Nagyvázsony

Kinizsi vár
• Maga a vár egy, a Pulától már Eger pataknak nevezett Nagyvázsonynál eredő Vázsonyi-Séd patak
forrásához közeli dombra épült, mely a mai Kinizsi utcából nyíló Vár utcán lefelé haladva közelíthető
meg.

• A vár építői jól használták ki azt, hogy északról a malomgátakkal felduzzasztott Séd vize és a várfalak
meggátolták a torony megközelítését, ezért is képezték ki a lakótorony északi oldalát főhomlokzattá,
amelybe nagyméretű ablaknyílásokat helyeztek.

• Elhelyezkedését tekintve, bár katonai szemszögből előnytelen, ám két fontos útvonal ellenőrzésére is
alkalmas helyen emelkedik, lévén elsősorban középnemesi rezidencia volt inkább, mint erős
védőművekkel rendelkező épület.
 Története

Építtetője a környéket uraló 1526-ban János király Bodó

Vezsenyi nemesi família, azon Ferencnek adományozta, majd
belül is Vezsenyi László volt, aki a 16. század második harmadától
a Zádor-vár perben való a már elhunyt Magyar Benigna
1490-ben Habsburg
elvesztése után, a 15. század első második férjének rokonsága, a
Miután 1472-ben férfiágon kihalt Miksa trónkövetelő
felében emeltette a várat. Bár már Horváth nemesi família szerezte
a család, Hunyadi Mátyás király a zsoldosserege megszállta a várat,
1384-ben megkapta a várépítési meg a várat, akik
hadjárataiban tanúsított és csak a következő esztendőben,
engedélyt Mária királynétól, megvastagíttatták falait, ennek
vitézségéért Kinizsinek ellenük hadjáratot
amelyet két évvel később már érdekében felrobbantva a
adományozta. vezető Kinizsi tudta
oklevelek is említenek. Ekkor közeli pálos kolostort, hogy
fegyvereseivel visszafoglalni.
készülhetett el a 25 m magas onnan nyerjenek építőkövet és
lakótorony a hozzátartozó kisebb hogy a törökök nehogy
épületekkel és az udvart megszerezzék és erődítménnyé
körülvevő fallal. alakíthassák azt.
 Története 2.

1727-ben Zichy
A 16. század közepétől a magyar Egy ideig Esterházy Antal főgenerális Imre újraszenteli várkápolnáját, mely az
végvárrendszer része. főhadiszállása is volt. egyetlen katolikus templom volt a
községben ez idő tájt.

A 18. század végére már csak

lakótornyát találták jó állapotban, 2013-ban a lakótorony veszélyes
Ilyen állapotban kezdődött meg 1954 és
amelyet a Zichy család 1776-os állapotára tekintettel az MNV és a KÖH
1960 között történt meg a régészeti
összeírásából tudunk, ám nem engedélyt adott annak helyreállítására,
feltárása és megóvása.
sokkal ezután földrengés, majd 1857- ami meg is történt.
ben tűzvész tett kárt a toronyban.
 Nagyvázsony
története
• Nagyvázsony és környéke már ősidők
óta lakott terület. A római korban hadi
út haladt itt keresztül, s az út mentén
római kori település maradványaira
bukkantak. A rómaiak ittlétét
bizonyítják a szintén itt talált leletek és
kőfeliratok.
 Nagyvázsony története 2.

15. században épült a Pálos kolostora.

A honfoglalás után a Váson nemzetség
Kinizsi a szerzeteseket a szomszéd
telepedett itt le. A település első írásos
faluból hozatta.1552-
említése a tatárjárás idejéből való. Ebben az
ben Veszprém elfoglaltával a katonák
időben több falu volt ezen a környéken.
felrobbantották a kolostort ,
Nagyvázsony egyik szomszéd
nehogy beköltözzön a török.
faluja Nemesleányfalu volt, melyet
Nagyvázsony mezővárosi rangjára a jelentős
már 1082-ben megemlítettek. A két
heti vásárok, a településen lévő iparosok
falu 1950-ben egyesült.​
nagy száma és a templomok utaltak.​
 A 16. században Nagyvázsonyt is megtámadták a törökök. A Nagyvázsonyi vár hol
török, hol magyar kézen volt. A várat véglegesen 1598-ban sikerült visszafoglalni. A
török időkben a vár katonái a vár alján építették fel szállásaikat, így szinte egy új
települést hoztak létre.

Nagyvázsony A 17. században a település megpróbálta helyrehozni a törökök által okozott

károkat. 1649-ben a várat a király a Zichy családnak adományozta. 1651-ben már

története 3. városként említették Nagyvázsonyt, holott jogállása nem érte el a mezővárosokét. A

törökök még egyszer megtámadták a várat, s 1663-ban fel is gyújtották. A Rákóczi-
szabadságharc után a vár elvesztette jelentőségét.

A település fejlődése megállt. Zichy Imre a 18. század elején német telepeseket hívott
ide. Azonban a telepesek ittléte sem tudta felvirágoztatni a települést, s régi rangját és
jelentőségét Nagyvázsony teljesen elvesztette. A 19. század során Nagyvázsony a
Buda-Fehérvár-Veszprém-Tapolca közötti postakocsi járat útvonalán az egyik állomás
és lóváltó hely volt.
Köszönöm a
figyelmet!