Matematika szigorlati tételsor kidolgozása

1)
a. A halmazelmélet alapvető fogalmai:
Halmazok
A halmaz és a halmaz eleme alapfogalmakat nem definiáljuk, csak körül írjuk,
példákkal szemléltetjük. pl. a gyümölcsök halmaza
Véges halmaz: a halmaz véges halmaz, ha elemeinek számát egy természetes számmal
megadhatjuk.
(pl.: a római számok írásához szükséges betűk halmaza, R={M,D,C,L,X,I,V})
Üres halmaz: a nulla elemű halmazt üres halmaznak nevezzük. Jele: Ø vagy {}.
(pl.: B={})
Végtelen halmaz: a halmaz végtelen halmaz, ha elemeinek száma nem adható meg egy
természetes számmal.
(pl.: A={természetes számok})
Két halmaz egyenlő: azt mondjuk, hogy két halmaz egyenlő, ha a két halmaz elemei
ugyanazok. Azaz A=B, ha minden x ϵ A-ra x ϵ B is, és fordítva, minden y ϵ B-re y ϵ A
is.
Részhalmaz: azt mondjuk, hogy az A halmaz részhalmaza a B halmaznak, ha A
minden eleme a B halmaznak is eleme. Jele: A ⊆ B (megengedjük az egyenlőséget)
U
pl. U={élőlények} B={növények} A={gyümölcsök} B
A

Valódi részhalmaz: az A halmaz valódi részhalmaza a B halmaznak, ha A

részhalmaza B-nek, és a B halmaznak van olyan eleme, amely A-nak nem eleme. Jele:
. (nem engedjük meg az egyenlőséget)
- Halmazok megadási módjai:
* a halmaz elemeit egyértelműen meghatározó utasítással vagy
tulajdonságokkal.
* a halmaz elemeinek felsorolásával
* képlettel pl.: A={2n + 3 | nϵN}
- A halmazokat Venn-diagrammal szemléltetjük.
- Minden halmaz részhalmaza önmagának. A ⊆ A
- Az üres halmaz minden halmaznak részhalmaza. Ø ⊆ B

b. Halmazműveletek és tulajdonságai:
Alaphalmaz (univerzum): halmazok vizsgálatakor meg kell adni egy olyan halmazt,
melynek a vizsgált halmazok részhalmazai, ezt alaphalmaznak , vagy univerzumnak
nevezzük. Jele : U
1. Egyváltozós műveletek
Komplementerhalmaz (kiegészítő halmaz): egy A halmaz komplementerhalmazának
nevezzük az alaphalmaz azon elemeinek halmazát, amelyek az A halmaznak nem
elemei. Jele: A

2. Két vagy többváltozós műveletek (két vagy több halmaz kell hozzá)
Unió: Két halmaz uniója vagy egyesítése mindazon elemek halmaza, amelyek
legalább az egyik halmaznak elemei. Jele: U
Az unió művelet tulajdonságai tetszőleges A, B, C halmazokra:
* kommutatív (felcserélhető) : A U B = B U A
* asszociatív (csoportosítható): A U (B U C)= (A U B) U C ,
*AUA=A,
*AUØ=A,
*AUU=U

Metszet: két halmaz metszete mindazon elemek halmaza, amelyek mindkét halmaznak
elemei. Jele: ∩
A metszet művelet tulajdonságai tetszőleges A, B, C halmazokra:
* kommutatív: A ∩ B= B ∩ A
* asszociatív: A ∩ (B ∩ C) = (A ∩ B ) ∩ C,
* A ∩ A = A,
* A ∩ Ø = Ø,
*A∩U=A
Az unió disztributív (széttagolható) a metszetre nézve:
A U (B ∩ C) = (A U B) ∩ (A U C).
A metszet disztributív az unióra nézve:
A ∩ (B U C) = (A ∩ B ) U (A ∩ C)
A szorzás az összeadásra nézve disztributív. (fordítva nem igaz) !!!

Diszjunkt: két halmaz diszjunkt, ha nincs közös elemük, vagyis metszetük az üres
halmaz.
U
A B

Különbség: az A és B halmaz különbsége az A halmaz mindazon elemeinek halmaza,

amelyek a B halmaznak nem elemei. Jele: A\B.
A különbség művelet tulajdonságai tetszőleges A halmaz esetén:
* nem kommutatív
* nem asszociatív
* A\A=Ø,
*A\Ø=A, Ø\A=Ø,
* U\A= A
Szimmetrikus különbség: minden elem A és B halmaz közül pontosan az egyikben
van benne.
A szimmetrikus különbség művelet tulajdonságai :
* kommutatív
A B
* asszociatív

De-Morgen azonosságok:
(pq) = p  q
(p  q) = p  q
 c. A halmazok és a logika kapcsolata:

Tekintsük az összes állítás halmazát, mint alaphalmazt (H). Ekkor minden A állítás
megfeleltethető a H halmaz azon HA részhalmazának, amelybe azok az állítások
tartoznak, amelyek igazsága esetén az A állítás igaz.
Ezen az alaphalmazon a korábban felsorolt logikai műveletek a következőkben
felsorolt halmazműveleteknek feleltethetők meg.

*A tagadás (NEGÁCIÓ) a komplementerképzésnek: ¬A-nak megfelel a HA

halmaz H-ra vett komplementere (HA).

* Az „és” (KONJUNKCIÓ) a metszetképzésnek: A ⋀ B-nek megfelel a HA és a

HB halmazok metszete (HA ⋀ HB).

* A „megengedő vagy” (DISZJUNKCIÓ) az unióképzésnek: A U B –nek

megfelel a HA és HB halmazok uniója (HA U HB).

A fennmaradó két logikai művelet közvetlenül nem feleltethető meg

halmazműveleteknek, azonban jelentésüket a halmazelmélet fogalmaival (részhalmaz,
egyenlőség) is szemléltetjük:

* A „ha…, akkor” (IMPLIKÁCIÓ) tartalmazás megfelelője: A ⇒ B esetén a HA

halmaz részhalmaza a HB halmaznak ( HA ⊆ HB ).

* Az „akkor és csak akkor” (EKVIVALENCIA) a két halmaz egyenlőségének

megfelelője: A ⇔ B esetén a HA és a HB halmazok megegyeznek (HA=HB).

Az A halmaz elemszámának jele: ‫׀‬A‫׀‬

2)
Matematikai logika
A matematikai logika állításokkal foglalkozik.

a. Logikai alapfogalmak
Az állítás (vagy kijelentés): olyan kijelentőmondat, amelyről egyértelműen eldönthető,
hogy igaz (I) vagy hamis (H), ezt az állítás logikai értékének nevezzük. Az állításokat
általában latin nagybetűkkel jelöljük, például „ A: Ma délután moziba megyek.”,
illetve B: Holnap kirándulok.” Egy vagy több állításból logikai műveletek
felhasználásával újabb állításokat hozhatunk létre.
 b. Logikai műveletek, azonosságok
A művelet lehet egyváltozós (tagadás) vagy kétváltozós (és, vagy, ha-akkor, akkor és
csak akkor).
Egyváltozós logikai művelet:
●„nem” (negáció, tagadás): az A állítás tagadása pontosan akkor igaz, ha A hamis.
Jele: ¬A.
Negáció igazságtáblázata

A ¬A

i h

h i

Kétváltozós logikai műveletek:

● „és” (konjunkció): az „A és B” állítás pontosan akkor igaz, ha az A és a B állítás is
igaz. Jele: A ∧ B.

Konjunkció (És) igazságtáblázata

A B A⋀B

i i i

i h h

h i h

h h h

●„megengedő vagy” (diszjunkció), a köznyelvben „vagy”: az „A vagy B” állítás

pontosan akkor igaz, ha az A és a B állítás közül legalább az egyik igaz. Jele: A ∨ B.
Ha egy matematikai szövegben „vagy” szerepel, azt általában „megengedő vagy”-ként
szoktuk értelmezni.
Diszjunkció (megengedő vagy) igazságtáblázata

A B A⋁B

i i i

i h i

h i i

h h h

●„kizáró vagy”(antivalencia): az „ A kizáró vagy B” (a köznyelvben esetleg: „vagy

A, vagy B”) állítás pontosan akkor igaz, ha az A és a B állítás közül pontosan az egyik
igaz (tehát mindkettő nem). Jele: A⊕B (esetleg AΔB).
Antivalencia (kizáró vagy) igazságtáblázata

A B A⊕B

i i h

i h i

h i i

h h h

●„ha-akkor”(implikáció): a „ha A, akkor B” állítás pontosan akkor igaz, ha az A és a

B állítás is igaz, illetve ha az A állítás hamis és a B állítás tetszőleges. (Másképpen: a
„ha A, akkor B” állítás pontosan akkor hamis, ha az A állítás igaz és a B állítás hamis.)
Jele: A⇒B (esetleg A→B).
Implikáció (Ha…, akkor…) igazságtáblázata

A B A⇒B

i i i

i h h

h i i

h h i
●„akkor és csak akkor”(ekvivalencia): a „ha A, akkor és csak akkor B” állítás
pontosan akkor igaz, ha az A és a B állítás közül egyszerre vagy mindkettő igaz, vagy
mindkettő hamis. (Másképpen: a „ha A, akkor és csak akkor B” állítás pontosan akkor
igaz, ha A⇒B és B⇒A.) Jele: A⇔B .
Ekvivalencia (akkor és csak akkor) igazságtáblázata

A B A⇔B

i i i

i h h

h i h

h h i

c. Kijelentés logika
Kijelentés: olyan mondat, amelyről egyértelműen eldönthető, hogy igaz vagy hamis.
Egy kijelentésnek kétféle logikai értéke lehet: igaz vagy hamis.
Egyszerű kijelentések (nincs logikai művelet)
pl.: Süt a nap.
Kati Zalában született.
Minden ember halandó.
Van gyűrűs bolygó a Naprendszerben.
Összetett kijelentések (ítéletek): szerepelnek bennük logikai műveletek
pl.: Esik az eső és fúj a szél.
Kovács vagy Mészáros lőtt.
Paradoxonok: feloldhatatlan ellentmondást tartalmazó mondatok vagy szövegek.
pl.: Ez a mondat nem igaz.
 d. Kvantoros állítások
A matematikai állítások szerkezetének alaposabb vizsgálatában lényeges szerepe van a
„…minden…” és a „…létezik…” („…van olyan…”) kifejezéseknek.
• Univerzális (általános) kvantor: ∀ (minden).
• Egzisztenciális (létezési) kvantor: ∃ (van olyan).
A kvantorok az utánuk álló kifejezések mennyiségére utalnak.

e. Következményfogalom
Azt mondjuk, hogy a φ formula logikai következménye a φ1, φ2, …φk formuláknak,
egy tetszőlegesen megadott (megfelelő) A struktúrán, ha a szabadon előforduló
változók tetszőleges rögzített értékei mellett, amelyekre φ1, φ2, …φk formulák értéke
igaz, φ értéke is igaz.
φ1, φ2, …φk : premisszák (feltételek)
φ konklúzió (következmény)
Jelölés: φ1, φ2, …φk ⊨φ

f. Nevezetes következtetési formulák

A φ formula akkor és csak akkor logikai következménye a φ1, φ2, …φk formuláknak,
ha a (φ1∧φ2∧ …∧φk )→φ formula logikai azonosság.
Következményei:
1. Több premissza helyett használhatjuk azok konjunkcióját.
2. Gyakran használjuk a következő megfogalmazást: helyes a következtetés, ha
nincs olyan értékelés, amelyre a premisszák igazak, a konklúzió pedig hamis.