az ámylélek, mely
elsősorban az érzelmeink,
emlékeink lenyomatát tárol­ sül. (Az ámylélek az, amit
ja. E lélek felelős pozitív és m odem ezoterikus szóhasz­
negatív szenvedélyeinkért, nálattal ego-nak szoktak
indulatainkért egyaránt, ám nevezni.)
a halál során az árnylélek Nem úgy a szabadlélek,
felszívódik és megsemmi- melyről őseink úgy hitték,
lat, miszerint Buddha ezer év múlva majd visz-
szatér egy „szelíd királyfi” alakjában, aki népe ér­
dekében feláldozza majd magát. A prófécia azt
is tudni vélte, hogy ekkor is a hun nép körében
fog megszületni.
Nos, Buddha a Kr.e. V. században élt, és ez a jós­
lat is ebből a korból származik. Ezer év múlva,
Attila fivéréről, Budáról (fent) azt tartották,
hogy a korábbi életében az ősidők táltosa lehetett
a Kr.u. V században pedig megszületett Attila
bátyj a, Buda herceg, akinek a krónikák kiemelik
döbbenetes táltos-képességeit, és híresen szelíd
természetét. Újabb kutatások szerint halála oka
is rituális önfeláldozás a hun háborúk győzelme
érdekében, és nem - mint ahogy ezt a nyugati
források elterjesztették - testvérgyilkosság.
Az inkarnációs elméleteknek azonban volt egy
másik vonulata is, nevezetesen az úgynevezett
„aranyasszony-ág”. Ennek forrása állítólag maga
„túléli” a halált. Utóbbi
ugyanis az árnyléleknél
sokkal magasabb rendű:
benne őrződik az összes
múltbeli ismeretünk, amiket
még előző életeink során
szereztünk. De még ennél is
magasztosabb igazi énünk,
az isteni eredetű fehérlélek,
melyről az ősmagyarok azt
beszélték: nem született,
és sose pusztul el. A halál
pillanatában magába ol­
vasztja a szabadlelket, s ez az
egyesült lélekrész tér vissza a
köztes világokba, majd - ha
nem maradhat fenn „Arany
Atyácska Lakomacsamoká-
ban”, azaz a mennyország­
ban - új testbe kerül...
Boldogasszony volt, akit a szkíták még Anahita
Úrnő néven tiszteltek, és akiről azt mesélték:
a turáni népek nagy királyné-, illetve királynő­
alakjaiban testesül meg. Boldogasszony először
mint Nimród felesége született meg (őt a forrá­
sok Eneh, Eneth, Ankisza néven emlegetik). De
állítólag szintén Boldogasszony alászállása volt
Nimród király anyja, Eilana is, aki azonos a ma­
gyar népmesékben szereplő Tündér Ilonával.
A Boldogasszony-Tündér Ilona-reinkamációs
vonulat következő híres tagja - a táltosok hie­
delme szerint - Attila felesége, Réka királyné
volt. Halálával úgy mesélték, hogy ez az ág
megszakadt, minthogy nem született lánygyer­
meke. Évszázadokkal később azonban egyesek
azt állították, Koppány, a somogyi vezér fele­
ségében, Boglárkában testesült meg ugyanez
az energia: nem véleden, hogy őt tartották az
utolsó magyar aranyasszonynak (azaz táltos-
főpapnőnek)...
Új Attilák Magyarországon
Magáról Koppányról egyébként is azt suttog­
ták: Vérbulcsú, a Lehellel együtt mártírhalált
halt kalandozás-korabeli hadvezér született újjá
benne. (Ez a táltos-tan szerint azért is elképzel­
hető, mert Vérbulcsú valószínűleg Koppány
nagyapja volt.) Attila lelkének további sorsát
követve azonban meg kell említeni a középkori
anekdotát, miszerint Isten megszánva a ma­
gyarok szenvedéseit, úgy döntött, visszaküldi
közéjük az egykori „Isten Ostorát” A nagy hun
uralkodó pedig egy olyan uralkodónkban öltött
testet, aki élete nagy részét a csatatéren töltötte,
mint „katonaszent”: ez pedig nem más, mint
Árpádházi Szent László király (1077 - 1095).
E legendára több tény is ráerősített a kortársak
szemében, így például az, miszerint Lászlónak
még birtokában volt a híres-neves Attila-kard.

2013. OKTÓBER - NOVEMBER Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 121

A M A G YA R SA G 20 É V E S T Ö R T É N E L M E 2.

tány szintén harcoló leányát, Dobó Katicát stb.

Együtt A magyar történelmi köztudat reinkamációs
inkarnálódó fantáziája a XX-XXI. században sem apadt el,
ikerpárok sőt! Még napjainkban is él, igaz, manapság már
Őseink hite szerint az iker­ kevésbé az ősmagyar táltosvallással jár együtt,
testvérekben ugyanaz a lélek inkább az ezotéria világába tartozik. De tény,
inkarnálódik úgy, hogy a hogy azonosítás-teóriákban ma sincs hiány:
fogantatás pillanatában a Hamvas Bélában, a nagy magyar spirituális író­
lélek két, ugyanolyan részre ban sokan a németföldi Eckhardt mestert (kb.
„osztódik”. Fontos, hogy ez 1260 - 1327) vélték felfedezni, Neumann Já­
nem azt jelenti, hogy a lélek nosban Bolyai Jánost, és így tovább. Vagy, hogy
kettészakad, hanem - mint néhány „negatív” figurát is említsünk: a törté­
említettük - kettéosztódik, Attilában és Budában, majd történetét, akkor érthető a nelmi reinkarnáció-elmélet hívei egyenlőség-
azaz megkettőzi magát. évszázadok múlva a közép­ párhuzam.) A korabeli ha­ jelet tesznek például Haynau és Rákosi Mátyás,
Ezért szerepel a magyar korban I. András (1046 gyomány egyébként Attilát vagy éppen a majtényi síkon a fegyvert letevő
mitológiában az, miszerint -1 0 6 0 ) és I. Béla (1060 és Budát kapcsolatba hozta a Károlyi Sándor, illetve az 1918-as események
Hunornak és Magyarnak -1 0 6 3 ) királyainkban. (Ők görög mitológiában szereplő ellentmondásos megítélésű vezéralakja, gróf
(képünkön) „egy lelke” volt. ugyan nem ikrek voltak, de Kasztorral és Polluxszal, Károlyi Mihály közé...
De azt is mesélték, hogy testvérek, és ha elfogadjuk vagy akár a Rómát megala­
ugyanez az egyetlen, közös az Attila és Buda közti pító ikerpárral, Romulusszal Isten munkáinak logikája
lélek inkarnálódott később testvérviszály közkeletű és Remusszal is. Vajon mindezt komolyan lehet venni? Vagy az
egész csak játék, szellemi bűvészkedés, melynek
Az, hogy az 1074-es csata előtt pedig az ekkor Magyarországon, mind az arisztokrácia sza­ során merőben önkényesen húzunk párhuza­
még herceg László vízióban látja a csodaszar­ lonjaiban, mind pedig a népi babonák között. mokat? Tényleg lehet mélyebb, spirituális oka
vast, szintén azt igazolja, hogy ő maga is hitt a Ez olyannyira igaz, hogy II. Rákóczi Ferenc annak, ha két vagy több történelmi személyi­
hun ősökhöz való szakrális kapcsolódásban. (1676 - 1735) fejedelmet a szatmári népda­ ség életútjában, jellemében nagyon hasonlít
Szent Lászlót tehát egyértelműen Attila rein­ lok is „új Mátyás király”-nak nevezik, de ezt a egymásra - noha időben akár több száz év vá­
karnációjának tartották. A láncolat következő párhuzamot a korabeli politikai röpiratok sem lasztja el őket? Avagy ez csak azért lehet, mert
tagjaként a közhiedelem a majd 400 évvel ké­ mulasztják el. Azaz: a Nimród - Attila - Szent a történelem ciklikusan működik, így a hasonló
sőbb élt Mátyás királyt (1458 - 1490) tartotta, László - Hunyadi Mátyás-láncolat egy újabb korokban az épp aktuális „nagy emberek” is ha­
akit a kortársak is „második Attila”-ként em­ láncszemmel bővül... sonlítanak... ?
legettek. De így, „Athila secundus”-nak nevezi
1488-ban Thúróczy János krónikás is... Maga
a király is szellemi elődjének tartotta a hun ural­
kodót, ahogy ezt egy 1480-as Mehmed, török
szultánnak szóló levele is bizonyítja, melyben a
következőt írja: „nekünk (= magyaroknak és tö­
rököknek) ugyanaz a szkíta vér, Attila vérefolyik
ereinkben, s minden tekintetben Felségednek, mint
idősebbfivérünknek a tetszését keressük."
Ha pedig Mátyás koránál tartunk, nem hagy­
hatjuk említés nélkül a korabeli mendemon­
dát, miszerint igazságos királyunk kortársa,
a hírhedt Vlad Tepes (1448 - 1476) az ősi
román vámpír-nagyúr, Drakula inkarnációja
volna. (Fontos tehát: a román hagyományok
szerint Karóbahúzó Vlad vajda nem egyenlő
Drakulával, aki jóval korábban, még a dák-ró- II. Rákóczi Ferenc (fent balra) Mátyás király (fent jobbra) reinkarnációja lett volna?
mai időkben élt, hanem az újjászületése). De
egy másik „véresnek” tartott erdélyi hírességet A mítosz pedig a reformkorban, majd az 1848- E kérdésekre egyelőre olyannyira nincs válasz,
is inkamációnak tartottak, nevezetesen Bátho­ as szabadságharc idején új értelmet nyer. A hogy mindenkit arra biztatunk: döntse el saját
ry Erzsébetet (1560 - 1614), akiről ellenségei korabeli hiedelem Kossuth Lajosban vélte fel­ véleménye, világnézete szerint! Ám fontoljunk
azt suttogták: előző életében Claudius római fedezni az újjászületett Rákóczit, a jakobinus meg egyvalamit, mégpedig azt, amit Gárdonyi
császár felesége, a zsarnokságáról és kéjvágyá­ körök pedig Petőfiben a Vérmezőn kivégzett Géza állít Isten rabjai című művében, és mely
ról közismert Messalina volt... Martinovich Ignácot (akinek igazi kiléte, törté­ a következőképp hangzik: „A hitünk nem mond'
nelmi szerepe máig vita tárgya.) A romantikus ellene (ti. a reinkarnáció-elmélet ellen). A vallá­
Rákóczi Kossuthban, Haynau képzelet a kor hősies asszonyaiban is történelmi sunk meg nem tiltja, hogy ne higgyük. Mért szen­
Rákosiban? inkamációkat látott, így például a férfiruhában vedne itt annyit az ember, ha nem követett volna el
E középkori mendemondák, szóbeszédek lát­ katonáskodó Lebstück Máriában („Mária fő­ egy előbbi életében bűnöket? ( ...) A z ember mun­
ványosan bizonyítják: a reinkarnációban való hadnagy”) az újjászületett Zrínyi Ilonát, Kos­ kájában is van logika: Isten munkáiban ne volna!"
hit nagyon is természetesnek számított a régi suth Lajos húgában, Zsuzsannában az egri kapi- ERŐSS DIÁNA

|l 2 2 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER

A MAGYARSAG HIÁNY!
HUN ^MAGYAR R
A lig több mint tíz éve, hogy kü lö n ö s elm élet kavart viharokat a világ tud om ányos
akad ém iáin. A botrány kirobbantója Heribert Iliig, ném et történ ész, aki nem kevesebbet
állított, mint hogy az európai történelem VIII., IX. é s X. sz á z a d a so se m létezett.
P o n to sab b an , hogy a K risz tu s utáni 614. e szte n d ő a u g u sz tu sá n a k végétől a 911. év
sze p tem b eré n ek elejéig tartó id ő sza k ese m é n y eit k éső b b találták ki é s illesztették a
történelem be a krónikaírók. Igen ám, de ha való ban hián yzik ez a b izo n y o s 300 év,
akk o r ez a h ián y átírhatja a m ag yar nem zet történetét is, m égpedig éppen a so kat
vitatott h o n fo g lalás előtti id őszako t. De vajon kik, miért é s m ikor ham isították meg a
kró n ik ák a t? V alójában nem avarok, hanem hunok é s m ag yarok éltek akkoriban a Kárpát
m e d e n c é b e n ? M é g iscsa k létezett a hun-m agyar közvetlen ro k o n sá g ? Vajon a kettős
h o n fo g lalás helyett e g y e n e se n Á rpád csa p a ta i vonultak be ide a VII. szá za d h a jn a lán ?
É s mi a helyzet a z állító lag o s nagy m orva birodalom m al é s az avaro kat leigázó, Nagy
K ároly frank k irá lly a l?
A M A G YA RSA G 20 000 E V E S T O R T E N E L M E 2.

MAGPIOK AZ ELLOPOTT
ÉVSZÁZADOKBAN
Rejtélyes népek, titokzatos
leletek a Kárpát-medencében
Történelmi ism ereteink jórészt m eggyökeresedett felfogásokon
alapulnak, am elyeket m ár az általános iskolában belénk sulykolnak.
Ám ezek a régi elm életek időről időre felvetnek bizonyos Heribert Iliig (fent) szerint nem
kérdéseket, am elyek m egválaszolása sosem egyszerű feladat. létezett Nagy Károly (lent) és a
Heribert Iliig nagy port felvert Kitalált középkor című műve is Frank Birodalom, miként a hét
választófejedelem sem (legalul)
jókora felfordulást okozott történészkörökben, hiszen kiderült,
hogy a sötét középkor nem is lehetett olyan sötét, mivel annak könyök, a Káma és a Bjelaja
korai szakasza egyszerűen nem is létezett! folyók és az Ural-hegység ál­
tal körülhatárolt területen
gy meglehetősen ironikus nem csak a különböző rendszer-
E mondás szerint: semmi sem
változik gyorsabban, mint a válto­
változásokat követően írták át
azokat, hanem tíz-tizenöt évente
változhatnak. Amihez
persze az szükséges, hogy
a történészek - akiknek ez
voltak hajlandóak keresni,
és mindössze a nyelvészet,
régészet, a néprajz és
zatlanmúlt... Ami annyit tesz, kisebb-nagyobb változtatásokat lenne a feladatuk - egyálta­ az embertan megállapí­
hogy az éppen uralkodó hatalom eszközöltek bennük. Ezekre a lán kutassanak bizonyos tásaira támaszkodtak.
nem csupán a jelent formálja változtatásokra nem feltétlenül események után. Ha Húsz évvel később,
céljainak megfelelően, hanem az akkori hatalom adott utasítást, ezt nem teszik, mint a kilencvenes évek­
a történelmet is saját érdekei mégis azt vesszük észre, hogy a például a magyar ben a tudósok
szerint írja át. Pontosabban íratja történelem állandóan változik... őstörténelem ese már hajlandóak
át az erre hajlandóságot mutató Az emberiség múltját folyama­ tében, akkor ter­ voltak némiképp
tudósokkal - és ne legyenek tosan kutatják a szakemberek, mészetesen nem tudunk előrébb messzebb menni, s a területre
kétségeink, a megvesztegethető, annak reményében, hogy az lépni múltunk megismerésében. őseink vándorlásának csupán
önmagukat tudósoknak tekintő eddiginél pontosabb képet raj­ Pedig a történelemkutatásban egyik állomásaként tekinteni, s
árulók mindig kéznél vannak, zolhassanak egy-egy korszakról. lejátszódó technológiai forrada­ az őshazát keletebbre, az Irtis és
ha a hatalomnak szüksége van Hiszen - ahogyan Geoffrey lom eredményeként nap mint a Tobol folyók vidékére tenni,
rájuk. O k képviselik az úgyneve­ Barraclough brit történész fo­ nap kerülhetnének elő megdöb­ de még mindig nem akarták
zett hivatalos tudományt, amivel galmazott - a tankönyvekben bentően új bizonyítékok, ame­ igénybe venni a társtudományok
természetesen nem azt akarjuk olvasható történelem közel sem lyek eddig vitatott elméleteket segítségét. Holott kollégáik világ­
mondani, hogy valamennyi tényekből, hanem többé-kevésbé támaszthatnak alá. szerte felhasználták az űrkutatás
hivatásos történész a tudomány elfogadott feltevésekből áll. Ezek Az 1970-es években például az (műholdakról készített képek
vagy az emberiség árulója lenne, a feltevések pedig az új kutatási akkori történészek a magyarok és lézeres mérések), a genetika
m ert a dolog nem ilyen egysze­ eredmények által jelentősen őshazáját kizárólag a Volga- (emberi maradványok azonosí­
rű. (Szerencsére akadnak olyan tása), a magfizika (radiokarbon­
tudósok is, akik az őket ért táma­ kormeghatározás), a törvényszéki
dások és áskálódások ellenére orvostan, az epidemiológia (be­
sem adják fel haladó, a fővonu­ tegségek kimutatása) vagy éppen
lattal szemben álló munkájukat, az ökológia eredményeit, aminek
és az igazság megismerésére következtében számos korábbi
törekednek.) elmélet került új megvilágításba.
Önkéntelenül is felvetődik hát
Tévedések bennünk a kérdés, hogy a magyar
és hamisítások történészek miért nem akarják
Érdemes összehasonlítani példá­ a társtudományok segítségét
ul az elmúlt száz évben kiadott, elfogadni? Miért nem akarnak új
a magyar történelemről szóló eredményeket elérni?
tankönyveket: láthatjuk, hogy Mitől félnek?

Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER

 FANTOM K O R S Z A K O K A T Ö R T É N E LE M B EN

Nagy Károly, ország atyjának, sőt úgy is emlegetik, mint

a kitalált uralkodó
A történelem könyvek tanúsága szerint I.
Nagy Károly, M artell Károly unokája, Kis
Pippin fia, frank király 768-ban lépett a
történelem színpadára. A korabeli Európa
legnagyobb hatású uralkodójaként tartják
számon, aki egyesítette Nyugat- és Kö-
zép-Európa nagy részét, létrehozva ezzel
a Frank Birodalmat. Lom bardia királyává
koronáztatta magát, majd 800. decem ber
25-én III. Leó pápa a karácsonyi m isén R ó­
m ában a fejére helyezte a császári koronát,
ezzel „római császárrá” (im perator Augus-
tus) koronázta őt. Nagy Károly hódításai és
reformjai indították el Nyugat-Európa igazi
történelm ét és a középkort. Uralkodása
úgy is ism ert, m int a Karoling reneszánsz, a
művészetek, a kultúra és a vallás feléledésé­
nek időszaka.
Szent háborút indított a hispániai szaracé-
nok ellen. Ezen hadjárat idején történt a
legendás roncesvalles-i csata (778), melyet
a francia őseposz, a Roland-ének mesél el.
Több hadjáratot is vezetett az északi népek, többek között a szá­
szok, majd keleten az avarok ellen. A m eghódított népeket be­
olvasztotta hatalmasra duzzadó birodalmába, és áttérítette őket
a katolikus hitre. Nagy Károlyt tartják Franciaország és N ém et­
Európa atyját.
H eribert Iliig azonban rámutatott, hogy
a nagy uralkodó életéről és tetteiről csak
legendák maradtak fenn, régészeti bizo­
nyítékok nem, ami egy ilyen meghatározó
személyiség esetében elképzelhetetlen
volna. Életútjának nagy részét krónikásá­
tól, Einhardtól, a Vita Caroli Magni (Nagy
Károly élete) írójától ismerjük, ám ő a leg­
fontosabb részletekben igen homályos és
szűkszavú. N em árulja el például Károly
születési helyét és idejét, trónra lépésének
és halálának körülményeit, de az utókor
még a császár sírját sem fedezte fel. Einhard
így ír uralkodójának korai éveiről:
„Úgy gondolom, butaság lett volna egy szót
is írni Károly születéséről és csecsemőkoráról,
vagy akár gyermekkoráról. Soha semmit nem
írtak erről a tárgyról, és nincs már életben
senki, aki információt adhatna róla. Ennek
alapján én ezt ismeretlennek nyilvánítom..."
Nagy Károly hőstetteit az egységes Európa
létrehozásának bizonyítékaiként ünneplik.
Ám H eribert Iliig szerint csak rendkívüli fáradsággal lehet elta­
karítani az életében megjelenő ellentmondásokat. Valamennyi
vizsgálat újabb és újabb összeférhetetlenséget és hézagot tár fel,
m intha személyesen maga Károly lenne az ellentmondás.

Kitalált középkor?
„Az 1991-re kidolgozott tézisem,
amelyet azóta minden tudományos
fórumon képviselek, röviden a
következő. A z európai történelem
VII., VIII. és IX. százada művileg
beiktatott, minden valóságot és
reális történést nélkülöző időszak.
Ennek megfelelően maradék nélkül
törlendő, majd az előtte és utána
lévő történések közvetlenül, vagy
kis eltéréssel összekapcsolandók. A
kérdéses időközt már ekkor ponto­
san behatároltam: a betoldott, vagy
kitalált időszak 614. augusztus
végétől 911. szeptember elejéig tart”
- írja könyvének előszavában a
német történész.
Elméletét azóta sem tudták hitelt
érdemlő m ódon megcáfolni a
középkorkutatók. Az eltelt közel
két évtized alatt több német
kutatócsoport is alakult a kérdés
vizsgálata céljából, és a világ
számos egyetemén tartanak elő­
adásokat a témával kapcsolatban.
Ezen kívül saját folyóirattal és
internetes honlappal rendelkez­
nek, és napról napra több embert
győznek meg igazukról. Pedig a
büszke nyugat-európai polgárok­
nak nem könnyű befogadniuk a
tézist, amely szerint nem létezett
Nagy Károly Frank Birodalma,
a Karoling-dinasztia, a nyugati
gótok és a longobárdok minta­
államai, Nagy Alfréd Angliája és
nem létezett a magyarok előtt a
Kárpát-medencét kitöltő nagy-
szláv állam sem.
Az igazi magyar történelem meg­
ismerése szempontjából amúgy
is különösem fontos dr. Iliig
tézise. Krónikáink szerint ugyan­
is Attila hun fejedelem ötödik
generációs leszármazottja volt
Almos, ám hazai történészeink
ezt sosem fogadták el. Szerintük
ugyanis Attila halála (453) és
Álmos fellépte (kb. 850) között
négyszáz év telt el, ami ugye nem
öt generáció. Ám ha kiiktatjuk a
kitalált középkor ide vonatkozó
szakaszát (kb. 240 év), akkor a
két fejedelem között csak 160 év
marad, ami nagyjából öt generá­
ciót jelent. Ugye, ugye, lehetséges,
hogy mégis a hunok leszárma­
zottai a magyarok? Ami pedig a
honfoglalás eredeti dátumát illeti,
az 895 helyett 595 kellett hogy
legyen, és ez utóbbi évről rögtön
Az Attila (fent) halála és az Álmos
(balra) kora közötti 400 esztendő
nem lehet 5 generációnyi, hacsak
ki nem iktatjuk a kitalált közép­
kort. Ez esetben a honfoglalás éve
895 helyett 595
eszünkbe juthat László Gyula
professzor kettős honfoglalás elmé­
lete. Azzal a különbséggel, hogy
nem az avarok, hanem a magya­
rok érkeztek a Kárpát-medencébe
a 6. században.
A nagy hamisítók
De vajon kinek és miért volt szük­
sége arra, hogy a középkorban
meghamisítsa a történelmet? Iliig
doktor válaszai egyértelműek.
Az elkövetők II. Szilveszter pápa
és III. Ottó német-római császár,
akik tudvalevőleg egymás leg­
főbb támaszai voltak. Tettüket
aX. században (jelenlegi, elfo­
gadott időszámításunk szerint)
vitték véghez, alighanem 972
után. Céljuk pedig az volt, hogy
dicsőséges múltat, és ezáltal biz­
tos jövőt (Karoling-dinasztia) te­
remtsenek maguknak. Uralmuk
fenntartása érdekében ugyanis
szükségük volt olyan legendás
hősökre, akikre később hivatkoz­
hattak. Hiába, mint mondják, a
legnagyszerűbb dolgok a legegy­
szerűbb módon születnek... A
történészek persze kételkednek;
erre ösztönzi őket napjaink

2013. OKTÓBER - NOVEMBER Hihetetlen KULONSZAM

A M A G YA R SÁ G 20 É V E S T Ö R T É N E L M E 2.

világát irányító uralkodó rend. ről 610 és 850 között. 611 után
Azt mondják, hogy egy ekkora közvetlenül megszakad az épít­
svindlihez annyi dokumentumot kezés, ez világos és vitathatatlan:
kellett-volna egymással ke- az üresség több mint két évszá­
resztbe-kasul egyeztetni, olyan zadig tart. 829 és 886 között az
átfogó és tökéletesen szervezett, építmények csak papíron létez­
egész Európát behálózó hibátían nek. A rendkívül ingatag újrakez­
akcióra lett volna szükség, ami dés a sötét évszázadok után a X.
gyakorlatilag nem kivitelezhető. század hajnalára esik.
Csakhogy tudjuk, hogy abban az Megemlékezhetünk arról a rej­
időszakban, amikor az írás tu­ télyről is, hogy a vikingek a IX.
A történelem legnagyobb hamisítói III. Ottó német-római császár
dománya gyakorlatilag egyházi században nemcsak Angliában,
(fent) és II. Szilveszter pápa (jobbra lent)
privilégium, az írásbeliség pedig hanem az egész kontinensen
egészen a középkor virágzó sza­ egyetlen utasításra, egyetlen cél történészek által elfogadott módszeresen gyújtogattak egé­
kaszáig kizárólag a latin nyelvet érdekében, ha nem is egyeden múltba mélyedő doktor túl sok szen addig, ameddig folyami
érők kiváltsága volt, a mainál helyen készültek. homályos foltot, erőszakoknak hajóikkal el tudtak jutni - csak­
sokkal erőteljesebben lehetett De nézzük, m it m ond dok­ tűnő, szokásjog alapján elfoga­ hogy ezt régészetileg lehetetlen
befolyásolni az írásos dokumen­ tor Iliig. O, mint nyilatkozta, dott következtetést fedezett föl. bizonyítani, ugyanis viking
tumok tartalmát. Sőt, azt is tud­ történészként nem hajlandó „Bizonyítottam, hogy a szűkebb síroknak, táboroknak, a foszto­
juk, hogy a kérdéses időszakból tudomásul venni, ha a konkrét, értelemben vett Karoling- gatások apró jeleinek a földben
egyetlen eredetinek elfogadott kézzelfogható tudományos időszak, Nagy Károly uralko­ nincsenek nyomai.
írásos emlék sem maradt fenn bizonyítékok alapján levont kö­ dásának 46 éve az állítólagos Ezeken a dolgokon el lehet gon­
Európában. Nagyon is elképzel­ vetkeztetések ellentmondanak a óriási evolúció ellenére az dolkodni, Iliig doktor legfonto­
hető, hogy a másolatok mind logika szabályainak. A hivatalos architektonikus, állami, vallási sabb bizonyítéka azonban még
és művészettörténeti területen hátra van. Ez pedig nem más,
A nagyszentiklósi semmit sem hagyott hátra, ami mint a naptárreform.
arany kincs igazolhatná létezését.” 1582-ben XII. Gergely pápa úgy
1799. július 3-án a napjainkban Romániához Iliig doktor először az építészet­ döntött, ideje kijavítani az éppen
tartozó Bánátban, Nagyszentmiklós határában tel érvel. Mint írja, a fosztogató érvényes naptárt. A korrekció
egy szőlősgazda árokásás közben ősi tárgya­ és mindent felégető nyugati gó- értelmében 1582. október 4-e
kat talált. Az aranyból készült korsókat, tála­ tok és vandálok ellenére is 500 után nem 5-e, hanem 15-e kö­
kat, poharakat és egy ivókürtöt egy bécsi körül Európa fejlett területein vetkezett. Ezen kihagyás miatt az
görög gyapjúkereskedő vásárolta meg, még minden jelentős építmény időtengelyen találunk 10 napot,
aki Pesten kívánta azokat értékesíteni. állt. A VI. században először amely felel
De a pesti városbíró, Boráros János antik épületromokból épülnek
felfigyelt a különös leletre, és a kincs templomok, majd 530 után kezd
23 darabját összegyűjtötte, majd csak hanyatlani a mozaikszerű
azokat II. Ferenc császár (1792-1835) művészet, tehát az a képesség,
utasítására 1799. október 1-jén a bécsi hogy a kupolákat és a falakat
császári és királyi Régiségtárba szállították. A mozaikokkal díszítsék. Az
kinccsel kapcsolatos tudományos viták azóta is tartanak. 546-os keletgót hódítás után
Vajon ki és miért rejtette el ezeket a tárgyakat? A lelet megtalálásá­ Bizánc 552-es visszafoglalá­
nak körülményei egyértelműen azt mutatják, hogy nem sírleletről, sát követően hunytak ki Eu­
hanem kincsről van szó. Felmerült, hogy vagy 8. századi avar leletről rópában a fények. Nem lehet
van szó, vagy a IX. századi bolgár ötvösök munkáját dicséri, de semmiféle biztos adatot
az is felvetődött, hogy a X. századi találni a bizánci építészet
honfoglaló magyarsághoz kötődik a
23 remekmű. Csakhogy a kormegha­
tározás szerint a tárgyakat valamikor
a 670-től 830-ig terjedő időszakban ás­
hatták el, amikor a hivatalos álláspont
szerint őseink még nem tartózkodtak
a térségben. Pedig a tárgyakon látható,
úgynevezett griffes-indás mintázat
jellemző díszítése volt honfoglaló elődeinknek is.
A leleteken feliratok is találhatók. Ezek egy részét a készítő ötvösök
vésték fel, több írást viszont utólag róttak az edényekre. Van görög
betűs és görög nyelvű, görög betűs, de török nyelvű felirat, és van­
nak rovásírással készült feliratok is> amelyeket azonban napjainkig
sem sikerült megfejteni.

I 126 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER

 FA N T O M K O R SZ A K O K A T Ö R T É N E LE M B EN

meg a reális időnek. Gergely

voltaképpen nem tett mást, mint
bevezetett egy új szökőszabályt.
Ahhoz, hogy ezt megértsük,
m enjünk vissza Julius Caesarig,
aki Rr. e. 45 elején véget vetett
a régi római időszámításnak.
Addig az éveket holdciklusok
szerint számították, és az év­
szakok szerinti állást kevésbé
vették figyelembe. A Kr. e. 46.
év uralkodói rendelettel 445
napos lett, annak érdekében,
hogy ezáltal a tavaszi napéj­
egyenlőség végre ism ét tavaszra
essen... Caesar 365 egész és
1 /4 napban állapította meg egy
év időtartam át.
A caesari naptárban van azon­
ban 12 perc hiba. Könnyen
kiszámítható, m ennyi idő alatt
adódik össze ebből egy teljes
nap. Eszerint jó 128 év lefutása
után tesz ki a caesari naptár ap­
rócska pontatlansága egy teljes
napot. 1282 év után pedig már
10 nap a különbség. Gergely
pápa 1582-ben éppen ennyit,
tíz napot ugrott át. Csakhogy
Caesar és Gergely reformja kö­
zött nem 1282 év telt el, hanem
45+1582, tehát 1627 év. Mivel
magyarázható ez az eltérés?
Nos, Gergely pápa a naptárt
és az eget (a csillagok állását)
ism ét összehangolta. Ki akarta
javítani Caesar hibáját, csak­
hogy keveset korrigált, mégis
a helyes eredm ényt kapta. A
pápa azt az állapotot állította
vissza, amely a Caesar naptá­
rának bevezetésekor állt fenn.
Ebből az következik, hogy a
jelenleg elfogadottnál kevesebb,
azaz nem 1627 év telt el Cae­
sar és Gergely között, vagyis
a ma használt időszámítás
fiktív évszázadokat tartalmaz.
Hiszen m int m ondottuk, egy
javított nap a hibahalmozás
során kb. 128,2 évnek felel
meg. H a 1582-ben Gergely
pápának 13 helyett csak 10
helyesbítő nap volt szükséges
a napéjegyenlőség újbóli, m ár­
cius 21-hez, illetve szeptember
23-hoz kötéséhez, akkor csak
10x128,2 = 1282 év telhetett el
a két naptárreform között. Ha
1627 év lett volna a két alkotó
között, akkor Gergelynek 13
napot kellett volna törölnie. Ez
m ár egy olyan érv, amellyel nem
érdemes vitatkozni.
Pannónia titkai
Ahhoz, hogy reálisan felmérhessük dr. Iliig
elméletének rendkívüliségét, először is meg kell
ismernünk a Kárpát-medence történelmének
hivatalos verzióját. így tudjuk csak igazán
megérteni az egyszerűnek tűnő kérdések igazi
súlyát, hiszen a vizsgált kor éppen a korai
magyar történelem legfontosabb időszaka.
Iliig és munkatársai (Klaus Weissgerberrel
együtt írt könyvet a témáról) szemügyre
vették László Gyula professzor sokat vitatott
„kettős honfoglalás" elméletét, a Képes Krónika
hivatalos állásponttól eltérő történelmét és
a nagyszentmiklósi aranykincshez hasonló
magyar régészeti leletek igencsak zavaros
időbesorolását.
1irópa népei, térségei külön­
£bözőek, a probléma azon­
ban mindig ugyanaz: a kiala­
kított történelmi kép több
szűz éve nem támasztható
alá régészeti eszközökkel.
A leletek és a régi írások
ugyanisfolyvást ellent­
mondanak egymásnak.
Jóllehet Magyarország,
IC /v L E N D A R f
G R E G O R I ANO
Í E R P Í I V O .

C O K P R I F I L E C I O 1 > r/< S O M MO
|. í P oW efiu^lsl S t n m V e r n e ,? d'alrriPrenCipt.
í •{idotto dal Latina: W l ’IttliawS iJionia d.I uc-cpdo
M.

Herbert Iliig legfőbb bizonyítéka

Nem lehet semmiféle biztos adatot találni a bizánci építészet fejlődé­
séről 610 és 850 között. Lent a konstantinápolyi Hagia Sophia (532-
538), fent a velencei San Marco székesegyház (976) axonometrikus
alaprajza és metszete
H erbert Iliig munkacsoportja
azonban ezekkel a bizonyíté­
kokkal még nem elégedett meg;
egyre újabbak után kutatnak,
nem is sikertelenül. Ilyen ku­
tatási program volt számukra a
magyar történelem homályba
vesző évszázadainak feltérképe­
zése is...
XII. Gergely pápa naptárkorrek­
ciója (fent). Jobbra Iliig szerző­
társa, Klaus Weissgerber
pontosabban a Kárpát-medence
területén a vizsgált időszakban
rendre új népek bukkantakfel, a
régészet eredményei érdekes módon
nem egyeznek a régi krónikákban
leírtakkal. Például a longobárdok
esetében, a VI. században még sok
a lelet, azután, éppen az avaroknál,
furcsaságokba ütközünk. Nagy
Károly állítólagos ellenfelei az itt el­
töltött háromszáz esztendő ellenére
szinte semmi nyomot nem hagytak
maguk után, miközben a régészek
azt sem tudják megerősíteni, hogy
a Frank Birodalom határa ekkor
Pannóniánál lett volna” - írja
Heribert Iliig.
Fantomkirályságok
a Kárpát-medencében?
Tankönyveink szerint a mai
Magyarország területe már több
százezer éve lakott, mint azt az ős­
korból származó leletek bizonyít­
ják. A földművelésre és állattar­
tásra egyaránt alkalmas síkságok
és a vízbőség vonzotta a különbö­
ző népcsoportokat, beáramlásuk
az ókorban felgyorsult. Az első
ismert népek hazánkban a kelták,
a pannonok és a szkíták voltak. A

2013. OKTÓBER - NOVEMBER Hihetetlen KULONSZAM |127|

 lovasnomád avarok megsemmisí­
tő vereséget mértek a germán tör­
zsekre, és átvették a terület felett
az irányítást. Egyedül az addig a
Felső-Tisza-vidékén élő gepidák
maradtak a Kárpát-medencében,
Lm
mm
pm
tav.
Ejjtnoöm ^'C%woto Gifcüis dímfii'sfins ;
(g[ Q'vffc. i f »ttoai6laír!iv.íibir»oiKimf& i
■ Oumii -atomi
BWfmioof £ dn&limi?ito.nii!liíiímmu!S.’_,
W fmiafi',) j p pWiflO.BBittRflratirwn.ttteS'’
meghódolva az avaroknak, ám
5f mnJ ífrj grttrWjwiiiWffina. Ér ff 568-ban az avarok legyőzték
w onm us ■ tnm iftas • i.^'niv-
fikiráaow é ttansv> :x:i''.cK:..o^- •
Rjtmftrco flóiflKii»iíi(i>,iiíSiK.iii»»-i
®nuaM*i1sn!»to^niS!Sir>r43p.T!ii.r , j
őket, és Baján kagán vezetésével
feátm
tim
átcXtwhMWflrn'ii^c-s. . a
megalapították kárpát-medencei
i Á^ámiinitirs.tffnWiD.'ífiirta f 1m
i WíBfiommimirfiiCTiCD(unó Im államukat, amely több mint két
. (Öimmtamnn.im't.íimprrpiq''1*».:■
k T»inClilmoiiilmnc.non11i. á lü
évszázadon keresztül állt fenn. A
lvM Í^l3'rn“nr'SÍ°ls ■•"
■■ Kárpátok völgyeibe (a mai Szlo­
vákia és Erdély vidékére), vala­
mint a Dunántúlra a szláv törzsek
A Kepes Krónika (balra az első oldala) hivatalostól eltérő álláspontja szerint
költöztek, akik az avarok alatt két honfoglalás volt a magyar történelemben. A nagyméretű miniatűrén: a
határőmépekként szolgáltak. magyarok bejövetele Pannóniába (Képes Krónika, 7. oldal fent), illetve a
Krisztus utáni első század során a 670 körül onogur törzsek érkez­ magyarok második bevonulása (Képes Krónika, 21. oldal, túloldalt jobbra)
rómaiak, a dák terjeszkedés meg­ tek a Volga vidékéről. Az ő ne­ című könyvükben azt próbálják
akadályozására birodalmuk hatá­ vükből származik Magyarország bizonyítani, hogy a legendakor
rait a Dunáig tolták ki, létrehozva latin elnevezése (Hungaria), míg magja azokkal a szarmata és alán
ezzel Pannónia tartományt. a kettős honfoglalás elmélete lovasokkal került a II. századi Bri­
A népvándorlás korában a hunok szerint ezek az onogurok korai tanniába, akik valaha a római lé­
támadásai miatt a rómaiak visz- magyarok voltak, talán a későbbi giók ellen harcoltak a birodalom
szavonultak. Először 409-ben székelyek elődei. határai m entén... A szarmata
Pannónia keleti felét voltak kény­ A 8. század végén a frankok legen­ egyébként egy ókori nomád nép
telenek átengedni a hunoknak, dás királya, Nagy Károly ki akarta volt, a szkíták közeli rokonaiként
majd 433-ra az egész tartományt terjesztem birodalma határát. A tartják számon a történészek. A
elveszítették. Ekkoriban jelentek frank-avar háborúk során (785- szkítákhoz hasonlóan egyfajta
a Kárpát-medencében a hunok 795) a frankok legyőzték az ava­ iráni nyelvet beszéltek, és kiváló
elől menekülő alánok, majd a rokat és elfoglalták a Dunántúlt. harcosok hírében álltak. Hadse­
vizigótok és a keleti gótok húzód­ Eginhard, a frankok krónikása regüket valószínűleg teljes egé­
tak be Erdély területére és a Bal­ szerint az övéi mesés kincseket ra­ szében könnyűlovasság képezte;
kánra. A századfordulóra a hunok boltak innen -.„Emberemlékezet óta
is megérkeztek erre a területre, és nem volt háború, amelyben afran­
egy évtized múlva már az Alföldet kok ennyire meggazdagodtak volna,
is elfoglalták. Ok voltak képesek eddig ugyanis szegények voltak”.
először uralmuk alatt egyesíteni A nyugati avar országrész trónjára
az egész Kárpát-medencét. A hu­ a frankok a nekik meghódoló
nokkal együtt a velük szövetséges fejedelmet helyeztek, aki meg-
keleti germán törzsek, a herulok keresztelkedett. Ugyanakkor
és a gepidák is ezen a területen a Tiszántúl területére ezzel a
telepedtek le. Ugyanakkor a Kár- bolgárok terjesztették ki ural­
pát-medence északi részét lakó mukat. A DL század második
nyugati germán markomannok felében a Kárpát-medence rövid
és kvádok a hunok elől a mai ideig a morvák fennhatósága alá
Csehország és Dél-Németország került, de mire 895-ben az új
területére, a svéb törzsszövetség hazát kereső magyarok ádépték a
központi területeire menekültek; Kárpátokat, a morvák birodalma Urahc tribes
belőlük lettek a sváb népcsoport már szétesőben volt.
névadói. %
Mügém. %
Attila, a hunok királya a Duna Rokonaink a Római Qemmte : . Scythia
vagy a Tisza mellett alapította Birodalomban
Dacia
meg birodalma fővárosát. 453- . A British Múzeum két külső C tT orasm ia
bán bekövetkezett halála birodal­ munkatársa - Scott LitÜeton és M argiana S o g d ia n a
mának felbomlásához vezetett, és Linda Malcor néprajzkutatók - B a c tria

a Kárpát-medence területét egy úgy vélik, hogy az Arthur király,

évszázadon át gótok, herulok, a Kerekasztal lovagjai és a Szent
gepidák és longobárdok törzsei Grál köré szövődött legendák Arabia Mtddle Kingdoms
ttoém, i f i ol India
osztották fel egymás között. Vé­ ősei nem annyira kelta forrásból
gül 567-ben a kelet felől érkező táplálkoznak. Szkítiától Camelotig Szkítia és a Római Birodalom

| 128í Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER


a közrendű harcosok íjjal voltak
felfegyverezve, csupán a törzsfő­
nök és kísérete viselt páncélt.
Nagyjából a Kr. e. III. század
közepéig a szarmaták a Tanaisz
(vagyis a Don) folyó mellett
éltek, de a következő 300 évben
lassan nyugat felé húzódtak.
Három fő ágra szakadtak: a
roxolánok a D una torkolatáig
nyomultak előre, a jazigok az I.
század első felében átkeltek a
Kárpátokon, és elfoglalták a Duna
középső folyása és a Tisza közti
térséget, az alánok pedig a Kauká­
zus felé nyomultak. A roxolánok,
miután Augustus és Néró légiói
legyőzték őket, római függőségbe
kerültek, a jazigok pedig hasonló
helyzetbe jutva a dákok és Pan­
nónia provincia közt éltek. AII.
és III. században a szarmaták a
Mflflynrsl
Avara
5YZANTINE EMPIRE
A Bizánci Birodalom térképe 737-ből az avarokkal és a magyarokkal
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
germán törzsek nyomására ismét
mozgásba lendültek, a jazigok a
markomannokkal szövetkeztek
Marcus Aurelius császár ellen, a
roxolánok pedig a gotokkal együtt
megtámadták Moesia tartományt,
így történhetett meg, hogy a te­
rületet feldúló szarmata háborúk
befejezésekor Marcus Aurelius a
békekötés feltételeként meghagy­
ta a szarmata vezéreknek, hogy
nyolcezer harcost kell átadniuk
Róma szolgálatára...
A szarmaták tehát a szkíta-magyar
rokonságba tartoztak, ahogyan azt
például a Pallas Nagylexikona írta:
a szittyákkal egynyelvű, bár
azoktól dialektusilag különböző
ókori nép, mely a monda szerint
szittya ifjak és az amazonok
egybekeléséből származott, vagyis
úgy látszik, hogy az az eredetileg a
•OOOOOOOOOOOOOOOOOí
ooooc
ooooo.
o K H A 2A K
KHANATE
FANTOM K O R S Z A K O K A T Ö R T É N E LE M B EN
Hunok vagy avarok?
Egykorú krónikák szerint Justinianus
bizánci császár uralkodásának utolsó
évében, a VI. század közepén, Bi­
zánc népe csodálkozva csődült
össze, m ert addig soha nem
látott, befont hajú követség
érkezett a császárhoz. Avarok­
nak m ondták magukat, ám az u d ­
var jól értesült körei úgy tudták,
hogy a követek két törzs, a var és
a hunni szövetségét képviselik.
A bizánci krónikák ezután sokat
írnak az avarokról, akik 568-ban
a langobárdokkal szövetkezve
leverik a gepidákat, majd a pannóniai
langobárdok távozása után az egész
Kár pát-m edence uraivá válnak. A
krónikák azonban nagyjából 670
u tán m ár egyetlen szót sem ejtenek a
népről egészen addig, amíg Nagy Károly (aki ugye H eribert
Iliig szerint nem is létezett) hadjáratai m eg nem törik az
avar kagán hatalm át, azaz a 800-as évekig. Ezután pedig már
közvetlenül a honfoglalás időszaka következik, amelyben a
korabeli források az avarokat a hunokkal vagy a magyarokkal
azonosítják. Tehát első és utolsó feltűnésükkor is hunoknak
tartották az avarokat.
területén a jazigok és quádok kö­
zöttfejlődött ki egy évszázadokra
terjedőfegyverbarátság, mely alatt
viseletben, szokásokban egymáshoz
hasonlóvá váltak, s mintfélelmetes
rablók, gyakori becsapásaikkal
háborgatták a szomszédos római
tartományt, Pannóniát. A Kr. u.
III. század elején a Fekete-tenger
felé nyomuló gótok és roxolánok
kerültek egymás szomszédságába,
majd a 4. századfolyamán a Ma­
gyarországba áramló roxolánok,
alánok meg a vandálok közt alakult
szorosabb szövetség. A Don és
Közép-Duna közti egész területen
tehát mindenüttfeltalálható az a
Egy szkíta férfi szarmata-germán keverék népség,
mely a hunokfellépte után részben
törökséghez tartozó szittya törzs, a nyugati tartományokba, Itáliá­
melyből a szarmata alakult, erősen ba, Galliába, Hispániába vonult,
vegyült csúd elemekkel." részintpedig a hunok uralma alá
A szarmaták tehát a szkíta művelt­ került, kik 373 körül átkelve az
Alsó-Volgán, előbb azAzovi-tenger-
séget vitték tovább, amely maga is
régebbi - feltehetően sumer ere­ melléki alánokat hódították meg,
detű - volt. Ezt az ősi műveltsé­ csakhamar pedig a keleti gotokkal
get, hagyományokat és mítoszo­ együttesen a roxolánokat. A germá­
kat adták tovább a népvándorlás nok (keleti gótok és gepidák) 80 év
korában az Európában kalandozó múlva kivonták magukat a hunok
különböző kelta törzseknek: alól, a szarmaták nagyobb tömege
,A germánság már korán kapcso­ azonban a hun nemzet alkotóré­
latba jutott velük, Magyarország szévé vált.
Hihetetlen KÜLÖNSZÁM |129|
 A M A G YA R SÁ G 20
A honfoglalás Munkácsi festményén
A szarmaták a nomád életmód­
dal sokáig nem hagytakföl. Mint
valamennyi turáni nép, ők is híres
íjászok és lovasok voltak, a kengyel
feltalálása nekik tulajdonítható -
melynek legrégibb emlékei szarmata
területen IV. századi leletekben,
tűnnekfel - s tőlük vették át a nép-
vándorlás során a germánok."
A szarmatáknak tehát valóban
megvolt a lehetőségük, hogy to­
vábbadják szokásaikat, hagyomá­
nyaikat és mítoszaikat azoknak a
germán és angolszász törzseknek,
amelyek aztán leigázták a brit
keltákat. És amíg eddig azt láttuk,
hogy a Grál-mítosz Arthur király­
hoz kapcsolódó részében ősi kelta
elemeket fedezhetünk fel (varázs­
erejű kard és kupa), most megál­
lapíthatjuk, hogy ezek az elemek
éppenséggel a hódító germán
törzsek révén is bekerülhettek a
legendáriumba. Ezeket az eleme­
ket pedig a germánok korábban a
szarmatáktól vehették át, hiszen
ahogy a Pallos Nagylexikona írja:
„Vallásos kultuszukban nagy jelen­
tősége volt a kardtiszteletnek, ami
Hová tűntek az Árpádok?
A történelem kutatása során gyakran kerülnek
ellentmondásba az írott források és a régészeti
leletek. Történészeink tanítása szerint például a
| l 30 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
É V E S T Ö R T É N E L M E 2.
goló griffes és virágleveles övtagok,
megvolt a szittyáknál, s nyomai melyek az iráni művészet hagyo­
vannak a régi magyarságnál is. mányaiból a Kr. u. századokban a
Szokásaik közül a megölt ellenség szarmatáknálfejlődtek ki. Nálunk
koponyájának ivóedényül való 300 körül tűnnekföl a leletekben,
felhasználása a germánoknál is s népvándorlás kori emlékeinknek
A magyarok bejövetele (a bécsi Képes Krónika 21. lapjáról)
ami nemcsak a népvándorlás egyik nagy csoportját alkotják.
korában, hanem a középkor elején Viseletűkből a bőrködmön és a bő
is az egész nyugaton el volt terjedve. gatya ma is egyik alkotórésze a
Ékszereik közül jellemzőek a gug- magyar népviseletnek... ”
honfoglalást vezető Árpád-család szállásterülete
a honalapítás után az ország közepén, a Duna két
partján, Csepeltől délre, egészen Baranyáig terült
el. Ezek szerint a honfoglalás kori leletek leggaz­
dagabb emlékeinek ezen a
területen kellene felbukkan­
niuk, ám a tapasztalat az,
hogy éppen ezen a területen
a legszegényesebbek a ko­
rabeli emlékeink. Csupán
szórványosak, mint László
Gyula írja. Ellenben a leletek
szempontjából leggazdagabb
területek Szabolcs és a Felvi­
dék, amelyekről szó sincs a
krónikákban.
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
Avarok
vagy magyarok?
A szakemberek körében a hon­
foglalás időpontja régóta vitatéma
már. Az 1800-as évek végén Nagy
Géza történészünk, korának
egyik legnevesebb régésze is
egyben, úgy gondolta, hogy a
9. század végi magyar honfogla­
lásnak előzménye lehetett. Véle­
ménye szerint 567 és 678 között
hun-magyar-ugor keverék nép
áramlott be a Kárpát-medencébe.
Feltételezését az 1358-ban írt
Képes Krónikára alapozta, amely
egyértelműen a 677-es évre teszi
a magyarok bejövetelét. Ráadásul
már ezt is második bejövetelnek
tekinti, mert a hun-magyar ro­
konság elfogadásával az első hon­
foglalást 373-ra keltezi; a hunok
megjelenésével azonosítja.
1964-ben aztán László Gyula
professzor fejtette ki azon nézetét,
miszerint„Árpád magyarjai nagy
területeket nem szálltak meg (azaz
nem foglalták el a már itt lakók­
tól), mert ott a kései avarok sűrű
települései voltak”. A z avarokat
pedig rokonaiknak tekintették,
ami azt bizonyítja, hogy Árpád
foglalása előtt nagy tömegű
magyarságnak kellett élnie a
Kárpát-medencében. Ez a nép­
tömeg pedig a VII. század vége
felé érkezhetett ide, mert írásos
források és régészeti emlékek
egybehangzó tanúsága szerint az
Avar Kaganátusba 670 táján új
népek hulláma érkezett.
Az eltérő dátumok okozta
problémára Fleribert Iliig és
Klaus Weissgerber is felfigyelt,
és sorra vették a honfoglalásról
tudósító hagyományos törté­
netírásokat. Mint mondják, a
történészek legfontosabb forrása,
VII. Konstantin bizánci császár

ezzel kapcsolatban semmilyen
pontos évszámot nem jelölt meg.
Tudósaink ennek ellenére saját
történelmünket illetően jobban
hisznek őseink ellenségének, a
bizánci császárnak, mint saját
középkori krónikásainknak. Amit
ugyanis honfoglalásunk koráról
és az azt közvetíenül megelőző
időkről tudunk, azt zömmel VII.
(Bíborbanszületett) Konstantin
bizánci császár De Administrando
Imperio (A Birodalom kormány­
zása) című munkájából ismerjük.
És ahogyan azt Tóth Gyula tör­
ténészünk találóan megjegyezte:
„Tekintettel arra, hogy a magyarok
hadat viseltek Bizánc ellen, és azt
egy időre adófizetőjükké is tették,
felmerül a kérdés, vajon pártatlan­
nak tekinthető-e a magyarokkal
szemben az a bizánci császár,
akinek eleink oly sok borsot törtek
az orra alá?”
Amikor a különböző történeti
munkákban azt olvassuk, hogy
a magyarok levédiai szállásukat a
Donnál 889-ben az előnyomuló
besenyők miatt feladták, hogy a
Dnyeper és a Dnyeszter vidéki
Etelközt néhány évvel később
megszállták, nos ezek mind csu­
pán kalkulált, becsült időpontok.
Keleti frank források másrészről
viszont arról tudósítanak, hogy
Amulf császár 894-ben szövet­
ségre lépett a magyarokkal a
„nagymorva birodalom” ellen, és
899-ben az itáliai Berengár nevű
királyt a Brenta partján legyőzték.
Etelközből való távozásuk után
pedig őseink néhány évet Erdély­
ben töltöttek, s csak ezután fog­
lalták el a Kárpát-medencét. Ezen
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
források miatt számos történész
a honfoglalás kezdetét 897-re
keltezi. A Nesztor Krónika szerint
viszont a magyarok csak 898-ban
vonultak el Kijev mellett, hogy
a Kárpát-medencébe jussanak.
Mivel ezek az ellentmondások (a
magyarok nem lehettek egyszerre
több helyen) látszólag feloldha-
tadanok, az óvatos szakemberek
a magyar honfoglalást folyamat­
ként kezelik, amely 895 és 902 (a
morva fejedelemség felszámolá­
sa) között zajlott volna le.
Igen ám, de léteznek olyan
nyugat-európai források is, ame­
lyekben a magyar honfoglalást
már 895 előtt említik - például
Hinkmar reimsi érsek, aki szerint
ez az esemény 862-ben történt
meg. Aztán említhetnénk Regino
prümi apát évkönyvét, amely
889-től folyamatosan magyar
FANTOM K O R S Z A K O K A T Ö R T É N E LE M B EN
hadmozdulatokról számol be,
miközben a szkíta eredet kérdésé­
be is belemegy.
A magyar Képes Krónika a hon­
foglalás idejére pontos adatokkal
szolgál:
„Az Úr megtestesülésének 611. és
Atilla, a magyarok királya halálá­
nak 104. évében, III. Konstantin
császár és Zakariás pápa idejében a
magyarok - amint azt a Rómaiak
Krónikája is írja - másodszor is
kijöttek Szkítiából.”
Néhány sorral lejjebb ez áll a
Krónikában:
„Az Úr megtestesülésének 600.
vagy 611. évében és Atilla ha­
lálának 100. évében a nyelvén
magyarnak nevezett hunok tehát
- III. Konstantin és Zakariás
pápa idejében - ismét visszajöttek
Pannóniába. Átkeltek a besenyők, a
fehér kunok és a szuzdáliak földjén
Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
A hét vezér (középen Árpád) a
Képes Krónika miniatúráján
és érintették Kijev városát. Majd
átkeltek a hegyeken, és megérkeztek
egy tartományba, ahol számtalan
sast láttak. ( ...) Ezután három
hónapig ereszkedtek le a hegyekből,
Feszty Árpád Magyarok bejöve­
tele című panorámafestményé­
nek fő alakjai természetesen a
hét fejedelem (fent) és a közülük
kiemelkedő Árpád (balra)
Árpád szobra az Országház ku­
polatermében
és végülErdélyországhatárára
értek."
A Képes Krónika tehát a német
kutatók szerint három évszámot
is megjelöl a honfoglalás dátu­
maként, és ezek mindegyike a
VI-VII. századra esik. Csakhogy
131
A M A G YA RSÁ G 20 É V E S T Ö R T É N E L M E 2.
A Pilis titkai
Legendáink szerint.Nagy Lajos királyunk
kapcsolatban állt a Grállal. A pálosokkal
való barátsága ismert, márpedig hazánk­
ban egyedül ez a rend tartotta számon
Arimathiai József ünnepét. Nem véletlenül,
hiszen róluk az a nézet terjedt el, hogy vala­
miféle ősi tudás birtokában lehettek; egyes
történészek pedig a pálosok és a tem plom o­
sok közt is kapcsolatot látnak. M int m ond­
ják, mindkét rend létezésének volt egy, csak
a beavatottak számára ism ert célja, ami
teljes mértékben különbözött a nyilvános, a
külvilág számára felmutatott céltól...
A pálosoké egyébként az egyetlen magyar
alapítású és a Vatikán által is jóváhagyott
szerzetesrend, melyet 1250-ben (tehát a
Grál-legendák virágkorában) hozott létre
Boldog Özséb, IV. Béla királyunk rokona.
A pálosok nevüket védőszentjükről, Thébai
a nálunk közkézen forgó Képes
Krónikából a Krisztus utáni
600. év megnevezése hiányzik,
éppen ezért szeretném felhívni
afigyelmet arra, hogy Illigék
következtetéseinek alapja már
eleve nem megbízható. Ettől füg­
getlenül azonban igaz, hogy a
Krónikában a IX-X. századról (
a honfoglalás hivatalos dátumá­
ról) egyáltalán nem esik szó. Sőt
a 677. évtől a honfoglalás elvi
időpontjáig eltelt több m int 200
évről sem írnak semmit, mintha
ez az idő nem is létezett volna. Attila hun király és győztes csa­
A magyar krónikák Attila táinak egyike a Képes Króniká­
koráról meglehetősen nagy ból
terjedelemben és részletesen
számolnak be, akárcsak magáról
a honfoglalásról. A kettő között
húzódó, és körülbelül három ­
száz évig tartó avar korszak
eseményeit viszont meg sem
említik. Attila halála és a magyar
honfoglalás között mindössze
ötgenerációnyi távolságot, és
mindössze 104 évet vezetnek
le. Kálti Márk és később Kézai
Simon (aki pedig krónikájában
872-re tette a honfoglalás idő­
pontját) azt a benyom ást keltik,
mintha az Attila kora és az
Árpád kora közötti események
nem történtek volna meg. Őse­
ink a 600-as években bejöttek a
Kárpát-medencébe, ahol nem
találtak semmiféle avarokat,
békésen letelepedtek, és hírét
sem hallották a frankok hódító
l 132l Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
ták az ezer évvel korábban, Egyiptomban
élt szentet, m ert annak latin neve (Paulus)
hasonlított a régi szkíták isteni eredetűnek
tartott első királya (Szkütész) egyik fiának,
Palosnak a nevére. Feltehető továbbá, hogy
az Árpád-házból származó Özséb családján
keresztül az ősi királyok leszármazottjának
tartotta magát, a szkítákon át a világ első
civilizációjáig vezetve vissza származását.
Talán e származási vonal volt a pálosok tit­
ka, melynek bizonyítékait a Pilisben találták
meg. Hiszen ahogy azt például M arton Ve­
ronika sumerológusunk kimutatta, a „pal”
szó az ősi sumer ékírásban is előfordul, ahol
jelentése uralkodó, mindent legyőző. Egyes
Remete Szent Pálról kapták. Nevük ellenére vélemények szerint tehát a pálosok számára
azonban nem voltak remeték; a templo­ „Pál” Pálost jelentette, az isteni eredetű
mosokhoz hasonlóan sikeres gazdasági királyt. Tegyük hozzá, hogy az első keresz­
tevékenységet folytattak. Feltételezések tények ugyanezt az isteni eredetű királyt
szerint névadójukul csupán azért választot­ tisztelték Jézus személyében (a „Krisztus”
hadjáratának. Hogyan lehetsé­ De nem csak az avarokról hallgat­
ges, hogy jobban emlékeznek nak a magyar krónikák, hanem a
az időben tőlük sokkal távolabb kazárokról is, ami azért különös,
lévő hun korszakra, m int arra az mert honfoglalásunkat megelő­
avar korszakra, amely honfogla­ zően - a hivatalos verzió szerint
lásunkat közvetlenül megelőzte? - éppen a kazárok birodalmának
Hiszen akárhol is éltek eleink kötelékébe tartoztunk mi is, még­
az avar korszak háromszáz éve pedig időben éppen Attila kora
alatt, mindenképpen valahol és Árpád kora között... Térjünk
a Kárpát-medence közelében most azonban vissza a német
kellett lenniük. Hallaniuk kellett kutatók munkájához...
volna az Avar Kaganátusról.
Feltéve persze, hogy létezett Hármas honfoglalás?
egyáltalán Avar Kaganátus. Mert M int a ném et kutatók rámu­
ha nem volt, akkor nem csoda, tattak, három dátum egyetlen
hogy krónikásaink is mélyen eseményre túlságosan is sok.
hallgatnak róla. Tehát itt vagy arról lehet szó,
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
 0 O
FA N TO M K O R SZ A K O K A T Ö R T É N E LE M B EN

szó jelentése: Király), s feltételezhető, hogy nagyobb megdöbbenésére - el is tudott

a pálosok úgy vélték, Jézus is annak az ősi,
isteni eredetű családnak a leszármazottja,
amely a világ első civilizációját létrehozva,
annak istenkirályait adta.
Ahogyan a tem plom osok Salamon tem plo­
mánál Jeruzsálemben, a pálosok a Pilisben
található ősi szkíta beavatóhelyen alapítot­
ták meg rendjüket. A hegység barlangjait
kutatták szorgosan, m int a templomosok Je­
ruzsálem katakombáit, s m inden bizonnyal
a pálosok is találtak valamit az itt elrejtett
egykori bölcsesség nyomaiból. Ne feledjük
ugyanis, hogy a Pilis évezredek óta szent
helynek számít, ahol a hagyomány szerint
az ember közvetlen kapcsolatba léphet egy
felsőbb hatalommal, egyébiránt pedig a
hegység Európa köldöke és középpontja.
Régészeti leletek tanúsága alapján tudjuk,
hogy szakrális terület volt már a paleolit
A Pilis barlangjai ma is őrzik a pálosok nyo­
mait
korban, és azóta mindenkor az akkori.kultú-
ra legmagasabb fokán álló emberek éltek itt.
Mondáinkban az áll, hogy ide temetkeztek
a szkíta királyok, később a hun Attila építte­
tett palotát a hegységben táltosai számára.
Állítólag már akkor tele volt a Pilis romos
épületekkel, melyeket régi rovásírásos jelek
díszítettek, és amelyeket a hun király - leg­
olvasni:,,... látta, hogy nagyon régiek a jelek,
az ő népe mégis el tudta olvasni azokat".
Később Árpád is megtalálta Attila romos
városát, ő is elolvasta az ősi rovásokat, és ő
is felújíttatta az épületeket táltosai számára.
István király erőszakos térítése nyomán
néptelenedett el újra a Pilis, míg 250 évvel
később a pálosok el nem kezdték a feltárá­
sokat. Arra, hogy mit találtak, sajnos csak
következtetni tudunk, és visszautalunk arra
a bizonyos jégkorszak (vagy vízözön) előtti
fejlett kultúrára, amelyről a druidák, majd
a templomosok kapcsán is szót ejtettünk
m ár... De elgondolkodtató, hogy apálo-
sok rendje saját rovásírással rendelkezett,
melyet az egyház más tagjai nem tudtak
elolvasni. Feltehető, hogy ez az írás a Pilis
romjain talált feliratokon alapult, és a Szent
Grálhoz kapcsolódott...

hogy a Képes Krónika írója maga
is bizonytalan, vagy valóban,
több honfoglalás, több bevonu­
lás történt a Kárpát-medencébe.
Ennél a felismerésnél talál­
kozik H eribert Iliig és Klaus
Weissgerber kutatása László
Gyula professzor kettős honfog­
lalásról szóló elméletével. Úgy
vélik, hogy a magyarok a bevo­
nulásaik során három különbö­
ző útvonalon közelítették meg
a Kárpát-medencét: Egyszer a
Vereckei-szoroson át, egyszer
a későbbi Erdélyen keresztül,
végül pedig az Al-Dunán át.
Ebből arra következtetnek,
hogy minden bevonulási hul­
lám más útvonalon történt. Bár
László Gyula nem kockáztatta
meg, hogy az egyébként általa
is ismert (de nem említett)
Képes Krónika időrendi adataira
alapozza a három bevonulás
elgondolását.
Az első honfoglalás Atilla - álta­
lánosan 453-ra keltezett - halála
után 100 illetve 104 éw el tör­
ténhetett, vagyis akár 553-ban
vagy 557-ben, tehát még az
avarok 568-as Kárpát-medencei
bevonulását megelőzően. Kálti
mindenesetre „az Úr megteste­
sülésének 44S. évére”tette Atilla
halálát, így ez az első honfoglalás
már akár 545-ben vagy 549-ben
bekövetkezhetett. E magyarok
voltak a Nesztor Krónika „fehér
magyarjai".
A Kálti által 600-ra tett második
honfoglalás (amelynek jelen
sorok írója nem találta nyomát)
során hozta összefüggésbe a kró­
nikás Álmos és Árpád, a két egy­
mást követő magyar vezér nevét.
A Kálti által lejegyzett Álmos
vezette felvonulás feltűnően
megegyezik a Nesztor Krónika
adatával, miszerint a magyarok
Kálti Márk azt a benyomást kelti, mintha az Attila kora és az Árpád
kora közötti események nem történtek volna meg
898-ban haladtak volna el Kijev
mellett. Csakhogy a két évszám
között 298 év van. Mindez sem­
miképpen sem lehet véletlen,
tekintettel arra, hogy a Képes
Krónika és a Nesztor Krónika
egymástól teljesen függetlenül
keletkezett. A harmadik hon­
foglalás 677-re datált időpontja
több krónikában is szerepel.
Kálti maga is azt mondja, hogy
a 677-es honfoglalás Álmos és
Árpád alatt következhetett be.
Az évszámok közti zűrzavarnak
azonban ezzel még nincs vége.
Bármilyen hihetetlennek tűnik,
az első honfoglalás időpontja
(kb. 549) akár azonos is lehet a
Kézai féle jóval későbbi 872-es
időponttal! Heribert Iliig erre a
következő magyarázatot adja:
„Gunnar Heinsohn a velemfoly­
tatott dialógusban azt afeltéte­
lezését ismertette, hogy a kitalált
középkor eddigfelvetett három
évszázada azáltal került az idő­
számításba, hogy a Nagy Sán­
dorhoz viszonyított időpontokat
egyszerűen Krisztusra értelmezve
olvasták. (...) Emögött az a logika
áll, hogy kegyességi okokból többé
nem fogadták el a pogány Nagy
Sándorra történő hivatkozást,
amiért is a régi dátumokat egy­
szerűen keresztény dátumoknak
olvasták. (...) Ebben az esetben a
jobbik, nevezetesen a bizánci bü­
rokrácia korrekt Sándor-dátumot
ruházott volna a nyugatra, melyet
ott aztán Krisztus-dátumra vál­
toztattak volna.”
Nézzük meg, m it is jelent ez.
H a Attila halálának a Képes
Krónikában közölt dátumához,
vagyis 445-höz hozzáadjuk
azt a 104 évet, ami Attila ha­
lála és a magyarok második
bejövetele között eltelt, akkor
eredményként az 549-es dá­
tum ot kapjuk. Kézai Simon
1272-ben írt krónikájában a
magyar honfoglalást már jóval
későbbre, a Krisztus utáni
872-es esztendőre rögzíti. Nos,
e két dátum tulajdonképpen
egy és ugyanaz, ám az elsőt
(549) a Krisztus születése óta
eltelt években kell érteni, míg a
másikat (872) a Nagy Sándor
halála óta eltelt években. Nagy
Sándor ugyanis Kr. e. 323-
ban halt meg, s tudjuk, hogy
a halála évét sokáig használták
egy időszámítási rendszer ki­
induló pontjaként. Ha valaki a
középkor során következetesen
a Nagy Sándor halála óta eltelt

2013. OKTÓBER - NOVEMBER Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 133

A M A G YA R SA G 20 000 E V E S T O R T E N E L M E 2.
’i - i V
# kat magyarnak nevezik. Korábbi
9 .- r 7 nevezték. Erről a szomszédok­
ff «■*nwHtwnn i skintei
cu-'i uuepgriF»; túawara.
A nr- a u » üí .v:
mYfrViűimnifti«iftn>f<|rn
.«4'í<4C'K»H>ll* ■ttC>ű>r;
(i-luuiikuTív MUMftty ifcci
nmwwiaiciOfBHuTirr.
A • r<fR,.Kf»«r»tp*iíi> nr^
* f xlKi pUJnitttl 1WVK4.' -• ,
*+»'. í 4 « i r , ourairam
iXirsr .■»<;«{ •trutift'.-O
/,v lU iiw ijn n A iU 'ftn r^
i f i , mnm-t*j'»iw x c f f M >■*>
* w>mí mvi ii’u iu nppn^
^.'/iull T íifi'lí f i «fw >*t
f
I
*
>t; V.üí piStWMMimVtkT
«*»wywin ,v*i* ricgufn
1 H m m * IMírtrfljt)
'TÍÍO'SK /ttl imc'sr.r.^.rl
«*• íww »#t >m«! r‘f *tV»í
A "l
A honfoglaláshoz kötődő legis­
mertebb rege a csodaszarvasról
szól. A szarvast üldöző Hunor és
Magor alakja feltűnik a Képes
Krónika iniciáléi között is
- C 'C V
években gondolkodott, akkor
pontosan 323 évvel nagyobb
dátum okat használt, m int azok,
akik m ár Krisztus születésétől
számították az időt! Vagyis ha
445-höz (ekkor halt meg Attila
a Képes Krónika szerint) hoz­
záadunk 104-et (ennyi év telt el
Attila halála és a magyar h o n ­
foglalás között a Képes Króni­
ka szerint), majd 323-at (ennyi
év a különbség a N agy Sándor
halála utáni időszám ítás és a
keresztény időszám ítás között),
872-őt kapunk eredményül,
ami pedig Kézai időpontja a
honfoglalásra.
I 134! Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
Kik vagyunk mi,
magyarok?
H eribert Iliig és csoportja né­
m et precizitással válaszolta meg
a nemzetünket évszázadok óta
megosztó kérdést. Azt írják, a
mai Magyarország lakói magu­
krónikáikban a magyarok magu­
kat hunoknak, vagyis turkoknak
nak sem volt más a véleményük.
Az írott források a magyarokat
az elkövetkező hét évszázad
során is turk népnek nevezik.
A XVIII. században viszont e
felfogásban változás állott be. A
magyarok - Habsburg vezetés
alatt - hosszas küzdelemben
felszabadultak az oszmán biro­
dalom uralma alól. Ezek után
pedig nem akartak a Habsburg-
birodalomban turkokként élni.
Ebben a szellemben m utatott rá
Sajnovics János jezsuita páter a
magyar és a finn nyelv hasonló­
ságaira. Ügybuzgó nyelvészek
e gondolatból fejlesztették ki a
finnugor nyelvcsalád elméletét,
amely alapvetően különbözik az
indogermán (indoeurópai), tö ­
rök és szemita-hamita nyelvcsa­
ládoktól. A magyarok nyelvét a
finnugor nyelvcsalád ugor ágába
sorolták be, amelyet egyébként
az Eszaknyugat-Szibériában élő
hantik (osztjákok) és manysik
(vogulok) rokonának tekintet­
tek. E nyelvészeti besorolást
általánosan elterjesztették,
ennek ellenére azonban ellent­
mondásokat tartalmaz.
A ném et kutatók megemlékez­
nek Csuday Jenő magyar törté­
nészről, aki még 1897-ben be­
ható nyelvi- és forráselemzéssel
megkockáztatta a mai magyar
nyelvben a törökös alapvonások
hangsúlyozását -.„Mindezzel azon
álláspontunkatfejezzük ki, amely
szerint a magyar nép nemzeti­
ségét illetően elfoglalunk. Annak
elfogadása, hogy a magyar nép a
török-tatár népcsoporthoz tarto­
zik, az arab, görög és szülőhazai
krónikák egyértelmű bizonyítékai
kényszerítenek.”
Illigék szerint a nyelvészek
többsége természetesen el­
lentmondott; Csuday szakmai
érveit viszont nem tudták visz-
szautasítani. Ezután a kérdést
a nyilvánosság előtt leginkább
agyonhallgatták, és csak a nyel­
vészeti szakirodalomban foglal­
koztak vele.
Iliig és Weissgerber megállapít­
ja, a magyar krónikák népüket a
Magor és H unor testvérpártól,
a magyarok és hunok ősapjaitól
származtatják. A magyarok és a
hunok között tehát különbséget
tesznek. A „hun” önelnevezést
mindenekelőtt az Árpádok
uralkodóházának származása
kapcsán kötik Atilla hun király­
hoz. A magyar nép etnogenezise
során azonban a számszerűen
nyilvánvalóan számosabb m a­
gyarok kerültek fölénybe. M in­
denesetre a magyarokkal turk
nyelvű törzsek („hunok”) nyo­
mulnak a Kárpát-medencébe.
Ezek eredetileg az onogurokhoz
(Unogunduren) tartoztak, aki­
ket bizánci és örmény források
alapján a bulgárokkal azonosí­
tottak. Szinte minden történész
egyetért a felfogással, hogy a X.
századi ném et forrásokban meg­
jelenő „Ungari” (magyarok) név
az onogurból vezethető le.
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
Ezekben a vizsgált krónikákban
az avarokat és a magyarokat
szemmel láthatóan azonos
népként kezelik. A X. század
első felében lezajlott magyar
portyázásokról szóló krónikák
váltakozva avarokról és magya­
rokról beszélnek anélkül, hogy
közöttük különbség lenne felis­
merhető. Egy Widukind nevű
krónikás Szászországi történetek
című munkájában azt írta:
„avarok, akiket most magyarnak
nevezünk".
A többé-kevésbé megbízható­
nak tekinthető óorosz Nesztor
Krónika szerint -.„Amikor a szláv
nép még a Dunánál élt, a szkíták
országából, tehát Kazáriából jött
úgynevezett bulgárok a Duna
mentén leereszkedve a szlávok
elnyomói lettek. Ezután jöttek a
fehér magyarok és birtokba vették
a szlávföldet, miután elűzték a
volochokat, akik a szlávföldet
korábban birtokolták.”
Ez a szövegrész több szem­
pontból is nagy jelentőséggel
bír. Mindenekelőtt a krónikás
határozottan megkülönböztette
egymástól a bulgárokat, ava­
rokat és magyarokat. E forrás
alapján Heribert Iliig szerint szó
sem lehet fentiek azonosságáról.
A ném et kutatók ennél a pont­
nál utalnak László Gyula pro­
fesszor munkáira, aki nemcsak
írott forrásokra, hanem régészeti
és néprajzi leletekre hivatkozva
képviseli azt a nézetet, hogy a
magyar honfoglalás több egy­
mást követő hullámban valósult
meg. Az első hullám magyarjait
a Nesztor Krónikával egyezően
„fehér magyaroknak" nevezi. Iliig
és Weissgerber végül maga is
arra a megállapításra jut, hogy
568-ban (esetleg már korábban)
az avarokkal magyarok is be­
vonultak a Kárpát-medencébe,
tehát sokkal korábban, mint a
tulajdonképpeni, Árpád vezette
honfoglalás megtörtént volna.
Hol vagytok,
székelyek?
Magyarok, vagy nem magya­
rok? - ez az évszázados kérdés,
melynek megoldásában még
nem tudtak megegyezni tudó­
saink. D e nemcsak ők, hanem
 FA N T O M K O R SZ A K O K A T Ö R T É N E LE M B EN

maguk az érdekeltek sem, akik

hol magyarnak, hol székelynek
vallják magukat. Népnevüket
a mai napig nem sikerült sem­
milyen foglalkozásnévvel sem
rokonítani, így ez ugyanolyan
etnikumjelölő elnevezés, mint
a besenyő, kun stb. nevek. Ha
figyelembe vesszük még azt
is, hogy a nyelvtörténeti és
régészeti oldalról felhalmozott
érvek nem lehetnek perdöntőek
a székelykérdés megoldásában,
akkor annak a felfogásnak kell
leginkább igazat adnunk, amely
a honfoglalást megelőzően a
magyarsághoz csatlakozott
törökös népek között kutatja a
székelyek őseit.
Vitatott még az is, hogy mikor,
hogyan és honnan kerültek a
székelyek mai lakóhelyükre,
Erdély keleti végébe. A legelfo­
gadottabb nézet szerint a királyi
hatalom telepítette a határvédő
feladatokat ellátó népelemet
erre a területre, hogy ily mó-
Rejtélyes romok
A Zalavár melletti Récéskúton található a Kis-
Balaton környékének és talán egész Pannónia
tartom ánynak egyik legrejtélyesebb történelm i
nevezetessége. A romos kőfalak állítólag egy
bazilika maradványai lennének, amelyet hazai
történészeink szerint Pribina, a frankok szö­
vetségében álló m orva fejedelem építtetett 840
körül. Csakhogy külföldi szakemberek erősen
vitatják, hogy a környéken valaha is morva
település állt volna; Pribina birodalma ugyanis
nem terjedt eddig, északabbra és nyugatabbra
húzódott. A rom ok kormeghatározása sem
■■■M i
egyértelmű, m ert egyesek jóval korábbra datál­
ják keletkezését.
A környék lakói azonban másfajta magyaráza­
to t adnak a rejtélyre. Szerintük a történészeket
az építkezéshez használt faállványzat marad­
ványai zavarták meg, és a falak m entén talált
tuskók alapján gondoltak szláv eredetre. A
hagyomány szerint ugyanis a „bazilika” sosem
szolgált vallási célokat, hanem a honfoglalás
egyik előkelőségének udvarháza volt. Erre utal
egyébként m inden nyom, ám a hazai törté­
nészek nem fogadják el, hogy korabeli őseink
nemcsak bőrből készült jurtákban, hanem
m értani pontossággal húzott falak között is
lakhattak. Főként nem 840-ben vagy korábban.

«<% » m IU X in i

dón biztosítsa az ország végeit,
valamint a XII. század közepe
táján Erdélybe települő szászok
nyugalmát.
Ezt állítják legalábbis a magyar
történészek, akik szokásukhoz
híven e vitában is előszeretettel
hagyják figyelmen kívül hagyo­
mányainkat és krónikáinkat. A
ném et kutatók viszont ennek is
utánajártak:
Kézai Simon például ezt írja:
„Megmaradtak továbbá a hunok­
ból háromezren, akiket a futás
oltalma mentett ki Krimhild csa­
tájából, s akik a nyugat népeitől
való félelmükben egészen Árpád
idejéig Csigle mezején maradtak,
s magukat ott nem hunoknak,
hanem székelyeknek hívták. Ezek
a székelyek ugyanis a hunok
maradékai, akik midőn értesültek
arról, hogy a magyarok ismét
Pannóniába költöznek, Ruthénia
határainál elébük mentek a visz-
szatérőknek, s miután együttesen
«*4 ntriniji
f* A « v ■KfimfAibvm
«.w», .i. «< <;>(.*«
t*WÁÚ%
meghódították Pannóniát, részt
nyertek belőle, de nem Pannónia
síkján, hanem a vlachokkal együtt
a határvidék hegyei között kapták
meg részüket, így hát a vlachokkal
. elkeveredve állítólag azok betűit
H* MAt/*«r, 4 tcfu-k A o *rium M f iA w "<V használják.”
a * + * s r f A r fiM m é tif. A székelyek hun származásával
kapcsolatos elképzelés először
Anonymusnál, Béla király
*Ítnf ■ *{&*<*>«•* jegyzőjénél merül fel. Ezt veszi
.**«*»WX«¥ ■ át Kézai Simon, majd később
***>' ,■*» a humanista történetíró, Thu-
róczy János is, hogy hatásukra
S Í .....
hosszú évszázadokra gyökeret
verjen ez a gondolat a köztu­
Sokat köszönhetünk Nesztornak, a krónikásnak (jobbra fent), aki
művében egyértelműen megkülönböztette egymástól a bolgárokat, datban. Annyira elfogadottá
az avarokat és a magyarokat vált, hogy a XVI. század elején

2013. OKTÓBER - NOVEMBER Hihetetlen KÜLÖNSZAM

 K sT . P
A M A G YA R SA G 20 ^000
2 E V E S T O R T E N E L M E 2. ü íM

Történészek kontra
Heribert Iliig
Hazai tudósaink közül először Fodor
István régészprofesszor támadta a német
kutatók elméletét. Igaz, úgy tűnik, ő nem
ismerte Iliig és Weissgerber őseinkkel
kapcsolatos munkáját, m ert éppen az ava­
rokkal példálózott. H a kitalált történelem
elmélete - amelynek a mű megjelenése
után bizonyos kutatói körökben több híve
támadt itthon is - igaznak bizonyulna,
m ondta Fodor professzor, nemcsak Európa
nyugati felének kellene elszámolnia m ond­
juk Nagy Károly létezésével, de nekünk,
magyaroknak is létünk azon háromszáz
évével, amelyhez például a honfoglalást,
vagy Almos és Árpád személyét kötjük.
Az illigi tanokat udvariasan, vagy kevésbé 567 táján tanyát vert nép sok ezer feltárt keményen vitatott, úgynevezett „dákó-ro-
finomkodva elutasító tudósok pedig nem sírját, települését, tárgyi emlékeit. E sírok ■mán kontinuitás” elméletét. Fodor István
tekintik jelentéktelen apróságnak azt a jelentős részében éppen régészek találtak régészprofesszor szerint a kitalált középkor
feltételezést, hogy például az avarok is csak a bűvös 9 1 1-es évszámot megelőző idő­ teóriájával azok a magyar történészkörök
kiagyalt „papírnemzetségként” kerültek be szakban használt pénzérméket, amelyeket rokonszenveznek, amelyekben Iliig által
a történelembe. olyan nyugati uralkodók verettek, akik Iliig bizonyítva látják azt, hogy miközben a
Fodor professzor határozottan leszögez­ szerint nem is léteztek. kora középkor három nagy „összeesküvő­
te: a történelmi koroknak nemcsak írott A vitákban korábban más kutatók - szám­ je” Nagy Károly személyében karizmati­
emlékei vannak (vagy nincsenek), hanem talan egyéb kétségük mellett - megfon­ kus császárt, dicső múltat és egy millenni­
tárgyi relikviái is. H erbert Iliig nem sok jót tolásra érdemesnek tartották azt is, hogy um ot kreált a maga számára, elszakították
ír a régészekről. A szerinte nem is létezett az illigi évszázadok kiiktatása milyen a mi igazi, szakrális Turul-dinasztiánkat
avarok dolgában szó nélkül hagyja a mai megvilágításba helyezheti az egyes ro­ az általuk valódinak tartott gyökerétől:
tudásunk szerint a Kárpát-medencében mániai őskorkutatóknak a sokak által Attilától.

Werbőczy István a magyaror­
szági szokásjogot rendszerező
Hármaskönyvében így fogalma­
zott: a székelyek „kiváltságos ne­
mesek, akik a szkíta néptől, ennek
Pannóniába való első bejövetele
alkalmából származtak el, akiket
mi romlott néven siculusoknak
nevezünk; akik teljesen külön
törvényekkel és szokásokkal élnek;
a hadi dolgokban legjártasabbak".
Természetesen vannak ettől
eltérő eredeztetések is. Ilyen
például a szicíliai születésű, XI.
században élt Petrus Ransanusáé,
aki úgy vélte, hogy „e nép eredete
a seculusokkal hozható kapcsolat­
ba, akik az Itália legszélső vidékén
fekvő Szicília szigetét lakják”.
Ugyanis ezen siculusok egy légi­
ója „egykor Attilának, Pannónia
A hét vezér vérszerződéssel pe­
csételte meg szövetségét
leigázójának parancsnoksága
alatt harcolt, ahogy ugyanis a
földkerekség más vidékéről, úgy
Szicíliából is érkeztek sokan Attila
seregébe". A hun király halála
után Erdélyben telepedtek meg,
s összeházasodva a szomszé­
dokkal, anyanyelvűket is meg­
változtatták. E teória azonban,
amelynek alapja az volt, hogy a
székelyeket és Szicília őslakosait
latinul egyformán a „siculus”
névvel illették, nem lehetett
vetélytársa a hun, szittya szár­
maztatásnak. A modern kutatás­
ban két irányzat vált mérvadóvá:
a magyar, illetve a csatlakozott
segédnépi származást valló
felfogás. Az első koncepció hívei
általában nyelvészeti és régészeti
megfontolásokra támaszkodnak.
Véleményük szerint a székely
és a magyar nyelv között nincs
és soha nem is volt különbség,
mint ahogy nemigen lehet
szétválasztani a két népesség
régészeti emlékanyagát sem. A
segédnépi státusszal kapcsolatos
elméletek viszont abból indul­
nak ki, hogy a középkori szé-
kelység helyzete és kiváltságai
nagyon hasonlítanak az etnikai
privilégiumokkal rendelkező
népelemekéhez. Legfőbb tevé­
kenységük a katonáskodás volt,
melynek fejében lényegében
adómentességet élveztek: csak
bizonyos meghatározott alkal­
makkor kellett bélyeggel ellátott
ökröket küldeniük a királyi
udvarba. Élükön a király által
kinevezett főtisztviselő, a szé­
kely ispán állott; életüket sajátos
jogszokásaik szabályozták. Tár­
sadalmi szervezetüket az ágakra
és nemekre való tagolódás hatá­
rozta meg, s a szászokhoz, ku­
nokhoz, jászokhoz hasonlóan a
vármegyéktől független, területi,
közigazgatási, bíráskodási autonó­
miát biztosító székekben laktak.
Az a bizonyos
öt nemzedék
Említettük már, hogy ősi króniká­
ink szerint a hun Attila és Árpád
fejedelem közt csupán öt generá­
ció volt a távolság. A Képes Kró-

|1361 hihetetlen KULONSZAM 2013. OKTOBER - NOVEMBER


nika például ezt írja: s ama fiú
származását álom jövendölte meg,
ezért nevezték Álmosnak, aki Előd,
ez Ögyek, ez Ed, ez Csaba ez Etele,
...fia volt. ”A krónikák szerint
Edömén, Ed testvére, aki Csaba
fia volt, tehát Attila unokája, még
megérte a magyar honfoglalást.
Vajon lehetséges volna mindez,
ha Attila halála és a magyar hon­
foglalás között nem 100 vagy
104, hanem 442 esztendő telt
volna el, ahogyan azt a hivatalos
történettudom ány állítja? A
következtetés tehát kézenfekvő,
mondja Herbert Iliig. Vagy a
magyar krónikák állítanak valót­
lanságot, vagy meghamisították
az időszámításunkat.
A német kutatók végül elméletü­
ket kibontva felállították a Kár­
pát-medence kronológiáját:
A Krisztus születése előtti korban
pannonok, kelták és szarmaták
lakják a területet.
Az időszámításunk szerinti első
400 év a római kor; a Dunától
keletre még mindig szarmaták
élnek, majd a III. és IV században
megjelennek köztük a gepidák.
440-ben megérkeznek Attila hun­
jai, köztük bolgár-török népekkel.
456-ban Attila halálával széthull
a hun birodalom, a Dunántúlon
keleti gótok jelennek meg.
489-ben a gótok Itáliába költöz­
nek; hunok és bolgár-törökök
maradnak a Kárpát-medencében.
550-től Baján kagán avarjai tele­
pednek le.
584 után az avar birodalom feje­
delemségekre hullik szét.
600 után az Árpád vezette
magyar törzsek hódítják meg a
területet. Köztük vannak a török
nyelvű kabarok és a magyarok
közeli rokonai, az avarok is.
614-911 közötti idő a korszak,
amely nem létezett.
911 -ben az Al-Duna felől újabb
magyarok érkeznek. Lezárul a
honfoglalás.
A kalandozások koráról Iliig
azt írja, hogy 900-tól 955-ig a
Kárpát-medencétől nyugatra, a
bajorok lakta vidék újra és újra a
portyázó magyarok célterülete.
A magyar lovas csapatok állítólag
olyan sikeresek voltak a sarco­
lásban, hogy az első keresztény
kolostorokat a 8. században
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
FA N T O M K O R SZ A K O K A T Ö R T É N E LE M B EN
gyakorlatilag nyomtalanul meg­ gyakorlatilag nincsenek is magyar ugyanis élénk váltakozásban
semmisítették, csodával határos leletek. Sehol sem fedezték fel
m ódon valósággal eltüntették a elesett magyarok sírjait, sehol
föld színéről. Ebből adódik, hogy sem bukkantak fegyver- vagy
a leghíresebb kolostori létesítmé­ kincsleletekre. Egyébként ez a
nyeket -feltehetően - a X. illetve jelenség ott is mindenütt kitapint-Pannóniában, a Kárpát-me-
a XI. században másodszor is ható, ahol a vikingek a Karoling- dencében. Tudunk hunokról,
meg kellett alapítani. Mivel e reneszánszt a mai Franciaország
helyeken nem fedezhetők fel a vagy Németország területén
magyarok előtti időkből szárma­ szétzúzták. Sehol sem találhatók
zó épületnyomok, így nem iga­ sírok, nyíl- vagy lándzsahegyek,
zán tételezhető fel más, mint az, vagy bármely katonai tábor ma-
hogy a valóságban a másodiknak radványai.
m ondott alapítások egyben az Ez a rejtélyes helyzet természe-
elsők is. Ehhez járul még, hogy a tesen Pannóniára is érvényes. E
911-es időszakig Bajorországban területen is nagyon kevés lelet
„Kiváltságos nemesek, akik a szkíta néptől, ennek Pannóniába való iHmnnrlani hWWnt- olrlnntpni
első bejövetele idején származtak el. Mi latinul (ám helytelenül) ,
siculusoknak neveztük őket”
maradt fenn a 600 és 900 közötti
időszakból. M ndazonáltal a
„griífes-indás” nép alkotásaival
meghökkentő módon egy min­
den előzményt nélkülöző kultú­
rát ismerhettünk meg.
De vajon miért is ismeretien e
kultúra előélete? Ez a rejtély Iliig
szerint ismét a régi írásoknak
köszönhető. Ezek beszélnek
Hihetetlen KULONSZAM
hunokról, avarokról, magya-
rokról és sok-sok más népről,
Egyáltalán nem világos, hogy
hányféle nép verte fel a sátrát
langobárdokról, gepidákról,
különbözően nevezett avarokról,
magyarokról, székelyekről és
számos más népről, akik legalább
egy ideig megtelepedtek itt. Még-
is, a keverék összetétele ebben
az átmeneti táborhoz hasonlító
„olvasztótégelyben" meglehetősen
áttekinthetetlen, és sohasem
került igazán tisztázásra. Feltehe­
tő, hogy ily módon néhány népet
különböző neveken többszörö­
sen is nyilvántartunk.
„A magyarok számára - írja Iliig -
a legizgalmasabb kérdés bizonyára
így hangzik: vajon mikor érkeztek
meg hozzánk, a Kárpát-medencébe
eleink? Tényleg csak 896-ban, vagy
jóval korábban ? Válaszunk világos
és egyértelmű: sokkal korábban,
bár a mától számított időbeli távol­
ságot ez gyakorlatilag nem érinti!”
Ez a feltételezés nagyon is össze­
cseng vágyainkkal és némely - el
nem fogadott - hazai kutatással,
de jelen sorok szerzője szeretné
felhívni olvasói figyelmét arra,
hogy a német kutatók elmélete
nemcsak hogy nem bizonyítható,
hanem (mint láthattuk) néhol
hibás is. Természetesen e rövid
összeállításunknak nem feladata,
hogy tudományos igényességgel
rendszerbe foglalja a magyarság
őstörténetét. A szerző csupán
ismeretterjesztésre vállalkozhat,
csokorba gyűjtve a különböző,
néha jócskán eltérő, esetenként
megdöbbentő elméleteket, hogy
továbbgondolkodásra, vitára
késztesse az érdeklődőket. Nem
akarunk sarkalatos igazságokat
. , ,, , , , ,
hogy melyik elmelet heiyenvalo,
és melyik alaptalan. Már azt is
sikerként könyvelhetjük el, ha
az ismertetések hatására mind
többen fordulnak érdeklődve
történelmünk, saját múltunk felé,
ha feltárul előttük egy csodála­
tos világ, amely utat mutathat
számukra jövőjükkel, jövőnkkel
kapcsolatban is...
BOLYKI TAMÁS
 OFELSEGE A SZENT KORONA
ISTVÁN TITOKZATOS LÁNDZSÁJA
S zen t Korona, koronázási palást, Szen t Jobb, István titokzatos lándzsája, jogar és
országalm a, Attila é s István va rá zsla to s kardja. Döbbenetes m ennyiségű szakrális
ereklye őrzi az ősi múlt emlékeit, de ezek m isztikus történetét c sa k nagyon kevesen
ism erik. Ő sh azá n k m ásodik birtokbavétele óta tudatos é s jól megtervezett tám adás
indult a „pogány” m agyarság ő sv a llá sá n a k é s nemzeti öntudatának m egsem m isítésére,
népünk szilárd eg ység én ek felszám o lására - sa jn o s kiváló eredm ényekkel.
Történelm ünket tudatosan megham isították, eredetünket arcátlanul elhazudták, büszke
népünk jelentő ség ét mélyen elhallgatták az idegen érdekeket kiszolgáló bértollnokok;
ellenrégészek, áltörténészek é s m egélhetési nyelvészek. E z a leglátványosabban talán
a Szen t Korona esetében érhető tetten. R ejtélyes eredetéről, az Őt övező legendákról,
cso d ákról, c s a k az olyan kutatók munkáiból ism erkedhetünk meg, akik vállalva akár a
kikö zö sítést is, mindent m egtesznek azért, hogy feltáruljanak a d icső m agyar múltunk
hihetetlen titkai.

.*
Több ezer éves ereklyét őriznek a jászok?
A m agyarországi já sz népcsoport leghíresebb, erősítenek. így Anonymusnál, mikor Tas fia,
legszentebb ereklyéje egy elefántcsont kürt, mely jelenleg Lehel 896-ban, a Zalán elleni titeli csatában
harcoIÁrpád oldalán, ott látjuk kezében a kür­
Jászberényben, a Jász M úzeum ban látható. A vésetekkel
töt - olyannyira, hogy „Kürtös Lehel” néven
teli hangszer mára eggyé forrt a já sz népi identitással,
is emlegetik. Vajon miért volt számára ennyire
olyannyira, hogy „Jászkürt" néven is em legetik. A fontos ez a tárgy?
jászberényi kürt azonban nem csak a jászo k szám ára Ami pedig még érdekesebb: Lehel ősi birtokai
szent jelkép . A m agyarság is mélyen tiszteli: a Jászkürtöt megegyeznek azokkal a területekkel, ahol is a
ugyanis egy, a középkori krónikáinkban szereplő legendás hagyomány szerint a hét magyar honfoglaló
tárggyal. Lehel Kürtjével szokták azonosítani. Felmerül nemzetség közül éppen a Kürt nevű törzs te­
azonban a kérdés: vajon a Jászkürt és Lehel Kürtje valóban lepedett le ...
ugyanaz? És ha igen, m iként került a kalandozások korában
élt, tragikus sorsú Lehel vezértől a jászokhoz - ehhez a „Kürtös Lehel" és a Kürt-törzs
titokzatos eredetű néphez...? És ha a Kürt-nemzet-

nnél
E izgalm a­
sabb azonban
egy másik rej- •
tély nyomába eredni:
nevezetesen azt megpróbál­
ni kideríteni, honnét ered valójában
a Jászberényben őrzött ősi kürt? Tényleg
visszavezethető volna a honfoglalás koráig,
vagy akár Attila H un Birodalmáig? Esetieg
Iránon át egészen Indiáig követhető a sorsa,
ahol - bármennyire is hihetedenül hangzik -
évezredekkel ezelőtt egy égi származású hős
kezében látjuk viszont... ?
„Szolgám leszel a másvilágon!"
A kürt rejtélye m ár régóta izgatja a kutatókat.
Lássuk először, mi az, amit biztosan tudha­
tunk róla, és mi az, amire egyelőre még nincs
megnyugtató válasz! Az első, ami ténynek szá­
mít: a Jászberényben kiállított kürt minimum
a Kr.u. X. századból származik, de lehet, hogy
ennél is régibb. Díszítményei alapján bizánci­
nak tartják, ám újabb kutatások ezt cáfolják -
vagy legalábbis, árnyalják a képet.
E kürtöt először 1642-ben említik a források,
mint a jász főkapitány méltóságjelvényét. Ám
ekkor még nem feltédenül kapcsolták össze
Lehel Kürtjével. Ezt ugyanis egy Molnár Fe­
renc nevű jász főkapitány teszi meg 1788-ban,
azt írva: a kürt akkor csorbult ki, mikor Lehel
vezér agyonsújtotta vele ellenségét, a német
Konrád császárt.
A Kálti Márk és Thuróczyjános krónikáiban is
idézett legenda szerint ugyanis a kalandozások
korában történt, hogy Augsburgnál vereséget
szenvedtekaLél (Lehel) és Bulcsú (Vérbulcsú)
által vezetett magyar seregek. Konrád császár
maga
elé rendelte
a két magyar vezért, mondván:
„válasszatok magatoknak olyan halált, amilyet
akartok!" Erre Lehel azt kérte: adják oda neki
a kürtjét, melybe előbb belefuj, és csak azután
felel a császárnak.
Amint odavitték a kürtöt, Lehel felkiáltott:
„Előttem mész, és szolgám leszel a másvilágon" -
majd homlokon ütötte Konrád császárt, úgy,
hogy az szörnyethalt. A krónikaírók szerint ez­
után a két magyart Regesburgban végezték ki.
Ez tehát a Lehel-monda dióhéjban, ám rögtön
egy sor kérdés, rejtély merül fel. Az egyik: úgy
tűnik, Lehelnek különleges, misztikus kötődé­
se volt kürtjéhez, melyet más források is meg-
Csak Lehel vezér
fújhat bele?
A jászberényi Jászkürt előkerülésének
homályosak a körülményei: több, külön­
féle verzió is közszájon forog. Az egyik
szerint a tatárjárás rejtették eljászfény-
szaru határában a kürtöt, és később szán­
tás közben egy eke fordította ki a földből
- ekkor csorbult meg. Egy másik m onda
szerint Jászárokszálláson, egy patak m ed­
rében rejtették el, és ott is találták meg.
Innen a neve: Szarvágy-patak.
mozunk,
rádöbbenhetünk: a szálak Kelet­
re, egész pontosan Iránba vezetnek. E törzs
ugyanis állítólag szarmata vagy alán eredetű
(mindkettő a magyarsággal rokonságban álló
kaukázusi-indoiráni nép.) Számos kutató sze­
rint a Gyarmat, jármát törzsnévben is a „szar­
mata” kifejezés rejlik, és pontosan ezzel együtt
szokták említeni a Kürt-nemzetséget is: Kürt-
Gyarmat néven.
Nem véletlen tehát, hogy sokan felteszik a kér­
dést: talán Lehel maga is a Kürt-törzsből szár­
mazott? Netán annak fejedelme, vezére volt?
Kürtje egyértelműen nem hangszer-funkciót
töltött be, és abból, hogy magával vitte a hábo-
A jászok egyébként sokáig úgy hitték: a
kü rtö t csak és kizárólag Lehel vezér volt
képes megfújni, az ő halála óta azonban j
ném aságra van ítélve a hangszer. Ám
1898-ban ezt megcáfolta Káldy Gyula,
az O peraház igazgatója, aki Beck Péter
kürtössel együtt kipróbálta a kü rtö t - s
az m eg is szólalt... 1953-ban a kürt
hangját rádióra is vették: K ádár Ferenc
népm űvész csalta ki belőle azt a dalla­
m ot, m elyet a rádió archívum a ma is
őriz, s mely a világhálóról letölthető.

|l4 0 | Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER


Híres kürtök
az ősidőkből
A kürt más népeknél is világszerte elterjedt,
ősi jelkép. Szimbolikája, jelentése sokrétű:
az egyik értelmezés szerint a teremtésre
utal, melynek során a Káosz csendjét
megtörte az első rezgés, a hang. Indiában
viszont - ahol a kürtöket tengeri kagylóból
készítik - a víz, az őstenger erejét jeleníti
meg.
A mitológia telis-teli van híres, vagy épp
mágikus hatalommal felruházott kürtökkel,
gondoljunk például a bibliai Józsué kürt­
jeire, melyek hangjára leomlottak Jerikó
falai. Több mitikus kürtnek viszont az
volt a tulajdonsága, hogy ha gazdája bajba
került, meg kellett fújnia, hogy valamilyen
földöntúli segítség érkezzen. A népmesék­
ben is gyakoriak az ilyen kürtök, melyek
szinte mindig egy-egy istenség vagy tündér
ajándékai.
Az egyik leghíresebb legendás kürt azon­
ban nem hozott szerencsét tulajdonosának,
Rolandnak, a frank lovagnak. A haldokló
rúba, arra következtethetünk, hogy szent tör­
zsi ereklye, méltóságjelvény lehetett - éppen
úgy, mint a Jászkürt a jász nép főkapitányai
számára.
A kör pedig itt bezárul. A jászok ugyanis szin­
tén indoiráni származásúak, akik - a kunokkal
együtt - a tatárjárás idejétől települnek be
fokozatosan a Magyar Királyságba. Múltjuk
meglehetősen titokzatos: egyesek szerint az
ókori szerzők által is ismert jazigokkal azono­
sak, míg mások a szarmatákban, vagy az Irán­
ban élt aszi népben sejtik az eredetüket. Ám
egy biztos: a Jászkürt, m int ősi iráni méltóság­
jelkép és Lehel, a - feltehetőleg - iráni szárma­
zású vezér kürtje között rejlik valamilyen, ma
még homályos összefüggés.
Ahhoz, hogy ez utóbbira megpróbáljunk
fényt deríteni, érdemes megvizsgálni a jász­
berényi kürt faragványait. Utóbbiak egy
összefüggő képsort mutatnak be, melyet a
hivatalos tudomány bizánci cirkuszi jelenet­
nek tart - pedig korántsem biztos, hogy erről
volna szó...
Bizánci cirkusz vagy ősi iráni
beavatás?
A Jászkürtön ugyanis a következők szerepel­
nek: az első sor központi alakja egy nőalak,
griffek között, akiben talán az ősi iráni Anahita
istennőt - a magyar Nagyboldogasszony ke­
leti változatát - ismerhetjük fel. A zenélő, tán­
coló férfialakok pedig nagyon hasonlítanak az
iráni tárgyakon szereplő égi őrzőszellemekre
(noha a szakirodalom általában cirkuszi mu­
tatványosokként azonosítja őket...).
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
hős ugyanis, bár megfujta Olifant nevű í „Istenadta" kürt Indra istentől
elefántcsont kürtjét (képünkön), mire a
hívásra odaért a király, Roland már belehalt j
sebeibe. Számos kutató szerint a francia
Roland-legenda és a magyar Lehel-mítosz
között valamilyen ősi kapcsolat állhatott
fenn: talán a két történetnek ugyanaz a
hagyomány lehetett a közös magja.
És ha helyes ez az értelmezés, akkor a jászberé­
nyi kürt jóval több egyszerű méltóságjelvény-
nél. Díszítményei valószínűleg egy ősi misz­
tériumot mesélnek el a kódok nyelvén, úgy,
hogy csak az arra méltó beavatottak érthessék
meg. E titok, melyet a képsorok burkoltan
elbeszélnek, azt tárja fel, miként lépheti át az
ember saját halandósága korlátait, s válhat föl­
di lényből „Istenemberré.”
A további képek szintén az ősi turáni m on­
davilág elemeit ábrázolják: griffek, párducok,
Csodaszarvas, életfa, majd a mitikus fényma­
dár, a Turul. Az egyik ábrán két férfialak lát­
szik, akik mintha egy ivószaruból innának - ez
sokak szerint burkolt célzás volna a kürt igazi
funkciójára. így felmerül a kérdés: lehet, hogy
aJászkürt igazi szentsége abban áll, hogy az ős-
Lehel és kürtje a Képes Krónikában
Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
S Z E N T E R E K L Y É IN K
időkben népek közti szerződéskötéskor hasz­
nálták, mint ősi, mágikus ereklyét? M több,
ahogyan néhányan megkockáztatják: ebbe
folyatta volna vérét a magyar vérszerződéskor
a hét honfoglaló vezér... ?
Az alternatív magyarságkutatók szerint ez na­
gyon is lehetséges. A Jászkürt ábrái ugyanis
tipikusan turáni jellegűek, s a képek párhuza­
mait olyan ősi szkíta-magyar ereklyéken talál­
juk meg, mint amilyen például a híres nagy-
szentmiklósi kincs. De a Kul-Oba-i kurgánban
talált szkíta vérszerződés-jeleneten is hajszálra
ugyanilyen ivószaruból iszik a két, szövetséget
kötő harcos, akikben sokan Nimród fiait, Túrt
és Iradzsot vélik felismerni: előbbi a turániak,
míg utóbbi az iráni népek ősatyja volt.
A titokzatos kürt múltja pedig egyesek szerint
akár még távolabbra is vezethet. Nevezetesen -
bármennyire is hihetetlenül hangzik - a történe­
lem előtti Indiába... A hindu legendák ugyanis
tudnak egy Dévadatta nevű ősi kürtről, melyen
állítólag vésett faragványok táncoló isteneket,
istennőket ábrázoltak, és amely a Pándava nevű
királyi dinasztia méltóságjelvénye volt.
És ami a legdöbbenetesebb: egy történet el­
beszéli, hogy a Pándavák egyik vezéralakja,
Ardzsuna, mikor egy csata során fogságba
esett, utolsó kívánságként azt kérte, hogy be­
lefújhasson a Dévadatta-kürtbe. A mágikus
hang az istenek égi országáig szárnyalt, így
Indra, a főisten - egyben Ardzsuna apja - le­
hajított egy villámot fia ellenségeire.
A kürt tehát itt is „megölte” gazdája ellensé­
gét - éppen úgy, mint évezredekkel később
Lehel Kürtje! Megkockáztatjuk, noha kissé
fantasztikusan hathat: talán Lehel törzse, a
Kürt-nemzetség Iránból, azon túl Indiából
hozhatta a Kárpát-medencébe a Dévadatta-
mítoszt? Sőt, akár nemcsak a legendát, de -
mint egy meghökkentő elmélet hívei vélik - a
Dévadatta-kürtötmagát... ?
így az „egyenletünk” ekként festene: JÁSZ­
KÜRT = LEHEL KÜRTJE = A MAGYAR
VÉRSZERZŐDÉS IVÓSZARUJA = A TU­
RÁNI-IRÁNI SZÖVETSÉG IVÓKÜRTJE =
AZ INDIAI DÉVADATTA... Ez pedig egy
még döbbenetesebb következménnyel járna:
ha ez igaz ugyanis, akkor a Jászberényben őr­
zött kürt legalább 3000 éves, így - a Szent Ko­
ronát nem számítva - a turáni népek legősibb
fennmaradt ereklyéje lehet!
Mindez persze egyelőre nem több feltevésnél,
elméletnél, melyben még nagyon sok részlet
bizonyításra vár. Túl sok azonban a „véletlen
egybeesés” - így például az is eléggé elgon­
dolkodtató, hogy a Jászkürtöt a jászok „Is­
ten Ajándékának” nevezik, míg a Dévadatta
szanszkrit nyelven „Istenadtá’-t jelent...
ERŐSS DIÁNA
141
A M A G YA R SA G 20 000 E V E S T O R T E N E L M E 2.
A Szent Jobb
PARANORMÁLIS
KÉPESSÉGEI
Szent István király
(1000-1038) jobb­
járól minden magyar
ember hallott, sőt, a
legtöbben talán látták
is már e legnagyobb,
leghíresebb nemzeti
ereklyénket. A Szent
Jobb hírneve egyéb­
ként is messze túlter­
jed hazánk határain,
olyannyira, hogy ere­
detiségét egyházi ha­
tóságok, legátusok és
nemzetközi tudóscso­
portok is vizsgálták.
Mindegyikük ugyan­
arra az eredményre
jutott: a Szent Jobb
eredeti, csalásnak még
a lehetősége is kizárt!
kkor, hogy maradhatott meg
A ezer év elteltével is tökéletes
épségben? Az, hogy a csalás kizár­
ható, azt jelenti, hogy a vizsgálatok
megállapították: 1. a Szent Jobb
valóban I. István korából származik,
és bizonyíthatóan magáé a királyé,
2. semmivel nem tartósították, nem
mumifikálták, nem balzsamozták
be. Azaz: a kéz teljesen magától
áll ellen a bomlási folyamatoknak
- ám azt már senki sem tudja meg­
mondani, hogyan és m iért... ?
Az elveszett ereklye
nyomában
Tény, hogy a biológia normális
törvényei alapján a Szent Jobból
142 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
mára csak a csontváznak szabad­
na léteznie. A valóság viszont
mégsem ez: István királyunk
kézereklyéje döbbenetesen ép, a
körm ök és az ujjlenyomat-rajzo-
latok is hibádanul megmaradtak
rajta! Erre nem most, hanem
a király halála után 45 évvel
döbbentek rá először, amikor a
szentté avatás során felnyitották
a sírját.
M indez I. Szent László királyunk
(1077 - 1095) uralkodása alatt
történt, akinek maga az István
királyt övező misztikus kultusz
is köszönhető. László kezdemé­
nyezésére megindult a szentté
avatási eljárás, melynek során
ügyben, s a következő derült ki:
az I. István halálát követő zavaros
időkben a fehérváriak aggódtak,
nehogy valaki betörjön a király
sírjába és megszentségtelenítse
azt. Ezért elrendelték a
magas rangú egyházi személyi­
test áthelyezését biztonságosabb
helyre, ám mikor felnyitották
a koporsót, döbbenten látták,
hogy a jobb kar tökéletesen ép,
anélkül, hogy bebalzsamozták
ségek jelenlétében exhumálták
az államalapító király koporsóját.
N em akartak hinni a szemük­
nek: a holttest, noha talajvízben
állt, nemcsak nem oszlott fel,
v o ln a ...!
Ez akkora csoda volt, hogy a
megmagyarázhatatlanul megma­
radt jobbot óvatosan leválasztot­
ták a testről, s külön őriztették.
hanem - a korabeli beszámoló Csakhogy egy Merkúr nevű
szerint - „különleges tisztasága pap hírhedt volt ereklyegyűjtő-
révén édes illatot árasztott.” szenvedélyéről, és arról is, hogy
Meghökkentő m ódon azonban ha kincsekről van szó, akkor
a király jobb karja hiányzott... A kissé „enyves” szokott lenni a
botrányos felfedezést követően
László vizsgálatot rendelt el ez
keze... És valóban: a kutatók
többsége szerint az történhetett,
Látomásokat okoz? foszforeszkál?
Amikor a szovjet csapatok közeledtek Magyarország felé, a korona­
őrök a Szent Jobbot - a Szentkoronával együtt - Ausztriába vitték, és
egy Salzburg-közeli barlangban rejtették el. A királyi kézereklye innen
került az amerikai hadsereghez, akik viszont a salzburgi érseknek
adták át megőrzésre. A korabeli szóbeszéd szerint azért igyekeztek
„megszabadulni” tőle, mert a Szent Jobb körül gyanús, megmagya-
rázhatadan események történtek.
így például - állítólag - furcsa látomásai támadtak annak a katoná­
nak, aki szabad kézzel hozzáért Mások arról beszélnek, hogy a kéz
időnként világított, foszforeszkált... Akárhogy is, végül az ereklyét
visszaszolgáltatták a magyar államnak, így az 1945-ös augusztus 20-i
körmeneten (képünkön) már körbehordozhatták...
2013. OKTÓBER - NOVEMBER

hogy M erkúr egy éjjel betört a
fehérvári káptalan kincstárába,
és ellopta a kart.
Merkúr pap
és a Merkúr bolygó
Az eltűnt királyereklye után nyo­
mozva László király 1084. május
30-án felkereste M erkúrt bihari
birtokán, és kérdőre vonta. A
pap m indent bevallott, s m ent­
ségére a következő történetet
adta elő: a királyi sír felnyitását
követő éjjelen arra ébredt, hogy
egy angyal áll az ágyánál, aki
„egy szépséges ifjúra hasonlított.”
A fényárban úszó jelenség egy
fehér gyolcsba tekert csomagot
adott át neki a következő sza­
vakkal: „Merkúr, vedd kezedbe,
amit annyira kívántál, és miután
néhány napig majd magadnál
tartod, add át László királynak!”
(illés András krónikája 1696-
ból.) A fény halványodni kez­
dett, végül az angyal alakja eggyé
vált a felkelő Nappal, és eltűnt.
M erkúr kitekerte a gyolcsot, és -
elbeszélése szerint - döbbenten
fedezte fel benne a királyi jobb
kart, ujján a pecsétgyűrűvel.
Ártatlan arccal bizonygatta
László királynak: ő tehát nem
tolvaj, és nem ellopni akarta a
szent ereklyét, hanem épp hogy
megvédeni attól, hogy illetékte­
lenekhez jusson.
Nos, László természetesen
átlátott a szitán, de volt benne
annyi diplomáciai érzék és
intelligencia, hogy „belement a
játékba”. Úgy tett, m intha elhin­
né M erkúr meséjét, hiszen az
angyali beavatkozás m ég inkább
emelte az ereklye méltóságát.
Elrendelte, hogy e helyen építse-
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
S Z E N T E R E K L Y É IN K
Múmiák, melyeket nem életében mindig egy bizonyos testrészbe áramolt,
balzsamozott be senki a halál után is megmarad - megakadályozva,
Több kutató, akik azzal „gyanúsítják” a Szent Job­ hogy az a testrész felbom oljon... Szerintük tehát
bot, hogy nem eredeti, azt állítja: talán egy egyip­ testünknek az a tája, végtagja
tom i múmiáról származik, melyet a középkorban kerülheti el az enyészetet,
hozathattak Európába. Nos, az antropológusok melyet életünkben gyakran
ezt kizárták, ám az elmélet azért érdekes, m ert „használtunk” mágikus
valóban: Egyiptomban is találkozunk a spontán célra, melyben gyak-
mumifikálódás jelenségével. Azaz: nem minden ran„áramoltat-
múmia maradt meg azért kiváló állapotban, m ert tuk” az
bebalzsamozták, vagy bármiféle kezelési eljárás­ energi­
nak vetették alá! át.
Ez érthető volna olyan esetekben, mikor a szá­
razság, vagy egyéb körülmények kedveznek a
mumifikálódásnak. Ám számos egyiptomi holt­
test esetében szó sincs erről: egyszerűen „csak”
megmaradt a test, vagy annak valamelyik része.
Az egyiptomi hagyományok ezt azzal magya­
rázzák: ilyenkor a szellemi energia, mely az illető
uralt Ikrek havában, május végén
találnak rá az eltűnt ereklyére, de
az is, hogy az asztrológia tanai
szerint az a testrészünk, mely a
M erkúr planéta uralma alatt áll,
éppenséggel a jobb kar és kéz...
Jobb kézzel
az igazságért
Az, hogy István királynak pont
a jobbja maradt meg épségben,
egy ősi, talán még a táltoshit vi­
lágából eredő hiedelemre vezet­
hető vissza. A jobb kéz ugyanis
az ősmagyaroknál a jogot és az
igazságot jelképezte. Nem vélet­
len az, hogy nyelvünkben hason­
lít egymásra a jobb és a jog szó,
mely például az angolban betű
szerint teljesen azonos: right
(„jobb” oldal, kéz stb.), illetve
nek kápolnát a Szent Jobb köré, nak) hívják. M indez látszólag right („igazság”, „jog”).
mely meg is történt: a monostor nem más, mint egy ereklyelo­ Az ősi misztikus tanok szerint
körül keletkező falut pedig m a is pás története, melyet sikerült ugyanis a jobb oldal - a Nap
Szentjobbnak (románul Siniob- jámbor keresztény csodának által uralt, szoláris energiákat
álcázni... Ám - mint Jankovich képviselő oldal - kapcsolatos
Marcell kultúrtörténész is felve­ mindennel, ami jó, ami tör­
ti - az elbeszélés több pontján vényszerű. Vele szemben a bal
is olyan összefüggő kódokba, a negatív energiákat képviseli,
utalásokba ütközünk, melyekből gondoljunk a magyar szóhasz­
arra következtethetünk: az egész nálatra is: baljós, balsors, baleset.
történetnek egy mélyebb, spiri­ M ások szerint azonban a bal sem
tuális jellegű üzenete van. „rossz” oldal, hanem inkább csak
így például gondoljunk b e le :. más a funkciója, m int a jobbnak:
a tolvajlás, csalafintaság ókori míg ez utóbbival áldást osztani,
római istene Mercurius volt kiárasztani, energiát adni (pl.
- vajon véletlen, hogy a Szent gyógyítani) szokás, addig a bal
Jobbot elemelő papot is pont így inkább a láthatatlan erők befo­
hívták? Különös egybeesés az is, gadására, magunkhoz hívására
hogy épp a M erkúr bolygó által alkalmas.
Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 143
A M A G YA R SA G 20
Nem csoda hát, ha István ki­
rálynak is épp a jobbját övezi
különleges tisztelet. A korabeli
magyarázat alapján ugyanis azért
az uralkodó jobb keze maradt
meg épségben, m ert ezzel csele­
kedett Istennek tetsző, erényes
tetteket: áldást osztott, igazságot
szolgáltatott, alamizsnát adott.
És természetesen a csodás
gyógyításokat is jobb kezével
hajtotta végre. Az Istvánhoz
fűződő legendák elbeszélik,
valahányszor a király Fehérvárott
törvénynapot tartott, mindig
hoztak hozzá gyógyíthatadannak
tűnő betegeket, olykor messzi
földről. István nem egyszer hárí­
totta a kérést, mondván, Istennél
keressék a gyógyulást, akinek ő
mindössze csak szolgája, ám - a
történetek szerint - pusztán az
elég volt, hogy a b etegek hozzáér­
tek a király palástjához, illetve az
uralkodó jobb kézzel megérintet­
te őket. A következő pillanatban
egészségesen mehettek haza...
Mézszínű olaj, mely
sosem fogyott el
De nemcsak magához a Szent
Jobbhoz, hanem általában István
király exhumálásához különle­
ges - mondhatni paranormális
- jelenségek fűződnek. Az egyik
az volt, hogy állítólag a nehéz
kőkoporsó fedelét senki, még a
legerősebb emberek sem tudták
megmozdítani. Egy apáca azon­
ban elmondta: álmában egy égi
hang szólt hozzá, azt üzenve, addig
nem fogják tudni kinyitni a király
szarkofágját, amíg Salamon (1063
- 1074) - László király unoka-
testvére, aki előtte uralkodott -
fogságban van. És valóban: amint
szabadon engedték Salamont, a
koporsófedél magától kinyílt...
A másik, még furcsább jelenség:
az 1696-os Illés-krónika szerint
a királyi koporsó színültig volt
balzsamszerű, illatos olajjal -
noha hangsúlyozzuk, senki nem
balzsamozta be a holttestet (ezt
a m odem vizsgálatok is megerő­
sítették.) Az aranyszínű, mézre
emlékeztető folyadékot László
parancsára elkezdték kimerni, és
ezüst edényekbe tölteni, ám azt
tapasztalták, hogy a korsók csak
egymás után teltek és teltek - ám
Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
E V E S T O R T E N E L M E 2.
Egy letűnt világ tudása Lehetséges volna, hogy István is keresztülment
A király jobbjának döbbenetes megmaradása volna egy ilyen szertartáson? Ez anakronizmus­
talán összefügg az ősi magyar pálos szerzetesek nak hat, hiszen a pálos rendet elvileg csak 1250-
egyik „csodájával”: azzal, hogy a legendák szerint ben, István halála után majd 200 évvel alapította
az ő testük is romlatlan marad haláluk után. Ter­ Boldog Özséb. Ám lehetséges, hogy a pálosok
mészetesen úgy, hogy ezt sem balzsamozással, egy korábbi táltos-misztikából merítettek, és
tartósítással érik el, hanem állítólag azzal, hogy egy olyan tudás őrzői voltak, mely jóval előttük,
életük során kapnak egy - vagy több - különle­ akár még a honfoglalás előtti korokban is létez­
ges beavatást. hetett ...
István holttestét még mindig Boszniába került. Itt bukkantak számára jelentős ereklyévé vált.
teljesen ellepte az olaj. Alegenda rá keresztény kereskedők, akik Megnyitották az úgynevezett
hangsúlyozta: az egész olyan volt, megvásárolták, és a raguzai do­ Keresztény Eucharisztikus Világ-
mintha egy rejtélyes erő nem monkos kolostorba vitték. M ind­ kongresszust, melynek keretei
engedte volna a király testéről erről azonban Magyarországon közt május 30-án megtartották az
lemerni a titokzatos folyadékot! nem tudtak, azaz innentől kezdve első Szent Jobb-körmenetet.
Amikor pedig rájöttek, hogy az a magyarság úgy tekintett a Szent Ennek lényege, hogy körbehor-
aranysárga olaj sehogy se fogy el, Jobbra, mint egy igazi „elveszett dozzák az országban a Szent
elkezdték visszatölteni a kopor­ ereklyére” - senkinek sem volt Jobbot azért, hogy a belőle áradó
sóba. Ekkor még jobban meg­ fogalma se róla, hol is lehet. természetfeletti erő egész Ma­
döbbentek: noha már több tucat Egészen addig, mígnem Mária gyarországra áldást, gyógyulást
ezüstkorsó tele volt vele, az illatos Terézia (1740 - 1780) uralkodá­ hozzon. Innentől kezdve ezt a
folyadék nem lett sem több, sem sa idején zarándok magyar főurak rítust minden évben elvégezték,
kevesebb: ugyanannyira lepte el a jártak Raguzában, és döbbenten egészen 1950-ig, amikor is a
király testét, mint mikor kinyitot­ ismerték fel a kolostor legféltet­ kommunista diktatúra vezetői
ták a szarkofágot... László ekkor tebb kincsei között az örökre betiltották a Szent Jobb tisztele­
megértette, hogy István testével elveszettnek vélt királyi erek­ tét, és a körmenetet is.
ugyanaz történhetett, ami csak a lyét ... Azonnal felvették a kap­ Ám a 80-as években a „kötelező”
legnagyobb szenteknek, mártírok- csolatot a császámővel, aki csak ateizmus-materializmus falai egy
kicsit már kezdtek omladozni...
A folyamat betetőződéseként
1987-ben már Szent Jobb-kápol-
nát avattak a budapesti Szent Ist-
ván-bazilikában, majd 1989-ben
újra tartottak körmenetet - igaz,
innentől kezdve már nem május
30-án, az eredeti Szent Jobb ­
napon, hanem az államalapítás
ünnepén, augusztus 20-án.
Alkarcsont
vagy lábszárcsont?
Vajon mit mond a tudomány a
Szent Jobb csodálatos megmara­
nak adatik meg, s melyet a legenda hosszas diplomáciai alkudozás dásáról? Miként lehet, hogy egy
e szavakkal ad vissza: „a Teremtő árán tudta visszaszerezni a Szent hús-vér testrészre nem érvényesek
oly dicsőséggel látta el a szent király Jobbot, melyet 1771-ben előbb a biológia - így a felbomlás - tör­
porhüvelyét, hogy nem vesz erőt a schönbrunni kastélyban, majd vényei? Miről van szó: isteni cso­
rajta a romlás hatalma sem..." Budán helyeztetett el. A vissza­ dáról, spirituális élményről, vagy
szerzés emlékére pénzt verettek, épp egy nagyon is megmagyaráz­
A Szent Jobb útja s innentől került be a naptárba ható természeti jelenségről?
a történelemben a „Szent Jobb Megtalálásának Nos, kétségkívül a Szent Jobb
Miután Merkúrtól visszaszerezte, Ünnepe”: május 30-a. mumifikálódásának körülményei
László tehát Szentjobb települé­ 1865-től az ereklyét Esztergom­ rendkívül titokzatosak. Eleve
sen őriztette a királyi ereklyét az ban őrizték, majd 1900-ban kezdjük ott, hogy az eredeti
itt épült kápolnában. Évszázado­ ismét Budán helyezték el. 1938- ereklye az egész kart magában
kon át tömegek zarándokoltak ban viszont egy olyan esemény foglalta, és nem csak - mint ma­
ide, ám a török hódoltság idején történt, melynek során a Szent napság - csuklótól a kezet. Erre
- 1540 után - a Szent Jobbot Jobb magyar történelmi emlék 15. századi pecsétek ábrázolása
Fehérvárra menekítették, majd mivolta mellett egy, az egész világ alapján lehet következtetni, me-
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
 S Z E N T E R E K L Y É IN K

lyek a Szent Jobbot egyértelműen megfejtve. Rejtély az is, m iként likus jelentőséggel bírt. Kivéve Ismeretlen
karnak és nem kéznek mutatják. lehet, hogy az ábrázolásokon egy esetben: az ősi mágikus ujj- fényenergia
D e vajon mi történhetett a kar­ mindig van gyűrű - egy jelleg­ szimbolika tanai szerint a jobb A Szent Jobbot eddig három
ral? Sokáig nem tudták, mígnem zetes pecsétgyűrű - a kézen, ám kéz hüvelykujján a talizmánként tudóscsoport vizsgálta meg ilyen
a lengyelországi Lembergben ezt az ékszert nem találták meg. felszentelt varázsgyűrűjét hordja szempontból, s mindegyikük azt
(Lvov) az ottani ferences ha­ A legendák szerint a gyűrűt már a mágus. Lehet, hogy István állapította meg: a kéz feltehetően
gyományból kiderült: 1634-ben Szent László is kereste a kopor­ gyűrűje kapcsolatban volt azzal, eredeti, semmivel nem kezelték
II. János Kázmér lengyel király sóban: ezért próbálta „lecsa­ hogy a királyt már életében annak érdekében, hogy meg­
(1648 - 1668) arany ereklyetar­ polni” a király holttestét ellepő, gyógyítóként, csodatevőként maradjon - így a kötőszövetek,
tót készíttetett a „szent magyar ismeretlen eredetű illatos olajat. tisztelték? Elképzelhető, hogy körmök, bőr 1000 évután is
király áldásosztó jobb karjának”. Ám ő sem találta... Ahogy az a gyűrű rejtélyes eltűnése is szinte hibátlan állapota szó sze­
Ez egyértelműen a felkart jelen­ rint csodaszámba megy.
tette, válltól könyökig. Akkor hát mi lehet a magyarázat?
Ám még mindig rejtélyes az alkar A tudóscsoportok mindegyike
sorsa, hiszen a magyar ereklyéből erre a kérdésre széttárja a kezét:
mára az is hiányzik. Ezt ugyanis nem tudni. Egy ismeretlen eljá­
valószínűleg Zsigmond magyar rás, melyet a mai vizsgálatok nem
király (1387 - 1437) ajándékozta tudnak kimutatni? Nem valószí­
vejének, V Habsburg Albertnek nű. Véletlen testhelyzet, melynek
1421-ben a lányával, Erzsébettel során a jobb kezet valahogy nem
való házasságkötésük alkalmából. érte el a talajvíz a koporsóban?
Az alkarról ugyanis a bécsi Szent Szintén nem túl életszerű elmé­
István-dóm jegyzéke említést let: a legendák szerint ugyanis a
tesz 1457-ben. király jobbja atest mellett volt
Az alkar további sorsa rejtélyes. kinyújtott állapotban, amikor
Egy csontereklyét, melyet „a rátaláltak. A tudósok szerint a
magyar I. István alkarcsontja” csalás kizárt, így viszont csak
ként őriznek a bécsi Hofburgban, egyetlen reális lehetőség marad.
ezzel szoktak azonosítani, ám antropológusok sem a nyomát ezzel - az ékszer vélt vagy valós Ez utóbbi a következő: István
mint kiderült, ez sem egyértelmű. az ujjak valamelyikén, noha természetfeletti képességeivel - jobbjának megmaradása kapcso­
Mikor ugyanis 2000-ben Ery Kin­ ennek láthatónak kellene lenni. kapcsolatos... ? latban lehet azokkal az ősi legen­
ga antropológus megvizsgálta ezt Györffy György, aki 1971-ben Ám ami a leginkább izgat m in­ dákkal, miszerint a régi királyok,
a csontot, döbbenten jött rá, hogy vizsgálta a Szent Jobbot ugyan denkit, az az, hogy miként m a­ szentek, hősök teste haláluk után
ez nem alkar, hanem egy, az 1000- azt írja, a hüvelykujjon látszott radhatott meg egy holttest része sem bomlik fel. Ez az elképzelés
es években elhunyt idős férfi jobb valamilyen sérülés, bemélyedés úgy, hogy semmilyen tartósítási Kínától a majákig világszerte
alsó lábszárcsontja... (Azt viszont - mintha onnan erőszakkal tá­ eljárásnak nem vetették alá? elterjedt, de az ősmagyaroknál
valószínűnek tartotta ő és más volítottak volna el valamit. Talán M indezt olyan körülmények is közismert volt. A mi legen­
tudósok is, hogy a lábszárcsont a gyűrűt? H a így van, ez azért közt, melyek cseppet sem ked­ dáinkban ezzel a képességgel
tényleg I. Istváné volt.) különös, m ert - mint Györffy is veznek a spontán mumifikáló- - a koporsóban való romlatlan
megállapította - ebben a korban dásnak: sem nem volt száraz megmaradással - állítólag csak a
A király elveszett gyűrűt nem volt szokás a hü­ a közeg, m ég kevésbé hideg, Turul-dinasztia (az Árpád-ház)
varázsgyűrűje velyken viselni, különösen nem márpedig múmiák maguktól vérvonalába tartozók rendelkez­
A Szent Jobb titka ezzel tehát egy királynak, akinek öltözete, csak ilyen környezeti jellemzők­ tek.
még mindig messze nincs ékszerei mindegyike szimbo­ nél keletkeznek. S hogy miért pont ők? Nos, a ha­
gyományok azt mesélik: a király
Túlvilági üzenet, kezjelekkel? ekkoriban még nemcsak állam­
Az ereklye egyik rejtélye abban áll, hogy míg a kora­ főnek számított, de „táltosnak” is.
beli ábrázolásokon a kéz nyújtva és nyitott tenyérrel Koronázásával egy időben spi­
látható, addig jelenlegi állapotában csuklónál be van rituális jellegű beavatást kapott
hajlítva és ökölbe szorul. Senki nem ismer olyan - feltehetőleg a pilisi pálosoktól
folyamatot, mely a halál után ilyet okozna a holttest - melynek során teste a legendák
kezén, ám egyvalami biztos. A Szent Jobb leírásai, szerint megtelítődött egy isme­
a róla készült rajzok arra utalnak: István király retlen, fénytermészetű energiával,
ereklyéje évről-évre lassan, fokozatosan „szorította így képessé lett legyőzni a halált.
ökölbe magát”. István, bármennyire is a táltosok
Nem tévedés: a kéz ezek szerint lassanként vál­ üldözőjeként tartják számon,
tozik, formálódik, „mozog” egy kicsit. Van, aki egy olyan átmeneti korban élt és
szerint abból, hogy épp miként alakul át, és ujjai uralkodott, amikor az ilyen jelle­
hogyan rendeződnek, valamilyen túlvilági üzenet gű misztikus ismeret talán még
olvasható ki... élő valóság volt...
ERŐSS DIÁNA

2013. OKTÓBER - NOVEMBER Hihetetlen KÜLÖNSZÁM

A M A G YA R SA G 20 i E V E S T O R T E N E L M E 2.
A VÉGZET LÁNDZSÁJA
Ma g ya ro rszá g o n ?
István „elveszett ereklyéje”
Korona, jogar, országalma,
palást, kard... A legtöbben
ezeket sorolnánk fel mint
a legfontosabb nemzeti
talizmánjainkat, I. István (1000
-1038) király uralmi jelképeit.
Azt is természetesnek tartjuk,
hogy az államalapító királyt
e szimbólumokkal képzeljük
el: fején korona, vállán a
palást, jobbjában a jogar,
a balban az országalma,
derekán kard. Kevesen
tudják azonban, hogy a
korabeli ábrázolásokon
az uralkodó mégsem
egészen így jelenik meg!
Egyvalami ugyanis eltér.
I. Istvánt uralma első
éveiben úgy mutatják,
hogy jobbjában nem
a jogart tartja, hanem
egy lándzsát. Egy hosszú
nyelvű, levél alakú heggyel
rendelkező fegyvert,
melynek megdöbbentő
módon, nem sokkal
később nyoma vész.
Nemcsak maga a lándzsa
tűnik el, hanem még az
emléke is: senki se említi,
nem írnak, nem beszélnek
róla, mintha soha nem is
létezett volna...
ajon mi lehet ennek az oka? Miért
V hallgatnak forrásaink a lándzsáról, mi­
ért nem jelenik meg később egyeden egy
miniatúrán sem? És egyáltalán: honnét ke­
rült István birtokába ez a fegyver, honnan
származik és hová tűnt el? Nos, úgy néz ki,
a magyar ereklye-történelem egyik leg­
nagyobb rejtélyébe bodottunk bele...
Lándzsát tartó kéz az érmén
Hogy mégis megpróbáljunk tisztáb­
ban látni, nézzük elsőként a tényeket
- azaz azt, ami István király lándzsájával
kapcsolatban biztosan tudni lehet. Azt,
hogy egyáltalán létezett ilyen, két ábrázo­
lásról tudható: az egyik a koronázási pa­
lást, m elyen I. István jobbjában egy frank
típusúnak tarto tt szárnyas lándzsát látunk.
A m ásik viszont az az ezüstdénár, m elyet a
király trónra jutása u tán elsőként veretett,
és m elynek a felirata egyik oldalán a kö­
vetkező: LA N C EA REGIS.
Azaz magyarul: „A király lándzsája." A
pénzt tehát m integy a királyi lándzsa tisz­
teletére verték, annak szentelték, ami arra
utal: e fegyver a korban az uralkodó leg­
fontosabb méltóságjelvénye volt. Meg
lehet kockáztatni, hogy a lándzsa ezek
szerint m ég magával a Szent Koronával miért
is egyenrangúnak számíthatott. hallgat­
Az érm én egyébként pontosan a kö­ nak róla a
vetkezőket látjuk: a LA NCEA REGIS- későbbi forrásaink?
felirattal ellátott oldalon egy lándzsát És egyébként is, hogy tűnhet el egy ország
tartó kéz tűnik fel, Árpád-sávos zászló­ nemzeti ereklyéje úgy, hogy még az emléke is
val. A m ásik oldalon egy tem plom áb­ kivész?
rája látható, a felirat pedig itt REGIA Tegyük hozzá: a korabeli szimbolikát ismerve
CIVITAS („királyi város”). M indez mondhatni természetes, hogy István jobbjá­
egyértelm űvé teszi, hogy a királyi ban nem jogart tart, hanem lándzsát. A
lándzsát a térítéssel, a krisztusi esz­ jogar ugyanis a későbbi királyokra
mével hozták kapcsolatba, de van jellemző hatalmi jelkép, míg Ist-
valami, ami pedig egyenesen meg­ 0 V . ván idejében például II.
hökkentő, és a korban abszolút / ■». Baszileosz bizánci
szokatlan. Ez pedig az, hogy császár (976 -
első államilag kibocsátott 1025), vagy a
pénzt nem a királynak, német-római II.
az állam fejének - h a­ Henrik (1014-
nem egy tárgynak, egy 1024) kezében
hatalm i szimbólumnak is lándzsa sze­
szentelik. repel. A bizánci
Hogy tűnhetett el
uralkodót ábrá­
zoló miniatú-
nyomtalanul? rákon a lán­
Az pedig teljességgel dzsát min­
értheteden, hogy ha dig Mihály
ekkora méltósága arkangyal
volt István ural­ adja a csá­
ma kezdetén szár kezébe
a lándzsa - márpedig
n a k ,
vaj on
ő a halál hírnöke. A lándzsa tehát azt jelképezi,
hogy a király élet-halál ura.
Tény, hogy a jogar is ugyanezt szimbolizálja:
az uralkodót mint a legfőbb végrehajtót, egy­
ben az igazság őrét jeleníti meg. Nem véletlen,
hogy a magyar nyelvben a „jogar” szóban ben­
ne rejlik a „jog”... A korona a király égi meg­
bízatását, az országalma a földek termékenysé­
gének biztosítását jelképezi, a kard pedig azt,
hogy az uralkodónak kötelessége megvédeni
népét a külső és a belső ellenségtől is.
Vajon akkor a lándzsa m it jelképez? Hogy ezt
megértsük, érdemes picit bepillantani az ősi
kultúrák világképébe, megvizsgálva a mitikus,
legendás fegyvereket. A Védák-korabeli india­
iak szerint például Indrának, a hindu főisten­
nek egy olyan varázserejű lándzsája van, mely
legyőzhetetlen, és ha elhajítják, visszaszáll a
gazdája kezébe - mint valami
mágikus bumeráng.
De ugyanezt m e­
sélték Zeusz
dárdájáról,
illetve a
kelta
ló -
giá-
ban sze­
replő Lugh
isten mágikus
lándzsájáról is.
A Végzet Lándzsája útja
a történelemben
A világtörténelem leghíresebb szent lándzsá­
ja azonban a Végzet Lándzsája - az a fegyver,
Parsifal és István
is gyógyított vele?
A középkori legendák némelyikében felme­
rül a motívum, miszerint I. István királyunk
gyógyító képességgel rendelkezett. Amikor
pedig körülvették a betegek, kérve, segítsen
rajtuk, állítólag úgy (is) gyógyította őket,
hogy beteg testrészeiket, sebeiket a lándzsája
hegyével érintette meg.
Ez azért rendkívül érdekes, mert a brit Art-
hur királyhoz és Parsifalhoz fűződő mondák
szerint a Szent Lándzsának - a Krisztus
oldalát átdöfő Végzet Lándzsájának - van
egy olyan tulajdonsága, hogy az általa ütött
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
A koronázási palást, amelyen I. István jobb­
jában egy frank típusúnak tartott szárnyas
lándzsa látható
mellyel a keresztény hagyomány szerint a ke­
reszten függő Jézust egy római katona megse­
bezte. János evangéliumában az áll, hogy a ke­
resztre feszítéskor szokás volt megbizonyosod­
ni róla, hogy az elítélt tényleg meghalt - ezért
általában lándzsát szúrtak az oldalába. Amikor
ezt Krisztussal is megtették, az elbeszélés sze­
rint vér és víz folyt sebéből - jelképezve az
úrvacsorát, melyen bort fogyasztanak, illetve a
vízzel való megkeresztelkedést.
Tény, hogy a Biblia nem említi a döfést végző
katona nevét. Nikodémus apokrif evangéliuma
viszont megnevezi: Longinus. A hagyományok
azt is elmesélik, hogy mikor a Megváltót meg­
sebezte, a sebből ömlő vér Longinus egyik sze­
mébe fröccsent, mely beteg volt: a római évek
óta alig látott vele. Abban a pillanatban, hogy
eltalálta egy csepp a szent vérből, Longinus
szeme meg is gyógyult...
Hogy ezek után mi lett a lándzsával, az viszont
már kérdéses. Egyesek szerint 300 évvel ké­
sőbb Nagy Konstantin római császár (306 -
337) anyja, Heléna talált rá, és Bizáncba vitte.
sebet csakúgy lehet begyógyítani, ha ismét
a fegyver hegyét érintik hozzá. A kelta-ger-
mán legendák azt mesélik, hogy e lándzsával
sebezték meg a „Halászkirály” nevű titok­
zatos uralkodót az alhasán, és a szörnyű seb
évek múlva sem akart behegedni.lVégül egy
addig ismeretlen ifjú lovag, Parsifal segített
rajta úgy, hogy a Lándzsa hegyével a sebé­
hez ért, mire az addig folyton vérző vágás
végre beforrt - Parsifal pedig a Grál-lovagok
új királya lett. M vel István lándzsája szintén
ugyanígy, a hegye érintésével gyógyított,
felmerül a kérdés: vajon a két ereklye nem
egy és ugyanaz... ?
Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
Innen került Nagy Károlyhoz (768 - 814)
Aachenbe, és a német-római császárok leg­
szentebb talizmánja lett. A legendák szerint
Theodosius ezzel győzte le a gótokat, Martell
Károly az arabokat, Nagy Károly pedig a po­
gány szászokat. Amikor azonban Nagy Károly
elejtette, tudta jól: ez rossz jel, mely halálát jel­
zi. így is történt - még azon a napon elhunyt.
Tőle örökölték meg a szent fegyvert a német
Hohenzollem-dinasztia császárai. Ám a lán­
dzsa még ez előtt tett egy „vargabetűt” még pe­
dig egy keresztény mártír birtokában. Ez azért
fontos, mert a hagyományok szerint ő volt az
első, aki hozzányúlva az ereklyéhez, változta­
tott rajta - mégpedigúgy, hogy beleépített egy
Jézus keresztfájáról származó szöget.
Longinusz Jézus testébe döfi a lándzsát Ru­
bens festményén
Ki volt Szent Móric?
Szent Móricról, azaz latinosan Mauritiusról
van szó - ezért nevezik a fegyvert „Szent M ó­
ric Lándzsájá’-nak is. O egy egyiptomi szár­
mazású római katona volt a Kr.u. 3. században,
konkrétan a thébai légió parancsnoka. Utóbbi
egyfajta birodalmi elitgárdának számított, így
mikor Maximianus császár (286 - 305) meg­
tudta, hogy Egyiptomban keresztények buj­
kálnak, Mauritiust bízta meg a feladattal, hogy
légiójával keresse meg, majd pusztítsa el őket.
Csakhogy fogalma sem volt róla, hogy a légió­
parancsnok titokban már régóta megkeresz-
telkedett, és hithű keresztényként él... Sőt, a
katonáit is „belevonta” az új vallásba, egymás
után megtérítve őket. A parancs megérkezése­
kor Mauritius nem habozott: arra buzdította
beosztottait, hogy forduljanak nyíltan szembe
a császárral, vállalva a mártírhalált. így is tör­
tént: 287. szeptember 22-én a légió vezetőit -
Mauritiust és öt társát - kivégezték. (Azóta ez
a nap, szeptember 22-e a keresztény naptárban
Szent Móric ünnepe.)
147 1
A M A G YA R SÁ G 20 E V E S T O R T E N E L M E 2.
S hogy mi köze Mauritiusnak Krisztus lán­
dzsájához? Nos, a hagyomány szerint az őrzők
hosszú sorában végül őhozzá került a szent
ereklye, aki megjavította, ezüsttel vonta be a
hegyét, a nyélbe pedig beépített egyet a Jézus
tenyerét átfutó szögek közül. A hős légiópa­
rancsnok kivégzése után került a lándzsa H e­
léna császárnéhoz, aki a már ismert módon
őrizte és örökítette tovább.
Felmerül a kérdés: vajon miért fontos mind­
ez? Miért kell megismernünk a Szent Móric
által birtokolt ereklye történetét ahhoz, hogy
tisztábban lássunk a magyar I. István király lán­
dzsája kapcsán? A válasz hihetedenül hangzik,
pedig több tény is alátámasztja: a két fegyver
ugyanis - a Krisztus oldalát átdöfő Végzet Lán­
dzsája és István király hatalmi jelképe - egy és
ugyanaz!
István király lándzsája Bécsben?
Nem csoda, ha ez a kijelentés sokkolja az Ol­
vasót. A világhírű Végzet Lándzsája Magyar-
országon, egy magyar király birtokában volt?
A magyar koronázási jelképként is szereplő lándzsa lenne kiállítva a Hofburg Múzeum tárlójá­
ban a Habsburgok ősi kincseként?
Ezek szerint István király azt a lándzsát tartja
kezében az ezüstdénár és a palást ábrázolása,
mellyel a római megsebezte a Megváltót, és
mely a legendák szerint a mitikus lándzsák
többségével - így a kelta Lugh isten lándzsá­
jával - is azonos?
Ami pedig még izgalmasabb: a Végzet Lán­
dzsáját állítólag maga A rthur király is őriz­
te egy ideig titkos várában, Camelotban, a
Szent Grállal együtt. Döbbenetes még bele­
gondolni is, hogy ez a talizmán egy időben
Fehérvárott vagy Esztergomban, a magyar
királyi kincsek között volt... De azt is tu d ­
juk, hogy a bécsi Hofburg Múzeumban máig
| l 48 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
Attila öröksége?
Az, hogy császárok, királyok a hűbéreseik­
nek nagyhatalmú ereklyéket ajándékozza­
nak, szokás volt a középkorban. Ilyenkor
azonban nem minden esetben adták oda az
egész tárgyat, hanem abból - ha megoldható
volt - letörtek, leválasztottak egy-egy apró
darabkát, szilánkot, melyet beépítettek egy
újabb tárgyba. így egyetlen ereklye segítsé­
gével akár több tucat hűbéres uralkodót is le
lehetett kötelezni...
így járt el III. Ottó német-római császár is,
akiről tudjuk, hogy a Végzet Lándzsájának
nevezett szent ereklye darabjából adott Vitéz
Boleszlávnak, a lengyel fejedelemnek. Ezt
őriznek egy lándzsát, melyről sokan úgy
vélik, azonos a Végzet Lándzsájával, A rthur
fegyverével, illetve Nagy Károly hatalmi jel­
képével, mely később a német-római császá­
rokhoz került - hogy tőlük végül a Habsbur­
gok örököljék.
Márpedig, ha kiderül, hogy a Végzet Lán­
dzsája történelme során Magyarországon
is volt egy ideig, István király birtokában -
akkor máris választ kapunk a kérdésre, hová
tűnt el. Hiszen ezek szerint a magyar koroná­
zási jelképként szereplő lándzsa van kiállítva
a Hofburg Múzeum tárlójában, m int a Habs­
burgok ősi kincse....
Azaz: egyáltalán nem tűnt el, legfeljebb az
évszázadok során máshol, másutt, más nevek
alatt rejtőzött. így ma már nem is gondol­
nánk, hogy mindvégig itt volt Bécsben, még
földrajzi értelemben véve sem túl messze tő ­
lünk...
beépítették egy másolatba, mely a megté­
vesztésig hasonlított az eredeti Lándzsára,
sőt, még egy keresztfa-szöget is beletettek.
Vannak, akik úgy vélik, hogy a magyar Ist­
ván király esetében is ugyanez történhetett,
nevezetesen a mi uralkodónk is „csak” egy
töredéket kapott a lándzsából... Ám más
bizonyítékok, így az Ademari-krónika szö­
vege arra utalhatnak: a császár - valamilyen
oknál fogva - 1. István megajándékozásakor,
a szokástól eltérően, az egész Lándzsát adta
át neki. Lehet, azért, mert úgy vélték: mint
Attila leszármazottja, jogosult arra az erek­
lyére, melyről azt suttogták, a hun király is
őrizte egy ideig...
Ereklyék „szaporítása"
és „kölcsönzése"
Jogosan merül fel a kérdés: mi bizonyítja ezt
a fantasztikus teóriát, miszerint a bécsi Végzet
Lándzsája és a magyar koronázási lándzsa egy
és ugyanaz lehetett? Nos, először is egy írásos
forrás, még pedig az Ademari Cabannensis-
krónika, ahol azt olvashatjuk: III. Ottó német­
római császár (983 - 1002) nászajándékul egy
lándzsát adott a magyar I. Istvánnak a Gizella
bajor hercegnővel való házasságkötés idején.
Ez persze így nem bizonyítana semmit, hiszen
értékes lándzsa sok foroghatott kézen a közép­
kori királyi családok közt - csakhogy a szöveg
félreérthetetíenül pontosan fogalmaz. Eszerint
ugyanis III. Ottó a magyar királynak „megen­
gedte nagylelkűen, hogy királysága legyen, enge-
delmet adva neki arra, hogy mindenhol szent lán­
dzsát hordoztasson, amint a császárnak szokása,
és az Úr szegeiből és Szent Móric lándzsájából
saját lándzsáján való ereklyéket engedett át neki”.
Tárgyilagosan véve, ez két lehetőségre utal.
Vagy arról volt szó, hogy az eredeti Szent Mó-
ric-lándzsa, azaz a Végzet Lándzsájának egy
darabját építették be egy másik lándzsába, s
ezt adták nászajándék gyanánt Istvánnak. A
középkorban gyakori volt ugyanis, hogy az
ereklyéket ily módon „szaporították”...
Aba Sámuel mágikus fegyvere
De a szöveg úgy is értelmezhető, hogy magát
Szent Móric lándzsáját adta oda a magyar ural­
kodónak, akár „örökbe”, akár pedig azért, hogy
a koronázása során ő is részesülhessen a szent
ereklye mágikus erejéből. Ha ez utóbbi válto­
zat a helyes, az azt jelenti, hogy Ottó elvárta,
hogy később adják vissza neki vagy utódainak
a lándzsát. A korban az ereklyék ilyen jellegű
„kölcsönzésével” királyi dinasztiák között szin­
tén nagyon gyakran találkozunk.
És ha már itt tartunk, tény, hogy a visszaszolgál­
tatás nagyon hamar megtörtént. István halála
után (1038) ugyanis arról értesülünk a kró­
nikákból, hogy rokona, Aba Sámuel szembe­
2013. OKTÓBER - NOVEMBER

szállt a kijelölt trónutóddal, Orseolo Péterrel, a
magyarok többsége pedig mellé állt. 1044-ben,
a ménfői csatában csaptak össze a Pétert támo­
gató németek Aba Sámuel magyar seregeivel,
és állítólag III. Henrik (1046 - 1056) császár
- Ottó utóda - a „lázadó” királyjelölttől ekkor
szerezte vissza a lándzsát. Aba Sámuel ugyanis
a legendák szerint e fegyverrel ment a csatába,
mivel hitt annak különleges erejében...
Innentől kezdve pedig csak homályos utalások
fordulnak elő a lándzsa sorsával kapcsolatban
- egy ideig. Utána egyre nagyobb sötétségben
tapogatózunk, míg végül - ahogy mondani
szokták - „se kép, se hang”. Utoljára azt olvas­
suk: az Aba Sámueltől elvett szent ereklyét
Henrik császár Rómába küldte vissza, ahol is
Szent Péter bazilikájába került. Egy másik for­
rás viszont úgy tudja, hogy a fegyver Orseolo
Péternél volt, aki Székesfehérvárott úgy foga­
dott hűséget III. Henriknek, hogy mintegy
hűbér-ajándékul átadta (pontosabban: vissza­
adta) neki a lándzsát.
Lándzsa helyett inkább
a Szent Korona...
És ezután a lándzsa teljes mértékben eltűnik a
szemünk elől. Az Árpád-házi királyok jobb ke­
zében innentől kezdve kizárólag a jogart látjuk -
mellyel már István idejében is találkozunk. Sőt:
az embernek az a benyomása, mintha István
király egy ideig a lándzsát viselte volna királyi
jelképként, de azután volt egy pont, amikortól
igyekezett azt a háttérbe szorítani a jogar javára.
Maga a királyi-uralmi ideológia is ezzel össz­
hangban kezdett megváltozni. Eleinte min­
denhol a lándzsát látjuk a kezében, sőt: még
szóban is hivatkoznak rá, mintha ez volna
István hatalmának legszentebb, legfontosabb
forrása. Utóbbi szerepet azonban egy idő után
fokozatosan átveszi a Szent Korona, ahogyan
a harcias-igazságszolgáltató arculatra is két má­
sik jelképet találnak: a kardot, illetve a jogart.
Ennek a furcsa változásnak, azaz a lándzsa
lassú „leértékelődésének” több oka is lehet. A
legnyilvánvalóbb az, hogy ha Szent Móric Lán­
dzsáját III. Ottótól kapta a magyar király, akkor
A kereszteseknek
is szerencsét hozott
Egy legenda szerint a Krisztus oldalát
átdöfő szent lándzsa, mikor Heléna csá­
szárnő 325-ben megtalálta Jeruzsálemben,
nem Bizáncba és nem is Rómába, hanem
Antiókhiába került. Csakhogy e várost
évszázadokkal később megszállták a m u­
zulmánok, mialatt a lándzsa a Szent Péter-
templom kincsei közt lapult.
1098-ban a keresztesek Pierre Barthélémy
vezetésével ostrom alá vették a várost. A
hadvezérnek ekkor állítólag álmában meg-
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
ez burkolt hűbéri kötelességet is jelenthetett.
Egy ajándék, különösen egy birodalmakat érő
ereklye megkapása ugyanis a középkorban (is)
azzal járt, hogy a megajándékozottnak hűséget
kellett fogadnia az adományozó iránt.
Talán ezért is van, hogy István lándzsájával
mindig a németekkel való összefüggésben ta­
lálkozunk. A LANCEA REGIS-ezüstdínár né­
met stílusjegyeket mutat, a palástot - melyen
a lándzsa látható - a bajor Gizella hímezte,
legalábbis a legtöbb álláspont szerint. A Végzet
Lándzsája, bármennyire is hatalmas ereklye
volt, Istvánt a német császársághoz láncolta
mind szimbolikus, mind valóságos értelemben
- és a király élete későbbi szakaszában épp et­
től szeretett volna szabadulni.
A hun Attiláé is volt?
Ám ez sem egészen biztos. Egy újabb elmélet
szerint István lándzsája akár azzal a lándzsával
A magyar koronázási ékszerek közül a mai napig hiányzik egy lándzsa
jelent a lándzsa korábbi birtokosa, Szent
Móric (vagy más változat szerint Szent
András apostol), kérve őt, keresse meg az
ereklyét, nehogy a pogányok kezére jusson.
Azt is kijelentette, hogy ha e fegyverrel
indulnak az ostromra, biztosan győzni fog
a sereg.
Másnap a katonák - miután Barthélémy el­
mesélte álmát - saját kezükkel kezdtek ásni
a templom alatt. Szerencsésen rábukkantak
a kincsre, melynek segítségével valóban
legyőzték a hatalmas túlerőben lévő muzul­
mán sereget...
Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
S Z E N T E R E K L Y É IN K
is azonos lehet, mely állítólag Attila, hun király
birtokában volt, és melyet szintén varázsere­
jűnek tartottak. Kérdés persze, hogy vajon ez
a hun lándzsa ugyanaz-e, mely megsebezte
Jézust, vagy egy teljesen másik - talán belső­
ázsiai eredetű - ereklye?
Nos, a legendák szerint Attila király is őrizte
egy ideig a Végzet Lándzsáját - tehát nem zár­
ható ki, hogy a két fegyver (a keresztény és a
hun lándzsa) egy! Ha pedig így van, akkor az
ereklye sorsa kikövetkeztethető: Szent Móric­
tól kerülhetett Heléna császámő által Bizánc­
ba, majd - talán - bizánci hűbérajándékként
Attilához (akinek a bizánci császárok adót
fizettek.) A hun király halála és Hunnia össze­
omlása után azonban a fegyver az avarokhoz
juthatott, akik magukat a hun Birodalom örö­
köseinek tekintették.
Márpedig az közismert volt a korban, hogy
az avar kincstárat a frankok, azaz Nagy Károly
szerezte meg, mindenestül... Ezek után pedig
a Lándzsa útjára két lehetőség nyílik: vagy az
eredeti változat, miszerint Nagy Károlytól a
német-római császárok örökölték, és valóban
III. Ottó adta Istvánnak.
De van egy másik elmélet is, hiszen a nagy
frank uralkodó kincsei úgy, ahogy van, a Vati­
kánba kerültek - így az avaroktól szerzett kirá­
lyi ereklyék is. így nagyon is elképzelhető, hogy
II. Szilveszter pápa (999 - 1003) a Koronával
együtt küldte el Istvánnak a Szent Lándzsát is,
mint olyat, melyre - mint a hun Attila leszár­
mazottja - jogosan igényt tarthat...
ERŐSS DIÁNA
149|
A M A G YA R SÁ G 20 E V E S T O R T E N E L M E 2.

% #alaha régen persze minden nelmi Magyarország területén

V bizonnyal létezett egy koro­
na, amit a Grál-királyok viseltek.
Mivel pedig őket maga a Terem­
tő választotta ki küldetésükre,
feltehetően a koronát is küldött
nekik. Hiszen ha kelyhet és kar­
dot adott, akkor a legfontosabb,
leglátványosabb jelképről sem
feledkezhetett meg, már csak
azért sem, m ert akkoriban egy
királyt elsősorban arról ismertek
fel az alattvalói, hogy koronát
hordott a fején.
Nem mindegy azonban, hogy
milyen koronát. A kutatók
megállapították ugyanis, hogy a
koronáknak többféle csoportja
van. Léteznek házi koronák, m e­
lyeket akár hétköznap is a fejükre
tehettek az uralkodók, vannak
országló koronák, melyeket csak
Egy meglepő teória szerint a Szent Grál tulajdonképpen maga a ma-
gyár Szent Korona
isteni eredetű uralkodók elenged­
hetetlen kelléke. Ám ilyesmi nem
termett Britannia földjén...
Égből hullott szent
tárgyak
Tudjuk, hogy egyes regék sze-
rint a Grál az égből hullott alá
O T C iíH t
Kaukázus táján volt példa. Héro­
dotosz jegyezte le annakidején,
hogy a szkíták mondái szólnak
égből hullott szent tárgyakról,
melyeket féltő gonddal őriztek és
engesztelő áldozatokat mutattak
be előttük. A görög történetíró
ettől többet nemigen tudott a
mindenütt megtalálható; mitoló­
giánk szerint maga Nimród kapta
az égből koronáját, mely „ékes
kereszttel teljes". Az ékesség pedig
a Nap fényének hegyét,
azaz ékét jelenti, s ez ékes korona
szállt Attilán át az Árpádokra.
Igaz, közben tett egy kis kitérőt
Britanniába a Róma szolgálatába
állt szarmata harcosokkal...
Hogyan került a
korona Arthurhoz?
A szarmaták ókori nomádok
voltak, a szkíták közeli rokonai,
akik kiváló harcosok hírében
álltak. Hadseregüket valószínűleg
teljes egészében könnyűlovasság
képezte; a közrendű harcosok
íjjal voltak felfegyverezve, csupán
a törzsfőnök és kísérete viselt

KARD, KORONA KHELY

Magyar jelkép Arthur király fején
Am ennyiben igazak a napjainkban
divatos feltételezések, és a Grál-királyok
valóban Jézustól szárm aznak, akkor
szent királyoknak kell őket tekintenünk,
akiket tulajdonképpen maga a Teremtő
választott ki az uralkodásra. Ezt a közvetlen
isteni kapcsolatot két kultikus tárgy is
jelképezte náluk: egyrészt az Excalibur, a
legyőzhetetlen kard, m ásrészt pedig maga
a Grál, a csodakehely. H iányzik azonban az
Istentől eredő hatalom ra utaló szent korona,
minden királyok legfőbb hatalm i jelképe,
ilyesmiről viszont nem tesznek em lítést sem
a krónikák, sem a m ítoszok...
ünnepnapokon volt szokás hor­ Britannia földjére (a korabeli
dani, illetve akad egy harmadik krónikások talán ezt a metaforát
csoport, a beavató korona, amely­ használták ajézusi vérvonalra), Talán nem véletlenül került Sir Edward Coley Burne-Jones Attila álma
ből azonban egész Európában az Excalibur pedig egy tó vizéből Avalonban című festményére a magyar Szent Korona
csak egyről tudunk: ez a magyar emelkedett ki. Mindkét történet rejtélyes aranytárgyakról, ám az páncélt. Attilával érkeztek a
Szent Korona. Az ilyen beavató azt jelképezi, hogy ezek a szent engesztelő áldozatokból arra kö­ Kárpát-medencébe, ahol a hun
koronát csupán egyszer hasz­ tárgyak nem földi eredetűek, ép­ vetkeztethetünk, hogy a szkíták birodalom széthullása után a
nálták azok a királyok, akiknek pen ezért az ősi mítoszokban ha­ hite szerint ezeket Isten bocsátot­ római légiók ellen harcoltak a
egyáltalán a birtokában volt, s sonló m ódon kellett az emberek ta le hozzájuk. Hasonló módon Pannónia határai mentén. M on­
miután a beavató szertartás véget közé kerülnie a harmadik erek­ a magyar néphagyomány is azt dáik szerint ők őrizték Attila
ért, a koronát elzárták egészen a lyének, a koronának is. De egyéb tartja a Szent Koronáról, hogy legnagyobb kincsét, amely a
következő koronázásig. A beava­ vízből kibukkanó vagy égből két angyal hozta le azt az égből. szkítáktól reászállt Szent Korona
tó korona - akárcsak az Excalibur lehulló szakrális kincsről nyuga­ Vagyis a Szent Koronát maga Is­ lehetett. Ok voltak a.jazigok,
vagy a Grál - az Istennel való ton sehol nem tudnak; ilyesmire ten küldte. Ennek az égből kapott azaz a jászok. Amikor aztán a
kapcsolattartás eszköze volt, az csupán Európa keleti peremén, a koronának a története a törté­ gotokkal együtt megtámadták

-150 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER


a római Moesia tartományt,
elbuktak a légiók elleni harcban,
Róma pedig a békekötés felté­
teleként meghagyta a szarmata
vezéreknek, hogy nyolcezer
harcost kell átadniuk a biroda­
lom szolgálatára. Őket Európa
nyugati végvidékére, Britanniába
vezényelték, a harcosokat pedig
követte egész családjuk és min­
den ingóságuk, köztük a vezérek
által őrzött Szent Korona is.
Hogy végül ez a korona hogyan
és miért került egy brit uralkodó
fejére, azt nem tudhatjuk bizto­
san. Egyes feltételezések szerint
magának Arthurnak az ereiben
is csörgedezhetett szarmata vér,
apja ugyanis nem Pendragon
volt, hanem egy szarmata vezér;
tulajdonképpen jazig király. így
a korona jogos öröksége lehetett
az ifjúnak, aki azonban hazájának
m ár nem a Kárpát-medencét,
hanem Britanniát tarto tta...
Egy másik, még meglepőbb
teória szerint a Szent Grál tulaj­
donképpen maga a magyar Szent
Korona, amely valaha régen
valóban megjárta a bibliai földet.
A parthusoktól került Jézushoz, s
az ő megfeszítése után Arimátiai
József vitte Britanniába. Jézus va­
lódi apja ugyanis némely apokrif
evangélium szerint egy parthus
herceg lehetett. A parthusok az
ősi sumér birodalom területén,
Hyrkaniától északra éltek és a
letűnt sumér civilizáció utódai
voltak. A nnak a civilizációnak,
melyet tudvalevőleg az Ataiszról
elszármazó ősmagyarok alapí­
tottak, s amely a történészek egy
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
S Z E N T E R E K L Y E IN K
Szent László,
New Englana királya
Úgy tűnik, a Szent Koronán kívül I. László kirá­
lyunknak is volt némi köze az angol történelem ­
hez. Egyl091-ben II. Orbán pápához intézett
levelében ugyanis az uralkodó a magyarok és
Moesia királyának m ondta magát, s a hatalma
alatt levő országok között Magyarországot,
Szlavóniát és Moesiát sorolta fel. Szlavóniáról
tudjuk, hogy Horvátországot jelöli, de Moesia
sokáig teljes bizonytalanságban tartotta a törté­
nészeket. A rejtélyt fokozta, hogy a magyar ural­
kodók címei között sem László előtt, sem utána
nem volt használatos a Moesia királya cím. Végül
kiderült, hogyl075-ben nagyszámú angol lovag
menekült Hódító Vilmos uralma elől Bizáncba,
ahol a bizánci császár a birodalom északi részén
- az Al-Duna vidékén, a besenyőkkel határos
földön - területet adományozott számukra lete­
lepedés céljára. A helyiek Moesiának nevezték a szállta meg Új-Angliát, azt névleg Magyarország­
vidéket, a lovagok viszont Uj-Angliának hívták, hoz csatolta, és felvette a Moesia királya címet.
és mivel nem kívánták a görög vallást követni, Erre az angolok Bizánchoz fordultak segítségért,
Magyarországról kértek papokat és püspököket. és László hamarosan elvesztette angol birtokait
Bizánctól független külön állam kiépítésére a Balkánon. Felhagyott a Moesia királya cím
törekedtek, és ebben számítottak a magyar király használatával, és megszűntek a magyar-keleti
támogatására. László király pedig olyannyira angol kapcsolatok is. Sőt Új-Anglia néhány év
támogatta kérelmüket, hogy rövidesen egy ku­ alatt eltűnt a történelem süllyesztőjében, s a brit
nok ellen folytatott hadjárat ürügyén katonákkal lovagok további sorsát is homály fedi.
dötteik voltak a bibliai három- Bölcsek Köve, a nagy mutatvány,
királyok, akik egy száműzött az ember megváltoztatásának
parthus herceg fiát keresték. kódja. A leggyakrabban persze
Egy ősi sámánkoronát vittek a Grált olyan misztikus edény­
neki, amely az újszülött (Jézus) nek vélték, amelynek tartalma
parthus-magyar vérvonalát valamilyen természetfeletti
jelképezi. Ezzel igazolták, hogy táplálással hozható kapcsolatba.
bár a herceg és fia emigráció­ És ennél a pontnál ismét vissza­
ban éltek, mégis az ősi magyar kanyarodhatunk a magyar Szent
királyi vérvonal leszármazottai Koronához, amelynek alakját
voltak, s m int a legősibb nép akár egy felfordított kehelyhez
jelképes vezetőinek, joguk volt is hasonlíthatjuk, és amely tulaj­
a világ feletti uralomra. Jézus donképpen isteni erővel táplálta
később jogot is formált erre az viselőjét...
uralomra, mint az emberiség A Szent Korona Jézus halála után
tanítómestere, spirituális kirá­ Arimátiai József útján került
lya. Tehát tisztában volt szárma­ Britanniába, majd később Art-
zásával; az apokrif evangélium hurhoz. A nagy király halála után
része szerint nyomtalanul tűnt szerint gyakran viselte is örökölt Merlin vitte keletre a hunokhoz,
el a történelem színpadáról. sámánkoronáját. Származásáról, az ősi tudás akkori letéteménye­
Ez persze nem igaz, tudjuk jól, életéről és küldetéséről jóval seihez, tőlük örökölte Árpádon
hogy a szkíták-hunok-avarok- halála után írták a hamis újszö­ keresztül István (és termé­
magyarok m ind a sumérok vetségi evangéliumokat. szetesen nem a pápától kapta
rokonai, míg a parthusok a szkí- A Szent Grál a világ egyik leg­ aj ándékba). A keresztény legen­
tákkal álltak rokonságban; ezt nagyobb rejtélye. Egyesek sze­ dagyártók pedig azért csináltak
ma m inden történész elismeri. rint nem más, mint egy edény, a Grál-koronából Grál-kelyhet,
Krisztus korára hét nagy tarto­ melyben Krisztus vérét fogták hogy idővel senki se tudja meg:
mányból állt a parthus biroda­ fel a keresztfán, mások állítják, Arthur hatalmát és cselekedeteit
lom, hét vezér irányítása alatt. hogy az égiek hozták benne a pogány rítusok és pogány tudás,
Közülük három nagyúr a töb­ Földre az isteni misztériumot, nem pedig a keresztény hevület
biek felett állt, s ők illetve kül­ de lehet, hogy a Grál maga a vezérelte. BOLYKI TAMÁS
Hihetetlen KULONSZAM l151l
Napkelet mágikus
KORONÁI A magyar Szent Korona JL ! '--1 A I A 1/ A H A I \ f f De ne vágjunk
ágjunk a dolgok
dolg
elébe: lássuk először az
Az utóbbi időkben döbbenetes
egyik leghíresebb ókori
koronák és korona-ábrázolásokra bukkantak a Közel-Keleten koronatípust, az egyipto­
és Belső-Ázsiában - noha e felfedezések hazánkban nem mi fáraók úgynevezett ket­
kerültek címlapra. Pedig e koronák azért jelenthetnek tős koronáját. Ez azért
számunkra hatalmas szenzációt, mert némelyikükben a mi izgalmas számunkra,
Szent Koronánk precíz előképét ismerhetjük fel! m ert az ókori Egyip­
tomban azt vallották:
hogy miként lehet ez? Nos, épp ez az, a korona nem tárgy,
S ami miatt e leleteket a magyarországi tu­
dományos elit igyekezett eltitkolni, bagatelli­
hanem személy, is­
tenség, mely az égi
zálni. Ugyanis ezek a rejtélyes keleti koronák erők, a fáraó és az or­
olyan népekhez kötődnek, m int a hunok, szág misztikus egysé­
pártusok, szkíták, türkök, heftaliták - m árpe­ gét testesíti meg. Már
dig ezek nem finnugorok, azaz a jelenlegi hi­ ez nagyon hasonlít a
vatalos álláspont szerint nem a rokonaink... magyar Szent Korona­
Csakhogy koronáik annyira hasonlítanak a eszmére, akárcsak az
magyar Szent Koronára m ind szellemiség­ Az egyiptomi északi és déli koronákat (fent) is, hogy az egyiptomi
Manethón egyesítette kettős koronává (jobbra)
ben, mind kivitelezésben, hogy látványosan fáraók koronázását
bizonyítják: m últunknem Szibériába, hanem gyönyörű királyi ékszer ugyanis - mely j ó- is beavatási rítusnak
a napfényes iráni sztyeppe-világba vezet...! val több ékszernél - egyértelműen keleti, fogták fel - akárcsak
sőt, ókori keleti gyökerekkel rendelkezik. a magyar koronázást.
A szálak az ókori Egyiptomba Az alábbiakban tehát azokat az ősi koronákat S hogy miért kettős az egyiptomi királyok
vezetnek? vesszük sorra, melyek modellként szolgálhat­ koronája? Azért, m ert e királyi fejdísz egyben
Szent Koronánk tehát - amellett, hogy meg­ tak a magyar Szent Korona elkészítéséhez, az ország történetéről is mesélt. M int ugyan­
testesíti a magyar nem zet egységét - szárma­ noha - egy döbbenetes elmélet szerint - nem is M anethón történetíró elbeszéli, a Nüus-
zásunkról, őstörténelmünkről is árulkodik. E pusztán erről lehet szó... völgyben valaha két, különálló ország terült
el, egy Délen, egy pedig Északon. A déli ural­
Életfák kodó sisakszerű, csúcsos koronát viselt, míg
és csodaszarvasok az északi egy diadém-, vagy fejpánt-jellegű
Egy gyönyörű, szarmata királyi ékszert. Amikor pedig egy Menész
kori (Kr.e. II. század) ko­ nevű vezér egyesítette a két országot, és az
ronát életfák mellett álló egységes Egyiptom első fáraója lett, merész
aranyszarvasok vesznek húzással a két koronát is összeillesztette: ezzel
körül, (képünkön) Nem jelképezte, hogy ő imm ár Észak és Dél királya
nehéz bennük felismerni egy személyben, s az ország is egy.
a magyar mitológiában is M indez pedig azért érdekes, m ert a magyar
központi szerepet játszó Szent Korona is - látszólag - két egységből
Csodaszarvast, mely Bol­ áll: egy diadémból, illetve egy sisakszerű, az
dogasszony-istennőnk egész fejet beborító részből. Ez természetesen
állat alakú megtestesülése. nem jelenti azt, hogy igaz volna a (rég megcá­
Akárcsak a szkíta-szarmata folt) elmélet, miszerint a magyar koronát két
legendákban, ahol is úgy tetején látható keresztet is zománcképein is láthatunk részből állították volna össze - ám a szemmel
mesélik: Anahita istennő „Életfának” nevezik, sőt kis életfákat. Felmerül látható hasonlóság az egyiptomi kettős koro­
mindig szarvas képét ölti, általában Krisztus golgotái a kérdés: vajon mindez nával több, mint elgondolkodtató...
valahányszor a Földön jár. keresztjét is e névvel illették nem azt bizonyítja, hogy
Az életfa pedig szintén a régi magyarok (minthogy a szarmatákban, ebben az A hun fejedelem
gyakran visszaköszön az a keresztfán Jézus új életet indoiráni sztyeppei népben turul-koronája
avar, a hun és az ősmagyar adott az em beriségnek...) szintén rokon népünket Egy további hihetetlen párhuzam a magyar
művészetben is. Ősi le­ További érdekes tény, hogy - talán őseinket - tisztel­ és az egyiptomi koronaeszme között az, hogy
gendáink a Szent Korona a magyar Szent Korona hetjük? a Nílus-völgyben is úgy hitték: a királyt és ko­
ronáját egy sólyom alakú istenség védelmezi.

I152l Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER

 S Z E N T E R E K L Y É IN K

Legendáik szerint az első koronát Hórusz

isten, Ozirisz fia sólyom képében hozta le Gábriel angyal kánnak adom ányoztak. háborúhoz is vezethet.
az égből, hogy a fáraó fejére illessze, majd ő és a pápa Csakhogy III. O ttó (983 Á m egy álom mégis ki­
maga is a korona tetejére ült. Az egyiptomiak látomása - 1002) ném et-róm ai segítette a választásban:
azt mesélték, a sólyom ott is marad a koronán Egy középkori legen­ császár e koronát diplo­ álmában ugyanis Gábriel
minden fáraó élete végéig, hogy isteni hatal­ da szerint, m elyet a máciai ajándék gyanánt arkangyal figyelmeztette,
mával láthatatlanul óvja őt. W ikipédia is idéz, II. odaígérte a lengyel ki- ne O ttónak, hanem annak
E jelenetet láthatjuk az Óbirodalom egyik a követnek adja át a ko- '
fáraója, Khephrén dioritszobrán is, noha rónát, aki másnap reggel
itt a sólyom nem a koronán, hanem a király keresi őt fel. Az angyal
mögött foglal helyet, kiterjesztett szárnyaival ugyanis állítólag kijelen­
védelmezőn közrefogva a fáraó fejét. Az egész tette: I. István jogosan kö­
pedig nekünk, magyaroknak azért különös veteli a koronát, m inthogy
jelentőségű, m ert nekünk is van egy ősi le­ ő „Árpád és Arsak utóda”
gendánk, mely precíz párhuzama a Hórusz- (szó szerint így) Ez azért
mítosznak. Eszerint a Szent Korona az égből döbbenetes, m ert Arsak
származik: maga a Napisten, Arany Atyácska nem más, m int a Pártus
hozta le turul-sólyom alakjában azért, hogy Birodalom első uralko­
első királyunk, Nimród homlokára helyezze. dója, akit - ezek szerint
Felmerül a kérdés: hogy létezik, hogy ennyire - ekkoriban még egyértel­
hasonlít a két korona-mítosz, a magyar és az m űen a magyar Árpád-ház
egyiptomi? A válasz csak az lehet, hogy a két ősének ta rto ttak ...!
nép és őskultúra között rokonságnak (azo­ II. Szilveszter pápa hallga­
nosságnak?) kell fennállnia. Szkíta legendák a to tt az álombéli tanácsra.
magyar hagyományt azzal is kiegészítik, hogy Szilveszter pápa (999 - rálynak - Attila leszárm a­ M ásnap kora hajnalban
N im ród koronáján is ott maradt a turulmadár 1003) az Ú r 1000-ik esz­ zottja, a magyar I. István A sztrik apát, I. István
a király élete végéig. És ami a legfantasztiku­ tendejében nehéz döntés király viszont magának magyar király követe
sabb: ezt a mítoszt ábrázolja filmszerű pon­ elé került. A ném etek követelte azt... jelent m eg színe előtt,
tossággal az a hun királyi avató-korona, mely ugyanis Nagy Károly sír­ A pápa attól félt, bárhogy akinek oda is adta Attila
Belső-Mongóliában került elő... jában m egtalálták Attila is dönt, a másik felet meg koronáját: a magyar Szent
A döbbenetes leletet 1972-ben tárták fel koronáját, m elyet a Vati- fogja sérteni, mely akár K oronát...
a hun királyi központ, Ordosz közelében,
Aluchajdeng területén. A két hun sír közül izgalmasabb - noha talán hihetetlenül hang­
az egyikben egész biztosan fejedelem vagy zó - elmélethez. Attilát viszont krónikáink az
király nyugodhatott, m ert az idős férfi hom ­ Árpád-ház ősének tartják, márpedig ha a hun
lokát egy meseszép aranykorona díszítette. A király az ókori hun uralkodótól származott,
királyi fejdísz - nem meglepő m ódon - két akkor logikus a következtetés: a turul-koro-
részből áll: alul egy spirális arany diadémsze- nát viselő férfi akár a magyar királyi dinasztia
rű pántból, felette pedig egy színarany sisak­ vérségi őse is leh et... H a pedig ez igaz, akkor
szerű tagból, mely beborította az uralkodó koronájában a magyar Szent Korona modell­
fejét. A kutatók szerint a koronát tulajdonosa jét, előképét kell látnunk.
süvegre illesztve viselhette. M indez azért érdekes, m ert egyes magyar
Ám a lényeg, a korona legcsodásabb eleme egy m ondák szerint a Szent Koronán valami­
színarany, türkizfejű turul-sólyom! Elképesztő­ kor kereszt helyett arany turulm adár volt!
en trükkösen volt a sisakra rögzítve: ha a Lehet, hogy ez a régi, „pogány” Koronánk
király bólintott, az aranymadár is kö­ Az idős uralkodó a kora­ az aluchajdengi lelet „testvére” lehetett? Ta­
vette a mozdulatot. A diadém-pán- beli H un Birodalom lán - m int néhányan gyanítják - az ordoszi
ton szintén mitikus állatalakok vezére lehetett, or­ sírban előkerült fejdísz egy uralkodói te­
láthatók: egy sárkány, egy kos, szága pedig Kínától metkezési-korona, melyet annak az „igazi”
illetve egy foltos testű, perzsiai nyugatra terült el. Koronának a mintájára készítettek, melyet
párduc. Utóbbi pedig a magyar Ennek az ókori a király életében viselt... És ez utóbbi, meg­
mitológia szerint őskirályunk, Hunniának az kockáztatjuk: talán épp a mi magyar Szent
Nimród állata. utódállama lett K oronánk v o lt... ?
1000 év múlva Ez utóbbi feltevést támasztják alá a látványos
Attila és az Árpádok Attila hun álla­ párhuzamok az ordoszi korona és a mi Szent
őse a mongóliai ma, így valószí­ Koronánk között. E hasonlóságokat olyan
sírban? nűnek tartható, neves kutatók is észrevették és alátámasztot­
E gyönyörűséges turul­ hogy a sírban nyug­ ták, m int Varga Géza, vagy dr. Bíró Dénes. Az
korona - és a királyi sír vó király Attila egyik egyik ilyen közös vonás a szerkezed azonos­
- kora a kutatók szerint őse lehetett! És itt ság: mindkét korona pántból és sisakból áll,
a Kr.e. V századra tehető. kapcsolódunk a leg­ s tetejükön Isten szimbóluma áll (a kereszt,

2013. O K T Ó B E R -N O Hihetetlen KÜLÖNSZÁM

A M A G YA R SA G 20 E V E S T O R T E N E L M E 2.
illetve a sólyom.) M indkettő vílágmodell,
mely a M indenség felépítését mutatja be a
jelképek kódnyelvén, és az m ár csak „hab a
tortán” hogy m indkettőn felfedeztek olyan
szimbólumokat, melyekben a hun-magyar
rovásírás jelei ism erhetők fel...
Kopt Mária
viseli a magyar
Szent Koronát!
De nemcsak az
ordoszi hun koro­
na lehetett Szent
Koronánk formai­
tartalmi előképe.
A Krím-félszi-
geti Ak Burun-
kurgánból előke­
rült szkíta arany­
koronán több
kutató is olyan jeleket
fedezett fel, melyek tökéletes
megfelelői a magyar Koronán is megtalál­
hatók. Márpedig e lelet kora Kr.e. IV század,
ami azt jelenti: a magyar Szent Korona akár
ilyen idős is lehet.
És ha a magyar K orona ókori előtörténe­
te u tán nyom ozunk, egész Belső-Ázsia-
szerte találunk döbbenetes párhuzam o­
kat. N em csak tárgyi leleteket, de ábrá­
zolásokat is, így például Kiszely István
régész-antropológus em lít könyvében
(1992) egy barlangfestm ényt, m ely a kí­
nai Kanszu tartom ányban lévő D unhuang
325-ös tem plom ának falát díszíti és a Kr.
u. III. századból ered. A képen két h u n ve­
zető fején hasonló fejdísz van, m int am i­
lyen a m agyar Szent Korona.
Egy másik híres előkép a Pártus Birodalom
egyik legnagyobb templomromja, a hatra-i
alól került elő. A Kr.u. II. század elejéről szár­
mazik Szanatrag pártus király itt talált szobra,
ahol is a király koronája egyfelől látványosan
emlékeztet a Szent Koronára, másrészt pedig
- akárcsak az ordoszin - ezen a fejdíszen is
egy sólyom ül. A kiterjesztett szárnyú kere­
csensólyom alakját a pártus állam pénzein
is láthatjuk, de a jelképet „megörökölte” a
később felemelkedő Szasszanida Birodalom
(Irán) is.
Még látványosabban hasonlít Szent Koro­
nánkra az a fej dísz, melyet Szűz Mária visel
egy 707-ből származó kopt falfestményen,
melyet 1970-ben tártak fel az egyiptomi
Farasban. Mária koronáján világosan felis­
merhető az alsó rész a csüngőkkel, a sisaksze­
rű tag a zománcképekkel, valamint a csúcson
álló kereszt. Az pedig még inkább elgondol­
kodtató, hogy a tem plom ban látható apostol­
ábrázolások is a magyar Koronán lévőknek a
hajszálpontos „ikertestvérei”...
|154| Hihetetlen KULONSZAM
Hun-avar kincsek
a Vatikánban
Ezek után m ár csak egyetlen egy kérdés ma­
rad: hogy létezik mindez? Miként fedezhet­
jük fel ókori keleti, sztyeppei, belső-ázsiai
királyi fejdíszekben a magyar Szent
Korona tökéletes párhuzamait?
És hogy kerülhetnek fres­
kókra, ábrázolásokra olyan
koronák/ melyek látvá­
nyosan hasonlítanak az
Árpád-házi királyok
dinasztikus koronájára
- évszázadokkal I. Ist­
ván elő tt... ?
Nos, a válaszok olyan
elméletek közé vezet­
nek bennünket, me-
Szanatrug pártus király szobra (balra) és Szűz Mária egy 707-ből származó egyiptomi kopt
falfestményen (jobbra)
lyek a magyarok eredetével is kapcsolatosak.
Vannak, akik szerint az ókori Szentkorona­
előképek azt bizonyítják: a magyar Korona
bizony nem (csak) 1000 óta díszíti királyaink
fejét, hanem már évszázadokkal korábban is
népünk legszentebb nemzeti talizmánja volt.
Eszerint István király nem „kapta” a koronát
II. Szilveszter pápától, hanem - mikor az egy­
házfő elküldi számára a királyi fejdíszt - ősi,
jogos örökségét vette tőle át!
A kutatók ugyanis kiderítették: a pápai kincs­
tárba kerültek Baján avar kagán (Kr.u. VI.
század) koronázási ékszerei, többek közt a
koronája is. Többen megkockáztatják a fel­
tevést: lehet, hogy utóbbi a magyar Szent
Korona volt? így máris érthető volna, miért
ragaszkodnak középkori mondáink ahhoz,
hogy a mi Koronánkat viselte egykor maga
Attila, a hunok királya (Kr.u.443 - 456) is. Az
Avar Birodalom ugyanis az összeomló H un
Birodalom romjain keletkezett, így az avarok
a hun kincstárt is megörökölhették.
Az ordoszi lelet azonban azt mutatja: ha igaz,
hogy Attila koronája a magyar Szentkoro­
na volt, akkor utóbbi a Krisztus előtti, ókori
Hunniába vezet minket. Utóbbi állam még
nem Európában, hanem a messze Távol-Ke­
leten terült el, közvetlenül Kínától nyugatra.
Sokak szerint ennek a keleti hun birodalom­
nak a székvárosában, Ordoszban kovácsol­
hatták a Szent K oronát...
Több ezer éves
magyar Szent Korona?
Az pedig, hogy szkíta királyok fején is hason­
ló koronákat látunk, arra utal: a Szent Korona
akár még ennél az ázsiai hun államnál is ré­
gibb lehet. A Szkíta Birodalom ugyanis Kr.e,
1000 és 500 között virágzott, majd Nagy
Sándor támadásai (Kr.e.330k.) során hanyat­
lott le. A sólyom-mítosz és a „kettős korona”
hagyomány pedig akár még ősibb időkbe,
az ókori Egyiptomba vezetheti Koronánk
történetét, így végül akár kiderülhet: hazánk
legfontosabb nemzeti jelképe több ezer éves
is lehet...
Azaz: eszerint nemcsak arról lehet szó, hogy
a Korona eszmeisége: alakja, szerkezete, és
’á .
spirituális mondanivalója öröklődött évezre­
deken keresztül - hanem akár maga a Szent
Korona is / A kutatók egy része az első elméle­
tet vallja (miszerint nem maga a magyar Ko­
rona látható ezeken az ábrázolásokon, hanem
annak előképei), de vannak, akik ezt a meré­
szebb feltevést hirdetik: hogy tudniillik a fres­
kókon, szobrokon nem „egy korona” látható,
ami hasonlít a miénkhez, hanem a magyar
Korona m aga...
Akármelyik is a helyes, egy biztos: Szent
K oronánk sorsa valóban egy a magyar­
ságéval, mivel a tö rtén ete utáni nyom o­
zás n ép ü n k származását tárhatja fel. H a
ugyanis akár a K orona m odelljeit, akár
m agát a K oronát az avaroknál, hunoknál,
pártusoknál, szkítáknál (és a m ég régibb
nagy folyam m enti civilizációkban) is
megtaláljuk, akkor igaznak kell elfogad­
n u n k az alábbi származási sort: SZKITA =
PÁRTUS = H U N = AVAR = M AGYAR...
ERŐSS DIÁNA
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
 S Z E N T E R E K L Y E IN K

elmerül azonban a kérdés:

F megtudhatjuk-e valaha,
hogy konkrétan mikor és hol
készítették a Szent Koronát? És
ami még izgalmasabb: ki volt az
alkotó? Nos, erre deríthet fényt
egy titokzatos perzsa legenda
egy ifjú hercegről, aki amellett,
hogy Szkítia trónörököse, egy­
ben zseniális kovács, ötvös és
alkimista is volt...
A Ragyogók Népének
Földje
A hiheteden történet egyes ele­
mei a perzsa királyi krónikákban
őrződtek meg, melyet Sahname
(„Királyok Könyve”) címmel
egy arab szerző, Firdauszi foglalt
versbe a Kr.u. X. században. Az
itt szereplő legenda ősváltozata
A korona és a korona-csakra
Az, hogy az iráni mítosz szerint Nimród azért
kovácsolta a Koronát, hogy a királyok homloka
körül fénylő sugárkoszorút „utánozza”, egy mély
spirituális üzenetet hordoz. Arról van szó, hogy -
ezek szerint - a korona tulajdonképpen a fej körül
ragyogó hetedik csakrát, az úgynevezett
koronacsakrát jelképezi.
És valóban, gondoljunk csak bele: mi­
ért pont a királyok fejét, homlokát kell
körülvenni egy pántszerű ékszerrel,
diadémmal ahhoz, hogy ránézve bizton
tudjuk: ő a király? Nyilván az is lehet az ok, hogy a
fej a test „vezére”, központja, miként az uralkodó is
az ország „feje” Ám a másik, mélyebb magyarázat
az lehet, hogy talán - mint a mítoszok állítják - egy
elképesztően régi korban az emberi fénytest energe­
tikai központjai, a csakrák bárki számára láthatóak
voltak. Ez azt jelenthette: a csakrák mindig aktivált
állapotban voltak, s ezért rendelkeztek e korban az
emberek döbbenetes, paranormálisnak mondható
képességekkel.
Ezt a mitikus időt nevezik a legendák Aranykornak.
Ám azt is hozzáteszik: amikor e kor elmúlt,
és alantasabb idők következtek, a csakrák csökken-
M i
tek, halványultak. Már csak a legnagyobb mágusok,
próféták feje körül lehetett látni ilyen fénykort,
később meg már őrajtuk sem - hiszen nem volt sen­
ki, aki egyáltalán érzékelte volna az aurát. Mondják,
ekkoriban kovácsolták a világ első koronáit, mint­
egy a koronacsakra pótlásaként, illetve azt jelölve: a
király hetedik csakrája működik, aktiválva van...

Nimród őskirályunk
kovácsolta a Szent Koronát?

A magyar Szentkorona kutatása kapcsán

0KE1E MÓL perzsául arya-knak nevezték,
ami „fényes”-t, „ragyogó” t je­
kiderült: legfontosabb nemzeti szimbólumunk
lent. (Ebből származik az „árja”
története Keletre - konkrétan Iránba, a
kifejezés is, mely ekkoriban még
Pártus-, a Szkíta-és a Perzsa Birodalomba nem jelentett faji, vérségi meg­
- vezet. Mint ugyanis Ludvig Rezső, Varga különböztetést. Az „ár-
Géza és más történészek rávilágítottak. jaság” ugyanis a perzsa
Szent Koronánk technikai kivitelezését és misztikában egy tudatállapotot,
jelképeit tekintve is egyértelműen a sztyeppei egy spirituális minőséget jelöl,
(indoiráni) ötvösművészet remeke. melyet bármely ember elérhet
- tekintet nélkül a származására
szerint réges-régen, közvetlenül zsa nyelven azt jelenti: „A Fény vagy bőrszínére.)
a világ teremtése után az em ­ Szigete”, vagy más fordításban: Nos, ekkor, a boldog Aranykor
beriség egy végtelenül áldott, „A Ragyogók Népének Földje”. idején az egész világon (beleért­
boldog, édeni állapotban élt a Ezeket a boldog, halhatadan ve a nyugati szigetet és Iránt is)
Földön. Az emberek arca ragyo­ aranykori embereket ugyanis egy hatalmas, bölcs király, Yima
gott, m int a Nap, és jóságosak uralkodott. O volt a legnagyobb
voltak, akárcsak az angyalok. mágus a világon, ám nem viselt
Értették a növények és az állatok koronát - ahogy ebben az idő­
nyelvét, valamint pusztán gon­ ben egyeden aranykori uralkodó
dolatuk erejével mozgatni tudták sem. Az irániak ugyanis úgy me­
a tárgyakat. Ismeretien volt a sélték, korona helyett egy fénylő
betegség, az öregség, a háború, a sugárkoszorú övezte a törvényes
húsevés és a halál. királyok homlokát, így Yimáét
E csodálatos korszak helyszíne is. Ezt a fénykoronát perzsául
az iráni hagyományok szerint khvarena néven ismerik, és úgy
egy hatalmas, szigetszerű konti­ hitték róla: csak addig tartózko­
nens volt, mely messze Nyuga­ dik a király feje körül, amíg az
ton, az óceán közepén terült el. A illető uralkodó tisztán, becsüle­
neve Aryana Vaedja, mely óper­ Yima történetét a Királyok Könyve örökítette meg tesen él, mindig igazat mond, és

2013. OKTÓBER - NOVEMBER Hihetetlen KULONSZAM 155|

A M A G YA RSA G 20 i E V E S T O R T E N E L M E 2.

Isten égi rendjének megfelelően nem volt sem m i... A khvarena része ott veszett, ám néhány óta szent királyoknak számítot­
kormányozza az országot. elhagyta őt, mivel letért az igaz család hajóra szállva elmenekült, tak. Ráadásul a khvarena nem
útról, és hazudott, amikor Isten­ s Iránba vándoroltak. A Földön tárgy volt, hanem személy:
A szökevény nek nevezte magát. Még látni azonban ekkoriban száz évig önálló akarattal, személyiséggel
sugárkoszorú lehetett, amint a fényköröcske tartó iszonyatos tél vette kezde­ rendelkezett.
És Yima esetében ez évszázado­ kilibben az ablakon át, és a palo­ tét: m indent hó és jég borított, Lehetetlen feladatnak tűnt
kon át így is volt. Sajnos azon­ takert felett eltűnik valahol a fák az emberek pedig barlangokban tehát az, hogy földi fémekből
ban egy idő után a királynak lombja közt. vészelték át az ítéletidőt. sikerüljön olyan koronát ková­
fejébe szállt a dicsőség, és végül Yima ekkor magához térve hívta csolni, mely szintén nem tárgy,
már nem lehetett bírni gőgj ével a vadászokat, s megparancsolta: Kovácsinas hanem már-már tudatos „lény”,
és zsarnokságával. Ez odáig fa­ fogják el és hozzák vissza neki a és trónörökös személy. Ám a perzsa mitológia
jult, hogy egy szép napon Yima szökevény khvarenát. Ez a téma E legenda önmagában is izgal­ egyik története szerint ez mégis
összehívta az ország nagyjait, és a perzsa ábrázolásokon: mini- mas, hiszen ha belegondolunk: sikerült, de nem a leghíresebb
közölte velük: elrendeli, hogy atúrákon, szőnyegeken azóta is egyszerre tartalmazza az Atlan- kovácsmestereknek, hanem egy
zárjanakbe minden templomot, gyakori, címe pedig: A korona tisz-mítoszt, a száz évig tartó kisfiúnak, aki egy kovács inasa
ahol addig a Mindenség Urát, üldözése. Csakhogy a fénykarikát télben pedig nyilván az utolsó volt. A gyermek nevét a hagyo­
Istent imádták. Helyette új hiába kergették, nem érték el. jégkorszakot (Kr.e. 12 ezerkö- mányok többféle változatban
hagyták ránk, de az egyik verzió
Zarathusztra koronája Kilenc hónap múlva fiúgyermeknek adott életet nekünk, magyaroknak igencsak
Az irániak legendái szerint Yima király fény­ úgy, hogy szüzessége érintetlen maradt. Akisfiú sokatmondó: Nemrut...
koszorúja eltűnt a Fekete-tenger habjai között, homloka körül pedig ugyanaz a fénykör ragyo­ Nem tévedés: Nimródról, a mi
mivel a sah már méltatlan volt a viselésére. Ám gott, m int amit anyja az álmában láto tt... O lett magyar Nimród királyunkról
a mágusok megjósolták: az isteni fénykör, mely Zarathusztra, a perzsák nagy vallásreformere, van itt szó. A szír, arab, török
az Aranykor jelképe, egyszer majd vissza fog prófétája, akiről azt mesélték: egész életében legendák ma is hangsúlyozzák:
térni az emberek közé, m ert ismét születik fejét övezte a fénykör. Állítólag ennek mintájá­ Nimród gyermekkorától fogva
valaki, akinek méltán övezheti a homlokát. ra készíttették el a turáni fejedelmek is ko­ hatalmas mágus, alkimista volt,
Nos, állítólag ronájukat, mely aki különösen a fémművességben
6000 évvel precízen úgy jeleskedett. Azt is mesélik, hogy
Yima ural­ nézett ki, m int álruhában, szegény parasztfiúként
kodása - és Zarathusztra állt be inasnak a leghíresebb iráni
a fénykoszorú fényköre - tete­ kovácshoz, mert meg akarta
eltűnése - után tör­ jén pedig az Égig Érő tanulni a mesterséget. Ezt pedig
tént, hogy egy tizenöt éves hajadon Fa miniatűr aranymodellje állt. nehezen tehette volna meg, ha
lány különös álmot látott. Álmában Lehet, hogy ez utóbbiban ismét a kiderül az igazság, miszerint
a világokat összekötő Égig Érő Fa alatt állt, s magyar Szentkoronára ismerhetünk? M in­ Nimród a királyi család tagja,
nézett felfelé. Ekkor látta, hogy a fa csúcsáról egy denesetre Zarathusztra fogantatásának története koronaherceg volt...
fénykör hullik lefelé, és egyre lejjebb süllyed az pontos megfelelője a mi Emese álma-míto-
ágak között. A lány megrémült, menekülni akart, szunknak: ez is bizonyítja, hogy a magyar és Láncok, csüggők, Életfa
ám késő volt: a ragyogó karika rászállt, s behatolt az iráni hagyomány ugyanabból az ősforrásból Az iráni hagyományok csak
testébe. Ekkor a hajadon felébredt. származik. nagyon homályosan célozgat­
nak arra, miként kapcsolódott
templomokat kell emelni, ahol Utoljára egy halász látta, amint írül) ismerhetjük fel. Ám az egész Nimród ahhoz a dinasztiához,
egyvalakit szabad dicsőítem: a Fekete-tenger nádasában Yima-történetnek a magyar mely - ezek szerint - Atlantiszon
„Yimát, aki a Királyok Királya, és eltűnik, lebukva a víz alá. Töb­ Szentkorona kutatása kapcsán is uralkodott, és melynek Yima
Isten m aga.. bé nem találkozott vele Yima van hatalmas jelentősége, s hogy volt az utolsó egyenes ági királya.
A főemberek megrettentek, életében senki, ám a mágusok mi ez, az nemsokára kiderül... (Yimának ugyanis nem született
hogy ekkora sértést Isten nem megjósolták: egy boldogabb A perzsa krónikák ugyanis elbe­ gyermeke.) Talán a király unoka­
fog bosszulatlanul hagyni, korban a khvarena visszatér a szélik: Yima király az elveszett öccse lehetett, de ez sem világos:
így is történt: amint ezt Yima tenger alól: olyan király áll majd khvarena pótlására rendelte mindössze annyi biztos, hogy a
kimondta, megdördült az ég, ugyanis Irán élén, aki méltó lesz el, hogy készítsenek neki egy mítoszok nagyobb része szerint
villám csapott a palotába, majd a viselésére. ugyanolyan ragyogó fej díszt, Nimród kovácsolta a khvarenát
éjszakai sötétség borult az egész S hogy mi lett Yimával? Leélte fémből. Állítólag a világ összes pótló koronát, mely innentől
szigetre. A tanácsnokok és a az életét a fénykoszorú nélkül, kovácsa ezen dolgozott, ám kezdve az iráni sahok szent királyi
király is a földre roskadt rémüle­ noha így dicsősége csak árnyéka senkinek sem sikerült olyan fej dísze volt.
tében, majd mikor a következő volt a korábbinak. Azt is mesé­ koszorút alkotni, mely való­ Egy másik mítosz megjegyzi: a
pillanatban kitisztult az égbolt, s lik: végül uralma olyan züllésbe ban méltán helyettesíthetné a koronán, amit Nimród készített,
visszatért a napfény is, a terem­ fordult, hogy Isten bünteté­ khvarenát. Utóbbinak ugyanis az Irán tartományait jelképező
ben lévők megdermedve bámul­ seként Aryana Vaedja, a nagy természetfeletti képességei vol­ drágakövek csüggtek alá lánco­
tak a királyra. sziget egy éjjel megrázkódott, tak: senki se érhetett hozzá, csak kon, tetején pedig a Gaokerena-fa
N em akartak hinni a szemük­ darabokra szakadt és a tenger alá az, aki a dinasztia vérét hordja aranyból készült kis modellje állt.
nek: Yima feje körül ugyanis süllyedt. Az emberek nagyobb ereiben, mivel Irán sahjai ősidők (A Gaokerena-fa a perzsa mito-

I156! Hihetetlen KÜLÖNSZAM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER


lógiában az Életfa, az égig érő fa,
mely összeköti az eget, földet és
alvilágot.) Vajon csak a véleden
műve volna, hogy ez a leírás tö­
kéletesen ráillik a magyar Szent
Koronára is?
A korona megalkotása kapcsán
érdemes megvizsgálni a szír
Nimród-hagyományt is. Az itteni
legendák szerint ugyanis Nimród
álmában - vagy látomásban - egy
égből alászálló fénykoszorút lá­
tott, s ennek mintájára kovácsolta
a királyi koronát. Ez az álombéli
minta nyilván maga a khvarena,
mely - bár ekkoriban már elrej­
tőzött a világból - azért „megmu­
tatta magát” Nimródnak, hogy a
herceg elkészíthesse az égi fény­
kort méltán helyettesítő fej díszt.
Ugyanez a m otívum - miszerint
N im ród égi mintára alkotta meg
a szkíták koronáját - megtalálha­
tó a szír Kincsesbarlang című, a
Kr.u. IV századból eredő iratban.
A vonatkozó részlet így hangzik:
„Nimród az égen megpillantotta
egy diadém képmását. Hívatta
Sziszánt, a takácsot, készíttetett
magának egy ugyanolyat, és afe­
jére helyezte. Ezért mondják, hogy
az égből szállott alá koronája . . . ”
Van, aki szerint ez az égi képmás,
melyet N im ród meglátott, nem
más volt, m int a Corona Borealis,
azaz az Északi Korona-csillag­
kép.
A bíbortollú
madár segít
Szintén a szír legendákban talál­
kozunk a következő történettel.
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
Nimród, a király fia egy vadászat
alkalmával egy fehér szarvast
követve eljutott messze Keletre,
ahol a „Hegyek Anyja” emel­
kedik (talán a Himalájáról van
szó?) Itt égi üzenetet kapott,
miszerint a korona, melyet ő
maga, és utódai is viselni fog­
nak, a legnagyobb hegy gyö­
kerei alatt rejlik. A hang azt is
közölte: neki, N im ródnak kell
kiszabadítania a koronát a hegy
alól úgy, hogy felemeli a hegyet.
Ahogyan a népmesékben lenni
szokott: a fiú törte a fejét, m i­
ként lehetne megoldani ezt a
lehetetlennek tűnő feladatot.
Végül egy óriási, bíborszínű
tollú madár érkezett, aki emberi
szóval szólt a királyfihoz, és
hatalmas erejével megbillentette
a hegyet. N em nehéz benne
felismerni a magyar mondák
Turulm adarát... így N im ród be
tudott jutni a hegy gyomrába,
és valóban: egy fekete kőszikla
alatt egy aranykoronát talált,
melynek szépsége semmilyen
más ékszerhez nem volt fogható.
A mítosz itt is megjegyzi, hogy
a korona tetején egy kis világfa
ágaskodott, a rajta lévő képek
pedig az angyalokat ábrázolták.
Ez tökéletes leírása a magyar
Szent K oronának... És hogy
m ég izgalmasabb legyen az
egész, tegyük azt is hozzá: a
káldeus-babiloni legendák úgy
tudják, hogy a N im ród által
talált/kovácsolt/készített/
készíttetett korona később
fő szerepet játszott a király
életében. N im ród ugyanis
ham arosan trónra került, m int
a Szkítiától Kínáig terjedő h a­
talmas ázsiai birodalom királya,
sőt: azt is mondják, ő űzte el a
zsarnokká és igazságtalanná lett
Yima királyt.
Akárhogyan is: a korona
több volt királyi ékességnél.
A káldeus történet szerint
N im ródnak az volt a küldetése,
hogy szembeszálljon a Sötétség
Urával, akit az irániak Ahriman,
a magyarok Á rm ány néven
ismertek. A nagy táltoskirály
ezért épített mágikus erejével
egy tornyot, mely a bibliai Bábel
Tornyával azonos. A Torony hét
emeletből állt, s mindegyik szint
Nimród (balra) koronája azonos volna a mi Szent Koronánkkal?
egy-egy bolygót, illetve istensé­
get jelképezett.
A Szent Koronánk =
Nimród Koronája?
Amikor pedig eljött az éjszaka,
mikor Nimródnak meg kellett
vívnia a Démonkirállyal, a szkí­
ták ura fellépdelt az egyes emele­
teken a Torony tetejére. M inden
szinten magába gyűjtötte az
adott bolygó, illetve istenség va­
rázserejét, ám a legnagyobb erőt
nem más biztosította számára,
mint a homlokán lévő Korona.
Odafent égi íjával megütközött
a Sötétséggel, csakhogy utóbbi
cselt vetett, így meg tudta gyen­
gíteni a nagy király mágikus
erejét. N im ródot azonban Isten
felemelte az égbe, mint a Fény
legnagyobb hősét, így azóta
mint Orion csillagkép ragyog,
és - a legendák szerint - onnét
Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
S Z EN T E R E K L Y E IN K
vigyáz a sztyeppei népekre. Nem
csoda, ha N im ródot a perzsák,
a szkíták, a pártusok, a hunok,
az avarok is héroszukként és
dinasztiájuk őseként tisztelték -
akárcsak mi, magyarok is.
E legendák az ókorban közis­
m ertek voltak - noha mára csak
nyomokban maradtak fenn a
koptoknál, a szír keresztények­
nél, az iráni párszi vallásban,
vagy a Korán lapjain. (Némelyik
Nimród-történetet az Ezeregy-
éjszaka meséi őrizték meg.)
Egy azonban biztos: Nimródról
mindegyik mítosz egyöntetűen
állítja: kovácsolt egy koronát,
mely 1. varázserejű, 2. láncok
csüggnek róla, angyalok képei
díszítik, tetején pedig világfa lát­
ható, 3. máig a szkíták szent kirá­
lyi ékszerének számít. Továbbá,
Nimród koronájának szentsége
abban állt,c hogy a khvarenának,
az isteni fénykömek a mintájára
készült...
Ezek után megkockáztatható a
kérdés: N im ród koronája azonos
volna a mi magyar Szent Ko­
ronánkkal? Lehet, hogy Szent
Koronánk igazi misztériumát az
adja, hogy a khvarenát képviseli?
Akármennyire is hihetetíenül
hangzik, egy biztos: ha ez igaz,
rögtön érthetővé válik a mi
magyar Koronánk összes titka.
Többek közt az is, m iért tartjuk
„személynek” a Koronát, és
miért hitték róla azt a középkor­
ban, hogy csak olyan magyar
király viselheti, aki a kozmikus
törvénynek megfelelően uralko­
dik... ERŐSS DIÁNA
157
A M A G YA R SÁ G 20 i E V E S T O R T E N E L M E 2.
Döbbenetes tény: a m agyar
Szent Koronán lévő kereszt
dőlésszöge m egegyezik azzal
a szöggel, m elyet Földünk
forgástengelye zár be
bolygónk keringési síkjával...
Véletlen volna-e ez, illetve a
többi fantasztikus egybeesés
a Korona m éretei és
bizonyos csillagászati adatok
között? Vagy igaz lenne,
hogy a Szent Koronába
egy elveszett civilizáció
„kódolta" bele ezeket a
különleges szám adatokat,
azért, hogy egy leendő
em beriségnek üzenjen
vele...?
ögtön tisztázzuk az elején: a hivatalos
R tudomány - természetesen - mereven
elzárkózik ilyesminek még csak az esetleges
feltevésétől is. Számukra ugyanis még mindig
kötelező dogmának számít az, hogy a Koronát
két részből állították össze valamikor a 12-13.
században - noha már a Szent Koronát 1983-
ban megvizsgáló ötvöscsoport is egyértelmű­
en megállapította, hogy legszentebb nemzeti
szimbólumunk (szó szerint idézve vélemé­
nyükből) „egységes alkotás, mely technikai ki­
vitelezését és ikonográfiáját tekintve is mindig
is egyetlen darabot képezett”.
Angyalok ejtették el?
A magyar néphagyom ányt is élénken
foglalkoztatta a kérdés: m iért ferde a K o­
ronán lévő kereszt? Erre m ondáink kü­
lönféle, gyakran elmés, vagy épp h u m o ­
ros választ adnak, így például a követke­
zőt: állítólag, m ikor a gyerm ek H unyadi
M átyás éppen a vajdahunyadvári palota
kertjében játszott, hirtelen szárnycsatto-
gást hallott. Felnézve látta, hogy angya­
lok érkeznek hozzá, egyikőjüknél pedig
ott volt a Szent K orona, hogy a fejére
tegyék. C sakhogy a gyermek m egrém ült
| l 58. Hihetetlen KULONSZAM
Továbbá, nemcsak azt ál­
lítják a „fővonalas” irányzat
képviselői, hogy a ko­
ronát úgy rakták
össze két fél­
ből, de azt
is, hogy
semmi
k ö ze
nem le­
het sem
csillagászati adatokhoz, sem semmiféle ma­
gasabb rendű tudáshoz. Füszen ha ez így volna,
az gyökeresen ellentmondana egy másik dog­
mának, ami ma még tudományos körökben
abszolút „szent tehénnek” számít: ez pedig a
darwini evolúció-teória.
Utóbbi szerint az ember a primitív ősemberi
létből fejlődve érte el mai színvonalát, ebből
adódóan a Korona készítőinek - bárkik is le­
gyenek azok - fogalmuk sem lehetett olyas­
mikről, mint például a tény, hogy Földünk fo­
rog. Szerintük mindez képtelenség, délibábos
álmodozás, ahogyan az is, hogy az ősi kultúrák
talán jóval mélyebben ismerték az Univerzum
működésének törvényeit, mint fejlettnek mon­
dott jelenkorunk...
Nos, meg kell adni, elképzelésük nemcsak
kényelmes, de kielégíti a modem ember
büszkeségét. Elvégre jól esik tudni,
hogy az evolúciós fejlődési lánc
csúcspontján helyezkedünk
el, ahonnét megvetően néz­
hetünk vissza a tudatlan
ősökre! Csakhogy egy
bökkenő adódik: mi van,
ha az összes létező régé­
szeti adat, tény ellent­
mond ennek? M van, ha
előkerülnek ősi tárgyak,
melyek a
m ié n k et
messze
meghaladó
tudásról,
technológi­
ai színvonalról
árulkodnak...?
Nimród és az égi korona-modell
Nem csinálunk titkot belőle: Szent Koronánk
minden bizonnyal éppen egy ilyen, bizonyíték
erejű tárgy. Jobban mondva nem is tárgy, in­
kább személy, hiszen a magyar jogrend mindig
is annak tartotta. Azt pedig már a középkori le­
gendáink is állították: a Korona igazi funkciója
az, hogy a király rajta keresztül tartson kapcso­
latot az égiekkel...
Kevesen tudják, de tény: az őshagyományok
szerint minden koronának elsősorban ez a fel-
az égi lényektől, s nagyot kiáltott - mire
az angyal kezéből kiesett a korona, és a
földre esett. Akkor ferdült el a rajta álló
kereszt.
A m ásik híres m on d a m ár tö rtén eti jelle­
gű, és kevésbé mesés. Eszerint a kereszt
akkor görbült el, m ikor Ottó, bajor
király 1305-ben a cseh Venceltől visz-
szakapott Szent K oronát a nyeregkápára
akasztotta, s így lovagolt haza. Útközben
Fischam endnél azonban m egbotlott a
lova, a K orona leesett, s a kereszt azóta
fe rd e ...
2013. OKTÓBER - NOVEMBER

adata. Akármelyik ókori nép korona-eszméjét
nézzük, mindegyikben szerepel a tan, misze­
rint a korona teszi viselőjét, a királyt az istenek
akaratát tolmácsoló médiummá. Azaz, amint
az uralkodó fejére kerül a királyi ékszer, ő abban
a pillanatban ádényegül: halandó emberből fel­
sőbb erők csatornájává válik.
Ez az elképzelés sokszor válik a szkeptikusok
gúnyolódásának céltáblájává. Többen közü­
lük - módfelett humorosan - a Mézga család
időkibővítő-kézikészülékéhez hasonlították a
magyar Szent Koronát... Minderre csak any-
nyit jegyzünk meg: ironizálni könnyű, hiszen
ahhoz nem kell szakmai felkészültség, elég
mindössze némi cinikus hajlam. Ám ennél
sokkal nehezebb sok-sok ősi mítoszt elolvasni,
s összehasonlítva őket levonni a megfelelő kö­
vetkeztetést!
Márpedig, ha vesszük a fáradtságot, s élcelődés
helyett inkább ez utóbbit tesszük, annyi meg­
hökkentő, sőt hiheteden ténybe ütközünk, me­
lyek - tárgyilagosan szemlélve is - minimum
megkérdőjelezik a Szent Koronával kapcso­
latos dogmákat. Az őshagyományok ugyanis
egyöntetűen állítják: ez a Korona azonos azzal
a királyi fejdísszel, melyet maga Nimród kirá­
lyunk kovácsolt olyan mintára, melyet egy is­
tenség mutatott neki.
Ezért - mivel tehát Nimródnak egy modell
alapján kellett koronáját elkészítenie - nagyon
pontosan követnie kellett bizonyos geometriai
törvényeket, mértékeket. Ezek közül az volt a
legfontosabb, hogy a korona méretében töké­
letesen leképezze, megjelenítse az Univerzum
legalapvetőbb szabályszerűségét: a Rendet, il­
letve a kozmikus harmóniát.
Aranymetszés a Szent Koronában
Fantasztikusan hangzik, pedig igaz: Nimród
koronája tehát az égi harmónia földi manifesz-
tációjaként készült. De nemcsak az övé, hanem
- ismét hangsúlyozzuk - minden ősi korona
is, minthogy ezek a királyi fej díszek .valóságos
kis Univerzum-modellek. Azaz, minden koro­
na valójában a Mindenség tükörképét jeleníti
meg.
Ám N im ród koronája valamiben mégiscsak
több volt minden más földi koronánál. A
mítoszok ugyanis megerősítik: ez az egy ki­
rályi diadém a M indenséget vezérlő legfon­
tosabb törvény szerint készült. S hogy m e­
lyik ez a törvény... ? Erre egy mérnökökből
álló kutatócsoport adott választ, akik 1980-
ban Ferencz Csaba vezetésével vizsgálták a
magyar Szent Koronát, s megállapították:
méretei egyértelműen tartalmazzák azt a
szabályszerűséget, mely az egész term észet­
ben m indenütt megtalálható: az aranymet­
szés törvényét!
Mindez kellően misztikusan cseng, ám hogy
megértsük a jelentőségét, legalább alapszinten
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
S Z E N T E R E K L Y E IN K
A mindentudás van az emberi testfelépítés­ onálisfeladata van: ez egy
forrása sel, azaz úgy alkották meg, biológiai rezonátor, amely a
Bakay Kornél professzor hogy mintegy testünk és rezonáns izomorfizmus elvén
kutatásai során mások asztráltestünk precíz analó­ működik."Ez érthetőbben
is, így dr. Eduard Li is rá­ giája legyen. annyit jelent: ha a király
döbbent: a Szentkoronán fejére teszi a Szentkoronát,
álló kereszt, illetve az azt a benne rejlő kódok abban
tartó lap olyan arányokat a pillanatban működésbe
rejt magában, melyek az lépnek, így az uralkodó
emberi test felépítésében is agyhullámai kapcsolatba
megjelennek, lépnek a Mindenség in­
így például a nagyobbik formációs háttértárával
négyzet, amin a kereszt - azzal, amit Akasha Kró­
áll, ugyanúgy viszonyul a nikának is neveznek. Nem
kisebbhez, m int az embert csoda, hogy az ősi hagyo­
körülvevő energiamező - S hogy miért? Dr. Li szerint mányok szerint a királyok
az aura - az adott személy ennek az a oka, hogy - hatalmának, tudásának
fizikális testéhez. Ebből dr. idézve őt - „a Korona nem forrása mindig a korona,
Li arra következtet: a Ko­ csak egy egyszerű szimbó­ illetve az azon át beléjük
ronának szoros kapcsolata lum, hanem pontosfunkci­ áramló isteni erő...
célszerű tudnunk, mi is az az aranymetszés. Ez Szándékosan ferde a kereszt!
egy harmonikus arányosság, mely felfedezhető Márpedig hogy benne van, az a kutatók előtt
olyan természeti objektumokon, mint például is nyilvánvaló. A következőképpen: a Koro­
a csigaház, egy bolygó pályája, egy levél erezete, nánkon lévő dőlt kereszt egy négyzet közepén
vagy akár az emberi test. Lényege a következő: áll, mely viszont egy nagyobb négyzet alakú
két rész akkor aránylik egymáshoz az arany- területben foglal helyet. A két négyzet egymás­
metszés szerint, ha az egész úgy aránylik a na­ hoz az aranymetszés szerint aránylik, és - ami
gyobb részhez, mint a nagyobb a kisebbhez. még érdekesebb - ugyanúgy az aranymetszési
E szabályszerűség tehát, úgy tűnik, az egész arányt rejti magában a kereszt két szára, a víz­
Univerzumban meghatározó. Ám az ősi mű­ szintes és a függőleges szár is!
vészi alkotásokon ugyanúgy megtaláljuk, az Egy további döbbenetes azonosság, melyet
egyiptomi piramisoktól Mürón Diszkoszvető­ Bakay Kornél kutatásai alapján dr. Eduard Li
jén át Leonardo da Vinci közismert ember-mo- vett észre: ha a Szent Koronát és a da Vinci-féle
delljéig. Felmerül a kérdés: honnét ismerhették emberalakot virtuálisan egymásra helyezzük,
ezt a fontos matematikai törvényt a „primitív” a kereszt talpa (azaz a Korona csúcsa) hajszál­
ókoriak? És ami még inkább elgondolkodtató: pontosan az emberfigura köldöke tájára kerül
hogyan, miként ismerhették Szent Koronánk - ami életnagyságban megfelel a köldök alatt
készítője-készítői, bárki is volt az (vagy: voltak 2-3 cm-rel lévő pontnak. Csakhogy ez nem
azok)? És vajon miért volt fontos, hogy a ma­ más, mint az az energetikai pont a fénytesten,
gyar királyi fejdíszben is bele legyen kódolva ez ahol az összes ősi orvosi szentirat szerint a
a szabály... ? köldökcsakra van...! Véletlen volna mindez?
Vagy valóban egy elveszett ősi tudás nyomait
őrizné méreteiben a magyar Korona? Hogy
még tisztábban lássunk, vizsgáljuk meg Szent
Koronánk legfeltűnőbb, leglátványosabb ele­
mét: a ferde keresztet! A hivatalos álláspont
szerint a kereszt csak a 17-ik században dőlt el,
amikor is a koronát tartalmazó vasládát rosszul
csukták le. Ám ezzel a teóriával az a baj, hogy az
összes létező szakértői vélemény cáfolja...
Ezek közül idéznénk Ferencz Csaba Korona­
kutató szavait: „Megvizsgáltuk a Szent Korona
sérüléseit, ebben segítségünkre volt kiváló repülő­
mérnök kollégánk is ( ,..) s kiderült, hogy a sérülé­
sek egyike sem okozhatta a kereszt elferdülését. A z
abroncs és a pántok aszimmetriája azt a célt szol­
gálja, hogy a keresztet ferdén lehessen rászerelni.
Teljesen biztos tehát, hogy a kereszt szándékosan
ferde, ilyennek készült... ”
Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 1S9
 Jjj g
A M A G YA R SA G 20 000 E V E S T O R T E N E L M E 2.

féle ilyen jellegű katasztrófát, vagy ha mégis,

Atprogramoz- akarták „hatástalanítani” akkor azt sem a Föld keletkezésének idő­
ták a magyar a Szent Koronát. Azáltal pontjában, hanem jóval később. De utóbbi
Koronátr ugyanis, hogy pont a leg­ adat sem biztos. Ezért többen azt javasolják:
A 17. században élt Révay fontosabb képet, Mária érdemes meghallgatni, mit mondanak Föl­
Péter koronaőr azt állítja, ábráját eltüntették, a Ko­ dünk „elferdüléséről” az ősi legendák, mí­
hogy a Szent Koronán ma rona nem tudja feladatát toszok ... Elvégre lehet, hogy őseink sokkal
szereplő Dukasz Mihály betölteni: a beléje áramló többet tudtak erről, lévén hozzájuk időben
bizánci császárt ábrázoló égi erőket közvetíteni a közelebb volt az egész.
kép (képünkön) nem ere­ királyon keresztül Magyar- És valóban: több mítosz is említést tesz egy
deti. Helyette Szűz Mária ország és a magyarság felé. hatalmas katasztrófáról, melynek során a
zománcképe díszítette Egy másik álláspont talán „Mindenség megrendült, a folyók felforrtak,
valamikor a Koronának kevésbé „pesszimista” a hegyek tüze kifolyt a síkságokra, s hamueső
ezt a részét, ám valaki, vagy Koronánk keleti eredetét.) Utóbbi szerint igaz lehet, hullt.” (Egyiptomi Piramisszöveg Amentet
valakik ismeretlen célból S hogy vajon m iért kellett hogy valakik - talán a pusztulásáról.) Más szövegekben viszont
kicserélték azt. a Mária-képet a bizánci Habsburgok - „átprogra­ a következményt is elmondják: „Altland,
Nos, úgy tűnt, hogy Révay császárt ábrázoló zománcra mozták” volna a Szentkoro­ melyet a régiek Atlantisznak hívtak, megráz­
állítása egyértelműen bebi­ cserélni? Pap Gábor művé­ nát, ám ettől még az műkö­ kódott, s egyetlen éjszaka alatt a tenger alá
zonyosodott, mikor 1993- szettörténész szerint a csere dik: a hiányzó Mária-kép süllyedt." (Oera Linda Boek, a germán frízek
ban Csöm ör Lajos ötvös- II. József (1780 - 1790), a szerepét ugyanis átvette szentkönyve.) A végső szót viszont az írek
koronakutató megtalálta „kalapos király” uralkodása volna valamelyik másik egyik népdala m ondja ki, mely szerint „mi­
a hiányzó Mária-lemezt, alatt történt, mivel - ahogy ikon, például az égben ítél­ óta Tír Na Nog-ot, az Ifjúság Földjét elnyelte
m égpedig Grúziában! a kutató feltételezi - a kező (Pantokrator) Jézust a tenger, semmi sem egyenes többé... a világ
(Ez is bizonyítja Szent Habsburg-császárok így ábrázoló kép... összes útja ferde lett, akárcsak a föld, amin la­
kunk... immár minden, ami egyenes volt, gör­
A bűvös 23 és fél fok „Ami egyenes volt, görbévé lett" bévé lett..."
Azaz, akármilyen hihetetlenül hangzik, megis­ Van itt még egy rejtély, mely viszont átvezet
mételjük: az összes vizsgálat szerint a korona bennünket a csillagászat és a földtudomány A Mindenség frekvenciája
keresztje eleve ferdének készült, és nem pedig területére. Ez pedig a következő: hogyan fer- A mítoszok tehát egyöntetűen állítják:
„útközben”, a történelem viharai során ferdült dülhetett el Földünk tengelye? Vagy mindig Földünk forgástengelyének elferdülése
el! Rögtön felmerül a kérdés: miért? Ki, mikor, is ilyen lett volna? H a viszont nem, akkor összefügg azzal a hatalm as katasztrófával,
és főleg: mi okból készít el egy felbecsülhetet­ mekkora erőknek kellett közreműködnie ah­ m elynek következm énye A tlantisz pusztu­
len értékű szent királyi szimbólumot úgy, hogy hoz, hogy egy bolygó forgástengelyét eltérít­ lása és a - Bibliában is szereplő - özönvíz
az eleve „hibás” legyen? se az egyenestől? lett. M egkockáztatjuk a konklúziót: két
Erre csak egyetlen egy reális válasz létezik. Nos, ez az, ami a geológusok előtt is teljes rej­ lehetőség adódik. Vagy a Szent K oronát
Senki, soha, egyetlen kor vagy kultúra egyet­ tély, azaz, m ondjuk ki nyíltan: erre egyelőre ezek u tán kovácsolták direkt úgy, hogy
len ötvöse vagy ékszerésze nem alkot „selejtes” senki sem tudja a választ. Elméletek persze, leképezze a m egváltozott helyzetet, azaz a
koronát... Marad az a lehetőség, hogy Szent­ katasztrófa során „elferdült” Földet, vagy
koronánk keresztjének ferdesége nem hiba, el­ pedig egy m ásodik verzió az igaz - mely
lenkezőleg: a Korona fontos része, eleme, mely kissé talán hihetetlenül hangzik. Eszerint
nélkül a királyi talizmán nem, vagy nem jól tel­ ugyanis m ég az is lehetséges, hogy a K o­
jesítené be a küldetését. rona keresztje mégis egyenes lehetett vala­
Ez a gondolat inspirálta a kutatókat, hogy meg­ ha, az ősidőkben, ám - követve bolygónk
mérjék a ferdeség fokát, azaz a kereszt dőlésszö­ sorsát - a katasztrófa során ő maga is el­
gét. És mint Ferencz is megállapítja: „a kereszt ferdült, pontosan úgy és annyira, ahogy és
ferdesége meglepő módon azonos a Föld tengely amennyire a F öld...
dőlésszögével." Utóbbi pedig pontosan 23.5 fok, N em tudjuk, melyik verzió a helyes (lehet,
és ezt az adatot - ahogyan Ferencz is állítja - az hogy egyik sem, de az is lehet, hogy egy
emberiség legalább a neolitikum (újkőkor) óta harmadik válasz az igaz, mely talán ma még
ismeri. eszünkbe sem jut). Ám a következő konklú­
A Szentkorona legnagyobb titka: a kereszt szép számmal vannak: a legtöbb valamilyen ziót vonhatjuk le mindezekből a döbbenetes
ferdesége tehát újabb és újabb rejtélyekhez külső hatásnak, kozmikus katasztrófának tu ­ tényekből: a Szent Korona együtt él, együtt
vezet minket. Hiszen ezek után már érthet­ lajdonítja a Föld ferdeségét, pl. annak, hogy rezeg anyabolygónkkal, a Földdel. Feladatát
jük: nem a Korona keresztje ferdült el az bolygónk közvetlenül születésekor (4.5 mil­ - biztosítani, hogy a király agyhullámai a Föl­
egyeneshez képest, hanem a Föld tengelye liárd éve) egy másik bolygóval/üstökössel/ dével és a Világmindenséggel azonos frekven­
- a Korona mindössze ezt a geofizikai tényt aszteroidával ütközött. Állítólag e „karam­ cián rezonáljanak - a Korona, mint „kozmikus
utánozza, képezi le hűségesen! De vajon mi­ bol” során ferdült volna el a forgástengely, s adóvevő” csak így, ferde kereszttel láthatja el. Ez
ért? Mi volt ezzel a célja a Korona készítőjé­ keletkezett volna a leszakadt bolygódarabból pedig megmagyarázza, hogy a látszólag „hibás”
nek? És ami még fontosabb: hogyan, honnét a Hold. keresztet miért is nem jutott az eszébe soha,
ismerhették ezt az adatot az őskor végén, a Ezt a teóriát azonban számos kutató cáfolja. senkinek sem kiegyenesíteni...
történelem hajnalán? A mérések ugyanis nem mutattak ki semmi­ ERŐSS DIÁNA

160 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER

 S Z E N T E R E K L Y E IN K

bben a cikkben tehát ezeket

E a rejtélyeket - a jogar és az
országalma igazi titkait - pró­
báljuk meg megfejteni. Ahhoz
azonban, hogy erre esélyünk
legyen, nem árt legalább röviden
megismerni a két, kézben tartott
regália küllemét, mibenlétét.
Oroszlánok
és mágikus csomó
Kezdjük a jogarral, már csak
azért is, mert minden felsoro­
lásban megelőzi az országalmát:
alább pedig az is ki fog derülni,
miért.
A jogar = a jog őre
A jogar, mint jelkép a királyt mint a jog
és az igazság őrét jeleníti meg. Ké­
zenfekvő kérdés: vajon van-e köze a
jogar szónak a jog szóhoz? És egyálta­
lán, honnét ered a „jogar” kifejezés?
Nos, a „jog” gyök megvan az
indoiráni nyelvekben, így a szanszkrit-
ban - az indiai nyelvek ősében - is, ahol
is „törvény”-t, „rend”-et, ezen kívül „sza­
bályozást” „igázást, zabolázást” jelent. E
gyökjelenik meg például ayoga, azaz jóga
szóban is: ez a szellemi ösvény ugyanis
épp azt mutatja meg, miként élhetünk
a kozmikus törvényeknek megfele­
lően, s hogyan kell szabályoznunk,
„leigáznunk” ösztöneinket.
Vajon véletien volna, hogy a
magyar „iga” szó hasonlít
erre a „jóga” kifejezésre - és mind
a kettő „igázást”, szabályozást jelent?
Vagy éppen az, hogy magyarul
is „jog”-ot mondunk, mikor az
igazságra, törvényekre, szabályozásra
gondolunk? Költői kérdések, s talán
ez rájuk a válasz: a „jogar” szavunk ismét
indoiráni eredetünket és az ősi Kelethez való
szerves kötődésünket bizonyítja...

/A' n) A Mindenség két pólusa

magyar királyi jelvenyeinken
r, < | . / M i i | I / ■ |

A magyar királyi regáliákat - azaz királyi hatalmi az ősi tanítások a jobb oldalt
jelvényeket - általában már a gyermekek is férfiasnak, a balt pedig nőiesnek
fel tudják sorolni: korona, jogar, országalma, tartják.
A jogar ugyanis a király apaságá­
így, ebben a sorrendben. A legtöbben
ra, férfierejére, harcosi mivoltára
egyértelműnek tartják, hogy három nemzeti
utal. Az ősmagyar hagyomá­
szimbólumunk közül a Szentkorona méltósága nyokban a jogar az uralkodó
a legnagyobb, mivel ez a legfontosabb, a bírói szerepkörét jelzi: eredeti
magyarság egységét kifejező szakrális jelkép. formája ugyanis abból a pál­
Sokkal kevesebbet beszélnek a jogarról és cából alakulhatott ki, melyet a
az országalmáról - pedig e kettő eredete, sztyeppei társadalmak bírája - a
története is milliónyi döbbenetes titkot rejt... horka - az ítélet kimondása során
ékkőből készült - ugyanabból,
mint a mi királyi jogarunk feje.
Valószínű tehát, hogy a sztyeppei
népeknél a jogar alakja elválaszt-
hatadanul összeforrhatott a fehér
ló mítoszával!
És ha a fehér ló figurája ismerős,
ez cseppet sem csoda: a kurgáno-
sokról ugyanis az antropológiai
vizsgálatok megállapították, hogy
indoiráni szár­
mazásúak,

Magyar királyi jogarunk egy 29 foglalatról összesen 28 csüngő

és fél centiméter hosszú, aranyo­
zott mogyorófa nyél, melyre egy
átfúrt hegyikristály gömb van
illesztve (ez a jogar feje). Tegyük
hozzá: ez a világon a harmadik
legnagyobb méretű átfúrt drá­
gakő. A gömb felületére három
teljesen egyforma oroszlán
alakja van vésve.
Ezt a hegyikristály fejet két,
virágot formázó aranylemez
öleli körül, melyeket aranypán­
tok tartanak össze. Fölül egy
úgynevezett „Salamon-csomó”,
egy mágikus jelkép látható,
melynek a középkorban bajelhá­
rító szerepet tulajdonítottak. A
lóg le, melyek, ha megrázzák a
jogart, csilingelő hangot adnak
- a kutatók szerint ez is a rossz
szellemek elűzését szolgálta.
M indez azért fontos, m ert már
ezekből a művészeti jegyekből
kiviláglik jogarunk elképesztő
régiségé és mágikus ereje. Ele­
ve fontos tudni: a jogar keleti
eredetű királyi jelkép, s legelő­
ször az ókori keleti civilizációk­
ban - Sumerban, Egyiptomban
- találkozunk vele. A király
mindig a jobb kezében tartja
- ennek pedig elsődlegesen az'
az oka, hogy a jogar is „férfias”
jelkép, a két oldal közül pedig
Kővé dermedt
csillagfény
A jogar, mint jelkép tehát elké­
pesztően ősi időkbe vezethető
vissza. A Kárpát-medence terü­
letén a jogarokvalóságos „virág­
kora” a Kr.e. 4000 táján kezdődő
rézkor, amikor is egy sztyeppei
kultúra - az úgynevezett kurgáno-
sok népe - éri el keletről hazán­
kat. Vezéreik, harcos fejedelmeik
sírjaiban mindig ott a jogar az
eltemetett halott kezében, és
ami a legizgalmasabb: ezeknek
a jogaroknak a feje szinte kivétel
nélkül lófejet mintáz, és gyakran
hegyikristályból, ebből a fehér
m inta
szkíták,
a pártu­
sok, a
médek
- és mi, magyarok
is ... Annak is külön jelentősége
lehetett, hogy a jogart ezek szerint
ősi sztyeppei rokonaink is épp
hegyikristályból készítették: az
indiai-iráni mitológiában ugyanis
ez a kristály a villámmal és a
férfi termékenységi energiával
kapcsolatos. Olyannyira, hogy
a hinduk szerint a hegyikristály
valójában kővé dermedt villám,
vagy - egy másik elképzelés alap-

2013. OKTÓBER - NOVEMBER Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 161l

A M A G YA R SA G 20 jj| E V E S T O R T E N E L M E 2.

Sólyomfejű volt a jogar?

D öbbenetes tény: a Képes Krónika néhány
ábrázolásán (38-40. o.) a királyi jogar
„tollas” fejű volt, m intha egy sólyomra
emlékeztető ragadozó m adár fejét mintázta
volna. M indez nemcsak a magyar Turul­
m onda miatt érdekes, hanem azért is, m ert
a jogar ősidők óta a király bírói, igazság-
osztó hatalmát jeleníti meg. Az ősmagya­
roknál a legfőbb bírói tisztséget horkának
nevezték, akinek a hagyományaink szerint
turulos pálcája (jogara) volt!
Ennek oka az, hogy táltos-mitológiánkban
a turulm adár jeleníti m eg az égi törvényt,
igazságot - de az is lehet, hogy volt egy Géza fejedelem (balra) és Szent István (jobbra) a Képes Krónikából. Mindkettőjük kezé­
igazság-istenünk, akinek a sólyom lehetett ben ugyanaz a jogar látható, de ez nem azonos a ma ismerttel
az egyik alakja. Lehet, hogy a sólyomtollas képviselője a horka lehetett? D e van egy ókori Egyiptomban Hór, azaz Hórusz, az
királyi jogarunk is erre, az egykori sólyom­ még hihetetlenebb egybeesés is: a magyar igazság istenének nevében rejlik - s az ő
alakú igazságistenünkre utal, akinek a földi horka szóban ott a „hor” gyök, ami az jelképe is hogy, hogy nem, épp a sólyom ...

ján - csillagfény, mely drágakővé
vált. Magyar királyi jogarunk
tehát szoros kapcsolatban áll az
ősi indoiráni-sztyeppei mágikus
szimbolikával. A három oroszlán
szintén a király férfias, harcosi
energiáit jelképezi, emellett az
oroszlán mindig Nap-állat (és az
Oroszlán állatövi jegyre utal). Az
pedig, hogy épp 28 csüngő van
a jogaron, megint Keletre vezet
bennünket: ez a szám ugyanis a
hindu, az iráni, de az egyiptomi
számmisztikában is a jogra és
az igazságra utal. Nem véletlen,
hogy Ozirisz, a jóságos egyiptomi
istenség ennyi éves volt, amikor
gonosz öccse, Széth meggyilkol­
ta, de az sem, hogy Indiában eny-
nyi, azaz 28 fia van Dharmának,
az igazság istenének...
A fáraó korbácsa
és pásztorbotja
Nos, eddig annyit már megálla­
píthatunk, hogy királyi jogarunk
egyértelműen a sztyeppe mű­
remekei közé tartozik, jelképes
üzenete pedig a következő: az
uralkodó, mint az igazság ura, a
Mindenséget átható Világtörvény
földi őre, férfias erővel fogja meg­
védelmezni az országot a belső
ellenségtől. Ez azért fontos, mert
ősidők óta a regáliák közül a király
kardja az, mely azt sugallja: a király
elhárítja a népére támadó (külső)
ellenséget, bárhonnét érkezne is.
A jogar viszont azokat „fenyegeti”,
akik 1. az országon belül vonnák
kétségbe a király hatalmát, 2. bár­
milyen módon áthágnák az ország
törvényeit, illetve veszélyeztetnék
a kozmikus harmóniát.
A legnagyobb múltja a jogarok­
nak kétségkívül Egyiptomban
van. Ki ne ismerné a fáraó kezé­
ben lévő két, híres uralmi jelvényt:
a korbácsot és a görbe pásztorbo­
tot? Az előbbi „becsületes” neve
egyébként neheh, míg az utóbbié
heka. A neheh korbácsra, ostorra
hasonlít, viszont maga a szó
mélyebb jelentést hordoz: a
„neheh” ugyanis örök­
kévalóságot, időt jelent
az egyiptomi nyelvben.
Csakúgy, mint a „heka”
szó, melynek jelentése viszont
„varázserő”.
Általában
úgy szokták
magyarázni: a
neheh, azaz a korbács jelké­
pezi a király fenyítő erejét,
míg a heka őt mint a nép
jóságos pásztorát
jeleníti meg.
A magyar
királyi
jo­
garban mindkét szándék benne
van: az oroszlánok a harcias
védelmező szerepre utalhatnak, a
Salamon-csomónak is nevezett
varázskötés azonban minden ősi
tanításban olyan fogalmakkal
kapcsolatos, m int a védelem, az
önzetlenség, a megváltás és az
önfeláldozás.
Az úgynevezett Salamon-cso-
móról a következőt lehet még
tudni: e nagy erejű mágikus
jelképet (pecsétet) Sala­
m on király maga is a legen­
dák szerint a babiloni
sumer mágusoktól
meg. A
csomó, azaz varázs­
kötés ugyanis egy
végtelenített,
önmagába
visszatérő jel,
mely jogarra
helyezve .azt
„üzeni”: a király hatalmá­
nak forrása az a kozmikus
erőháló, mely át-és
átszövi az egész
Univerzu­
mot.
Madagaszkártól
H u n n iá m
Felmerülhet a kérdés: de vajon mi'
köze van a mi magyar jogarunk­
nak az egyiptomi fáraó hatalmi
jelképeihez? Nos, nagyon is sok!
Kevesen tudják, de maga a ma­
gyar jogar is egyiptomi eredetű:
a kutatók szerint az egyiptomi
Fátimida dinasztia uralkodása
alatt, a Kr.u. X. században ké­
szülhetett. A vizsgálatok továbbá
kimutatták, hogy a benne lévő
hegyikristályt valószínűleg Mada­
gaszkáron bányászták. Csakhogy
a C14 (radiokarbon)-mérések
ennek ellentmondó eredményre
vezettek: ezek alapján ugyanis a
jogar kora - kapaszkodjunk meg
- akár több ezer esztendő is lehet!
Mindez pedig azért elképesztően
izgalmas, mert hagyományaink
úgy tudják: mind a korona,
mind a jogar és az országalma II.
Szilveszter pápától (999 - 1003)
került I. István királyunkhoz
(1000 - 1038) - hozzá viszont
úgy jutott, hogy a Vatikán kapta
meg a Nagy Károly sírjába rejtett
avar kincseket. Az avar kagán,
Baján pedig magától a hun Attila
királytól „örökölte” a regáliákat,
lévén maga az Avar Birodalom is a
hun állam folytatása volt.
Ezek szerint a jogar és az országal­
ma is valamikor Attila király kezé­
ben lett volna? Nagyon is valószí­
nű, már csak azért is, mert számos
vizsgálat iráni eredetűnek nyilvá­
nította a jogar kristálygömbjét,

Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER

 S Z E N T E R E K L Y E IN K

ezzel látszólag ellentmondva a Gömb alakú tárgyat már az ókori Nem véleden hát, hogy a Bibliá­ rázni. így például a következő:
Fátimida-származásnak. Eszerint sumer ábrázolásokon is láthatunk ban is épp egy nő, Éva nyújtja át a a tudósok általános véleménye
tehát nem az arab világból érke­ uralkodók, városvezetők kezében. gyümölcsöt Ádámnak, és az sem, szerint az országalma tetején nem
zett volna Magyarországra a jogar, A gömb a Mindenség, a hibátlan- hogy a király bal kezében pont az a kettőskereszt állt eredetileg,
hanem a hunoktól, akik nyilván ság, teljesség, tökéletesség jelképe, egy aranyalmát tart. Ezzel ugyanis amit ma látunk rajta, hanem egy
egy iráni mesterműhelytől rendel­ így ismét csak arra utalhatott: az jelképesen azt fejezi ki: az uralko­ „egyszerű” kereszt. Ám erre ko­
hették meg a készítését. illető vezető a kozmikus törvé­ dó nemcsak az Ég megbízásából moly bizonyítékok nincsenek: az
Csakhogy egy hihetedenül hang­ nyeknek megfelelően kormányoz­ uralkodik (korona), megvédi né­ az ábrázolás ugyanis, ami I. István
zó - mégis meggondolásra érde­ za népét. M nden gömb-szimbó- pét a támadóktól (kard), biztosítja palástján szerepel az országalmá­
mes - elmélet szerint a hunoknak lum egyben csillagászati, planetá- az igazságosságot (jogar) - hanem ról, és amin valóban nem kettős
köze volt az ókori Egyiptomhoz, ris jelkép is, hiszen a bolygók, így országát kereszt áll rajta, számos kutató
minthogy maga a hun nép egyip­ Földünk is gömb alakú - s ezzel táp­ szerint manipulált... Vajon
tomi gyökerekkel rendelkezik. Ezt az ősi Mezopotámiában már teljes ki, kik, és miért változ­
a teóriát számos nyelvészeti, val­ mértékben tisztában voltak. tatták volna a palást
lástörténeti és egyéb bizonyíték A gömbök ugyanakkor a almájának keresztjét
támasztja alá. Ha pedig ez igaz, ak­ női emlőre, a várandósságra, kettős helyett egysze­
kor máris érthető, miért van joga­ az anyaságra, a táplálásra is resre?
runknak egy - látszólag egymást utalhattak. így lett a gömb Akárhogyan is, egy
kizáró - egyiptomi és hun eredete az ősidőktől fogva a Magna biztos: a kettős ke­
is: azért, mert mind a kettő igaz... Mater-nek, azaz „Nagy reszttel ellátott gömb
Eszerint ugyanis a jogart való­ Anya-nak nevezett Isten­ a sumer írásban egy
ban Egyiptomban alkothatták, nőnek, a Mindenség égi jel, mégpedig az, ami
fejét akár tényleg madagaszkári Királynőjének a jelképe. a „PA” szótagot írja. Ez
kristályból - ám nem feltédenül Ő az, akit a sumerok a sumer hagyományban
a Fátimida-korban, hanem lehet, Istámak és Inannának, „fát”, konkrétan az Égig
hogy sokkalta régebben! Akár a az egyiptomiak ízisznek, a Érő Fát, a Világfát jelöli,
fáraók idejében is...! Az Egyip­ magyarok pedig Nagybol­ mely a - gömb alakban
tomi Birodalom hanyadása során dogasszonynak hívtak. elképzelt - Univerzum
kerülhetett a királyi jelkép a Kau­ Országalmánk jelképisége tehát talapzatából nő egészen
kázusba kivándorolt, egyiptomi az Istennő-mitológiához vezet lál­ a mennyországig. Ha
gyökerű hunokhoz, akik királyai minket, ám azt se feledjük el, ja; pedig elfogadjuk ország­
pedig az avarokon át egészen a hogy e királyi jelvényt pont „al­ gon­ almánk szimbolikájának
magyar Árpád-házi királyokig mának” nevezik, és nem mondjuk doskodik a véde­ sumer-mezopotámiai eredetét,
örökítették azt tovább... „gömbnek”... Ez azért nagyon lemre szorulókról, a mondanivalója is nyilvánvaló
fontos, mert tulajdonképpen és szereti a nemzetét. Akárcsak lesz: ez szintén egy kicsiny világ-
A Nagy Istennő almája ennek segítségével fejthető meg egy - bármennyire is paradox modell, ahol a gömb jeleníti meg
Ősi jogarunk párja, „társa” az or­ az igazi spirituális üzenet is, amit férfi-királyok esetében - jóságos a Mindenséget, a rajta lévő kettős
szágalma, melyet - mint említet­ hordoz. Természetesen köze van édesanya... kereszt pedig az Égig Érő Fát.
tük - a király mindig a bal kezében a bibliai Edenkert-történetben Utóbbiról a mítoszok úgy tudják,
tart. A bal oldal ugyanis a hagyo­ szereplő almához: e gyümölcs Nyugtalanító tények ez az Univerzum közepe, az „első
mányos szimbolikában a nőiség (egyáltalán, minden kerek gyü­ Ami pedig országalmánk eredetét szilárd pont”, mely a tér és az idő
területe, melyet a Hold, a lunáris mölcs) ősidők óta az Istennő illeti, itt is van néhány nyugta­ kiindulópontja, ősforrása.
energiák uralnak, míg a jobb oldal által nyújtott tápláló-védő­ lanító tény, amit a „hivatalos” Ezek után felmerül a kérdés:
a Nap hatása alatt áll. gondoskodó energiákat képviseli. álláspont nem tud megmagya­ akkor hát a magyar királyi jelké­
pek sokkal többek, mint aminek
Eggömbök term észetesen csak elmélet, m elyet az cáfolhat­ első pillantásra gondolnánk őket?
a császárok kezében na meg, ha előkerülne egy ilyen gömb például Jogarunk tehát „villám” volna a ki­
Az országalma eredetileg világm odell volt, királysírból - ám ez egyelőre nem történt meg. rályjobbjában, míg országalmánk
m ely az uralkodó kozm ikus hatalm át jelké­ Az első, valóban létező országalmát VIII. egy kicsinyített világmodell? Nem
pezte. M ár a bizánci császárokat és a Karoling Benedek pápa (1012 - 1024) ajándékozta II. tudhatjuk, hogy mennyire jár
uralkodókat is gyakran ábrázolják úgy, hogy H enriknek (1014 - 1024), a ném et-róm ai közel ez az értelmezés az igazság­
egy g ö m böt tartanak a kezükben, m elyen sok­ császárnak, koronázása alkalmából. A császár hoz, ahogyan az is tény: a rejtélyek
szor csillagok látszanak. Ez is m utatja, hogy az ajándékot nem tartotta meg, hanem a clunyi megfejtése ezzel még korántsem
ez a tárgy k im ondottan egy m iniatűr éggömb bencéseknek adományozta - talán azért, m ert teljes. Ám egy valami biztos:
volt, mely alakjával az Univerzum teljességét úgy érezte: a M indenség ura nem ő, a földi regáliáink eredete olyan ősi korok­
idézte. uralkodó, hanem Isten maga. Ám az őt követő ba nyúlik vissza, amikor a királyok
M indem ellett a történészek feltételezik, hogy ném et császárok hatalmi jelképei közt már még az égi rend földi képvise­
ekkoriban a valóságban m ég nem létezett az megtalálható az országalma, m iként néhány m a lőiként uralkodtak, az emberek
országalma: a göm b alakú jelkép ugyanis sze­ is létező uralkodócsalád, így a brit vagy a dán pedig ismerték a Mindenség
rintük csak az ábrázolásokon jelent meg. Ez dinasztia esetében is. működésének titkos törvényeit.
ERÖSS DIÁNA

2013. OKTÓBER - NOVEMBER Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 163

A M A G YA R SA G 20 E V E S T O R T E N E L M E 2.

MAGYAR MÚZEUMOK
MÁGIKUS KINCSEI
Titokzatos ereklyék hazai földből
A világ m úzeum aiban szám os olyan tárgyra mint amilyen a tisztaság és őszinteség jelképes
csodálkozhatunk rá, m elyekről úgy tartják: term észetfeletti virága, a liliom...
így már érthető, miért pont liliomok díszítik a
képességekkel rendelkeznek. Ki ne hallott volna például
koronát: e virág ugyanis az ősi magyar Boldog-
a Tutanham on aranym aszkjához fűződő „fáraó átkáról",
asszony-istennő jelképe, akit később az Isten­
vagy éppen a Bécsben őrzött „Végzet Lá n d zsá já é ró l? Ám
anyával azonosítottak. Ez sokkal kézenfekvőbb
cikkünkből kiderül: ahhoz, hogy titokzatos talizm ánokra, magyarázat, mint az, amit a tudósok egy része
sejtelm es legendákkal övezett kincsekre bukkanjunk, nem állít, hogy tudniillik a korona francia eredetű, s a
feltétlenül kell távoli tájakra, vagy egyáltalán külföldre rajta lévő virágdíszek Anjou-liliomok, az Anjou-
utaznunk... Elég körülnézni néhány hazai múzeum dinasztia jelképei.
tárlójában!
Szerelemhozó
azánkban is szép számmal akadnak madárszirén-gyűrű
H ugyanis régi kincsek, leletek, melyek vagy
rejtélyes eredetűek, vagy pedig a legendák, ha­
A király látomásában megjelenő Szűzanya az
uralkodó feleségét, Antiokhiai Anna királynét
gyományok varázserőt tulajdonítanak nekik. (1154 - 1184) is megajándékozta. Számára egy
Közülük a leghíresebb természetesen a magyar gyönyörű, mágikus erejű gyűrűt küldött, mely
Szent Korona, ám van jó pár olyan tárgy, mely­ mennyei szépséggel látta el viselőjét, s állítólag
hez nem kevésbé izgalmas hiedelmek kapcso­ biztosította, hogy a király soha ne érdeklődjön
lódnak - habár nem ennyire közismertek. Az más asszony iránt. Ilyen, szerelmi kötéssel ellá­
alábbiakban ezek közül fogunk bemutatni né­ tott varázsgyűrűk az antik legendákból is szép
hányat. számmal ismertek.
És ami a leghihetetlenebb: a királyi pár székes-
Liliomos korona az égből AIII. Béla és felesége, Antiochiai (Chatillon) fehérvári sírjából mindkét kincs, a korona és a
Ha már a Szent Koronát említettük: egy má­ Annának a szarkofágjából 1848-ban előke­ gyűrű is előkerült! A liliomos fejdísz III. Béla
rült koronázási ékszerek
sik korona sokkal szerényebben húzódik meg fején volt, míg a gyűrű Anna királyné ujján.
a Nemzeti Múzeum egyik vitrinjében - pe­ sélik: a király egyszer vadászat során eltévedt, Utóbbit látva a régészek megdöbbentek: a rajta
dig története legalább olyan rendkívüli... s az erdő mélyén látomásban részesült. Szűz ábrázolt lény - egy lanton játszó, madártestű,
Árpádházi III. Béla (1172 - 1196) liliomos Mária jelent meg neki, aki egy liliomokból font halfarkú nőalak - ugyanis teljesen ismeretlen a
koronáj áról van szó, vagy ha úgy tetszik, Béla ki­ koszorút tett a király homlokára, mondván: korabeli Magyarországon, sőt: egyáltalán, szo-
rály úgynevezett halotti koronájáról. A szakiro­ olyan tiszta és őszinte legyen uralkodásában, kadan ebben a korban.
dalomban ugyanis így említik, annak ellenére, A hal-madár-lány keverék nem más, mint egy
hogy az újabb kutatások szerint ez az elnevezés úgynevezett madárszirén, mely sok ezer évvel
félrevezető, sőt téves. a kereszténység előttről, az ősi keleti mágia vi­
Nem valószínű ugyanis, hogy e koronát csak a lágából származik. Az ókori beszámolók szerint
temetéskor helyezték volna a halott uralkodó kimondottan a kaukázusi szkíták ábrázolták így,
fejére. Az antropológiai vizsgálatok ugyanis be­ madárszárnyakkal és haltesttel Boldogasszonyt,
bizonyították: már életében is többször viselte. Isten női aspektusát...
Ezért vélik sokan úgy, hogy a liliomos fejdísz
ezek szerint „házi korona” lehetett - azaz, a ki­ „Fényatyánk arca felemelkedik"
rály mindennapos megjelenése során hordta az - A tatárlaki agyagkorongok
udvarban. Szemben a Szent Koronával: utóbbi Szintén az ősi Boldogasszony-hit örökségéhez
ugyanis szakrális, azaz „beavató korona” volt, tartozik az egyik legelképesztőbb kárpát-me-
így csak életében egyszer, a koronázási szertar­ dencei régészeti szenzáció: a tatárlaki agyagko-
táson kerülhetett a király fejére. rong-lelet. A három, történelem előtti ősi írás­
Csakhogy a liliomkoronához fűződő magyar jelekkel ellátott agyaglapocska 1961-ben került
hagyományok ellentmondanak ennek az elkép­ elő Nicolae Vlassae régész ásatásán, az erdélyi
zelésnek is. III. Béla koronáj áról ugyanis azt me- Tatárlaki leletek Alsótatárlakán (Tartaria). Egy hamuval teli gö-

I 164 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER


dörben hevertek/26 agyagszobor, 2 kőfigura,
egy tengeri kagyló-karperec, illetve egy 40 év
körüli ember égett csontjai társaságában.
A lelet fantasztikusságát az adja, hogy a koron­
gokon lévő írás egy ősi nyelv emléke, sőt: egész
Európa legrégibb ismert írása. És hogy milyen
nyelven íródott? Már Vlassae úgy vélte: a felira­
tok nyelve sumer lehetett, mivel szerinte a tatár­
laki lelet olyan sumer csoportokhoz köthető,
melyek Mezopotámiából telepedtek át a Kár­
pát-medencébe. És valóban: a betűk nagyrészt
megegyeznek a korai sumer képírás jeleivel.
Ám nemcsak ezzel - hanem a székely-magyar
rovásírással is! Ahogy Varga Géza íráskutató
kimutatta: a tatárlaki írás 32 betűjéből 26 tö­
kéletesen azonos a székelyek ősi írásával, ez
pedig egyértelműen azt bizonyltja: Erdélyben
turáni (magyar?) nyelvet beszélő népek élhet­
tek - kapaszkodjunk meg - akár 10 ezer évvel
ezelőtt...!
A tatárlaki korongok közül a legismertebb egy
mágikus amulett, mely Boldogasszony erejét
kölcsönözte viselőjének. A rajta álló varázs­
mondás Badiny Jós Ferenc fordításában így
hangzik: „Oltalmazónk! Minden titok dicső
Nagyasszonya! Vigyázó két szemed óvjon Nap
atyánkfényében!"
Egy másik kutató, Szathmáry Attila szerint az
agyagkorongon viszont egy ősi prófécia áll:
„Egyetlen magasztos teljességünk leáldozóban.
De Fényatyánk arca felemelkedik, ismétfelragyog
és betölti dicsőségét." Nos, akármelyik megoldás
a helyes, egy biztos: a ma Kolozsvárott látható
tatárlaki együttes több titkot őriz, mint a világ
nagy múzeumaiban lévő, sokkal nagyobb hírve­
rést kapott lelet...
Aranyszarvasok
az Alföldön
Igaz volna? Sumer honfoglalók érkeztek
Mezopotámiából a mai Magyar-
országra 10 000 éve - azaz jóval
a piramisok feltételezett épülése
előtt... ? Nos, egyre több bizonyí­
ték támasztja alá, hogy Árpád 896-
os honfoglalása valóban nem az első
alkalom, amikor Keletről jött népek
telepedtek le hazánk mai területén. Az
egyik ilyen néphullám sok ezer évvel a tatárlaki
lelet földbe kerülése után érte el a Kárpát-me-
dencét - ám vagy 2000 esztendővel a magyarok
jövetele előtt.
A szkíta honfoglalásról van szó, mely­
nek első hulláma a Kr.e.8-9. századra
datálható. Ennek során a Kárpát­
medence lett a legnyugatibb tar­
tománya a Kínáig érő, monstrum
méretű Szkíta Birodalomnak. Az
indoiráni nyelvet beszélő, harcias
lovasnomádok kultúrája, tárgyai, mű­
vészete azonban olyan döbbenetes azonossá-
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
A hunok varázsüstjei
Testvérnépünkhöz, a hunokhoz köthető
egy különleges tárgytípus, mely egyér­
telműen mágikus célú lehetett (azaz:
varázslásra, misztikus rítusok
bemutatására használhat­
ták) . A hun üstökről van
szó, melyek szép számmal
kerültek elő a H un
Birodalom egykori
területén, Kínától egé­
szen Németországig
- így hazánkban is.
A nálunk talált hun
bronzüstök közül a leg­
nagyobb, leghíresebb a
Törtelen előkerült üst
(képünkön), de hason­
lóan látványos, szép
darab fordult ki a földből
Balatonlelle-Rádpusztán
is. És hogy mire használ­
ták ezeket az edényeket?
Erre vonatkozóán több elmé­
let is létezik, nevezetesen a követ­
kezők: 1. az üstökből fogyasztották el halot­
ti tor során az áldomásként szolgáló ételt,
gokat mutatnak a magyarságéval, hogy sokan
feltételezik: a szkítákban nemcsak rokon népet,
de konkrétan az őseinket kell látnunk.
Erre utalnak a szkítákhoz köthető legszebb,
leglátványosabb tárgyi emlékek: a Magyaror­
szágon is előkerült aranyszarvasok. Nem nehéz
felismerni bennük ugyanis le-
Szkíta aranyszarvas pajzsdíszek Zöldha-
lompuszta (Mezőkeresztes, Borsod-Abaúj-
Zemplén megye, fent) és Tápiószentmárton
(Pest megye, lent) térségéből
Hihetetlen KULONSZAM
S Z E N T E R E K L Y É IN K
majd a halottal egy időben ezt az edényt is
a földbe temették, 2. az üstök nem temet­
kezéshez kapcsolódnak, hanem egyszerűen
a hun törzs vallási-közösségi lakomáihoz,
egyfajta „úrvacsorához”, 3. ez a leg­
izgalmasabb teória, miszerint
ezeket az üstöket valamilyen
ismeretien, feltámasztási
rítus során használták,
mely azt célozta, hogy az
eltávozott a túlvilágon új
életre keljen.
Utóbbi elméletet tá­
masztják elő azok a
hun-magyar legendák,
melyekben a táltos testét
a túlvilágon egy nagy
üstben megfőzi vala­
melyik istenség, minek
következtében a halott
feltámad. De akármelyik
teória is jár legközelebb
az igazsághoz, egy biztos: a
hun üst „leszármazottja” lehet
a jellegzetes magyar edény, melyet
grillpartikon ma is oly szívesen hasz­
nálunk: a bogrács...
mely a nagy istennő, Boldogasszony állat alakú
formája. A leghíresebb ilyen szarvas-amulett
Mezőkeresztes-Zöldhalompusztáról került elő,
1928-ban, s ma a Nemzeti Múzeum egyik leg­
szebb, egyben legtitokzatosabb eredetű kincse.
A sebesülten leroskadó,
haldokló szarvas az iráni
szkíták művészetének egyik
jellegzetes témája. Mondanivalója is
megrendítő: a szarvas halálából feltámad, vé­
réből új élet sarjad, miként élet és halál is kölcsö­
nösen feltételezik egymást. A zöldhalompusztai
lelet másik kincse pedig egy aranylánc, hal ala­
kú végekkel, rajta pedig három domborműves
dísszel, melyek nőstényoroszlánt ábrázolnak:
utóbbi pedig szintén a szkíta Istenanya egyik
leggyakoribb megjelenési formája...
A másik leggyönyörűbb aranyszarvasunk
Tápiószentmártonban bukkant elő, 1923-
ban. És akárcsak a mezőkeresztesi szarvas, ezt is
hamvasztásos sírban találták, melyben egy külö­
nösen magas rangú személy, vezér vagy fejede­
lem nyugodhatott (fegyverei alapján mindkét
esetben férfi lehetett az illető). Az aranyszarvast
mindkét temetkezésben egyértel-
mágikus célból helyezték
a sírba: talán azt szerették volna
ezzel elérni, hogy a halott lelkét
Boldogasszony, élet és halál
kísérje át szarvas
alakjában a Fénybe...
ERŐSS DIÁNA
A M A G YA R SA G 20 000 E V E S T O R T E N E L M E 2.

J K kard ősidők óta alapvető
• •jelkép: a férfit mint har­
cost, m int a rá bízott javak és
személyek védelmezőjét jele­
níti meg. Kardkultusz nyomait
már az európai bronzkorban
is megtaláljuk, még pedig úgy,
hogy a kardot mintegy áldozati
ajándékként folyóba, mocsárba
dobták. Ez a hagyomány őrző­
dött meg a brit-kelta Arthur-
mondakörben is, ahol a király
legendás Excalibur nevű kardját
A rthur halálakor ugyanabba
a szkítáktól vagy a kimmerektől
származnak (mindkettő a
magyarsággal rokon indoiráni
nép.) Erdélyben, különösen
H árom szék m egyében pedig
a székelyek sok m esét tudnak
kardokról, m elyeket pogány
őseik egy dom b vagy farakás
tetejébe szúrtak. Ezt állítólag
a hadistennek, H adúrnak való
áldozat bem utatása követte:
levágtak egy fehér lovat, a
húsából pedig nagy lakom át
csaptak.
Az isteni származású kardról a
magyar mondák a következőt
mesélik: Attila, a hunok ura
már itt, a Kárpát-medencében
uralkodott, mikor egyszer éjjel
egy ősz öregember lépett b e a
sátrába, s kardot kötött a király
derekára.
Attila döbbenten vette ekkor
észre, hogy az öreg alakja ezután
fénnyé vált, eltűnt, mintha ő
maga is csillagfényből lett volna
szőve. Ekkor kivonta a kardot, s
amint kézbe vette, hirtelen látta
táltos rögtön kijelentette: az
álom jelentése az, hogy Nimród,
a királyi ház őse neki adta saját
kardját, hogy ezzel vívjon meg a
Római Birodalommal és a többi
néppel, hogy - miként
annak idején N im ród - ő is a
világ uralkodója legyen.
Ám a király erre még nem is
felelhetett, mikor az őrök egy
fiatal pásztorfiút vezettek elébe.
Attila megdöbbent, m ert a gyer­
mek kezében ugyanolyan kard
villogott, mint amilyet álmában
látott...

Királyaink varázserejű fegyverei A pásztorgyerek elmondta:

hajnalban észrevette, hogy egy
borjú sántikál, s mikor nyomá­
ba eredt, hogy megnézze, mi
sebezte fel a lábát, egy kard he­
gyét látta, mely a földből állt ki.
M ikor azonban hozzá akart érni,
lángok csaptak ki belőle. A gyer­
mek megrémült, elfutott, majd
mikor visszamerészkedett, látta:
a kard teljesen kiszabadult a föld­
ből. Felvette, s a királyhoz vitte,
hiszen gondolta: csak őt illetheti
meg ez a csodálatos fegyver.
Nos, ennyi a legenda. A táltosok
ezt hallva állítólag felkiáltottak:
„ez az Isten kardja!” Maga Attila
kézbe vette a kardot, suhintott
vele a négy égtáj irányába, s a
következőt mondta: „Csillag esik,
föld reng: jött éve csudáknak! Ihol
én, ihol én,-pörölye világnak! Sar­
kam alá én a nemzeteket hajtom:
Nincs a kerekföldnek ura, kívül
rajtam!" - legalábbis, Arany János
gyönyörű verse, a Buda halála
Attila, hun nagykirály kardját - állítólag - ma Bécsben őrzik, I. István szerint...
király koronázási fegyverét pedig a prágai Szent Vid-székesegyházban.
Mars isten ajándéka
Mindkettőről az a legenda járja, hogy Attilától került az Árpád-házhoz,
S hogy mennyi lehet ebben az
a hun király pedig magától Nimródtól, az ősétől - mások szerint
igazság? Egészen biztos, hogy
Hadúrtól, a hadistentől - kapta. De vajon mi az igazság? Honnét
Attila király birtokában valóban
származnak ezek a titokzatos eredetű ősi kardok? És egyáltalán: lehetett egy mágikus erejűnek
melyikük valójában az „igazi" Isten Kardja, Attila mágikus talizmánja? tartott ősi kard - hiszen erről a
hunoknál vendégeskedő bizánci
a tóba dobják vissza, ahonnét A fényből szőtt az egész Univerzumot: földeket, diplomata, Priszkosz is ír. Az ő
az annak idején felbukkant. öregember látogatása tengereket, népeket, városokat, művéből idéz egy másik szerző,
Vagy gondolhatunk a japán Ebből is látszik: a kardtisztelet hadseregeket. Amikor pedig a 6. századi keleti gót Jordanes, a
szamurájkardokat övező már- végigkíséri a szkíta-hun-székely- megsuhogtatta a fegyvert, a következőképpen: „Habár Attila
már áhítatos tiszteletre... magyar történelmet. A m on­ m onda szerint „az erdők megha­ már természeténélfogva magasra
Ám ha szent kardok kultusza dáinkban szereplő legnagyobb, joltak, a tengerek meghasadtak, a tört, önbizalmát mégjobban nö­
után nyomozunk, nem szüksé­ legfontosabb mitikus kard városok lánggal égtek, a hadsere­ velte Mars kardjának megtalálása,
ges ilyen messzire mennünk. azonban nem más, m int m a­ gekföldre hulltak előtte.” amelyet a szkíta királyok mindig
Kevesen tudják, de a Duna gának Attilának (444 - 453), a Reggel a király összehívta a szentnek tartottak. Priszkosz rétor,
magyarországi szakaszában is hun uralkodónak a - legenda táltosokat, hogy fejtsék meg bizánci történetíró a kard megtalá­
sok ősi kardot találtak, melyek szerint - égből kapott fegyvere. az álmát. Torda, a legidősebb lását úgy írja le, hogy egy pásztor

l166l Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER

 S Z EN T E R E K L Y E IN K

fedeztefel. A kard aföldből állt ki maga felment az égbe, s ma is ott

és megsebezte egyik legelőjuhának vágtat a Tejút csillagösvényén,
a lábát. Attila a pásztor ajándékát ám a jóslat szerint egyszer visz-
átvévefelkiáltott, hogy Mars kard­ szatér. Ekkor majd felemeli a
jával ő az egész világ uralkodójául sziklát, kiveszi onnét apja örök­
van rendelve, és ezzel a karddal ségét, Isten Kardját, s ezzel fog
a harcokfölötti hatalom rá van igazságot szolgáltatni a hunok
ruházva.” utódainak: a székelyeknek és a
Attila küldetéstudatát egész magyaroknak.
életében ez a kard táplálta. A Nos, ha ez igaz, akkor természe­
zseniális, karizmatikus uralkodó tesen a kardot ne a vitrinekben
és hadvezér mélyen hitt ben­ keressük. Ám ha ezt a történetet
ne, hogy azzal, hogy N im ród inkább szimbolikusan értjük
átadta neki ezt a fegyvert, az (ti. „a kard elrejtve vár, míg jön
évezredekkel korábban élt szkíta valaki, aki méltó lesz a birtoklá­
ős tulajdonképpen a hivatását sára”), akkor azért elképzelhető,
ruházta rá. Ez pedig nem más hogy Attila Kardja mégiscsak az
volt, m int az, hogy Attila is - Árpád-házra szállt, s királyaink
miként N im ród - a karddal, kezében akár ott is lehetett. De
m int a Fényt megtestesítő szent ha így van, akkor vajon mi lett a
fegyverrel harcoljon a számára a sorsa e csodálatos fegyvernek?
Sötétség erőit megszemélyesítő, És hogyhogy nem láthatjuk ma­
dekadenciába fulladt Róm a (és napság a Szent Korona mellett?
Bizánc) ellen. Az Isten kardját egy pásztorgyerek fedezte fel Lássuk azokat a kardokat, me­
És ahogyan ez várható volt, a lyek lehetséges jelöltek arra,
küldetés végén a kard sem ma­ a szent kard fiára, Árpádra szállt tély közül azonban legjobban a hogy - esetieg - Attila egykori
radhatott itt a Földön - legalább­ - így lett az Árpád-házi királyok következő izgatja évszázadok óta kardját tisztelhessük bennük!
is, a legenda szerint. A m onda egyik legfontosabb dinasztikus a kutatókat: ha feltesszük, hogy Az első fegyver, mely szóba
egyik változata szerint Attila kincse. az égi fegyver itt maradt a földi jöhet(ne), az, melyet ma is I.
temetése éjjelén N im ród újra világban, akkor mégis: hová lett? István koronázási kardjaként
eljött, s magához véve a szent Égi fegyver És vajon hol van jelenleg... ? őriznek - csakhogy ezt a kutatók
fegyvert, visszavitte az égbe. M á­ a földi világban Ez utóbbi kérdéseket így is szerint későn, a 15. század má­
sok viszont úgy mesélik, hogy a Ez tehát a lényege az Attila feltehetjük: melyik ma ismert, sodik felében készítették talán
kardot Attila kedvenc fia, Csaba kardjával kapcsolatos történeti múzeumban őrzött karddal azo- valahol Itáliában. A rajta látható
örökölte, aki apja halála - és a
H un Birodalom összeomlása
- után visszavitte Szkítiába. Itt
uralkodott Csaba élete végéig,
ezután pedig a kard a fiára, majd
annak az utódjára szállt.
Végül nem más örökölte meg,
István kardja a Prágai Szent Vitus katedrálisból
m int maga Ügyek vezér, akinek
Emese nevű, m eddőnek tartott hagyományoknak. Az egész nosíthatjuk Attila kardját? Vagy kopásnyomok mindenesetre
felesége egy csodás álom során legenda elképesztően izgalmas, lehet, nem is múzeumban kell azt igazolják: ez a kard nemcsak
fiút fogant, majd szült: Almost. lévén egy olyan talizmánról van keresnünk? Egy székely legenda szimbólum lehetett, hanem
O vezette vissza fejedelemként szó, mely nem ebből a dimenzi­ még titokzatosabb választ ad a használatban is volt.
a hun-magyarokat a Kárpát­ óból ered, hanem egy rég halott problémára, mivel szerintük a
medencéig, s mikor a Vereckei- ős bízza a küldetését átvevő kardot Csaba elrejtette egy nagy A kard, amivel István
hágónál idős korában meghalt, Attilára. A kardot övező sok rej- szikla alá valahol Erdélyben. O legyőzte Koppányt
Ez a kard tehát minden bizony­
Ha a földbe szúrt E hagyom ány - mely nyilván a h u n és a szkíta nyal nem egyenlő sem Attila,
kard vérzik... kard-tiszteletig nyúlik vissza - bizonyítékait sem pedig az Árpádok szakrális
AXIII-XTV században Erdélyben, a székelyeknél megtalálták például Bodzán, Páván, vagy fegyverével. A következő esélyes
szokás volt, hogy mikor egy családban valaki Dálnokon. Maga a szokás is azt bizonyítja, viszont már egy valódi Árpád­
háborúba ment, az indulás napján egy kardot hogy a székelyek a kard sorsát azonosították házi királyi ereklye: István király
szúrt a földbe a házuk előtt. Úgy tartották: ha a gazdája, a harcos életével, m intha a kard m á­ kardja, mely ma a prágai Szent
kard végig fényes, csillogó, akkor a katona sorsa gikus m ódon őt magát képviselné. Ugyanígy Vitus-székesegyházban látható.
jól megy, ellenben ha a penge rozsdásodni kezd, gondolkodtak a hunok is, akik szerint ha valaki Csontmarkolata alapján 10.
akkor éhezik vagy fogságba esett, ha pedig vérzik kiejti kezéből a kardot csata előtt, az a legrosz- századinak és normann (viking)
a kard, akkor halott. szabb ómen. eredetűnek tartják - ám ez ko­
rántsem biztos.

2013. OKTÓBER - NOVEMBER Hihetetlen KULONSZAM 167|

A M A G YA R SA G 20 H E V E S T O R T E N E L M E 2.

trónhoz segítették fiát, az anyaki­

Attila kardja és az Excalibur rályné hálából Ottónak, a bajor
Az Arthur-legendában szereplő kard, Excalibur hercegnek ajándékozta a királyi
és Attila Kardja között annyi párhuzam, hason­ kardot. Lam bert ismét megerő­
lóság van, hogy ez biztos nem lehet a véletlen síti: e fegyver ugyanaz, melyet
műve. M indkét fegyvert a túlvilágról kapja birto­ Attila, a hunok királya az égből,
kosa, mindkettő legyőzhetetlen, és mindkét kard konkrétan Marstól, a háború
gazdája egy-egy nagy király. Sem az Excaliburt, istenétől kapott.
sem Attila Kardját nem forgathatja más, miután Nos, az Olvasó jogosan tenné
tulajdonosuk meghalt, ezért mindkettőről azt fel a kérdést: akkor hát kinek
mesélik, hogy a vízbe dobták (vagy szikla alá van igaza? Melyik kardban tisz­
rejtették). M indkét kardot földből, illetve kőből talmúnak tartott nő okozta (Arthurét Morgana, telhetjük István, illetve Attila
húzták ki, amikor megtalálták, és - érdekes m ó­ míg Attiláét Honoria, mások szerint a germán kardját? És ha valaha választ
don - az, aki először kézbe vette őket, mindkét Krimhilda.) Valószínű ezért, hogy a két legenda kapnánk erre, mit kezdhetünk a
legendában egy gyermek volt (a hun történetben gyökere ugyanaz a - feltehetően kaukázusi, irá­ történettel, mely szerint a kard
a pásztorfiú, az Arthur-mítoszban maga a gyer­ ni - őshagyomány lehetett. Ezt az is bizonyítja, más dimenzióból érkezett erre a
mek Arthur.) hogy a grúzoknál egy hajszálra ugyanilyen törté­ világra? Tényleg megtörténhe­
De még gazdáik sorsa is kísértetiesen hasonló: net szerepel egy mágikus kardról, ületve gazdájá­ tett ilyesmi az ősidőkben - vagy
mindkét nagy király halálát egy-egy varázsha- ról, a nagy harcosról, Batrazról. mindez csak szép legenda, mese?
E kérdésekre ma még nincs
Számos középkori legenda viszont a hunoktól juthatott, megnyugtató felelet. Egy konk­
ugyanis ezt a kardot tartja Attila lévén ők voltakAttila birodalmá­ rétum erősíti azonban azt, hogy
kardjának, és valóban: a hun és nak örökösei. talán mégis a bécsi szablyában
a norm ann szimbolika között Felmerül a kérdés: vajon ha e ismerhetjük fel a magyarok ősi
számos hasonlóság, átfedés van. prágai fegyver történetét vissza­ kardját: már említettük, hogy a
A kardot valószínűleg Anna her­ követjük az István előtti időkbe, vizsgálatok kaukázusi műhelyhez
cegnő, IV Béla lánya vitte Prágá­ tényleg eljutunk a hun Attiláig? kötötték e kardot, újabb eredmé­
ba 1270-ben. O nyilván apjától N etán ez maga lett volna „a” nyek szerint pedig díszítése egy­
örökölhette, és az is tény, hogy Kard, Isten K ardja... ? M ind­ értelműen magyar/szkíta/hun.
ezt a kardot már az első fennma­ ez azért nem valószínű, m ert Tehát, ha tényleg volt Nagy Ká­
radt feljegyzések is „Szent István a kutatók megállapították: a roly birtokában is, akkor biztosan
kardja’-ként nevezik meg. prágai kard olyan mértékig hasz­ hadizsákmányként kerülhetett
Történetéről a következőt is­ nálatban volt, hogy többször hozzá egy keleti, sztyeppei néptől
merjük: a fiatal Vajkot 997-ben is köszörülték, kijaví­ Attila hun király (fent) és - nyilván az avaroktól. H a viszont
Bécsben őrzött kardjá­
övezték föl először tották. Azaz: tényleg ők Attilától örökölték, akkor
nak díszes nyele (balra)
e karddal, amikor forgathatta valóban van rá esély, hogy e kard
a Koppány elleni István a m . lehet, minthogy esze- volna a hun király legendák övez­
harcra készült. A rint ez „Nagy Károly te varázserejű talizmánja.
kardja”, melyet ő a böl­
csességéről híres bagdadi A Duna majd partra
kalifától, H arun al-Rasidtól veti...
(786 - 809) kapott. Utóbbi Ám mindez szintén csak teória,
Koppány el­ magyarázat mögött az a tény feltételezés. Hiszen az is lehet,
leni csatában... húzódik, hogy az összes régésze­ hogy tényleg valamelyik szikla
Á m Attila kardja szent ti-művészettörténeti vizsgálat alatt pihen a kard valahol a szé­
dinasztikus jelkép volt, melyet az szerint a kard egyértelműen kelyföldi H argitán... D e még
legendák szerint összes hagyomány szerint nem keleti, kaukázusi eredetű. azt a mondát sem árt megfontol­
ezzel a fegyverrel használt háborúiban, hanem - A kardot először egy Lambert nunk, miszerint Attila Kardját a
vívott az ifjú feje­ m int a legféltettebb mágikus ta­ nevű frank szerzetes említi, nagy király temetési ünnepségén
delem nagybátyja lizmánt - a táltosok őrizték egy elbeszélve, hogy 1071-ben Mer- fia, Csaba rituálisan a Tiszába
ellen a Sóly melletti, döntő titkos helyen, melyet a királyon seburgi Lipót herceg úgy halt dobta - hogy soha többé ne
csatában. A fegyver eredetéről kívül kizárólag ők ismerhettek. meg, hogy lezuhant a lováról, s forgathassa senki. Ám e legenda
úgy tartják, talán a bajor Gizella a kezében lévő kardja átdöfte. szerint is a távoli jövőben a folyó
ajándéka volt, mások szerint Nagy Károly Lambert szerint ez Attila Kardja partra veti majd a kardot, azért,
viszont ezt is II. Szilveszter pápa vagy Attila kardja? volt, melyet a hun királytól hogy a Tejútról ismét a Földre
(999 - 1003) küldte Istvánnak Utolsóként említjük a legkézen­ leszármazottai, a magyar Ár­ érkező Csaba királyfi forgathas­
- miként állítólag a többi koro­ fekvőbb „Isten Kardja” jelöltet: pád-házi uralkodók örököltek. sa. Ekkor pedig állítólag már
názási kincset is. H a ez utóbbi azt a kardot, melyet valóban Tőlük került Anasztázia kijevi apja, Attila is vele lesz, ahogyan
igaz, akkor a kard szintén Nagy Attila Kardja-ként őriznek ma hercegnőhöz, aki magyar király­ a feltámadt szkíta ős, Nimród is
Károly sírjából kerülhetett elő, is a bécsi császári kincstárban. A né is volt, Salamon király (1063 visszatér a túlvilágról...
mint avar kincs - az avarokhoz tárló felirata kicsit megtévesztő - 1074) anyja, s mikor a bajorok ERŐSS DIÁNA

|168 Hihetetlen KULONSZAM 2013. OKTOBER - NOVEMBER

 S Z E N T E R E K L Y É IN K

sze szerint ez a „villa” szokásos része a kora­

Osmagyar táltos-jelképek beli miseruháknak, ám - m int látni fogjuk -

mások egész másvalamit ismernek fel benne.
A kúppalást alakú felületet három sorban
a keresztény miseruhán? díszítik az emberalakok: a hagyományos
magyarázat szerint próféták, apostolok és
Á rpád-házi királyaink koronázási palástja - mely a Nemzeti vértanúk képei. Felettük - a hierarchia sze­
M úzeum ban van kiállítva - egyike a legtitokzatosabb rint -Jéz u s és Mária látható az angyalokkal,
történelm i ereklyéinknek. S hogy miért? Nos, ez a míg legfelül Isten alakja, aki áldóan nyújtja ki
középkori eredetű katolikus m iseruhának tartott ruhadarab teremtményei felé a kezét.
egy hihetetlenül izgalm as teória szerint nem középkori,
Stílusában is sztyeppei eredetű
nem katolikus, és még csak nem is miseruha - hanem
A palást érdekessége, hogy megörökítették
valam i egészen m ás... k lyfBf-r rajta a „megrendelőket”: I. Istvánt, Gizellát
és fiukat, Imre herceget is.
hhoz, hogy meg­ Tény, hogy ez a korban szo­
A értsük az elmélet
lényegét, s a koroná­
kás volt, ám a történészek
furcsállják, hogy a királyi
zási palást igazi miszté­ család itt nem alázatos, bűn­
riumát, először lássuk a bánó pózban (térdepelve)
tényeket, illetve azt is, mit szerepel, hanem az égre nézve,
m ond a királyi öltözet kap­ büszke testtartásban - ami vi­
csán a „hivatalos” tudomány. szont ezekben az évszázadokban
nemcsak szokatiannak, de hiheteden
Királyi ajándék merészségnek számított. Emiatt sokan fel­
a tem plomnak teszik a kérdést: lehet, hogy a palást nem is
A szóban forgó palást egy kékeslila-bíbor ebből a korból származik, hanem egy ősibb
szövetből készült, aranyfonállal kivarrt félkör világból, amikor még nem létezett az ereden­
(harang) alakú ruhadarab, melyet I. István A palást bíborszínű alapszövetét - melyet dő bűnösség ta n a ... ?
és Gizella királyné 1031-ben ajándékozott a bizánci m unkának tartanak - valósággal el­ Tisztázzuk: az „akadémiai” álláspont szerint
székesfehérvári Nagyboldogasszony-székes- borítja az aranyhímzés. Utóbbi elképesztő a palást mintázata délném et hatású, és úgy
egyháznak. A tudósok többsége szerint a pa­ gazdagságát érzékelteti a tény, hogy a királyi vélik: Veszprémben, Esztergomban, esetleg
lást ekkor még nem királyi jelkép, hanem mi­ ruhán több m int hatvan alak látható, közülük Székesfehérvárott készíthetett. Egyes le­
seruha - egyházi szertartáshoz viselt öltözet ötvenkét kis mellkép, továbbá indák, fák, vi­ gendák szerint maga Gizella királyné is saját
- volt, s csak a 12. századtól kezdve öltötték rágok, madarak és négylábúak. kezűleg részt vett a varrásában.
fel királyaink a koronázási rítus során. Ehhez Mindezeket az alakokat a hátrészen egy Y A hagyományos elképzelés szerint ez az
az új „szerephez” a palásthoz egy új részt is alakú, úgynevezett villáskereszt szervezi ren­ öltözet egy casula, azaz olyan miseruha,
illesztettek: egy indákkal és állatalakokkal dezett kompozícióvá, mely mintegy keretet m elynek alakja rendkívül egyszerű: egy kör
hímzett, gyöngyökkel kivarrt gallért. ad az összes jelenetsornak. A tudósok egy ré­ alakú szövet, m elynek közepén egy nyílás
van a fej bebújtatásra. így ha valaki magára
Szülőboldogasszony ünnepe öltötte, elöl és hátul is egy-egy félkör formá­
A magyar királyi koronázó paláston Szűz Mária is látható, s mivel a latin szö­ jú, köpenyszerű ruhadarab burkolta be az
veg „Genetrix”-nek, Szülőanyának nevezi, elképzelhető, hogy az ősi magyar illető testét.
Szülőboldogasszonnyal látták azonosnak. Még a dátum is erről árulkodik, amikor a E form át a művészettörténészek többsége
palástot István király és Gizella királyné a székesfehérvári Nagyboldogasszony-székes- bizánci eredetűnek tartja, és valóban: az
egyháznak ajándékozták: ez ugyanis 1031. augusztus 15-én, vasárnap történt. Az ősi ottani m ozaikokon gyakran látjuk a csá­
magyar táltosnaptár szerint augusztus 15-ik napja volt a Nagy Istennő, a M indenséget szárokat, nemeseket, papokat ilyen jellegű
megszülő „Szülőboldogasszony” szent napja, de különösen akkor, ha ez vasárnapra köpenyekben. Á m több esetben ugyanilyen
esett. H a ugyanis így adódott, e napon a hun-magyar közösségben a lányok-asszonyok ruhadarabban tűnnek fel az ábrázolásokon
a táltosnők (aranyasszonyok) vezetésével együtt hódoltak az Istenanyának, aki az egész azok a kaukázusi (szkíta, szarmata) köve­
világnak életet ad o tt... tek, akik a császár elé járulnak. Valószínű,
hogy a „casula” jellegű palást tehát erede-

2013. OKTÓBER - NOVEMBER Hihetetlen KULONSZAM 1691

A M A G YA RSA G 20 00 E V E S T O R T E N E L M E 2.
tileg a sztyeppei népek által viselt lovag­
lóöltözet része volt, és tőlük vehették át a
- külföldi divat utánzására m indig nagyon
fogékony - bizánciak.
M ár ez eleve kétségbe vonja a „hivatalos” té­
zist, miszerint a palást egy egyértelműen egy­
házi témájú, középkori ném et stílusú alkotás.
Ám ha'tovább vizsgálódva elolvassuk a kirá­
lyi öltözetet szereplő latin feliratokat, még
több elgondolkodtató ténybe ü tk ö z ü n k ...
Harcos Fényisten
s Szülőboldogasszony
Lássuk ezeket! A hímzés rajzolatának köz­
ponti alakja az égben trónoló Krisztus, körü­
lötte a felirattal: HOSTIBVS E N XPISTVS
PROSTRATIS EM ICAT ALT(us) - azaz
„ellenségeit legyőzve Krisztus magasan ra­
gyog. .. ” E gondolat Jézust, m int a Fény har­
cosát jeleníti meg, aki a kozmikus rend ellen­
ségeivel szembeszállva küzd a M indenség
harmóniájáért. M árpedig ilyen szerepben
nem annyira a Biblia Jézusa állhat előttünk,
sokkal inkább a régi szkíták istenfiúja, a N ap­
isten fia, aki az em berek barátja, s egyben a
Sötétség legnagyobb ellensége.
Krisztus alakjától jobbra szintén ő, balra
pedig Szűz M ária látható egy-egy kisebb,
m andula alakú keretben (az ilyet nevezik
mandorlá-nak.) Kezdjük azzal, nem véletle­
nül bal oldalon tűnik fel a Szűzanya, hiszen
a női, lunáris jellegű energiával ősidők óta
a bal oldalt hozzák kapcsolatba, m iként a
férfias (szoláris) erőkkel a jobbot. A felira­
tok is érdekesek: a Krisztus-kép körül azt
olvashatjuk, hogy D )A (t) SVM M O REGI
FAMVLATVM C O N C IO CELI („a leg­
magasabb királynak szól a m ennyei gyüle­
kezet”). Nos, a magyar táltosvallásban és a
szkíták ősi fény-kultuszában is a N apisten
fia az égi király, aki istenek, ősök és szelle­
m ek milliárdjai fele uralkodik.
Mária alakját viszont ez a szöveg öve­
zi: EM ICAT IN CELO SANCTA
GENITRICIS IMAGO, azaz: „Ragyog az
égben a szent szülőanya képmása”. Ebben
a - látszólag jám bor keresztény - állításban
az ősmagyar mitológia jellegzetes tanítása is
feltűnik. Genetrix-nek, Szülőanyának (vagy:
Ősanyának) ugyanis a magyar táltoshit vi­
lágában Szülőboldogasszonyt hívták, akiről
őseink azt mesélték: ő szülte magát az Uni­
verzumot. Az, hogy ilyen titulussal látja el a
palást Máriát, bizonyítja, hogy bárkik is vol-
takkészítői, lelkükhöz e régi Boldogassszony-
kultusz még igencsak közel állhatott...
Aki egyszerre két Istennek
áldozott
M indez m ár elég ahhoz, hogy legalábbis
gyanakodni kezdjük: vajon a palástra varrt
|1 7 0 | Hihetetlen KULONSZAM
Jézus (mint a Fény harcosa) a palást közép­
pontjában
jelképek kizárólag az egyházi keresztény
ideológiához tartoznak, avagy m egbújhat­
nak köztük a magyar ősvallásból átörökölt
szim bólum ok is? Az általános kép a közép­
korról és főleg István király uralmáról az,
hogy üldözték a táltosokat, és a régi hitnek
m ég az írmagját is el akarták pusztítani.
Ez bizonyos m értékben persze igaz, ám
gondoljunk bele: egy évezredek óta nem-
zedékről-nemzedékre szálló világképet,
mitológiát nem lehet csak úgy, egyik napról
a másikra eltüntetni. Valószínű tehát, hogy
volt egy időszak Magyarországon, amikor
az ősvallás és az új hit, a kereszténység még
egymással versengve, egyben pedig egy­
másra rétegződve, egymást kiegészítve élt.
Ezt a különös, pogány-keresztény átmeneti
korszakot j elképezi a híres történet Géza fe­
jedelemről, aki m időn megkérdezték, hogy
létezik, hogy keresztény tem plom ba jár, de
H adúrnak, az ősi hadistennek is hódol, így
felelt: „Elég gazdag vagyok ahhoz, hogy két
Istennek is áldozzak!" Nos, úgy néz ki, a pa­
lást éppen ebből az időszakból származik,
Dimenziókapuk
a paláston?
A mandorla, azaz a mandula alakú keret
többször is előfordul István király koroná­
zó palástján, (képünkön a palást egy rész­
lete, rajta Krisztus a mennyei seregek élén
mandorlában) A művészettörténészek
egy része szerint ez keleti eredetű, kauká-
zusi-sztyeppei motívum, mivel a pártus és
szkíta műalkotásokon is gyakran látható.
A kutatók eleinte azt hitték, pusztán arra
szolgál, hogy bekeretezzen, kiemeljen
bizonyos fontos szereplőket, jelképeket -
pedig nemcsak erről van szó! A mandorla
önálló szimbólum, mely önmagában is
üzen, sajátos spirituális jelentése van.
Ez pedig a következő: a mandula alakú rés,
nyílás utalhat a szemre, m int a belső látás
eszközére, a lélek tükrére - ám egyben
lehet az a „kijárat”, nyílás is, mely kivezet
a földi világból. A sztyeppei népek világ-
ezért él rajta egy döbbenetesen izgalmas
„szimbiózisban” az egyházi- és a táltos­
szimbolika ...
Ezt a tényt a palást kapcsán egy kiváló tör­
ténész és íráskutató, Varga Géza fedezte
fel. Tanulmánya, m elyben ezt közzétette,
m ár címében is sokat m ondó: Szibériai sá­
mánköpenyek és a koronázási palást hasonló
jelrendszere. Egy valamit azért bocsássunk
előre: az, hogy ő szibériai sámánok ruháival
hozza párhuzam ba a magyar koronázási pa­
lástot, term észetesen nem jelenti azt, hogy a
magyarságot szibériai - konkrétan finnugor
- származásúnak tartaná. Sőt, ellenkezőleg:
Varga épp azt állítja, hogy a szibériai és a
magyar jelképek azért hasonlítanak egy­
másra, m ert m indkettő ugyanabból a sok­
kal ősibb világképből - talán egy elveszett
őskultúra hagyományából - táplálkozik.
Gigantikus Világfa
a hátrészen
H ihetetlennek hangzik, pedig nagyon is
sok bizonyíték támasztja alá Varga Géza el­
méletét: eszerint az ősi ázsiai (szibériai) sá­
mánköpenyeken, illetve indián uralkodók
palástjain székely-magyar rovásjelek talál­
hatók! Varga szerint ugyanezekkel a jelek­
kel találkozhatunk a magyar koronázási pa­
láston, de még olyan ősi építményeken is,
m int amilyenek a híres boszniai (viszokói)
piramisok.
Egy másik elképesztően izgalmas elképze­
lés a palást kapcsán Varga Géza részéről az,
hogy tudniillik m inden szakrális ruhada­
rabnak - legyen az sámánköpeny vagy kirá­
lyok palástja - az a feladata, hogy viselőjét
a mitológiák úgynevezett Első Emberével
képében ezen a mandula alakú kapun át
léphet át a táltos a túlvilági, láthatatlan
dimenziókba. Ezért sokan úgy vélik: a
palástra varrt mandorlák is arra utalhattak,
hogy a király szelleme a koronázási rítus
során egy másik világba kerül...
2013. OKTÓBER - NOVEMBER

Gyógyító királyköpeny
A középkori szájhagyomány megőrizte
István király (képünkön I. István király
a koronázási paláston) csodatévő palást­
jának emlékét. Az egyik történet szerint
például egy alkalommal uralkodónk
Fehérvárott tartott ítélkezési napot, ami­
kor is egy édesanya lépett hozzá, zokogva.
Karjaiban tartotta súlyosan beteg, lázas
csecsemőjét, aki már a halálán volt. A
m onda szerint a király is megkönnyezte
sorsukat, ám szerényen kijelentette: ő
nem orvos, ezért nem tud segíteni. Ám
ebben a pillanatban a lázálmából felébredő
gyermek hirtelen az uralkodó köpenyéhez
kapott kezével - mire azonnal jobban is
lett. Mesélték, hogy estére már semmi baja
nem volt a csecsemőnek, és a hálás anya
fiát később m int katonát, István király
szolgálatába küldte...
azonosítsa. U tóbbi figura az őshagyomá­
nyok szerint egy óriási, Univerzum-mére-
tű félisten-félember volt, akinek testrészei
azonosak a kozm osz gigantikus elemeivel.
Szeme a N ap és a Hold, gerince a Világfa,
bőrén fénylenek a csillagok, lába az Alvilág
talapzatán nyugszik stb.
Nos, Varga ezzel magyarázza koronázó pa­
lástunk legfeltűnőbb mintáját: a háton lévő
Y alakú jelet. Szerinte ez ugyanis az ősma­
gyar táltoshit Világfája, mely nem vélet­
lenül került épp a köpeny hátára, hiszen a
m ítoszok szerint az Első Em ber gerincével
azonos. És valóban: ha valaki magára ölti
István palástját, a villa alakú jelkép anató­
miai precízséggel ott húzódik, ahol viselője
hátgerince van. Vajon véletlen volna-e, vagy
a palást készítői nagyon is tudatosan dol­
goztak bele a m intázatba egy - általuk még
jól ism ert - mitológiát?
A palást fő eleme, az Y tehát eszerint azonos
volna a mesékben szereplő Égig Érő Fával,
mely az őshagyományokban egyenlő a Vi­
lágtengellyel, a teremtés első szilárd pontjá­
val. D e nem csak ezzel, hanem - Varga Géza
szerint - a székely-magyar rovásírás „gy””
jelével is!
Ez így viszont azt jelentené, hogy királyi pa­
lástunk hátán egy gigantikus „EGY” felirat
van elrejtve rovásírással - a sok latin betűs
szöveg közé... H a pedig helyes az elképze­
lés, akkor ez nyilván Istenre utal, akit az ős­
magyar és a szkíta vallásban is gyakran emlí­
tettek „Egy”, illetve „Egyisten” néven.
Rovásfeliratok
a hímzés közé rejtve
És ha még m indez nem volna elég, állító­
lag nem csak ez az egy „titkosírás”, kódolt
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
1 a keresztény világkép között ebben a kor­
szöveg, mely koronázási palástunk hím zé­
seiben van elbújtatva. Varga szerint a felső
m andorla, azaz m andula alakú keret a ro­
vásírásos „us”, azaz IS, OS kettőshang­
zót ábrázolja, | míg a vállon áthajló ív
a„tn”-t (T E N ). ^ Ez így együtt
ISTEN-nek '.•3’ ^. olvasható...
Továbbá: a kép-
tengely alsó részén
lévő kettős kereszt vB
azonos a rovásírásos
„gy”-vel, azaz EGY-et ír
ki, mellette pedig szintén
ott a mandorla („us”, azaz ŐS).
Azaz: EGY ŐS,
amiről az írás­
rA r
kutatók megál­
lapították: ez a betűsor
nagyon gyakori a hunok tárgyain,
műalkotásain.
Ezután következhet a tengely, a
már említett
Y-jel, a Világfa,
azaz „dekódol­
va”: „EGY”. Ez
azt jelentené: a király e pillanatban ge­
rincével eggyé válik az Égig Érő Fával,
azaz azonosul a M indenséget mozgató
Egy-gyel, Istennel. Varga a „kő” és a
„magas” szójelek rovásbetűit is felismerni a
„gerinc” két oldalán, s ezt azzal magyarázza:
a köpeny viselőjének lélekben-szellemben
fel kellett emelkednie az égbe - márpedig
ez a „magasra” szállás az ősi magyar táltoshit
szerint hol máshol történhetne meg, m int
a Világhegyen, illetve az azt jelképező pi­
ram isokon... Talán az sem véletlen, hogy
Varga ugyanezt a jelet találta meg mexikói
lépcsős piram isok díszítményein is.
Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
Földi államfőből égi médium
Felmerül a kérdés: h a mindezek a döbbe­
netes feltevések igazak, az milyen követ­
kezményekkel jár? M it jelent ez a magyar
koronázó palást korára, eredetére és funkci­
ójára nézve, és főleg: m ennyiben módosítja
mindazt, am it I. István király uralkodásáról
tudunk, vagy legalábbis tudni vélünk?
A válasz egyértelmű. H a Varga Géza,
Badiny Jós Ferenc, Padányi Viktor és más
kutatók nyomán haladva elfogadjuk, hogy
István korában még élénken élhetett a régi
szkíta-hun-magyar vallás Magyarországon,
akkor az, am it ezekről az évekről az iskolai
történelem-könyvekben olvashattunk, fi­
nom an szólva is tótágasra áll. Hiszen esze­
rint a palást készítői olyasmiket rejtettek el
a keresztény szimbolika köntösében, ami a
régi világképhez tartozik - s m indezt egy
királynak szánt szakrális ru h án ... Mindez
egyértelműen arra utal, hogy a „pogány” és
ban még nem volt olyan éles a választóvo­
nal, ahogyan azt m a hisszük.
S hogy m iért nem? Nos, számos kutató vall-
ja: azért, m ert az ősma- gyarok, akik
átjöttek Árpád ve- zetésével a
V ereck ei-h ág ó n , a m ár régóta
k e re szté n y ek voltak! Hitük
azonban nem
a római katolikus,
egyházi keresztény­
séghez kapcsolódott,
hanem az ősi szkíta fényval­
láshoz, mely
p j } leginkább az
^£ 0 0 ? ő sk e re sztén y -
esszénus Krisztus­
hithez hasonlított. Ebben
az ősi iráni tanrendszerben pedig a
király a koronázás pillanatában egy
döbbenetes beava- tási folyama-
tó n m ent
keresztül:
misztikus m ó­
don a Mindenséggel,
illetve magával Istennel, a Fény Urával
azonosult.
Ehhez az „átiényegüléséhez” segített
hozzá a táltosköntös, melyből a királyi
palást, m int ruhadarab is kialakulhatott! Ne
feledjük ugyanis, hogy az ősi sztyeppei tár­
sadalmakban az uralkodó egyben a legfőbb
táltos szerepét is betölti. Akármikor is ké­
szült, István palástjának misztériuma tehát
abban áll, hogy jelképei által a király az ősi
rítus szerint tölthette be hivatását, melynek
során ő egyszerű halandó államfőből az égi
erők médiumává v ált...
ERŐSS DIÁNA
1711
A M A G YA R SA G 20 E V E S T O R T E N E L M E 2.

A világ legkülönlegesebb
O felsege , uralkodói ékszere
zom ánctechnikával m egalkotott művek

Szen t id ió m a
Magyarország és a Kárpát-medence ezeréves jelképe,
nemzetünk szent ereklyéje, történelmünk tündöklő
kiem elkedőnek számítanak, főként, hogy
egyetlen alkotásban ilyen nagy számban
találkozunk ezzel a páratlan művészi telje­
sítménnyel.
Magassága - a keresztet leszámítva - 127
mm. Az alsó rész nem teljesen szabályos
büszkesége a Szent Korona. Rejtélyes eredetéről, az Őt övező
legendákról, titkokról, az általa hirdetett igazságról mégsem
tud eleget az átlag magyar. Nem is csoda, hiszen megesett,
hogy a koronát fénykorában sem kellő tisztelettel, méltóképp
kezelték. Kalandos sorsában megdöbbentő jelenetekkel
találkozunk; megtörtént, hogy elveszítették, ellopták,
elzálogosították, többször elrejtették, menekítették, elásták,
kutattak, nyomoztak utána, idegenben őrizték, vagy „csak
úgy" felpróbálták.
shazánk m ásodik birtokba vétele óta lyen megkötés, a király bármikor visel­
Ő tudatos és jól m egtervezett tám adás
indult a „pogány” magyarság ősvallásának
hette azt. A másik az országló korona,
amelyet az uralkodó csak bizonyos
és nemzeti öntudatának megsemmisítésére, alkalmakkor öltött fel. Végül a beava­
népünk szilárd egységének felszámolására - tó korona, melynek Európában egye­
sajnos kiváló eredményekkel. Történelm ün­ düli képviselője a mi Szent Koronánk,
ket tudatosan meghamisították, eredetün­
ket arcátlanul elhazudták, büszke népünk
jelentőségét mélyen elhallgatták az idegen
érdekeket kiszolgáló bértollnokok; ellenré­
gészek, áltörténészek és megélhetési nyelvé­
szek. Iskoláinkban a hagyományőrzés, a m a­
gyarságtudat ápolása, nagyjaink emlékének
tisztelete, dicsőségünk éltetése, tragédiáink
meggyászolása, egyszóval egészséges - nem ­
zeti érzelemtől fűtött és nem zeti érzelművé
- nevelés helyett szellemi-erkölcsi fertőben
burjánzva folyik a módszeres népbutítás,
történelm ünk szisztematikus hamisítása.
Kezdve a nevetséges finnugor eredettel, a
honfoglalásról és a „kalandozásokról” költött
vérlázító mesékkel, őseink, hőseink, vitéze­
ink emlékének sárba tiprásán át egészen a
trianoni gyalázatig. D e még jóval tovább is,
akár napjainkig... Európa legősibb népe, a
civilizált világ bölcsője, a kereszténység és a 1700 éves, isteni eredetű koronánk a mai napon is a leghatalmasabb közjogi méltóság, aho­
gyan azt címerünk is hirdeti
kultúra évezredes védőbástyája ellen több
oldalról indított aljas hadjárat még m a is amivel ezer év alatt 55 királyt avattak körénekkisebb átmérője 204 mm, nagyobb
gőzerővel folyik, am inek egyik célja a Szent uralkodóvá. Ezt, belső-ázsiai hagyomá­ átmérője 216 mm, kerülete 720 mm, tehát
Korona becstelen degradálása, üzenetének nyokhoz hasonlóan, az uralkodó kizá­ igencsak bőre „szabták”. Ahogy azt Kossuth
felháborító elbagatellizálása. Mégis 1700 rólag a koronázáskor viselheti. is megállapította, am ikor felpróbálta: „...
éves, isteni eredetű koronánk a mai napon is miképp eföveg nem emberi fejre való.”
a leghatalmasabb közjogi méltóság, ahogyan K oronánk egy olyan aranyból készült ék­
azt címerünk is hirdeti. szer, am elyet 27 rekeszzom ánc kép díszít. Elválasztott korona
Feltételezhető továbbá, hogy hátsó orom ­ A felső négy keresztpánt sötétebb színű,
Egyedi tulajdonságok zatáról 1551-ben letört liliom os kereszt is tisztább aranyból készült és a rajta találha­
A koronáknak három típusát szokás zom áncozott alkotás lehetett, ezért erede­ tó egész-alakos képek latin feliratai miatt
m egkülönböztetni. Egyik a házi koro­ tileg 28 zom áncképpel kell szám olnunk. latin koronának is nevezik. A p ántok 51-
na, amelyre nem vonatkozik sem m i­ A középkorban az ilyen magas színvonalú 52 m m szélesek.

172 Hihetetlen KULONSZAM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER


A keresztpántok egy alsó részre, az arany
abroncsra vannak erősítve, ami vastagabb,
a nagyobb ezüst ötvözet m iatt halványabb
árnyalatú. E nnek fél-alakos rekeszzománc
képein görög feliratokat láthatunk, ezért
görög korona a neve. Bár mivel az abron­
cson m egtalálható a bizánci birodalom
uralkodójának valam int fiának képe is,
egyesek bizánci koronának is nevezik, ami
nem túl m egalapozott, mivel ezek cserélt
képek; nem tu d n i pontosan, hogy m ikor
és ki által kerültek az ékszerre.
A legszentebb aktusoknál máig bevett gya­
korlat a két liturgikus nyelv, a görög és a
latin együttes használata, ezért csak em iatt
egyáltalán nem indokolt részekre válasz­
tani a K oronát, ha az egyébként az szoros
egységet alkot.
Függők
Az alsó korona rész két oldalán négy-
négy, továbbá hátul középen egy lecsüngő,
drágakövekkel kirakott lóhere form ában
végződő aranylánc található, am elyek 10-
13cm hosszúak. Eredetileg két-két oldalsó
és egy hátsó függő lett később kibővítve
m ég két-két oldalsóval.
2013. OKTOBER - NOVEMBER
Párta
A görög korona felső részén elöl jobbról és
balról csúcsos, és félköríves filigrándíszes
orom zatok váltakoznak, amelyeket színes
drágakövek díszítenek.
A nyolc orom zat magas szintű zom áncm ű­
vészeti képzettséget igénylő technikával
készült; a zom ánc m ögötti hordozó arany­
lem ezt a kiégetést követően eltávolították,
így készül az úgynevezett transzlucid vagy
ajour zománc, am ely különleges zöld és
kék színű ragyogást kölcsönöz, ha bizo-
nyos szögből éri a fény. Elképzelhető, hogy
az eltávolított liliomos kereszt is ezzel a
zseniális technikával készült.
A pártázat a hátsó félkörben gyöngyökben
folytatódik.
Képek
A figurális zom áncképeken kivétel nélkül
újszövetségi személyekkel találkozunk,
egyetlen ószövetségi tém a sem jelenik
m eg K oronánkon.
A legszem betűnőbb helyen, elöl, a felső
rész közepén a világbíró Krisztus trónol
B ertalant teljesen takarva. A képet egy
csodálatos szív alakú drágakő ékesíti. Gö-
Hihetetlen KULONSZAM
S Z E N T E R E K L Y E IN K
rögül ez a Pantokrátor kép, ami a koroná­
val nyert uralkodói hatalom isteni eredeté­
re utal.
A bizánci korona felső részének hátolda­
lán, a Pantokrátor képpel átellenben a tel­
jes császári díszben pom pázó Dukász M i­
hály, Bizánc uralkodójának, az égi hatalom
földi hordozójának képe Tamásé előtt van.
Révay Péter koronaőr 1613-as leírásában
m ég a Szűzanya-kép szerepelt ezen a h e­
lyen, feltételezhetően a Khakhuli-i tripti­
chon - m ára m egcsonkított - Szűz Mária
A korona különböző nézetei. Az egyes részei
jól elkülöníthetők
képe állt itt, tehát nagy valószínűséggel ez
is cserélt kép.
A görög korona alsó részén egym ást vált­
ja nyolc négyszögletű zománclemez, na­
gyobb drágakövekkel kirakott sima m e­
zőkkel. A középső koronatengely két olda­
lán M ihály és Gábriel arkangyal mellképe
helyezkedik el. M indketten hírnöki pálcát
tartanak.
Jelenlétük szilárdítja az uralkodó istentől
származó tekintélyét, egyben összekötik
az égi és a földi hatalmakat. Létezik olyan
X. századi bizánci ábrázolás, am in Krisztus
koronát nyújt az égből a császár felé, amit
G ábriel arkangyal tesz az uralkodó fejére,
M ihály arkangyal pedig lándzsát ad a ke­
zébe. A bizánci hagyomány szerint az Úr
angyala hozta le az égből Nagy K onstantin
koronáját és császári jelvényeit is.
A következő két kép jobbról és balról
szintén párba állíthatók, a bizánci egyház
harcos szentjei, akik lándzsát és pajzsot
tartanak; Szent György, a katonák védő-
|m |
A M A G YA R SÁ G 20 E V E S T O R T E N E L M E 2.
szentje és Szent D em eter, a hős harcos. H a
továbbhaladunk hátrafelé, Szent György
mellett Szent Kozmát, Szent D em eter
mellett Szent D am jánt, a két gyógyító
orvosszentet találjuk.
Ő ket két evilági személy, Bíborbanszületett
K onstantin, R óm a császára és a jo b b ­
ján kettős keresztet, balján k ardot tartó
Geobitzász, Turkia (a m agyarok) hívő ki­
rálya, akit sokan Gézával azonosítanak.
Többen feltételezik -a páros logikát k ö ­
vetve-, hogy utó b b i képek helyén Attila és
Buda, vagy Raffael és Uriel képe lehetett.
A K orona képeinek átrendezése, m egron­
gálása nagy valószínűséggel II. József, a ka­
lapos király számlájára írható.
A K orona felső részének keresztpántjai
fent középen egy négyszögletes lem ezben
Hihetetlen KULONSZAM
Krisztus a trónon. Pantokrátorkép (fent).
Mellette Mihály és Gábriel arkangyal hírnök
pálcával. Balra fent Dukász Mihály bizánci
uralkodó és Szent György. Balra Szent De­
meter, míg lent az alakok elhelyezkedése a
koronán
egyesülnek, ahol szintén a trónuson ülő,
élet könyvét tartó Krisztus (Pantokrátor)
képét láthatjuk, két oldalán egy-egy cip­
russal (életfa), feje m ellett pedig egy-egy
kör alakú ábrában a N ap és a H old képével.
Az abroncs szereplőinek tekintete feltűnő­
en nem ugyanabba az irányba, előre szege-
ződik. Egyesek szerint az erejüket h o rd o ­
zó, befoglalt drágakövek felé néznek, m á­
sok úgy gondolják, hogy a Pantokrátorra
összpontosítanak.
A koronát díszítő kereszt beillesztésének
céljából a K risztus-alakot középen egy csa­
varm entes, m eglehetősen tág lyuk fúrja át.
A latin korona négy félpántja m indegyikét
OAMJÁN
két-két zom ánckép díszíti. Az első kereszt­
p án t alsó, Szent Bertalan apostolt ábrázo­
ló sérült zom ánclem eze a bizánci korona
Pantokrátor képének fedésében alig látha­
tó. Fölötte a könyvet tartó Szent János van.
A jobb oldali keresztpánt alsó képéről
Szent Fülöp néz ránk, felette pedig Szent
Pál emeli jobbját áldásra.
A hátsó koronapánt alsó, fedésben lévő
képén Szent Tamás apostol, felette Szent
Jakab látható kézirattekercset tartva. Végül
a bal oldali p án t alsó részén Szent A ndrás
apostolt, fölötte pedig a jobbjában kulcsot,
baljában kézirattekercset tartó Szent Pé­
te rt ábrázolták.
N em árt tudnunk, hogy A ndrás és Fülöp a
szkítatérítő apostolok voltak.
Tehát Jézus tizenkét apostola helyett csak
nyolc került a zom ánclem ezekre, valószí­
nűleg azok, akik keleten térítettek, ezért
azon a vidéken ism ertségnek és tisztelet­
nek örvendtek. A két fedésben levő kép
egyesek szerint ügyetlen kivitelezés ered­
ménye, m ások szimbolikát vélnek felfe­
dezni benne; a kételkedő, hitetlenkedő
apostolok; Tamás és Bertalan ítéltettek
takarásra.
Kövek
A Szent K oronát különböző drágakövek
ékesítik; nagyalakú csiszolt és csiszolatlan
zafírok, gránátkövek, rubinok, ametisztek,
illetve igazgyöngyből felfűzött sorok. A
p árta hossza 315 mm, ami azért érdekes,
m ert a görög korona két sorban látható
gyöngysorainak száma is eredetileg ennyi
volt. Illetve a kissé hiányos gyöngysor m a­
radék helyeiből arra következtethetünk,
hogy 315 vagy 316 gyöngy lehetett össze­
sen ezen a részen. Ez a szám pedig a 3,16
százszorosa, am i az U niverzum egyik elen­
gedhetetlen világállandója.
Fényes korona
A gazdag díszítésnek, valamint a
transzlucid orom zatoknak köszönhetően
áteső fényben a K orona egyszerre a leg­
különbözőbb színekben tündököl. Mivel
a pártázat káprázatos fény- és színjátéka
csak különleges megvilágításban, belülről
eső fényben kap igazi jelentőséget, több
kutatóban felm erült, hogy talán egyfaj­
ta elektrom os jelenség figyelhető m eg a
K orona „m űködésénél”, amely során a
kereszt, m int antenna funkcionálhat. A
2013. OKTÓBER - NOVEMBER

függők is szerephez jutnak a folyam atban;
gondoskodtak a fémes összeköttetésről az
aranyszálas palásttal.
A pótfüggőkkel feltehetően erősíteni, biz­
tosítani kívánták a kapcsolatot, am elyek
szakszerűtlen felfüggesztése csak ro n ­
to tt a K orona esztétikai értékén. Ugyanis
n em tartógyűrűbe helyezték őket, hanem
egyszerűen úgy alakították ki a helyüket,
hogy letö rtek néhány gyöngyöt a h o rd o ­
zó huzalról. Érdekes feltevés tehát, hogy
az egész avatási öltözet egyfajta Faraday-
A Szent Koronát különböző drágakövek ékesítik; nagyalakú csiszolt és csiszolatlan zafírok, gránátkövek, rubinok, ametisztek, illetve igazgyöngy­
ből felfűzött sorok
kalitka lehetett, am i m egóvhatta viselőjét
a külső fokozott elektrom ágneses tevé­
kenységtől. Ez m egmagyarázná, hogy a
pártázat m iért csak áteső m egvilágításban
nyerte el igazi pom páját.
A titkos tudást m egőrizendő, a koronázá­
si szertartást csak m egfelelően kiképzett
és beavatott egyházi személy végezhette,
am inek m ár előkészítése is m eglehetősen
bonyolult és körülm ényes volt. A királyt
valamiféle felszentelt anyaggal fürdették,
m ajd szentelt olajokkal kenték be a testét,
végül rendkívül körültekintően előkészí­
tett gyolcsruhába öltöztették.
A cerem ónia alkalmával, am ikor az apos­
toli K orona és a palást érintkezésbe ke­
rültek, olyan m űködő rendszert alkottak,
am elyek a királyt a T erem tőhöz kapcsol­
ták. A lkalm atlan lélekrezgésű jelölt esetén
azonban ez a felerősített kapcsolat igen
kockázatos volt. A „korona alatti” tö r­
vénykezésben így biztosítottá vált, hogy
a törvények Isten akaratával összhangban
legyenek.
A Szent Korona eredete
Korabeli források szerint Géza nagy-
király halála után öt évvel pápai levél
és áldás érkezett Vajknak, majd m int
Isten kiválasztottját, felkenték olajjal és
a pápa által küldött királyi diadémmal
megkoronázták. így em elték Vajkot Ist­
ván királlyá.
A legenda szerint a K oronát II. Szilveszter
Pápa küldte I. István koronázására A sztrik
érsek révén. E hiedelem alapja H artvik
p ü spök története, m iszerint a pápa álm ot
látott, am iben angyalok jelentek m eg neki
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
és azt az utasítást adták, hogy az eredetileg
M iesko lengyel királynak szánt koronát I.
Istvánnak küldje el. Ez a legelterjedtebb
tö rtén et a magyar koronával kapcsolatban.
Itt m eg kell említeni, hogy a kapcsolódó
korbeli források elkülönítenek két igét;
M iesko „kérte” (quero, querere) István
viszont egyenesen „követelte” (flagitare)
a koronát -talán, m int az avaroktól rabolt
kincsek egyikének visszaszolgáltatását.
Hivatalos verzió
A Szent K orona eredetéről tem érdek el­
m élet született. A legtöbb ezek közül saj­
nos azt a valószínűleg téves verziót hirdeti,
m iszerint a K oronát több helyről származó
alkotóelem ekből eszkábálták össze valahol
Európában vagy Bizáncban. A köztudatba
is a kettős korona elm életek különféle vál­
to z a ­
tai ke­
rültek be.
A hivatalos
verzió is hasonló a
Szent K orona történetével kap­
csolatosan, am it a M agyar Tudom ányos
Akadém ia és a M agyar Katolikus P üspö­
ki K onferencia kiadványai és több tö rté­
nész is elfogad, m iszerint a mai koronát
III. Béla korában állították össze a görög
Hihetetlen KULONSZAM
S Z EN T E R E K L Y É IN K
és a latin koronából. A keresztet valami­
kor a XVI. században illesztették rá az Égi
Pantokrátor képének átlyukasztásával, ami
nem sokkal később erős ütés vagy nyomás
hatására elferdült.
Kettős korona
Szabados D ezső A magyar Szent Korona
kialakulása István király koronájából című
tanulm ányában részletesen ism erteti hosz-
szas és átfogó kutatásának eredményeit.
Véleménye szerint számos tény és körül­
m ény utal az elem ek utólagos, kegyeleti
tárgyként tö rtén t beépítésére; Bertalan
apostol (takarásban levő) csonka, sérült
képe, kifúrt gyöngyök felhasználása a fu­
ratok hangsúlyozásával, mindössze nyolc
apostol szerepeltetése a maradék
III négy megsem misülése miatt.
Érdekes
feltevés,
hogy az egész
avatási öltözet
(a palást is) egyfajta
Faraday-kalitka lehe­
tett, ami megóvhatta viselőjét az
elektromágnesességtől
Ugyanakkor a keresztpánt képeinek latin
és az abroncs képeinek görög feliratai, a
zom áncképek stíluseltérése valam int a fel­
ső P antokrátor képbe fúrt lyuk is az utó-
A M A G YA R SÁ G 20
DEDIKÁCIÓ
VÉRTANUK APOSTOLOK PRÓFÉTÁK ANGYALOK
KRISZTUS
JÁNOS
TAMÁS
íYüRG'
JAKAB
HJLÖP
IVIHCE,
lagos egyesítésre utalhat. Szabados D ezső
tehát arra a következtetésre jutott, hogy a
mai korona súlyosan károsodott részek­
ből, kegyeleti tárgyként készült, am ihez
felhasználták például egy eredetileg vala­
m ennyi apostol képét tartalm azó ereklye
(pl.: abroncskorona) zom áncképeit, illet­
ve azok maradványait, gyöngyeit, köveit és
az országalma letört keresztjét.
Elképzelhető, hogy Szent István koronája
a II. Szilveszter pápa által adom ányozott,
a fennm aradt koronázó paláston ábrázolt­
hoz hasonló abroncskorona lehetett az
összes apostol és Krisztus képével.
Szabados szerint úgy kaphatjuk meg Szent
István rekonstruált koronájának felépítését,
ha a koronázó palástból a tizenkét apostolt
ábrázoló sávot körgyűrűvé formálva kép­
zeljük el, középen a Pantokrátorral.
H a figyelembe vesszük az apostolképek, a
Pantokrátor-kép és a zom áncképek közötti
hézagok m éreteit, éppen a reális m éretvi­
szonyoknak megfelelő abroncsátm érőt
kapjuk.
Ezek alapján a történelm i háttérről Szaba­
dos Dezső feltételezi, hogy az eredeti ko­
ronát 1046-ig, a Vata-lázadás kitöréséig a
székesfehérvári bazilikában őrizték. Ekkor
azonban a felkelők elfoglalták Székesfe­
hérvárt, a bazilikát feldúlták, és a kegytár-
| l 76 Hihetetlen KULONSZAM
É V E S T Ö R T É N E L M E 2.
mm-
, TUS
KRISZ­
KRISZTUS
TUS
KRISZ­
TUS
BERTALAN
Úgy kaphatjuk meg Szent István rekonstru­
ált koronájának felépítését, ha a koronázó
palástból a tizenkét apostolt ábrázoló sávot
körgyűrűvé formálva képzeljük el, középen
a Pantokrátorral (fent). Balra a Szabados-féle
liliomos koronarekonstrukció
gyakat tönkretették. A kincstár elpusztítá­
sát igazolja Liutvin bihari püspök jelenté­
se a m egm aradt értékekről, am it I. A ndrás
király m egbízásából írt. Ebben nem szere­
pel ugyan inform áció a koronáról, de nem
zárhatjuk ki, hogy annak maradványait
összegyűjtötték és megőrizték.
1074. m árcius 15-én Géza vette át az or­
szág korm ányzását, akit D ukász M ihály
bizánci császár m egpróbált megnyerni
szövetségesnek. K oronát küldött a részére,
am it I. Géza ugyan elfogadott, de nem ko­
ronáztatta m eg m agát vele.
Később VII. Gergely pápa szentté avatta
István királyt, Im re herceget és G ellért
püspököt. Szabados szerint ekkor rendel­
hette el I. László, hogy a szentté avatott Ist­
ván király koponyaereklyéjére készítsenek
m éltó ereklyekoronát, am ihez a Liutvin
p ü spök által összegyűjtött maradványokat
használták fel.
Végül Könyves K álm án megkoronázásá­
nak előkészítéseként Szent István fejerek­
lye koronájának keresztpántjait ráhelyez­
tette a görög koronára. Szabados szerint
így egyesülhetett a Szent István eredeti ko­
ronájának m egm aradt darabjaiból készí­
te tt ereklyekorona a D ukász M ihály által I.
G ézának ajándékozott bizánci koronával
és nyerte el mai alakját a Szent Korona,
amivel Könyves Kálm ánt valamikor 1096
és 1099 között a székesfehérvári baziliká­
b an királlyá koronáztak.
Szabados Dezső szerint azért tulajdonít­
juk a Szent K oronát Szent Istvánnak, m ert
az a II. Szilveszter Pápa által küldött erede­
ti korona m egm aradt darabjaiból készült,
illetve beleépítették Szent István országal­
m ájának keresztjét is.
Egységes korona
A legújabb kutatások fényében azonban
m egdőlni látszik ezen elméletek alapja,
m iszerint koronánk több helyen, több
időben készült alkotások utólagos, barbár
m ó d o n tö rtén ő összeszerelésével készült.
Ludw ig Rezső és C söm ör Lajos aranym ű­
vesek szakmai szemm el kezdték vizsgálni
az ékszert. C söm ör Lajos Szent István ko­
ronája nyomában, Magyarország szent ko­
ronája és Őfelsége, a M agyar Szent Korona
cím ű írásaival alapozta meg és indította
el az érdem i koronakutatást. C söm ör és
kutatócsoportja arra a megállapításra ju ­
tottak, hogy egy egységesen tervezett és
kivitelezett ötvösm űvei állnak szemben,
am ely sem nem bizánci, de m ég csak nem
is európai munka. Ékszerkészlete bel-
ső-ázsiai, iráni és m ezopotám iai eredetű
technikákkal készült, talán egy kaukázusi
ötvös m űhely remeke. Felépítése kísérteti-
Csomor Lajos és kutatócsoportja szerint
a korona nem bizánci, de még csak nem is
európai munka. Ekszerkészlete belső-ázsiai,
iráni és mezopotámiai eredetű technikákkal
készült, talán egy kaukázusi ötvösműhely re­
meke. Felépítése pedig kísértetiesen hasonlít
a kaukázusi sámánkoronákéra
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
esen hasonlít a sám ánkoronákra, kaukázu­
si jegyeket hordoz.
Eldőlni látszik az apostolok kérdése is;
eredetileg is nyolc apostol-ábrázolás sze­
repelt a pántokon. A k örpánt hátsó részén
feltehetően az eredetileg befoglalt Szűz
M ária, Raífael és U riel arkangyal páros,
m ások szerint Buda és Attila uralkodó pá­
ros zom áncképeit cserélték le a m a látható
K onstantin, D ukász M ihály és G eobitzász
képekre. A m ásodlagos képek eltérése az
eredeti környezettől igen szem betűnő úgy
a befoglalás kivitelezésében, m int az ábrá­
zolás stílusában.
A valószínűleg eredeti alakjában is (nagy­
jából) ilyenre m egálm odott koronát fel­
tehetőleg a 4. században a K aukázusban
készítették h u n és pártus illetve kaukázusi
ábrázolási hagyom ányok szerint a hu n és
pártus viseletnek m egfelelően, h u n form á­
ban és m unkam ódszerrel. Több hasonló
korona-ábrázolás is előkerült a dunhuangi
325-ös barlangban és ordoszi sírleletek
között. E zért felvetődik, hogy ősi h un fe­
jedelm i viselettel állunk szem ben, amelyet
az avarok zsákm ányoltak a Kaukázusból,
m ajd N agy K árolyhoz került rablás, eladás
vagy ajándékozás révén, am it Szigeti Ist­
ván kutatásai is alátámasztanak.
F ennm aradtak utalások N agy T undum
avar kagánról, aki A achenben tett látoga­
tása alkalmával keresztelkedett m eg 796-
ban. A magával vitt csodálatos avar kin­
csek között volt egy korona is, am it h ó d o ­
lata jeléül N agy K árolynak ajánlott fel, aki
m eg is koronáztatta m agát az ékszerrel. A
szertartást III. L eó pápa 800-ban végezte
Szent Bertalan apostol képe is heves vitákat
vált ki. Úgy tűnik, hogy az eredeti ábrázo­
láson a Szent Koronát viseli. Egy áthímzés
alkalmával azonban eltüntették fejéről a di-
adémot
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
Nagy Károly megkoronázása Wilhelm von
Kaulbach (1804-1874) német festő képén,
ahol feltűnik a Szent Korona, de egyenes ke­
reszttel, valamint ugyanaz a jelenet a XIV.
századi Francia Kódex egyik miniatúráján
el, majd a korona elkísérte az uralkodót a
sírba, ahol 804-től 1000-ig pihent.
1000 húsvétján III. O ttó ném et-róm ai
császár lelt rá a sírra és magával vitte R ó­
m ába az ott talált koronát, ahol október
2-án átadta II. Szilveszter pápának, aki ka­
rácsonykor küldte tovább Szent Istvánnak.
Szigeti István úgy véli, hogy a Szent K o­
rona 310 környékén készülhetett Grúzia
keleti felén. M ások egyszerűen azt gondol­
ják, hogy szent István rendelte m agának a
pazar ékszert G rúz ötvös m űhelyből, vagy
Vajk sógorától szárm azott vissza, aki A a­
chenből II. Szilveszter pápán keresztül ju t­
tatta el a leendő királynak, kiküszöbölvén
ezzel az etikett csapdáját; ha ugyanis köz­
vetlenül vejének adja, úgy tű n h etett volna,
hogy Vajkot vazallusává kívánja tenni.
Ebben az irányban is megoszlanak tehát a
Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
vélemények. V itathatatlan azonban, hogy
a K orona (eredeti) zom áncképei között
szerves összekapcsolódást lehet felfedezni
m ind technikailag, m ind tartalmilag. Ez
egy jól m egszerkesztett rendszer, amelyet
a helyes csoportosítással lehet megfelelő­
en szemléltetni. Az új szisztéma fényében
kétségessé válnak a „hivatalos” koronaku­
tatás elavult elm életeinek alapjai is, am e­
lyek a következők:
-Az abroncs zom áncképeinek feliratai
görög nyelvűek, a keresztpántok apos­
tolképeié, pedig latin.
-A képek zom áncozásának szem pont­
jából két képcsoportot lehet megkü­
lönböztetni, m iszerint a keresztpánt
képei zom áncozott hátterűek, míg
az abroncs képein az alapul szolgáló
aranylemez funkcionál háttérként.
-Az apostolképek és a Pantokrátorok
egész alakosak, szem ben az abroncs
félalakos- és mellképeivel. .
-Az apostolképek elvontabb rajzolata­
ihoz képest az abroncs alakjai natura-
lisztikusabbak.
Ebben a csoportosításban a zománco-
zási technikáknál csak kettő csoportot
állapítottak meg, „kifelejtve” a pártázat
A M A G YA R SÁ G 20 E V E S T O R T E N E L M E 2.

transzlucid technikával készült rendkívüli
fontosságú nyolc képét.
Meleg Sándor új alapokra épített tem a­
tikája azonban jól szem lélteti a K orona
egységességét. Ebben a csoportosításban
továbbá azonnal kiütköznek az eltérések,
egyértelm űvé válik, hogy m i az, am i nem
illik a rendszerbe.
Árulkodó palást
Kincses Kálm án reform átus segédlelkész
arra a megállapításra jutott, hogy nem meg­
alapozott a koronakutatásban a palást István-
ábrázolásából kiindulva kijelenteni, hogy az
eredeti korona nem egyezik a mai ékszerrel.
Csillagok koronája
Pap G ábor m űvészettörténész m unkás­
sága a koronakutatásban is rendkívül ki­
emelkedő. Az Angyali korona, szent csillag
és A Szent Korona nevében című műveiben
fejti ki, hogy Koronánknak rendkívül össze­
tett, az ékszer teljes egészére kiterjedő képi
„programja” van. Ez nem a „nagyegyházi”,
hanem a manicheista kereszténység eszme-
rendszerében fogant, amelynek ősforrása
a szkíta bölcsesség, képviselői András és
Fülöp. Megállapította, hogy a figurális zo-
mánckép-párosok egymás tükörképeiként
összetartoznak, az asztrológia segítségével
feltérképezte a Korona „naptári rendjét” a
aki a Vízöntő képviselője. Pap Gábor égövi
konstrukciójába illeszkedvén, a másodlagos
császár- képek helyén Buda (Buddha), mint
szakrális uralkodó és Attila, mint effekdv ural­
kodó páros állhatott.
Nos, egyre többen gondolják úgy, hogy a Szent
Korona jelenlegi formájában jóval előbb léte­
zett Szent István királyságánál. Elterjedt az a kü­
lönös felfogás is, hogy a pápa nem, mint főran­
gú embernek, hanem mint apostoli fenségnek
küldte az ékszert, amelyet akkoriban Rómában
egyeden ötvös mester sem tudott készíteni.
Megkísérelték ugyan elsajátítani a keleti meste­
rek technikáját, de már az 1050-es években Kö-
zép-Azsiában sem voltak ilyen stílust és szakér-

Pap Gábor művészettörténész megállapí­

totta, hogy a figurális zománckép-párosok
egymás tükörképeiként összetartoznak, és az
asztrológia segítségével feltérképezte a koro­
na „naptári rendjét”

Egyik előadásában ugyanis kifejtette, hogy a

paláston nem Szent István királyunk, hanem
a vértanú István látható, aki a vértanú szentek
sorában foglal helyet fején a többi vértanúé­
hoz hasonló koronával.
Kincses Kálmán és több kutató is még egy
durva hamisításgyanús m ozzanatra hívja
fel a figyelmünket; újrahímzés és a fonal afensf m
lebontása arra utal, hogy a paláston sze­
replő Sebaldus m ártír nevét próbálták meg
manipulálni és Stephanusra változtatni. A
végeredmény azonban nem lett tökéletes:
István királyunknak vélt -vagy hazudott-
szent képe alatt a Sephanus (nem elírás)
felirat áll. s HTtfH o a o*. «”Vi>
M indem ellett Gizella ábrázolásának való­
A szent Korona energetikai működési modeíje a kísévkőrős menetben
diságában is lehet kételkedni, hiszen való­
színűleg egy utólagos képm anipulációnak rajta ábrázolt apostolok és szentek névünne­ telmet képviselő műhelyek. Ezért -h a másként
köszönheti, hogy szakállas „m aradt”... peinek dátuma alapján. nem ment- fosztogatással és csellel szerezték
Szent Bertalan apostol képe is heves vi­ Ebből kibontakozott egy jellegzetes kettős meg a kincseket avar néptestvéreinktől. Őse­
tákat vált ki, ugyanis úgy tűnik, hogy az spirál vonal mentén húzódó névünnepek év­ ink tehát a rabolt zsákmány visszaszerzésére
eredeti ábrázoláson a Szent K oronát viseli. köri sorba járásának, vagyis a fény növekedé­ szervezték „kalandozó” hadjárataikat a „művelt
Egy áthímzés alkalmával azonban eltün­ sének, a fény felszabadításának folyamatábrája. nyugatra”, a saját jogos tulajdon visszavételére.
tették fejéről a diadém ot. Az eredeti és a Ez összecseng a magyar ősvallással, a fény- és
„javítás” utáni verzió C söm ör Lajos rajza, napimádattal, ami egyébként a kereszténység Hármas korona
am it Szelényi K ároly fotóművész fényké­ -később feledésbemerült- alapja. A hónap- Ugyanakkor létezik egy különös magyarázat
pe nyom án készített, kitűnően szemlélteti. szentek, sora jól követhető, ha Páltól indulunk, is szent ereklyénk eredetére vonatkozóan,

Hihetetlen KULONSZAM 2013. OKTOBER - NOVEMBER


ami ötvözi a két, egymással szöges ellentét­
ben álló felfogást. Az Arvisurákban, amelyet
ősi rovó sámánjaink írtak, három különböző
korona gondosan megtervezett és kivitele­
zett összedolgozására találhatunk utalásokat.
Az első és legrégebbi az uruki sám ánko­
rona. Ez az ősm agyar vallást képviseli, és
m aga Gilgames készíttette, m ajd később
ajándékozták Almos- és Lebéd-házi feje­
delm eknek. M ásik a D ukász M ihálytól ka­
p o tt zom áncképes korona, am ely a bizánci
egyházat képviseli. A róm ai egyház képvi­
seletében pedig a pápától kapott liliomos
aranykorona lett a harm adik. A Gilgames-
koronát m indig is a „szarvas népek” leszár-
m azottai; N im ród- G ilgames-Árpád vér­
vonalbeli fejedelm ek koronázására hasz­
nálták. Ő si feljegyzésekből m egtudhatjuk,
hogy a p ártus szárm azású Jézust beavatott
fejedelem ként N ippurban Krisztussá,
U rukban pedig királlyá koronázták ezzel
az uruki zikkuratban őrzött Gilgames-
koronával. R om ulust ugyancsak ezzel a
koronával avatták királlyá az uruki hagyo­
m ányok szerint, mivel az etruszk Rom ulus
és Rém usz N im ró d családjának Gilgames
ágából szárm aztak. D e a h un Attila is e ko­
rona által lett az eljövendő „Világ U ra”.
M ajd István király a Gilgames-korona m el­
lé a pápától m egkapta a liliomos aranykoro­
nát, amely valójában a rokon Rasna Szövet­
ség tulajdona volt. A szövetség Rasna avar
király által vezetett 12 törzsből, m ajd A rnó
avar vezér által vezetett 12 családból jött lét­
re és Kr.e. 1145 után élte fénykorát. Az avar
lugal-koronát az etruszkok a Jász-síkság
eljövendő királyának őrizték, m ajd Fekete-
A rnó családja a papságnak adományozta.
Istvánt 1000. augusztus 20-án az Uruki
koronával királlyá koronázták. M ásnap D o­
m onkos érsek a Gilgames-koronával vissza­
indult Róm ába, ahol azt a pápa megáldotta.
A zonban II. Szilvesztert megbabonázta,
rabul ejtette a korona kisugárzása. Talán en­
nek hatására m ásította meg eredeti tervét
és küldte a liliomos koronát Lengyelország
helyett Magyarországra, ahol 1001. augusz­
tus 20-án Istvánt ism ét megkoronázták, im ­
m ár m indkét diadémm al.
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
A z A rvisura ekképp tárja elénk a beava­
tást: „Ekkor ráadták Istvánra az apostoli
pántokkal ellátott palástot... Utána István
beült az Ordoszból hozott aranyozott királyi
székbe és Domonkos fejére tette az Úr város­
beli, majd föléje a liliomos királyi koronát.”
A hárm as királyi korona elkészítésével egy
beavatott aranyművest, a Kaukázus vidé­
kén élő D ajka sám ánt bízták meg, aki p re­
cízen m egtervezte, és kiválóan kivitelezte
művét, ellenben a G ilgam es-koronából
csak a „beszélő” köveket és csekély arany­
részt használt fel. A m egm aradt „darab”
korona kisfej edelm ek koronázására tett
szolgálatot, m ajd e ltű n t...
Lennie kell egy tizenharmadik kristálynak, ami feltehetően a kereszt helyén foglalt helyet, de
később eltávolították, és talán visszajuttatták a Szíriusz-rendszerbe. Izgalmas rejtély, hogy mi
történne, ha ismét együtt lenne a 13 koronakristály...
Elsőként 1087-ben, László királyunk ko­
ronázása alkalmával iktattuk be új, hármas
koronánk használatát.
Beszélő korona
A gondolatrezgésre hajlamos, úgynevezett
beszélő köveknek is külön tö rtén etü k van.
A z A rvisura szerint a Szíriusz-rendszerből
származnak, amelyekből a koronába tö r­
té n t befoglalásuk előtt hat darab 24 hun
törzsszövetségi, hat darab pedig magyar
törzsszövetségi tulajdonban volt.
Á ltaluk került telepatikus kapcsolatba a
K orona viselője a magasabb dim enziók
szellemeivel. Mivel ezek a drágakövek más
Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
S Z E N T E R E K L Y E IN K
bolygó-rendszerekből származnak, egyfaj­
ta idő-vagy fluidszálas összeköttetésben
állnak származási helyeik magas szintű
szellemi lényeivel. Ezek a fluidszálak behá­
lózzák az U niverzum ot és a földi lényeket
összekötik a Teremtővel. A látók ezt egy
ezüstszínű vékony szálként írják le, amely
testen kívüli vagy halál közeli élmények
során is érzékelhető. Sokak szerint alkal­
mas a kom m unikációra is; időkésedelem
nélkül, távolságtól függetlenül inform áci­
ókat közvetíthetnek.
így nyílhat meg egyfajta kommunikációs
csatorna a K oronát viselő személy számára,
m elynek során bizonyos beavatásban része­
sül és rendkívül nagy horderejű informáci­
ókhoz jut. A páratlanul magas rezgésszint és
a mentális igénybevétel azonban megköve­
teli, hogy az adott személy alkalmas legyen
a beavatásra, rendelkezzen egyfajta kozmi­
kus tudással, illetve nagyfokú szellemi-lelki
terhelhetőséggel. H a a beavatásra méltatlan
személyt illettek a Koronával, az súlyos kö­
vetkezményeket vont maga után, amelyet
történelm ünk is igazol; például II. Rudolf
és V. Ferdinánd a szertartást követően el­
vesztették józan eszüket.
414* 4 | ^9 9
A koronázás elengedhetetlen kellékei en­
nélfogva a „beszélő kövek”, ezért volt szük­
ség m indenképpen a Gilgames-koronára
is a cerem ónián, amíg a drágakövek ebbe
voltak beépítve.
A jelenlegi tudom ányos fejlettség fényé­
b en kim ondhatjuk, hogy a kristályok
program ozhatóak, a kom m unikáció m in­
den form ájában jelentős szerepet töltenek
be, elektrom ágneses hullámokat, inform á­
ciót, gondolatot, sőt érzelmeket képesek
tárolni, továbbítani, amit a m o d ern szá­
m ítástechnika rohamos fejlődése igazol.
M indem ellett több kiaknázatlan tulajdon­
ságuk tartogat m ég meglepetéseket a tudat
I179 -|
A M A G YA RSA G 20 I E V E S T O R T E N E L M E 2.
és a tudatalatti síkokkal összefüggésben.
Egyesek szerint párhuzam vonható a 12
koronakristály és az am erikai őslakosok
között terjedő, 12 kristálykoponyáról szó­
ló titkos tanítás között. E szerint lennie kell
egy tizenharm adik kristálynak, am i felte­
h etően a kereszt helyén foglalt helyet, de
később eltávolították, és talán visszajuttat­
ták a Szíriusz-rendszerbe. Izgalmas rejtély,
hogy mi történne, ha ism ét együtt lenne a
13 koronakristály...
Hamis korona
T örténelm i ereklyénk sorsát ugyan jelen­
leg nincs m ód végigkísérni, hiszen egész
regényre elegendő izgalmas kalandok so­
rát m esélhetnénk el, de egy elgondolkod­
tató részletre m égis ki kell térni.
H a számításba vesszük az im ént tárgyalt
koronakristályok jelentőségét és m érlegel­
jük, hogy tem érdek inform áció és h atárta­
lan tudás birtokosa lehet az a kiváltságos,
aki kapcsolatba kerül a „beszélő kövekkel”
beláthatjuk, hogy K oronánk legyőzhetet­
len fegyverré válhat.
Azonban hiába őriztük, rejtegettük féltő
gonddal; nem zeti kincsünket mégis m eg­
kaparintották, és idegen földre hurcolták.
1945 májusának végén koronázási jelvé­
nyeink az am erikai hadsereg karmai között
a tengeren túlra vették útjukat és több m int
három évtizedre eltűntek a szem ünk elől.
Az Egyesült Á llam ok nem kapkodta el, in ­
kább halogatta az általuk „letétként” kezelt
„a magyarság különleges helyzetben lévő
tulajdonának” nyilvánított ékszer vissza-
| l 80 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
Egyesek szerint lehet, hogy nem is az eredeti
koronát kaptuk vissza 1978 januárjában
szolgáltatását. N em tudhatjuk, m i m inden
tö rté n t idegenben harminc év alatt a nemzet
féltett kincsével, de abban biztosak lehetünk,
hogy alapos és mindenre kiterjedő vizsgá­
latsorozatnak vetették alá Őfelségét. Ennyi
idő bőven elég egy ilyen bonyolult ereklye
gondos tanulmányozására, akár modern
technikai eszközökkel is. így nem zárhatjuk
ki a lehetőséget, hogy arra illetéktelenek is tu­
domást szereztek a kristályok jelentőségéről,
amiket akár könnyűszerrel ki is cserélhettek,
hamisítványokat befoglalva az eredeti kövek
helyére.
Egyesek szerint az sem elképzelhetetlen, hogy
nem az eredeti Koronát kaptuk vissza 1978.
január 6-án, hiszen ki is venné észre a cserét,
főként, ha beható, ugyanakkor ártalmadan
műszeres vizsgálatoknak sem vethetjük alá.
Ez a feltevés éppen annyira elképesztő és
vérlázító, m int am ennyire elképzelhető és
logikus is. R em éljük azonban, hogy nem
sok valóságalapja van, hiszen elkeserítő
Edward Burne-Jones Arthur elszenderülése
Avalonban című festményén rendkívül pon­
tosan ábrázolja a Magyar Szent Koronát
lenne ism ét szem besülnünk egy nem ze­
tü n k ellen elkövetett becstelen m erénylet­
tel, ekkora m egszégyenítő csalással.
Napkorona
Napvilágot látott egy olyan tézis is, misze­
rint a Szent K orona valójában az ősi magyar
N apkoronát fonta körbe, am it eltűnése óta
helyettesítenek szövetből készült béléssel.
T öbben azonosítják ezt a Csallóköz ara­
nyából készült ősi magyar N apkoronát
magával a titokzatos Szent Grállal.
Az A rthur legendakor magyar vonatkozá­
sait Tomory Zsuzsa A z Arthur legendakor
tnagyar kapcsolatai című tanulmányában
térképezte fel és rám utatott számos, a m a­
gyar és a kelta mitológia között fellelhető
nyelvészeti, történelmi és hagyománybeli ro­
konságra, ugyanakkor olyan párhuzamokat
elemez, m int például Lancelot rokoni kap­
csolata Bors vitézzel, Attila kardjának és az
Excaliburnak az összecsengő legendái vagy
a Szent Grál és a Szent Korona közös titkai.
Az ófrancia graal szó jelentése; nagy, mély
tálaló edény, valamint számos forrás széles
szájú, lapos edényként írja le a Szent Grált.
A magyar kör, kerek, király, karika, korona
szavak feltűnő rokonságban állnak a grál
szóval, így a Szent Grállal.
A K oronában egyesül a női és a férfi m i­
nőség; a korona maga hím ségi m otívum,
míg ellentettje a lapos, széles szájú edény;
a kupa, kehely, kanta a befogadás, tehát a
nőiség jelképe.
Grálkorona
A Szent Grálról megfoghatatlansága miatt
számos legenda kering, amely hem zseg a
misztikus elemektől. Ezeket m ost nem áll
m ódunkban m inden részletre kiterjedően
áttekinteni, de valam ennyire fel kell eleve­
n ítenünk az ism ereteinket.
Egy mitológiai elbeszélés szerint a Grál
egykor Lucifer koronáját vagy hom lokát
ékesítő smaragd volt, ami a földre zuhant és
azóta a kelyhet mélyíti. Egyes apokrif iratok
szerint a Grál ebből az ékkőből készült.
Sába királynője Salam onnak ajándékozta,
m ajd A rim athiai József lett az őrzője, aki a
kereszten szenvedő Krisztus vérét fogta fel
benne. A feltám adást követően a holttest
eltulajdonításának vádjával b eb ö rtö n ö z­
ték és éheztették, de A rim athiai Józsefet
a Szent Grál táplálta, így életben maradt.
Később Angliába vitte, ahol m egalapította
a Grál-kereszténységet (Nap-keresztény­
ség), m ajd A rth u r őrizte tovább.
Egyesek színaranyból készült mágikus ke-
helyről m esélnek, am ely az örök fiatalság
és az örök élet ígérete, am ely vakító fényes­
séget áraszt, és mágikus erővel bír. Több
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
 S Z E N T E R E K L Y É IN K

forrás említi, h o g y angyalok hozták a föld­ rozza meg, a DNS-spirál méri, addig a szükség van a kulcsra. Ez a kulcs Szent
re, de létezik utalás isteni eredetére is. külső, egyetemes, kozmikus időt mérő Korona, a világ egyetlen naptárkoronája;
A zonban sokan elvonatkoztatnak a ke- kollektív kód a földi civilizáció idejét képeinek, köveinek száma, rendszere szol­
hely-képzettől, és elvontabb helyeken ku­ jelenti. Ez az időkód, az emberiség kol­ gáltatja az elmélet matematika-csillagászati
tatnak a Grál után. A z egyház és a M áriá­ lektív időszámítása. alapját.
kul túsz egyértelm űen M áriával azonosítja. B erta a nevezetes kőkört, a Nagy Pira­
Van, aki továbbm egy és M ária M agdolnát, Berta T ibor a dél-angliai Stonehenge és az m ist és az ezek titkait rejtő naptárkoronát
mi több, egyenesen Jézus vérvonalát véli egyiptom i Kheopsz-piram is függvényé­ a fehér ló kultúrkörnek tulajdonítja. Ez a
felfedezni benne. ben vizsgálta a Szent K oronát, illetve az ál­ csillagkultusz az ős-iráni m itológiában fel­
Az Arthur mondakör alapjait azonban nagy tala rejtett kódot. M egállapította, hogy ez lelhető Szíriusz m ítoszból származik, ahol
valószínűséggel a XII. századi Grál-történetek a két építm ény olyan időm érő szerkezet­ az égbolt legfényesebb csillagát, a Szíriuszt
szolgáltatták, amelyekben sokkal töményebb ként épült, ami azt a bizonyos kozmikus fehér lóként ábrázolták.
misztikum lengi körül ezt a titokzatos tárgyat,, időt m éri és jelzi.
ami egyáltalán nem hasonlít Arimathiai József Piramisméter
kupájához. Naptárkorona Az ősi m értékegység egy egységét, a pira­
Crétien de Troyes Conte du Graal című 1182-ben E két kozmikus óra csillagászati szerkeze­ m ism étert úgy kapjuk meg, hogy a Khe-
befejezetlenül maradt művében a Grál egy ra­ tének, üzenetének megfejtéséhez, viszont opsz piram is alapélének hosszát elosztjuk
gyogó drágakövekkel kirakott színarany tárgy.
Nos, a végtelenségig sorolhatnánk a temér­
dekverziót, amelyek ennek a rejtélyes tárgy­
nak (ha tárgy egyáltalán) a titkát kutatják.
D e m ost lezárom a sort azzal a legmegdöb­
bentőbb, de ha belegondolunk, mégis - akár
a fentiek alapján is - a legkézenfekvőbb felté­
telezéssel, hogy a Szent Grál nem más, mint
a magyarok Szent Koronája, vagy akár az ál­
tala képviselt Kárpát-medence, a gigantikus
kehely. Ez ugyanis a Föld öle, ahol Isten sze­
retett népe él. Mesterházy Zsolt A kelta (ke­
leti) szellem című könyvében így fogalmaz:
„...koronánk lesz az a kehely, am elyben az
isteni Ego újra m eg tu d születni.”
Vizsgáljuk m eg Edward Burne-Jones
(1833-1898) A rthur elszenderülése Avalon-
ban (The Last Sleep o f A rthur in Avalon)
című festményét. A kimagasló művészi
teljesítmény m ellett K oronánk szem pont­
jából is igen figyelemreméltó ez az alkotás.
Ugyanis a festő m inden kétséget kizáróan
a magyar Szent K oronát jeleníti m eg jól
felismerhetően, rendkívül pontos ábrá­
zolással a haldokló A rthur ágya mellett. A Szent Korona számos titkot és kódot hor­
Teszi ezt annak dacára, hogy semmilyen doz magában, amelyek egy része még meg­
fejtésre vár
közvetlen kapcsolata nem volt hazánkkal
vagy Koronánkkal. Ez a m otívum továbbá az év napjainak számával. Ennyi a Szent
azért is roppant érdekes, m ert A rthurt nem Korona abroncsának kiterített hossza, egy
„közönséges” koronákkal, főleg nem a m a­ piram isméter, azaz 1 egység (0,637m),
gyar koronával szokás egy lapon említeni. ami a piram is és a kőkör tervezésének is az
Sokkal inkább illett volna oda az a bizonyos alapja. Az 1460 éves Szíriusz naptár hosz-
kehely, m intsem egy „idegen” nép nem zeti szát is megkaphatjuk, ha a piram is négy
kincse. Vagy talán po n t ezt kellene észre­ alapélének hosszát összeadjuk.
vennünk? Lehetséges, hogy a Szent Grál
tulajdonképpen a Szent K orona képében Dátumok
van jelen a halálos ágynál? Valószínű, hogy A Szent K orona abroncsa a föld, a ke­
a művész egy üzenetértékű kinyilatkoztatás resztpánt az ég megfelelője. A z ezeken
víziójából, egy látomásból nyerte az ihletet. elhelyezett tizenkilenc kép naptári, vagyis
csillagászati irányokat jelöl. A koronán ti­
A Szent Korona kódja zenkettő földi és h ét égi személy található,
Berta Tibor kutatásai szerint az ember így a képek rendszere megfelel az ókori
kétféle idővel rendelkezik. Míg az egyé­ m eton n ap tár felosztásának. A tizenkettő
ni, belső időt genetikai kódunk hatá­ az év hónapjait, a hetes a hét napjait jelöli.

2013. OKTÓBER - NOVEMBER Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 1818

A M A G YA R SA G 20 000 E V E S T O R T E N E L M E 2.
További érdekesség, hogy M ária és Jézus
képei eredetileg a saját születési dátumaik
irányában álltak a naptári évet jelölő ab­
roncskörön, így egy képszim bolikából ki­
olvasható a koronából égi születésnapjaik
időpontja is. M áriánál a K oronára rögzített
bolygóállás által jelölt dátum Kr. e. 6. április
1.; Jézusnál Kr. e. 22. szeptem ber 11.
A h ét égi személy képe a h é t napjainak
bolygóit is jelöli, ahova behelyettesíthe-
tők a h ét napjainak sorszámai. H a ezeket a
számokat csillagászati szem pontok szerint
csoportosítjuk és a kap o tt szám okat ösz-
szeadjuk, a magyar királyság létrejöttének
történelm i évszámait kapjuk meg: h o n ­
foglalás (m ásodik bejövetel), koronázás és
a K orona égbeajánlása.
Berta T ibor szerint a Szent K orona 2030-
ig rejt évszámokat és m egfejtést ad a m últ
és a jövő feltárásához.
A Szent Korona keresztje
A koronával kapcsolatos egyik legizgal­
masabb és legrejtélyesebb kérdés, hogy
Hihetetlen KULONSZAM
miért ferde a rajta található kereszt?
Számos verzió magyarázza mind az
egyenes, mind a ferde kereszt elm éle­
tet.
Egyenes kereszt
Régészek, ötvösök, történészek egy része
azon az állásponton van, hogy a koronát
valam ikor egy erős ütés érhette, am inek
hatására a kereszt elferdült és a h áro m k e­
resztpánt is m egrepedt.
M indezt alátámasztani látszik, hogy 1620-
ból ism ert egy olyan ábrázolás, ahol a
koronán a kereszt egyenesen áll, továbbá
1784-ből fennm aradt egy elismervény,
A Szent Koronán eredetileg egyenesen állt a kereszt
am elyen az szerepel, hogy a K orona „ke­
resztje egyik oldalára elnyom ódott’’.
Pálffy Géza történész kutatásai során két
országgyűlési követ naplójára bukkant,
am elyekben a koronát ért balesetre tesz­
nek utalást. Eszerint II. F erdinánd király
első hitvesének koronázása előtt érhette
sérülés az ékszert.
M ária A nna királyné koronázásának n ap ­
ján, 1628. február 14-én az udvarm ester
rossz kulcsot vitt magával a Szent M árto n ­
ról elnevezett pozsonyi dóm sekrestyéjé­
be, így a koronázási jelvényeket rejtő ládát
nem tudták kinyitni. Lakatosokat hívattak
és segítségükkel, erőszakkal nyitották fel
ládát. M ajd a felfeszített ládában magát a
K oronát (az igénybevétel m iatt) a réz tok­
ba préselődve találták meg, am iből Eszter-
házy M iklós n ádor csak kés segítségével
tudta kiszabadítani.
A szertartás után a koronázási ékszereket
csak tizenkét nap múlva helyezték bizton­
ságba, feltételezhetően újonnan készült lá­
dában. A koronázási jelvényeket csak a ko­
ronázás idejére lehetett elővenni, szigorú
előírások mellett, m ajd azokat haladéktala­
nul vissza kellett helyezni az előírt m ódon.
Az, hogy ebben a kirívó esetben nem így
jártak el, arra utal, hogy feltehetően a kieső
id ő t a vandalizm usban m egsérült K orona
javítására fordították és a használhatatlan,
tönkretett ládát is kicserélték. M ivel a sé­
rüléskor az a lyuk, am iben a keresztet rög­
zítették kitágult, azt kiegyenesíteni szinte
lehetetlen volt. így ferde m aradt a kereszt.
Idegen kereszt
M ások az ékszer méreteiből következtetve
úgy vélik, hogy a kereszt nem eredeti alkotás;
későbbi, utólagos beépítés gyanánt kerülhe­
tett fel másik keresztet vagy drágakövet he­
lyettesítve, mivel nem illeszkedik a Korona
méretrendszerébe. A Korona méretei ugyan­
is megtervezett, céltudatos munka eredmé­
nyei, ahol m indenütt a hüvelykkel találko­
zunk (coll, hüvelyk: 25,2 mm), illetve felfe­
dezhetjük a Fibonacci számokat is. Például a
Korona külső kerülete 26 hüvelyk, a párta és
a hosszanti pántív is ennek fele, 13 hüvelyk.
Ferde kereszt
Vannak, akik az aranymetszés szabályaiból
kündulva feltételezik, hogy a keresztet ele­
ve ferdének tervezték, mégpedig úgy, hogy
a Föld tengelye és az Egyenlítő által bezárt
szöget demonstrálja.
2013. OKTOBER - NOVEMBER

E nnek a tábornak a hívei úgy gondolják,
hogy a kereszt dőlésszöge 23,5°, ami m eg­
egyezik a Föld dőlésszögével. Kepler I. tö r­
vénye szerint a Föld a N ap körüli ellipszis
pályán m ozog, m elyek egyik gyújtópontja
a Nap. A gyújtópontok közötti távolság, a
p erihélium (decem ber 22.) és az afélium
(június 22.) távolság különbsége 5 millió
km.
H a az ellipszis m ásodik gyújtópontjába
a N appal egyező kö rt rajzolunk, két kört
kapunk, am ely arányaiban teljesen m eg­
egyezik a felső Pantokrátor kép két kör
ábrázolásaival, a N ap és a H old jelével. Az
égi egyenlítőre nézve a kereszt „függőle­
ges” szára (a Föld tengelye) merőleges,
„vízszintes” szára pedig párhuzam os. H a
a felső P antokrátor kép síkját az ekliptika
síkjának tekintjük, akkor a Föld a kereszt
alsó gömbje. E bben az állásban a Föld a
napéjegyenlőségi egyenesen van, követke­
zésképp a rendszerhez tartozó két közép­
p o n t a N ap és a H old.
M éretarányosságot fedezhetünk fel a
N ap-H old körpáron kívül m agán a kereszt
1 cm-es göm bjein is. így a kereszt alsó
göm bje lesz a N ap és a Pantokrátor kép két
oldalhossza adja a gyújtópontok távolsá­
gát.
E bben a m egközelítésben a Szent K oro­
na az ősi vallásban, a napkultuszban fo­
gant napkirály koronája, hiszen a K orona
tetején m egtalálható az 1 392 millió km
átm érőjű N ap m éretarányos kicsinyített
mása, az 1,38 cm átm érőjű aranygomb.
Felfedezhető továbbá a két gyújtópont
közti távolság m odellje a Pantokrátor kép
oldalhosszában (ami a valóságos 5 millió
km m éretarányos kicsinyítésével lett 5
cm) a N ap-H old ábrapárban és a kereszt
rövidebbik szárán.
Ezek a bonyolult csillagászati kapcsoló­
dások arra engednek következtetni, hogy
m ár jóval K epler kora előtt ism erték az I.
törvény összefüggéseit, illetve m eghatáro­
zó m éreteket; a Föld pontos dőlésszögét,
a N ap átm érőjét, a Földpálya ellipszisének
két gy ú jtópontja közötti távolságot, sőt
m ég a precessziós k ódot is.
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
Vannak, akik az aranymetszés szabályaiból
kiindulva feltételezik, hogy a keresztet eleve
ferdének tervezték, mégpedig úgy, hogy a
Föld tengelye és az Egyenlítő által bezárt szö­
get demonstrálja
A Szent Korona
jelrendszere
Sajnos a Korona elem zésénél csak a sza­
bad szem m el megfigyelhető részletekre
koncentrálhatunk. Ahhoz, hogy hiteles
képet kapjunk eredetéről, elsősorban
műszeres vizsgálatokra lenne szük­
ségünk; a visszavert és az áteresztett
spektrum analízis, a C14-es izotópos
vagy egyéb radiometriai kormeghatá­
rozás eldöntene jó néhány vitát.
M inden ilyen vizsgálat könnyedén elvé­
gezhető lenne, nem tenne kárt az ékszer­
ben, és az eredm ényekből m egállapíthat­
nánk például, hogy hol bányászták a készí-
téséhez felhasznált ércet, továbbá, hogy az
adott bányát m ikor és m eddig művelték.
K iderülhetne végre perdöntőén, hogy
egyidős-e a görög és a latin korona, illet­
ve egy m űhelyben készültek-e az alkotó­
részek. M űszeres vizsgálatok hiányában
viszont m aradnak a találgatások és ennek
folytán a néha m inden tudom ányos alapot
nélkülöző eszmefuttatások, am elyek az
egyre egyértelm űbb hun eredetet, a kele­
ti, közép-ázsiai származást hivatottak h o ­
mályba burkolni és félremagyarázni.
Hihetetlen KULONSZAM
S Z E N T E R E K L Y É IN K
Világbíró
M egállapítható az alsó és a felső Pantok­
rátor ábrázolások rendkívüli hasonlósága
m éretük illetve elrendezésük tekintetében
egyaránt, am i jól kivehető egymásra vetí­
tett képeikből.
A zonban ráleltek m ég egy „testvér-képre”,
m elynek lelőhelye szintén nem illik a köz­
tudatba ágyazódott tudom ánytalan fejte­
getések káoszába.
Vörös Győző régész egy Théba melletti
hegyi barlang m ennyezetére festve rábuk-
Megállapítható az alsó és a felső Pantokrátor-
ábrázolások rendkívüli hasonlósága mére­
tük, illetve elrendezésük tekintetében egy­
aránt, ami jól kivehető egymásra vetített
képeikből.
Balra középen a Vörös Győző által felfede­
zett Thébai Pantokrátor
kant egy freskóra, amely egy mandorlában
ábrázolja a Pantokrátort 64 kör alakú
díszítéssel keretezve. M inden jegyében
megegyezik az Égi Pantokrátor képével:
azonos a N ap és a Hold megjelenítése, a
trónus, Jézus aurája, a kép stílusa. ím e egy
újabb kapocs a kopt kereszténységhez.
Égig érő fa
Varga Géza írástörténész szerint a magyar
ősvallás szellem ében készült Szent Ko­
rona egyik jellegzetes motívuma továbbá
az eget tartó fa, az eget tartó Isten. Ezért
jelenik m eg itt Krisztus az eget tartó Isten
szerepében.
A M A G YA R SA G 20 000 E V E S T O R T E N E L M E 2.
Ez az eget ta rtó világfa Istent jelképezi és
az ősvallásból a korai kereszténység is át­
vette. A szkíták, hunok, avarok és pártusok
(jézu s is pártus származású volt), tehát
elődeink alkalm azták előszeretettel a vi­
lágoszlop- és az eget tartó Isten-ábrázolást.
K itűnő példa erre az I-III. századból szár­
mazó O b vidékéről előkerült lelet, ahova
a déli sztyepp övezetéből a pártusoktól és
avaroktól áram lott a kultúra. Itt az eget tá­
m asztó Istent szellemek segítik. E bből is
látható, hogy K oronánkkal kapcsolatban
szó sincs bizánci eredetről.
Gyöngyök
A felső Pantokrátor képen 12 vörös, 2
kivételével csepp alakú alm andin követ
foglaltak be, am it a tűz szim bólum aként
is azonosíthatunk. Egyúttal a víz jeleként
12 kifúrt fehér gyöngyöt is láthatunk,
amelyeket úgy illesztettek foglalataikba,
hogy a furat szem betűnő legyen. Többen
úgy vélekednek, hogy ezek Szűz M ária
gyöngysorából való ereklyeként kerültek
a koronára, am it a készítő hangsúlyozni is
kívánt, ezért nem rejtette el a furatokat.
U gyanakkor a 2x12 befoglalást és m agát
a Pantokrátor képet az órával hozzák ösz-
szefüggésbe, mivel az időt is 2x12 órában
mérjük.
Teremtés koronája
H a a pántokat kereszt alakban kiterítjük,
látható, hogy a végei gondos m eg­
m unkálással be lettek szegve, te ­
hát eredetileg is ekkorára és ilyen­
re tervezték.
Összesen 72 gyöngyöt és 64
alm andint foglaltak bele, am i a
72 kerub és 64 dim enzió m egfe­
lelője is lehet. A kozm ológiában
az idő fejlődését bináris szám so­
rokkal ábrázolják: 1, 2, 4, 8, 16,
32, 6 4 (!), 128, 2 5 6 ... A sámán
kultúrában 66 térdim enzióban
gondolkodtak, -33-tól +33-ig
terjedően, am ihez egy különleges,
fekete „sem m i” teret is számoltak,
am iben a táltosok lelke utazhatott.
Ez a kéthiperteres 16 forráshelyű
téridő, am elynek m in d en forrás­
helye egy virtuális négydim enziós
időrendszert generál. 16x4=64H a
ehhez hozzáadjuk a P antokrátor 2
kultikus csepp alakú ciprusfáját, a
két szent ősidőt, m egkapjuk Jézus
|184 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM
bűvös számát,, a 66-ot. A világ köldöke az
Égi Pantokrátor köldökeként jelenik m eg
a terem tés koronáján, ami m inden jegyé­
b en az U niverzum törvényeit közvetíti.
K oronánk finom m űvű megmunkálása
több „holm i” fejlett technikákat m esterien
alkalmazó ötvös jól m egszerkesztett díszí­
tőelem einél. M inden apró részlet össze­
függ, jelentőséggel b ír és ősvallási m íto ­
szaink világából táplálkozik. Legbensőbb
szféráiban a napkultusz, a fényfelszabadí­
tás mágiája, a fény életre keltése, vallása
bújik meg.
A figurális zom áncképek alakjainak szim ­
bolikája éppúgy, m int hátterük geom etriai
m otívum ai, szakrális jelképei népm esé­
ink keletkezéséig nyúlnak vissza, amelyek
szintén a K ozm osz titkait hordozzák. A
kövek rendszere a m éretekbe szerkesztett
harm ónia, m águsaink bölcsességét rejtik.
A K oronához hasonlóan a többi jelvény is
a terem tésről m esél és próbálja közvetíte­
ni a m aterialista eszm éktől és a fogyasztás
kényszerétől elvakított em ber számára a
Világegyetem törvényeit.
Szent ereklyéink m agukban hordozzák
a terem tés és a létezés alapjainak k om p­
lett jelrendszerét. A tér-antitér, energia-
antienergia, anyag-antianyag paritásának
keletkezését üzenik, ami azt jelenti, hogy
m in d en dolognak van egy ellentettje, am e­
lyek egymás számára veszélyesek,
de önm agukban jól m űködnek,
m indazonáltal egymás nélkül nem
; létezhetnek.
Ez az önm agába visszaforduló
U niverzum paradox alaptörvénye,
a női és férfi, a pozitív és negatív, a
fekete és fehér, a jó és gonosz ket­
tősségének egysége.
Pecsét
Dr. T óth Ju d it megvizsgálta az
apostolfeliratok furcsa, több
helyen is eltérő jelkészletét és
m egállapította, hogy az egyipto­
m i k opt kereszténység mágikus
hagyom ányaiban m egőrződött
higábokkal fejtheti meg azokat.
Szent Korona, a mágikus pecsét
című könyvében részletesen b e­
számol izgalmas kutatásairól, és
lépésről-lépésre tanítja m eg az ol­
vasót m egfejteni a higábok titkos
írásait.
A higáb egy mágikus négyzet, amely­
n ek m inden oldala azonos számú kisebb
négyzetből, „házból” áll, am ik köré mági­
kus im ádságok szavait róják. A „házakba”
titkos írással szöveget írnak, am elyben
keverik a kopt és az arab ABC b etű it úgy,
ahogyan az apostolfeliratokban is megfi­
gyelhető.
A K orona felülnézetből kísérteties formai
hasonlóságot m utat egy ilyen higábbal,
am elynek üzenetét dr. Tóth Ju d it hosszas
tanulm ányozás után fejtette meg. H árom
újszövetségi szellemiségben megfogal­
m azott m o n d ato t olvasott le a mágikus
pecsétről, amelyek őseink hittételének ke­
resztény szellem ben m egfogalmazott alap­
jainak tekinthetők.
A Szent Korona eszméje
Nem zeti ereklyénk az államiság jel­
képe lett, amiből kialakult a világon
egyedülálló, korát jócskán megelőző
Szentkorona-tan. 1038. augusztus 15-
én, Nagyboldogasszony napján Szent
István a székesfehérvári Mennybe
emelt Szűz Mária templomában Szűz
Máriának ajánlotta fel országát a Szent
Korona képében. így lett a Kárpát-me-
dence Szűz Mária országa. Mivel ez egy
Ég és Föld között köttetett szerződés,
földi hatalmak meg nem másíthatják.
A Szentkorona-eszme megszületése
Szent István tudatos és zseniális politi­
kai és államjogi alkotása.
K oronánk él; gondolkodik, dönt, taná­
csol, irányít. M íg m ásutt a királynak vá­
lasztottak koronát, addig M agyarországon
a K orona választott magának királyt. A
Szent K orona országában a Szent K orona
2013. OKTÓBER - NOVEMBER

uralkodik, m inden jog hozzá kapcsolódik.
A K orona szuverenitása, m isztikus ereje
m egkérdőjelezhetetlen, akaratának végre­
hajtója a király. A Szent K orona az állam-
hatalom képviselője, a hatalom egyedüli
forrása. Az ország földje, a K árpát-m eden­
ce a Szent K orona tulajdona. A K árpát­
m edence m in d en polgára, a Szent K orona
polgára.
Jogforrás
Szent István biztosítékot kívánt nyújtani
a K árpát-m edence egész szabad lakossága
számára a király leválthatóságát illetően,
am inek legegyszerűbb m ódját választot­
ta; a m indenkori király és az ország fölébe
helyezte a K oronát. A Szent István Intelmei
fiához, Imre herceghez a 720-as izlandi alkot­
m ány után a világ m ásodik alkotmányának
írásban m egm aradt emléke. Ennek alapja,
hogy a Szent K orona jelképezi az orszá­
got, m int területet, és m int egy uralom alá
tartozó népességet, együtt élő, vendégként
befogadott népeket, a közigazgatási intéz­
m ényrendszert, az apostoli keresztény hi­
tet, az apostolságot, az uralkodó személyét,
a jogi intézm ényrendszert és az igazságos
ítélkezést, a társadalm i türelm et, az ország
védelmét. Az ország feletti uralom, a föld, a
természeti- és ásványkincsek, igazi birtoko­
sa tehát a Szent Korona, ezek idegen kézbe
nem kerülhetnek. Ezáltal garantálható a
javak m egtartása, az ország gyarapodása,
a Szent K orona polgárainak biztonsága, a
boldoguláshoz, az em berhez méltó élethez
való alapvető jogok biztosítása.
Hatalmas korona
A nyugati világ m indig is m egdöbbenve
szemlélte a nem zeti ereklyénk köré fonó­
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
dott m isztérium ot, és m ég m indig értetle­
nül áll a m agyaroknak koronájukhoz fűző­
dő sajátos viszonya előtt.
Révay, leglelkiismeretesebb koronaőrünk
szerint a K orona a „törvények törvénye”.
Figyelm eztet, hogy „aki a koronát megsér­
ti, a felség, a vallás és az Isten ellen vétkezik”
m indem ellett kim ondja az örök érvényű
igazságot: „akinél a Korona, az az ura az
országnak” és „ahol a Korona, ott van M a ­
gyarország”. Ezek a m ondatok jelentős
történelm i pillanatokban határozták meg
országunk és uralkodóink sorsát.
Élő korona
A Szent K orona eszm erendszere a n ép ­
pel együtt élve fejlődik, így m int állam jo­
gi struktúra a legalkalmasabb arra, hogy
társadalm i ren d ü n k alapját képezze. A
Koronánk él; gondolkodik, dönt, tanácsol, irányít. Míg másutt a királynak választottak koro­
nát, addig Magyarországon a Korona választott királyt magának
m agyarságnak m indent el kellene követ­
nie, hogy a Szent K orona alkotmányát
visszaemelje m éltó helyére, a magyar
jogrendszer középpontjába. Ezzel az esz­
m erendszerrel helyreállhatna a csorbult
igazságszolgáltatás, am i m a csak, m in t jog­
szolgáltatás funkcionál.
A Szent K orona képviseli az egészséges
nem zetvédő és m egtartó erőt, ugyanakkor
keresztényi értékek m entén türelm es és
befogadó eszm eiséget hirdet.
A Szentkorona-tant alkotm ányosan össze­
ült magyar törvényhozás soha nem vonta
vissza. A jogfolytonosság kérdését utoljára
az 1920. évi m agyar nem zetgyűlés a Szent­
korona-tan szellem ében tárgyalta.
1945-től a szovjet megszállást követően
Sztálin m egváltoztatta M agyarország ál­
lamformáját, és történelm i alkotm ányun­
Hihetetlen KULONSZAM
S Z E N T E R E K L Y É IN K
kát lecserélte a sztálinista szovjet alaptör­
vényre.
K oronánk hazatérésekor az amerikai kor­
m ánnyal kötött nem zetközi szerződésben
megállapodás született arra nézve, hogy
visszahelyezzük az Ö t megillető, méltó h e­
lyére, ami term észetesen nem a Nemzeti
M úzeum egyik vitrinje, és m ég csak nem
is a Parlam ent, hanem a közjog csúcsa.
1990-ben a rendszerváltoztató ország-
gyűlés is tabuként kezelte ezeréves alkot­
m ányunkat, nem fogta fel a Szentkoro­
n á já n jelentőségét és sajnálatos m ódon
nem vállalta fel a jogfolytonosság hely­
reállítását, így hatvanöt éve totális alkot­
mányos válságban szünet nélkül tart az
országrom boló ám okfutás egy minden
szem pontból idegen és erőltetett alkot­
m ány árnyékában.
Kocsis István így fogalmaz: „A Szentkoro-
na-tan nem csak emléke egy dicső múltnak,
hanem kötelező érvénnyel bíró közjogi tan.
A Szent Korona élő személyiség voltát és a
Szentkorona-tan hatályos közjogi tan voltát
nem kérdőjelezheti meg az a sajnálatos tény,
hogy a mai magyar törvényhozó hatalom
nemcsak, hogy nem igényli a Szent Korona
közjogi tana segítségét, de nem is tekinti élő­
nek, illetve hatályosnak, márpedig a Szent
Korona a mai magyar társadalom akaratá­
tól is függetlenül az, ami volt, aminek hosz-
szú évszázadokon át tekintették: a magyar
államhatalom alanya. A Szentkorona-tan
pedig a történelmi magyar alkotmánynak
éppen a z a központi elmélete, amely hatály-
talaníthatatlansága által legfőbb biztosítéka
a magyar közjogfolytonosságának.”
BAKOS ANIKÓ
185g
A M A G YA R SÁ G 20
iben áll a m agyar Szent
M K orona különlegessé­
ge? M iért más, m int a Föld
összes tö b b i királyi koronája?
A külföldi kutatók is csodál­
kozva, olykor döbbenettel
állnak az előtt, hogy az ősi
magyar államjog önálló, d ö n ­
téshozásra képes személyiség­
nek tartja a K oronát, hiszen
erre sehol m ásutt nincs példa.
D e vajon nálunk magyaroknál
m iként és hogyan alakult ez
ki, azaz rövidebben: h o n n ét
ered Szent K oronánk sem m i
m áshoz nem hasonlítható
nimbusza?
A mágikus erejű talizmán
A Szent
TITKOS TORTENETE
Szent Koronánk - mint tudjuk - jóval több
puszta nemzeti szimbólumnál, királyi hatalmi
jelképnél. „Őfelsége, a magyar Szent Korona"
ugyanis az összes írásos és szóbeli
hagyományunk szerint önálló tudattal,
akarattal bíró, mágikus erejű talizmán,
melyet nem túlzás személynek
nevezni. De vajon honnét ered? Igaz
volna, hogy történetét nemhogy I.
István (1000 -1 0 3 8 ) uralkodásáig,
de sokkal ősibb időkig - akár a
mitikus özönvízig - vezethetjük
vissza?
Mágikus védőkörtől
a fáraó névgyűrűjéig
Ahhoz, hogy m indezekre m eg­
kíséreljünk válaszolni, először
is meg kell értenünk egyáltalán
a korona, m int jelkép spirituális
mondanivalóját, üzenetét. Az
ősidők em bere m inden létező
jelenségben - formákban,
növényekben, állatokban, égi­
testekben, tárgyakban - szim­
bólum ot látott. Azaz: számára
m inden dolog egy mágikus
többlet-jelentéssel is rendel­
kezett.
Ennek megfelelően a kör,
köralak szimbolikus üzenete a
|1 8 6 | Hihetetlen KULONSZAM
É V E S T Ö R T É N E L M E 2.
következő volt: 1. Univerzum,
kozmikus harmónia, tökéle­
tesség, hibátlanság, rend, 2.
ciklikusság, körkörösség, örök
visszatérés, 3. védelem, óvás,
biztonság, főként mágikus érte­
lemben. M indez'igaz volt m in­
denre, ami kör alakú - ilyen
lehet például egy város alapraj­
za, a szekér kereke, a bolygók
pályája, egy gyűrű, vagy akár a
királyok koronája is.
így m ár talán érthető, m iért is
van ősidők óta valamilyen kör
alakú ékszer - koszorú, abroncs,
diadém, korona - a törzsfők,
vezetők, uralkodók homlokán,
fején. Egy:
nyilván a mm
fényes, feltűnő
ékesség kiemelte
őt a tömegből,
hogy mindenki
lássa: ő egy kivételes
hatalom mal rendelkező,
fontos személy. Kettő: a
körforma ékszer jelképezte a
küldetését, miszerint őneki a
M indenség tökéletességét kell
a látható világban leképezni
(azaz: uralkodóként olyan
rendezetté, harmonikussá kell
tennie országát, m int a szellemi
dimenziók, illetve a kozmikus
világtörvényt tiszteletben tartva
kell uralkodnia.)
Volt egy harmadik ok is arra,
miért viseltek a vezetők ősidők
óta „valami kör alakút” a fejü­
kön: a kör, m int említettük, a
mágia tanai szerint védelmet,
óvást biztosít. Ugyanezért von
maga köré a varázslásba kezdő
mágus is egy védőkört, melyen
a démonikus erők nem tudnak
áthatolni. A kör ugyanis, az­
által hogy körbevesz valamit,
kizár onnét mindent, ami ártó
- ezért volt kötelező az ókori
Egyiptomban a fáraó leírt nevét
egy ovális kerettel bekarikázni
(ez utóbbi az úgynevezett
cartouche, ejtsd: „kártus”)
A korona mint adó-vevő
Nos, a korona ugyanezeket
„tudja” - m int a fáraó név-gyű-
2013. OKTOBER - NOVEMBER
Életfa,
óriásmadár, tejút
A magyar Szent Korona díszei,
jelképei több kutató szerint
is egyértelműen a
hun-szabír-szkíta művészethez
kötik legfőbb nemzeti talizmá­
nunkat. A pártázatán szereplő
halom alakú díszek például
rendszeresen visszaköszönnek
hun tárgyakon, így például a
világhírű hun üstökön is!
A Korona képein találkozunk
Világfával - ez is kimondottan
iráni, perzsa, szkíta jelkép. A
perzsa mitológiában ugyan-
rűje, vagy a varázslók földre
rajzolt védőköre. Csakhogy itt
az, am it a kör körbevesz, azaz
megvéd, nem más, m int az ura­
lom ra jogosult személy hom lo­
ka, feje. És valóban: ahhoz,
hogy egy társadalom
ismerje a koronát,
úgy tűnik, nem
muszáj király­
nak, király­
ságnak
léteznie.
Afrikai,
szibé­
riai
törzs-
közös-
ségek-
ben is
jellem­
ző, hogy
- ágból,
levélből,
bőrből stb.
- valamilyen
szalag, pánt övezi
uralkodók fejét.
A körnek, koszorúnak, koro­
nának azonban van egy még
titokzatosabb értelme is. N e­
vezetesen: az éggel, a szellemi
hatalmakkal, a felsőbb dim en­
ziókkal való kapcsolattartást
jelképezi, illetve segíti
 S Z E N T E R E K L Y É IN K

kozmikus adó-vevő volna, nem nagyon fontos tudnunk: a vonalba kellett születnie, mely
is olvashatunk a mitikus a N ew Age ötlete, és nem is a király az ősi tanok szerint nem egy bizonyos - általában isteni
Gaokerena-fáról, mely össze­ m odern ezoterikusok „fantaz­ pusztán vezetője, de legfőbb származású - őssel rendelkez­
köti a dimenziókat, ágai közt magóriája”. H anem az őskultú­ médiuma is a népének. Ez het. Ez nem kirekesztés akart
pedig a Szímurgh nevű óriás­ rák alapvető tanítása, márpedig utóbbi küldetésében pedig a lenni a más családok tagjaival
madár fészkel. U tóbbiban nem ezekről régóta tudjuk: nem korona m int mágikus jel-fel­ szemben, hanem azt célozta,
nehéz felismerni a magyarok árt őket nagyon is komolyan erősítő, tudatenergia-koncent- hogy a korona tényleg „mű­
turulmadarát. A pártázat áttet­ v en n i... ráló eszköz segíti őt. A hhoz ködhessen”. Egy igazi mágikus
sző hegy-ábrázolásai az iráni így talán m ár érthető, m iért is koronát ugyanis általában az
tulajdonítanak a hagyom á­ ős kapta ajándékba az égből,
nyos társadalmakban oly valamelyik istenségtől, s
nagy jelentőséget a a benne lévő mágikus
koronának, és a ko­ kódok biztosították:
ronázási rítusnak. csak az - általá­
H iszen utóbbi ban egyenes ág­
során teszik beli - örökösei
hagyomány 9 égi országát alkalmassá viselhessék
jelképezi. A keresztpánt hullá­ az uralkodót azt.
mos díszítése pedig a mennyei arra, hogy De volt
folyót, mely a perzsa legendák tolm á­ egy másik
szerint áthömpölyög az összes csolhassa fontos kri­
világon, mígnem a mi Univer­ a túlvilági térium is:
zum unk egére ér, ahol is Tej út­ dimenziók nevezetesen
ként j elenik m eg ... üzeneteit. Ez a koronát
viszont azt je­ csak olyan
elő. A varázsló nem csak azért lenti: a királyt uralkodó
von maga köré kört, hogy ne a korona teszi tudta használni,
tám adhassanak rá a dém onok, azzá, ami: király- aki jogszerűen
hanem azért is, m ert az általa lyá. K orona nélkül jutott a trónra. S
lehívott felsőbb energiák h ató ­ lehet ugyan államfő, hogy mit jelentett ez
ereje a körön belül tartva tö b b ­ vezető, de sem m iképpen a jogszerűség? Nagyjá­
szörösére erősödik. nem lehet az a mágikus hata­ ból a következőket: 1. adott
És ezzel eljutottunk a korona lom m al felruházott személy, vérvonalba kellett születnie, 2.
fő funkciójáig, mely - az összes aki közvetít Ég és Föld között. azonban, hogy a koronát hasz­ elődjének ki kellett őt jelölnie
ősi kultúrában - a következő: nálhassa, neki magának is meg trónörökösnek, és e döntéssel
lehetővé teszi, hogy a vezető, Megégeti kell felelnie bizonyos feltételek­ a koronának (!) is egyet kellett
a király kom m unikáljon az a trónbitorlót! nek, melyek az őstársadalmak­ értenie, 3. testben-lélekben-
istenekkel, szellemekkel. Az Szent K oronánk mágikus m ű­ ban nagyon szigorúak voltak, szellemben épnek, tetszetősnek,
tehát, hogy a korona valamiféle ködésének kutatásához tehát így például egy konkrét vér­ egészségesnek, uralkodásra
alkalmasnak kellett lennie.
A Szent Korona ékkövei Az ősidők mágikus koronáit
és a négy őselem ugyanis nem lehetett becsap­
A m agyar Szent K orona köveinek, kristálya­ n i ...! H a ugyanis e feltételek
inak színe tökéletesen beillik a perzsa-szkíta közül valamelyik sérült - azaz, a
szín-szim bolikába. K oronánk kövei ugyanis koronát nem a megfelelő ural­
a következők: sötétvörös alm andingránát, kodó fejére tették -, akkor a ko­
kék zafír, zöld üveg. A két szélső íves díszen ronában lévő különleges energi­
valam ikor fehér kövek (talán kvarcok vagy ák összezavarodtak. Számos ősi
opálok) lehettek, s fehérek az igazgyöngyök leírás mutatja, m i történt ilyen­
is. Nos, a szkíta és a h u n koronákon, diadé- kor: a korona fémje vibrált,
m okon döbbenetes m ó d o n egy az egyben felforrósodott, akár súlyos égési
ugyanilyen színeket, sőt: általában ugyaneze­ sebeket okozva a bitorlónak. A
ket a kőfajtákat találjuk! A jelképiség lényege benne lévő erők megzavarták
a következő lehetett: a vörös gránátok a T ü­ a királyjelölt agyhullámait,
zet, a N apot, a kék zafír a V ilágtengert, a zöld m inek következtében az illető
a Földet, a fehér kristályok pedig a Levegőt meg is tébolyodhatott...
(V ilágűrt) szimbolizálják. így együttesen te ­
h át Szent K oronánk kristályai a M indenséget, Az iráni őskirály
illetve az ezt. alkotó négy fő elem et jelenítik sugárkoszorúja
meg. Tipikusan egy ilyen esetet m e­
sélnek Egyiptomból, a mitikus

2013. OKTÓBER - NOVEMBER Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 187l

 A M A G YA R SA G 20 E V E S T O R T E N E L M E 2.

is világított Yima fején. A le­ ne maradjon „csupasz” a hom ­

Perzsa őskirály neve a Koronánkon? gendák ezt a koronacsakrával
A cikkünkben em lített Varga Géza szerint a Szent K oronánk azonosítják, mely az asztráltest
egyes jelképei, ábrázolásai akár székely-magyar rovásírás­ 7-ikcsakrája (azaz energetikai
jelek is lehetnek. Felülnézetből például a K orona két ke­ központja) - és éppen azt bizto­
resztpántja egy rovásírásos „F ” b e tű t ad ki, m ely utalhat a sítja, amit később a fémből lévő
„Föld”-re, így jelzi a helyet, ahol a K orona birtokosa, a király koronák. Nevezetesen: a 7-ik
uralkodik. Szem ből a Szent K orona egy „G”-rovásra em lékez­ csakra kapcsolja össze az emberi
tet - Varga szerint ez az „Ég” szó lehet, s a szkíta-hun dinasz- agyhullámokat az Univerzum
éteri finomságú rezgéseivel.
Aranykorona
a fénykör helyett
Yima azonban - gyarló halan­
dóként - elkövetett egy hibát.
Fejébe szállt a dicsőség, s egy
tanácsülés alkalmával Istennek
nyilvánította magát. Abban a
pillanatban megdördült az ég,
elsötétült a trónterem, s mikor
újra lehetett látni, mindenki
loka - kovácsoltatott magának
egy aranykarikát, mely hasonló
volt az elvesztett fénykörhöz,
így született a világon az első
korona - legalábbis, a perzsa
tö rtén et szerint.
Az Olvasó joggal teszi fél a
kérdést: de m i köze mindezek­
nek a magyar Szent K oroná­
hoz? Nos, töm ören válaszolva:
nagyon is sok! D e beszéljen
helyettünk inkább egy perzsa
legenda, miszerint az aranyko­
ronát Yimának - mellyel eltűnt
fénykoszorúját pótolták - egy
táltos-képességekkel megáldott
szkíta herceg kovácsolta. Az
új korona elkészült, s szebb,
hatalmasabb volt, m int bárm e­
lyik királyi ékszer a Földön:

Ír A SSL
Az Edén
© ffl
döbbenten kiáltott fel. M inden
í : a helyén volt ugyanis, kivéve
mágikus hatalm a pedig pont
ugyanakkora volt, m int az egy­
fémolakett Urartui Kínai lol° Székely „g" , - Székely / ' Kínai „föld" I I
egyvalamit: a király homlokáról kori sugárkoszorúnak!
rempiaKett képjel „ég" képjel (ég) jel terkepe (föld) jel képjel p
eltűnt a fénykoszorú! Egy m ásik verzió szerint a
Még látták, amint kilebeg az szkíta herceg nem saját kezű­
tia égi eredetére utal. A keresztpántokon viszont kis „J”-jelek ablakon, de utolérni már nem leg készítette el ezt a csodála­
sorakoznak, m intha a „folyik, folyó” szó jelképei volnának tudták. Utoljára egy halász látta, tos koronát, hanem az Égből
(a rovásírás és az ősnyelvek nem különböztetnek m eg j-t, amint eltűnik a tenger nádasá­ kapta: szellemek, angyalok
illetve ly-t.) D e a legizgalmasabb az, hogy Varga a K oronán a ban, s a mágusok megjósolták: hozták le neki a csillagok kö­
JÓ M A -rovást is felfedezni véli, m ég pedig az abroncson lévő évezredek telnek el, míg születik zül. A kárhogyan is, végül Yima
Krisztus-zom ánc térdeinek rekeszrajzolatában. M árpedig valaki, aki ismét méltó lesz vise­ mégse viselhette a nagyszerű
Jóm a nem más, m int Yima, az évezredekkel ezelőtt, az özön­ lésére. Yima pedig - hogy azért ékszert: mivel zsarnokká lett,
víz idején élt m itikus perzsa őskirály, akinek a legenda szerint
a Szent K oronát készítették!

ősidőkből. Valamikor régen csakrája ép, és harm onizál vele

ott nem emberek, hanem a
csillagok közül érkező lények
uralkodtak, akiket a m ítoszok
isteneknek neveznek. Az egyik
istenkirálytól, Su-tól azonban
fia, Géb idő előtt elragadta a
koronát - noha apja amúgy
is őt szánta örökösének. Ám
pusztán azért, m ert nem várta
ki sorát, am ikor a koronát saját
fejére akarta tenni, az úgy meg­
égette hom loka bőrét, hogy
feljajdulva kapta le az ékszert...
Ebből is láthatjuk: a korona
csak az igaz királynak hoz sze­
rencsét, boldogságot, dicsősé­
get. A bitorlót, jogtalanul ural­
kodót megsebzi, megbetegíti,
őrülettel sújtja. És ezzel elér­
keztünk a korona eredetének
egy másik fontos vonulatához:
nevezetesen ahhoz, hogy az ősi
legendák szerint koronát csak
az viselhet, akinek a korona-
(ti. a koronával)...!
Ez a hiedelem m inden népnél
megtalálható, de a legjellegze­
tesebben az ókori Iránban. Az
itteni legendák mesélik, hogy az
Aranykor jóságos, bölcs uralko­
dója Yima (jim a,jóm a, Yama
és egyéb neveken is előfordul)
király volt, aki messze nyugaton
uralkodott egy később elsüly-
lyedt szigeten. H om loka körül
állandóan ott ragyogott egy
titokzatos sugárkoszorú, mely -
döbbenetes m ódon - valójában
egy önálló személy volt: suttog­
va tanácsokkal látta el, védte,
oktatta a királyt.
Fontos, hogy ez az önálló
egyéniséggel bíró fénykör még
nem korona! Hiszen nem tárgy,
nem ékszer: nincs anyaga, nem
aranyból van, hanem - mint
em lítettük - fényből. Levenni,
feltenni nem lehetett, így éjjel A Szent Korona egy 1792-es rajzon

|1 8 8 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER

*
 SZ EN T E R E K L Y É IN K

A Korona csüngői:
a pártus birodalom
országai?
N ém ely vélem ény szerint a Szent K oro­
na kristály-csüngői a korona alá tartozó
tartom ányok szim bólum ai, míg m ások
úgy vélik: a hárm as tagolású csüngök
valójában hárm as-halm ok, m elyek a
szkíta-hun „ország” jelentésű rovásjelet
adják ki.
A Szent K orona állítólag eredetileg 5
csüngővei készült, s ezek a földi országo­
kat jelképezhették, m elyeket a K orona,
illetve az azt viselő király ural. S hogy
ez m elyik történelm i állam lehetett?
Varga egy döbbenetes tényre hívja fel a
figyelmet: virágkorában a Pártus B iroda­
lom pontosan öt tartom ányból - Pártia,
M édia, Ö rm ényország, Szkítia, Baktria
- állt. Az élén álló Arszakida-dinasztiáról
pedig azt m esélték: ősük, Arszak, az
égből, egy csodálatos m adártól kapott
egy mágikus erejű aranykoronát, m elyet
a túlvilágon, a N apisten országában ko­
vácsoltak ...

nem volt m éltó rá. Kegyetlen
uralm át végül a szkíták d öntöt­
ték meg, így a koronát megal­
kotó (égből kapó?) herceg lett
Irán, sőt egész Közép-Azsia
nagykirálya.
Nimród és a 3000
éves Szent Korona
O lett egyben az aranykorona
első viselője. A mágikus ékszer
az ő hom lokát ékesítette élete
végéig, s tőle a szkíta királyok
nemzedékei örökölték. Nos,
ami pedig a legizgalmasabb:
ezt a szkíta őskirályt, a korona
alkotóját a legendák szerint
N im ródnak hívták, krónikáink
pedig váltig állítják, hogy ő a
hun Attila és a magyar Árpád-
házi királyok ő se ...
Ez a döbbenetes legenda csak
az egyik láncszem, m ely a m a­
gyar Szent K orona iráni ere­
detére utal. Hiszen a történet
lényege egyértelmű: N im ród
elkészíti a koronát, mely in­
nentől kezdve a szkíta királyok
talizmánja, dinasztikus ékszere.
N im ród viszont a hun, az avar
és a magyar uralkodók őse is,
így felmerül a kérdés: m iért is
ne őrződhetett volna m eg az
ő egykori koronája egészen I.
István koráig?
Elvégre H artvig krónikája
szerint István király II. Szil­
vesztertől (999 - 1 0 0 3 ) kapta
a Szent Koronát, aki viszont
N agy Károly (768 - 814) sírjá­
ból szerezte, m int az avaroktól
zsákmányolt kincset. Az avar
kagánok pedig a hunoktól örö­
költék a mágikus erejű királyi
ékességet - m int ahogy azt a
korabeli források is írják. Ezek
szerint a Szent K orona mini­
m űm hun kori, de akár annál
sokkal régibb is lehet.
Más források szintén megerő­
sítik K oronánk keleti eredetét,
így például Ibrahim Pecsevi tö­
rök történetíró „azt állítja, hogy
ő hallotta a magyaroktól ezt a
nyilatkozatot: a korona 3000
esztendős; Iszkendertől (Nagy
Sándor) örökölte Nusirván, s
ettől szállott mi reánk”. Ezen
kívül M oham m ed Emin nagy-
vezír 1768-ban azt írta Kaunitz
hercegnek, hogy az osztrák
császár m int „a Nusirván idejé­
ből maradt korona örököse egye­
dül érdemli meg az „imperator”
címet.”
Nagy Sándor
és a szkíta hercegnő
hozománya
Pecsevi állítása sokkoló: királyi
talizmánunk 3000 éves is lehet?
És ezek szerint Nagy Sándornál
(Kr.e. 336 - 323) is megfor­
dult a magyar Szent Korona?
Ez nagyon is elképzelhető,
hiszen a világhódító makedón
hadvezér legyőzi a Perzsa
Birodalmat a Kr.e. 331-ben
történt gaugamélai csatában,
melynek során III. Dareiosz
Kodomannosz király családja

2013. OKTOBER - NOVEMBER Hihetetlen KULONSZAM 189

A M A G YA R SÁ G 20 E V E S T O R T E N E L M E 2.

népet, amelynek 20 ezer kitűnő

A titokzatos Zabergán= lovasa volt. A népet szabírnak
Csaba királyfi? hívták. A krónikák megjegyzik:
Egy hihetetlenül fantasztikus elm élet szerint Khoszro király egy ősi koro­
Zabergánban, a szabírok vezérében, aki m eg­ nát és jogart adott a szabírok
kapja a Szent K oronát I. K hoszro perzsa ki­ kagánjának (=fejedelmének),
rálytól, a m agyar ő stö rtén et egyik közism ert, mely állítólag am úgy is a szkí­
kedvelt h ősét ism erhetjük fe l... A teória ták régi kincse volt.
azon alapul, hogy a korabeli források szerint
Zabergán a h un uralkodó egyik fia volt, aki Keve és Keár
n épét E urópából kísérte vissza Ázsiába, ere­ a m agyar krónikában
deti hazájába. Vajon kik lehettek ezek a titok­
A titokzatos Zabergán keresztény volt - akár­ zatos szabírok? Azonosításuk­
csak a h un arisztokraták többsége. A m i pedig ban segíthet Bíborbanszületett
m ég izgalmasabb: neve állítólag teljesen más K onstantin császár egy meg­
volt, nem ez, csak az igazi nevét „titokban jegyzése, m iszerint „a magya­
tartotta”. És valóban: a Z abergán nem sze­ rok régi neve a szavartü aszfalü
mélynév, hanem méltóságnév, hiszen csak volt.” A „szavartü” egyértel­
annyit jelent: „a szabírok kánja”, azaz - mivel m űen a „szabír” szó eltorzult
ekkoriban szabírnak a h unokat hívták - „a ism erünk? H a így van, akkor máris érthetővé alakja, míg az „aszfalü”-ben
h u n o k uralkodója”. válna, m iért kapta m eg a Szent K oronát, il- sokan a „heftalita” fogalmat
Vajon ez az őshazába visszatérő h un herceg letve hogy örökíthette azt a későbbi m agyar ism erik fel. (U tóbbiak az úgy­
nem véletlenül az, akit mi Csaba királyfinak királyokra... nevezett heftaliták vagy fehér
hunok, akik Á rpád népének
is fogságába esik. Talán tőlük rezte m eg K oronánkat Nagy szállt Sándorra a Korona. Ám jelentős részét alkották.) H a
zsákmányolta a Koronát? H a Sándor. H anem a szkítáktól, akárhogyan is, Pecsevi fontos pedig ez igaz, és a magyarokat
ez igaz, akkor az ókor perzsa akikkel szintén háborúban állt, adata, hogy egy bizonyos régen szabíroknak hívták (azaz
uralkodóit - így például a görö­ ám végül kibékült, s szövetség­ N usirvántól került a magyarok­ a magyarok = szabírok), akkor
gök ellen harcoló I. Dareioszt, re lépett velük. A makedón- hoz a nem es királyi ékszer. De a Khoszro által befogadott
Xerxészt - is úgy kell elképzel­ szkíta békeszerződés része volt, ki ez a Nusirván? O Khoszro harcosokban ősmagyarokat,
nünk, hogy hom lokukon a mi hogy Sándor feleségül vette Anosirvan (Kr.u. 531 - 579), koronájukban pedig a Szent
Szent K oronánk ragyog... Roxane szkíta hercegnőt, aki perzsa uralkodó, aki a források Koronát kell látnunk!
De az is elképzelhető, hogy egy fiút is szült a hadvezér­ szerint befogadott országába És ami még döbbenetesebb:
nem a perzsa királyoktól sze­ nek. Elképzelhető, hogy tőle egy harcos sztyeppei (szkíta) Khoszro király, és apja, Kávád
nevével a magyar krónikák
királylistájában is találko­
zunk, ahol is szerepel „Keve”
(= Kávád), és fia, „Keár”
(=Khoszro). Kávád felesége
hun hercegnő volt, így Khoszro
király, a K orona tovább örökí-
tője félig maga is a szkíták közé
tartozott - innentől kezdve
tehát Iránban egy vérségileg
szabír dinasztia uralkodott.
M indez tehát azt bizonyíthatja:
a magyar Szent Korona törté­
nete m indenképpen Perzsiába,
Iránba vezet. Idő szem pont­
jából pedig K oronánk múltját
legalább N agy Sándorig, de
akár N im ród mitikus koráig is
kísérhetjük - m árpedig N im ­
ród király a legendák szerint az
özönvíz idején, M ezopotám iá­
ban (Sumerban) uralkodott.
K oronánk iráni eredetét Varga
Géza ism erte fel, több írásos,
m űvészettörténeti és egyéb
bizonyíték alapján. Az eddigi­
A szkíták térítői a Szent Koronán: András (balra) és Fülöp apostol (jobbra) eken kívül ő m ég a következő

| l 90 Hihetetlen KÜLÖNSZÁM 2013. OKTÓBER - NOVEMBER


tényekkel támasztja alá elm é­
letét, azaz a Szent K orona hun-
perzsa-szkíta mivoltát:
Hun ruhás szentek
a Szent Koronán
A K orona a polikróm nak
nevezett stílust képviseli,
mely nagyon jellegzetes volt a
hunoknál, konkrétan a mervi
oázisban. Több hasonló jellegű
h u n korona került elő, így pél­
dául a Sztaraja Igren-i, illetve a
Verhnye Pogrom noje-i diadé-
mok, de Varga G éza azt is meg­
említi: a Szent K orona pártáján
látható félkörívek a hun m űvé­
szetben jellegzetes „dom bok"
- s innen kerülhetett a magyar
cím erbe a közism ert hármas
halom is!
További tények, melyek Ko­
ronánk szkíta-szabír-hun szár­
mazására utalnak: a benne lévő
gránát ékkövek indiai bányából
erednek, ez pedig m indenképp
iráni készítésre utal. A zo­
m áncképeken szereplő András
és Fülöp apostolok a szkíták
térítői voltak, a K oronán áb­
rázolt katonaszentek - Szent
D em eter és Szent György -
pedig h un páncélt és ruházatot
viselnek.
M ár ezek döbbenetes erejű bi­
zonyítékok, ám Varga m ég en­
nél is tovább menve hihetetlen
felfedezést tett: Szent K oronán­
kon székely rovásírás-jeleket
talált! Ez egyértelm űen kizárja
azt a - hivatalos történészek
által hangoztatott - álláspontot,
m iszerint a magyar K orona
latin, illetve bizánci eredetű.
Tegyük hozzá: a rajta lévő
latin és görög feliratok sem
képeznek ellentm ondást: Nagy
Sándor korában ugyanis Szkítia
nyelve a görög volt. A latin sza­
vak pedig akkor kerülhettek rá,
m ikor a róm ai Crassus seregét
egy szkíta hadvezér, Surenas
megverte. Az ő nevében pedig
a magyar „Szörény” férfinevet
ismerhet) ük fel...
Szinte halljuk az ellenvetést: de
hát a magyar K orona keresz­
tény jelképiségű: a zom áncké­
peken keresztény szentek, an­
gyalok illetve Krisztus szerepel!
A kkor hát hogy lehetne vissza­
2013. OKTÓBER - NOVEMBER
vezetni Nagy Sándor, vagy akár
N im ród korába? Elvégre ezek
a képek tényleg csak Krisztus
után valamikor kerülhettek
Zabergán,
a keresztény
szkíta vezér
N os - bárm ennyire is meghök­
kentő - ez nem is olyan biztos!
Varga Géza ugyanis felhívja a
figyelmet arra, amit Pap Gá­
bor, Szántai Lajos és mások
kutatásai nyom án m ár egyre
többen tudnak: hogy tudniil-
A hun páncélt és ruházatot viselő Szent Demeter (balra) és Szent György (jobbra) a Koronán
lik a magyarság nem I. István
térítő m unkája következtében
vált kereszténnyé, hanem már
Á rpád idejében is az volt! Ám
ez a kereszténység nem az egy­
házi vallás, hanem egy ősi iráni
misztikus tanrendszer, melyet
jobb híján „szkíta fény-keresz-
ténység’-ként szokás emlegetni.
És ha feltesszük, hogy a Szent
K oronát tényleg Khoszro ki­
rály csináltatta (illetve adta) a
szabírok fejedelmének, akkor
a rajta lévő keresztény szim­
bolika m ég inkább érthetővé
válik. Ez a bizonyos szabír
vezért ugyanis a forrásokban
Zabergán néven szerepel
(„szabír kán”), aki nesztoriánus
keresztény volt. Ezért - noha
m int írtuk, Khoszro letelepítet­
te a szabírokat 531-ben - 542-
ben viszont Zabergán népével
együtt kivonult a perzsa király
országából. Ennek oka az volt,
hogy Khoszro kivégeztette a
nesztoriánus egyház főpapját,
am in Zabergán - h ith ű keresz­
tény lévén - érthető m ódon
felháborodott.
Nos, ha viszont a Korona
Zab ergánnak készült, akkor
ezzel meg is magyaráztuk, m i­
ért uralják keresztény jelképek.
Ám felmerül a kérdés: mi van,
ha nem ekkor kovácsolták,
hanem csak továbbörökítették?
H a a Szent K orona m ár Nagy
Sándor idejében létezett, mi­
ként lehet például rajta annak a
Jézusnak a képe, aki majd csak
300 év múlva fog megszületni?
És ha m ég ősibb, N im ród korá­
ból, akkor akár - ad absurdum
- 20 ezer éves is le h e t... H ogy
készíthet valaki egy Jézust
ábrázoló zom áncképet 20 ezer
évvel Jézus élete előtt... ?
Szent Koronánk útja
az özönvíztől
A m ikor e kérdésekre próbá­
lunk választ találni, még mi
is hom ályban tapogatózunk.
Az valószínű, hogy Koronánk
bizonyítja: a szkíta fény-keresz­
ténység jóval ősibb, m int István
király és az ő térítő munkája.
D e hogy évezredes vo ln a... ?
Igaz, Iránban vannak legendák
Hihetetlen KULONSZAM
S Z E N T E R E K L Y E IN K
arról, hogy az az égi lény, aki
később Jézusként született meg
Betlehemben, m ár évezredek
óta járja a világot, s az özönvíz
idején is élt a Földön. Lehet,
hogy ezek a különös mesék,
mítoszok tudnak valamit?
Akárhogyan is, Szent Ko­
ronánk történelm ét így a
következőképpen rekonstru­
álhatjuk: István király valóban
Szilveszter pápától kaphatta,
akihez viszont Nagy Károly
sírjából került, mivel az ott
elrejtett avar kincsek közt volt.
Az avar kagánok viszont magá-
tói Zabergántól örökölhették,
aki az utolsó szabír vezér volt
- népe ugyanis hamarosan a
sztyeppe turáni népelemei közé
olvadt.
Zabergánnak viszont Khoszro
Anusirvan perzsa király adta,
mivel a perzsák a családi kincs­
tárukban őrizhették - évszá­
zadok, talán évezredek ó ta ...
Őseikhez ugyanis a szkítáktól
kerülhetett, hiszen Roxane még
ezt adja (nászajándékul? hozo­
mányként?) N agysándornak.
A szkíta uralkodók nem zedé­
kein át viszont N im ródig vezet
vissza az ösvény, aki a legen­
da szerint - Yima elveszett
koronacsakra-fényét pótolandó
- kovácsolt egy gyönyörű,
mágikus erejű koronát...
ERŐSS DIÁNA
|l 911