várháborúk

A.) Végvárrendszer​
- előzmény: a XV. században 2 fontos végvárvonal épült ki​
(Zsigmond, Mátyás)
- Nándorfehérvár, Jajca - ez a végvári vonal 1521-ben omlik
össze
- Temesvár, Pétervárad​1526-ban
- a XVI-XVII. században a várak török kézre kerülnek​
- 1541 után az ország középső területére kerül az új
védelmi vonal
Szigetvár, Kanizsa, Komárom, Kassa, Várad, Temesvár​
- 1550’-től a legfontosabb végvárak megerősítése
megtörténik, főként olasz haditechnika szerint  olasz
bástyák építése, lakótornyok lebontása, de maradnak a
palánkvárak is​
- az építkezéseket a Habsburg udvar vagy a helyi
földbirtokosok finanszírozzák​
B.) A végvárak funkciói:​
​
1. a határok biztosítása az ellenség betöréseivel szemben​
​
2. az ellenség utánpótlás vonalainak elvágása​
​
3. közlekedési útvonalak, folyami átkelőhelyek biztosítása​
​
4. hadieszközök, élelmiszerek felhalmozása​
​
5. a visszavonuló vagy menekülő hadsereg biztosítása​
​
6. a megszerzett területek feletti uralom biztosítása​
​
7. lassítja a török előre jutását, csökkenti a hódításra használt időt​
C.) A várak sorsa​
- „Ha az ellenség szándékai komolyak, a vár nem tudja
megtartani magát.”​
- A vár erejétől függ, hogy mennyi időre tudja
feltartóztatni a törököt​
- nagyobb várak is maximum 1 hónapig​
- sorsuk a felmentő sereg megérkezésétől függ​
D.) A katonasága:​
- végvári katonaság = vitézlő rend =vegyes összetételű (nemes - jobbágy) -igyekezett privilégiumot szerezni
- Milyen képet kapunk a végváriakról?
„Minémű fogyatkozásban és szükségben vannak, azt csak az Isten tudja. közülük, az kik vagyon negyven esztendeje, hogy
őfelsége szolgálatában vagynak, az orcájokon és vén szakállukon csurgott le az könnyük. Minden eléltek szegényektől.. Jó
hitemre mondhatom, hogy ugyan sokan vannak közülök, hogy három vagy négy napja is nem ehetnek az kenyérből.”
„Laskó falu jobbágyai a törökkel jól megférnek, és nem bánják, hogy Szigetvár előző időben elesett, mert annak katonái sokat
sanyargatták őket.” (M. A. Pigafetta, 1567)
- katonáskodásuk mellett megélhetésüket is biztosítani kellett; ugyanis nincs zsold fizetés​-se pénz, se posztó
- fő forrása: szomszédos területekről való zsákmányolás​, kettős adóztatás
- török rabságba ejtése​, portyázások jelentősége
- földművelés, marhakereskedelem​
- nem zárkóztak be a várakba: mozgékonyak -lovaskatonaság gyors, meglepetésszerű támadása​
E.) A török támadása 1541 után =5 nagyobb foglalási hullám közül az első  reakció a Habsburg támadásra​
a.) 1541-47 (főként 1543/44)​
- Gyalui egyezmény: ha Ferdinánd visszafoglalja Budát, átadják neki a keleti területeket
- Esztergom, Székesfehérvár/1543, Visegrád, Nógrád, - ezzel kialakul Buda körül egy védelmi övezet + az északi
terjeszkedéssel ellenőrzés alatt lehet tartani az Erdély felé történő mozgásokat​
b.) 1551-1552
- a támadás előzménye = Fráter György egyesítési kísérlete
- nyírbátori egyezményben János Zsigmond és Izabella 100 ezer arany és a sziléziai Oppeln és Ratibor
hercegségekért cserébe lemondanak a keleti országrészről -Izabellának nem tetszik és beárulja a Portánál
1551-ben​
- Castaldo megérkezik Erdélybe átvenni ura nevében a területeket (10 ezer fős seregével) -„hadseregnek
kevés, követségnek sok” volt Fráter György véleménye
- Fráter György kétkulacsos játékba kezd - Castaldo megöleti 1551/Alvinc

- a török egy időben több ponton támad ​

- 1552 Kara Ahmed másodvezír: Temesvár, (Losonczy István) Szolnok (őrsége megszökött) várakat ezzel a
Partium felé a török bármikor beavatkozhatott​
- a budai területek megerősítése Ali budai pasa vezetésével: Veszprém, Drégely (Szondi György), Szécsény
(védői felgyújtják), Hollókő (megadja magát)​
- keresztény siker Eger megvédése Ali és Ahmed ellen 1552-ben (Dobó István, Mekcsey István)
c.) 1566-1568​
- 1566-ig lelassul a török előrenyomulás​
- Szulejmán 100 ezres serege (Eszéknél rátámadnak Zrínyi csapatai)  Zrínyi Miklós horvát bán 2500 fővel
védi (Győrnél Miksa vezette felmentő sereg)​
- a várháborúk korszakát a szultán 1566-os Szigetvár sikeres ostroma zárja le (a szultán az ostrom közben
elhuny)​
-drinápolyi béke 1568-ban II. Szelim és II. Miksa
a török támadások leállnak
a portyák folytatódnak ​
nincs remény a török kiűzésére​
1552. július 9-én hősi halált halt, Drégely várának kapitánya.
146 fős csapatával védte Ali, budai pasa 12000 fős seregével
szemben a várat. A háromnapos ostrom után a vár elesett, de Értékesebb holmijait elégette, hogy ne kerüljenek a török
neve mégis a török háborúk egyik legvitézebb harcosaként kezére. Mikor a vár már tarthatatlan volt a védők kirohantak a
maradt fenn. várból. A törökök katonai temetésben részesítették, vitézségét
dicsérték.
1602-ben Székesfehérvár alkapitányaként török fogságba esett.
Többször is megszökött, de újra és újra elkapták (volt Még a török megérkezése előtt megpróbálta minél jobban
Konstantinápolyban is fogoly). Végül fogolycserével sikerült fejleszteni a várat ám ez nehézkes volt ugyanis az eredetileg az
kiszabadulnia. Írt egy kódexet is, ez a Wathay-kódex. esztergomi érsek tulajdonában lévő vár az érsek halála után a
vár királyi kezelésbe került, így a vár ellátása és pénz
utánpótlása egyre bizonytalanabb lett. 1552-ben amikor a török
megtámadta, összesen 80 katona védte a várat, (sőt még az
alkapitány is eltávozott fizetetlenség miatt) ellenben a török 8-
10 000 fős seregével. A vár vezetésével 4-5 napig tudott
ellenállni a töröknek, de ez idő alatt többször is leverték a
törökök ostromkísérleteit és visszautasítottak több
békeajánlatot is. A védők a végsőkig harcoltak hősiesen ám a
vár így is török kézre került, Szondi bátorságát viszont a török
hadvezér egy díszes temetéssel jutalmazta.
Ism: minden, amit az Oszmán Birodalomról tanultunk
Hétfőre:
Mohács
Három részre szakadás
Várháborúk