Halmazok

A halmaz a matematikában nem definiált fogalom.

A halmaz bizonyos dolgok összessége.

A halmazt alkotó dolgokat a halmaz elemeinek

nevezzük.

Egy halmaz akkor van meghatározva, ha bármiről

el tudjuk dönteni, hogy eleme-e a halmaznak vagy
sem.
Példák halmazra Nem halmazok
• páros számok • okos emberek
• 160 cm-nél nagyobb összessége
lányok • szép lányok
• sokszögek • érdekes olvasmányok
• bogarak • aranyos kiscicák
• színek • stb.
• közösségi oldalak
közössége
• stb.
A halmazok elemei lehetnek anyagi dolgok,
tárgyak, élőlények, fogalmak, képzeletbeli lények,
figurák, stb.
Matematikában a halmazok elemei számok, pontok,
síkidomok, testek, vektorok, függvények, gráfok,
grafikonok, logikai események, statisztikai adatok, stb.
 Halmazok jelölése

A halmazokat nagybetűkkel jelöljük:

A, B, C, …, H, …., P, Q, R, …, Z.

A halmaz elemeit kis betűkkel jelöljük:

a, b, c, …, h, …, p, q, r, …, z.

a eleme az A halmaznak: aA

b nem eleme a B halmaznak: bB
 Halmazok megadása
A halmaz elemeit kapcsos zárójelbe tesszük, pontosvesszővel választjuk el
egymástól:
A := {a; b; c; d}

A halmaz jellemző tulajdonságait kapcsos zárójelbe tesszük:

B := {páros számok}

A halmaz elemeit úgynevezett Venn-diagramon szemléltetve:

A
1 13 9

217 82 165
Halmazműveletek

\
Két halmaz uniója (egyesítése)
Legyen A és B két tetszőleges halmaz. Az A és B halmazok
uniója az a halmaz, amelynek elemei hozzátartoznak az A és B
halmazok közül legalább az egyikhez.
Jele: A  B
Példa:

A := {1; 3; 6; 7; 8}
B := {2; 3; 5; 6; 7}

A  B = {1; 2; 3; 5; 6; 7; 8}
Két halmaz metszete (közös része)
Legyen A és B két tetszőleges halmaz. Az A és B
halmazok metszete az a halmaz, amelynek elemei az
A halmaznak és a B halmaznak is eleme.
Jele: A  B
Példa:

A := {1; 3; 6; 7; 8}
B := {2; 3; 5; 6; 7}

A  B = {3; 6; 7}
Két halmaz különbsége
Legyen A és B két tetszőleges halmaz. Az A és B
halmazok különbsége az a halmaz, amelynek
eleme az A halmaz azon elemei, melyek nem
elemei a B halmaznak.

Jele: A \ B
Példa:

A := {1; 3; 6; 7; 8}
B := {2; 3; 5; 6; 7}

A \ B = {1; 8}
Az B és A halmazok különbsége az a halmaz,
amelynek eleme az B halmaz azon elemei,
melyek nem elemei a A halmaznak.

Jele: B \ A
Példa:

A := {1; 3; 6; 7; 8}
B := {2; 3; 5; 6; 7}

B \ A = {2; 5}

Megjegyzés:

A\BB\A
Komplementer halmaz (kiegészítő)
Az A halmaz komplementere az alaphalmaz
azon elemeinek az összessége, melyek nem
elemei az A halmaznak.

Jele:
Példa:
H:= {1; 2; 3; 4; 5; 6; 7; 8}
A := {1; 3; 6; 7; 8}
B := {2; 3; 5; 6; 7}

A = {2; 4; 5}

B = {1; 4; 8}
Feladatok:
2. feladat
3. feladat
A A és B halmazról a következőket
tudjuk:
A∩B= {12, 18}
AUB= {10, 12, 14, 15, 16, 18, 20}
B\A= {15}
Sorold fel az A, a B és az A\B
halmaz elemeit!
 4. feladat
U= {xЄZ l 8<x<20}
K= {2-vel osztható számok}
H= {3-mal osztható számok}
Készíts halmazábrát!
Írd be a számokat!
5. feladat
 6. feladat
Az osztályban 17-en járnak
magyar, 12-en rajz szakkörre.
Hét fő nem jár egyikre sem.
Az osztály létszáma 27 fő.
Hányan tanuló van, aki mindkét
szakkörre jár?
7. feladat
Egy osztály tanulói közül 15 szeret
focizni, 12 kosarazni, 6 diák pedig
mindkét sportot szereti.
Hány tanulója van az osztálynak,
ha 3-an egyik sportot sem
kedvelik?
8. feladat
Egy matematikaversenyen két
feladatot tűztek ki. Az első feladatot
az indulók 80%-a, a másodikat
pedig az indulók 40%-a oldotta
meg. Minden résztvevő megoldott
legalább egy feladatot, mindkét
feladatot 2 tanuló oldotta meg.
Hányan indulhattak a versenyen?
. A 8. A osztályba 36 tanuló jár. Az előző tanév végén az osztály 4/9
részének matematika jegye nem volt rosszabb négyesnél, míg az osztály
75%-ának matematika jegye nem volt jobb négyesnél. Válaszolj a
következő kérdésekre, és írd le a megoldás menetét is!
a)-c) Az osztály hány tanulójának volt matematikából négyese hetedik
végén?
Hány tanulónak volt ötöse matematikából hetedik végén?
Az osztály tanulói közül hetedik végén nem bukott meg senki
matematikából, és háromszor annyian kaptak hármast, mint kettest.
e)-f) Az osztály hány tanulójának volt hármasa hetedik végén
matematikából?
Egy általános iskola 8. évfolyamának tanulói gimnáziumba és
szakközépiskolába adták be jelentkezési lapjukat. A gimnáziumba
jelentkezők 3/8 része szakközépiskolába is jelentkezett.
A szakközépiskolába jelentkező diákok 60%-a gimnáziumba is jelentkezett.
Összesen 12 diák jelentkezett gimnáziumba és szakközépiskolába is.
a)–b) Hány diák jelentkezett gimnáziumba? Írd le a számolás menetét is!
c)–d) Hány diák jelentkezett szakközépiskolába? Írd le a számolás menetét
is!
e)–f) Összesen hány diák jelentkezett érettségit adó középiskolába
(valamelyik gimnáziumba, vagy szakközépiskolába)? Válaszodat indokold!
Számhalmazok