9. osztály I.

Halmazelmélet

1. lecke – A halmaz fogalma, halmaz megadása

A halmaz fogalma alapfogalom, más néven axióma, ami azt jelenti, hogy nem definiáljuk
csak körülírjuk, példákkal szemléltetjük.

Leginkább tárgyak, számok, élőlények csoportjára, gyűjteményére mondjuk azt, hogy egy
halmazt képeznek, és a halmazt képező tárgyak, számok, élőlények a halmaz elemei.

A halmazokat nyomtatott nagybetűvel jelöljük, pl.: A, B, C…

A halmaz elemeinek jelölése pedig nyomtatott kis betű: a, b, c...
Ha x eleme az A halmaznak, azaz benne van, akkor így jelöljük: x A
Ha y nem eleme A-nak, vagyis nincs benne, akkor az y A jelölést használjuk.

Ha az A halmaz a, b, c, és d elemekből áll, akkor azt így jelöljük: A:={a; b; c; d}

Pl.: az „ajándék” szó betűinek a halmaza: B:={a; j; á; n; d; é; k}

Egy halmazt véges halmaznak nevezünk, ha véges sok eleme van; vagyis elemeinek számát
meg tudjuk adni egy természetes számmal.
Pl.: az előbbi B halmaz elemeinek száma: 7, vagyis a B halmaz véges.

Üres halmaz: az a halmaz, aminek egyetlen eleme sincs.

Jelölése: B:={}   B:=    B:={ }

Végtelen halmazról beszélünk akkor, ha a halmaz elemeinek száma nem adható meg egy
természetes számmal.
Pl.: egy adott egyenes pontjainak a halmaza.

Csak akkor tudunk halmazról beszélni, ha egy dologról pontosan el tudjuk dönteni, hogy
benne van a halmazban, vagy nincs.

Azt mondjuk, hogy két halmaz egyenlő, ha a két halmaz elemei ugyanazok.

Halmazok megadási módjai:

- a halmaz elemeit egyértelműen meghatározó utasítással, vagy tulajdonsággal
Pl.: A:={pozitív, kétjegyű, egész számok}, B:={x│2 ≤ x ≤ 7}, C:={1991. február 18-án,
Budapesten született nők}
Ellenpélda: D:={alacsony férfiak}, E:={nagy számok}, F:={élő emberek}
- a halmaz elemeinek felsorolásával
Pl.: A:={2; 7; 9; 13; 21; 42}, B:={2; 4; 6; 8; 10; 12;…}
Ellenpélda: C:={12; 4; 23; 87;…}

Nevezetes számhalmazok:

: természetes számok halmaza ={0;1;2;3;4;5;...}

: egész számok halmaza={...;-3;-2;-1;0;1;2;3;...}
: racionális számok halmaza={a/b | a ; b ; b≠0}
: irracionális számok halmaza: azon számok halmaza, amelyek nem írhatók fel két egész
szám hányadosaként
: valós számok halmaza: racionális és irracionális számok összessége

1 Készítette: Safranka Judit

9. osztály I. Halmazelmélet

Részhalmaz:
A B, ha A minden eleme eleme B-nek is.
Két halmaz egyenlő, ha A B, és B A.

Valódi részhalmaz:
A B, ha az A minden egyes eleme eleme B-nek is, és B-nek van olyan eleme, amely nem
eleme A-nak.

Minden halmaz részhalmaza önmagának, és minden halmaznak részhalmaza az üres halmaz.

A A, illetve A.

A halmazokat általában Venn-diagrammal szemléltetjük.

Pl.: A, B és C – három, egymásba metsző halmaz:

Nevezetes számhalmazok:

2 Készítette: Safranka Judit

9. osztály I. Halmazelmélet

2. lecke – Halmazműveletek I. (unio, metszet)

Unio (egyesítés):
A B: Azon elemek halmaza, amelyek A és B halmazok
közül legalább az
egyiknek elemei.

Pl.: Ha A:={2; 4; 7; 9; 13}, és B:={1; 3; 7; 8; 9; 18}

akkor: A B:={1; 2; 3; 4; 7; 8; 9; 13; 18}

Az unio művelet tulajdonságai tetszőleges A, B, C halmazokra:

- kommutatív (felcserélhető): A B = B A
- asszociatív (csoportosítható): A (B C) = (A B) C = A B C
- A A = A és A =A

Metszet:
A B: Azon elemek halmaza, amelyek egyaránt elemei A-nak és
B-nek is.

Pl.: Ha A:={2; 4; 7; 9; 13}, és

B:={1; 3; 7; 8; 9; 18} akkor:
A B:={7; 9}

Az metszet művelet tulajdonságai tetszőleges A, B, C

halmazokra:
- kommutatív (felcserélhető): A B = B A
- asszociatív (csoportosítható): A (B C) = (A B) C = A B C
- A A = A és A =

Az unio disztributív (széttagolható) a metszetre nézve:

A (B C) = (A B) (A C)
A metszet disztributív (széttagolható) az uniora nézve:
A (B C) = (A B) (A C)

Két halmazt diszjunktnak nevezünk, ha nincs közös elemük, vagyis a metszetük üres halmaz.

Pl.: Ha A:= {1; 21; 31}, és B:= {2; 12; 32}, akkor A B = , A és B diszjunkt egymással

Érettségin jellemző feladat:

Tudjuk, hogy az C B A. Mivel egyenlő az A B C és a C B A ?

3 Készítette: Safranka Judit

9. osztály I. Halmazelmélet

3. lecke – Halmazműveletek II. (különbség, komplementer)

Különbség:
A\B: Azon elemek halmaza, melyek elemei A-nak, de B-nek nem.

Pl.: Ha
A:={2; 4; 7; 9; 13}, és
B:={1; 3; 7; 8; 9; 18}
akkor: A\B:={2; 4; 13}

B\A: Azon elemek

halmaza, melyek elemei B-nek, de
A-nak nem.

Pl.: Ha A:={2; 4; 7; 9; 13}, és

B:={1; 3; 7; 8; 9; 18} akkor: B\A:={1; 3; 8; 18}

Szimmetrikus különbség:

Azon elemek halmaza, melyek A és B halmaz közül pontosan

az egyiknek az elemei.
A B = (A\B) (B\A) = (A B)\(A B)

Pl.: Ha
A:={2; 4; 7; 9; 13}, és B:={1; 3; 7; 8; 9; 8} akkor:
A B:={1; 2; 3; 4; 8; 13; 18}

Halmazok vizsgálatakor meg kell adni egy olyan halmazt,

amelynek a vizsgált halmazok részhalmazai, ezt
alaphalmaznak vagy univerzumnak nevezzük. Jele: U.
Csak részhalmazok esetén beszélhetünk komplementer
halmazról.
A U A komplementere U-ra nézve az a halmaz, melynek
elemei az U-nak elemei, de A-nak nem. A komplementer
halmaz jele:

4 Készítette: Safranka Judit

9. osztály I. Halmazelmélet

Pl.: A valós számok halmazára nézve, a racionális számok halmazának a komplementere az

irracionális számok halmaza.

De Morgan azonosságok:

és

Érettségin jellemző feladatok:

1. Adottak az alábbi halmazok: A:={a │4 ≤ a ≤ 9}, B:={b │ |b| ≤ 5}, és C:={a 12

összes pozitív osztója}.
Adjuk meg a D:= (A B)\(A C) halmaz elemeit! Igaz-e az, hogy a (B C) D?

2. Legyen az S halmaz azoknak a magyarok állampolgároknak a halmaza, akik szeretik a

spenótot. M halmaz pedig jelölje azokat a magyar állampolgárokat, akik májusban születtek.
Adjuk meg szöveggel az S M, S M, M\S halmazokat, és S komplementerét, ha az összes
magyar állampolgár alkotja az univerzumot!

5 Készítette: Safranka Judit

9. osztály I. Halmazelmélet

4. lecke – Halmazok elemszáma, logikai szita

Az A halmaz elemszámának jele: |A|

Pl.: Ha az A:={3; 5; 11; 19; 37}, akkor az A halmaz elemeinek száma 5, vagyis az A
számossága 5, azaz: |A| = 5

Végtelen halmazok számossága végtelen.

Pl.: | | = ∞

Érettségin jellemző feladatok:

1. Tudjuk, hogy |A B| = 6, |B\A| = 3, és |A B| = 13. Mennyi az |A| és |B|?
2. Egy 25 fős osztályban tízen kosaraznak, tizenegyen énekkarra járnak, és hárman
kosaraznak és énekelnek is. Hányan vannak az osztályban, akik nem is kosaraznak, és
nem is énekkarosok?

Logikai szitának hívjuk az alábbi összefüggéseket:

|A B| = |A| + |B| - |A B|

|A B C| = |A| + |B| + |C| - |A B| - |A C| - |C B| + |A B C|

Érettségin jellemző feladat:

Egy iskola összes diákját (500 fő) megkérdezték arról, hogy kedveli-e a történelmet, az
irodalmat és a matematikát. A következő eredmény született:
A történelmet 325, az irodalmat 195, a matematikát 190fő kedveli. A történelmet és a
matematikát 135, a történelmet és az irodalmat 100, az irodalmat és a matematikát 45diák
tanulja szívesen, míg mindhárom tantárgyat csupán 30fő sorolja a kedvencei közé.
Hányan vannak az iskolában, akik a felsorolt tantárgyak egyikét sem kedvelik?

6 Készítette: Safranka Judit

9. osztály I. Halmazelmélet

5. lecke – Számegyenesek, intervallumok

Számegyenes: olyan egyenes, melyen kijelölünk egy irányt és két pontot, melyekhez
számokat rendelünk. Ezzel meghatározzuk a 0 és az 1 helyét.
A számegyenes minden pontjához tartozik egy valós szám, és fordítva: minden valós számhoz
tartozik egy pont a számegyenesen.

A számhalmazokat leggyakrabban számegyenes segítségével ábrázoljuk. A számegyenesen

ábrázolt számhalmaz neve: intervallum.
Az intervallumok: a valós számok részhalmazai.

Zárt intervallum:
[a;b]

Azon számok halmaza, melyekre igaz az, hogy a≤x≤b ,ahol x .

Nyitott intervallum:
]a;b[

a<x<b | x

Balról zárt, jobbról nyitott intervallum:

[a;b[

a≤x<b | x

Balról nyitott, jobbról zárt intervallum:

]a;b]

a<x≤b | x

Gyakorló jellegű feladat:

Legyen A:= [5; 9[ továbbá B:= ]-2; 6] és C = [3; ∞[

Adjuk meg az A B, B C, C\A halmazokat!
Mivel egyenlő az A B C és a C B A?
Hány eleme van az A halmaznak?

Az érettségin jellemzően összetettebb feladatok részeként találkozhatunk az intervallumokkal.

7 Készítette: Safranka Judit