A HÉTTORONY

A Héttorony (törökül Yedikule), Konstantinápolynak (ma Isztambul) délnyugati
szomszédságában, a Márvány-tenger partján fekvő, romlásnak indult erőd; hét tornyából hat teljesen
leomlott, illetve lebontották. A legrégebbik torony már az ókorban állt, és olyan régi,
mint Bizánc; Theodosius római császár kettőt építtetett mellé, és a három tornyot kőfallal védette
körül. Később még 4 tornyot építettek, és innen kapta a toronycsoport az elnevezését.

II. Mohamed Konstantinápoly elfoglalása után kijavíttatta a tornyokat, és nagy erőddé alakíttatta át

azokat, amely a janicsárok szállásaként, majd állambörtönül szolgált. A börtön II. Mohamed szultán
uralkodásáig (1808-1839) működött, aminek bezárása után lőporgyárat hoztak itt létre.

Az idő és a földrengés a hét toronyból csak hármat kímélt meg; az 1768-as földrengéskor
további kettő omlott össze és csak egy maradt fenn, a 200 lábnyi magas, úgynevezett Vértorony,
amelybe azelőtt az államfoglyokat, a külföldi hatalmak képviselőit és az előkelőbb származású
hadifoglyokat zárták el. Később restaurálták, és ma szinte teljes egészében helyreállították.

A falakon belül állt a hét torony, öt közülük egy csaknem szabályos ötszöget alkotva, kettő
pedig középen helyezkedett el. Ezeket szigorúan őrizték, a szultán kincseit tárolták bennük. A
közelükbe sem mehetett senki. A többiben régi fegyverek, könyvek, régi okmányok, okiratok,
ezüstkincsek voltak, egyszóval a szultán minden vagyona, értéke ezekben a tornyokban rejtőzött.
 Itt tartották fogva a rabokat is, voltak "fejedelmi foglyok", akiknek szabad járást engedélyeztek
a vár udvarában. A magas rangú rabok többnyire nem a Héttoronyban, hanem magánlakásokban
éltek, misén vehettek részt, látogatókat fogadhattak és levelet is írhattak, így a foglyok jó része
egészen elviselhető módon élte az életét. Csak könnyű bilincseket kellett viselni, lehetett sétálni, le
lehetett ülni a padokra, beszélgethettek mindenkivel, akivel a falakon belül találkoztak.
De voltak olyan fogvatartott szerencsétlenek, akik szűk, levegőtlen kőlyukakban raboskodtak éveken
át. A rabok sorsa szomorú, magányos, reménytelen volt a Héttoronyban.
Szulejmán szultán elfogatta Török Bálintot, kinek kiszabadításáért mindent megtettek, kincseket
ajánlottak fel a török szultánnak, de az ő szíve nem esett meg rajta. A szultán meg akarta zsarolni őt,
hogy árulja el hazáját, a szabadulásáért cserébe. De ő sosem tett volna rosszat saját népe ellen.
Ezután nehéz bilincseket kapott. Haja, szakálla kifehéredett, megöregedett. Szerettei még egyszer
megpróbálták kiszabadítani a rabságából. Idősebbik fia, Jancsi, nevelt fia Gergely és barátaik
furfanggal bejutottak ugyan a Héttoronyba, megvesztegették Veli béget, a parancsnokot, de ők sem
segíthettek rajta. A második próbálkozás is kudarcba fulladt.
A századok folyamán jó pár hazánkfia megfordult itt rövidebb, hosszabb időre. De olyan, aki élve
onnan hazajött, nagyon kevés van, legtöbbje itt fejezte be földi pályafutását.
Bekerülni volt a legkönnyebb, kikerülni pedig a legnehezebb.

Hét trónfosztott szultán is e falak között végezte életét, az áldozatok fejeit pedig elrettentő
példaként az erőd falaira akasztották. A torony aljában van egy üreg, melyet vérkútnak (kan-kujutu) és
egy barlang, melyet sziklaüregnek (tascsukuru) neveznek; ez utóbbiakban őrizték azokat a
szerencsétleneket, akikre a halálos ítéletet már kimondták. A lépcsőkön számos feliratot lehet olvasni,
különösen az 1600–1714-es évekből, többnyire velencei foglyoktól. A magyar foglyok közül Szilágyi
Mihály (Hunyadi Mátyás nagybátyja), Majláth István, Török Bálint, Bornemissza Gergely és Béldi
Pál neve a legismertebb. A Héttorony utolsó magyar rabja gróf Esterházy Antal császári
főstrázsamester volt 1698–1699-ben. A 19. század végén a bejárattól balra, a második torony egyik
sarokkövén még kibetűzhető volt az Esterházy által bevésett következő felirat: „COMES ANTONIUS
ESTERHASY CAPITANEUS CAPTUS IN CAMPO THÖMÖSVÁR A. 1698. DIE 19. SEPT.
ELIBERATUS OCCASIONE INITAE PACIS ANNO 1699. DIE 13. APR.”[1]

A Héttorony börtönét 1895-ben múzeummá minősítették át, és azóta látogatható.